Keresés

Részletes keresés

Yekini Creative Commons License 2000.12.14 0 0 89
Hát ez jó kérdés!
A térképen van egy "feltételezett magyar őshaza" felirat az Uraltól keletre kb. 53-55. szélességi körön, majd egy nyíl az Ural túlsó oldalára, és ott is egy "feltételezett magyar őshaza" felirat kb. az előzővel egy magasságban.
Attiláról tényleg csak annyit, hogy ahhoz képest, amit a Vandálok és a Gótok műveltek Rómában, ez a hun egy igazi úriember volt.
Előzmény: Híd (88)
Híd Creative Commons License 2000.12.14 0 0 88
Az nem az uráli vagy finnugor őshaza akkor. Melyik őshazát helyezték oda?
Különben középiskolás tankönyvekről annyit, hogy a negyedikes nyelvtankönyvebn eszement hülyeségek vannak valamelyik feladatban, ami a finnugor alapnyelvi alakokról szól. (pl. a kéz eredetileg käsi meg ilyenek).

Ha még a nyelvtankönyvet író nyelvész sem vette a fáradságot, hogy rendesen utánanézzen a dolgoknak, akkor a töriatlasz szerzőjétől mit várjak?

Előzmény: Yekini (85)
Híd Creative Commons License 2000.12.14 0 0 87
Hun-szaka kérdés. Nem igazán értek hozzá. Nem vitatom a hunok eredetét, viszont nem tudom, a nyelvükről mit lehet tudni, tartok tőle, hogy alig valamit. Én nem hallottam róla semmit ezidáig.

Hallottam, hogy szkíták, és ha a szakák is azok, akkor nyilván közös törzsből származnak, ezt nem vitatom. Hogy a hunok vallása buddhista lett volna, azt azért nem hinném. Még a buddhizmus kialakulása előtt elszakadhattak a szakáktól, annyira távol áll tőlük az a fajta magatartás, amit Sziddharta hirdet...

Azt sem tudom, hová lettek, miután Attila meghalt. Csináltak egy tatárjárásszerű valamit a Római Birodalomban, de aztán nem tudom, mi lett velük.

A magyarok a török népekkel éltek együtt abban az időben, jó dolguk volt, azt hiszem adót meg vámot szedtek. Sok korabeli (vagy kicsit későbbi) krónika török népként említi őket, de a nyelvtörténet tanulsága szerint nem török nyelven beszélünk. Van a nyelvünknek egy nagyon ősi rétege, amelynek szavai abban az időben csak felső nyelvállású felső (u,ü,i) magánhangzókra végződtek, és ezek a magánhangzók később eltűntek a szóvégekről megnyújtva a szóbelseji magánhangzót(pl. utu - út). A mai finnugor eredetű szavak mássalhangzóra végződnek emiatt. Török eredetű szavaink közül a legtöbb magánhangzóra végződik (alma, kecske, kicsi stb.), és ez ellentmond annak, hogy a legrégibb szókincs részei lehetnének, hiszen akkor rajtuk is lezajlott volna ez a változás.

Másik gond a két magánhangzó közötti t hang. A legrégibb szavakban (nevezzük finnugornak :))) ezek megváltoztak z-re pl. ház. A török eredetű szavakban ez nem következett be.

Ergo volt valamikor a török idők előtt egy nyelve a magyaroknak, amelyben nem voltak török szavak, de kimutathatók benne más szavak, amelyekben történtek olyan hangtani változások, amelyek többé-kevésbé már lezajlottak akkorra, mikor a törökökkel érintkezésbe léptek.

Előzmény: Yekini (80)
Yekini Creative Commons License 2000.12.14 0 0 86
Kedves DrDGF!

Nem tévedsz! Tényleg nem olvastam még Tőle semmit. Az általam olvasott művekben sokszor utaltak rá, de általában negatív felhanggal. Meg persze gyerek koromban néztem a tévében azt a műsort, amit Ő vezetett az Ókori-Keletről. Az nagyon tuti volt. Írd le, mit lenne érdemes elolvasni Tőle, aztán majd meglátom, mit változtat az ezirányú elképzeléseimen.

Üdv.:
Yekini

Előzmény: DrDGF (84)
Yekini Creative Commons License 2000.12.14 0 0 85
Kedves Híd!

