Ez a topik kiemelt figyelmet kap a moderatúra részéről.
Az alapelvek egyszerűek:
- Érvelj, vitatkozz, beszélgess. Ne személyeskedj és ne dehumanizálj.
- A politikus is ember. Az olvtársad is. És te is az vagy.
- Ne írj le olyat, amit visítva jelentenél, ha az ellenoldal írná. Negatív véleményt is meg lehet fogalmazni mocskolódás és személyeskedés nélkül.
- Ha csak balhézni, provokálni vagy gyűlölködni tudsz, mehetsz más fórumra.
- Amíg ki vagy tiltva, ne gyere vissza folytatni másik nicken sem. Nem éri meg.
- Olvass törlési értesítőket, és szívleld meg az ott leírtakat.
- A törlést fogadd el, ne jogászkodj és ne próbálgasd a határokat.
Ne becsülje le a vizsgálatok eredményeit, mert nem kitalált adatokon alapulnak, hanem valóságosakon, és megismerés szempontjából a könyvek és média szerepét se becsülje le. Ne felejtse el, hogy Magyarország lakosságának igen kis része járt Amerikában, mégis terjed az ottani divat és kultúra. Van amikor a megismerésnél kifejezetten hasznos, ha az ismeretanyagot nem testközelből szerezzük meg. Ha a fizikus hallgatókat testközelből ismertetnék meg az atomreaktor működésével, akkor igencsak hiányt szenvedne a fizikus utánpótlás. :O)
A kisebbségek aránya a lakosság mintegy 6%-a (a cigányok ( roma ) aránya 4-5%, a fennmaradó részt döntően a német, szlovák, horvát és román nemzetiségek alkotják.)
A cigányság (roma) helyzete különleges. A magyar kormánynak a nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetével foglalkozó jelentése, amelyet a Parlament 1997. márciusában hagyott jóvá, elismeri, hogy a cigány (roma) etnikumhoz tartozók gyakran válnak támadások és megkülönböztető intézkedések alanyaivá és úgy ítéli, hogy a helyzet az elkövetkezendő években a súlyosbodás veszélyével fenyeget. A dokumentum megállapítja, hogy a jelen törvényi szabályozás nem állít hatékony akadályokat egy olyan "etnikai konfliktus" kitörése útjába, amelyben a cigány (roma) etnikumhoz tartozók áldozattá válnak.
A cigányság (roma) szociális helyzete gyakran nagyon súlyos. Az ez ügyben készült kormány jelentés megállapítja, hogy a cigányság (roma) és Magyarország nem-cigány lakossága közötti esélyegyenlőtlenség növekedett, míg a cigányság (roma) oktatási szintje javult. Ugyanígy e népességet a nemzeti átlagnál négyszer-ötször nagyobb munkanélküliség sújtja, valamint a várható élettartam tíz évvel kevesebb, mint Magyarország egyéb lakossága körében. Ez a helyzet elsősorban szociológiai tényezőkkel magyarázható. A cigányság (roma) ugyancsak megkülönböztetés tárgyát képezi a munkaerő-piacon.
(Az Európai Bizottság véleménye Magyarország Európai Unióba történo jelentkezésérol)
Ethnic groups: Hungarian 89.9%, Gypsy 4%, German 2.6%, Serb 2%, Slovak 0.8%, Romanian 0.7%
(CIA Factbook)
Hali!
