Én az "emelkedő keresztmetszet"-et sem értem! Hallottam szűkülő és bővülő keresztmetszetről, van állandó keresztmetszet is, de emelkedő??? :)
Érdekes a magyar paraszt évszázadokig nem ismert ilyen emelkedett :) fogalmakat, csak amúgy parasztosan megépítette, na a sógor is segített :) a búbos kemencéjét kéménnyel együtt, oszt' megsült benne a jó magyar kenyér, és a család is melegedett mellette!
"minimum ezzel, vagy emelkedő keresztmetszettel kell végig vinni a kémény tetejéig."
A túlzott átmérő emelésnek is meglehet a káros hatása: füstgáz sebesség csökkenés, túlzott lehűlés, kondenzálódás. Főleg egy jól visszafojtott tüzelésnél.
"És hogy a teljesítmény hogy aránylik a füstcsonkátmérővel?? Jó kérdés, pedig aránylik de nem tudtam még rájönni...:DD"
A tűz olyan erővel fűt, amennyi levegőt kap.
A tűztérbe annyi tűzilevegő áramlik, amennyi füstgáz elszívás történik belőle a füstgáz kilépési ponton (kémény huzata).
Az elszívott füstgáz mennyisége két dologtól függ:
- egyrészt a szívóerőtől (komolyabb kályháknál ezt megadják pascal-ban),
- másrészt a nyílás keresztmetszetétől (átmérőjétől).
Tehát jó huzatú kéménynél lehet kicsi is az a lyuk, mégis erős lesz a kályha,
gyenge kéménynél meg még a nagy lyukon sem tud elég szívás kialakulni, így a kályha nem lesz képes elég meleget gyártani.
Tehát ha baromi erős a szívóerő (mert pl harminc méter magas és profin hőszigetelt kéményed van) akkor egy 15 kilowattos kandallónak is elég lenne talán egy mindössze 5 centis átmérőjű füstcső is,
de a kályha gyártók ÁTLAGOS képességű (=szívóerejű) kéményekkel számolnak, ezért a füstgáz kivezető nyílások átmérőjét az átlagos kéményektől elvárható 10-20 pascal szívóerőhöz illesztve állapítják meg.
Tehát ha jó szívóerejű a kéményed, akkor közvetlenül a tűztér kivezetésénél szerintem nyugodtan szűkíthetsz, de ezen pont után már bármiféle szűkítés szigorúan tilos!!!
minimum ezzel, vagy emelkedő keresztmetszettel kell végig vinni a kémény tetejéig.
"Egy 5x4/3 méteres szobát (60 m3) napi 12 óra fűtés mellett, kb. hány kg RUF fabrikettel lehet 22 C fokra kifűteni?"
A különböző hőszigetelésű házak csúcs hőigénye négyzetméterenként 10 és 200 watt között szokott lenni, tehát a 20 m2-es szobád hőszükséglete az év leghidegebb napján valahol 200 és és 4000 watt között lesz.
A RUF fabrikett nem egy termék, hanem egy brikett gyártó gép, ami akkor is belepréseli a RUF felirartot a termékbe,ha az tiszta akác törmelékből készül és akkor is belenyomja a RUF feliratot, ha mezőgazdasági (pl szalma) hulladékot töltenek bele. Szerencsére 1 kg akác és 1 kg szalma között alig van fűtőerő különbség.
A különböző fatüzelésű fűtőberendezések és az őket kezelő okos/hülye emberek együttes hatásfoka 20 és 80% között van, ez további négszeres szorzó.
Mivel a fenti adatok közül sem a ház hőszigetelését, em a brikett fűtőértékét, sem a kályhád hatásfokát, sem a te fűtési tudásodat nem árultad el,
ezért csak annyit lehet mondani, hogy a szobád egy napi kifűtéséhez az év leghidegebb napján kb 1,3 és 110 kg közötti brikett-mennyiségre lesz szükség.
Az év kevésbé hideg napjain persze kevesebb brikett fog fogyni.
12 kg fabrikett nem pont ugyanannyi hőt ad mint 12 kg fa - ha azonos a nedvességtartalma?
DE!
Azért tárolják a fabrikettet fóliában, hogy ne vegye fel a környezeti nedvességet. Tehát azonos kg-nál ennyi előnye van a brikettnek.
Másként: 12 kg fa ledarálva és összepréselve hány kg brikettet ad? Épp 12 kg-ot!
Egyetlen eset van amikor megfontolandó a brikett, mégpedig az, ha nem tudsz szerezni száraz fát.
Minden más esetben az átbaszás kategóriája!
Van a 12 kg fa, ára X. Ledarálják, préselik, csomagolják, az ára X+Y lesz, ahol Y a belefektetett munka. Tehát ha valaki munkát akar eladni neked, akkor a 12 kg fát ledarálja, préseli és csomagolja, és így el tudja adni neked 12 kg brikett formájában hozzászámolva a munka költségeit.
De azonos súlyban a fűtőértéke is nagyjából azonos!
"És hogy a teljesítmény hogy aránylik a füstcsonkátmérővel?? Jó kérdés, pedig aránylik de nem tudtam még rájönni...:DD"
Hogy hogyan ?
Hát a teljesítmény alapvetően az eltüzelt fűtőanyag mennyiségétől függ. Nagyobb mennyiségű fűtőanyag - több égéstermék.
A több égéstermék pedig ami gáznemű, nagyobb sebességgel kénytelen az adott szelvényen áthaladni. A nagyobb sebesség pedig áramlási ellenállás növekedést okoz.
Méghozzá a sebesség négyzetével nő az ellenállás.
Van erre egy szép képlet.
Az áramlási ellenállás alapvetően az áramló anyag mennyiségétől függ. De függ még a cső belső felületétől - sima, nem sima, függ különféle irány váltásoktól - könyökök , függ a szűkítéstől és a bővítéstől is
"pont 180 -assal, amilyen a kéményem már kevesebb. De valószínű simán bele fogom kötni!!"
Nekem is 180-as a kéményem, de a JdMetal legyártotta nekem a betétet 160-assal és csodásan működik. A 660x440-es betétnél egyébként a JdMetal oldalon is az van írva, hogy 160/180-as csonkkal is megcsinálják....
Nálad az a probléma, hogy - legalábbis a hőszükségleted alapján - hogy kellene neked egy kb 15 kw-os betét, az meg ritkán van 160-as csővel.....
Az én betétem egyébként a Jdmetal oldalon névlegesen 13 kw volt, és ezt kb el tudom hinni, mert az azonos méretű kobok is ennyi.....a kwline is a lengyel oldalon....
A "söprűsök", ha a kandalló papírján nem azt az átmérőt látják, mint a kémény teljesítmény nyilatkozatán akkor már biztosan kérnek méretezési/áramlási tervrajzot. De lehet akkor is, ha minden stimmel...
Engem volt kéményseprő ismerős lebeszélt, hogy a lakhatási előtt beépítsem a kandallót, vetessem át inkább csak a kéményt tartalék kéménynek...mert megőrülök a sok papírmunkától, páraelszívó reteszeléstől, légbevezetőtől. Állítólag a külső levegős kandalló ugyanúgy nem lehet egy légtérben páraelszívóval...mert mi van ha kinyitom...szóval ők hülye biztosra mennek, de én nem vagyok hülye :) Ezt a szöveget itt tanultam :)))
"Franek 5 és 14,5 kW teljesítménnyel és 200 -as csővel. Az ugyan nem derült ki, hogy az külső vagy belső átmérő"
Ez a gyári adat, gondolom ez mindig a külső méretet jelenti, ami egy lemezcsonknál vastagsága miatt elhanyagolható, hogy külső, vagy belső, de öntvénynél, ez esetben pont egy kéménymérettel csökken a belső átmérő.
"Az első átlag teljesítménye 5+ 14,5/ 2 = 9,75 kW, a másodiké pedig 10 +20 / 2 = 15 kW"
Evonly kandallóját láttam már 10 féle teljesítménnyel, főleg az alsó modulációs tartományt, szóval ez az átlagolós teljesítményszámítás nem az igazi!
Az alsó határt szeretik ugye egyre lejjebb vinni a gyártók, hogy az AE házasok is bevásárolhassanak, de ezt nemrég kitárgyaltuk...
És hogy a teljesítmény hogy aránylik a füstcsonkátmérővel?? Jó kérdés, pedig aránylik de nem tudtam még rájönni...:DD
Én 10kW környéki betéteket keresgélek mostanság, 150-200-as füstcsonkkal van elég sok, pont 180 -assal, amilyen a kéményem már kevesebb. De valószínű simán bele fogom kötni!!
Tehát a korábbiakban két kandalló betét lett bemutatva.
Egy öntvény, a Kratki
Franek 5 és 14,5 kW teljesítménnyel és 200 -as csővel. Az ugyan nem derült ki, hogy az külső vagy belső átmérő. Mindegy.
A másik a lemezből gyártott samott béléssel, itt már nagyvonalúbb a teljesítmény megadás 10 és 20 kW között. Ennek csöve 180 mm , nyilván belső átmérő. Az volt a probléma , hogy hogy számolják ki a huzat igényt meg hogy lehet e az elvezetésben szűkítés. Jelentem lehet, ha a rendszer ellenállása kisebb mint a keletkező huzat.
Az első átlag teljesítménye 5+ 14,5/ = 9,75 kW, a másodiké pedig 10 +20 / 2 = 15 kW és ehhez elég a 180 mm átmérőjű cső, akkor a lényegesen kisebbnél miért ne lenne elég ??
Bizony a használó érdeke egyébként, hogy megfelelően működjön.
Ezzel a kratki betéttel óvatos lennék. Az, hogy még hamukazetta sincs, olyan koszolás elé állít, aminél minden jobb. Lapátolhatod majd a hamut kifelé.....ennél a hamukazetta százszor komfortosabb megoldás - sőt a legjobb.
Ha teheted keress róla videókat, hogy hogyan ég, korommentes-e az üveg stb.
"Szűkíteni lehet, ha a kandallós számolással bizonyítja a kéményseprő felé, hogy a huzat elég lesz!"
Úgy kell felfogadni egy kandallóst , hogy bizonyítsa - eredményesen - a kéményseprő felé, hogy a huzat elegendő.
Másképpen nincs megbízás !
Viszont egy 365 eft -os valaminél a műszaki adatok közözött csak illet volna a huzat igényt is feltüntetni. Ha már helyesen - megadja a névleges teljesítményt 12 kW és a fűtési teljesítményt is. Ez utóbbit határok között- nagyon helyesen 5 és 15 kW között.
Ez elég drága betét. Ennél szerintem jobbak a lemez-samott betétek! Csak abba gondolj bele, hogy azokban cserélhető a samott, nem reped meg stb. Ez megrepedhet, és akkor gáz van. Tudom, hogy ebbe is van még egy réteg öntvény, de akkor is....a fene tudja....én nem szeretem annyira.....
Ettől még lehet kiváló, de......
Szűkíteni lehet, ha a kandallós számolással bizonyítja a kéményseprő felé, hogy a huzat elég lesz!
Ez csak egy általános - egyébként helyes - elv, de egyénileg ettől el tudsz térni a fenti módon.
Full külső levegős, és minden levegő külön szabályozható rajta, nem a legolcsóbb, de hát öntöttvas…
Azzal, hogy egy 200-as öntöttvas füstcsőkivezetés a centis anyagvastagság miatt, belül kereken 180, as gondolom nem én találkozok először. Az MB kandallós bolt szerint a kéményseprők nem engedik a „szűkítést” 180-as kéményre, pedig a keresztmetszetben nem nagyon lenne változás.
Még jó, hogy van egy kistestvére, 180-as (kölső) átmérőjű füstcsőkivezetéssel!
Köszönöm válaszodat és azt is megértettem miért nem vállalsz tanácsadást mailben. Valószínűleg én nem tettem fel jól a kérdést, a válaszodból erre következtetek. Úgy döntöttem kipróbálom ezt a dolgot kicsiben, mert szerintem működik, de mint írtam szoktam tévedni. Köszi, hogy időt szakítottál a dologra, a többiektől elnézést az offért.
Kétségeim vannak afelől, hogy képes vagy olyan vákuumot csinálni, hogy a vízgőz 10 fokon is forrásban maradjon és ne csapódjon ki folyékony vízzé. Persze ha a 10 fokosra fűtött felület és a gőz közé teszel valami hőszigetelő anyagot, akkor lehet a gőz jó forró, miközben a felület mindössze 10-100 fokos.
Egyébként a gőz igen rossz hőtároló/hőszállító közeg, ráadásul veszélyes vele játszani.
Különben is 10 fokra nem fűteni, hanem hűteni kell :)
Email-ben történő egyéni tanácsadást meg nem vállalok, mert ha elkezdeném, akkor kisvártatva napi 18 órában levelek százaira válaszolhatnék számos szakterületen. Ha szeretnék szegénységben éhen halni, arra a napi több órányi problémamegoldás/tanácsadás helyett sokkal kevésbé fárasztó módszereket is tudok :)
Elnézést a többiektől, kicsit off leszek, mert Elek privátban nem válaszol, ezt írta itt.
Szóval a véleményed szeretném kérni. Gőzzel szeretnék fűteni egy felületet, ami folyamatosan melegedne 10 C-tól 100 C fokig. Megoldható-e ez szerinted gőzzel? Konkrét feladatról van szó. Nekem van egy elméletem, de én szoktam tévedni.
Elnézést a többiektől az off-ért, ha privátban írsz azt nagyon megköszönöm és nem zavarjuk itt a többieket ezzel:
Köszönöm Neked is a többieknek is a hozzászólást. Akkor majd megbeszélem a kandallósokkal, hogy ne bonyolítsuk túl a dolgokat. A koyhabútor fölé meg kitalálunk valami védelmet.
Ez teljesen nem jó. két 90 fokos töréssel....én simán átvinném a konyhabútor felett, és alátennék vmi hőszigetelést a bútor teteréje, ahogy Mekk is mondta!
A meleg levegő könnyebb, mint a kevésbé meleg, a tetején "úszik", terül.
Ha a nappali mennyezetén lévő meleg levegőt egy jó nagy (600-1000 cm2!) vagy több kisebb lyukon egyszerűen átvezeted a konyhába, az a meleg a mennyezeten szétterül magától, majd fentről lefelé elkezdi "feltölteni" a konyhát, ahogy jön az utánpótlás a kályha felől. Feltéve persze, hogy van körforgás, tehát valahol alul is van egy másik hasonló lyuk (vagy nyitva lévő ajtó), ahol a lehűlt levegő vissza tud menni a kályhához, hogy ott újra felmelegedhessen.
Ezt az áramlást egy vékony cső csak lerontaná (pláne két-három töréssel).
Ha félted a konyhabútort, akkor alakíts ki felette egy hőszigetelő anyaggal (pl 2-3 cm üveggyapot/kőzetgyapot) kibélelt alagutat a szomszéd szobából bejövő levegő számára.
Az alábbi meleglevegő elvezetéssel kapcsolatban kérdezném a véleményeteket.
Csatoltam az ábrát miről lenne szó.
A nappaliban lenne a kandalló és esetleg átvezetnénk a meleglevegőt a főfal másik oldalán lévő étkező-konyhába.
Mivel a főfal melletti konyhabútor fölött nem lenne célszerű mindjárt kivezetni a levegőt ezért kellene kb. 5,5m-s csövön vezetni egy másik falra a mennyezet magasságában.
Köszönöm a részletes választ! Találtunk is egy jónak tűnő készüléket, a Bari nevű típust, reméljük megleszünk elégedve mi is! Írok majd véleményt ha meglesz! :)
Vakolható kőzetgyapottal szorosan kitömni, háló, glett. A glettelés aljánál érdemes egy pár mm dilatációt hagyni, és hőálló rugalmas tömítővel kikenni. Én valahogy így csinálnám.
Alapvetően a "minta"kályhákat ajánlanám amik visszajöttek a németektől, melyeket a nagy vevők (barkácsáruházak) megnézték, majd 1-2 minimális módosítást követően kezdődik el a sorozatgyártás.
Na ezek a minta kandallókat 30-40-50%os áron meg lehet kapni, bár szerintem ilyenkor a fűtési szezon kezdetén nem sok lehet belőlük, de február környékén már több is van.
Nézd meg a facebook oldalukat.
Német tulajdonban van, német barkács- és online áruházaknak gyárt. Magyar piacon nem igazán nyomul.
Jellemzően a mintaboltban azok kaphatók amik nem mentek át a meón (legalábbis nekem ez volt az érzésem). Nincs hozzá zsírkő, etc. Ellenben egy-két darab nagyon egyben volt. Én is vettem olyan kandallót töredékáron ami a német honlapokon 1700-2000 euros árban van.
Vélelmezem, hogy a külföldi cég megrendel x db-ot egy típusból, a makóiak legyártanak x+5 db-ot, a legjobb x db-ot kiviszik, a legszarabb 5-öt pedig eladják a mintaboltjukban, a külföldi ár töredékéért.
Pótvermikulitot 7eFt-ért vettem. Ugyanez a fireplace-nél 15eFt volt.
Hát még pár hónapig nem leszek otthon, emlékeim vannak most róla, de kb 1,5 literes lehet. És hidd el: elmegy vele egy hetet, úgy hogy nem bukik ki rajta!
jó vegyük hozzá, hogy a házam AE-ház átlagban 2 kwh hőszükséglettel, tehát nem kell benne eltüzelni 60 kg fát egy nap, elég 10 kg-ot, de nekem egy hát simán megvan.
Azt tudom mondani, hogy egy komoly tüzelés után - értsd :rá is rakok többször - egy félmarék hamu marad. Egy kezem markának a fele....
Meg tudnád mondani, a hit line hamukazettád méretét, a Romotop Heat-et megkérdeztem, 1,2 literes, az nem tűnik túl acélosnak... Az biztos nem megy el egy hetet, mint amit a hit line-ról írtok.
Ja már értjük . Tehát nem azt a részt kell kitömni ami a kályha és a fal között van, hanem azt ami fal él és a falba épített kályha között van. Azt a 10 cm-t
Úgy kell megoldani, hogy a kályha hőmozgását ne akadályozzuk, különben a kályha károsodik.
A fal két oldalán a kályháig érő alu profil felszerelése a kályhától lehet 1 -2 mm-re viszont fent azért nagyobb rés mert magasságirányában jobban tágul a kályha. A furatok a profilon oválisak legyenek, hogy az elmozdulás biztosítva legyen. A fal /él / és kályhaközé meg az üveg vagy ásványgyapot. Korábbi állítással ellentétben nincs olyan intenzív légáramlás, ami kivinné az üvegszálakat.
Ezek az un. falba épített cs. kályhák. Kettő, néha 3 helyiséget fűtöttek velük.
Korábban egyszerűen azbeszt zsinórral / a gyilkossal / oldották meg a tömítést. Így esetleg az azbesztzsinór helyett használatos kerámia zsinór is megteszi. Csak a rés nagyságától és a kívánalomtól függ a megoldás.
A kívánalom inkább az átlátás megakadályoztatás volt. A légmentes, tehát szaggátló zárás már nehezebb.
Kérdés kell e ?
A konyhából inkább kellemes illatok áradnak mint kellemetlen szagok.
Na várjál, eddig nem erről volt szó! Azt hittem, hogy egy egész oldalát akarod lefalazni-szigetelni. Akkor ha jól értem a kályhához egy max 12 centis válaszfal érne hozzá?
Sziasztok! Konyha és a szoba kőzt van a rés a fal és a kályha között igy átjőnnek a konyhából a szagok nagy része és ezt szeretném ki kűszöbölni a be falazással segitségetekez köszönöm
Van valakinek a Fireplace kandallókályhákról véleménye, tapasztalata? Érdekes, hogy magyar cég, de több info van róla a németeknél. Csak azt nehezen értjük. :)
Kőzetgyapot és üveggyapot nem ajánlott! A felszálló meleg ki fogja hordani a résből és belélegzitek...... ha gyakoriak lesznek a tüdőgyuszik a családban gyanakodjál majd erre! Már ha ezzel csinálod!Én hagynám a fenébe!
Az előző alkalommal is azt kérdeztem, mekkora a hézag és mi a célja a kitömésnek. Ezek ismeretében talán könnyebb lesz kitalálni mi a megfelelő megoldás. A purhab egyáltalán nem jó ilyen célra, nem bírja a hőt.
sziasztok!Érdeklődni szeretnék hogy cserépkályha és a fal közötti hézagot mivel lehet ki tömni,gondolok itt ilyesmire hogy,üveggyapottal a nagyját ki tömni ,majd Purhabball a szélét kifújni és így levakolni .Előre is köszönöm a segítségeteket
Nekem a bontott téglából épített kandallóm egyszerű falazóhabarcs és flexibilis csemperagasztó kb. 1:1 arányú keverékével van összerakva. Mondjuk nekem csak a fugákban látszik, de ott simítható volt, és eddig bírja a kiképzést is. Ja, és a tégla is jól bírja azt a hőterhelést, amit kap.
Egy kandalló burkolatnál már fölösleges a samott, 2-300 fokot a sima tégla is remekül elbír. Tömör tégla agyaghabarcsba rakva ideális. Nagy hőtároló tömeg és normális hővezetés jellemzi az ytong csekély hőtárolásával és alacsony hővezetésével szemben. Amúgy én ytonghoz hasonló tulajdonságú szürke gázbeton elemeket használtam afféle ideiglenes megoldásként víztér alatt és teljesen jól bírták a 200 fok körüli füstgázt évekig. Ettől függetlenül általában az ilyesfajta anyagok nem ideálisak kandalló körülépítésre néhány esettől eltekintve.
Nos megtaláltam az egyik kandallós oldalon a hozzászólásokat ahol - Evonly is írta - nem javasolják az Ytongot.
Elbizonytalanodtam. Ytong, belső samott vagy valamilyen egyéb szigeteléssel lenne jó. akkor már inkább tégla , tűzálló habarccsal.Esetleg belülről samottal kikenni, kívülról meg simitani az előbb említett habarccsdal.
Az olajkályha égő megvalósítását mindenképp hanyagolnám, tekintve, hogy nagy, sok, és nincs rá szükségem. Nekem csak látványnak kell.
Egyszerűbb megoldásra van szükségem, ezért is gondoltam egy ilyen etanolkandallóra, de sajnos nem találtam hozzávaló szakirodalmat. A gugli leginkább a reklámokat dobálja föl. Ezért is kérdeztem itt, hátha tud valaki leírást, vagy rajzot róla.
Az E85 pedig motor hajtóanyag, már amíg még forgalmazzák, mert mióta csúnyán megemelték az adóját a kutyának sem kell. Az összetétele 85% növényi eredetű alkohol, és 15% benzin. De mint azt megállapítottuk, ide a 15% is több mint kéne.
Kandallót építenék. MIlyen ragasztót használjak. Ytongból lenne a burkolat. Olvastam hogy tűzálló ragasztót használnak de olyat nem találtam neten sem csak habarcsot.
A boltban azt mondták hogy extra flexibilis ragasztó is jó mert jó a tágulása. Mennyire igaz ez és mivel ragasszam össze a falazóelemeket?
Egy új hàzba költözünk, ahol lehetőség van rà, hogy kandallót rakjuk.Szeretnék érdeklődni, hogya a HS Flamingo Espo II típusú kandallókàlyhàt ismeri e valaki. Mennyire ajànljàtok, kell e valamire különösebben odafigyelni ezzel kapcsolatban?
2. Hol lehet megtudni, hogy mi kell egy ilyen égéstérhez?
3. Hogy néz ez ki? Nem lehet ez annyira bonyolult
4. Ha beteszem a kandallóba, az égéstermék (víz, szénsav) alkalmi használat esetén nem teszi-e tönkre a betétet, vagy a kéményt?
5. Lehet-e E85-el használni?
Igaz ez 5 db , de nem tesz semmit !!!
Akkor a válaszok :
ha ügyes vagy tudod mit kell készíteni és van szerszámod akkor megoldhatod. / 1 . /
Mint írtam a hajdani olajégők , a kisebb teljesítményűek un. elpárológtatós égők voltak. Volt itt egy égő fazék, abban volt az égés magas hőmérsékleten , de volt egy másik lényeges szerkezet, ez a olaj hozzávezetés szabályozása. Ez egy bonyolult finom mechanikai szerkezet volt - lényeges tartozéka egy olajkályhának. Szabályozás nélkül felborul az egyensúly és bumm.
