Múlt pénteken az Élet és Irodalomban Szabó Csaba farmakológus nyolchasábos cikkben sürgette az MTA reformját. A héten az ATV Friderikusz most cimü müsorában Szabó Csaba volt a főszereplő, aki ismét keményen támadta az akadémiát. Közben a SOTE 44-7 arányban elutasitotta Szabó professzori kinevezését. A mai Magyar Hirlap cimlapján is Szabó Csaba látható, a lap kétoldalas mellékletet szentel az Akadémiának. A lap tulajdonosa Széles Gábor szintén a Friderikusz müsorban már hétfön kifejtette álláspontját miszerint Magyarországon az alkalmazott és nem az alapkutatást kellene támogatni. Közben az MTA közgyülést tartott, Vizi E. Szilveszter elnök reformokat igért, majd azonnal elutasitotta Kertész János akadémikus reformjavaslatát. Gyurcsány Ferenc udvarias levélben biztatta reformokra az MTA-t, és bokros teeindőire hivatkozva nem jelent meg a közgyülésen. Gyurcsány Ferenc blogjában váratlanul megszaporodtak az akadémiát erősen kritizáló beirások. Valami történik.
Sajnos, kedves ciprian, a Richternek is ki kellett vinnie a K+F-et is, nemcsak a gyártást, mert idehaza kedvezőtlenebb helyzetbe hozták a külföldiekkel szemben a politikusaink. Tudod, Szegeden a Biopolisnak éppen az volt a lényege, hogy a kutatásra itt, helyben épült volna rá a gyártás. Tehát, egy új iparágat alapozhattunk volna meg ezzel, ha nem "bevásárló központnak" kellett volna az a terület. Tudod, Szegeden még nincs elég bevásárló központ. ( ide vezet az, amikor 40. IQ-val bírókra bízzuk a jövőnket, hogy dontesenek a sorsunkról)
Tudod, abban reménykedtzem sokáig, hogy az energia hiány rákényszerít bennünket arra, hogy már most kiemelten foglakozzunk az alternatív energia hordozók fejlesztésével, mely akár új iparágakat is eredményezhetne nálunk. (szerkezet váltás ) Ehelyett, 3,5 ezer km "gázvezetéket" építünk, öljük bele a milliárdokat annak ellenére, hogy az azeriek már kétségbe esetten bizonygatják "nincs is annyi gáz készletük, mely ellátná azt a vezetéket. ( biztos, majd a politikusok "telefújják gázzal" a vezetéket, azért erőltetik annyira )
Kelet-Európának egy ördögi spirálból kell kitörnie. Egymás alá licitálnak az adócsökkentésben, ezzel egyre kevesebbet tudnak fordítani az oktatásra, kutatás-fejlesztésre és minden olyanra, ami kifelé vinne a spirálból. AGDP növekedése sem visz ki a spirálból, mert olyan kedvezményeket kell adnunk, amely révén az adózás előtti nyereség kivihető, szintén az egymás alá licitálás miatt.
Ebből a körből nem lehet úgy kitörni, hogy adócsökkentéssel még jobban alá licitálunk a Kelet-Európai országoknak, mert ezáltal még több pénzt vonunk el a kutatástól és az oktatástól. Így aztán még mélyebbre süllyedünk, mert a GDP növekedéséből nem marad itt a megfelelő hányad, hiszen kiviszik mindenképp az adózás előtti nyereséget. Miért is hagynák itt? A fejlődő országok között mindig lesz olyan, amelyik már éppen eléri a mi infrastrukturánkat, de munkaerő árában mindig alánk tud licitálni. Ez az állapot világgazdaságban sokáig nem fog kiegalizálódni. Nekünk nem a fejlődő országokkal kell versenyezni.
Nekünk az a lehetőségünk van, hogy olyan szervezettségű tudásbázist adunk az ipari és mezőgazdasági tőkének, ami miatt érdemes itt befektetni a nyereséget annak ellenére, hogy viszonylag magasak az adók és a munkaerő ára.