Mit nem mondasz (ill.írsz)! Ha senki sem helyezte a hipotetikus őshazát az Uraltól keletre, akkor a középiskolás töri atlaszokban miért van odarajzolva? Ott kb. az 53-55. szélességi körhöz van feltüntetve, de várj csak, keresek én neked olyat is, amiben az 55.-nél északabbra van elhelyezve. Általában az öshazával kapcsolatban a következő folyókat szokták megemlíteni: Ob; Tobol; Irtis. Szerinted ezek az Uraltól keletre vagy nyugatra vannak.

Előzmény: Híd (81)
DrDGF Creative Commons License 2000.12.14 0 0 84
Kedves Yekini!

Jah, momentán tanulok sumerül. És mivel a tanárom egyben nyelvész is, bombáz a sumer nyelvészeti cikkekkel.
A szóhasonlítgatás - hidd el - nem lehet bizonyíték. Ha akarod, összeszedek egy nagy adag szót, amely nagyon hasonlít az angolban és az akkádban, de ezzel még semmit sem bizonyítok. (Kivéve azt, hogy így rokonságot bizonyítani baromság.)
Badiny Jóstól olvastam már, de fogadásom van, hogy te nem olvastál Komoróczyt. Tévedek?

Előzmény: Yekini (80)
Híd Creative Commons License 2000.12.14 0 0 83
A magyar~megyer között van összefüggés. Egy kb. mogyeri alakú szóból származik mind a kettő. A vegyes hangrendet a magyar nyelv nem szereti, ezért kialakult két formája a magyar (mély) és a megyer (magas hangrendű) (mint pl. ez-az, család-cseléd, gomb-gömb stb.). A két különböző alakot két különböző jelentésben használták. Az egyik a egyik törzs nevét jelentette (Árpádét), a másik az összes törzs közös nevévé vált, amelyek csatlakoztak Árpádéhoz.
Előzmény: Yekini (80)
Híd Creative Commons License 2000.12.14 0 0 82
Jégatkaró: nem lehetett összefüggő jégtakaró a területen. Olyan mődszerekkel vizsgálódtak, hogy ez kizárt. Van valami fizikai módszer a szénatomokkal korok meghatározására, ezt alkalmazva vizsgálták az ottani növényleleteket, állati maradványokat, és megállapították, hogy milyen növények, állatok voltak ott akkoriban. Olyanokat kerestek, amelyeknek közös neve van az uráli nyelvekben. Nyilvánvalóan, ha találtak abban a korban mindenféle növényeket arra, akkor összefüggő jégtakaró sem lehetett ott.
Előzmény: Yekini (80)
Híd Creative Commons License 2000.12.14 0 0 81
Kedves Yenkini!

Egyszerűen felháborít, amit írsz. Nem te háborítasz fel, hanem azok a könyvek, ahol ezeket olvastad.

Tényleg finnugor nyelvészet szakon végeztem az egyetemen. Megtanultam az összes elméletet a múlt századtól napjainkig arról, hogy hol volt a finnugor (uráli) őshaza. Egyetlen kutató sem tette az Uraltól keletre vagy az 55. szélességi körtől északra!!!

Ún. "vogul gyökökről" pedig soha nem is hallottam. Legföljebb valami régi szakkifejezés lehet, a 2-3000 éves kikövetkeztetett alanyelvi alakokra.

Fölösleges ezeknek utánanézned ilyen formában

Ha a sumerológusok hazugságokkal próbálják nevetségessé tenni a finnugristákat, akik komolyan foglalkoznak a tudománnyal, akkor egyszerűen gazemberek.

Előzmény: Yekini (80)
Yekini Creative Commons License 2000.12.14 0 0 80
Kedves Híd!

Végigolvastam, elgondolkodtam!

1; Erre nem tudok mit mondani. Én mindenhol az Ural keleti felét olvastam, és az 55 szélességi kört, és i.e 6000-t. Legalább is innen kezdték a datálást. a jégtakaróban vitatkoznék, de inkább utánanézek.

2;3; Ezekben lehet, hogy igazad van. Nem vagyok nyelvész. Mégis emlékszem valamiféle un."hipotetikus vogul gyökök"-re vagy mire. Ennek is utána nézek.

4;Árpád a megyer törzs vezetője volt. Az unokái is ide tartoztak. Sajnos az okfejtésedhez nem tudok mit hozzáfűzni, de ha a honfogleló magyarok vezető törzse a Megyer, minket meg most magyarnak neveznek, akkor tényleg nincs összefüggés!?