De nincs új a nap alatt . Ez a petroleum lámpák utánzata, tovább fejlesztett változata. Ott az égő/égéstér a bura a magas hőmérséklet eléréséhez, a szabályozó pedig a kanóc. / 2 /
Tehát kutakodsz a szakirodalomban /3/
. A 4. kérdésre : ilyen mennyiségben a kéményt biztos nem teszi tönkre.
Az 5. re - ez gondolom a benzin. Az nem csak tűzveszélyes, hanem robbanás veszélyes is , így használata kockázatos.
Tegyél be a kandallóba egy petroleum lámpát és a próbléma megoldva.
Azt teszel be, amit akarsz! De amíg a szabadban ha felrobban egy ilyen izé és szerencséd van, megúszod nagyobb baj nélkül, addig a nappaliban komoly tűz keletkezhet!
Ha ezt nem érted meg és tovább megy az agyad ebben az irányban lelked rajta, de segítséget ehhez ne kérj! Sopánkodhatsz is, hogy milyen gyökerek vagyunk, nem segítünk a családod kiírtásában!
Ez a topic sem. A nyolc éve még tényleg lehetett kérdezni, és kapott értelmes választ a kérdező, még ha momentán butaságot is kérdezett. Nekem is így lett nagyon jól működő vízteres kandallóm.
Aztán később, 10000 hsz fölött ez változott, és megjelentek a kérdésre lekezelő, gúnyos, vagy éppen sértő válaszok. Értem én, hogy a válaszolónak ezek evidens dolgok, de a kérdezőnek nem azok, különben nem kérdezné.
Ez esetben feltettem négy kérdést. Csak az utolsóra kaptam választ, igaz arra négyszer is, amiből kettő a fent említett stílusok egyikében jött.
Mindegy. Majd megszokom.
Már csak annyi a kérdésem, hogy mért bonyolult öngyilkosság az, hogy mondjuk két ilyesmit
amit elvileg kitehetek az asztal közepére, nem az asztalra, hanem üveg nélkül beteszem a kandallóba a hamurács egy részének a helyére? És mivel olyat, ami méretre megfelel, nem hinném, hogy kapok, miért probléma normális anyagból legyártani valamit, amit, mint ezt az izét, a messzi Kínában csak egy egyszerű lemezből préselnek?
tudna valaki segíteni ,hogy milyen kandalló betétet vegyek? ami öntvény , nagy ajtajú, nagyobb teljesítményű(a lakás 110 nm és 2,70 magas) A ház energiai besorolása A plusz lesz (porotherm profi 38-as fal 10 cm szigeteléssel,ablakban 3 rétegű üveg 87 profillal).ami érdekel,megbízható,nem kormos üveg,meleg levegő cső csatlakozás. külső levegő lesz ott.a kéményem 20 cm-es.
"Az a kérdés, mennyire robbanásveszélyes ilyen arányban a benzin, mert ha igen, akkor inkább rohadjon meg a projekt, és költözzön pók a kandallóba! Annyit nem ér."
Ezt is hanyagold !
Tanyán egy műhelyben talán még elmegy, de ott sem játék.
Mindenütt máshol a környezetedet is veszélyezteted.
Etanol és aztán a benzin .... hát nem tudom. A niknév nem véletlenül erre utal ??
Magát az olajkályhát már régen kitalálták, sőt már ki is ment a divatból. Elviekben etanolt is el lehet az olajégőkkel tüzelni, de a benzinnel, az egy örültség, öngyilkosság ( habár azzal is lehet fűteni ). Tehát az olajégők : kisteljesítménynél 4 -8 kW-ig az un. elpárológtatós , nagyobbaknál pedig az un. blokk égők. akár 100- 200kW teljesítményig is.
Van egy meglévő beépített vízteres 8kw-os kandallónk, rozsdamentes füstcsővel, meg béleletlen négy téglás kéménnyel.
Mivel majd egy évtized után elfogyott az ingyen fa forrás pénzért venni meg nem akarok, mert ha jól utánaszámolok hiába a jó hatásfok, a kondenz kazáné még jobb, és a gázszámlával jobban jövök ki, ráadásul a gázt felvágni, aprítani, behordani, meg salakolni se kell, ráadásul a padlófűtést is jobban kiszolgálja.
Így a kandallót már ritkán gyújtom be, inkább csak látvány célzattal. Így aztán elég munkás a tárolóból kiszedni a fát, a gyújtóst, papírt, mert minden, ami fontosabb elé van pakolva, meg aztán az sem utolsó szempont, hogy lusta vagyok mint egy teve.
Így az etanol kandallókat elnézve az jutott az eszembe, mennyivel egyszerűbb lenne alkalmasint egy ilyen égőt betenni a kandallóba. Kannából megtölteni, megküldeni némi nyílt lánggal, oszt had lobogjon!
Akkor a kérdések:
Mennyire macerás egy ilyen égőt megcsinálni?
Kerestem a guglin, hogy hogy néz ez ki, de kiszúrta a szemem egy csomó reklámmal, meg általánossággal.Hol lehet megtudni, hogy mi kell egy ilyen égéstérhez? Hogy néz ez ki? Nem lehet ez annyira bonyolult.
Ha beteszem a kandallóba, az égéstermék (víz, szénsav) alkalmi használat esetén nem teszi-e tönkre a betétet, vagy a kéményt?
Mondjuk, a vizesebb fát is kibírta, de az általában nagy lánggal égett, a füstnek nem sok ideje volt a kéményben kondenzálódni.
Lehet-e E85-el használni? Már ha még sokáig kapok. Csak rentábilisebb lenne 200X Ft-ért megvenni, mint 3-4-5-szörös áron a benzin nélküli változatot.
A 15% benzin miatt a nyílt égés nem lenne túl egészséges, itt viszont elvileg kimegy a kéményen. Az a kérdés, mennyire robbanásveszélyes ilyen arányban a benzin, mert ha igen, akkor inkább rohadjon meg a projekt, és költözzön pók a kandallóba! Annyit nem ér.
Ja hogy egy hérás kályhában lévő samott élettartalmára vagy kíváncsi..
Ott nem annyira a samott mint inkább a kötőanyag az, ami tönkre megy. És nem is a magas hőmérséklettől, hanem a sok sok hőmérséklet változástól.
Nagyjából ugyan ez érvényes a normál, tehát szilárd fűtésű kályhákra is. A napi fölfűtések , lehűlések nagyon igénybe veszik a kályha szerkezetet a sok hőmozgás nem használ neki.
Amikor kijött a kéményseprő átvenni a kéményt (új építésű házról van szó), akkor egyértelműen jelezte, hogy csak azonos vagy nagyobb átmérőjű lehet a kémény. Amennyiben bekötöm szűkítővel (persze ha működik) és utána kijönnek egyszer ellenőrizni, megbüntethetnek?
Mert ők csak a fő szabályt mondogathatják !
Hát azt a kéményt csak tervek alapján készítették, Akkor meg egy valamire való tervező ráírja, hogy a várható huzat és a ráköthető teljesítmény mennyi ! Vedd elő a terveződet . Ha nem tudja kérdezze meg a kollégáját !
Nyilván a huzat egy változó, de a teljesítmény nem. Mármint a felső.
Azért az csak illik megadni , hogy egy adott magasságú és szelvényű kémény mit bír el.
Aztán a kéményseprő vagy elfogadja vagy nem.
" megbüntethetnek?" ha baleset lesz és emiatt, akkor igen.
Viszont ellenőrzéskor kérhetnek, felszólíthatnak a szabályos működtetésre ! Ennyi !
"Van aki ki tudja számítani a szükséges huzat mennyiségét?"
Akadnak, de miért a huzaton lovagolsz ? A kényednek a szelvénye a nem megfelelő.
Ebből :
" adjam el a kandallót és vegyek másikat? "
Akkor meg van az a kandalló nyilván,. ráírták a huzat igényt, sőt a teljesítményét is. A 180 -as csatlakozásból kiindulva ez egy nagyobb teljesítményű lehet. Hány kW. ?
Legyen a kémény és a csatlakozás szelvény mérete azonos. Nyilván a kéményen nem változtathatsz így a kandallót igazítsad hozzá.
Viszont privát véleményem, hogy ennyi szűkítést elbír a rendszer, de hát vannak bürokraták. Nekik így is úgy is a számítás kell.
kepet valamiert nem sikerül feraknom. Mindegy. csak egy kis érdekesség, vizsgálat. 2014-és faszállitmánybol kiválasztottam tetszés szerint egy fahasabot, az alábbiakat rögzítettem
Erre hivatalos méreteztetést kell készíttetned. Nem lehetetlen hogy be tudod kötni, de kell tudni, hogy meg lesz-e a szükséges kéményhuzat és ezt a kéményseprők felé igazolni kell tudni szakember általi számításokkal!
Ha beépíted anélkül meg fognak büntetni.....szűkíteni máshogy nem lehet mint ahogy leírtam, mert egyébként tilos!
Szeretnék tanácsot kérni, remélem van köztetek hozzáértő.
A gondom az, hogy szeretnék beépíteni egy kandallót aminek a füst csonkja 180-as, a kéményem átmérője viszont csak 160 mm. A kandalló külső levegő táplálású. Az épület egy szintes, tehát nem túl magas a kémény. 6-7 m között lehet, a bekötési csonk kb. 2m-en van. Van aki ki tudja számítani a szükséges huzat mennyiségét? Meg lehet oldani ezt egy szűkítővel, vagy adjam inkább el a kandallót és vegyek másikat? Amikor kijött a kéményseprő átvenni a kéményt (új építésű házról van szó), akkor egyértelműen jelezte, hogy csak azonos vagy nagyobb átmérőjű lehet a kémény. Amennyiben bekötöm szűkítővel (persze ha működik) és utána kijönnek egyszer ellenőrizni, megbüntethetnek?
Nyilván abból a gondolatból indult ki, hogy ha egy épületen belül nagyok a hőmérséklet különbségek, akkor az alacsonyabb hőmérsékletű helyeken akár emiatt nőhet a páralecsapódás esélye. Persze ez nem jelenti azt, hogy a kályhánál lévő 30 fokos 30% páratartalmú levegő miatt a 22 fokos részen penész lesz, viszont ha az adott esetben nem is, általában mindenképpen egy plusz kockázati tényező az egyenetlen hőeloszlás az egyenletes hőmérsékletet biztosítani képes fűtési módokkal szemben.
Ettől amit írt nem állja meg a helyét ebben a formában, de nem is egészen alaptalan.
Mellesleg mint tudjuk a beltéri fatüzelés szárít, hiszen viszi ki az elhasznált levegőt, ezzel javítja a helyzetet.
Amint megfigyeltem a páranyomás igyekszik egyenletesen eloszlani, és a lakás levegőjében ezt könnyebben és gyorsabban megteszi, mint a hő.
a samottal kapcsolatban érdeklődnék, a samott elettartama mennyi? nekem ugyan hérás a cserepkályhám, nem is kormozodik, de jo lenne tudni, hogy meddig tart ki a samott, mikor adja a kifáradást?
A kandallós-cserépkályhás fűtésben éppen az a jó, hogy nem homogén 22 fok van, hanem lesz ahol 22 fok lesz és a kandalló környékén meg 30 lesz.
Én ezt imádom!
Ha fázom van meleg pont a házban ahová odatehetem magam. Isteni dolog, persze olyan aki radiátorral meg falfűtéssel él a homogén 22 fokjában, az soha sem fogja megérteni ezt! Ez ne szegje kedved, ez egy szuper dolog és épp az a szuper benne amit azok akik se nem értenek hozzá, se nem próbálták azok kritizálnak, nevezetesen amiről fentebb írtam, hogy van meleg pont a lakásban!
Én ennél többet betétért nem adnék. mindent tud, kivéve a folytonégés baromságát.
Ne akarj betétből olyat aminek menet közben kivehető a hamuzófiókja! Nem is nagyon van ilyen, és nem véletlenül!
Kb 1-2 hét között telik meg a hamukazetta, cserébe nem szív falsot a fióknál......
Simán kifűtöd a házadat, főleg ha rendes szigetelésed is van, szerintem van legalább 10-12 centid - ha jól gondolom, különben nem lehetne 6,5 kw a hőszükségleted!
Nyugodtan ruházz be rá!
Vegyél bármilyet, akár romotopot akár kwlinet, jó lesz.
Én is Dmitrij Petrovichez hasonló dilemmával küzködöm.
Mi egyértelműen kandallót szeretnénk a felújításra kerülő házunkba, mely energiaigénye a számítások szerint 6.5 kW lesz (40-s kisméretű téglafalra kerül 15 cm-s grafitos hőszigetelés).
Úgy nevezett folytonégő kandallóra gondoltunk, noha ahogy itt is olvasom ez inkább csak pr de azért remélem legalább minőséget és tartósságot is jelent.
Érdekes, nem tudom így van-e amit az egyik helyen írnak: hamufiók a tűz égése közben is kivehető?
Nézegetem az internetet de eléggé felemás érzésem van a készülékekről található információkkal kapcsolatban. Úgy látom vannak jó néhányan akik kandallóépítéssel foglalkoznak de szinte mindegyiknél nagyon gyér a készülékekről az információ (pl. ki a gyártója a ZRT kandallónak vagy a KWL, MCZ stb.)
Ha jól gondolom, nekünk olyan kandalló kellene amelyik teljesítménye 3-10 kW között lenne.
Szerintetek egy ilyen kandallóval le lehetne fedni a kb. 93 m2-nyi nagyságú házunk fűtését? Hogyan lehet elvezetni a meleglevegőt más helyiségekbe?
Jelenleg a Romotop Heat-r-2g-s-60-44-33-13, Heat-r-2g-s-70-44-33-13 és a KWL E700C típusokkal szemezgetek.
Pedig ! Pedig voltam vagy tízen- éve Ausztriában Steier országban egy parasztgazdánál a hegyekben Több lábon állt. Volt egy kb. 160 - 180 nm -es háza, egy része vendég fogadónak.
A konyha az a nem magyari dívatos 'icsányi, hanem olyan 35 nm -es
Volt ott nagy sparhelt és mellette természetesen gáztűzhely. Télen a fatüzeléses sparhelt , nyáron a gáz tűzhely..
Több lábon állt a gazda. Vendég fogadás, gazdálkodás, rozs és krumpli termesztés és még pisztráng tenyésztés is a kis hegyi tavakban.
üdv mindenkinek szeretnék segitséget kérni utólag samottoznék egy kandallót samott téglám van bőven kell rést hagyni a tégla és az öntvény között vagy fel kell ragasztani a tüztér oldalára esetleg agyagba rakni és kikenni mint a kemencénél
sparheltet most is kapni a apraktikernél. Ha családi házam lenne, bizisten vennék! nagyon praktikus, otthonos, es hangulata is van mikor ontja a meleget, nem mellesleg energiát is takaritasz vele. Emellett persze meglennének a modernebb dolgok is
Bármely 5 -6 kW -os készülék elviekben jó. Ez a 45 - 50 nm körüli házikó mivel könnyűszerkezetes eleve állandó fűtést igényel. Nem tárolja a hőt mint a nehézszerkezetűek.
"kizárólagosan folytonégőt," Na ja minden ilyen készülék folyton égő, ha folyamatosan táplálájátok a tüzet, amit előbb utóbb meguntok.
A készülék jóságáról : minden gyártó eleve a saját készülékét mondja a legjobbnak legtartósabbnak.
Úgy alapelvként a drágább kályhák azért tartósabbak.
Természetesen minden kályhát túl lehet terhelni, ami a tartósság ellen dolgozik.
Régen amikor még nem kényelmesedtek el az emberek eleve majd minden háztartásban volt egy folyton égő tüzelő berendezés. Úgy nevezték, hogy háztartási tűzhely/ spóhelt /takarék tűzhely. Épített , gyártott és vásárolt egyre ment. A funkciója nagyon sokoldalú volt. Sütöttek főztek rajta, vizet melegítettek és mellesleg fűtöttek is vele.
Sőt a háztartások bizonyos nem is jelentéktelen részénél ez volt az egyetlen fűtőberendezés.
Folyton égő volt, mert folyamatosan táplálták a tüzet.
Nos ezen a kitömésen én is elgondolkodtam, mármint a célján.
Ha üzemen kívüli / véglegesen / a kályha akkor is csak a réseket kell takarni, ha pedig üzemel most vagy majd akkor nem hogy feleleges hanem egyszerűen káros. A kályha és a fal közötti résznek konkrét funkciója van. segíti az áramlást és ezáltal a hőleadást.
Nem véletlen hogy a lábazati elemek eleve kintebb vannak, így akadályozva meg a direkt falhoz való építést.
A segítségetek kérném! Van egy 130 köbméteres kis házikónk amit kandallóval vagy kandallókályhával szeretnénk fűteni. Az egész ház egy tér gyakorlatilag! A szigetelése közepesnek mondható...(könnyűszerkezetes, 15 cm közetgyapot+14 cm eps. Tetőben 25 cm közetgyapot, lábazaton 8, padlóba 8 cm...viszont mi csináltuk....:) ) Mi erre egy 5-6 kw-os készüléket gondoltunk alkalmasnak, kizárólagosan folytonégőt, ami természetesen nem túl drága, de még minőségi. Olyan 250 ezerig tudunk elmenni! Mely márkák a megbízhatóak és még elérhetők? Néztünk suprákat, de azokból nincs ilyen. Haas sohn van, a Nordic típus, de talán a 9 kw-at kicsit sok lenne. Illetve Mo-n 230 ezerért kapni, mindenhol máshol pedig 130 ezerért....Így kissé rossz szájízzel vennénk meg! :) Külföldről szállító céget pedig még nem találtam.
index.hu | Fórum Kedvencek Válasszon Általános társalgási fórumcsoport A Törzsasztal Iskolák, évszámok, horoszkópok Index kávéház iNteRNeTTo Metakazamata Moderáció - Társalgási Társalgási klubcsoport Mumu vitaklubja Természetjáró klub Moderációs topikok Társaságok klubjai Cukrászda Politika, közélet Moderáció - Politika Gazdaságpolitika Klubfórumok - Politika, közélet Három víg halottmosó IKE Klubfórum Örömtopicok fóruma Zárt Belovai Klub Regionális klubok - Politika Székesfehérvár Szolnok Százhalombatta Gödöllő Érd Putnok Klubtopicok fóruma - politika light Közélet Mayer Aranka Klub Földalatti mozgalom Szökevények Tudományos klub PolGazd ZÁRT Klub Klerikális reakció Klubfórumok, sport Fradipol Kosárlabda Politikai Panteon Trollitika Aktuálpolitika Kultúrpolitika Kultúra, művelődés Kultúra Pepsi Sziget Sci-fi & Fantasy TV&Rádió Zene Moderáció - Kult Színház Irodalom Cinematrix Klubfórumok - Kultúra Irodalmi gyűjtemények Zenei klubok Lélek Lélek Pantheon Fidelio FILOSZ Vallás, Filozófia Magyarulez Tudomány Moderáció - FIL Történelem Nyelvtudor Rejtélyes dolgok Klubfórumok - FILOSZ ValFil Klub Alternatív elméletek Új fizika Életmód Konyhaasztal Szülői munkaközösség Házépítés, lakásügyek Velvet Moderáció - Életmód Házasélet, családi élet Életmód klubcsoport Törzságy (20) Életmód-Klubok: jelentkezések, dönt HUSZ-holdas pagony VEGA Klub KLUBTOPICOK fóruma Nyílt osztály Celeb Babaszobák - beszélgetések Társasházak, lakóparkok Index szerkesztőség T. szerk! Online interjúk Hobbi, szabadidő Gamez Törzsasztal-játékok Utazás Moderáció - Hobbi Kreatív és technikai hobbik Klubfórumok Tibeti barátok klubja Tanácstermek Speciális topikok Klubok Gombfocista Képes-játékok Állati Kutyák Macskák Haszonállatok Akvárium, Terrárium Kalitka Rágcsálók, kiskedvencek Rovarok, ízeltlábúak Egyebek Kedvencek temetője Makett, Modell, Börze Kertészet Gyümölcsfák Virágok, -hazai -kerti és szoba Szőlészet-borászat Kert, díszkert, haszonfák Kerti gépek, eszközök Zöldségek, veteményes, fólia Egzotikumok, üvegház Betegségek-kártevők, gyomok, gombák Egyebek Komposztálandó topikok Technika és használata MIDI MP3 Fotó-videó Audioland Internet Mobil telefónia Moderáció - Tech TV és házimozi, CD és DVD lejátszó Honlap Matáv és vezetékes telefónia Klubfórumok - Technika Honlapok - Zárt Klubfórum Fotósok klubja Klubfórumok grémiumai Fotóbolondok klubja Számítástechnika Windows és alkalmazások Linux és Android Programozás Hardver Vírushíradó Macintosh Alkalmazások GPS, PDA, térképszoftverek, egyéb bigyók Rádiók & elektronikák Fegyveres Éles Fegyvertartás és félelem Technikák, kiegészítők Gázfegyverek Katonaság Légfegyveres Moderáció Sport NBA Drukkerkocsma Olimpia Moderáció - Sport Kézilabda Kosárlabda Jégkorong és műkorcsolya Vízilabda Egyéni sportágak Téli sportok Technikai sportok Egyéb csapatsportok Kispad Klubtopicok fóruma - Sport Sportmédia Negatív Sportfogadás Pantheon Regionális közösségek Index Kelet Bajai régió Hírös Sopronnet Szolnoki fórum Mijo Baja Klubja Moderáció - Reg Budapest részben és egészben Regionális topikok Amerika Balaton Erdély Magyarok külföldön Érdiek fóruma Duna TV Regionális klubok Budafok-Tétény Észak-Amerika Közlekedés TotalCar - autó Lóerő Klub Kerékpáros fórum Moderáció - Közl Közlekedési Klubfórumok Zártkörű Klub Tömegközlekedés klub Repülős klub Motoros klub Autósok klubja Megbeszéldék, jelentkezések, moderáció Vasutas klub Gőzmozdonyok Vasútmodellezés Klubosított topikok Közlekedési Kaszinó Volvo Klub Hajók, búvárok, hidroplánok Utak, hidak, műtárgyak Vasutas fórum Nagyvasút Kisvasút Modellvasút, virtuális vasút Vasútvonalak Gördülőállomány Resti Géptemető Vasút mérnökség TotalBike - motor Pilóta Légitársaságok Katonai repülés Repülőterek Sportrepülés Hangár Szelek szárnyán szabadon Fónia Megfigyelő Repülőgépek Tömegközlekedés Országos és általános Budapest és környéke Dunán innen Dunántúl Járművek Kucorgó MásKÉPp: Fotó-videó, Külföld Mozgáskorlátozottak közlekedése Gazdaság, üzlet, karrier, munka Tőzsde, befektetés, adó Karrier, munka Moderáció - Üzlet Bank Klubtopikok fóruma - gazdaság light SOS Fórumcsoport Egészségügyi fórumok Általános orvosi problémák Rehabilitációs gondok Szakápolás Természetgyógyászat Egyéb egészségügyi kérdések Addiktológia Allergológia Belgyógyászat Bőrgyógyászat Fogászat Fogyás - hízás Gasztroenterológia Gyógyszer Kardiológia Pszichológia - pszichiátria - neurológia Nőgyógyászat Onkológia Ortopédia Reumatológia Sebészet Szemészet Urológia Betegek egymás közt Betegegyesületek Orr-fül-gégészet Jogi problémák Egyéb problémák Moderáció - SOS Inda csoport Béta Fórum Indafotó Inda fotópályázatok Easter Egg Gyakorló alfórum Banner Impérium East side West side HUSZ Hölgyek, urak, szex HUSZ - Vigalmi Negyed Szexi képek topikjai Partnerkereső Fotó-videó Moderáció - Fotó-videó Filmes-analóg Digitális Canon Nikon Olympus Samsung Pentax Fuji Sony - Minolta Konica-Minolta Panasonic Egyéb Fényképészeti ágak Tanácsadó topikok Klubok, zárt topikok Kiegészítők, kellékek Szoftverek, net Film-videó Adok-veszek Archívum Honfoglaló Játék Nyelv Egyéb Földrajz Irodalom Mindennapok Művészetek / Film Tudomány Történelem Honfoglaló fórum moderáció Vita Társasági és üzenő Zárt hivatalos Schlachta Roland
sziasztok!Érdeklődni szeretnék hogy cserépkályha és a fal közötti hézagot mivel lehet ki tömni,gondolok itt ilyesmire hogy,üveggyapottal a nagyját ki tömni ,majd Purhabball a szélét kifújni és így levakolni .Előre is köszönöm a segítségeteket
"Most nyáron készült a cserépkályha,tehát nekem ez tök új dolog."
