A hellenisztikus kor elemei, a keleti elemek, új elemek: korabizánci periódus - VI. századig, középbizánci korszak IX-XII. század, későbizánci vagy Palaiologosz-kor XIII.-XV. sz.
Jo volna eljarni veled a gorogos oraidra csendes hallgatokent. :) Ha nem faraszto, idonkent beszamolhatnal rola mit tanultok eppen. Talan meg jot is tenne az ismetles, az emlekezet frissites. A rovatot is segithetne, mar jart utra terelve, tajekozodasi pontokat adva. Mint gondolsz felole te is, Javor?
Pont e héten vettem a kezembe azt a könyvet. Sajnos most nincs elég időm olvasni belőle, azért a történetírás részét nagyjából átnéztem. Benne van egyébként az Alexiasz azon része, amelyet Én is lefordítottam.
Joannes CAMENIATES Hist. vel Joannes Caminiates (A.D. 910: Thessalonicensis)
De expugnatione Thessalonicae, ed. G. Böhlig, Ioannis Caminiatae de expugnatione Thessalonicae [Corpus fontium historiae Byzantinae 4. Series Berolinensis. Berlin: De Gruyter, 1973]: 368.
Művének tárgya Thesszaloniké elfoglalása az arab kalózok által, 904-ben. Ez a jámbor klerikus egyáltalában nem történész és a legkevésbé sem tudós.
A népi babonákba és előítéletekbe vetett hite rendíthetetlen. Thesszalonikét csakis és kizárólag úgy ismeri, mint azt a várost, amelyet Pál apostol is felkeresett, és amelyet Szent Demeter védelmez.
(...)
Leírásának azonban az a nagy jelentősége, hogy elkerüli a történetírás szentesített, immáron normának számító mintáit. Művének hangja közvetlenül a khronographia népi hagyományaiból ered. Nyelve nem a szentesített atticista nyelv, hanem a koinéra megy vissza.
(...)
Kameniatész a népi hagyomány, valamint a hellenisztikus kori tudós irodalmi hagyomány elemeiből gyúrt elbeszélésével a városok elfoglalásával kapcsolatos leírások olyan mintaképét teremtette meg, amelyet a bizánci történetírás a későbbiekben is megtartott.
ΣΥΝΤΑΓΜΑ ΣΥΝ ΤΕῼ ΤΩΝ ΚΑΤΑ ΤΟΝ ΑΝΑΚΤΑ ΚΥΡΟΝ ΑΛΕΞΙΟΝ ΤΟΝ ΚΟΜΝΗΝΟΝ ΠΟΝΗΘΕΝ ΠΑΡΑ ΤΗΣ ΘΥΓΑΤΡΟΣ ΑΥΤΟΥ ΚΥΡΙΑΣ ΑΝΝΗΣ ΤΗΣ ΠΟΡΦΥΡΟΓΕΝΝΗΤΟΥ ΤΗΣ ΒΑΣΙΛΙΣΣΗΣ Ο ΚΑΙ ΕΚΛΗΘΗ ΑΛΕΞΙΑΣ ΠΑΡ`ΑΥΤΗΣ.
KÖNYV ISTEN SEGEDELMÉVEL A MAGASSÁGOS ALEXIOSZ KOMNÉNOSZ CSÁSZÁR TETTEIRŐL, FÁRADTSÁGOS MUNKA LÁNYÁTÓL, AZ Ő HERCEGNŐJÉTŐL, BÍBORBANSZÜLETETT ANNA CSÁSZÁRNŐTŐL, ÉS AZ ALEXIASZ ELMONDATOTT TŐLE.
I. Folyván az idő ellenállhatatlan, és míg megy, mindig elragad valamit, (és) elvisz minden teremtett dolgot, és a homály mélységébe taszít, itt említésre nem méltót, ott nagy és emlékezésre érdemest is; és amely az ismeretlen dolgokat felhozza, a tragédia szerint, a láthatókat meg elrejti. De a történelem elbeszélése szilárd védelmet alakít az idő folyása ellen, és bizonyos értelemben kiállja annak ellenállhatatlan folyamát, (és) minden abban létrejöttet, amennyit átvett már, összegyűjt, (és) szilárdan összetart, és nem engedi tovasiklani a feledés mélységeibe. Ki pedig ezeket már felismerte, én vagyok, Anna, Alexiosz és Eiréné császári felségek lánya, bíbor szülötte és sarja; írástudásban nem szenvedek hiányt, ezenfelül a legmagasabb fokon tanultam görögül beszélni, (és) szónoklattanban sem vagyok járatlan, az arisztotelészi életművet valamint Platón párbeszédeit figyelmesen végigolvastam, és elmémet a tudás tetraktüszából ékesítettem (ki kell eresztenem ezeket, és nem kérkedés a valóság, ahogyan a természet és a tudás iránti lelkesedés megadta, (és) Isten a kezdetekkor kiosztotta, és a kedvező idő hozzáadott); szeretném, hogy ezen írásom révén atyám tetteit végig elmondjam, ne az érték hallgatásával adjam át, semmi se az idő áradatával sodródjon el, hogy úgy mondjam, a feledékenység tengerébe, és amennyit a jogarokból megszerzett felemelkedvén, és ahogy a korona előtt cselekedett, más uralkodóknak is szolgálatára van.
Az egyes és többes szám szerintem szabadon váltakozhat akár egy mondaton belül is.