A hun egy nagy nép. A szakák is ide tartoztak.
(Az angolszász történészek szerint ázsiai szkíto-hunok - Hogy ez pontosan mit jelent azt ne kérdezd.)A szakák tényleg buddhisták voltak.

Egyébként kösz a kritikai észrevételeket. Egyszerűen szeretnék kissé tisztábban látni, de ez olyan mint a hínár.

Kedves DrDGF!
Már megbocsáss, Te tudsz sumérül?
Én legalább öt könyvet rágtam végig, ami ezzel (sumer-magyar nyelvrokonság)foglalkozott. Akik irták azok úgy tünik tudtak sumérül. Nem vagyok nyelvész, de hülye sem általában észreveszem, hogy a szerző mikor mond igazat, mikor hazudik, és mikor ragadja el, akaratán kívül a a délibábos szittya fantázia.
Olvasd el:
Götz: Keleten kél a nap I; II;.
Badiny Jós Ferenc: Kaldeátol Ister-gamig II;.

Előzmény: Híd (75)
Híd Creative Commons License 2000.12.14 0 0 79
Oké, de a kende~kündü baromi távol áll a kunduntól. Az egyik magas hangrendű, a másik mély. Ilyen hangrendi változás a magyar nyelvben nem valószínű, hogy bekövetkezett volna. Ha van köze a két szónak egymáshoz, akkor csak úgy lehet, hogy a törökből vette át mind a kettő (magyar és az a tibeti (nem tudom pontosan, melyik nyelvről beszélsz)), vagy a török átvette a tibetiből, és onnan került a magyarba. A közvetlen átvételt kizártnak tartom.
Előzmény: ÁrPi (78)
ÁrPi Creative Commons License 2000.12.14 0 0 78
Egy kis adalék:

A kende (bizánci/türk forrásokban kündü)
a ""kettőskirályság"", vagyis inkább tán
két-személy-központú hatalom idején (a honfoglalást megelőzően) éppen a hitbéli/vallási
oldal ill. kérdések elöljárója(?)/ura(?) volt.

A dalai láma pedig a kundun. Neki köze van a Buddizmushoz. :)

Előzmény: Yekini (73)
DrDGF Creative Commons License 2000.12.13 0 0 77
Kedves Yekini!

Egy másik topicban már elég sokat letrt vitatva ez a sumer- téma, úgyhogy most nem mászom bele. De ha a sumer és a magyar rokon nyelvek, javaslok valamit: kezd el sumerül tanulni! Utána lehet beszélgetni. Főleg arról, hogy miért nem hasonlít a két nyelvtan még véletlenül sem.

Előzmény: Yekini (73)
Híd Creative Commons License 2000.12.13 0 0 76
Kedves Paulov!

Ezzel csak egy-két dolog gáz:

1. Egyetlen kis-nagy-élő-holt nyelvet sem sikerült még senkinek tökéletesen számítógépen modellezni, bár nagyon sok egyetemen próbálkoznak ezzel az általános nyelvészek. Tehát gőzöm nincs, a Sorbonne kutatói hogyan végezték el a vizsgálatot. Az a többé-kevésbé sehogysem tanulmányozott 90% a 3-4000 beszélt nyelvből újabb kétkedésre ad okot. Ki írta róluk az adtabázist???

2. Mi az az ősnyelv meg ősetimon? Lehetséges, hogy az emberiségnek valaha volt valamifajta közös ősnyelve, abban kb. mindenki egyetért, hogy ez indulatszavakból, hangutánzó szavakból állt többnyire, de senki sem tudja, pontosan hogyan is hangzottak ezek több tízezer éve. Honnan szeded te ezeket a képtelen információkat?

Ergo az a sok szép adat, amit leírtál puszta kitaláció.

Előzmény: paulov (74)
Híd Creative Commons License 2000.12.13 0 0 75
Kedves Yekini!

1. A finnugristák az őshazát egy igen nagy területre helyezik, amely a Baltikumtól egészen az Urálig vagy még azon is túl húzódik keletre. Ideje kb. Kr. e. 4-5000. Nem volt ezen a területen összefüggő jégtakaró ekkor, akárhogy is bizonygatod. Ez tény.