Valamihez ugy hozzaszolni, hogy azt nem is ismerjuk, az butasag, ilyet mar maskor is irtam, most eppen arra gondolok, hogy igazabol a ciganyokkal kapcsolatban olyanokat irni hogy ez meg az a tanulmany ilyen meg olyan eredmenyre jutott, bocsi, de azert nem fogadom el, mert iroasztal mellol, pusztan papirra vetett adatok alapjan nem lehet megtudni a valosagot! Mert azok az adatok mindig valamilyen erdeket kepviselnek es nem a valosagot. Azt olvastam itt, hogy meg kell ismerni a ciganyokat, a viselkedesuket, a kulturajukat a problema megoldasahoz. Ez szemelyes kontaktus altal johet letre a legmegfelelobben, azaz vagy a ciganyok mennek hozzad (mondjuk meg is teszik, csak olyankor feszitovas van a kezukben) vagy neked kell felkeresni oket lakokornyezetukben. Ha valaki kozottuk vagy kozvetlen kornyezetukben elt, dolgozott vagy barmilyen tevekenyseget vegzett hosszabb tavon, az alkothat realis vagy ahhoz kozelito kepet, de addig, amig valaki csakis es kizarolag az aktakat es feljegyzeseket bujva probalja a problemat megkozeliteni, az mindenkeppen dilettans!
Sok kerdes kozul 1-et most: azt is a kirekeszto, megkulonbozteto tarsadalom nevelte belejuk, hogy megvessek, kigunyoljak, kihasznaljak a becsuletesen, tisztessegesen dolgozo embereket?
PomPom
És még mielőtt valaki belekötne, már korábban is világossá tettem, hogy a toleranciába számomra nem tartozik bele az erkölcsi szabályok, így a tolerancia vagy a törvény megszegésének elfogadása.
A véleményemet már leírtam, Ön is olvashatta. A kedvéért utoljára röviden összefoglalom:
A tények azt mutatják, hogy Magyarországon nagyon sokakban hamis előítéletek élnek a cigánysággal szemben. Ennek egyrészt a tudatlanság az oka (a cigányság kultúrájának, helyzetének tökéletes ismerethiánya), ennek következtében olykor hamis sztereotípiák túlhangsúlyozása, hamis vélemények tényként való beállítása, szándékos gyűlöletkeltés rasszisták részéről.
A probléma nem pusztán a cigányság számára az, hanem az egész magyar társadalom számára is. Ezért véleményem szerint a megoldás az egész társadalom feladata, szemben azokkal, akik azt várják, hogy a cigányság húzza ki magát a hajánál fogva a pácból. Tehát a cigányságnak, és a társadalom többi részének egyaránt részt kell vállalnia a megoldásban. A cigányság segélyezése szükséges, de nem elégséges feltétele a megoldásnak. További szükséges feltétel az, hogy a cigányság és a társadalom többi része kölcsönösen megismerje egymást, a különbségeket kölcsönösen elfogadják és a lehetoségeknek megfeleloen egymáshoz kölcsönösen alkalmazkodjanak. Ez jelenti számomra a toleranciát.
És még mielőtt valaki belekötne, már korábban is világossá tettem, hogy a toleranciába számomra nem tartozik bele az erkölcsi szabályok, így a tolerancia vagy a törvény megszegése.
Ha valamire részletesebben kíváncsi, a részleteket megtalálja a szakértői vizsgálatokban. Azokkal egyetértek.
Hali Mindenkinek!
Számtalanszor hallani, itt is, hogy az elöitéletek helytelen dolgok, ezzel teljesen egyetértek, söt, veszélyes is általánositani, mert ugye azért mert egy cigányrol rossz tapasztalatod volt, az még nem jelenti azt, hogy a következö cigány, aki veled szembe jön, ugyanolyan rosszindulatu és gonosz, mert lehet hogy ö még a legvadabb képzeletet is felülmulo aljasságokra képes rablogyilkos! Tehát csak ovatosan az elöiteletekkel!
PomPom
Kedves Senor!
Hogy érthető legyen, hogy miért viszketek az általad leírtaktól, végezzünk el egy kísérletet.
Képzeld azt, hogy magyar vagy, és Ausztriában élsz, -és ha bemész a boltba, három eladó szaladgál utánad, mert a magyarok lopósak...
Akkor most igazuk van, vagy nincs? Néhány honfitársunk ugyanis valóban lopós...