Ha egyenlőtlenül melegszik akkor valami járatot nem megfelelően alakíthatott ki. Több tüzelő anyaggal próbálkozz, ha ekkor sem javul, reklamálj a mesternél.
Sok benne a puha fa.Kb.30%-a puha fa,de azt inkább gyújtósnak használom.Amúgy majdnem 2 éve szárad.Továbbá ezek kidőlt fák,nem kivágott.Ezt mondta aki hozta.Voltak benne korhadtak is,de azokat kidobtam a kertbe elrohadni.Ennyit a fáról.A kályha 1,5-2 tonna a mester elmondása szerint.7 csempe magas,5 széles,3 mély.Úgy fűtök benne ahogy a mester elmagyarázta.1 nagy festékes vödörnyi vékonyra vágott fát berakok állítva a tűztérbe és elé a vékony és vastag gyújtóst.Összesen 12-14kg.Begyújtom alágyújtóssal és a tüzelőajtót és a hamuzó ajtót ujjnyira nyitva hagyom amíg teljesen le nem égett,nincs semmi felnyúló láng.Ezután lezárom teljesen a kályhát.Általában 60-80 perc alatt ég le.A problémám az,hogy az egyik fele nem akar langyosnál jobban felmelegedni.Nem tudom,hogy a kályhával van e probléma,vagy túl kicsi a tüzelőm fűtőértéke.A kályhát olyan szakember építette,aki már több száz kályhát épített,több mint 30 éve van a szakmában és nagyon jók a referenciái.
Olyan problémám van,hogy nem tudom felfűteni a cserépkályhámat.Valószínű,hogy nagyon rossz minőségű a tüzelőm,mert tavaly a kandallóban is alig adott meleget.Most nyáron készült a cserépkályha,tehát nekem ez tök új dolog.Tehát az lenne a kérdésem,hogy az jó megoldás lenne e,ha telerakom a kályhát fával,megvárom hogy leégjen és utána megint telerakom megint kb ugyanannyi fával?Egy adag csak az egyik felét melegíti fel,de azt sem eléggé.Nem teszek kárt ezzel a kályhában,azon kívül,hogy hamarabb elkormolódik?Esetleg próbáljak fabrikettet a rossz minőségű tüzelő közé tenni??
Nekem a „hőigény” számolók 10kW –ot számoltak a kész házra, de a homlokzati EPS csak pár év múlva fog felkerülni valószínűleg. Ezért is kérdeztem a tűzterek teljesítményéről.
És igen, a két kályhagyártó között vacillálok, de a HEAT 2G 59.50.01 lehet kevés lenne, jó, hogy felvetettem a témát, mert én kb. egyformának gondoltam ezzel:
Ha óvatosan tüzelgetek vele mint a mostani időjárásban, akkor nem ég le a korom a samott teljes felületéről (=nem igazán éri el az üzemi hőmérsékletet a tűztér).
Ha hidegebb a külső hőmérséklet akkor jobban kenem neki, akkor leég a sarkokban is a korom. Viszont ekkor 180-200C-os égésterméket engedek a kéménybe, úgy hogy 1,5m hosszú, 180mm kályhacsővel (=hőcserélő) van bekötve. A kémény tetején 120-130C gázt engedek ki.
A cserép/tömegkályhások kiröhögnek ilyen adatok láttán.
Magyarán: nagy a tűzterem a hőcserélő felülethez képest. Pedig a 1,5m kályhacsőnél hosszabbat egy átlagos házban nehéz kivitelezni.
Én a minél kisebb tűzteret ajánlom. Vagy változtatható méretű hőleadó felületet. Így talán kifacsarható minden kJ a fából, anélkül hogy kondenzáció lenne a kéményedben.
Megjegyzem 3-4m3 fával kifűtök évente egy 140m2, 12cm grafitos szigetelésű ház 80%-át, úgy hogy kb 150m3 földgázt fogyasztok még mellé.
A tartományos megadással az a gond - bár valóban igaz - hogy az alsó tartományokat mostanában adják meg, hogy az AE-házakba így beudvarolják a cuccot és megvegyék. Te ezzel a romotop rianoval amit utóbb írtál be, soha nem fogsz szépen tüzelni 3,5 kw-tal! Kormos szar lesz az egész! A 10 kw áll közelebb az igazsághoz vele, de pr miatt odaírnak mindent........
illetve egy módon fogsz 3,5 kw-tal tüzelni, ha átlagot számolsz....beteszed a fát, első órában kb 12 kw-tal fog menni, aztán ez cökken egészen majd nulla kw-ig, és akkor átlagolva megkaphatod a 3,5 kw-ot, de hogy te azzal nem fogsz stabilan 3,5 kw-tal égetni az 100%!!
Tavaly is vettem egy fém kályhácskát és az idén is egyet !
Az idei : Thália Nera plus. még pontosan nem tudom ki gyártotta valószínű valami délszláv.
Na itt látom, hogy a teljesítményt / névleges / 6.5 kW- nak adják meg. Mecsoda pontosság, pont egy félórája fejtettem ki erről a nagyzolásról a véleményemet.
"A másik a teljesítmények, amit teljesen nem értek, ennél a 660 széles 4-16kW, a KWL-nél a 700 széles 10kW, Miért nem tudják mindenhol a névleges teljesítményt írni…"
Látom kiszúrtál két kályha meg egyéb tüzeléstechnikai készülék gyártót.
Egy tótot és egy csehet. A tótók csak tót -nyelven adják meg a tudni valókat, a csehek meg angol nyelven.
Mindegy most nem ez a lényeg.
Az amire rákérdeztél, hogy miért nem adják meg a névleges teljesítményt. Szerintem azért mert nem lehet. Abban mind a tótók mind a csehek korrektek, hogy egy tartományt adnak meg és eléggé tág határok között.
Nos ígéretemhez híven a kályhateljesítmények megadásáról a következőket :
Minden kályha teljesítménye függ a tűztér térfogatától ill. a hőleadó felülettől és a kályha tömegétől . És természetesen az idő egység alatt eltüzelt tüzelő tömegétől, fűtőértékétől.
Nagy ritkán komolyabb gyártók elküldik ugyan tüzeléstechnikai laborokba a gyártmányaikat, de nem jellemző.-
És ezek alapján összehasonlításos módszerrel megadják a piacra dobott kályhájuk névleges teljesítményét .... mindig csak egy szájeggyel.
pl. így 5 kW vagy nagyobb kályhánál 8 kW még nagyobbnál 12 kW. Nagyon helyesen.
Nem úgy mint egyes "hőigény" számolók nagy hozzáértéssel / ? / kihozzák, hogy a kérdezett ingatlan hőigénye 4,6 sőt néha 4.63 kW. kihoznak egy olyan számot ami függ legalább 12 paramétertől és ez a szám is csak jan. 26 .-án csúcshidegben. Már csak azért helytelen ez mert pl. a 13 . paramétert a nagypapa szellőztetési szokásait nem vették bele. Meg még sok egyebet.
ez olyan építész betegség amikor egy sztárolt építész úgy akar jó házat tervezni, hogy tanulmányozza a család szokásait.
csak hogy a nagypapa meghal 3 év múlva, a család meg széthullik,
viszont a ház áll legalább 100 évig.
Persze értem én. Minden házat terveztető és építtető abban a hitben él hogy az igényei szerint tervezik azt a házat. A jó építész persze úgy tesz mintha figyelembe venné, de közben azért az általános kívánalmaknak tervez.
Ez így van, de az enyémen egyszerre tudok zárni mindkettőn, tehát pl mindkettőt le tudom venni fel-felére, magyarul tudok úgy szekundert elvenni, hogy a primerhez pl nem nyúlok. Szvsz több az állítási lehetőség így.
Hogy miért maszaltolnak a kw-okkal?! Hát azért mert olyannak is el akarják adni akinek AE-háza van és olyannak is akinek rosszabb háza van. Ha megfigyeled a pr trend az, hogy beleírnak egy irtó kis teljesítményt amit tényleg tudhat, de annyira le van fojtva, hogy akármit csinálsz kormol.
Nézd csak meg, hogy hány videó az, ahol a totál lángoláson szabályozgatják. Elenyésző. A trükk, hogy félig leégett kupacon mutogatják mit tud ( illetve mit nem ) a készülék.
Keress olyan videót ahol totál lángoláson is megmutatják! Mert spéciel a romotop ukrajna oldalon ahonnan a linkelt videó is van, van lángolva elzárásos videó, de nem is sok minden történik benne.
Nálam a hit line-t ha a legnagyobb lángoláson elzárom, gyakorlatilag elalszik. Szvsz a hit line jobban szabályozható mint a romotop.
Teszem is hozzá mindjárt a veszélyt: ha nagylángon elzárom, és várok amíg teljesen lealszik - pár perc - és még várok, majd visszanyitom, akkor a felgyűlt fagáz akkorát lobban, hogy az ajtókereten kinyom egy adag füstöt!!
Mert a hit-line nem hülyebiztos!!
A romotop hülyebiztos, ott láthatóan nem is tudod nagylángon jelentősen fojtani.
Figyeld meg, hogy az összes videón ahol nagy lángon zárnak és valóban szinte elalszik a tűz, szinte azonnal nyitják is vissza, és még így is mekkora fagáz lobbanás van.! Na ezt lehet még fokozni és akkor lép fel az ajtókereten kinyomott füstpamacs jelenete.
Összegezve: a hit linenal - bár jobban szabályozható - tudsz hibát elkövetni, a romotoppal meg nem, cserébe előre beállították az elérhető legkisebb égést gyárilag.....a kobok is ilyen.
Amit az előző írásomban linkeltem, szerintem az egy régebbi verzió, nem látok a hátfalán lyukakat a harmadlagos levegőnek. Ezt a fajtát kéne itthon megtalálni, vagy a Te hit line-od továbbfejlesztését:
A másik a teljesítmények, amit teljesen nem értek, ennél a 660 széles 4-16kW, a KWL-nél a 700 széles 10kW, Miért nem tudják mindenhol a névleges teljesítményt írni…
Félek az össze vissza nevek, meg a mindenféle méret miatt a gyártó sem mindig ugyanaz, szóval a minőséggel is mellé lehet akár fogni…
Neked milyen széles van, néztem a videóidat, 50 cm-es fa nem fér bele?
Egyébként a mullitnál az ajtó alul meg van hosszabbítva, az mögött van a külső hamufiók, úgyhogy plusz tömörtelenség emiatt biztos nem lehet. Elég sok kritériumnak megfelelne a mullit, de valamiért én is ódzkodok tőle. De miért ne tudna egy kis cég ugyanolyan minőségben teljesíteni mint a nagyok, kézzel is lehet ugyanúgy hegeszteni, ugyanazok a minőségbiztosítási előírások vonatkoznak rájuk is, szóval nem tudom…,árban verhetetlen, az biztos.
Ezt a romotopot nézegetem még, és az ára semmivel sem több mint a hit line-ok, hatásfokra 85% -ot ígér a gyártó, a teljesítménye 3,5-10kW belefér az 50 cm-es fa
Egy szabályzó kar van rajta, de a folytonégős ember ( tőle vetted talán régebben a hit line-t, de mér romotopot forgalmaz) azt mondta, először a primert, zárja aztán a szekundert.
Nekem hit line van - ami teljesen azonos a JD metal és a lengyel KWLINE készülékekkel.
Nagyon jó cucc!
Nem hamuzható égés közben, mert hamukazettás, de szvsz jobb így. A hamukazetta több mint 1 hét alatt telik meg, és mivel mély, amikor viszed ki nem fújja ki belőle a legkisebb szelecske is a hamut.
Én már nem vennék kívülről hamuzhatót, sztem csak plusz tömítetlenségi faktor lesz!
Nincs vele gond, csodálatosan éget, a teljes elzárástól kezdve mindenhogy szabályozható.
A mullitot én kiejteném a helyedben.
Nekem a hit line pont azért tetszett meg, mert nem 1 levegővezérlő karja van, hanem kettő. A maiaknak ráadásul már a hátfalon is van légbefűvásuk.
Sztem 300 000 táján ennél nem kapsz jobb készüléket, csak drágábbat!
A romotop is jó, meg a kobok is, de mindkettő drágább viszont semmivel nem tud többet!
A folytonégő betéteknek elvileg égés közben hamuzhatónak kéne lenniük. Tudtok olyan típust, ami tudja ezt?( Supra termékeken kívül)
A Mullit bemutatótermében voltam, azok tudják. Csak lehetne kicsit jobb a hatásfokuk, meg félek kicsit a vermikulit béléstől…
Kedves Evonly!
Megnéznéd ezt a linket, ez is JDmetal féle hit line, más néven? Ha jól látom ezen is külön lehet szabályozni a primer és szekunder levegőt, de külön hamufiókot nem nagyon látok.
Kb. két hete építettünk mi is egy kandallót bontott kisméretű téglából. Egy Edilkamin Idro 30-ast vásároltunk, abból lett kialakítva a kandalló. A miénk teteje nyitott ugyan, de nem tapasztalok semmi extra "kiporzást" a nappalinkban, ugyanolyan sűrűséggel kell portalanítani, mint azelőtt.
A bontott téglákat sarokcsiszolóba fogott lamellás tisztítókoronggal pucoltam meg beépítés előtt. Amelyik tégla puhább volt (könnyen beleszaladt a korong), azt félredobtam, csak a keményebb, jobb állapotú téglákat építettük be. Kívül két réteg kőbalzsammal kezeltem, ez felélénkítette a téglák színét, és valamennyire takaríthatóvá vált a felület. A hőállóságáról nem vagyok meggyőződve, mivel csak a külső felületet kezeltem, az nem forrósodik fel nálam annyira.
Mindenképp valami hőálló impregnáló szert néznék a helyedben. Lehet, hogy a vízüveg is jó erre.
Kár, hogy csak most találtam rá erre a fórumra, építés előtt biztosan jól jött volna néhány tanács. Nem vagyok szakmabeli.
Körbe lett építve a kandallóbetétem régi címeres téglával.
A kérdésem az lenne, hogy van e értelme vízüveggel kikennem a téglákat belülről, a nem kívánatos „porzás” elkerülése végett? Elvégre fel keményedig, hőállóbb lesz a porózus anyag a nátrium-szilikát hatására.
Hiába a kitakarítás, a kupola szellőzőjén látható a távozó por…
3 órán keresztül teljes nyitottsággal- max levegőn tüzelnek benne, megmérik a betett fa súlyát, majd a maradékot+hamut, kéményveszteséget számolnak, átlagolnak utána, és kapnak egy értéket: ez a névleges teljesítmény.
Talán van valakinek tippje/ismerete arról hogy a szilárd tüzelőberendezések / cs. kályha, kandalló, kazán, tömegkályha / teljesítményét hogy határozzák meg ?
Nyugodtan tüzelj vele! Pontosan úgy ahogy fával tennéd, de csak fele - háromnegyede adaggal! Tehát ha eddig betettél 12 kg fát, akkor most csak 6-8 kg brikettet tegyél be......Kicsit "erősebb" a fánál és jobb az óvatosság....
Tavaly napi 2x gyújtottam be, egyszer megmértem:majdnem 6kg fát raktam rá egyszerre, így kb. napi 12 kg fával fűtöttem. De szerintem is inkább a kályhád hőmérsékletét mérd.
"A fával fűtött lakások túlnyomó többségében az ÁTLAG hőmérséklet meg sem közelíti a 22 fokot! (ez akkor is igaz, ha a tulajdonosok ezt hevesen tagadják)"
"Az én ismereteim szerint a passzívházak hőigénye úgy 15 kWó/nm/fűtési szezon."
Ez pontosan így van.
Csakhogy a fűtőberendezés teljesítményét nem az éves hőenergia-mennyiség igény,
hanem a pillanatnyi maximális (tehát az év leghidegebb órájában szükséges) hőigény alapján kel megállapítani. Ez az érték passzívháznál 10 watt/négyzetméter, hőszigeteletlen háznál 200 watt felett is lehet. Pl egy átlagosan szar B30 as családi kockaházaknál többnyire 150-200 W/m2 között mozog, a szórás főleg a födémek eltérő hővezetése és az ablakok huzatosságától függ.
Az általad említett 15 kWh/m2 éves passzívház hőigény egy B30-as kockaháznál akár 300 kWh/m2 is lehet.
FONTOS: a kiszámolt max hőigény
- az év lehidegebb napjára
- az egsz lakás területén
- napi 24 órán át kb 22 fokos
szobahőmérsékletre vonatkozik!
Az évnek csupán igen pici időszakában van ennyire hideg!
Ha a fűtőberendezés nem 24 órán át adja le a hő-wattokat akkor a kiszámolt értéket arányosan meg kell szorozni!
A fával fűtött lakások túlnyomó többségében az ÁTLAG hőmérséklet meg sem közelíti a 22 fokot! (ez akkor is igaz, ha a tulajdonosok ezt hevesen tagadják)
Szerintem ne a kilókat számolgasd. Az majd adódik. Fűtsd fel a kályhát teljesen. Mindegy mennyi fa kell hozzá. Akkor meglátod, hogy a kályhád mire képes. Én úgy csinálom, hogy a kályha legkésőbb felmelegedő részét taperolom. Ha már csak egy pillanatra bírom megérinteni, akkor készen vagyunk. Nem valami tudományos módszer, de működik....
A tüzelő mennyiségét a tüzeléstechnikád csiszolásával tudod lejjebb szorítani. Ameddig le tudod...Szerintem ennyit tehetsz.
Sztem nem rakom meg eléggé. Kb mennyi hasáb fa egy napra való adag? Most délután pl 7-et raktam be. De olvastam vhol hogy 20 kg a napi adag.. Na annyit tuti nem raktam bele :)
Szvsz a házad paramétereivel itt mindenki rég tisztában van
"Őszinte legyek, sokkal többet vártam azért az ablakcserétől.."
Egy szigeteletlen házon az ablakcsere kb. mint halottnak a csók. Elek szerint pl. egy ablakcsere nagyjából sosem térül meg, mindenesetre én sem azzal kezdtem volna.
Nekünk is cserépkályhánk van. Hétköznap 1x gyújtok be, délután, amikortól otthon vagyunk. Hétvégén 2x fogok naponta. De ez laza megrakás (kb. 1 aldis narancsos vödörnyi fa). Így a ház közepén kb. 23 fok van, a szélén lévő hálók miatt kb. napi 2-3x15 percet megy a gázkazán.
Szal a házad hideg, mert szigeteletlen, de a cserépkályhád is mintha alulteljesítene. Esetleg mérd a hőmérsékletét, és/vagy írd le hogyan tüzelsz.
Megjöttél? Írtam ám levelet....nem sürgetlek, csak ha ráérsz, jó lenne már dumálni!
A kérdésedre:
Tudod mennyit filóztam, hogy mi legyen a konyha-étkező sarkán.....a következőre jutottam.
Olyan eszköz amiben sütni is lehet, nem kell. Azért nem, mert mit is lehet sütni benne?! Max kenyeret, süteményt. Miért? Mert minden más csak televeri zsírral, ami minden begyújtásnál ott fog bűzölögni.
Tehát a sütőst én - magamnak - kizártam.
A főzés sokkal fontosabb, mert ha pl nincs áram, tudsz egy tojást sütni, vagy egy egytál ételt - babot akármit - és ez a lényeg ilyenkor.
Én olyat választanék ami inkább főzésre van kihegyezve, de erről a wamslerről nem vagyok meggyőződve, hogy a teteje melegítésnél többet tud.....
Nézd meg az MBS márkát.
Esetleg a Jotul F602N-t ( 154 000.-), Vagy nézz szét a kratkinál - ott van hamuzótál is . Vagy - én már inkább azt venném most a suprám helyett - a wamsler visegrádot...kis álló samottos belsejű főzőlapos.....
kb 210e házhoz szállítva, horvátoknál kb 160e, süt-főz, van benne szekunder levegő, a bajom vele, hogy óriási a hőleadó felülete (platni), félek hogy egy nagy koromgyár
Ragasszak a platnira kerámiaszálas papírt? A tűztérbe meg tegyek vermikulitot?
"a lakóhelyiségek belmagassága nagyjából azonos, ezért az energetikai szakemberek már rég négyzetméter alapon számolnak ahol csak lehet."
Már amikor. Lehet 2,4 és lehet 5 m körüli is. Pl. a Régi városi bérházak ... főleg a Bp. iek földszinti helyiségeiben elterjedt volt a 4,5 - 5 m-es belmagasság És bizony ezekben a házakban az udvari szegmensben voltak lakások is.. Az üzleteknél ahol lehetett galériáztak, de azért az eladó térben kellett / illett a nagy belmagasság.
Hátul meg pl. nálunk egyszerűen vízszintesen szétvágták a tereket. Nos a környezetemben van ilyen eset is nagyon bízarr, főleg a fenti 2.1 m -es lakás a padlónál kezdődik az ablak. Egyébként setét mint valami róka luk.
Viszont a precíz számításokhoz tényleg a légköbméter kell.
Főleg az olyan álpreciz embereknek akik számolnak nagy pontosan és kiszámolják a hőigényt kettő tizedes pontossággal , pl így 4. 56 kW, csak azt felejtik el , hogy a sok igénybe vett állandó stb. fizikai paraméter már eleve pontatlan.
ok. egy hőigény lehet 3 és 4 kW között vagy 4 és 5 kW között, felesleges nagyzolás a kettő tizedes megadása.
"nagyon jó és egy nagyon rossz hőszigetelésű ház fűtésigénye között a szorzó több, mint hússzoros."
Nem túlzás ez egy kicsi t ??
Tény ,hogy elvileg előfordulhat ilyen lásd a harang görbét.
Az én ismereteim szerint a passzívházak hőigénye úgy 15 kWó/nm/fűtési szezon... az átlag úgy 200 kWó/nm/szezon és akadhatnak azért 300 kWó/nm/szezon értékű ingatlanok is Sok betonból sok üveggel, tehát szar ingatlanok Vagy a bádog viskók.
Jé tényleg 20 x - a két szélső között a különbség.
Mivel a lakóhelyiségek belmagassága nagyjából azonos, ezért az energetikai szakemberek már rég négyzetméter alapon számolnak ahol csak lehet.
Az év leghidegebb óráiban egy szuper passzívház hőigénye 10 W/m2, egy nulla hőszigetelésű tömörtégla házé meg lehet akár 200 watt felett is. Tehát egy nagyon jó és egy nagyon rossz hőszigetelésű ház fűtésigénye között a szorzó több, mint hússzoros.
Az általad említett két-háromszoros szorzó a legjobb és a legrosszabb házak között (és a köbméter alapú számolás) a hatvanas-hetvenes években készült szakkönyvekben szerepel utoljára, azóta feltalálták a hőszigetelést és létrejött az "épület energetika" nevű tudomány.
Szakmai kérdés: adott egy 30m2es kétszintes házikó. Ebben van egy cserépkályha. Kb 8 óra alatt kihűl(bár eddig úgy istenesen nem pakoltuk még meg, csak 5-7 hasáb fa). Mi lenne a jobb: 1x vagy 2x jó sokat belerakni(sztem inkább 2x kellene), vagy mondjuk 3x kevesebbet? Bár ez nehezebben kivitelezhető pl 7köznap ugye ha dolgozik az ember. Pár napja tüzelünk, olyan 20-21 fokot tudunk elérni, de az emelet az nem nagyon akar melegedni(hozzá kell tennem: az egyik szoba teteje szét van szedve, hőszigetelés alatt áll-a másikban a ferde síkokban 10 centi nád van, a plafonon szintén+ráterítettem a napokban 10 centi gyapotot, de nulla hatással :D ). A ház szigeteletlen B30, az ablakok újak, Uw1.2 kétrétegű. A bejárati ajtó még régi xar, az szelel is. Tavaly emléxem belement 10-15 hasáb is gyújtásonként mínuszokban, napi 3x :) Akkor még vasablakok voltak. Őszinte legyek, sokkal többet vártam azért az ablakcserétől.. Hát kiváncsi leszek a tetőre, az egyik szobát most megcsináljuk 15 centi gyapottal(ennyi fér most el külső bontás nélkül), plafonon centi, kiváncsi leszek mennyit jelent majd ott abban a szobában.
