Na mármost a jogértelmezés és -alkalmazás némileg (= nagyon) a mesterségemhez tartozik, úgyhogy nagyon is tisztában vagyok, egy-egy jogi állításom súlyával és igazával. És ettől nagyon is el tudom választani, amikor morális szempontból közelítem meg ugyanazt a témát. De hogy hecceljelek még egy kicsikét, feldobom a következő tipikus esetet: koccanás a körforgalomban.
Nos, mindannyian tudjuk, ki kinek tartozik elsőbbséggel egy körforgalomban. Azt is tudjuk, hogy sokan nem tudják, ezért van az a sok baleset. Azt is tudjuk, hogy egy ilyen után kinek a biztosítója fog fizetni, magyarul: hogy ki a hibás. Ez tehát nem kérdés.
A kérdés az, hogy ha már akad egy barom, aki nem tudja, hogy a másiknak van elsőbbsége, az miért vezet feltétlenül koccanáshoz, vagy sok esetben totálkárhoz? Hát néztél már meg jobban egy egysávos körforgalmat, mekkora az? Legalább kettő autó elfér benne egymás mellett. Nem az észt akarom osztani, csak elmondom, hogy én már kerültem el körforgalomban balesetet:
Én mentem bent, jobbról egy vén hülye behajtott - tipikus eset. Már előre láttam, hogy nem fog megállni, ezért balra húztam a kormányt, és közben leszálltam a gázról, még csak nem is fékeztem. Simán elfértünk egymás mellett. Persze, utána rányomtatm a dudát, mire az öreg végre észrevett. Más ilyenkor mit csinál? Beletapos a gázba, és jobbra húzza kormányt, hadd törjön, aminek törnie kell! Aztán ha jönnek a helyszínelők, ártatlan pofával elmondja, hogy hát a vén barom belé ment. De ha nem szándékosan hagyja magát elcsapni, egyszerűen csak nem tudja, mi a teendő, én azt sem tudom elfogadni vétlenségnek.
Ennek ellenére elfogadom, helyeslem és támogatom, hogy a vétkes fél biztosítója fizessen.
Ööö... nem kéne a másik szavait ennyire kiforgatni. A gyalog- és bicikliutas témából is ugyanezért szálltam ki szó nélkül, pedig már megírtam a hozzászólásomat, csak nem küldtem be.
Az, amit én írtam, nem jogászkodás, hiszen azt is megírtam, hogy jogi szempontból egyértelmű, ki a hiábás.
Én ott folytattam a témát, és ebbek kaptak bele néhányan, hogy az, aki úgymond "vétlen", vajon tiszta lelkiismerettel mondhatja-e, hogy "én mosom kezeimet, ezeknek a haláláról a csak a szabálytalankodó tehet".
Szerintem meg igen. A mondott állításban a "vétlen" idézőjelben állt, tehát tagadása nem jogi téren is érvényesíthető neheztelést tartalmazott, hanem a fizikailag gyakorta elkerülhető közreműködésnek egy olyan fokát, ami nem felróható, de járulékos okként mégis létezik. (Ezeket Gazloman szépen megkülönböztette a (187155)-ben, és éppen te voltál az, aki ezt a megkülönböztetést nem vette figyelembe a (187158)-ban.) Ennek a járulékos okiságnak a szemléltetésére irányult az összes érv, élén a szélsőséges négy férőhelyes úttal. Három autónyi szélességgel még akár tipikusnak is nevezhette volna a példáját Gazloman.
Sziasztok! Lehet, hogy nem ide kellett volna, de fontos! 2011. május 28-án, Kaposvár belvárosából lopták el! Adatok: - váz Trek SLR 54 cm, Kék (Farady-s matrica is van rajta) - Campagnolo hátsóváltó és fékváltókar - Miche fékek, hajtókar, kerekek - Specialized ülés (Rival 130) Elérhetőség: 70/292-44-80
Ma reggel 110 km-t bicikliztem az ötös úton. Volt útközben közúti ellenőrzés- engem nem állítottak meg- és elkerült pár rendőrautó is. Ők sem foglalkoztak velem.
Igen, egy következő mondatban, mintegy magyarázatképpen. Nem igazán egyértelmű, lehet így is, úgy is érteni, mindenesetre ha erre a peremfeltételre gondolt, akkor azt az állításba kellett volna belefoglalni.
Vagyis ha nem menekülök le az árokba a velem szemben előző marha útjából, akkor én is hibás vagyok a balesetben? Remélem, ezt azért nem gondoltad komolyan.
Jogi szempontból a biciklis a hibás. Ha arra kerül a sor, nyilván őt marasztalja el a bíróság. Más tészta, hogy nem büntethető, mert gyerek.
Hogy a gyalogos vétlen-e, az egy másik kérdés. Közlekedési baleseteknél ritkán van "vétlen" fél. Vétlen legfeljebb a buszmegállóban álló tömeg, akik közé behajt egy őrült. Vagy vétlen az, aki megáll a piros lámpánál, és úgy, álló helyzetében áthajt rajta egy vasaló.
De pl. egy szabálytalan előzésnél, ami frontális ütközéssel végződik, vajon vétlen-e az, akit előznek, meg az, aki csak szabályosan szembejön? Olyan úton, ahol akár 4 jármű is elfér egymás mellett. A "vétlenek" közreműködése nélkül ritkán jöhet létre egy ilyen baleset: "nehogy már lehúzódjak, hadd dögöljön meg a másik, ha már ilyen hülye", nem? Meg a "jajistenem, az ott szembe jön, most micsinájak?". Viszont jogi értelemben csak az marasztalható el, aki szabálytalanul előzött, és az a hibás, aki szabályt szegett.
De itt megint valami fogalomzavar támadt: egyik kérdezett, mellesleg jót; másik válaszolt, mellesleg jól; harmadik közbeszólt, aminek köze nincs a kérdés-felelethez. Nevesítve: Ki keresett itt felelőst? Szerintem senki.
Ez a tegnapi nagyon jó kis zúzós pálya volt a HHH lábánál.
És főleg szintes, amit szeretek (fel is és le is). Nem raktam bele túl sok felesleges szintet, 620 m jött össze 18 km-re.
Egy rész volt, amit nem ismertem, ez a 7-es pontra menet, eggyel az Oroszlán szikla alatt menő út.
Két nagyobb hibám volt.
Az egyik egy pont nemtalálás (5-ös a Fenyőgyöngyénél).
A másik a 8-as, ahol egy fa menetirány szerinti túloldalán volt a bója. A távolság becslés alapján már kellett volna jönnie, de nem láttam meg, jócskán túlmentem.
Egyébként ez a 7-8 átmenet halál volt, defektet is szereltem. Egy küllőlyuk széle miatt hasadt ki a belső.
A menet közbeni előre térképezés egész jól ment, leginkább a távolság becslést gyakoroltam. Alapvetően jól megy, csak hajlamos vagyok a térkép 3 centijét 4-5-nek saccolni.
Legfiatalabb gyermekemmel utána még rábeszéltek egy rövid körre is, bár itt-ott lógott a nyelve, de eléggé élvezte a srác.
Volt pár első részidőm is, ebben természetesen a befutó őrült száguldása is benne van (bár az holtverseny volt).
