Megnyitom X-dik tyúkos témájú topicot, ami annyiban lesz más mint a többi, hogy itt főszerepet a humor, a hétköznapi témák és a baromfik iránti szeretet táplál. Jó szórakozást! Kéretik a kés hátba dobását mellőzni!
Én megmaradok a jól bevált paraszttyúkoknál. :) Egyszer próbálkoztam az itáliaival, de nem volt hozzájuk szerencsém. Ígyis van itt mindenféle, csak az idén a kopasznyakú valahogy kimaradt.
Ami az oltásokat illeti, ekkora létszámú állományra nincs értelme és szerintem nem is adható - bár majd hozzászól, aki tapasztaltabb a témában. Mindenesetre úgy hiszem, az oltás csak ipari mennyiségben kifizetődő.
A papír helyett inkább valami olyan anyagot használj, amibe könnyebben megkapaszkodik a lábuk. Pl. rongy, szőnyegpadló darab, forgács, száraz homok, stb.
A kis kopasznyakú kakas tette a dolgát, és reménykedtünk, hogy majd 1 az apára üt, de azt nem, hogy idásig a 9 kikelt csibe mind kopasznyakú lett. :)))
A különbség annyi, hogy az öreg kendermagos tyúkanyó fehér tojásaiból eddig mindegyik "fekete" csibe lett- kopasz nyakkal.
A bábolnai tyúkok tojásaiból pedig a sárgák lettek - kopasz nyakkal.
A többi 7 tojásból 2 már meg van pattanva a másik 5 még nem csinált semmit.
Nagyon nagyon szépen köszönjük nektek a biztatás és a sok segítő tanácsot!!!
Az első 24 órában nem szükséges etetni, még tele a bélrendszerük szikanyaggal. A kelésgyengéket nem érdemes megtartani, de ha sok van, akkor keresni kell az okát, ami lehet keltetési probléma, vagy a szülőállomány genetikai, takarmányozási hiányossága, Salmonella fertőzöttsége.
Érdemes lenne beszerelni egy PC ventilátort és betenni egy analóg páramérőt. Én este szoktam a gépeket indítani, a 20. napon kezdődik a pattogzás, másnapra 80 % kikel. Reggelig hagyom, ami marad az valószínűleg kelésgyenge lesz, így visszaetetem a tyúkokkal.
Szia. Persze, ez is lehetett volna egy verzió, de egyik eset sem állt fenn. Inkább csak érdekességként írtam, magamban már eltettem a tyúkos X-akták közé :) túl sok álmatlan éjszakát nem okozott. :)
Az X-akták között van pl. egy olyan eset is amikor a kotlós az egyetlen üres tojást -nagyjából a 14-15 nap környékén- kilökte a többi /mind szemes/ tojás közül a fészekből. Azt még értem, hogy azt kisasolta, hogy abban nincs embrió, de azt már nem, hogy fizikailag hogyan tudta kilökni a fészek ládájának kb. 15 centis körben meredek peremén! Nem megtörte és csőrrel belenyúlt a tojásba, az gyakorlatilag sértetlen volt csak az alja horpadt be az eséskor.
Ne aggódj, kap az levegőt, amennyi kell neki. Eltelhet 1-1,5 nap is a pattogzás után mire kijön. Egyébként nem fogja "kidugni a csőrét" csak simán körbetöri a héjat. Nehogy megpróbálj tágítani a résen, mert többet ártasz mint segítesz vele.
Szia, ... "- Sose tudom meg, hogy ez mitől volt ---de néhány hónapja már nem is agyalok rajta :) "
- A megtojás után pl. ült rajta a tyúk (esetleg követve ,ill. váltva a következő).. és így a csírakorong a szikén fejlettebb formában került tárolásra majd aztán a keltető aparátba a berakásnál . Külömböző fajták esetében (ami nálad most nem valószínű) a tojáshéj vastagsága mellet a tojás nagysága is vezethett a pattogzás , ilyen idővallumú elcsúszásához ,szerintem .
i1-2 órája megpattant 2 tojás, de nem tört ki teljesen. Az egyik nagyon-nagyon csipog, de a másik már nem mozog. A pattanás után mennyi idő kb míg a csőrt ki tudja dugni, hogy erőt gyűjtsön?
Magyarul mennyi idő múlva fullad bele szegény...?
A pattanás után már gondolom nagyon rövid időn belül ki kellene jutnia levegőt venni. Vagy tévedek? Lehet pl, hogy még mondjuk 1 napig csak csípog benne mire ki tudja dugni a csőrét?
Valószínűleg egy picit magasabb volt a hőmérséklet a kelleténél, ezért gyorsabban fejlődtek és hamarabb kelnek.
Néhány nap eltérés simán előfordulhat mindkét irányban. Főleg a hőmérséklet befolyásolja, de a tojások "életkora" is számít egy picit.
Volt, hogy a rossz pipahőmérő miatt nálam a 23-ik napon kezdődött a kelés, de ezt leszámítva minden különösebb prücök nélkül keltek. De olyan is volt, hogy a 20. napra már mindenki kint volt. A saját tapasztalatom szerint ha előbb jönnek akkor gyakoribb a kelésgyengeség --főleg a kizáródott szik-- mintha később vagy időben elhúzódóan /akár 2-3 nap az első és az utolsó csibe között!/ kelnek.