Azt pedig nem tudom, hogy komolyan képzeled e, hogy a cigányság összegyűlik a vérmezőn, és kikiáltja az alkalmazkodást? Az ugyanis folyamat, - nem is rövid, és tenni is kőne érte valamit. Neked is. Például tudatosan gyomlálgatni jólfejlett előítéleteidet...
A következő tényekkel szeretnék hozzájárulni az objektívabb értékítélethez:
68. §
(1) A Magyar Köztársaságban élô nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezôk.
(2) A Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát.
(3) A Magyar Köztársaság törvényei az ország területén élô nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét biztosítják.
(4) A nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.
(5) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény elfogadásához a jelenlévô országgyűlési képviselôk kétharmadának szavazata szükséges.
(A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA)
5. § A Btk. 269. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:
"269. § Aki nagy nyilvánosság elôtt
a) a magyar nemzet,
b) valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, illetve gyűlölet keltésére alkalmas egyéb cselekményt követ el, bűntett miatt három évig terjedô
szabadságvesztéssel büntetendô."
Kaltenbach Jenő:
A magyar rasszizmus a cigányellenesség
A rasszizmus elleni harc nem maradhat a közélet perifériáján, mindent meg kell tenni azért, hogy a figyelem középpontjába kerüljön - erről Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman beszélt vasárnap a Roma Polgárjogi Alapítvány budapesti megemlékezésén, a faji megkülönböztetés elleni világnapon. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa a cigányellenességet Magyarország pestisének, rasszizmusnak nevezte. Hangsúlyozta, hogy a diszkrimináció ellen csak szervezetten lehet fellépni.
Horváth Aladár. az alapítvány elnöke utalt arra: egy közvélemény-kutatás adatai szerint az elmúlt négy évben 47-rol 51 százalékra nőtt Magyarországon azok száma, akik idegenkednek a romáktól. Szerinte a megkülönböztetés - az elkülönített iskoláknak, az állami gondozás rendszerének és a börtönöknek a kiépítése - költségesebb, mint az ésszerű politika.
(MTI-jelentés, 1999. március 22., hétfő)
3.5. Hátrányos megkülönböztetés
A cigány tanulók hátrányos megkülönböztetésének - mint az erről szóló önálló részben látható lesz - több forrása van: a cigánysággal szembeni előítéletek vagy akár jó szándékú, de a cigány tanulók iskolai esélyeire károsan ható oktatásszervezési és pedagógiai gyakorlatok. A probléma e két összetevője gyakorlatilag elválaszthatatlan, mert Magyarországon, s ezen belül a magyar közoktatásban meglehetősen alacsony a kisebbségi problémákkal kapcsolatos tudatosság és felkészültség szintje. A hátrányos megkülönböztetésnek minősíthető iskolai gyakorlatokon kívül a közoktatási rendszernek, illetve az abban zajló folyamatoknak több olyan eleme van, melyek tovább rontják a cigány tanulók oktatási pozícióit.