Persze, nyilván, de ezek a tűzterek tényleg jók. Én ha újrakezdhetném, akkor sem döntenék másként, ha dupla annyiba kerülne. Főleg úgy, hogy ismerősök/rokonok által van összehasonlítási alapom.
Van az úgy, hogy a drágább nem feltétlenül jobb, de a Supra megéri a pénzét.
Igen, megnéztem, tényleg a körül mozog. (1 éves jövedelmem)Viszont itt már nem csak a minőségért, minőségibb anyagot,munkát fizeted meg hanem a márkanevet is.
Nem tudom mennyire fogja ez bírni azt a hőt, amit a tűztér körül kap. A tűzgátlóság mást jelent, mint a hőállóság. Amikor gátolja a tüzet több kevesebb ideig ellenáll neki, mielőtt átégne, de sok ezer óráról 100 fok feletti hőmérsékleten nincsen szó az adatlapokon.
Ne csinálj hülyeséget, szerintem ez így nem lesz jó:
1. Totális áthallás lesz a szintek között. Minden fog hallatszani, ami egy másik szinten történik.
2. Tűzvédelemről hallottál már? Tüzelő berendezés felett összenyitott szintektől egy tűzvédelmi ellenőr szerintem hátast dobna.
3. A légtechnikával közösen vezetett kéménycsőtől meg még pörögne is, a kéményseprővel együtt. Mi történne, ha a kéménycső anyaghibás lenne, kilukad, elrohad, szétég vagy szétesik? A földszinten tüzelve lehet észre se vennéd, hogy az emeleten/tetőtérben lévő gyerekszobába megy a füst.
Azokat a szintközi nyílásokat tűzgátló gk lappal rendesen lezárnám, csak a légtechnikai csövek átvezetésénél lyukasztanám ki, tömíteném, majd rá kőzetgyapot. Így mindhárom probléma letudva.
Miután vettél egy 400-500 ezer forintos tűzteret, mennyit is tudnál spórolni a 9-12 méter csövön?
Az nem lenne probléma, mert akár két helyen is ki tudok fordítani hőszigetelt 90 fokos csővel 1-1 kijövetelt a földszinten (az lehet sok is lenne), így 2 menne felfele. A konvekciós tér tetején 4 kimenet van. Vagy rossz az elgondolás?
De nem is az a probléma, hogy föl hogyan vinnéd a meleget - mert elosztod ahogy írtad - a probléma ott lesz, hogy ezek után lent hogy veszel ki belőle a kandalló szintjén...mert mind elindul felfelé a kúpban!
Köszönöm a választ! A gipszkarton csatornának nem fog ártani a forró levegő? Amúgy egy a csatorna csak az első szintig tart, ott ketté tudnám választani egy légelosztó dobozzal pl. http://www.latice.hu/latice3.htm (ALD-F rácsdoboz felső csatlakozással). Ebből az egyik kimenet marad az első szinten, a második meg hőszigetelt csövön keresztül a padlástérbe menne. Mindkét légszelep szabályozható, így elméletileg irányíthatóbb lenne a meleg levegő mennyisége.
Ezen én is elmerengtem - hogy a kandalló burkolat testét fel kéne vinni a tetőtérbe és ott is létesíteni kifújó nyílásokat. A probléma csak az, hogy ...na igazából két probléma van:
1, gyakorlatilag felesleges - legalábbis nálam - mert a meleg amúgy is fel fog menni és melegebb lesz fent.....
2, nem tudom mivel lehatárolni belül, hogy ha pl csak lent szeretnék kifújatni belőle, a burkolatba akkor is felmegy a legforróbb levegő és ott fog állni benne.....tehát ez nem annyira jó mint amennyire elsőre annak tűnik.
Adott a mellékelt képeken látható Supra Temporis 3D kandalló, amihez ki szeretném építeni a légfűtés elvezetését. Megoldható lenne, hogy légtechnikai csövek nélkül, a kandalló fölé kiépített hőálló gipszkarton csatorna segítségével vezessem fel a meleg levegőt az első szintre (kandallótól számított 2,5 m) és a padlás szobába (kandallótól számított 5 m). A tervek szerint az első szinten lenne egy szabályozható légszelep 40 cm magasságban a szint aljától a falba építve, illetve egy másik légszelep a padlástérben. A kandalló 4 hő kivezetéséből egyet a földszinten kivezetnék.
Szerintetek jó ez a megoldás? A gipszkarton csatornát kellene e hőszigetelni belülről, ha igen, mivel?
Újabb álmom adom fel... :-( Úgy tűnik, mégsem lesz belőle falra burkolt dekor álkályha, ezért záros határidőn belül megválnék kedveseimtől. Olajzöld cserépkályha csempe az ad-vét tárgya, nem ad ki egy egész kályhát, különböző profilúak. Pécelről kell elszállítani október 13-ig. Van közöttük lepattogzott élű darab is... Érdekel valakit valamennyiért? Mennyiért? :-) Köszi
A fűtőteljesítményt az épület paramétereiből kell kiszámítani (a határolófelületek hőszigetelése (falak, nyílászárók, padló, födém), hőtárolás). Ez az épület formájától is függ, nem arányos a légköbméterrel (nem csak a levegőt kell fűteni).
Egészen más egy egyszintes ház, mint egy többszintes, stb..
A füsthőmérséklet minél kisebb annál jobb, egészen addig a pontig, amíg a kémény felépítése és az égés minősége engedi. Mivel az utóbbi kettő esetedben ismeretlen jelen állás szerint nem lehet megmondani mekkora legyen a füsthőmérséklet ideális esetben.
A fűtőteljesítmény igényt nem alapterületre(Négyzetméter) számolják hanem légtérfogat(légköbméter)alapján..
IDÉZET A EGYIK KERESKEDŐHÁZ HONLAPJÁRÓL:
"Szükséges fűtőteljesítmény
A szükséges fűtőteljesítményt - a fűtendő légtérfogat meghatározását követően - egy egyszerű szorzással számolhatjuk ki. Az előbb kiszámolt légtérfogatot meg kell szoroznunk az egy légköbméterre eső teljesítmény igénnyel, ami jól szigetelt házak esetében 35 - 40 Watt / m3, közepesen szigetelteknél 50 - 60 W / m3, rosszul hőszigetelt épületeknél pedig 70 - 80 Watt / m3. Így például egy jól szigetelt, 45-ös porotherm téglából épített, 10 cm homlokzati hőszigeteléssel ellátott, új nyílászárókkal szerelt, normál (2,8 m) belvilágú, 40 m2 összes alapterületű nappali + konyha fűtésére biztos nincs szükség több, mint
40 m2 alapterület x 2,8 m belmagasság x 40 Watt / m3 teljesítményigény = 4480 Watt = 4,5 kW fűtőteljesítményre.
Ez egy meglepően kicsi szám, ugye! Csak kicsivel több, mint két olajradiátor teljesítménye. Ha ebbe a nappaliba egy 12 kW-os készülék kerül, az épp a háromszorosa a szükséges teljesítmény igénynek. Ahogy mondani szokták: Fűtésnek sok, szaunának meg kevés.
A mai magyar átlaglakásokat és házakat leginkább a középső (50 - 60 Watt/ m3) teljesítmény igény jellemzi. Így ha az előbbi példánknál maradunk, akkor a szükséges teljesítmény ugyanerre az alapterületre számolva, egy közepesen szigetelt épület esetén maximum:
40 m2 x 2,8 m x 60 Watt / m3 = 6720 Watt = 6,7 kW fűtőteljesítmény.
E számításokkal most nem azt állítjuk, hogy ha valaki 4 - 5 kW fűtésteljesítmény igényre egy 6 - 7 kW-os készüléket választ, akkor azzal nagyon melléfog. A jobb, nem barkácsáruházas minőségű készülékek leadott teljesítménye elég jól szabályozható. De egy 10 kW feletti névleges teljesítményű készüléket gyakorlatilag lehetetlen az oda megfelelő, alacsony teljesítményre visszafogni.
Amikor egy vízteres készülék beépítésében gondolkozunk - azaz egy olyan tűztérbetétben, aminek tűztere egy vízteret is fűt és az ott keletkező forró vizet betáplálhatjuk a meglévő fűtési rendszerünkbe - akkor ennek méretezését és megtervezését feltétlenül bízzuk egy épületgépész mérnökre! Ezt azért javasoljuk mindenképp, mert e rendszerek megépítése kapcsán több olyan "baki" is elkövethető, ami nem hogy egy rosszul működő rendszert eredményezne, de még komoly károkat is okozhat.
A vízteres kandallóbetéteknél szinte elengedhetetlen, hogy a fűtésrendszerbe - a kényelmes és biztonságos működés érdekében - egy megfelelő méretű, úgynevezett puffer tartályt is beépítsünk, ami nem azonos és keverendő össze a rendszer tágulási tartályával. És ha már a meleg vizes fűtésrendszerre köthető kandallóbetéteknél és az ezekkel kapcsolatos szakkifejezéseknél tartunk, fontos megismerkednünk a nyitott és zárt tágulási tartályos fűtésrendszerek közötti különbségekkel is.
Ha kéthetente két napot használják a lakást, akkor a kis helységekbe kell tenni egyedi fűtést, például elektromos radiátort, a fogyasztás ilyen kevés használat mellett nem tényező a központi fűtés kiépítésének költsége mellett!
Nos azért a 45 nm -es tér nem egy extra kicsi tér. Ha pedig mint írta, hogy ritkán van használva, akkor a kicsi kályha eleve nem jó. Legalább közepes teljesítményűt illik választani.
Sőt mivel állítása szerint
"a kisszoba és a fürdő elég messze van tőle ezért felfűtésnél szinte semmi energia nem megy oda" Csak meggondolandó az a vizteres készülék.
Ilyen tér arányokkal talán álladó fűtésnél lehetne az egy készülékes megoldást elfogadni, de tökéletes akkor se lesz.
Az a baj, hogy csak ritkán van használva, mondjuk 2 hetente hétvégén. Erre nem érdemes szigetelni. Puffer se kellene, mert amikor a meleg kell ott is vannak. Mielőtt lejönnek 1-2 rakatot befűtene vki. A cserépkályha megérett a cserére/újrarakásra, és a kisszoba és a fürdő elég messze van tőle ezért felfűtésnél szinte semmi energia nem megy oda, ha nem fűtővízzel megy.
Szerintetek milyen vizteres kályhát érdemes venni egy 45m2-es másfél szobás csak vendégeknek használt melléképületbe/kisházba? Kémény a nappaliban. A vizes oldalról a hálószoba, konyha, fürdő menne majd radiátorról nyitott körben. Most egy rossz cserépkályha van, ez lenne kiváltva, mert csak a 23m2-es nappalit fűti.
Ti vagy nagyon sötétek vagytok vagy direkt ilyen értetlenek. Senki nem mondta egyrészt , hogy porszívó a kéményben lesz. A porszívó fújó oldalát használom mint egy fújó ventilátort és csak egy cső lesz és az sem a kéményben hanem egy szélesebb csőben mint a legutóbbi képen ábrázoltam a kémény csövén kívül. Lehet az a baj ,hogy nektek túl bonyolult az ábra mert hangsúlyozom még egyszer.. nem lesz "belebassza a porszívót a kéménybe"(téged kellett volna bebaszni egy zsákba 2 tégla mellé azt a kútba, most egyel kevesebb ilyen okoskodó,értetlen fasz lenne a világon) Aki egy kicsit is ért hozzá az az előző pár hsz-ból , és a legutóbbi ábrából tisztán látja ezt amit te a Gyöp agyaddal fel sem fogtál ezek szerint. És felhívom mindenki figyelmét hogy Senki se csinálja utánam csak ha ért hozzá és saját felelősségre!
Ma már a gáz olcsóbb, mint a (legálisan vásárolt) fa, tehát csak olyan helyen érdemes "tüzelni", ahol nincs vezetékes gáz! De ott sem ész nélkül! "Porszívó a kéménybe!"---őrület! :(
A másik része a dolognak sajnos az, hogy lehetnek olyan fórumozók, akik elolvasva a leirtakat "elcsábulnak", és azt gondolják, hogy az ilyen gondokat tényleg meg lehet oldani "okosba", "olcsón". Ezer éves porszivó a kéménybe, aztán hadd szóljon. És kész, hurrá.
Iszonyat veszélyes dolog ez, pontosan ezért küldtem el az olvtársat a francba, hátha legalább más nem vetemedik ilyen baromságra.
A CO-tragédiák nagyon nagy részénél kiderült, hogy házi barkács és/vagy az alapvető szabályok be nem tartása okozta a problémát.
A vicc az, hogy nem is lenne nagy dolog betartani az alapvető tüzeléstechnikai ökölszabályokat. De ha valakinek az is gondot okoz, hogy figyelni kell a tüzet, és inkább belebassza a porszivót a kéménybe, akkor az tényleg no comment. Csak más ne tegye ezt, könyörgöm!
Az önmegvalósítást nem itt kell kezdeni......lehet ezen rugózni, meg hogy jaj de fasza dolog kísérletezgetni a kéménnyel, de nem véletlen vannak meg ennek is a maga szabályai.....
Gratulálok! Látom a felszereltségedről, hogy képes vagy sk. megvalósítani az elképzeléseidet. És ez a lényeg, mert hiába mennél "mesterhez", az mindjárt azzal kezdi, hogy "hááát, azt úgy nem lehet, meg úgysem lesz jó stb." És sokszor menet közben kell módosítani az elgondolásodon, amihez rád is szükség van. Egyszóval az a jó, ha az elképzelésed saját magad tudod megvalósítani. Persze ehhez nyilván utána kell olvasni, mert mindenben nem lehetsz otthon. De szerencsére, ma már csak keresni kell, és mindenre találsz választ. Persze nem biztos, hogy minden esetben kompetens a válasz, tudnod kell szelektálni a sok találat között.
Sajnos tényleg lassan ott tartunk, hogy nálunk is rá kell írni a mikróra, hogy macskát ne szárítsunk benne. Olyan szabályozásoknak kell megfelelni amik már az agyrém határát súrolják, ha minden tbe akarunk tartani, és akkor is remeg a térd, hogy átcsúszik-e a dolog a bürokrácián. Nem bonyolult akémény dolog. Alul meleg, felül hideg, megfelelő hossz/keresztmetszet, levegőutánpótlás pipa és ennyi nagyvonalakban. Ja meg, hogy a mikróban szárított macskát ne a kéményben fialtassuk. Erre lassan olyan procedúra hivatalosan megcsináltatni egy fűtést, hogy beleőszül az ember. Csak azért mert minden utópisztikus baromságot írásban ki kell zárni, mert ha csak egyetlen marha is magára ereszti a monoxidot már dől a rendszer. Porszívó a kéménybe ..... szavazati jog meg hasonlók, elkeserítő.....
Saját bevallása szerint olyan "ház"-ban lakik családjával, amire nincs építési engedély, tehát lakhatási sincs. Nincs tízezer forintja, főleg több tízezer egy rendes vaskályhára, de széles sávú interneten tolja a hülyeségeit.
És még csodálkozunk ha a -jelen esetben érdekelt kéményügyi- "hatóságok" agyonszabályoznak. Amiknek persze a kárát a többség, a józanul gondolkodó, a szabályokat betartani képes emberek látják.
Miket láthat egy olyan aki a napjait ezzel tölti, ez a munkája.
Végülis bírja a gázt a teszkós zöldsárga slaug is, hülye aki mást mond, hajrá kanyarogjon olyan a pincében, nehogymár az impotens hatóság beszabályozza a mindentmegoldójánost.
Lassan már fingani is csak engedéllyel lesz szabad, java részt az ilyen esetek miatt.
Köszönöm a ,hozzászólásodat! Örülök neki ,hogy megérted. Minthogy te is említed az elv ismert nem én találtam ki és az egyik előbbi hsz-ban belinkelt képen láthatóan a gyakorlatban is alkalmazzák, és az ,hogy én egyenlőre nem tudok egy több 10 ezres készülékbe beruházni , hanem működési elvet felhasználva ,ésszel ,tesztelve,megpróbálok csinálni a fenti ár töredékéből egy huzatfokozó toldatot magamnak attól jobban érzem magam mind anyagilag , mind testileg ,lelkileg. Van kb 10 db régi tökéletesen működő porszívóm(Rakéták vagy 5 db ,egyéb 5db), csövek (saválló, vastagfalu ,stb anyagok), szerszámaim (hegesztők,fúrók,flexek, esztergagép,stb, szóval minden szerszám) tehát nem probléma.
De mint említettem nem idén de talán jövőre át kell alakítanom az elő tetőt, úgyhogy lesz új kémény is amit méterenként 20-30 ezres áron leszek kénytelen megvenni ,hogy a szakember általi minősítést megkapja(de azt is én fogom összeszerelni)és ha átveszik utána annak a tetejére is fel fog kerülni ez a huzatfokozó.
Remélem nem rám gondoltál a Nicknév mögött megbújó ,agresszív,észt osztó fickónál mert nem nagyon mozgok banki dolgokkal témázó fórumokon.
Végül is ilyen lesz:
a vékonyabb cső illeszkedik pontosan majd a kéménybe , a vastagabb cső megvezeti a pipán nagyobb nyomással felfelé áramló levegőt a csövek falain amitől alatta vákuum képződik mire a vékonyabb csőben is megindul a légáramlat fölfelé. Alul felül nyitott ,kap egy esővédőt... És hangsúlyozom még egyszer csak a begyújtáskor és a fa rárakásánál használom majd azaz felügyelettel és nem állandóan üzemben.
Nem az a baj, hogy nem működhet! De működhet! Aztán leülsz, elégedetten és mondjuk megváltoznak a kéményben a huzatviszonyok - lehűl/felmelegszik a levegő, erősödik a szél stb - és nem fogod látni amikor már nem működik.
ESETLEGES, hogy mikor fog működni, mikor és miért nem! Ez a gond vele. Kísérletezni laborban, tüzeléstechnikai laborban, telephelyen, gyártósoron stb szoktak, nem otthon a család mellett!
Én csak azt mondtam, hogy ne tedd! Én sem tenném!
Nem érdekelnek a magyarázataid, hogy miért jó amit kitaláltál. Nem érdekel, hogy mit gondolsz rólam. Az sem, hogy ezt már más is megcsinálta ( szerinted ). Van ennek egy bejáratott útja, ahogy egy tüzeléstechnikai problémát fel kell tárni, megfejteni miért szar valami, és megkeresni a megoldást! És te nem ezen az úton jársz! Lelked rajta, de ne várj ehhez bólogatást!
Nem kell túltolni. Háromszor szépen leirtam, hogy mi a megoldás. Negyedszerre azért nem szépen, mert vannak olyan emberek, akiknek az használ, ha durvább a hangnem, és abból rájönnek, hogy ja, tényleg!
Nálad ez sem használ, azt csinálsz amit akarsz, remélem kell kimondanod soha, hogy "igaza volt ennek a Carannak, amikor lehülyézett". Nem azzal van a gond, hogy működik vagy sem, hanem azzal, hogy VESZÉLYES LEHET.
(és nyugodtan járkálhatsz utánam, én azon nagyon kevés fórumozók közé tartozom, aki az adatlapján felvállalja a valódi nevét, mindennel együtt).
Gondold át, csinálj egy normális kéményt, úgyis az lesz a vége....
Csak egyetértésemet fejezem ki! Ember és stílus! Én először, egy bankolós témákal foglalkozó fórumról ismertem meg, a nick név mögött megbújó fickó agresszív, észt osztó, másokon gátlás nélkül átgázoló stílusát! Igaz, ott rövid úton ki lett osztva, de azért nem tanult belőle. Vannak emberek, akiket az tesz boldoggá, ha a középpontból megjátsszák, hogy náluk van a grál. Pedig dehogy...
Egyenlőre teszteltem csak és megvárom hogy a szeles hidegebb időben mit csinál. Eddig úgy néz ki ,hogy be fogja váltani a hozzá fűzött reményeket. Bocsánatot kérek ,hogyha megbántottam volna bárkit is ,én nem hülye barmoztam le senkit, nem ész és tesz nélkül láttam neki a dolognak, és ha nem működik akkor nem erőltetem de sokan itt csak ujjal mutogatnak másokra hivatkozva ,hogy " mondták ,hogy nem lesz jó", " ne tedd mert valaki már mondta, hogy ne tedd" Stb közben pedig arra nem képesek ,hogy visszaolvassák a hozzászólásokat, miről is van szó, csak beállnak a bólogató Jánosok közé és nem bírják elviselni ha nincs igazuk akkor sem ha nincs igazuk:) Még egyszer ezen emberkék megnyugtatására írom: Szóval ha nem fog beválni a dolog akkor én nem erőltetem és szólok ha lehet jönni új kéményt építeni hozzám azt akkor látni fogtok egy igazi kéményt élőben is esetleg nem csak képen ,virtuálisan.:)
Gondoltam, ha szép szóval nem megy (háromszor megpróbáltam), akkor majd megy így. Hátha megérted. De a napnak sem lehet megtiltani, hogy süssön, te is azt csinálsz amit akarsz. Nyilvánvalóan ilyen módon fogod működtetni a kandallódat, én pedig őszintén remélem, hogy nem lesz belőle baj.
Sok márka szóbajöhet. Másfél éve a fogyasztóvédelmi hatóság közreadott két listát, egy pozitív és egy negatív listát. Az általad említett egyiken sincs rajta, így lehet jó és lehet használhatatlan is.
A hozzászólásaid száma és témái alapján te ilyen igazi mindenhez értő személy lehetsz.. mint az egyik gyerekkori sztárunk.. várj,. mindjárt eszembe jut a neve..... megvan! Mekk-elek , tudod mindenhez értett és semmit sem tudott. Csak 1-et, a teheneknek szép ruhát varrt:)
Még jó tanács. Nem a Xanax vagy sör, Sör+Xanax a megoldás. Szívj el néha egy jó cigit.. kreatívabb is leszel, nem ilyen csőlátó , barátságosabb is remélhetőleg és hátha a füsttel is megbarátkozol közben kicsit:) és nincs semmi baj ha nem, az sem a világvége. Most pedig szidhatsz,barmozhatsz csak Édesanyámat hagyd ki mert ezt az egyet nem tolerálom.
1 ., Az utolsó mondat , mondatokat idéztem de tény hogy így van nyugodtan utánajárhatsz.
2., Te biztos olyan nagyokos kizárólag elvi síkon gondolkodó emberke lehetsz mint aki egyszer télen kihívott címre ,hogy rossz a hűtője mert nem kapcsol be, kimentem hozzá látom hogy a hűtő kint van a kb -5 fokos előtérben.. mondom neki ember, miért kapcsolna be a hűtö mikor 0- + 8 fokig dolgozik a hőfokszabályozó és a hűtőben ettől hidegebb van. Válasza: "Maga barom nehogy már megmagyarázza nekem.Én erről írok szaktankönyveket" Na ez lehetsz te barmozó.
Azonkívül egy két hsz kivételével ,hogy ilyen és ehhez hasonló okosságokat írtatok ,hogy jó sok papír begyújtásával melegítsem be a kéményt(ami baromság, hisz a papírpernye nem csak ránk hanem mondjuk a kéményen kiszállva a szomszédban tárolt szalmabálákra nézve is igen tűzveszélyes, arról nem beszélve, hogy a papír füstjében is igen sok a kátrány stb rákkeltő anyag) és ha túlnyomás keletkezik, és mi van ha dugulás lesz? Füst.. bassza meg de azt vagy te vagy a jelzőkészüléked észreveszi, vagy mindkettő. Úgyhogy jelentem tisztelet a kivételnek, semmi kreativitás nincs bennetek , csak a jól bevált,ismert nem ismert dolgokat követitek ,istenítitek. Szóval elég begyöpösödött a társaság és ha az utóbbiakon múlna még mindig a fákon élnénk és sajnos ezért tart itt az országunk is.
Gyakorlatilag te egy igazi barom vagy. Aztán ezen lehet megsértődni, vagy sem. Elég érthetően le lett irva, hogy miért nem szórakozik ilyesmivel épeszű ember.