Egyébként ha azt mondod: "említésre méltó", az vonatkozhat egyetlen eseményre, vagy események sorára is.
Az "említésre méltók" kifejezés nekem egyenesen magyartalannak tűnik, de a szöveg régisége és költőisége miatt mégsem zavaró, ha többes számot használsz.
De én nem vagyok nyelvész...szóval nem tudom, mennyit számít a véleményem.
Bármelyik verziót választod, jó lesz szerintem, én a "dolog" szót mindhárom esetben elhagynám, de ha Nekem amúgy mindenféle formájában tetszik a fordításod, mint már a legelején is mondtam.
Várom a fordítással kapcsolatos további gondolataidat is.
A teremtmény számomra nem csak az élőt jelenti, de lehet, hogy a köztudatban inkább ez él. Nekem a teremtés szóról mindig a Biblia legeleje jut eszembe:
Ter 1.1 Kezdetkor teremtette Isten az eget és a földet.
A minden, mi teremtmény kifejezés utal arra is szerintem, hogy nem csak az élőkről, s személyekről van szó, hisz akkor, a "mi" szócska nem volna ott.
A "minden teremtetett" szerintem sem hangzik jól.
Természetesen a Te fordításod, és így a Tiéd az utolsó szó:)
A teremtménnyel az a bajom, hogy elsődlegesen élőlényekre vonatkozik, míg az eredeti szöveg inkább mindenre gondol. Szerintem pont ez borzasztotta el az írót az időben, hogy mindent elvihetett, amit Isten létrehozott a Teremtéskor, nem csak a kisembereket, a nagy hadvezéreket, a baromfit, vagy a házat. Talán pont ezért érdemes itt meghagyni a dolog szót, máshol pedig kihagyni.
Gondolkoztam a "minden teremtettet" fordításon, de ez túl pattogósnak tűnik.
"Elvisz mindent, mi teremtmény" - lehet, hogy ez így túl régies kifejezésmód lenne, viszont szerintem költői, mint ez az egész gondolatkör.
Próbálom a "dolog" kifejezést kiiktatni a fordításodból, persze csak próbálkozom. Amíg nem írod le a folytatást, szívesen elszórakozok ezen a pár soron is, nagyon szeretem a szép költői szövegeket "csócsálgatni".
(Tényleg dícsérendő, hogy egy ilyen értékes szöveget fordítasz, és hogy nem sajnálod a fáradságot, ami a jó munkához kell.)
Illetve a fő probléma, hogy ebben a többszörösen összetett mondatban háromszor lehetne írnia a dolog szót: "... teremtett dolgot... méltó dolgokat... láthatalan dolgokat..."
Pontosan ez a problémám! Az általad írt megoldás nekem is eszembe jutott, csak nekem valahogy fura ez a feles ragozás, de talán azért, mert itt a leghalványabb a szóismétlés :) . Még rágodom a dolgon.
Egyébként lassan elkészülök az első bekezdés fordításával.
Mindkét változat gyönyörű. Már nem csak egyszerű nyersfordítás... hanem amolyan műremek számomra, aki, igaz, csak olvasója, s nem tudósa vagyok a klasszikusoknak.
Gondolom, a méltó, méltók kifejezéseken "tipródsz még", a második verziót ha így módosítanád a "dolog" kifejezést elhagyva:
itt említésre nem méltó, ott nagy és emlékezésre méltókat is - szerintem így volna a legjobb, de ez csak az én véleményem.
Egyébként mindkét általad leírtad verzió nagyon érthető, "hangulatos", érződik, hogy régi és sokatmondó szöveget mondasz (fordítasz).
"I. Folyván az idő ellenállhatatlan, és míg megy, mindig elragad valamit, (és) elvisz minden teremtett dolgot, és a homály mélységébe taszít, itt említésre nem méltókat, ott nagy és emlékezésre méltókat is; és amely az ismeretlen dolgokat felnagyítja, a tragédia szerint, a láthatókat meg elrejti. [...]"
"I. Folyván az idő ellenállhatatlan, és míg megy, mindig elragad valamit, (és) elvisz minden teremtett dolgot, és a homály mélységébe taszít, itt említésre nem méltó, ott nagy és emlékezésre méltó dolgokat is; és amely az ismeretlent felnagyítja, a tragédia szerint, a láthatót meg elrejti. [...]"
Szerintem te is látod problémát, ami miatt két fordítást írtam. Még nem döntöttem véglegesen, de nekem a második tetszik jobban.
Időközben módszert váltottam. A szótárazást most már nem otthon, internetes szótárak segítségével csinálom (ez ugyanis ógörög-angol/német-magyar fordítást jelent), hanem az egyetemen az Ógörög-magyar szótárból. Így talán lassabb, de nem olyan kimerítő, és pontosabb is. Már sokkal könnyebben találok rá különböző szóösszetételekre. Át is javítottam az eddigi fordításomat. Folytatni talán hétfőn tudom.
A klasszikus antik irodalom egészen nagy hányadában megtalálható hazai fordításban, ellenben a középkor kifejezetten hiányos. Alapművek hiányoznak, főként a történetírásból. Ugyanakkor az egyes művekhez kevés fordítás tartozik, az egyetlen fordítás pedig kihasználja copyright jogait. Bár lehet, hogy a copyright megmarad, így hirtelenjében nem tudom. De például az Alexiasznak két angol fordítása van, ezek közül a korábbit már lehet az interneten olvasni.
www.fordham.edu/halsall/byzantium/paleog.html