Jelentés a magyarországi cigány tanulók oktatásáról
Verseny és kooperáció
(részlet)
"Aronson osztályában a rossz tanulók között is a legutolsó hely jutott egy chicano gyereknek, Carlosnak, aki az angolt is törve beszélte, és valahányszor megszólalt, mindig kinevették. Ezért a tanár azt tartotta helyesnek, hogy jobb, ha békén hagyja. Carlos a kooperációs kísérlet során is kínlódott, dadogott, nem tudott mit kezdeni a maga tudásdarabkájával. Csakhogy az osztály már nem tehette meg, hogy leírja, kigúnyolja, hiszen szüksége volt rá. Megtörtént a csoda: az elsô padsorokból mind többen fordultak hátrafelé. Nem egy-egy alkalommal, mint a politikusok a választások idején, hanem tartósan. Tanítgatták Carlost, hogy képes legyen közölni velük, amit a fejében ôriz. A következmény: a fiú fokozatosan oldódni kezdett, beszédkészsége ugrásszerűen megjavult, és osztálytársai elképedve fedezték fel, hogy Carlos távolról sem olyan buta, mint gondolták. Lassan megszerették. Ô pedig mind jobban érezte magát az iskolában, a gyerekekben már nem kínzókat látott, hanem köztük érzékeny és segítôkész barátokat fedezett fel. Aronson eredményei tehát világosak és egyértelműek. A kölcsönös függésre épített mozaikmódszerrel oktatott gyerekek megszerették egymást, a korábbinál szívesebben vettek részt az osztály munkájában, pozitívabb önértékelésre tettek szert. A kontrollként vizsgált, a továbbra is a versenyeztetô tanulócsoportokban viszont semmi sem változott. A „mozaikosztályokban" az egymás iránti rokonszenv átlépett etnikai és faji határokon. Arra is rámutatott a kísérlet, hogy ugyan az eminens diákok teljesítményei nem lettek még magasabbak, de nem is romlottak, ugyanakkor elindultak felfelé a háttérbe szorítottak, a társadalmi hátrányt szenvedôk. Végül kitűnt, hogy a tanárok is szívesen alkalmazták a kooperatív tanítási módszert. Ámbár hozzáteszi Elliot Aronson: a kölcsönös függést megvalósító eljárás akkor a leghatékonyabb, amikor a különbözô elôítéletek még nem épültek be mélyen a személyiség szerkezetébe. Vagyis a gyerekkorban."
Magyar Nemzet, 1999. március. 24.
A Gallup elemzése a romákkal szembeni idegenkedés szociológiai hátteréről
A romákkal kapcsolatos negatív közvélekedés terjedése és egyre nyíltabbá válása olyan aggasztó jelenség, amellyel minden felelősen gondolkodó magyarnak és romának politikusnak és állampolgárnak egyaránt foglalkoznia kell.
Nehéz beletörődni abba, hogy a huszonegyedik század, és az Európai Unióba való belépés küszöbén minden második magyar felnőtt nyíltan vállalja azt, hogy "idegenkedik a cigányoktól".
Hogy ez így van, abban magyaroknak és romáknak egyaránt megvan a maga felelőssége. Ideje lenne felelősségteljes párbeszéddel, pártpolitikai felhangok és hangoskodó hőbörgés nélkül beszélni erről a problémáról. A Gallup a maga szerény eszközeivel ehhez a párbeszédhez kívánt utat nyitni.
Arra a legalapvetőbb kérdésre viszont, hogy miért történt meg az a tudati "gátszakadás" a roma-ellenesség kérdésében, amelynek következtében nem "szégyen" ma Magyarországon rasszizmusba hajló véleményeket nyíltan vállalni, nem tudtunk a közvélemény-kutatás eszközeivel választ adni.
Ezen a kérdésen a magyarság és a roma társadalom vezetőinek, továbbá az Európához csatlakozni kívánó Magyarország felelős politikusainak el kellene gondolkodniuk.
Magyar Gallup Intézet, felmérés
Hátrányos munkahelyi megkülönböztetés Ombudsmani jelentés a kisebbségi panaszokról
A hazai nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó polgárok tavaly az önkormányzatok döntéseivel szemben nyújtották be a legtöbb panaszt a kisebbségi ombudsman hivatalához. A hazai munkaerőpiacon a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó munkavállalók helyzete lényegében a többségével azonos. A cigányság helyzete azonban rosszabb, mint más kisebbségeké. (Népszabadság, 1999. április 6., kedd)
Remélem segítettem azoknak, akik valóban gondolkodni akarnak, és ehhez a tényekből szeretnének kiindulni.
Persze nincsenek illúzióim. Akik pusztán csak a gyűlöletet kívánják táplálni, azok továbbra sem vesznek majd tudomást a tényekről:
"Tja, és ha kérhetek ilyen apróságot is, akkor ne barmold el teljesen a topikot a copypastek tömkelegével, mint azt egyéb topikokban előszeretettel teszed. Elég egy sima link, akit érdekel, megkeresi. Köszike. :-)" (szakall)
