Kíváncsian várom a véleményed, vagy a pontosításokát.
ami miatt tetszik még, és amiről szintén te jutottal eszembe, az az, hogy hozzad hasonlóan olyan részletekbe is belemegy, hogy mondok egy hasraütéses példát, ahhoz, hogy ezt el tudja végezni, lenni be kellett menni egy ajtón, amin az a felirat állt, hogy fonetikusan a felirat, ami azt jelenti magyarul, hogy magyarra fordított felirat. Te szoktal ilyen részletekbe menően leírni egy adott dolgot, amit mi nem értünk, vagy tőled kérdezünk.
Csabi, nem akarsz írni könyvet Csernobilról? Erősen műszaki jellegűt, részletekbe menően. Nem kell egy csomó témát érinteni, ki lehet hagyni a Guszkova, Iljin, Scserbina, Legaszov részeket.
Köszönöm szépen a könyvajánlót, így már mindjárt más. Meg is rendeltem rögvest. Ha elolvastam írok róla recenziót.
A fordítási hibák meg sajnos gyakoriak, majd meglátom, milyen súlyosak. Most kicsit elnézőbb vagyok, mert épp' egy 1966-os kiadású regényt olvasok, amiben olyan fordítási hibák vannak, hogy már fáj.
Amúgy jót mulattam, rákerestem a guglin erre az Éjfél csernobilban könyvre, és ezt kaptam vissza a keresésben:
Én már tovább tartok mint te. :-) Viszont utána is nagyon jó a könyv!
A leírás amit te is írtál itt arra is kitér, hogy miért esett le 30MW-ra a teljesítmény a lokális/globális szabályzás átkapcsolásakor. Ezt eddig sehol sem olvastam.
Elkezdtem olvasni a korábban említett Éjfél Csernobilban című könyvet.
kb a 100. oldalnál tartok, nekem nagyon tetszik. Jól van felépítve, a fejezetek jól kovethetoen, de az időben ugrálnak, mint egy sorozatban. Gyakorlatilag a kályhától kezdi a sztorit, bemutatva Bruhanovot, honnan jött, hogyan vett részt nem csak az erőmű, hanem a város epiteseben is. Precíz, az erőművet bemutatja, hogy hány méteren milyen szint van, elmagyarázza, hogy milyen markerek alapján találja meg melyik munkás a szolgálati helyét. Gyakorlatilag olyan részletesen magyarázza el, mintha egy dolgozó vagy esetleg Csabi kolléga mesélné. Szóval remelem scsabi, elolvasod majd te is, mert én iszom ennek a könyvnek a szavait, de olyan jól van megfogalmazva, hogy félek, ha hülyeség van benne, azt is elhiszem :)
most volt az a rész, hogy a balesetet részletesen leírta, hogy mi zajlott a vezénylőben. A dokumentumfilmekben mindig úgy szerepel, hogy ott voltak az operátorok és csókolom. Ezzel szemben itt nevesítve vannak azon dolgozók, akiknem lejárt a műszakkik, de a kíváncsiság miatt ottmaradtak megnézni a tesztet.
reszletesen le van írva, hogy milyen tervezési hiba miatt milyen műszer mutat pontatlan adatot, meg ilyenek. A könyvben a Gyatlov által anno elmondottak szerint írják a végkimenetelt: a tesztet befejezték, igy a reaktor leállítása miatt nyomták meg az AZ5-öst, ami ugye az ismert okok miatt nem állította le az addig kritikus állapotba került reaktort. Illetve ez az első olyan könyv -emlékezetem szerint- ami azt írja, amit eddig csak Csabitól hallottam: miután a reaktor nem allt le, hanem serkent a teljesítménye, na akkor még párszor megnyomta Akimov a gombot pánikszerűen. (Itt találtam hibát, a könyv szerint átlátszó fedél alatt volt a gomb, ha jól tudom, ez nem pontos, mert fém, plombált fedele volt).
meg van még egy érdekes rész ebben a fejezetben, majd idézek belőle, arra is szeretnék megerősítést vagy cáfolatot kapni.
osszessegeben tetszik a könyv, de jelenleg a 100. Oldalnál tartok kb, ami a teljes könyv 1/6-a. Ajánlom minden kollégának. Baromi vastag, de nagyon olvastatja magát. Kicsit Read könyvje jut eszembe róla, hiába a nehéz téma, jól van megfogalmazva, emiatt olvastatja magát.
