youtube tele van vele! Mai szemmel nézve kissé öncélúnak tűnik a játéka videók alapján, de cselezni még talán ma sem tud senki így. Egyszerűen lehetetlen szerelni...
Egyébként az illetőről azt kell tudni, hogy 2-szeres világbajnok és 50-szeres brazil válogatott. Az 50 válogatottságából pedig mindössze egy végződött úgy, hogy a brazil nemzeti csapat vereséget szevedett: az 1966-os vb-n Magyarország - Brazilia 3-1
A "Tesi"-ben az a "poén", hogy bár tősgyökeres palotai csapat, de az idők során az születési helye, vagyis a Landler Jenő járműjavító (civil nevén Istvántelki főműhely) Rákospalotától átkerült Újpesthez 1950-ben :-)
Fogalmam sincsen, hogy milyen csapatok. Annyi volt a kép felirata, hogy "Női foci Újpesten". És csak azért mentettem el, mert viszonylag jól be lehet azonosítani az eredeti edzőpályát (ahol egyébként az UTE, majd később a Dózsa nagypályás kézilabda csapata is játszott), amit ha minden igaz, 1962-ben szüntettek meg.
"a Megyeri úti stadion edzőpályáján kapták lencsevégre, ami koránt sem ott volt, ahol most van! Ha valakit érdekel, körülírom, hogy pontosan hol."
A mostanit sem tudom, hogy hol van, tehát nálam a nulláról kellene kedzeni a magyarázatot. Amúgy ezek milyen csapatok? Vagy csak úgy angolosan rugdalóznak?:)
(Ha minden igaz, akkor a 30-as évek legvégén, vagy a 40-es évek legelején készülhetett. Az viszont 100%, hogy a Megyeri úti stadion edzőpályáján kapták lencsevégre, ami koránt sem ott volt, ahol most van! Ha valakit érdekel, körülírom, hogy pontosan hol) :D
Hát, nem tudom, ki mire gondol, de ami nekem megvan, az egy nagyon jó sorozat. Néztem a port.hu-n, meg az imdb-n, nem tudtam azonosítani, hogy melyik sorozatról lehet szó. Az előbb megadott linken fel vannak sorolva a részek, az alapján egyértelmű lehet.
Lehet, hogy butaság, de ez nem az MTK pályája? És a színes képből gondolom, hogy ez az a Stallonés fogolytáboros film forgatása nem? Ha igen, akkor szép számú statisztát összegyűjtöttek! :)
Egyébként beraktam már ide azt a táblázatot, amely a vasutasdalárdák, sportegyesületek alapításának idejét és a taglétszámukat tartalmazza?
Az tetszik bennük, hogy a nevük alapján úgy néznek ki, mintha az ötvenes években alapították volna őket. Ami összeköti őket (mármint az ötvenes éveket a vasutasegyesületekkel) az a korporatív-paternalista ideológia, ami igencsak közel állt a MÁV-hoz. Csak a háttérben nem a kommunista, hanem a keresztény-szociális eszmeiséget, és nem az MKP-t, hanem pl. az Ébredő Magyarokat, a MOVE-t azonosíthatjuk.
Úgy nagyjából semmire. A közel 2000 sportolóból csak néhány volt egri, és egy ekkora adatbázisnál nincs mód elmélyedni az adatokban. A Vörös Meteort jó lett volna rendberakni, meg volt még pár hasonló kusza történet, de már nincs jelentősége. Tanulmány nem lesz belőle, adathiány miatt.
Érdekes dolgokat találtam a Testvériség SE-vel kapcsolatban:
A MÁV 1901-ben vette meg gróf Károlyi Istvántól a mai Landler Jenő Járműjavító területét, hogy itt rendezze be az új bázisát. Az új főműhelyben működése megindulásának pillanatában, 1905. május 1-jén már 1150 munkás dolgozott. Hamar megteremtették saját közösségiket és tereiket az élet egyéb területei mellett a művelődés-szórakozás terén is. Közművelődésük és szórakozásuk legfőbb helyszíne a (telepi iskola mellett) a főműhely kultúrháza volt. Itt működött a Testvériség Dalkör, önképzőkör, és volt sportegyesület is
1909-ben alakult az istvántelki főműhely keretei között a Testvériség Sport Egyesület, amely a műhelyi kultúrális egyesület jóhangzású nevét, a "Testvériség" nevet vette fel. Kezdettől fogva feladatául tűzte ki az egylet vezetősége a sportok szeretetét a munkások között és a tesvériség kapcsával a műhely összes alkalmazottjait egy egységes családba egybekapcsolni, kiket egymáshoz fűz az egylethez való ragaszkodás s az egylet jövőjébe vetett hit, s egyformán lelkesítenek az egylet sportbeli sikerei.A Testvériség SE tagjainak létszáma 1927-ben már meghaladta a kétezret.
Az biztos, hogy nem egyszerű feladat ezeket kikutatni, de aki ilyenekben megszállott, annak ez élvezet. Főleg a fővárosban lehet kusza a dolog. Végülis Egerrel mire jutottál, ha megkérdezhetem?