Persze nyugodtan kinyirhatod magad, de szóljál már légyszives a többieknek is, hogy mi a helyzet. Hátha nekik több eszük van.
Az utolsó mondatod mindenesetre szépen elárulja, hogy mekkora hülye vagy. És ez nem személyeskedés, de hátha végre igy felfogod, megérted...
Erre van kitalálva a füst és szén-monoxid érzékelős riasztó,jelzőberendezés, és a szellőző, ha netán a gólya mégiscsak belefészkelne a kéménybe vagy hirtelen megváltoznának a fizika törvényei.
Amúgy meg akkor veszélyeztetném a családot ha 1 , nem tartanám karban a kéményt ,kandallót stb, és ha hagynám ,hogy füstöljön az esetleg alapból gyengébb huzatú kémény miatt. Mellesleg a gyerek csinált már akkora füstöt nem egyszer , hogy ordított a füstjelző de a szén-monoxid szint emelkedés érzékelő még sosem.
"Szén alapú tüzelőanyag tökéletlen égésekor keletkezik szénmonoxid, ami ha nem jó a kéményben a huzat, akkor visszajöhet. ezzel az a baj, hogy a szénmonoxid szagtalan, tehát nem veszed észre. Ha fával tüzelsz, és visszajön az égéstermék, akkor füst is visszajön, az meg olyan iszonyatosan büdös, hogy észreveszed, tehát nem kapsz mérgezést. Hacsak nem full részeg vagy, mélyen alszol, vagy rosszul lettél más miatt.
Tehát elméletileg kaphatsz, de a gyakorlatban minden CO mérgezést gázos készülék okoz."
Úgy tűnik, igen. Ha a másik oldalról nézed: ez az eszköz 7 évig gondozásmentesen elvan. Tehát éves szinten költesz 1300-1400 Ft-ot a biztonságra. Ez hány százaléka az éves fűtésköltségednek?
Ezen az elven , hasonlóan működik a füstgenerátor is. De mindenki megnyugtatására: A karbantartása a kandallónak és a kéménynek is rendszeresen meg fog történni mint ahogy eddig is (ez a 11. szezon ezzel a kandallóval és előtte is fatüzelésű csak kisebb kandallónk volt 6 évig) A kéményt megpróbálom kibővíttetni
azzal a bizonyos láncos marófejes technológiával szakember által, ha az nem működik vagy túl drága akkor új kémény.Az elő tetőt úgy is mostanában kell átépíteni mert kicsi a dőlésszöge. Jövőre ha sikerül a pincébe szeretnék egy kazánt vagy egy az előtérből "etethető 2 teret elválasztó cserépkályhát mert hát be vallom a kandallóknak több hátrányuk van mint előnyük minden szempontból is (POR,FÜST,HATÁSFOK STB) PL: azzal a fával amit én eltüzelek 1 nap azzal Drága megboldogult Nagymamám 1 hétig fűtött. A kéményseprő nem gond mivel papíron ház sincs nemhogy kémény
Nem vagyok az a sértődős fajta. Szóval az elv ugyanaz a gyári és az általam rajzolt ábrán. A kéményre rakott vastag csőbe épített vékony cső, a vastag cső felső harmadától fújja felfelé a levegőt és a vastag cső átmérője nagyobb mint a kéményé, ha tanultatok fizikát akkor ismerős a tény hogy a nyomás az mindig a kisebb ellenállás felé terjed. Úgyhogy hacsak nem rak bele fészket egy gólya vagy valami hasonló dugulás nem kerül a csőbe addig ok., viszont ha mégis dugulás keletkezik akkor meg egyből észreveszed a füstöt. Mellesleg a dugulás a sima eme szerkezet nélküli kéményekben is problémát okoz de Hangsúlyozom még egyszer csak begyújtáskor és rárakásnál használnám. Úgyhogy gyorsan összedobtam tesztelésre és csináltam 2 videót .FIGYELEM 1 NEM VÉGLEGES KIVITEL , CSAK A TESZT KEDVÉÉRT RAKTAM ÖSSZE EZÉRT KÉREM TARTÓZKODJATOK AZ ILYEN ÉS HASONLÓ MEGJEGYZÉSEKTŐL PL: TE FIGYU .. BELE FOG ESNI AZ ESŐ (TÉNYLEG? MONDOM NEM VÉGLEGES ..NYUGI LESZ "KUPAK") STB.
Nem arról van szó, hogy nem értjük meg! Én is megértem, az ember szeret megoldásokat gyártani, lejjebb én is írtam, hogy a burkolatot magam fogom elkészíteni!
De ő kíváncsi volt a véleményekre.....és mindenki az ő és családja érdekében javasolta, hogy ne tegye, ez nem a megfelelő fórum ilyen kaliberű házilagos megoldásokhoz. A kéményseprő a mérvadó, de legalább egy kandallós szaki.....
Én megértem. Valószínűleg már sokat gondolkodott rajta, egy körben utánajárt, talált is már megvalósított megoldást, itt rákérdezett, és mindenki lebeszélné.
Gyanítom engem sem sokan tartanak normálisnak a 100+ éves kályhámmal, amit nem kéményseprő és nem kályhás szerelt be, stb. :-)
Más: CO érzékelő vásárlásakor valóban 9-10 ezrest kell kiadni egy megbízható készülékre?
1. Megfelelő kéménnyel működteted a megfelelő kandallódat. A kandallót, kéményt időközönként karban tartod / karban tartatod.
2. Gondoskodsz a szükséges légellátásról
3. Betartod az alapvető tüzeléstechnikai szabályokat (száraz fa, nem nyitogatunk lángoló tűzre stb.)
És akkor jó lesz. Ha meg nem, akkor szólsz kéményseprőnek, szakembernek, hogy nézze már meg, hogy mi lehet a gond.
Minden egyéb barkácsolás esélyt ad a bajra. Az, hogy lerajzolva valami jól néz ki, még nem jelenti azt, hogy a gyakorlatban is működni fog. És vannak dolgok, amivel épeszű ember nem kisérletezik.
Bár nem értek hozzá (én is inkább kérdezgetek, mint válaszolok), nekem úgy tűnik, arra kell vigyázni, hogy ne a kéményBE fújd a levegőt, hanem a kémény teteje mellett, a kéménnyel párhuzamosan menjen a légáramlat, ami magával húzza a "füstös". A linkelt képeken is ez látszik, ezért van a tölcsérforma is.
Ha bármilyen formában a kéménybe vezeted a porszívó csövét, mindegy hogy pl. felfele irányítod, nem tudhatod, hogy milyen erős légáramlat az ideális: ha sok kakaót adsz, előfordulhat, hogy a levegő nem csak felfelé, hanem lefelé is elindul kijáratot keresni. Szerintem ezért tilos (de nem értek hozzá, csak tippelek) egy kéménybe egynél több "valamit" kötni. Pl.: nem köthetünk páraelszívót olyan kéménybe, amit kéményként is használunk.
Az is eszembe jut, hogy ismerek társasházat, ahol gondot okoz a páraelszívók számára nyitott "kémény" is. Akinek nincs szerencséje, annál simán bejön a valahol felette(!) sütött krumpli zsírszaga is csak azért, mert ott olyan erős elszívót működtetnek, amit nem tud kezelni a kémény, ezért nem csak felfelé és ki vezeti az ételszagot, hanem minden lehetséges irányba.
Szóval szerintem: max. az általad linkelt kép alapján lehet ilyesmivel próbálkozni, azaz teszel egy tölcsért a kémény köré, és a tölcsér és a kémény közé fújod a levegőt. De az is biztos, hogy a kéményseprő mindenképpen rá fog kérdezni a következő vizsgálatnál, hogy az ott micsoda, szóval érdemes lenne még most bevonni őket.
Magánvélemény: ha tüzelés elején, és minden pakoláskor tényleg kezelhetetlen a dolog, akkor vagy kéményseprőnek, vagy kéményesnek meg kellene ezt mutatni, mert ott valami nincs rendben.
Ha abból indulok ki, hogy nekem sincs ilyen gondom a valószínűleg több, mint 100 éves, általam helyrepofozott vaskályhával, amit nagyobb kéménybe kötöttem be, mint ami neki ideális lenne, hát na, tényleg van valami hiba, amit ki kellene javítani.
elárulnád ,hogy miért ne tegyem ? Csak begyújtáskor és a kandalló ajtó kinyitásakor használnám. mellesleg ezt nem én találtam ki,fel Íme : szerinted ez is sufnituning?
Az lenne a kérdésem, hogy új építésű ház kályhaépítésnél (Haas +Sohn betét) hogyan működik a naplózás? MKIK regisztrációs szaki aki hozza az fmv-jét én a műellenőrömet, szerződés, munkaterület átadás-átvétel stb... ? Vagy meg lehet ezt oldani kevesebb papírmunkával is ?
Mire? Hogy életben maradtok-e? Vagy igen, vagy nem. 50-50%.
Ez a fajta barkácsolás - ahogy előttem is írták- életveszélyes. Ez már bőven túl van a megengedhető "sufni tuningon " ! Így erre a józan tanács csak az lehet, hogy NE TEDD!
Bocs azt elfelejtettem írni ,hogy A PORSZÍVÓ NEM A LAKÁS LÉGTERÉBE LESZ ,HANEM a tetőtér falán kívül a holttérben ott ahol a kémény keresztülhalad majd kilép a tetőn így:
Amúgy nem akarok semmi kísérletezőkedvnek elrontója lenni, ha netán mindenképpen megcsinálod tartsd a kezed a porszívó kikapcsoló gombján (ne a max fokozaton indítsd), tartsd nyitva az ablakokat, a kályhaajtó közelében pedig ne legyen gyúlékony anyag, ember is csak piszkavasnyi távolságban! Természetesen ebben a nem javasolt esetben érdeklődve várjuk a tapasztalatokat.
Az ilyen megoldásokkal elég könnyen be lehet kerülni a hírekbe, azt meg nyilván nem szeretnéd. Tudod, a tüzeléssel kapcsolatos balesetek, mérgezések (legyen az gáz, fa, akármi) jelentős része az ilyesféle házibarkácsok miatt következik be. Ilyennel nem játszik az ember.
A megoldás a problémádra:
1. A kandallót rendeltetésszerűen használod. Az nem kifogás, hogy nincs időd figyelgetni, meg nem száraz a fád ésatöbbi. Ezeket egyszerűen meg kell oldani, ha ezt a fűtési módot választottad.
2. Megfelelő kémény ahhoz a kandallóhoz, mert ha jól sejtem, az sem egészen stimmel. Bár valószínűleg "elmenne", ha méltóztatnál betartani alapvető játékszabályokat.
Ezzel az a gond, hogy a kéményben a porszívó által fújt meleg levegő azon kívül, hogy felfelé törekszik, akkora túlnyomást okoz, hogy a kályhából végképp nem lesz kedve a füstgáznak arra menni. Sokkal inkább az lesz, hogy amit a porszívó elszív levegőt a lakásból az a kémény kályha útvonalon betereli a füstgázt a lakásba. Vagyis a nyilak nem csak felfelé hanem a kályha felé is vezetnek majd. Több, mint erős a gyanúm, hogy ez visszafelé fog elsülni, ha netán ki is próbálod, amit szintén nem javaslok, mert veszélyes is lehet. A porszívós megoldás akkor jó, ha begyújtás előtt akarod vele felmelegíteni a kéményt. Közben ki is lehet porszívózni és a poros levegő is kimegy....
Üdv! Az újságpapír felejtős pernye stb miatt ,meg nem is a begyújtáskor van inkább probléma , mert azt ugye egyszer szoktam naponta hanem inkább a rárakásnál, mert azt naponta 5-10 alkalommal szoktam mivel csak ezzel fűtünk és napközben is rakni kell télen ha hideg van. És sajnos nincs energiám figyelgetni hogy csak parázsnál nyissam ki az ajtót, meg a legutóbbi kanyar fa sem az igazi. Összeraktam a csövet amit belinkeltem az előző hozzászólásomban, földön teszteltem, szuperül beindítja a légáramot és alulról szív.. Most raktam fel a kéményre ,most elmegyek flexibilis csemperagasztóért letömíteni a négyszögletes kéménybe rakott kerek cső melletti sarkokat ,réseket és ha megkötött akkor tesztelem élesben is és megírom az eredményt ,ha jó lesz akkor csinálok videót is és megosztom veletek.
Sokkal egyszerűbb, ha úgy fűtesz be, hogy először a kéményt melegíted be (újságpapír, stb), és akkor annak már magától is lesz annyi huzata, hogy ne legyen gond a füst. Rárakáskor pedig óvatosan kell nyitni az ajtót, és ajtónyitás előtt ráadni az összes levegőt, hogy legyen kéményhuzat.
Köszönöm a válaszokat. Az éjjel megálmodtam ,hogy felejtős a szagelszívó.. Viszont eszembe jutott más ,mondjuk ha a kéményre rászerelek egy 150-200 mm átmérőjű vascsövet magasításnak mert kicsit alacsony is és huzatfokozóként beleszerelek mondjuk 1-2 vékonyabb csövet felfelé irányítva, majd a kéményen kívülről a vékonyabb csöveket a porszívó fújó oldalával összekötve így: https://youtu.be/1ZUASu9b7pg
persze csak a begyújtáskor és a kandallóajtó nyitása alatt üzemelne. Szerintetek működhet ez mert nem tudok egy kémény tetejére szerelhető ventilátorér több 10eft-ot kiadni.
"második kérdés az , hogy szerelhetek e szagelszívót ( a rárakásnál kijövő füst elszívására) Úgy , hogy a kéménybe fújja ki a füstöt a kandalló füstcső becsatlakozása felett fél- 1 méterre akár irányítottan felfelé kicsit?"
Természetesen NEM. Már maga az ötlet is hajmeresztő (de legalább rákérdeztél).
A kandallót úgy kell használni, hogy rárakásnál ne jöjjön ki füst. Olvass vissza, pár hozzászólással korábban volt erről szó (ha nem segit, akkor 1. nem megfelelő a légellátás 2. kémény, füstcső tisztitása 3. szárazabb fa)
Tegnap kipróbáltam egy helyi brikettet és egy mágnessel a füstcsőre rögzíthető hőmérőt. A visszafogottabb tüzelés alatt kb. 120 fokot mutatott. Ez nem túl alacsony? Vagy ki kellene próbálni majd egy nagyobb begyújtásnál is?
Ha lángolásnál lezárod, előbb-utóbb fel fogsz robbanni vele!
Felgyűlik a sok el nem égett fagáz a tetejében, és elég egy pici huzatváltozásra fellépő lángnyelvecske és robbanni fogsz....csúnya látvány.
A barátnőd kályhája valószínűleg kicsi, nem a helység méretéhet igazított méretű, emiatt fázik és pakolja. A gond, hogy szét fogja fűteni.
A konklúzió neki is, neked is: a cserépkályhát el kell ( !! ) zárni, de csakis a leégés után ( !! ), amikor már csak parázs van benne.
Azért ekkor, mert a fagázok már elégtek, a kályha pedig meleg-forró -belül, és ha ekkor zárod le, akkor a hő nem a kéményen megy ki a huzattal, hanem rákényszerül arra, hogy sugározva a csempén keresztül távozzon! És az eszköz - a csk - pont erre van kitalálva!
"A második kérdés az , hogy szerelhetek e szagelszívót ( a rárakásnál kijövő füst elszívására) Úgy , hogy a kéménybe fújja ki a füstöt a kandalló füstcső becsatlakozása felett fél- 1 méterre akár irányítottan felfelé kicsit? "
Sziasztok! Köszönöm a válaszokat...Első cserépkályhás évem s igen sokat segített már most is ez a lap. Látom a tűz milyenségén, mennyire fontos a 2 éves száraz fa, az hogy nincs letakarva, csak felette egy fólia kifeszítve...Illetve begyújtáskor bőven ördögszarvas tűznél fojtottam le, s mindig volt füstszag a lakásban. Most már megvárom a parazsat s ilyenkor fojtom le. Szinte semmi füstszag nincs. Kevesebbet rakok rá, max. 2 combos összevágott fát, nem tömöm mint a vaskályhát...S látom nagyon fontos a megfelelő huzat, amikor ég a tűz...
Másik kérdés: Barátosnőmnek hordozható régifajta cserépkályhálya van. Mindig visszajön nála begyújtás után a füst...Eszement módon megrakja a kályhát - szerintem ez így rossz - illetve nincs lefojtás, állandóan rakja, s szerintem így az erdőt is fűti...Szerintetek? Üdv...
A következő kérdésben szeretném a segítségeteket kérni. Egy kicsi házban lakunk hárman ,Életem párja a gyerek és én. A gyerek a földszinten , mi ketten az emeleten. A földszinten van egy bontott tégla "testbe"lassan 9-10 éve építtetett nagy üvegajtós kandalló. Kicsit rozoga már, rostélya meghajlott és a fenti teljesítménynövelő öntvény terelőlemez is úgy meghajlott a sok túlfűtéstől , hogy a mai napon csak úgy tudtam előrefelé-lefelé kibuktatni belőle , hogy le kellett az első sarkaiból flexelnem. Két kérdésem lenne, Az első , mivel tudom letömíteni a hőálló üveg lapot az öntvény keretben? Itt most nem az ajtókeret zárófelületére gondolok hanem az üveget kis odacsavarozott lemezfülek szorítják oda a kerethez. Szóval a keret és az üveg közé mit ajánlotok? A második kérdés az , hogy szerelhetek e szagelszívót ( a rárakásnál kijövő füst elszívására) Úgy , hogy a kéménybe fújja ki a füstöt a kandalló füstcső becsatlakozása felett fél- 1 méterre akár irányítottan felfelé kicsit?
A kéménybe épített pillangószelep soha nem zárja/zárhatja el a kéményt 100%ban. Vagy kisebb az átmérője és a körív mentén marad 1-2cm, vagy olyan a formája, hogy van lehetőség benne zárt állapotban is szelelni esetleg lyuk.
A 3. megoldással (azaz adjuk el és vegyünk egy korszerűt) csak egy gond van: ha nem jön közbe semmi, jövőre a konvektorok helyére radiátorok kerülnek, kérdéses, hogy lesz-e egyáltalán kandalló/kályha. Egy évre pedig nem vennék új kandallót.
Pillangószelepet mindenképpen szeretnék a füstcsőre, hogy lezárhassam, ha már nincs tűz a kályhában.
Valahol olvastam olyat, hogy izzó parázs esetén is le lehet így zárni a kályhát/kandallót, de én ezt nem szívesen tenném. Tüzet/parazsat csak úgy szeretnék fojtani, hogy alulról nem adok neki levegőt, nem pedig úgy, hogy elzárom a füst útját. Ha a kéményt zárom, az - szerintem - nem akadályozza meg a tüzet/parazsat, hogy még füstölögjön kicsit/sokat, csak nem a kéménybe, hanem a szobába fog a különböző ajtónyílásokon füstölni. Jól gondolom, vagy tévedek?
OK, ha megoldott a légellátás, akkor az egy lehetséges probléma, amit irtam. Rárakás előtt a levegő szabályozót állitsd maximumra (legtöbb levegő), majd nyisd ki egy pici résnyire a kandalló ajtaját, várj pár másodpercet, majd szép lassan nyisd az ajtót (ne tárd ki hirtelen). És lángoló tűzre ne nyisd az ajtót, csak amikor már parázs van.
Van 1 kis problémám, jó lenne ha segítene valaki hozzáértő, mi lehet a probléma.
Van egy csempekandallónk. Tehát kandallóbélés köré épített cserépkállyha. Vagy minek nevezzem. A lényeg, hogy inkább kandalló, mert teljesen más, mint a cserépkályha.
Folyamatosan rakni kell, hamar kihűl, szóval nem olyan a hatásfoka, mint egy cserépkályhának. Tehát maradjunk a kandallónál...
A lényeg: Befűtöm, a kéményt előtte bemelegítem, úgy, hogy elég sok papírt, kartonpapírt elégetek benne. Utána rendesen begyújtom, van huzat, füstöl a kémény szépen, a hangján is lehet hallani, ha több levegőt adok neki, durván hallani, a huzatot benne.
Viszont a probléma, hogy ha kinyitom az ajtaját, hogy fát dobjak rá, akkor kifele jön füst, amíg be nem csukom. Ezzel befüstölve a nappalit.
Ez akkor jelentkezett, amikor már kb 1,5 - 2 órája fűtve volt a kandalló, szóval a kémény gondolom már átmelegedett.
" Viszont ha következményei lesznek, akkor számon kérik, hogy miért nem a szakma szabályai szerint készítette."
Természetesen, hiszen mindenki felel a tetteiért. Ezt jelenti, hogy nagykorú felnőtt emberek vagyunk.
De azért ne gondoljuk túl a dolgot! Itt egy szinte hermetikus acéllemez kandallóról van szó, amit kandallós kötött be a kéménybe és a külső levegőre is és még be is üzemelt! Amiről papírt is adott! Gázhoz, villanyhoz sosem nyúlnék! De egy kerti fatárolót, pergolát, burkolást, válaszfalat minden következmény nélkül meg merek csinálni ezután! Ahogy a kandallóm burkolatát is!
A maximum következmény, hogy megreped.....
Egyébként gyakorlott elsősegély nyújtó vagyok és a Heimlich-féle műfogást is ismerem, hogy ezek hiánya miatt alkalmasint senki ne haljon meg mellettem.
Azaz saját magának az ember mindent csinálhat. Gyógyíthat, kandalló burkolatot készíthet, ebédet főzhet....... stb.
Másnak, főleg pénzért már nem.
Viszont ha következményei lesznek, akkor számon kérik, hogy miért nem a szakma szabályai szerint készítette.
Talán kivétel a gázvezetékbe való bele piszkálás. Az a gondatlan veszélyeztetés fogalmát kimerít/he/ti.
Az hogy szabad, nem jelenti azt ,hogy bizonyos szolgáltatóknak, gyártóknak kereskedőknek ne kellene felhívni a figyelmet arra, hogy szakképzetlen/pancser személy ne nyúljon gázhoz, vagy villamos berendezéshez.
A figyelmeztetés még nem tiltás.
Van azért egy nagyon kényes és ellentmondásos dolog.
Ez a következő.
Derék doktoraink majd százévig sulykolták a lakosságba, hogy bizony a gyógyítás csak és kizárólag az ő dolguk. Nos ezt a magyar lakosság annyira komolyan vette, hogy balesetet szenvedő vagy rosszul lévő személyhez abszolute nem nyúl hozzá.
Így sokan elvéreznek, megfulladnak netán egy megállóm szív miatt végleg meghal az illető. Pedig néha a gyors beavatkozás életet menthet.
Itt az intés tökéletesre sikerült. A lakosság 98 %-a az eseménykor ledermed.
Ez az eredménye a 100 év orvosi intelemnek..
Aztán papolhatnak , hogy a gyors segítség életet menthet. /szív masszázs , lélegeztetés, légutak szabadon tétele stb./
Még mindig tartja magát az a tévhit, hogy baleseteshez, rosszul lett személyhez nem szabad hozzányúlni.
Ezt most találtam, az ominózus 191/2009 (X15) kormányrendeletet átrágva:
"
Az építőipari kivitelezési tevékenység építési szakmunkáit vagy annak egyes munkafázisait saját részre vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti hozzátartozó részére a vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult személy is végezheti, szakirányú szakképesítés nélkül, a szakmai szabályok betartása mellett
a) építési engedélyhez vagy az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött esetben,
b) építési engedélyhez vagy az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött esetben a vállalkozó kivitelező jóváhagyásával, felügyeletével."
Tehát saját magamnak egy kandallós tanácsai alapján, a szakma szabályait betartva.
És mivel a kandallóépítés nem építési engedélyhez kötött, még még felügyelet sem kell.
Azért ha van itt kandallós, megerősíthetné, hogy a kandallós szakma becsapta e kérdésben a nagyérdeműt!
Nyilván azért, hogy senki ne maga építsem, hanem jó kis munkadíjért velük.....
Miután az összes kandallós cég oldalán hatalmas sikolyként jelenik meg az ominózus kormányrendelet kiragadott része, hogy kivitelezői nyilatkozat kell, ellenben mély hallgatás övezi azt a tényt amit a rendeletből kimásoltam és egyértelmű, ezek után, hogy a maradék kételyemet is eloszlassam, egy hozzáértő orra alá kívánom dugni a rendeletet és szakvéleményt kérek.