2. Egy nyelvcsaládban minden nép nyelvét érdemes figyelembe venni, mert egyébként nem jut sehova a nyelvész, vagy többet hibázik, mint amennyit enélkül hibázna (egyébként, aki nem nyelvész talán ne is nyilatkozzon arról, hogy mit érdemes figyelembe venni). A finnugristák is ezt teszik.

3. Senki nem vezeti le a magyar nyelvet a vogulból, ebben félretájékoztattak. Úgynevezett közös alapnyelvből vezetik le a nyelveket a nyelvészek. (Nem csak a finnugristák, mások is.) Ez hatalmas különbség!

4. A vándorlás korára vonatkozó információiddal nem ellenkeznék, de az a Buddhás-pénzes elmélet elég gyengécske. A magyar szó két változatára (magyar-megyer, ill. nyelvemlékekben mogyer) nem szolgáltat magyarázatot. Nyilvánvaló, hogy ezek az alakok a honfoglalás környékén még keveredtek, később különült el a két alak megosztva a szó jelentését. Szóval kizárt, hogy előtte ezer évvel tisztán veláris hangrendű alakban létezett volna ez a szó. A magyar nyelvben nem fordul elő, hogy egy mély hangrendű szó egyszer csak vegyes hangrendűvé váljon. A folyamat az ellenkező irányban halad. Vegyes hangredűből lesz mély vagy magas hangrendű.
Emelett a megyer (mogyer ~ magyar) az egyik törzs neve volt, úgy tudom, de nem az összesé, lehetséges, hogy Árpád dédunokája valmelyik másik törzsből való volt, azzal egyet kell értenem, hogy ő biztosan tudta, melyikből.

Buda-Buddha??? Ugyan miért? A hunok buddhisták voltak szerinted?
Ahhoz az ötlethez mit szólnál, ha azt mondanám, két európai nép eszi hagyományosan a száraztésztát, a magyar (túróscsusza, cérnametélt) és az olasz (makaróni, spagetti). Makaróni - magyar: nos, ehhez mit szólsz?

Vannak dolgok, amelyek tendenciaszerűek, és így érdemes velük foglalkozni, és vannak szórványosan előforduló véletlenek, amelyekkel, ha nem illeszthetők bele egy tendenciába, nem érdemes törődni.

Előzmény: Yekini (73)
paulov Creative Commons License 2000.12.13 0 0 74
Kedves Ervinkos!
Kedves Yekini!

Egy kis adalék érveitekhez.
A párizsi Sorbonne nyelvészei vizsgálták számítógépes összehasonlítással a világ összes kis és nagy élő és holt nyelvét, abból a szempontból, hogy melyik őrzött meg legtöbbet az ősműveltség nyelvelemeiből, vagyis az ős-etimonokból. a számítógépek több napig dolgoztak és az erdmény a következő volt:
angol 4%
latin 5%
őstörök 26%
héber 5%
indiai 9%
tibeti, szanszkrit 12%
magyar 68% ős etimont tartalmaz.
Ez az elképesztő százalékarány egyik bizonyítéka a magyar nyelv ősiségének.
Az Osztrák- Magyar Monarchia idején kitalált finnugorizmus nagyobb károkat tett a magyar nép nemzettudatában, mint amilyen károkat tett országunkban a tatárjárás.

Yekini Creative Commons License 2000.12.13 0 0 73
Üdv!