Ennek érdekében alkalmassá, fogadóképessé kellene tenni a tudományos életet, az Akadémiát arra, hogy a multik idehozzák a kutatóhelyeiket, és ne elvigyék tőlünk. Emlékeztek még pl. a Chinoin kutatási potenciáljára? Kivitték, és ez a legmélyebb kritika a tudományos infrastrukturánkra. Nem vitték volna ki, ha az itteni alapkutatás ezer szállal kötődött volna oda, hanem inkább idehozták volna más országokból. Ha sikerül itt tartani az alkalmazott kutatóhelyeket, akkor itt marad a tőke is. Ennek csak az a módja lehet, ha az alapkutatásunk pl. a gyógyszergyártásban világelsők között van. Nagyobb a tét, mint aminek látszik.
Vétek szűkmarkúnak lenni az alapkutatáshoz, mert ennek tőkemegtartó ereje van, ráadásul a jó bérezést adó tőkét tartja meg. Csakhát ehhez célzottan és főleg koncepciózusan kellene a pénzt az alapkutatásra fordítani, és ezzel egyidőben újra kell éleszteni az alapkutatás és az alkamazott kutatás kapcsolódásának infrastruktúráját olymódon, hogy amely iparágakat itt tartunk, ott az alapkutatásban is világelsők között kell lennünk.
A Soros Györgynek annyiban van igaza, hogy ő pontosan ismeri a "spekulatív tőkét" (azzal szerzte a vagyonát). A félelme annyiban jogos, hogy látja az "internet" segítségével mennyire felgyorsult, hatványozottan jelentkeznek azok a kockázatok melyet a "spekulatív tőke" okoz a nemzetközi pénz világában. A mostani pénzügyi válság is ebből adódott. Már eddig is nagyon sokba került az adófizetőknek, hogy a legnagyobb veszteséget, mely a pénz piacok összeomlása okoz, elkerüljék. Gondoljatok bele, az az ezer mrd $ és mekkora fejlődést adhatott volna a reálgazdaságnak, ha azt a K+F-re, szerkezet váltásra fordították volna és nem a "neoliberális baromságok " okozta veszteségek toldozására, foltozására költötték volna. (akkor itt, most nem emnlítem a 2,5x áron épített autópályákat, a 4,5 x áron készülő 4. Metrót és a politikusain egyébb ökörködéseit, amihez köllött ugye az a "közgizda" háttér, akik ezt a baromságot megetetik a néppel ez egy másik topic témája, itt, csak annyi szerepe van, hogy megértsétek a mai Magyar problémák gyökerét és rch végre megértse a "gondjaimat" és ne beszéljen örökké mellé) Egy mondatban. A pénz mögött nincs valós teljesítmény. Ezt, annakidején a karzaton éppen a Samsung 24 mrd $-os fejlesztési projektjével vázoltuk ( mikro chip gyártás ). Ebben a topicban nem kell bizonygatni, hogy a nano technikában aki komolyan részt kíván venni, annak legalább tíz éves fejlesztési projektben kell gondolkoznia ( a Nokia éppen ezért foglakoztat egy 24 fős kreatív csoportot, akiknek az a feladata , hogy olyan dolgokkal foglakozzon, ami ma még lehetetlen ). Legalább öt évre előre olyan készültségben kell lenni a kutatásainak, hogy már most előre tudja , évente melyik chip-et fogja a piacra vinni. A marketinget ennek megfelelően építi fel, kialakítja a célközönségben az igényfelkeltést. (kb. 10% a piacanak az igényei mellett, a tőke is rendelkezésére áll, hogy megfizesse az évenkénti újdonságokat.) Az ár kalkulációnál az önköltségi ár és a profit mellett, a K+F költségén túl, a kifutó termék veszteségeit is ezzel a célközönséggel kell megfizetetni, hogy a fejlesztés folyamatos legyen. Mindemellett, a piac bővítést (piaci részesedést, forgalmat ) folyamatosan kell bővíteni. A Samsungnak is azt a 24 mrd $-t min. 5, de inkább tíz év alatt kell a projektra fordítani. Induláskor max. 4 mrd $-t fordított a koreai új mikro chip üzem építésére, a gyártás beindítására, hogy teljesíteni tudja a "piacbővítés" feltételeit.
Szegeden a Biopolis is azért volt úgy az NFT-ben megfogalmazva, hogy a kutatásra a gyártást is ráépítsék. ( a mi managereink ezt nem látták be, amikor a biopolis helyén "bevásárló központot" építenek. leragadtak ezen a szinten .)