Mondjuk a Pest megyei kéményseprőktől, azok még soha nem vágtak át!
Hát csak mert 2009 óta van egy szabályozás, hogy kandallóhoz cskhoz, kályhához kivitelezői nyilatkozatot kell kapnod, annak hiányában a készüléket nem üzemeltetheted, és lakhatási engedélyt sem kaphatsz!
Most szedtem le egy beépített csempekályha tetejét.Belenézve vastagon áll a járatokon a korom.Viszont az a kérdés hogy ha a csempékről le van hullva belül a tapasztás vagy amivel ki van kenve,akkor abba idén már nem lehet begyújtani?Vagyis bontanom kell mindenképpen?A csempék közül meg hullik kívül a fuga.
Tegnap ahogy begyujtottam, ra is csuktam az ajtot, es par perc mulva elkezdtem csukogatni a szabalyzokat...
A fa jo kerdes, szeletelve jott, hetfonrakerdezek, hogy mennyit szaradtak...
Mindenesetre ma nagyon szepen egett, en mondjuk pont forditva pakoltam, alulra gyujtokocka, par kereg es vekonyabb szelet fa, majd egy nagy hasab. Meg hasznaltam a piszkavasat is, attol is igencsak beindult... Aztan ahogy engedte a hely, ugy rakosgattam meg a 33-as hasabokat.
4 db utan mar forro volt a tegla(nem tudom a pontos nevet) aztan nem raktam mar ra tobbet.
Én nem bűvészkednék mindenféle mókányolással, a huzat nem játék. Én a 3. megoldásra szavazok, majd utólag eladod a kandallót. A 150-es csatlakozóba már egész korrekt teljesítményű kandallók köthetők be.
Nekünk 120-as kamino van már 8 éve.
Konvektorok is vannak, CO ügyben most vettem ilyet, a hétvégén üzembe helyezem.
Ha műanyag (fokozottan légzáró) ablakaid vannak az is okozhatja azt, hogy nem akar égni a tűz, erősen javallott a levegő utánpótlásról is gondoskodni, ha kinyitod az egyik ablakot, vagy a bejárati ajtót és sikerül könnyedén begyújtani, stabilan ég a tűz, akkor ott lesz a bibi. Minden szabályzót nyiss ki teljesen, a füstcsövön lévőt is, begyújtáskor résnyire hagyd nyitva a kandalló ajtót (10-15 perc, vagy tapasztalat alapján), hamarabb "begerjed" a tűz, és hamarabb felmelegszik a kémény, onnantól már gyerekjáték. Esetleg előmelegítheted a kéményt azzal, hogy elégetsz 1-2 újságot a kéményben, miután kinyitottad az alsó tisztítóajtót.
Remélhetőleg száraz a tűzifád (2 évig száradt), ha nem akkor csak szenvedni fogsz, meg hazavágod a kéményt is, javallott tűzrakás: alulra a vastagabb tűzifa, 3-4 db, vagy amennyit jónak látsz, fölé szellősen vékonyabb darabok, erre pedig az apróra vágott gyújtós, 1 db grillgyújtó kocka, vagy ha már profin megy akkor újságpapír, és hajrá.... ha már frankón ég, ráérsz kitapasztalni a szabályzók használatát is, hogy minél hosszabban égjen a tűz.
Ja igen, ha izzik a tégla, utána már nem sok kell neki és "összeomlik" az izzó tégla és onnan már nehezen gyullad be a következő. Próbálkoztam vele párszor, de aztán úgy döntöttem, hogy marad a jó öreg tüzifa.
Amit tavasszal megveszek és szárad egész nyáron. Idén tavaly tavaszi fával fűtök, mert maradt vagy 2-2,5m3.
Ha meg nedves, akkor ugye tönkre vágja a kéményt...
Megérkezett a Kratki Maja 12-es betétem. Jövő héten kezdjük rekni.
A kérdésem az lenne, hogy a betét és az Itong közé érdemes lenne rakni egy samot falat(4cmx80cmx80cm) hőtárolás miatt? Vagy a levegőtől annyira nem melegedne fel, hogy megérné azt a 10-15eFt-ot.
Valóban jobb ha magától szárad ki, amennyiben van rá idő. Ettől függetlenül pár hét száradás után, amikor a nagyja nedvesség távozott nagyon óvatosan be lehet alá gyújtani. Ez kevéske fát jelent, ami éppen hogy csak langyosítja azt a részt. Ha hirtelen kap nagy hőt a víz gyorsan gőzzé alakul és szétrepedezhet az agyag.
Azt én is utálom a brikettben, hogy összekeni az üveget. A rátevést nem próbáltam, esetleg próbáld nem egy kupacba rakni, hanem sorba, hogy ne egyszerre égjen az összes.
Helló!Tudna valaki véleményt mondani a domofire kandallóiról?domofire graz csempekandallót szeretnénk venni.minden segítséget szívesen meghallgatok/elolvasok!köszi
Nincsenek saját fotóim, de egy ilyen (legalábbis nem látok különbséget, szóval minimum nagyon hasonló) vaskályhánk szokott besegíteni a nappaliban a konvektornak.
105-ös füstcsövet lehet a hátára tenni, ami egy 150-es kéményhez köti.
Eddig 2 télen át pöfékelt. Az az érzésem, mintha túl nagy lenne a huzat, a beáramló levegőt nem nagyon tudom csökkenteni hiába csukom be az ajtót a hamuzó fiók fölött van annyi rés, hogy ott vígan áramlik befelé annyi levegő, amennyi csak szeretne), a lobogást nem tudom izzásra visszafojtani, a parázs, majd a kályha pedig hamar kihűl.
3 lehetséges megoldásra gondoltam.
Az első: valamit bűvészkedem, hogy a hamuzó és a felette lévő rács jobban zárjon, így a fiókkal tudnám szabályozni a huzatot.
A második ötletem, hogy vennék egy huzatszabályozót a füstcsőbe, bár nem szívesen nehezíteném a füst kifelé vezető útját (tuti kormozódni fog, nehogy visszafüstöljön, vagy szén-monoxidig fojtsam vele a tüzet).
A harmadik ötlet: veszek egy "modern" kandallót, amit lehet szabályozni, nagyobb az ajtaja, etc. :-) Könnyen lehet, hogy ez lesz az utolsó kandallós/kályhás év, ha lehet egy évre nem vennék egy új tüzelő berendezést.
Mit szóltok mindehhez?
Várom a nálam tapasztaltabbak tanácsait. :-)
+1 kérdés: szén-monoxid érzékelők között mi a belépő színt???
Bizony mint utánad írták, a kihűlt háznál kell a teljesítménytöbblet.
Az a 6 kW az alsó határ.
A márkán kár problémázni. Nagyjából egy kaptafára megy minden olcsó kályha. Azért az a 35 - 45 eft nagyon minimális ár főleg most a szezonkezdetén. De úgy 55 -70 -ből + a füstcsövek, könyökök , tehát egy százasból vígan megoldható.
A márkákat annyira nem ismerem, de van néhány ismérv melyek alapján el lehet dönteni kb mit ér a kályha. Egyrészt a mennyiségi tényezők, mint a benne lévő samott mennyisége, a lemez vastagsága, öntvényelemek mennyisége, ajtók, üvegek mérete. Ezen tényezőket a súlyából és a képéből, akár neten is lehet össze lehet hasonlítani.
Másrészt a minőségi kérdések, mint az ajtók záródása, a légbeeresztők szabályozhatósága, elhelyezkedése, felépítés ésszerűsége, ilyesmik.
Hétvégi házba valószínűleg egy olcsó pár tízezer forintos kályhát érdemes venni. Ezekből én inkább olyat választanék, ami kisebb alapterületű, aknás jellegű. Valószínűleg egy wamsler colorado (45e), vagy egy toldi eco 5 (35e) megtenné. Ez utóbbit mondjuk már kivonták a forgalomból illetve lecserélték szerintem kedvezőtlenebb geometriájú drágább verziókra.
Azt azért érdemes végiggondolni, hogy szakaszos használat esetén a kihűlt épület kellően gyors felmelegítéséhez elég-e ekkora teljesítmény.
Egy kis hetvegi hazba /6X6 M + emelet emeleten legkondi van./ keresek egy pici kandallot/kalyhat?. Csak hetvegenkent lenne hasznalva ahogy nezegettem kb 6 KW -os kellene? Viszont nem talatam eddig olyan listat amiben nagyabol le lenne irva hogy melyik markat keruljek vagy melyik van tularazva. Esetleg tudnatok utat mutatni hogy megis merre fele keresgeljek?
Meg elpusztulnak idő előtt a szomszédok. Jól ég még a gumicsizma, petpalack, pirelli, anyós. Nem a szállóporral van a probléma hanem a felelőtlen, tudatlan emberekkel.
igen, egy idény után most fogom szétbontani (mert közbeiktatok egy "vizes tömegkályhát", hőtárolót) és kíváncsi vagyok hogy a natúr bútorlaplemez/pozdorja milyen hatással volt a füstcsőre mert sok urbanlengend kering a bútorlap/pozdoraja körül is.
Már maga a léte anakronizmus, de ha neked jó, én nem beszéllek le róla! Poroltó mindig legyen készenlétben, és a tűzoltók száma legyen első helyen a gyorshívóban.
Hát nem tudom. Nekem alapból tetszik a cserépkályha és úgy tapasztalom hogy nem jobb a kapacitása a konvektoroknak, de legalébb sokba került kicserélni rájuk...és úgy veszem észre, egy divatosabb a kályha, sokan beépítik a lakásukba. Ami hátrány, hogy nem fejlesztették a kapcsolóját fokozatbeállításokra.
Annyi minden régi dolgok lecseréltek az emberek, azt gondolván hogy ami modernebb, az jobb is. Például műanyag redőnyökre a régi fa zsalukat, ami ezerszer praktikusabb még mindég. Vagy a fa ablakkereteket műanyagra, aminek az élettartama sokkal rövidebb, nem beszélve a hőleadás is nagyobb. Szóval, sok hülyeséget megcsinálnak a modernizáció jegyében
De valamikor egy kitűnő fűtőeszköz volt. A 'kiváltságosoknak'.
Anno 1963 -ban egy hideg téli napon egy akkor kb. egy éve üzemelő hérás cserépkályhát ültünk körbe ( félkörbe ) és hallhattuk a tulaj meséjét arról, hogy milyen jó meg ő milyen ügyes.
Valóban kijárta ,hogy az akkor még szűk kapacítású városi gáz szolgáltatásból neki is jusson fűtésre.
Mert eredetileg csak világításra és főzésre melegvízre szánták ezt a gázt.
és főleg azért is lehetett fűteni vele, mert a kéményt nem rombolta...... annyira mint a földgáz.
Aztán a nagy nyomásnak nem tudtak ellen állni egyre több hérás kályha és a jött a földgáz. Az meg megtette a magáét.
Van egy alapelv : a javakból sohasem jut mindenkinek egyformán. Csak a naívak gondolják úgy.
Igen ! a kénsav, a kénessav, a sósav, a salétromsav, a citromsav, az aszkorbinsav.... a tejsav.
Jobbára viszont a gázból csak a szénsav csapódhat ki, de az sem a kályhában, hanem a kéményben. De még az sem baj. A baj a víz. Az eláztatja a kéményfalat és az okoz galibát. Megfagy a víz és romból.
Természetesen a savas korrózió hangoztatása hatásos és valóban van ilyen is. De csak azért mert a kémények falazata gyenge minőségű. Nem fagyálló a tégla és a habarcs pedig kevés cementet kapott anno. Főleg ez utóbbi
Egy fagyálló téglából és megfelelően cementes habarccsal épített kéménynek meg se kottyan a kis fagy. Viszont még mindig elázik. Tehát bélelni kell ! A fenét kell, csak hasznos.
Talán van még egy olyan aspektus, hogy a kénsav a kályhán belül is lecsapódhat nem csak a kéményben. Hogy milyen következményekkel járhat nem tudom pontosan. Ha nincs rá indok, csak azért mert gázos volt nem kell feltétlenül átrakni... Szerintem.
nézegetem kályháskristóf oldalát a facén, 100 akárhányéves zsolnay cserepekből is új kályhát építenek, akkor kezdtem el itt gondolkozni... minek is az átrakás a gázos kályhánál?
a héra égős cserépkályhát miért is tanácsos átrakatni? Hiszen nem kormozódik mint a fa- vagy széntüzelésű, a samott szerepe pedig a hőleadás, amit a cserepek tartanak melegen? Cserepek pedig sok sok évtizedeket kibírnak, hiszen vannak százévesek is, amik műemlékjellegűek és nem öregedtek el.
Gyerekkoromban olyan kályhánk volt, amiben legalább 8 méter hosszúságú füstjárat volt. Tulajdonképpen két különálló cserépkályha volt egy fal két oldalán (két helyiségben), közös járat-rendszerrel. További érdekesség, hogy tüzelni benne egy harmadik helyiségből kellett (az előszobából).
Pipa és szivar. Korábban versenyek is voltak, hogy kinek ég tovább a pipája, szivarja !!
Aztán a cigisek / lököttek / mivel ők labdába sem rúghattak, kitalálták a hamú fenntartás versenyét. Azon versengtek, hogy kinek hosszabb a cigi hamuja.
Valamikor nem is olyan régen a dohányzás egy lapvető emberi jog volt. Igaz csak ez volt.
Tehát a dohányosok bármikor , bárhol rágyújthattak, bárkinek az orra alá füstőlhettek. Ha mégis valaki szóvá merte tenni, azt kerek perec kiközősítették.
Hiába az emberi jogok mindenek felett.
Már kisiskolás korunkban sulykolták belénk , hogy fránya kizsákmánylók, elnyomók milyen kegyetlenek voltak. A hőskorban üldözték az dohányoskat. Bezzeg most / 60 -40 éve /, minden jog a dohányosoké. Aztán holnapután a Józsi' bát 5 kg liszt rejtegetéséért elvitték vagy megverték.
A legjobb hatásfok úgy érhető el, hogy csinálunk egy lefojtás nélküli "korlátlan" tüzet. Csakhogy az olcsó fűtőrendszerek nem tudnak mit kezdeni a hirtelen hatalmas hőmennyiséggel, ezért annak nagy része meg tud lépni a kéményen át (miközben az olcsó kályha is tönkremegy).
Igen kevés olyan megoldás van (pl cserépkályha, tömegkályha), amely egy gyors tűzből is képes kivenni szinte az összes hőt.
Én egyszer kísérletképpen mindössze 2 kg fabrikettel "tüzeltem" folyamatosan 6 órán át.
De az a fűtés megcsúfolása volt (a kályha teteje épp csak langyos volt), ennyire lefojtott levegő esetén a fűtési hatásfok a béka segge alatt volt (kb 20%-ra saccolom), gyakorlatilag kátrányt gyártottam.
Az a tűz ég jó hatásfokkal, amely minden pillanatban (a megfelelő ponton) megkapja mindazt a levegő mennyiséget, ami jár neki. Ez bizony NEM a fojtogatós "égjen minél hosszabban" tüzelési stílus.
én szinte ugyan ilyen hatást értem el a kis egyszerű mullit aero 10-es száraz betétemmel, addig és olyan arányban folytogattam a tüzet, míg a fa már nem égett de felette "felhőbe" égett a fagáz. Akkor nem hittétek el, de én tényleg kb. 5 kg fát (pozdorja lapot) 3-4 óráig lánggal tudtam égetni fojtogatva többé kevésbé magára hagyva és okosan berakva a fát, hogy lehetőleg mindig csak kevés égjen egyszerre, és közben ilyen fagázas szakaszok is kialakultak nagy fojtás esetén. Ezzel együtt fogalmam sincs milyen hatásfokkal ment a dolog, ezért is csinálom meg inkább a vizes puffert, hogy ne kelljen fojtogatni, mert mégiscsak az a "biztosabb".
Ha jól látom, akkor a másodlagos levegő bevezető tálca teteje nincs is lezárva, tehát az csak egy lyukacsos aljú tepsi. Ebben az esetben a kályha tervezőjének megszavazok egy szép nagy dicséretet fizikából (a tepsibe beengedett hideg másodlagos levegő a meleg tűztérben folyadékként lefelé "folyik").
Akik meg fojtogatják a tüzüket (gyártják szorgalmasan a kátrányt) azok figyelmébe ajánlom, hogya videón
- milyen kicsi tűz tartja melegen a fát
- ami olyan sok fagázt termel
- ami milyen szép nagy lánggal ég a tűztér felső részében.
Na aki csak alul ad levegőt a tűznek és azt is okossan fojtogatva (hogy jóu sokáig égjen :), az a videón látható felső láng melege helyett ugyanazt a gázmenyiséget részben kiengedi a világűrbe, részben pedig kátrányt gyárt belőle.
Az egyik belvárosi lakásom falai csak 50cm esek, így ezen megfigyelés szerint :
"mert még tolják a 60 centis falak a nyárról eltárolt hőt. Tavaly is azt figyeltem meg, hogy úgy december közepére fogyott el a falakból a muníció, mert konstans időjárás mellett akkor ugrott hirtelen sokat a villanyfogyasztás" / egy topiktárs megfigyelései /
Mint ahogy az is hogy egy fűtött test , tehát konkrétan egy cserépkályha felülete azonos hőmérsékletű.. Egy hőkamerás felvételen az bizony tarka kutyának néz ki.
Majd olyan probléma ez mint azon állítás amikor mondja valaki / mondták is itt a fórumon sokan /, hogy egy lakásnál a falazatnak azonos hőmérsékletűnek kell lenni.
Miért lenne azonos ? Vannak belső és vannak külső falak.
Teljesen más hőmérséklettel.
Egy a lényeg : a fal felülete sehol se menjen a harmatpont alá.
Teoretikusan fantáziálva ez valahogy úgy nézhet ki durva esetben, hogy amikor eléri a 150 fokot a 15 cm-es sáv közepén, akkor a fal széleinél széleinél már mondjuk csak 130 onnan 5 centire 100 még 5 centire meg 90. Nem gondolnám, hogy bármi elrepedne, mert 15-20 cm-en változik a hőmérséklet mondjuk 60 fokot. Azért vegyük figyelembe, hogy a kályha anyagán belül a hő terjed, tehát nem arról lesz szó, hogy egy 15 centiméteres sávban tűzforró mellette 1-2 centiméterre meg szobahőmérsékletű....
Egy gipszkarton válaszfal ráadásul sokszor nincs is 15 centi vastag.
Azt is érdemes észben tartani, hogy a kályha járatrendszerében a felfűtés során, meg a felületén természetes módon is kialakulnak ekkora hőkülönbségek kis területeken is, mindenféle szigetelés nélkül. A tűztér környékén pl simán előfordul, hogy az egyik csempe már forró, az alatta levő szinte hideg.
Nálam pl az egyik kályha tetején részben 10 cm vastagon gázszilikát elemek vannak, melyek szintén leszigetelik a tetejének egy részét, de ettől sem repedezett szét semmi. Egy normális cserépkályha ezeket a pár tíz fokos eltéréseket simán kezeli. Azt nem mondom, hogy nem érdemes kerülni a túlzottan egyenetlen hőeloszlást, ás kellő óvatossággal állni hozzá egy ilyen fal kályha találkozáshoz, de túldramatizálni sem érdemes a dolgot mert végül emiatt esetleg fölöslegesen lesz egy sok szempontból rosszabb megoldás kivitelezve.
Példaként mondanám a mi esetünket, ahol a kályhásnak a faláttörésnél és a falra rakott kályha mögött nyilván hasonló félelmek miatt sikerült olyan méretű dilatációs hézagot hagyni, ahol kifüstölt simán, ha olyanja volt. Amikor hozzá kellett nyúlnom a kályhához besaraztam körbegletteltem és semmi gond nincs vele. Mondjuk itt a kályhatest két része csak rá van építve a falra, azon csak egy kéménybekötő elem megy át.
jaja, ez a vasrácsom ehez hasonló. Csak meglegyen apám telkén mert kb. 5 éve láttam utoljára. De ha nem akor az is jó amit írtál, vagy egyszerűen a hagyományos trapézkerítésből is megcsinálható a háló, majd még meglátom amivel kevesebb a munka - de köszi a tippeket, hasonlóan gondolkodunk sokszor :)
"vagy csinálsz vasból egy fordított "U" profilú, fékör alakú támasztót (mint egy kifordított autógumi), ami alá beúsztatod a gégecsövedet és a víz felhajtó ereje magától rögzíti az "U" belsejében."
pont ezt fogom csinálni, csak nem akartam hosszasan írni: van egykb. egy méteres félköríves vasrácsom (valami honvédségi speckó járműven volt még apám szerezte régen), miután elfektettem a csövet a tartály alján, ezt ráborítom és 4-6 ponton lerögzítem a rácsot a tartály aljához úgy hogy kb4-5 cm-t tudjon azért majd emelkedni a felxicső ha felengedem vízzel a tartály (legyen a cső alatt is némi víztömeg, mert szerintem jobb a hőátadás hatásfoka így, minta a felxicsövet leraktám teljesen a tartály aljára hogy azt érintse)
Ha csak lefelé húzod, akkor a víz felhajtóereje furcsa alakot fog adni a gégecsövednek.
Ezért ha szeretnéd megközelíteni a félkör formát, akkor
vagy több irányban kell feszítened (sugarasan),
vagy egy félkör alakú merevítőhöz (pl egy félkörben meghajlított vascsőhöz) hozzákötözni minél több ponton,
vagy csinálsz vasból egy fordított "U" profilú, fékör alakú támasztót (mint egy kifordított autógumi), ami alá beúsztatod a gégecsövedet és a víz felhajtó ereje magától rögzíti az "U" belsejében.
jaj srácok, nem gondoltam volna hogy ennyire elkezdtek téglával számolni :). nyilván nem téglával fogom lerögzíteni (Mekkelek először szerintem ezt csak viccből írta), hanem bilincsekkel a tartály aljához. Még nem tudtam hozzákezdeni ehhez a dologhoz, remélhetőleg 3-4 héten belül sort tudok rá keríteni - ezt a telet már ezzel a hőtárolóval akarom végigvinni - majd beszámolok a fejleményekről - már ha érdekel valakit :).
Én nem attól tartok, hogy attól a csíktól jelentősen csökkenni fog a kályha fűtés-képessége.
Én attól tartok, hogy ha nekiszorított kőzetgyapottal 15 cm széles sávban megakadályozzuk a csmpe felület hőleadását, akkor abban a csíkban a csempe pl 150 fokra felmelegszik (tehát ott jobban kitágul), miközben tőle kétoldalt néhány centire már hűti a levegő, ezért ott jóval hidegebb. Tehát a kőzetgyapot miatt lesz egy függőleges forró csík a kályha középvonalában, ami esetleg hőtágulási feszültséget, hajszálrepedéseket okozhat a fugákban. Ezért írtam, hogy az átlátás-gátlás lehetőleg minél vékonyabb legyen, hogy a csempék hűlése a résben is megtörténhessen.
Erre kiváló az alu lemez henger/cső amit említettem, mert az egyrészt csak egyetlen pici ponton érinti a kályha felületét, másrészt ahol érinti, ott is hőelvezető hűtőbordaként szolgál, tehát nem akadályozzai a kályha középvonalának hűlését.
Egy kályha mondjuk 600 x 600 mm es a vízszintes szelvényben. Ha a falak között van és arányos , de ha nem is , két oldalt max 15 -ös fal takarja / de a legtöbb válaszfal ennél vékonyabb /. legyen 15 cm azaz 2 x 30 cm. A 4 x 60 cm = 240 cm ből takarva van 30 cm , kicsit több mint a 10 % . Meg se kottyan.
Ha már a téma . A kandalósok mindenféle fallal takargatják a jó drága vasbetétüket.