Így van. De mint a neve is mondja: ez egy log - eseménynapló. A maga idejében ezt szépen kódolva mágnesszalagra rögzítette a DREG. A személyzet ezt nem látta, hanem a vezénylő műszereit és jelzőfényeit.
Ez annyiban nem kamu, hogy ezek a DREG által rögzített digitális állapotjelek szövegesen, szépen idősorba rendezve. (eredeti itt: http://accidont.ru/datable.html , angolra váltva a fordítást is mutatja)
Annyiban kamu, hogy ez így akkor és ott nem jelent meg, ezt valami ügyeskezű munkásember csinálta meg úgy, mintha egy korabeli monitoron jelenne meg. Figyelmet érdemel a gépelési hiba rögtön az első jelnél, ami helyesen: "Стопорные клапаны закрыты"
Azert a kitelepitok tudtak, hogy jo sok.ideig nem.lsz visszatelepules, de ezt persze nem lehertett megmondani a tobbtizezer kitelepitendonek, akik csak egy kis csomaggal szallhattak buszra.
Egyes meregetos emberek azt allitottak, hogy ugyanna czeium radioaktiv felezesi ideje 30 ev, de a talajra jutva az esozeses kimosodas miatt kb ot evente felezodik. Ez akarellenorizheto is lenne mert igy picit kevesebb mint harmi c eve rendesen vegigmertek az orszag czeiumszennnyezeset.
Amúgy nem érdemes itt az energiákkal, rombolóerővel egyebekkel foglalkozni az összehasonlításnál, elég mondjuk a Hirosimai bomba és a csernobili IV. rektor hasadóanyag-töltetének a mennyiségét összevetni. A hirosimai bomba 64 kg töltetéből kb. 1,5% hasadt el a robbanáskor ez kb. 1 kg. A négyes reaktor töltetének uránmennyisége 190,2 t, friss állapotban 2% dúsítású UO2 formájában. Négyévnyi üzem alatt ebből elhasadt kb. 1,2% kb. 2,3 t. (Nem számolva az elégetett plutóniumot.) 2300-szoros mennyiség. Ez a különbség.
Amúgy a pripjatyi kitelepítésnél pont itt számolták el magukat. A kitelepítési terveket atomháború idejére találták ki, amikor a viszonylag kis mennyiségű hasadvány rövidéletű részének elbomlását követően hamar visszatelepíthető a kitelepített terület. De itt nagyságrendekkel nagyobb szennyeződésről beszélünk.
Önmagában a két élesben bevetett atombomba jelentéktelen helyi szennyezést okozott. A légköri atomkísérletek viszont kimutathatóan nagyot. Példa okáért itt van Európa felületi Cs-137 szennyezettsége a légköri atomkísérletekből, 1986. május 10-re számolt aktivitás-értékekkel:
Vannak helyek Európában (bár nem sok), ahol a talaj felületi Cs-137 szennyezésének nagyobb része származik a légköri atomkísérletekből, mint a csernobili kibocsátásból. (Példának okáért Somogy-megye déli részének egyes pontjai).
Hirosimara .eg Nagaszakira ket huszkilos bombat dobtak le amibol osszesen kb negyven kilo radioaktiv izotop szorodott szet,azert a bombak mellekesen megoltek kb ketszazezer embert a robbanaskor keletkezo.kozvetlen szgarzassal. A csernobili atomeromuben lehetett vagxy ezer kilo radioaktiv izotop, aminek tan a fele kiszabadolhatott. De ez azert becslesek szerint maximum 1000- 5000 halalozast okoz kb otven ev alatt, es a kotvetlenul.erintett tan 300 emberen kivul, a tobbi sem igazan tudja, hogy harminc evvel kesobb csernobiltol vagy a duhanyzastol kapta e a tudorakot.
Mások a nagyságrendek. Például a Hiroshimában bevetett atombomba 15 kilotonnás volt, ez ~17 GWh energiát szabadított fel - nagyon rövid idő alatt. A csernobili atomerőmű reaktorai egyenként 1 GW villamos teljesítményt képesek leadni, ami több mint 3 GW hőteljesítményt jelent. Azaz egy reaktor ~5 óra alatt megtermeli az atombomba energiamennyiségét. A reaktorok egy-két évente cserélnek üzemanyagot és általában nem az egészet egyszerre. Az üzemanyag és a hasadási melléktermékek mennyisége is nagyobb. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy ezeknek viszonylag kis része szabadult fel a robbanásban. Ennek következtében viszont ami ott maradt az omladozó romok alatt és az azóta szintén omladozó régi szarkofág alatt (ami fölé újat húznak most és a régit lebontják) azzal mind foglalkozni kell. Jó sokáig is, ha valami nagyon okosat ki nem találnak.