Új vagyok ezen a helyen. Egyszerre olvastam végig az egész eddigi beszélgetést, úgyhogy nem tudom pontosan, hogy kinek válaszolok, és kivel ellenkezek.
Elég fárasztó lenne Badinynek vagy Götznek a könyvéből idemásolni azt a sokszáz szót, ami gyakorlatilag teljesen egyezik a sumér és a magyar nyelvben.
A hetvenes évek elején, Párizsban volt egy orientológiai világkonferencia, ahol Badiny felvetítette a jelenlévőknek a Tihanyi Apátság alapítólevelének azon részeit, melyek nem latin nyelven íródtak. A sumerológusok pedig elkezdték olvasni. Az egészben az volt a vicc, hogy Badiny nem mondta, hogy ezek a szövegrészek honnan vannak. Még le is tolták, hogy mit akar ezekkel a sumér szövegekkel. Aztán persze felvetítette az egész alapítólevelet egyben. Nem tudom ez mit bizonyít, de nekem tetszik.
A finn-ugor elmélettel(nem a nyelveredettel, hanem a származással) az a legnagyobb bajom, hogy ez igazából csak azzal a bizonyos Ural menti É-D irányú vándorlással állná meg a helyét, de az meg röhelyes. Csak meg kell nézni, hogy hova helyezik a finn-ugoristák az ilyen-olyan öshazát, és azt mikorra datálják. Aztán meg kell nézni, hogy abban az időben hol volt az Ural mentén az összefüggő jégtakaró határa. Azokon a helyeken, akkor nemhogy "ős-finnugorok" nem éltek, de még fű sem nőtt.
Nem vagyok nyelvész, de el tudom fogadni Götz véleményét:
Egy nyelvcsaládban (már ha ez tényleg EGY nyelvcsalád)a legnagyobb lélekszámú nép nyelvét kell kiinduló alapnak venni, vagy annak a népnek a nyelvét, amelyik a családban a legrégebbi nyelvemlékekkel rendelkezik. Mindkét esetben ez a nyelv a magyar. Ha a vogulbol vezetik le a magyar nyelvet, az olyan lenne, mintha a cigányból vezetnék le a szanszkrít nyelvet, vagy az albánból a latint.
Ha egyertelmű bizonyíték kell nemzeti hovatartozásunkkal kapcsolatban, arra szerintem kiváló az egyik bizánci császár által leírt szöveg. (Azt hiszem Bíborbanszületett Konsztantinusz) 945-ben követségben járt nála Bulcsú és Tormás (Árpád (déd?)unokái). ők jelentették ki, hogy ők nem Türkök, hanem Szabirok "sabartoi". Gondolom ők csak tudták, hogy kicsodák. A Szabirok az kora-Ókor óta a Kaukázus-hegységtől délre éltek. A hegység déli oldalán van néhány gyanús nevű hegy, falu stb. (Madzar, Madar). Egyébként az arab hódítás időszakában (VIII.sz eleje) volt egy felkelés az arabok ellen ezen a területen, amit egy Opos ibn Madzar nevezetű úriember vezetett. (Ez az arab krónikákban le van jegyezve)
Húh, na ennyi. Ja még egy érdekesség:
A szaka birodalom ( Ny-Ény India időszámítás környéke)uralkodóinak pénzein olvasható a MAKAROY felirat (mindegyiken). A szakákról az árja történészek is elismerik, hogy "szkito-hun" eredetű lovasnép voltak. Csak tudnám mi lehet az a "makar-"?
Buddha szaka herceg volt! Ez nem vicc!
Buddha-Buda? hülyeség?