Na szóval az oldalfali hozzáérés azért kevésbé problémás, mint a felső. Volt anno egy falba épített cserépkályhánk. Annak rendje- módja szerint körben résekkel. Aztán lett egy festés. a szorgalmas , de tudatlan festőinas körbe kente ezeket a réseket glettel.
nem történ t semmi mivel nyáron volt a festés. De a fűtési szezon indulása után úgy 3 -4 héttel már látszott a krach. Oldalra olyan sokat nem tágult a kályha, meg a glett is némileg rugalmas volt. Na de felfelé a kb. 1,5 m magas kályha tágult volna, de a glett és a fal között semmi hézag. Az egész felette lévő falat és a födémet ne volt hajlandó megemelni inkább megrepedtek a sarok csempék, konkrétam elnyíródtak. Oldalra azért nem volt probléma mert kb. harmada volt a hossz, mint felfelé 1.800 és 600 mm-
Azon a hőfokon tágul kb 5 mm -et méterenként 1,8 m-re ez 1,8 x 5 = 9mm, ami jelentős. lefelé nem tud tágulni hiszen a padozaton áll.
Oldal tágulás : 0.6 x5 mm = 3 mm, de kétfelé oszlik azaz 1,5 mm azt meg azért a fal felveszi.
Az oldal tömködés inkább az átlátás megakadályozására van.
Van egyébként 16 fm azbeszt kötelem, azt használták valamikor a kályhások, de inkább a kemencések.
Akkor sincsen gond, ha a dilatációban levő anyag akadályozza a hűlésüket. Az a pár tíz fokos különbség ami fellép a vékony gipszkarton falba rakott gyapot és a fedetlen rész között nem fogja megrepeszteni a kályhát.
Ez az alumíniumból csavargatott henger is jó ötlet, de esztétikai és hanggátlási szempontból is problémás.
"Szóval a cserépkályhának neki lehet zárni a fallal?"
Nem, mert a kályhának nagyobb a hőingadozása, ezért a hőtágulása is, ezért az összefalazástól megrepedne a kályhád.
Az átlátást ott valami rugalmas és valamennyire hőálló dologgal akadályozd, ami nem akadályozza az ott lévő kályhacsempék hűlését. Pl vékony alumínium lemezből csavart hengert szoríts be a kályha és a fal közé.
"Tehát veszel 5 db. téglát, azokat összekötöd és rúgos mérleggel megméred."
Kis érdekesség: a téglák porózus anyagúak, némelyik típus anyagában meglepően sok levegő van, ami vízbemerítés után csak lassan távozik belőle. Tehát a mérlegen mért súlyából vízbemerítéskor némelyik tégla meglepően sokat veszít, a mérleg-adatok alapján remélt súlyt talán csak napok múlva fogja megközelíteni
Egyébként becsapós volt a "hány kilónyi féltéglát" megfogalmazásom, mert elég a kiló megadása is, nem muszáj átszámolni téglára :)
Engem lehúzna 5-6 tégla, mert csak a fejemben van levegő, de a feladványban kb. 0,14m3-es cső van, azt 140 kg tömegű valami tartja lenn. 1/3 m3 kb tégla 1500/3=500 kg, de ha vízben van, akkor hat rá 333 kg súlynak megfelelő felhajtóerő, tehát 167 kg marad. Igazad van, elnagyoltam, az 1/3 m3-ből 2 darabot kivehetsz...
Ha a kályha mellett van egy pár centis gyapot az elég a dilatáció kezelésére is. Esetleg hogy a kályha biztos ne tudja feltúrni a glettet mikor tágul, a glett és a kályha között lehet hagyni pár mm-t és kitölteni hőálló szilikonnal. Meg érdekes valamilyen flexibilisebb ragasztót használni a háló beágyazáshoz.
Azért elnagyolt a számítás. Az Arc. szerint minden vízbe márt.....
Tehát veszel 5 db. téglát, azokat összekötöd és rúgos mérleggel megméred. A tömege vagy a súlya - kinek mi teccik a kötegnek lesz 18 kg. Most odamégy egy hatalmas kádhoz beleengeded a tégla köteget és újra mérsz a rúgos mérleggel. Mit tapasztalsz ? hát hogy durván 8kg mérsz, azaz 10 kg súlycsökkenés. 10 liternyi vizet szorít ki az az 5 db. tégla.
Ha elengeded lesüllyed a fenékre.
Ha ugyan ezt a kísérletet végzed egy 10 literes vederrel, az bizony úszik. Ha egy téglát teszel belé még mindig úszik, sőt a kettőnél is. De ha a harmadikat is berakod bekövetkezik a katasztrófa, az a fránya veder elsűllyed.
igen, gondoltam rá, ha agresszívan akarna feljönni a flexi cső, akkor pár helyen lekötöm a tartály aljához. a fazekas kísérletet ki sem próbálom, mert azóta rájöttem a felxicsöves megoldás az egyetlen amellyel érdemes egyáltalán kísérletezni is. KOndenzvízből pedig csak remélni tudom, hogy kevés lesz. Bár az a körülmény, hogy a 200 fokos égéstermék gázt egy mozdulattal hirtelen az akár 2-4 fokos vízbe merülő felxicsőbe vezetem nagy eséllyel azonnal párakicsapódást eredményez a flexicső belsejében és attól félek nem is keveset amíg hideg nagyon a víz/cső. De ezzel nem fogok tudni mit kezdeni, legfeljebb romlani fog a hatásfok, annál biztosan kevesebb lesz a veszteség, mint most szárazon, amikoris a hőnek szerintem 30-50% kimegy a csövön ha folytogatás nélkül használnám a betétet.
Ha a kicsapódott kondenzvizet nem vezeted el a füstcsőből, akkor a későbbi (újra) elpárolgása hőt von el, tehát rontja a tüzelésed hatásfokát. Persze ha kis mennyiségről van szó, akor nem érdekes.
"a betét telejére rárakok két 10 literes teli fazekat és mérem mikor forr fel bennük a víz."
Ez jó módszer, tanulságos lesz az eredmény.
"A flexicsövet a tartály alján vezetném végig amennyire lehet."
A flexicsőnek hatalmas felhajtó ereje lesz, mert marhasok levegő van benne
és nem fog magától lenn maradni, mert flexi.
A rádrótozott rengeteg féltéglát nem egészen viccből írtam.
"Ezermester fórumon olvastam, hogy valaki azt írta, hogy rézcsövet tekert a füstcsőre és olyan jó lett a rendszer, hogy végül elvitte a huzatot is... Hát ezt nehezen tudom elhinni..."
Én is. Végy elő egy képzeletbeli mikroszkópot és saccold meg, hogy ahol legszűkebb a hővezetés keresztmetszete, ott kb hány négyzetméter jó hővezetésű (pl fém) hőátadó felület volt a füstgáz és a víz között - és lehet mosolyogni a találmányon.
Talán az is lehet, hogy egyszerűen fordított irányba akarod összedugni a csöveket, tehát pl azt a végét próbálod a falba dugni, amelyik a kályhába való és fordítva.
A füstcsöveknek úgy kell egymásba dugódnia, hogy a cső belsejében lefelé folyó víz az illesztéseknél sehol ne tudjon kifolyni a csőből.
Sokan sajnos pont fordítva gondolkodnak, mert a füst áramlását veszik figyelembe, ez hiba.
És miért vastagfalút ( Ma megvettem a bekötéshez szükséges 150-es vastagfalú füstcsöveket és idomokat, de a kályha bekötő csonkon kódorog a füstcső mert a csonk 145mm, továbbá a kéménybe nem megy bele az idom, mert mint utóbb kiderült az is)
Jó lett volna a normál falvastagság is az is bírja 20 -25 évig. Cseréld vissza a megfelelő méretűre !
Adott egy 2 éve csináltatott 150-es rozsdamentes szigetelt kémény de még nem volt használva.
Van egy vadi új Fireplace kandallókályha szintén 150-es bekötőcsonkkal.
Ma megvettem a bekötéshez szükséges 150-es vastagfalú füstcsöveket és idomokat, de a kályha bekötő csonkon kódorog a füstcső mert a csonk 145mm, továbbá a kéménybe nem megy bele az idom, mert mint utóbb kiderült az is csak 145mm.
A kéménybe és a kályhába van a hiba, vagy a füstcsövekkel van baj?
Mindenhol dobálóznak, hogy százötvenes ez, százötvenes az, de összeépíteni nem lehet.
A flexis rendszerben azért is gondolkodtam, mivel időszakos használatban van a fűtés (kandalló működtetés) és ebben a rendszerben egy helyen van a teljes víztömeg, a pufferben nincs ki-be vezető cső semmi, így a fagyveszély kockázata hatványozottan kisebb (300 l vízmennyiség szigetelt tartályban jóval később indul fagyásnak, mint a vékony csővezetékekben, de ha fagyásnak indul is nem tesz kárt semmiben a fagy szétfeszíteni nem tudja a vastartályt amikor van hely hová tágulnia)
"A flexibilis cső mitől fog lemerülni a vízben? Ráakasztasz 10-20-30 féltéglát? :)" Nem teljesen :). A két fedélhez rögzíteném, a fedeleket pedig lecsavarozom a tartálytetőhöz.
"Mi lesz a cső legmélyebb pontján összegyűlő kondenzvízzel (és korommal)?"
Azt remélném, hogy ilyen nem sok lesz. A víz előbb utóbb kipárolog, a korom viszont megfogott, arra nincs jobb ötletem mint - mivel percek alatt szét és összeszerelhető lenne a rendszer (én csak ilyen mobil megoldásokban gondolkodom), szenzonvégeken kiszerelem a flexicsövet és kirázom belőle a kormot... :), ha ennyi elég volna nekem megérné azt a 15-20 perc szerelést évente.
"Mivel ez egy légfűtő kályha tűzterén kívül (kevésbé forró környezetben) lenne, a 0,1 m2 nem "túl kicsi", hanem "röhejesen kevés" ;)"
Hát igen... Egyébként a betét teteje sütős, az ujjamat nem tudom egy pillanatnál tovább rajtatartani. Ha számolni/számítani nem fogok tudni, akkor első megközelítésben úgy kezdem a kísérletet, hogy a betét telejére rárakok két 10 literes teli fazekat és mérem mikor forr fel bennük a víz... Kínos röhögésem látom magam előtt, mikor majd tapasztalom hogy ez több lesz talán fél óránál is és hol vagyok még a 300 L-től... :/
"Lehet, hogy ekkora felület elég is lenne lenne a víz rendes felmelegítéséhez, ha nem a víz tetejét melengetné, hanem az alját is. Így viszont a víz teteje már majdnem forrni fog, miközben alul még hideg."
A flexicsövet a tartály alján vezetném végig amennyire lehet. Az én esetemben (adott körülmények és rendelkezésre álló hely) ez a felxicsöves rendszer baromi egyszerűen kivitelezhető volna egyébként, csak nem tudom mennyire működne a dolog.
Van egy 2,5 mm vastag 1 m-es 150-es csövem, lehet inkább hegesztetek rá haverral egy "dobozt", víztartálynak úgy 20-30 L térfogat körülit, esetleg a csőre még hűtő (azaz itt fűtő) bordákat. Ehhez hasonlót lehet kapni 150 ezertől kezdődően amit kicsit sokallok, bár annak biztosan kidolgozottabb a belseje, hőcserélője. Azért nem ezzel a megoldással akartam kezdeni, mert ez a rendszer gátolja, késlelteti a betét és rendszer üzemi hőfokra melegedését (a vízteres betéteknek éppen emiatt rosszabb sokkal a hatásfokuk). Csakanekm ezt is kerülőágba teszem, bekapcsolható módon, de úgy már lehet sok volna vele a munka.
Ezermester fórumon olvastam, hogy valaki azt írta, hogy rézcsövet tekert a füstcsőre és olyan jó lett a rendszer, hogy végül elvitte a huzatot is... Hát ezt nehezen tudom elhinni... (még akkor is, ha valami olyasmit is írtak, hogy a csövek közötti hézakokat homokkal töltötték ki a hőátadó felület növelése végett) Ez nagyon tetszene ez a rendszer mert nagyon egyszerű és helytakarékos, de nem tudom elhinni hogy ennyire jó hatásfokkal működjön...
A flexibilis cső mitől fog lemerülni a vízben? Ráakasztasz 10-20-30 féltéglát? :)
Mi lesz a cső legmélyebb pontján összegyűlő kondenzvízzel (és korommal)?
"Az egyik gondot abban érzem, hogy ez a 0,1 nm-es felület túl kicsi ahhoz"
Mivel ez egy légfűtő kályha tűzterén kívül (kevésbé forró környezetben) lenne, a 0,1 m2 nem "túl kicsi", hanem "röhejesen kevés" ;)
A 0,33 m2 se valami sok, de legalább látható méret.
Lehet, hogy ekkora felület elég is lenne lenne a víz rendes felmelegítéséhez, ha nem a víz tetejét melengetné, hanem az alját is. Így viszont a víz teteje már majdnem forrni fog, miközben alul még hideg.
Lassan újra jön a fűtésszezon így aktuálissá válna a még év elején elnapolt valmailyen vizes hőcserélő tervezése és építése. A kandallóm 10 KW-os száraz, tehát nem vízteres ebből kell kiindulni. Év elején még azt gondoltam, hogy a kandalló betét tetejére csak ráhelyezek egy “ú” alakúra (a függőleges füstcső miatt) készíttetett kb. 15-20 literes “fém tartályt”, amelynek a talpa kb. 0,1 nm-en tudna érintkezni a kandalló betét tetejével. A tartály aljába vezetném be a hideg vizet, a tetején ki a meleget gravitációs elven és mindezt egy 300 literes közvetlen (pár centire tőle) a hőcserlő tartály illetve kandalló betét mellett elhelyezett szigetelt tartályba (pufferbe) (A terv az, hogy ha a kandalló már kihúlt, akkor felnyitom a ezen puffertartály tetejét és az 80-90 fokos 300 l víz által eltárolt kb. 10-12 KW energia (ennél több nem kell már kiszámoltam) szépen lassan 5-6 óra alatt leadja ezt a hőt és szinten tartja a szoba hőmérsékletét a következő (reggeli újra begyújtásig)). Az egyik gondot abban érzem, hogy ez a 0,1 nm-es felület túl kicsi ahhoz, hogy a 300 l vizet felfűtsön 4-5 óra alatt ameddig ég.
Ezért a “B” terv, hogy ha már megvan ez a sz50Xm60Xh100 cm-es tastartályom (ami pont méretes a kandallóburkolat mögötti helyre ezért ragaszkodom hozzá), ennek tetején van 2 db 40x40 cm-es nyitható fedele, és fedeleket ki tudom úgy alakítani, hogy bele lehessen vezetni bármilyen csövet. A terv az volna hogy a fütgáz hőjévet használnám fel úgy, hogy a fedélnyílásokat kivágva azon keresztül belevezetném a füstcsövet félkörívben (ez természetesen kerülőszakasz volna amikor már a rendszer bemelegedett) a tartályba, vízterbe. A füstcső ezen szakasza 150-es 0,5 mm-es vastagságú rozsdamentes felxibilis lenne 70-80 cm hosszan a víztérben. Ez kb. 3290 négyzet cm-es hőátadó felületet jelentene alsó hangon, de minden bizonnyal ennél 40-50%-kal is többet a felxibilis kialakítás felületnövelő hatásának köszönhetően (a fenti adat sima felületű 150-es cső palástfelülettel van számolva). Ennél a megoldásnál viszont már a túlhűtéstől félek.
Kinek mi a véleménye a fenti két megoldásról, aki már csinált, vagy gondolkodott vízes hőcserlébőn? Mind az első mind a második megoldásnál méretezni kellene, tud valaki iránymutatást adni link, könyv stb.mégis mire lehet számítani a két megoldás esetében. Az elsőnél szerintem túl lassan, vagy egyáltalán nem fog felmelegedni 300 l víz 5-6 óra alatt, a másodiknál pedig lehet túlhülhet a füstgáz, ezt legalább hozzávetőleges méretez nélkül elég nehéz megsaccolni is.
Látványnak szép, de kötve hiszem, hogy ezzel fűteni is lehet.
Olyan szitu lehet mint az un. kerozin kályha.. úgy 94 -96 tájékán a Kátay -nál / híres műszaki bolt a körúton /. Ebben a botban láttam kínálni 2 db . kerozin kályhát, jó magas áron.
talán 3 -4 kW teljesítményű volt, az ára az akkori fizetések duplája.
De nem ez volt a lényeg. Maga a kerozin is duplája az akkori gázolaj áraknak. és már 92 -93 ban se tüzeltek olajkályhákkal, mivel a fűtőanyagot nem csak az ÁFA hanem, a jövedéki adó is terhelte.
De a Kátay úgy gondolta egykét tájékozatlan sznob marhának eladja.
Én egyébként 14 évig fűtöttem olajkályhával, sőt kerozinnal is. Kb. 20 m3-t égettem el, olajból, kerozinból csak 3 m3 -t.
Köszi, megnézegettem őket, sajnos a nagy részük dán :( Ami norvég volt azokat megpróbálom felkeresni, bár elnézve majdnem mindegyik ez a henger alakú dolog, nem ilyet szeretnék (vagy gondolod a technológia úgyis ugyanaz, és tudnak segíteni?)
kerecse9:
Ez nagyon jó, feljegyzem. Erről teljesen megfeledkeztem hogy a cserépkályhákat újra kell rakni X évente, ez egy kicsit árnyalja a képet sajnos. Az áruk tényleg nagyon norvégos, megpróbálom olcsóbban megúszni :P
Ugyan nem a kérdéseidre válaszolok, de kikívánkozik belőlem...
Én biztos a Nordpeis Salzburgot választanám. Ez egy legókályha, minden eleme előre le van gyártva. Nem kell 10 évente újra rakni, mint egy csempekályhát. Talán nem olyan szép, de az előmelegített külső égési levegő miatt, a tűz látványa miatt, a leégés után a kéménytől való elszeparálhatósága miatt, na és mivel norvég a cucc ezért nálam ez lenne a befutó. Ebben is van járatrendszer. Többféle méretben kapható: 600-2000kg. Nyilván a testesebbnek nagyobb a hőtároló képessége. Az ára norvégos, de a Nordpeis rendkívül jó cuccokat gyárt.
Valószinű nem túl mindennapi kérdés, én Norvégiában élek, nemrég vásároltam lakást, és szeretnék egy cserépkályhát. Sajnos itt nem igazán ismerik, és google segítségével se találtam nagyon embert/céget aki ilyesmivel foglalkozna (ami engem teljesen meglepett, mert ügye itt a telek hidegebbek mint otthon, gondoltam itt is biztos lehet találni rá embert).
Két kérdésem lenne:
1. Milyen feltételeknek kell megfelelnie egy lakásnak ha cserépkályhát szeretnék? Olyan dolgok ezek amiket én laikusként fel tudok mérni, vagy szükségem lesz egy szakemberre aki ezt megállapítja?
2. Amennyiben a lakás megfelel ezeknek, és találok valakit Magyarországon aki hajlandó kiutazni ide hogy építsen egyet (természetesen én állom az utazást, szállásolást, illetve beszerzem az alapanyagokat), certifikálnom kell valamilyen módon a megépített kályhát mielőtt használatba veszem? Van aki azt mondja hogy igen, van aki azt mondja hogy csak a kéményt kell ellenőriztetni.
Van esetleg valakinek bármi inputja ezzel kapcsolatban? Nagyon rossz ötlet és inkább hagyjam a fenébe?
Gondoltam erre én is, de az a baj, hogy ez olyan kinyomható izé, ami pisztolyba való, ez Mester termék. Elöbb ki kéne nyomni, aztán kikeverni festékkel majd gyorsan dolgozni. Mivel életetemben először csinálnám, hát tuti elrontanám az egészet.
Még egy hónapom van gondolkozni :-) addig visszavihetem
Sziasztok! Hol találok olyan boltot, ahol széles választék van cserépkályha fugákból?
A Praktikerben bézs színűt fogtam ki, de úgy néz ki hogy túl világos lesz az aranybarna kályhához. Elég nehéz találni és magam szeretném fugázni, remélem nem egy ördöngösség...
Köszi a tippet, 45 fokba fog bemenni, megerősítettél ebben. Remélem azt is, hogy nem lesz nagy füstcsapódás nyitáskor. Ma néztük meg a Panaqua 15-t nekem meggyőző volt, szerintem ezt választjuk, viszonylag kompakt méret, 5mm lemez. Valamiért szimpatikusabb mint az Edilkamin, annak ellenére, hogy sokan használják elégedetten a környezetemben is, viszont a Magyar Techical-ról nem sok mindent hallottam/tudok. Itt van valakinek tapasztalata erről a gyártóról?
A nevét nem tudom, de kb. pont ilyen, mint ezen a linken.
Az enyémen még van egy füstcsappantyú és talán a felső kúp kicsit nagyobb.
Abban van egy terelő öntöttvas elem is amit ha kivehető, de csak tisztításhoz veszem ki, kell az oda. Két oldalra és előre visszafordítja a lángot, füstöt és csak ez után tud két oldalt a kémény felé távozni.
Teljesen egyszerű levegős betét. 200-as a csonkja azt szűkítettem 150-ig, azt hiszem már az öntöttvas csappantyúelem is szűkít 180-ra, 1-1,5 után megy bele a kéménybe 90'-ban. A kiválasztott két vizes betéted sokkal nagyobb füstzsákkal rendelkezik, talán még kifüstölés nélkül működhet is a 14X14-es kéményedben. Ha most csinálnám mindenképpen 45'-os becsatlakozást használnék.
Szia, megkérdezhetem milyen betéted van mekkora füstcsővel? Csak mert pont kandalló választásban vagyunk, idro 30 és panaqua 15 közé szűkítettem a döntést. A panaqua felé hajlok mert 150-es a füstcsöve, nekünk meg 14-es kéményünk van. Az idronak 160, egyébként melyik lehet jobb választás? Számít 1cm?
Itt nem az ajtónyitás keltette örvényekről van szó, hanem arról, hogy egy kis kémény huzata még melegen sem jelent olyan elszívóerőt, ami megakadályozná, hogy a füstgáz a helyiség felé is terjedhessen egy elég nagy tüzelőajtón keresztül, különösen ha az ajtó geometriailag is az égéstér tetejéig nyúlik. Nem véletlen, hogy a nyitott kandallóknak óriási kémények kellenek, amin a mikulás is befér.
Húgomnál a 200-as szigetelt újfajta kéménynek olyan a huzata, hogy ajtónyitáskor még a pernyét is kirántja az égéstérből. 14X14-es kémény kicsi kandalló laikus üzemeltetéséhez.
Lehetetlen? Elvileg igen. A valóságban nem egészen ill. nem minden esetben. Mindegy, fogjuk a tapasztalatlanságodra. Kis kályhád van, kicsi ajtóval. Ketten írtuk le, hogyan történik nagy ajtós tüzelésnél, szerintem fogadd szépen el.:D
A meleg kémény egy folyamatosan működő "elszívó ventilátor", ami lehetetlenné teszi a kifüstölést az ajtó kinyitásakor, ha elég lassan nyitod ki az ajtót.
Ha viszont hirtelen feltéped, akkor még egy kicsike ajtó mögött is kialakul egy olyan légörvény, ami kiránt egy kis füstgázt a tűztérből, a szobába.
Ja nem szabad. De a szabad és a lehet azért más más fogalom.
Azt a 12 cm-t is meg kellene még egyszer alaposabban nézni, nem véletlenül 14 cm ?
Korábbi ismereteim szerint azért nem jó az a 24 -es méret mivel állítólag tisztítási nehézségek vannak. De hát a 'derék' kémény seperőink már vagy 2 évtizede csak ellenőríznek.
Már hogyne lenne?:D Áttételesen igen. A kifüstölés miatt. Hadd segítsek, mert látom nem megy az értő olvasás.:D
Itt van a vahúr elhantolva:
"Csukott ajtónál tökéletesen működik, sőt a fojtó csappantyút is használom, de ajtónyitáskor vigyázni kell, gyakorlatilag parázsig kell várnom, hogy nyithassak. Nem jelent gondot, megszoktam, de kandallóajtóhoz kevés. Egy 20X20-as kazán ajtó esetében én is azt mondanám, hogy hajrá."
Ezt meg tudom erősíteni egyébként. Dombtetőn vagyunk, szeles vidék, 5m 250-es saválló betétes, gyorsan melegedő kémény, de a sok terelés és hőcserélő miatt annyira megszédül az égéstermék, hogy alig talál ki a kályhából, így nem érdemes nyitogatni működés közben.:D Meg lehet szokni, csak így nem tud bárki tüzelni. Mérnöki precizitással kell bekészíteni mindent és pár órán át nem szabad piszkálni.:D
Én egy 60X45-ös ajtónyílású betétet üzemeltetek 14X14-es kéménnyel, kályhamagasságtól kb 7-8méter.