Azt mondják ökölszabályként, hogy az ország érdeke azt kívánja, hogy növekedjen a GDP. Ez ugye megkérdőjelezhetetlennek látszik.
Hát kedves barátom, az ország kb. 50%-a számára ez ma közömbös kérdés. Akkor hogyan is állunk az ország érdekével?
Az Egyesült Államokban kimutatták, hogy az utóbbi húsz év látványos GDP növekedése ellenére a lakosság mintegy egyharmadának(!) ezzel egyidőben nem javult, sőt romlott az életszínvonala. Namost ennek az alsó egyharmadnak miért lenne az érdeke a GDP növelése?
Nálunk a szociológusok szerint a lakossága 50 százalékának(!) életszínvonala romlik a GDP emelkedése ellenére. Ha új munkahelyek teremtődnének a jelek szerint ez az arány max 33 százalékra csökkenne. Van tehát a lakosságnak egyharmada mindenképp, akiktől erkölcstelen lenne elvonni a jövedelmet a gazdasági fejlődés érdekében. Mert ez úgy nézne ki, hogy a felső kétharmad a saját jólétének növekedése érdekében elvonja a pénzt azoktól is, akiknek nem növekszik a jövedelme. Ez lopás.
Azt mondom, hogy ezt az utat nemcsak a szocik helytelenítik, hanem minden jóérzésű ember.
Amit viszont érdemes átgondolni, hogy érdeke csak embernek lehet.
Dehát a könyökömön jön már ki: az ország érdeke azt kívánja, hogy csökkentsük az adót, hogy növeljük GDP-t stb. Országnak van érdeke? Ez hülyeség valóban.
Csak beleolvastam breienbe, ő is valóban az alkalmazott kutatásokról beszél.
Nézd, hosszabb a kutatói gyakorlatom a múlt rendszerben mint a mostaniban. Ha összehasonlítom mindkét rendszerben a kutatásirányítást, akkor azt kell hogy mondjam, mára ez szétesett. Szétesett, mert iparágnak, tudásiparnak fogják fel manapság, szimpla üzleti vállalkozásnak, amit jószerével a piac irányít. Valami hasonló történik most az oktatásban is. Teljesen téves koncepciók ezek.
Az alkalmazott kutatásért én nem ejtek krokodilkönnyeket, csupán azt mondom, hogy az alkalmazott kutatás a kapocs a nemzetgazdaságunk fejlesztése és az alapkutatás között. A nemzetgazdaságunk fejlesztését pedig nem az adócsökkentésben látom, hanem a nemzeti iparunk újrateremtésében.
Mi a különbség a multinacionális ipar és a nemzeti ipar között? Semmi különbség nem lenne, ha a magyar tudomány is hozzájárulna a tőke itt tartásában. Mit gondolsz a "tudásipar" alkalmas arra, hogy itt tartsa a multit? Dehogy alkalmas. Csak akkor járulna hozzá az MTA a tőke megtartásához, ha sokezer szállal fűzödne az iparhoz és agráriumhoz. Hát, itt a kapocs-szerepe az alkalmazott kutatásnak.
Visszatérve a magyar tudomány jövőjére nem vagyok kibékülve az Akadémia elnökének néhány megnyílvánulásával. A szavaiból az tűnik ki, hogy a magyar tudományt külön üzletnek tekinti, és az lenne a cél, hogy hazánk is bekapcsolódjon abba a globális iparágba, amit tudásiparként definiálnak.
Véleményem szerint ez elhibázott koncepció. Most amikor a bankvilág csődhulláma rávilágít arra, hogy a bankszektor sem nélkülözheti a nemzeti irányítást és felügyeletet, a nemzeti akadémiákra ez méginkább érvényes. Soros Györgynek nagyon is igazat adok abban, hogy a neoliberalizmusnak véget kell vetni nemzeti bankok működtetésében is, csak így lehet szabályozottá tenni a pénzpiacot, és kezelni a válságait. A pénzpiacon a verseny szlogenje nem hozhatja meg az önszabályozást, ha jól értem Sorost.