Üdv. Yekini

ervinkos Creative Commons License 2000.12.13 0 0 72
Szerintem korábban itt élt népek, illetve rokon népek mint pl. a hunok vagy az avarok nem haltak ki hanem a nevük esetleg megváltozott, bizonyos okok miatt pl. magyarra, ugyanis egyre valószínűbb, hogy azon népek nyelve és hagyománya = a mai magyarral többé-kevésbé.
Nehogy nekem valaki megmagyarázza, hogy egy oly nagyra dicsőitett római birodalmat a szétverő hunok, csak úgy elvesztek a történelem süllyesztőjében!
A másik pedig az, hogy közvetlenül a honfoglalásnak elnevezett történelemi esemény utáni időszak lejegyzett mondái, az akkori magyar történelem képviselői(Kézay, stb.) sokkal közelebb álltak időrendben a népünk múltjához, mint az elmúlt százvalahány év tudóskái.
Azaz, tán csak jobban emlékeztek akkor az eredetünkre - érdemes ezen elgondolkodn.i
ervinkos Creative Commons License 2000.12.13 0 0 71
"a magyarságot jelenleg már nem lehet genetikailag definiálni"
-hogy genetikailag, már nehezen lehet kimutatni hovatartozásunkat, mert már oly sokszor keveredtünk szerintem téveszme.
Nekem egy külhoni magyar egyetemi történész azt mondta (amivel tökéletesen egyetértek) hogy:
vegyünk pl. egy pohár tejet- ez legyen a magyar genetikai állomány; ha ehez hozzáöntünk egy kis vizet, egy kis teát stb.-ami legyen más velünk keveredett népek genetikai állománya; ekkor kissé megváltozik a folyadék tartalma, de zömáben tej marad, ami kémiai, biológiai szempontból is kimutatható.
Így van ez a jelenlegi kutatásokkal is.
Például (sajnos nem tudom szószerint idézni) egy (valószínű) britt kutató csoport kimutatta, hogy a jelenlegi genetikai állomány a kármátmedencében már legalább 3000 éve jelen van itt.
ervinkos Creative Commons License 2000.12.13 0 0 70
Kedves Paulov!
Köszönöm, hogy megerősítesz, úgy érzem, hogy egy mondattal leírtad azt, amit én hosszan, hogy történelmünket, amit tanulunk nem mi írtuk, hanem mások módosították a saját érdekeikre és most van egy másik érdekcsoport, akiknek nem ál módjában visszamódosítani.
Én amikor elindítottam ezt a témát, pontosan azt akartam, hogy megvitassuk, hogy kik vagyunk valójában, mert az biztos hogy sem az indoeurópai és sem a szemita kúltúrkörhöz nem tartozunk.
Az igaz, hogy vannak hasonlóságok a finnugor és a magyar nyelv között ( ezért tettem bele a címbe a finnugor szót), de nem mindegy, hogy genetikailag és hagyományilag is oda sorolnak bennünket.
Előzmény: paulov (67)
Patmore Creative Commons License 2000.12.12 0 0 69
Kedves LEON ,
én nem azért ill. akkor vagyok magyar, mert ill. ha minden ősöm Árpáddal jött be. Az, h a magyarságot jelenleg már nem lehet genetikailag definiálni, nem jelenti azt h az nem is létezik.
Ui ami egy népet meghatároz: a nyelv, a kultúra és a közös múlt. Tehát nekem (elvileg) lehet(ne) ázsiai tudatom akkor is, ha történetesen egyik felmenőm származási helye sem esik a Dunától keletre.
Ezért bizony a "valaha élt bizonytalan eredetű valakik" eredetét szeretném kutatni, mert az ő nyelvüket beszélem és az ő kultúrájukban nőttem fel.
A többi családtörténet. p.
Előzmény: LEON (68)
LEON Creative Commons License 2000.12.11 0 0 68
Kedves vöröserik,

Érdekes felfogást képviselsz, de kiknek az eredetét kutatjuk valójában? Szerintem a ma itt elő lakosság eredetét kellene kutatnunk, nem valaha élt bizonytalan eredetű valakikét, akik, ahogyan te is írtad, nagyrészt már kihaltak. Ilyen alapon bárkik lehetnénk, hiszen az elmúlt 3 ezer évben igen sok nép megfordult errefelé, még az ókori görögök (dórok) ősei is, mégsem hisszük magunkat helléneknek.

Én a topicot úgy értelmeztem, hogy mennyire tekinthető finnugor eredetűnek a mai lakosság. Egzakt kutatások szerint semennyire, engem pedig megdöbbent hogy néhány téveszme nyomait kutatjuk, és kollektív ázsiai tudatról beszélünk. Nem vagyunk ázsiaiak, hiába gondolják ezt egyesek.

Felfogásod a másik irányból megközelítve is téves. Ha a honfoglaláskori régészeti leleteket nézzük, furcsa módon a maihoz hasonló európai-ázsiai megoszlást kapjuk. A közhiedelemmel ellentétben a "honfoglalók" nem egy üres országot találtak itt, csupán a lakosság feletti katonai ellenőrzést sikerült megszerezniük, többségbe sosem kerültek. Régészek szerint a létszámuk az összlakosság 10%-át tehette ki. A legtöbb X. századi lelet szintén európai, ez a koponyaformák elemzése alapján szintén egzakt módon bizonyítható.

Vagyis egy kis létszámú elit csoport (az egykori magyar nemesség) történelméről vitázunk, a lakosság túlnyomó többségének ehhez a mítoszhoz soha semmi köze nem volt. Tudom hogy ez hülyén hangzik, de így van.

Előzmény: vöröserik (62)
paulov Creative Commons License 2000.12.11 0 0 67
Sziasztok
Új vagyok körötökben
ervinkos jár legközelebb a valósághoz,amit a legújabb kutatások is alátámasztanak. Korábbi történelmünket az osztrákok írták saját érdekeiknek megfelelően.
Híd Creative Commons License 2000.12.11 0 0 66
Kedves vöröserik!

A nyelvészet is egzakt tudomány, ha olyan emberek művelik, akik értenek hozzá. És persze az antropológia sem tűnik egzaktnak, ha a Gyerekszájban beszélnek róla a hatévesek...