Idén volt egy olyan keltetésem, amikor az első csibe valamikor a 20. nap körül kikelt úgy, hogy a többi tojás még megpattanva sem volt! Aztán vagy 25-30 órán keresztül egyedül sipákolt a keltetőben mire a többi pattogzani majd bújni kezdett. Sose tudom meg, hogy ez mitől volt ---de néhány hónapja már nem is agyalok rajta :)
Ma néha kopogtak a kiscsibék (18. nap), de egyre jobban izgul a család :D Hiszen egyre jobban nem tudjuk rendben lesznek-e. Mindenesetre várunk, várunk és majd jelentkezem az eredménnyel! ;)
Nekem a kedvencem az volt, hogy "az első lámpázás idejére már 10 %-al csökken a tojások mérete, ezért jobban elférnek a gépben" :)) És a szigorúan egy irányban forgatás is meglepett. Még a kotlósaim is tágra nyílt szemekkel hallgatták ezt a módszert, hiszen eddig össze-vissza forgattak ----általában 100 %-os kelési eredménnyel :)
De alapvetően nincs baj vele. A 20 mp talán csak elírás lehet, vagy arra gondolt, hogy amikor már zajlik a kelés és fel nem száradt csibék is vannak a gépben olyankor ne sokáig tököljön az ember a felszáradtak kikapkodásával.
Sajnos nekem a régi gépet - nem légkeveréses - sikerült azonnalra beszereznem.Nem késlekedhettem, mert mire postán megjött volna már kifutottam volna az időből.Még így is a legfiatalabb tojás kb ha 4 napos lehetett. Ez a gond, hogy minden leírás a légkeveréses gépekre van - hiszen már szinte mindegyik az.Ott mások a paraméterek.
Ilyeneket olvasgatva pedig nem tudom, hogy a gyári értékek a jobbak-e hiszen azóta eltelt kb 20 év amikor ez a leírás készült.
Lehet pl a páratartalom egy olyan példa, hogy 20 éve még úgy gondolták, hogy végig 55-65% között kell tartani és végig napi 10 percet szellőztetni, most viszont több tapasztalat után inkább a növelt 75-80% a jobb napi 20 másodperc szellőzéssel.
Ekkorát változott???
Az ellenpélda ami mindig változatlan pl.: a forgatás.Az utolsó 3 napban anno is tilos volt, és most is.
(Köszi a részvétet - senkinek hasonló élményt...)
Köszönöm az eddigi sok-sok segítséget a fórumozó topiktársaknak!
Szia! Ha sötétek a tojások akkor minden rendben lesz. Az utolsó három napban: forgatás ilyenkor már nincs, fontos a magas páratartalom, 80-85% lehet bátran. A hártyával sokkal nehezebben birkóznak meg mint a héjjal. Ha alacsony a páratartalom könnyen rászárad a hártya a csibére kelés közben és csak szenved tőle, de ha sok a pára akkor nem szárad rá. Szellőztetés max. 20 másodperc, csak a levegőfrissítés idejére. Nekem is nemrég keltek ki, 37 termékenyített tojásból 34 kelt ki, 32 maradt életképes. Négynek segíteni kellett a kelésben, tudom nem lenne szabad, de ezen ne múljon. :) Amit linkeltél videót a 46903 hsz-ben jól elmondja mind a három részben, talán a 3. részben mondja: "jól meglocsoljuk langyos vízzel, hagy tocsogjon"
Ui: olvastam az előzményeket, sajnálom a történteket, kitartást, fel a fejjel. :)
Terminológiailag keveset esik szó pl. a keltetés alatti hűtésekröl és azok fontosságárol .
A keltető gépeink akár milyen fajtája legyen is az és ott elhelyezett tojások hűtésére különösen a keltetés második felében lesz szükség , ha azok a fölösleges hőtől más féleképpen nem tudnak "megszabadulni" . Ez a "hadművelet" a legnagyobb hatással a levegőcserére van , mert egyrészt a keltetőgép friss levegővel töltjük meg , másrészt a lehűlés következtében a tojásban is élénkül a gázcsere . A szakaszosan ismétlődő hűtés segíti az embrió hőszabályozását valamint az anyagcserét is . Fontos az egészséges csibék és késöbb tyúkok élettanára pl. magas koruk elérésére .
A ventillátoros ,tehát légkeveréses gépek korábbi típusaiban a renszeres hűtés mindennapos keltetői tevékenységünk volt , amikor a tojásokat a gépek ajtajának kinyitásával vagy is ezen túlmenőleg a "tojcitálcák" kihúzásával a gépen kívül lehűtöttük .
A modernnebb gépekben a szellőztetés módosításával és beépített hűtőberendezéssel pl. hűtött víz cirkulációjával "ótomatiízálják" a tojáshűtést . Minden koppúter vezérelt , még a csipogás is . ,-)).. Így ez a folyamatos hűtés a tyúkfélék esetében szükségtelenné teszi a szakaszos hűtést már , bár az utóbbi a vizsgálatok szerint a tyúktojások keltethetőségét 2-3 % kal és a pulykatojásokét pedig különösen a nagytestű hybrid típusoknál 4-5 % kal javítja . A kacsa lúd ,tehát víziszárnyasok keltetése folyamán a rendszeres hűtés kihagyása pl. akár még 20 % - kal is ronthatja a kikeltetés eredményét . Azon géptípusok használatakor , amelyekben nincs hűtőkütyű beépítve , a szakaszos hűtés szintén elkerülhetetlen . Ennek tartama a keltetésben eltöltött időhöz , a levegő hőmérsékletéhez és a tojások tömegéhez igazodjon . Arany szabály lehet hogy, ddig hűtjük hűtögettjük a tojásokat , ameddig a tojások hegyes végének egy akvarisztikai finom tapintóhőmérővel lemért hőfoka 29 °C le nem hűl ill. el nem ér .
Na, ennyi elég , (mert aki többet ír) ... ,az több aljaságokra is képes lehet ... ,-)) :-))