A nemzeti tudományok művelésére másként érvényes ez, és itt csak annyi a párhuzam, hogy minden nemzetnek el kell tudnia különíteni a tudományos életében, hogy mi kifejezetten csak üzleti haszonszerzésre irányul, és mi az ami a nemzetzetgazdaság fellendítését szolgálja. Én a üzleti haszonlesést a tudományos ismeretek aprópénre váltásának fogom fel még akkor is, ha nagy nemzetközi projektekben veszünk részt, de annak nincs közvetlen hatása valamely hazai iparág fejlesztésére. A "tudásipart" mint haszonüzletet huszadlagosnak tartom olyan alapkutatásokhoz képest, amelyek a hazai ipari és agrár alkalmazottkutatásokat segíti elő.
Elnézést kérek azoktól a kollégáktól, akik szakmájuk révén eleve lehetetlen bekapcsolódniuk a nemzetgazdaságunk közvetlen fejlesztésébe (főleg a matematikus és némely fizikus kollégára gondolok), nem tőlük akarom elvenni a lehetőséget, csak azt jelzem, hogy szerintem még mindig baj van a prioritással az Akadémiánál.
igen, ez a kérdés: valóban magától értetődik-e, hogy a 12 éves gyerek stb. és valóban önmagáért beszél-e a teljesítmény? Amikor éppen az információbőség és annak feldolgozási lehetőségei révén, valamint a kutatott területek soksoksokszoros absztrakciós és közvetett érzékelhetőségi jellege miatt (magyarán: maga a kísérleti modell felépítése önmagában informatikai és vizsgálati eszközök tömegét alkalmazza, a végén nincs a kezemben az üvegcsében az anyag, ami vagy robban vagy nem...) a kutatások eredménye az esetek elsöprü többségben nem releváció, hanem iparosmunka. Ez nem baj, de az ellenőrizhetőséget és hitelességet megköveteli - erre jók a konzervatívnak látszó standardok, amelyek alapesteben elutasítják, hogy konyhaasztal 12éves... persze, ha az eredmény valóban annyira átütő, akkor jöjjön a gyerek, de ez az anomália.
Mondjuk most látom, hogy te másról beszélsz: mintha a tudományos világ nyitottabbá válását sérelmeznéd... Hát én technokrata vagyok: a teljesítmény az teljesítmény, az önmagáért beszél akkor is, ha azt az eredméynt egy 12 éves gyerek töltötte fel a konyhasztal sarkán lévő laptopról. Eseleg a tudománynak arra kellene koncentrálnia, hogy valóban a teljesítményt mérje, és ne csak a hivatkozásszámot... Én pont erre linkeltem be az előbb példákat az általam valamennyire ismert területről.
Tömörítsünk be 100Mbyte-ot a wikipediaból minél jobban. Jelenleg 16.481.655 byte-nál tartanak, ami 1.319 bit / karakter, amiről azért lehet érezni, hogy nem kis teljesítmény, lassan egy bit per karakterre jutnak el, ami azért durva. Szóval csak azt akarom hagsúlyozni, hogy nem humbugról, hanem mérhető és értékes tudományos teljesítményekről van szó, attól még, hogy a belinkelt cikk nem a legszerencsésebb.
Őőőő, én nem nagyon értem, hogy miről beszélsz... Az igaz, hogy a cikk gyenge, meg hogy hype-ol, de itt nem igazán arról van szó, hogy 'minőségi ugrás lefelé'.
Arról van szó, hogy van olyan terület, hogy gépi tanulás, (a cikk mindenáron statisztikáról beszél, de ez túlzott szűkítése a dolgoknak, itt inkább általában gépi tanulásról van szó). Namost ez a terület fejlődik. Nem manapság találták ki, meg nem is a google az úttörője ennek a diszciplínának, de valóban fejlődik. Valószínűleg azért fejlődik, mert az internet, és a nagy kapacitűsú számítógépek miatt elérkezett az idő, amikor tényleg iszonyú nagy mennyiségű adatok gyűjthetőek össze, és egy kutató akár a kis PC-jén is játszogathat ezekkel az irgalmatlan méretű adatbázisokkal.
A gépi tanulás lényege, hogy nem a kutató hozza létre a jelenségre vonatkozó modellt, hanem a kutató elkészít egy programot, ami nagy mennyiségű példa adat alapján elkészít egy modellt. Tehát semmi másról nincs szó, mint egy indirekcióról: amikor a kutató a tanulóalgoritmust elkészíti, akkor egy meta modellt készít a problémára. A tudománynak nincs vége: a kutatók egy job és jobb tanulóalgoritmusokat készítenek, egyre ügyesebben paraméterezik fel azokat, egy egy probléma megoldására: ez kőkemény munka. Senki ne képzelje, hogy van egy 20 soros kis program, amit minden problémára ráhúznak.