A hiroshimai atombomba egyike volt az elsőknek, a hatóereje relatíve kicsi, de a legnagyobb is "csak" 500 kilotonnás. A hidrogénbombák fúzión alapulnak, mások a melléktermékek, teljesítményükhöz képest "tisztábbak" és így kevesebb radioaktivitás szabadul fel.
Ehhez jön még, hogy az atombombák többségét lakott területtől távol és a levegőben robbantották fel, így minden eloszlik az atmoszférában és felhígul. A két, Japánt sújtó bombát is a levegőben robbantották fel egyébként, hogy nagyobb legyen a közvetlen pusztítás. Viszont ez elősegítette, hogy hamar újra lakhatóvá vált a terület.
1. Japánra 2 atombombát dobtak le. 2. Az utána következő évtizedekben megszámlálhatatlanul végeztek föld felszíni kísérleti atom, hidrogén és neutronbomba robbantásokat?
Valaki magyarázza már el nekem azt, hogy mitől veszélyesebb sokkal a csernobili katasztrófa, mint a megelőző robbantások?
Azert mintha lett volna olyan eloiras, hogy alacsony teljesitmenyre csokkentes utan mar csak leallitani szabad a reaktort, a teljesitmenyt visszanovelni tilos.
Mind a két szcenárióban van igazság. A reaktor teljesítménye a fizikai teljesítményeloszlás-mérőrendszer regisztrátuma alapján kb. 1:20-tól szépen lassan kezdett emelkedni (kb. ahogy a reaktor a xenonmérgezésből kezdett magához térni). 1:23-kor a korábbi 200 MWt kb. 220 MWt-re emelkedett, és ez a trend szép lassan folytatódott. Az AZ-5-öt 1:23:40-kor nyomták meg, ezután kb 3 másodperccel ugrott meg lökésszerűen a teljesítmény. Ma már egyértelműen elfogadott módon a szabályzórudak leeresztésével kiváltott hirtelen reaktivitás-növekedés miatt.
A kísérleti munkatervet korábban már elemeztük, abban semmi nem volt a reaktor leállításáról. Viszont teljesen világos: a kísérleteknek vége, le kell állni, erre a kézenfekvő megoldás az AZ-5 és kész. Teljesen ésszerű cselekvés, ki gondolná (aki nem olvasta a '84-es körlevelet), hogy ettől elszabadulhat a pokol.
A reaktornak és a személyzetnek lényegében mindegy volt, hogy mi volt előbb; viszont a tervezőnek és az engedélyező hatóságnak nagyon nem. Mert ha a vészleállításra így reagálhat a reaktor, az akkor már konstrukció szintjén sem felel meg a szövetségi nukleáris biztonsági szabályzatnak. Az ő hivatalos álláspontjuk az volt, hogy a teljesítménynövekedés korábban kezdődött (ami alapjában véve igaz is volt), de a személyzet késve reagált a leállítással. Persze ez az elmélet viszonylag hamar elvérzett, de a nyomai még mindig léteznek a nagy csernobili legendáriumban.
Ugy elso ranezesre a borito alapjan regenynek vagy regenyes dokumentumizenek tunik. Rendes tudalekos konyvnek egyszinu boritoja van, rajta acszrzok neve es egy minden blicfang nelkuli cim.
A tizedik evfordulon volt egy rendes tudomanyos konferencia is a kfkiben igazi tudosokkal, megvtan valami kiadvany is keszult rola. Feltehetoleg hitelesebb mint a regenyek es sorozatok, bar ketsegtelenul.unalmasabb es laikusok szamara kevesbe ertheto. Ha jol.emlekszem egy arva szerelmi szal se volt az eloadassorozatban, csa unalmas sugarzasi grafikonok.
Ezt a két könyvet megvettem én is még márciusban. Mostanában olvasom az éjfél csernobilban könyvet és furcsa mód máshogy írják le a reaktor felrobbantásának menetét.
Míg a 0. órában az AZ-5 megnyomása a teljesítmény megugrás előtt történik, addig a könyvben az AZ-5-öt nyugodtan nyomták meg, mivel a teszt része volt, mint a tervezett leállítási folyamat része. Ezután ugrott meg a teljesítmény. De mi az igazság? scsabi?
Nincs egyszeri beforrasztott alkatresz. Az otven centis csoveket pl ellenorzott lengyel szuperhegesztok.hegesztettek, ezeket pl.nemihen lehet csetelni.