A nyelvtörténethez persze sokan jobban értenek 50 oldal ilyen témájú szöveg elolvasása, mint én jó néhány év egyetemi stúdium után, de mindegy...

Úgy gondolom, az említett két tudomány meglehetősen távol áll egymástól. A magyarságnak mindenesetre van egy nyelve, ami nagyon valószínűleg finnugor, illetve vannak antropológiai sajátosságai, amelyekhez nem értek igazán, bár olvastam könyveket, amelyek foglalkoztak az egyes finnugor népek antropológiájával. Ebből eléggé nyilvánvaló, hogy a nyelv és az antropológiai sajátosságok hasonlósága, közös eredete nem jár okvetlenül együtt. (Itt nemcsak a magyarokról volt szó, hanem más finnugor népekről is, amelyek finnugorságát nem vitatta senki ezidáig, pl. a moksa mordvinok és a finnek eléggé különbözően néznek ki, bár a nyelvük nagyon hasonlít.)

Előzmény: vöröserik (49)
Híd Creative Commons License 2000.12.11 0 0 65
"hogy Bundez, aki hivatalossá tette ezt a tant 101 éve, maga sem tudott magyarul 20 éves koráig biztosan"

Széchenyi sem, Eötvös József kultuszminiszter sem (különben később regényeket írt magyarul teljesen helyesen). Olyan fárasztóak ezek a kutatók lejáratására irányulóm érveid!!!

Előzmény: ervinkos (52)
Híd Creative Commons License 2000.12.11 0 0 64
Kedves ervinkos!

A nagy költő nem mindig nagy nyelvész. Van néhány, akinél ez egybeesik. Ajánlom figyelmedbe pl. Kosztolányi Dezsőt...

Miért magyartalan a finnugor elmélet?

Hogy lehet ezen keresztül taposni a magyarságot?

Előzmény: ervinkos (53)
DrDGF Creative Commons License 2000.12.11 0 0 63
Talán önmagában a nyelvészet nem alkalmas pozitíve megállapítani a származást, de alkalmas arra, hogy bizonyos rokonságokat kizárjon.
Előzmény: vöröserik (62)
vöröserik Creative Commons License 2000.12.11 0 0 62
Kedves LEON!
Hozzászólásod óta, már hál' istennek elmondatott a lényeg, de azért még egyszer nem árt tisztázni. A mai magyarság genetikai vizsgálata igencsak problémás, hisz a tatár, a török és a pestis elég komoly pusztítást végzett a lakosságon. Az ezen behatások miatti emberpusztulást pedig betelepítésekkel "oldották meg", ami erős torzulást mutathat, hisz sok magyarban fentiek miatt a honfoglaláskori génállomány még látensen sem található meg. A döntő minden szakmai nehézség ellenére a honfoglaláskori maradványok részletes, mindenre kiterjedő elemzése lenne, mert mint már korábban is említettem a nyelvészet - amire a finnugor elmélet épül - nem alkalmas arra, hogy ez a kérdés eldöntessen.
Előzmény: LEON (58)
Fuly Creative Commons License 2000.12.09 0 0 61
A minták reprezantitivitásához SZVSZ a hazai néprajzosok és antropológusok munkája is kell, mert ők tudják megmondani, hogy hol milyen behatásokról tudunk.

Szintén SZVSZ a határon nemigen mentek (ott nem szeretik az efféle vizsgálatokat), pedig ott vannak a legrégebbi magyar zárvány csoportok (pl. csángók).

Előzmény: LEON (60)
LEON Creative Commons License 2000.12.09 0 0 60
A vizsgálatokat természetesen ma elő lakosok véréből származó genetikai minták elemzésével végezték. Nem hiszem hogy bármelyik csoport is be akarta volna csapni magát, úgy gondolom a minták eléggé reprezentatívak lehettek. A kutatás részleteitől többet nem tudok.

Holt (régészeti) anyagon igen nehéz lenne genetikai elemzést végezni, mivel a sejtek a szervezet halála után gyorsan felbomlanak (lásd klónozási probléma). Legjobb esetben is csak a DNS szekvenciák töredékeit lehet egy régészeti mintában megtalálni, bár vannak szerencsés kivételek, mint az alpokban jéggé fagyott többezer éves ember, ötzi.

Előzmény: Fuly (59)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!