Ez sajnos kevés. Csukott ajtónál tökéletesen működik, sőt a fojtó csappantyút is használom, de ajtónyitáskor vigyázni kell, gyakorlatilag parázsig kell várnom, hogy nyithassak. Nem jelent gondot, megszoktam, de kandallóajtóhoz kevés. Egy 20X20-as kazán ajtó esetében én is azt mondanám, hogy hajrá.
SZVSZ a 24X12-es még rosszabb, mint a 14X14-es, talán még rosszabbul is áramlik, de az biztos, hogy könnyeben lerakódik a hosszabb oldalon.
AMi az új kémény mellett szól, hogy nagyon jókat lehet már kapni, nem is túl drágán. Pillanatok alatt átmelegszik a vékony bélés és onnan tuti a huzat. Míg a téglás órákig csak eszi a hőt. Osztás szorzás, de ha nem szorít a nadrágszíj nagyon akkor csinálj újat, főleg, hogy utólag többe fog kerülni, mint most, ha már úgyis rombolsz.
"Sajnos tanácstalan vagyok, mert 10ből 5 ember azt mondja le kell bontani a kéményt."
Mert a kibiceknek semmi sem drága.
Egy kéményt csak akkor kell lebontani ha az összedőlés közelébe kerül, vagy már semmire sem jó.
Az egy jó nagy szelvényű kémény. Nyilván némi igazítás kellhet a konkrét tüzelő berendezéshez, de annak költsége meg sem közelíti egy új kémény építési költségeit.
Olyan kérdésem lenne, hogy a fűtést szeretnénk korszerűsíteni és, amit kinéztünk kandallót az egy Edilkamin Idro 50-es lenne, a kémény 9 méter magas, belső mérete 24x12-es és 3méternél van benne egy kis eltolás.
Ez a kémény elbírná a kandalló teljesítményét?
Sajnos tanácstalan vagyok, mert 10ből 5 ember azt mondja le kell bontani a kéményt.
Hogy jobb-e? nem biztos. És olcsóbb sem lett volna lehet. Mert mondom ott volt már beállítva a betét, csak körbe építve nem. Füstcsővel bekötve, használták is előtte 1-2 telet. Csak így nem voltak megelégedve. Ezért gondolkodtak valami hőtárolós dologban, és kerestek meg.
De ha nulláról kellett volna indulni, más a történet.
Meg engem is vonzott a kihívás, megmondom őszintén. Ki szerettem volna próbálni, és bele mentem. Nem abból a munkából lesz sarokházam, az már biztos :-) De tanulni, tapasztalatot szerezni, 'tanulópénzt megfizetni' nekem is jó volt.
Van egy ötletem (több is), azt kipróbálta már valaki, hogy az öntöttvas kandallóbetét két oldalán lefelé vezette a füstöt, majd felfelé a kéménybe, mint egy járatos cserépkályhánál?
Én csináltam már. Svéd (iker) ötössel. Elég sok meló, majdnem annyi, mintha egy rendes kályhát építettem volna :-((
Kompromisszumos dolog volt: volt már kandallójuk; és szerettek volna valami jobbat. Ha elmentek reggel, még a parázsra rápakoltak egy jó adagot, elfojtották a levegőt. Így meleg volt mire haza értek is. (Gyakorlatilag majd 24 órán át parázslott-égett a fa benne).
Szóval a lényeg, hogy szerintem nem nagyon éri meg újonnan a dolog, mert mire megépíted a külsőt; már azzal a lendülettel lehet samottból tűzteret is építeni bele. De ha van már betét, akkor feltétlen javít a dolgon.
Szeretik is nagyon. Most azóta az esti begyújtástól meleg reggel, és ha haza mennek délután gyújtanak be újra.
Amire figyelj oda építésnél, ha tanácsolhatom:
-a járatok tisztítását meg kell oldani valami tisztító ajtóval/dugóval,
-illetve a betét és a 'füstjáratos tégla rész' között ugyanúgy hagyj konvekciós kiszellőztetett rést. Mint a 'rendes' kandallónál. Ne 'építsd be' a betétet szoros ütköztetéssel a téglával. Így a betét élettartama megmarad;
-(ja, és én ún. rövid-zárat is tettem bele. ha kell, a huzatot megindítani).
A cserépkályhák járatosak (általában) leggyakoribb a 4X-es lengyel járatos, abban annyit gyalogol a füst, hogy a melegét kiadja, nem úgy, mint a kandallóból, ahonnan sutty kimegy a meleg a sötét éjszakába!
Miért kell levakolni? Lehet szebb lenne natúrban. Meg aztán az intenzív melegedés/hűlés miatt megrepedezhet. Persze ha nagy lesz a lemez és a fal közötti rés, kényszerített az áramlás, akkor nem fog túlzottan felmelegedni a külső fal.
Na látod, kandalló burkolatától elvárni hogy érezhető /legalább 2..3 órán át / hőt sugározzon, enyhe bugyutaság.../ ha ez kell ott a cserépkályha...)))
"vajon hány C˙ fokra kell/ene fölmelegíteni a burkolatot, hogy annak jól érezhető hősugárzása legyen...?"
Hősugárzás útján hőátadás akkor történik, ha a két felület közül az egyik melegebb.
Az emberi test felületi hőmérséklete erősen változó, függ az életmóüdtól, környezettől, ruhától, egészségügyi állapottól, satöbbi. Ráadásul testtájanként is komoly eltérés lehetséges, pl a hónod alatt többnyire ugyanannyi, mint belül, de az arc/talp/tenyér akár 30-33 fok alatt is lehet.
Tehát pl ahol a bőröd hőmérséklete 32 fokos, ott már 33 fokos felületektől hőt kap. Persze ha kicsi az a felület akkor a kapott hőenergia mennyisége is kicsi, ezért egy fokot meg sem fogsz érezni. Ahhoz, hogy megérezd a feléd irányuló hőáramot, ahhoz vagy 1 foknál nagyobb hőmérséklet különbség kell as bőröd és a sugárzó felület között (pl egy 700 fokkal melegebb hősugárzó ;), vagy nagy hatalmas hőleadó felület (pl egy 33 fokos falú+mennyezetű helyiség).
"Tehát a sugárzó anyag hőmérséklete nem elegendő, hanem annak tömege is kell a kisugárzott hőmennyiség mértékéhez !!"
Mivel csak a felület sugároz hőt, ezért a tömeg nem számít.
Tehát egy több tonnás tömör vastömb és egy pont ugyanakkora, de belülről töküres vas-kocka hősugárzása között nincs semmi különbség, ha azonos a felületük mérete és a felületi hőmérsékletük.
Persze a tömör vastömb egy kicsivel lassabban fog kihűlni :)
Számítana még a különböző felületek eltérő emissziós tényezője is (nagyon nem mindegy, hogy pl tükröző a felület vagy matt fekete), de én most direkte két egyforma emissziós felületű vas kocka hősugárzását hasonlítottam össze.
."..vajon hány C˙ fokra kell/ene fölmelegíteni a burkolatot, hogy annak jól érezhető hősugárzása legyen...?..((("
Hát ezt meg nem mondja senki ennyi adatból.
Kísérlet helyett tapasztalat.. Van egy buga ez egy acél tömb megmunkálásra vár, hengerléssel-
Ennek hőmérséklete úgy 300 fok, mégis kb. 2 -3 méterre meggyullad tőle a nem megfelelő nadrág.
a buga tömege lehet 1,5 - 2 tonna.
A hegesztő viszont az olvasztandó - összehegesztendő felületen nagyjából 1500 fokot ér el, mégis 1 méterre megközelíthető / kivéve a szemet, azt védeni kell. / itt 1500 fokra csak pár gramm anyag melegszik fel.
A gyertya láng hőmérséklete 800 fok mégis 10 cm-re megközelíthető, sőt a bátrak puszta kézzel elolthatják. Itt a 800 fokos anyag csak pár mikrogramm
Tehát a sugárzó anyag hőmérséklete nem elegendő, hanem annak tömege is kell a kisugárzott hőmennyiség mértékéhez !!
sőt a fogadó anyag felületéről is kellene némi ismerettel rendelkezni. pl. annak színéről / világos - sötét felület /.
a Nap lehet 150 millió km-re a felülete 3000 fok, a tömege . na ez most nem tudom, de a föld tömegének sok ezerszerese , akár tizezerese hatalmas tömeg mégis nagyon erős a sugárzás.
A lényeg : egy adatból ilyent meghatározni nem lehet.
Hagyjuk a sok bla-blat. Adva van egy kandalló és annak a burkolata...a padlóról áramlik a hideg levegő amit a kandalló fölmelegit...vajon hány C˙ fokra kell/ene fölmelegíteni a burkolatot, hogy annak jól érezhető hősugárzása legyen...?..(((
A hősugárzás pont olyan, mint a fénysugárzás (csak nem látjuk): a lámpát sem érdekli, hogy a helyiség hány köbméteres :) a fény eljut a legtávolabbi sarokba is, csak a fény erőssége csökken közben.
Egy kísérlet:
- végy egy 1000-2000 wattos infra hősugárzót
- tedd oda, ahová a kandallót tervezed, kb 1-1,2 m magasságba (majdani hősugárzó felület átlagolt középpontja) és kapcsold be
- állj oda tőle X távolságba (mivel most nagy helyiségről van szó, ezért lehet 3-5 méter is)
- csukd be a szemed és koncentrálj arra a melegség érzetre, amit a hősugárzó irányából érzel (elsősorban szabad bőrfelületek, de van, aki ruházaton át is érzi az irányt)
- most kérj meg valakit, hogy tartson a hősugárzó elé valamit, ami nem engedi át magán az infravörös hullámokat, pl egy 0,5 x 0,5 méteres vékony fa- vagy fém lemezt
Egy pillanat múlva érezni fogod a hősugárzás hiányát, sőt csukott szemmel meg tudod modani, hogy mikor tartja elé és mikor veszi el a lemezt.
Na kb ez a különbség a hővezető (p tégla/gipszkarton) és a hőszigetelő (ytong) kandalló díszburkolat között.
Van egy ötletem (több is), azt kipróbálta már valaki, hogy az öntöttvas kandallóbetét két oldalán lefelé vezette a füstöt, majd felfelé a kéménybe, mint egy járatos cserépkályhánál?
A tégla burkolat a begyújtás után hőt fog átvenni egyrészt a belül áramló meleg levegőtől hővezetés útján, másrészt a belül lévő magas hőmérsékletű kandallótól hősugárzás által. Tehát a téglarakás a tüzelés első szakaszában csökkenti a rendszer hőleadását (mivel a kandalló által csinált hő egy részét a tégla "magába szívja"), viszont a tűz leégése után le fogja adni a szobának az elején betárolt hőt.
Ezzel egyrészt meghosszabbítja/elnyújtja a kandalló hőleadását (ritkábban kell begyújtanod), másrészt egyenletesebbé teszi a kandalló hőleadását (nem lesz a tüzelési szakasz csúcsán negyven fok a szobában, később meg dupla pulóver :), ráadásul az elnyújtott hőleadás nagy részét hősugárzás útján adja le, ami a nagy szoba távolabbi pontjain is igen kellemes érzés.
Valamennyire átmelegszik...már amennyire az áramló levegő felmelegiti (mivel a kandalló burkolat és a kandalló között "illik" 8..10 cm kihagyni.---a kandalló nem cserépkályha és nem tömegkályha.
Ha nem spóroltál a hő-szállító levegő nyílásaival és a belső áramló keresztmetszettel, akkor magától (ventilátor nélkül) is brutális légmennyiség fog ott áramlani.
Egyébként a ventilátorok élettartamát durván rontja, ha a csapágy meleg környezetben van. Ezért az ilyen rendszereknél a ventilátor többnyire alul van (hideg környezetben) és onnan tolja befelé a levegőt a kandalló alá.
Tekintettel arra, hogy ezek az amúgy kúúúúúrta drága biztonsági szelepek szinte egyszer használatosak így az ellenőrzésüket én nem merném javasolni megbízható módon, mert ezért igen csak szájára venne a topik. Meg lehet néha nyomkodni a piros gombot de azzal csak azt ellenőrzöd, hogy átjárható e a szelep. Ha viszont egy túlfűtéssel ellenőrzöd, szinte biztos hogy a szilfon kifekszik és csere! Komplett az egész szelepet.
Drága és undorító munka a burkolat alatt cserélni.
Ha jól értem, akkor víz mindig van a spirálban, csak hogy ha a spirál végén a szelep működésbe lép a hő hatására, akkor kezd a rendszeren átfolyni a hideg víz és így hűti le a vízteret.
Segítséget szeretnék kérni tőletek kémény-kandalló ügyben, 180-as füstcső kivezetésű 10+5kw teljesítményű vízteres betétet szeretnék egy 14x14-es 7,5m magas kéménybe bekötni. Hogyan lehetne megtudni vásárlás előtt, hogy jó lesz-e a huzata ha leszűkítem erre a méretre a füstcsövet? Van erre valami módszer, hogy kiderítsem? Ha kevés a huzat akkor huzat fokozó felszerelése megoldás lehet?
Az első szezonomat tölöttem egy Idro 50-es zártrendszerű vízteres kandallóval. Teljesen laikusként indultam a témában, sok mindent értek már, viszont a biztonsági hűtőkör működését szeretném pontosabban megérteni. (egyelőre még nem aktiválódott, így nem láttam a működését)
A biztosági hűtés a hidegvizet a kandalló vízterébe nyomja és mivel többlet víz jelentkezik a rendszerben, így aktiválódik a leeresztés is vagy ez egy teljesen független kör, ami hőcserélés révén hűti a rendszert?
A biztonsági szelepet lehet akár manuálisan is működtetni, mintha lenne egy gomb a tetjén vagy ez csak automatikus módon üzemelhet? Olyan volt már, hogy egy kis morajlást hallottam a vízből, esetleg érdemes lehet ilyenkor már ráhűteni, hogy ha netán valamiért nem tudom lényegesen csökkenteni a tüzelést.
Szezon kezdte előtt érdemes valamilyen ellenőrzést végezni a biztonsági hűtőkörön?
nem gyújtottam be, hagyom száradni a levegőn, agyagtéglát vásároltam a tüzépen, az törtem össze, jónak tűnik, jó velel doglozni is..szerintem túl vizes az anyag és meleg is van amúgy is....
Sziasztok.....nos azóta kétszer pucoltam be a cserépkályha tetejét de mind a kétszer felrepedezett, most még több homokot rak az anyaghoz de eddig sem volt benne kevés, még arra gondoltam, hogy túl híg volt az anyag. Mi a véleményetek?
"Van egy pontosan 100 m2 alapterületű házunk, akkor annak a 'hőigénye' 200 W/m2 x 100 m2 = 20 000 W, azaz 20 kW. Ez úgy mínusz 20 fokban is bőven elég."
A hőigény számítás mínusz tizenöt fokra történik
és az egész lakásban egyenletes, kellemes hőmérsékletet feltételez.
" Mi szokott lenni a hiba ? főleg gázfűtésnél ,"
A legnagyobb és sajnos tömegesen előforduló hiba, hogy a gázkazán és a radiátorokhoz vezető csövek felületéről távozó hulladékhő NEM a lakóteret melegíti. Találkoztam már olyan házzal, ahol a gázkazán által előállított hőnek kb 50%-a a pincét és a vastag betonfödémet fűtötte. Okos kocsmai szakértők javaslatára rátettek egy fatüzelésű kazánt ugyanarra a szar rendszerre (egy rakás pénzért) és csodálkoztak, hogy a fa még többe került, mint a gáz előző évben.
Ha átcsövezték volna a fűtést úgy, hogy az összes fűtéscső és a kazán is a lakótéren belülre került volna, csak ezzel az akcióval kb feleződött volna a gázszámlájuk úgy, hogy továbbra is ugyanazzal a húsz éves gázkazánnal fűtenek. Tudniillik ebben az esetben a csövek+kazán felületi hővesztesége is a lakást fűti, tehát nem létezik hőveszteség.
És még egy szó sem esett a hőszigetelésről, azzal még a maradék gázszámlát is harmadolni lehet akár.
Ezután már csak hab a tortán, ha még az öreg gázkazánt is lecserélik egy jobb hatásfokúra, de az sem baj, ha megvárják, amíg magától tönkremegy.
Ha a gáz még a telken sincs benn, akkor valóban rohadt drága lenne.
Ha csak hivatalos áron tudsz fát vásárolni, akkor egy levegős hőszivattyúval fűtenék.
Ha viszont
- tudsz jó olcsón fát vásárolni,
- és ki is tudod jól szártani,
- és értesz is a tüzeléshez,
- és nem zavar a fával+tűzzel való bíbelődés,
akkor lehet jó ötlet is a fatüzelés.
"A házban a költözéskor új műanyag nyílászárók lesznek és a tetőtér 10 cm ásványgyapottal le lesz szigetelve. Én m3-enként 50 w-al számoltam a fűtésigényt"
A ház hőigénye megsaccolható, ha tudjuk, hogy mekkora a területe és milyen a hőszigetelése. Ebből eddig még egyiket sem árultad el.
Egy nulla hőszigetelésű ház hőigénye akár 200 watt felett is lehet NÉGYZETméterenként (és NEM köbméterenként!!!), ezen az átlagos ablakcsere kb 5-8 százalékot javít, 10 centi hőszigetelés a födémen kb 10-12 százalékot javít, tehát az eddig elárult adatok szerint a házadat durván 160-170 W/m2-es max hőigényűre saccolnám
(a födémet a helyedben inkább 20 centi üveggyapottal hőszigetelném, majdnem ugyanannyiba kerülne, mint a 10 centi kőzetgyapot).
Értem én, hogy 135 ezer a gázkazán, éppen ezért írtam gázfűtést, mivel a gáz még a telken sincs benn, így a fűtés kiépítése az engedélyekkel felemésztene vagy másfél milliót, aminél a vízteres kandalló olcsóbb lesz valószínűleg...
Egyébként a radiátorok méretét laikus módon, internetes adatok alapján számoltam. Ezeket 60-as magasságban, 2 sorosban kell érteni, ezt tényleg nem írtam. Alapul vettem egy légköbméterenként 30-55 w közötti számot, legtöbb helyen ezt találtam. A házban a költözéskor új műanyag nyílászárók lesznek és a tetőtér 10 cm ásványgyapottal le lesz szigetelve. Én m3-enként 50 w-al számoltam a fűtésigényt, az így kapott wattokat néztem össze egy radiátor teljesítménytáblázattal (Sanica), így választottam a méreteket. A nappaliba elvileg ez alapján kb. 5 kw kéne, igy elvileg az aqua a megadott adatok alapján fel tudja fűteni, én inkább a vízoldali teljesítményen filózok, hogy jó lesz-e. Ha csak a radiátorokhoz elég, akkor a bojlert nem kötöm rá, ha lehetséges, megmaradnék a edilkaminnál, mert más gyártó termékeiről nem láttam véleményeket, tapasztalatokat, viszont az edilkaminról sok pozitívat olvastam.
Ha az aqua nem elég a fentiekhez, akkor egy idro 30 esetleg jó lehet? Ezt még bele tudnánk szorítani a költségvetésbe burkolattal, bár anyagilag a kályhának jobban örülnénk, mert mégsem akarom, hogy a fűtés kevés legyen.
Szép szép ez a tanácstalanság, de gondolod mi ennyi adat birtokában megoldjuk a problémát ?
Akkor nézzük csak !
Fűtendő tér : nappali 30 -35 nm, a közép az 32 nm/igaz nem nehéz pontosan meghatározni sem /
a többiek 24 + 17 + 6 = 47 nm, tehát olyan 80 , a nem említett előszobával legyen 85 nm.
Ez egy nem túl nagy, de nem is picike lakás.
Csak annyit közbevetőlegesen, hogy azoknak a kiválasztott radiátoroknak 3 mérte van. Nem egy. De feltételezzük, hogy másik 2 méret is megfelelően lett kiválasztva. hogy milyen legyen az a vízteres csoda kandalló , Hát olyan ami tetszik.
És letudja adni azt a megfelelő teljesítményt. Jól kel kiválasztani, mert ha nem akkor ,
kisteljesítménynél akár 18 , de lehet 20 - 22 órát is bajlódsz bizonyos napokon a fűtéssel, ha nagy akkor meg néha kiszaladsz a melegtől a házból.
viszont amennyiben egy átlagos nem túl jól szigetelt a ház akkor rengeteg akár 100 q tüzelő is kelleni fog egy szezonban.
Szerintem meg kell tervezni azt a fűtés rendszert !
Az a terv tartalmazni fogja a hőtermelő - a kandalló - paramétereit /teljesítmény sőt talán a típust is /,
a hőleadók - a radiátorok teljesítményét és tipusát,
a csövek átmérőjét hosszát és anyagát, a szerelvények számát, méretét.
És akkor egy jó mester ez alapján megépíti a rendszert.
Ja én megfogadnám a m. mester tanácsát, annak aki utánad írt és egy modern kondenzációs gázkazános fűtést rakatnák oda a lakásba.
Ja és hogy a tűzlátványában is legyen részem, betennék egy olcsó üvegajtós kandallócskát, amibe néhanapján begyújtogatnék, vennék hozzá úgy 5 q tüzelőt is, ez a projekt lenne a bónusz.
Te mennyiért láttál jó minőségű vízteres kályhákat?
És a gázkazánnál nem kell sem tűzzel sem fával foglalkozni, ráadásul egyenletes a hőmérséklet, plusz meleg vizet is csinál azonnal (tehát még bojlerre sem kell költeni).
Hamarosan fűtéskiépítés lesz aktuális nálunk és a vízteres kandallókályhákat nézem, mivel árban ezek olcsóbbak, mint egy épített kandalló, vagy a gázfűtés. Kazános központira nincs lehetőségem, a tűztér mindenképp a lakásban lesz, ezért is tűnnek jónak a vízteres kályhák.
A kályhát egy kb. 30-35 nm-es amerikai konyhás nappaliba tennénk, ezt jó lenne, ha a levegőfűtés oldala kifűtené önmagában. Ezen kívül a kályhára rákötnénk egy 180-as radiátort, ami egy 24 nm-es szobát fűtene, egy 160-ast, ami egy 17 nm-est, és egy 60-ast, ami egy 6 nm-es fürdőszobát, ezen kívül szeretnénk a rendszerbe belekötni egy hőcserélős villanybojlert. A rendszer nyitott lenne, és abban vagyok tanácstalan, hogy ehhez a rendszerhez milyen kandallót kéne választani, ebben kérném a tanácsaitokat, tapasztalataitokat.
A rendszerhez az Edilkamin Aqua kandallót néztük, ami kinézetre nagyon tetszik, viszont nem tudom, hogy a teljesítménye elég lenne-e hozzá. Amit még sok helyen látok, azok a Prity kandallók, esetleg Toldiban gondolkodtunk még. Mit gondoltok, melyiket lenne érdemes választani? Esetleg tudtok ajánlani valami más típust? Árban kb. az említett Edilkamin lenne a max, amit rászánnánk a kályhára.
"ha már témánál vagyunk, a tisztítását kell jól megoldani."
Úgy van. A rajzon látható kanyar-kombináció esetén kell egy tisztítónyílás az alsó kanyar oldalába, a felső kanyar alsó ívét pedig meredekre kell formázni, hogy lecsússzon róla a korom. A tároló füstgáz-kivezetését pedig pont szembe kell tenni a kémény tisztítóajtajával, így azon át az utolsó kanyar is tisztítható.
"Jól látom a vkék szín az ott víztér?"
A kék a tűzilevegő útja,
a zöld hőszigetelés,
a füstcsappantyút pedig a kémény tetején lévő 60 fokos hőérzékelő nyitogatja egy hosszú wc-lánc segítségével :)
"A cserépkályhákat tíz évenként át kell rakni, akkor kipucolódik. "
Tudok 30 éves cserépkályháról, amiben 20 éve át fűtöttek, de még ma is bármikor be lehet gyújtani. A kályhás mester valószínűleg elrontotta :) a lakóknak meg nem szólt senki, hogy 10 évente akkor is újra kell rakatni, ha semmi baja sincs a kályhának.
szerinted ez is sufnituning?
"ha már témánál vagyunk, a tisztítását kell jól megoldani."