Másfél évvel ezelőtt benne voltam egy nagyobb kutatásban, 1996-tal bezárólag az olimpiai, világ és Európa bajnokságokon első három helyezést elért magyar spotolókat gyűjtöttem össze (1896 emberről van szó). Többféle adatot gyűjtöttem róluk, így azt is, hogy milyen egyesületből kerültek ki arra a versenyre, ahol érmet szereztek (illetve milyen egyesületben nevelkedtek). Volt még rengeteg adat, de sajnos olyan sok mindent nem sikerült kideríteni, hogy tanulmány már nem született a kutatásból, csak egy elfekvő másfél megás Excel tábla maradt. Viszont az egyesületeket rendbetettem, amennyire sikerült, (engem nyilván a fúziók érdekeltek, hogy egy klub ne szerepeljen többször, többféle néven az adatbázisban). Oda akarok kilyukadni, hogy bizony Eger nagyon problematikus volt. De voltak sokkal durvább dolgok, néhányat sikerült kibogozni (természetesen itt sok olyan egyesületről van szó, amelyek elsősorban nem focistákkal foglalkoztak).
Pl a BSE-nek igencsak kalandos útja volt. Hogy mikor, miképp változtatott nevet, azt nem tudom, de egy ilyen utat sikerült felfedeznem: volt 1945-ben egy IX. ker. MADISZ, ami 1947-ben Közalkalmazottak SE lett, 1951-ben Bp. Petőfi SK, 1954-ben Petőfi Tervhivatal SK, 1955-ben Bástya Tervhivatal SK, 1957-től Városi Tanács SK, 1970-től BSE. Lövészet. 1949-ben volt egy Fémáru és szerszámgépgyár nevű klub, 1950:Lámpagyár, majd 53: Pesterzsébeti Vasas + Lámpagyári Zalka Máté (talán kétfelé vált?), majd valószínű, hogy 56 után az egész átment a Dózsába. És van még egy harmadik toptörténet, a Vörös Meteor. Ez annyira szövevényes, hogy nem is próbáltam felgöngyölíteni: Merthogy a Bp. VM mellett volt VM Közért, meg VM Csemege is (ez talán ugyanaz a klub lehetett?), plusz VM Tüker SE, meg tán olyan VM-ek, amikről nem tudok. Aztán beolvadt a VM az Egyetértésbe, majd az egész MTK-ba.
Azt sejtem, hogy a VM-ek egy nagyobb bázis alá tartoztak, gondolom valami élelmiszeripari dolog van a háttérben (minisztérium? szakszervezet?)
Ez egy szimpla antiszemita idézet lesz, viszont nagyjából kiderül belőle, hogy az Egri Torna Egylettel szemben miként alakult meg a MESE (Magyar Országos Véderő Egyesület Egri Sport Egyesülete). Úszószakosztályának köszönhetően a MESE a legsikeresebb MOVE egyesület volt (itt úsztak a Bitskey fivérek és Bárány István).
Magyarság 1925. augusztus 1. Egy egri olvasó levele az Egri MOVE-ról.
„Egerben még egynéhány évvel ezelőtt nem volt úszósport, vagy legalább nem olyan, amit a mai értelemben annak lehetett volna nevezni. Ugyan már akkor is működött itten az Egri Torna Egylet, voltak úszói is, rendezett versenyeket is, de az egész valójában csak amolyan mucsai szórakozás volt, amelyre évente el-ellátogattak pesti vendégek is a fajtestvér MTK és III. ker. TVE-ből és egy-egy úszóünnepélyen összegyűlt a »városfejlesztő« uszodájában Eger egész zsidósága, pedig voltak elegen. Őrülten ünnepelték egymást, valahányszor egy-egy zsidó úszó győzött, pedig hát majdnem mindig az győzött, mert az az egy-két keresztény úszó, aki közéjük keveredett, alig jutott szerephez. És amikor egy-egy ilyen úszóünnepély után minden sarkon a diadalmas egri zsidófiúkat ünnepelték, nekünk, egri keresztényeknek el-elpirult az arcunk. […] És akkor, 1920-ban, egy napon, valamelyikünk azt mondta, hogy ez mégsem mehet így tovább. Lehetetlen, hogy évről-évre végig kelljen hallgatnunk ezt a túlságosan hangos önünneplést és lehetetlen, hogy keresztény fiaink különb dolgokat ne tudjanak produkálni, ha kellő megszervezés után csatarendbe állítjuk őket Eger zsidó úszóival szemben.”
Az Egri Dózsát 1950-ben alapították, ez tiszta. De: egyrészt mi volt Egerben előtte, ki, vagy kik a jogelődök. Valami homályos infóm van egy Egri Torna Egyesületről (alapítva:1908), de aztán ez is több néven szerepelt, állítólag.Ezek is érdekelnének.
Másrészt 1951-ben az NBII keleti csoportjában találok egy Egri Fáklya nevezetű egyletet egészen '54-ig. Majd 1957-58-ban egy Eger SC-t. Majd '62-ben tűnik fel csaka Dózsa az NBII-ben.