Példa: www.netflixprize.com
Ez egy verseny: a feladat modellt készíteni a felhasználók filmnézési preferenciáira bizonyos historikus adatokból. Erre a problémára a gépi tanulás telitalálat: senkinek esélye nem volt 'kézzel' modellezni a problémát olyan szinten, ahogyan végül gépi tanulással sikerült. Senki nem érti, hogy a legjobb modellek pontosan mit csinálnak. A verseny győztesei gépi tanulás szakértők. A legjobb modellek döntéseit halványan meg lehet ideologizálni pszichológiailag, de gyakorlatilag minden ember által elképzelhetőnél kifinomultabbak a nyertes modellek. A nyertes modelleket 3-4 fős csapatok sok sok hónap programozásával, sokszor több tucat különféle algoritmus összevegyítésével érték el, ahol egy-egy algoritmust csak azért fejlesztettek ki, hogy ha jók voltak az elképzeléseik (a metamodelljük: és ide ugynúgy intuíció kell, mint a hagyományos esetben) fél százalékot javuljon a tanult modell. Szóval ilyesmiről van szó. Nincs vége a tudományos módszertannak, csak van egy eszköz, ami fejlődik, és bizonyos területeken jól használható.
na ja, a technikusok szokásos jövőlátása, de: Az valóban nem kis mértékben átalakítja a tudomány működését, hogy a google scholar és books világában az eredeti alkotások vagy feldolgozások rutinjai könnyebben kicselezhetővé és ezzel a tudományos kutatás standardjaira való szocializálás keretei nagyon képlékennyé válnak. Nekem fogalmam sincs, hogy mindez mivel jár majd, de érezhetően feszültséget okoz. Magyarán: összekapcsolva a hozzáférhető-mozgatható adattömegeket és a követhető hivatkozási láncokat, topikokat, legyárthatóak a szokásos kutatási erőfeszítések nélkül újabb publikációk tömegei, amelyek aztán magukat sokszorozzák tovább. Ilyesmi létezett régebben is, de az információs mennyiség miatt talán ma minőségi az ugrás - lefelé???
Azt senki se tudja. De tény, hogy néhányan (főleg a statisztikaiak közül) nagyon szeretik így feltüntetni a dolgokat. Szép példája ennek a belinkelt cikk is.
Ez egy legalább húsz éves nóta, ha nem több, a statisztikai módszerek dicsőségéről, meg hogy feleslegessé teszik az elméletalkotást, s.í.t. De az, hogy egy petabytos adattömegből ember már nem tud kihozni mintákat, de egy gép (talán) igen, nagyon messze van attól az állítástól, hogy akkor ez itt kérem szépen a tudomány alkonya.
Huh, memetika... egy próbája végülis lesz: ha sikerül a memetika, mémmarketing "mémjét" sikerre vinni, vagyis ennek a dolognak sok-sok megrendelője lesz, akkor működik - és mutatja, milyen jó brand Darwin, az evolúció, a tudomány. Csaknehogy mégnéhányan egyetemitanároklegyenek belőle...
hat nem tudom, szerintem o is szemelyeskedett rendesen.. en vmi olyat gyanitok, hogy kiderult hogy kicsoda o valojaban es emiatt inkabb megszuntette magat
Először az un. tudományos topikokból vonta ki magát az ott dúló személyeskedések miatt, de még írt más jellegű topikokban. Aztán utoljára csak itt írt, de végképp elege lehetett a személyeskedésekből.
Nagyon sajnálom, mert én sokat tudtam meríteni a tudományos topikokban a hozzászólásaiból.
Sajnos egyeseknek megengedik a permanens személyeskedést. Csak a stílust vizsgálják a moderátorok, de elnézik, ha valaki permanens módon rászáll a topiktársára, ha az illető egyébként nem használ ocsmány szavakat. Ez lehet az Index rákfenéje. Bár....nem tudom, van-e ez ellen orvosság a fórumból való végleges kilépésen kívül.
