Egy veszélyes útszakaszt szeretnék közzétenni, ahol tegnap borultam egy közepes erősségűt.
A helyszín: (régi)Szentendrei út, ahol a HÉV sréhen keresztezi a közutat.
Probléma: rossz állapotú vasúti átkelő, a sín és a kiegyenlítőgumi közti szakadéknyi rés, és a gumi felpöndörödése.
Szerencsére megúsztam, nem hajtottak át rajtam (bár megjegyzem kb. 3 autó kikerült, mire levonszoltam magam az útról), így az egyenleg: vállzúzódás, és kisebb horzsolások.
A Kékes említése régi szép emlékeket idézett fel bennem, nevezetesen egy egykori osztrák futóversenyét, 10km táv, 600m szint (400->1000m).
A végén még le is sprinteltem valakit. Később az eredménylistát nézve kiderült, hogy valami 55-60 éves korcsoport győztesét (én akkor voltam 17). :o)))
Most meg már ez se menne. Minap is már a "nagyon jó" kategóriát osztogatta a Polar Running Index az esti futásaimra, aztán két hét megfázás és... ismét a "minek fut az ilyen?" kategóriában találtam magam. :/
Magasnak. :-) Valami egyébként nem volt kóser, mert az első 400 méter után a Diós árkon csak tempós gyaloglást tudtam produkálni. A Béla király úttól kezdődött a futás érdemi része. Egy icipici (Camelbak szerű, de víz nélküli) hátizsák volt rajtam, mert hazáig futottam, és benne volt a pénztárcám, a kulcsom, a telefonok, stb. Nem volt nehéz, de kicsit zavart. Az övtáska jobb...
Valahogy olyan szétesettnek éreztem a mozgást, nem akart összeállni. A Széchenyi hegytől elindultam a Rege úton, utána Széchenyi emlékút, (talán) Melinda út, Hóvirág út, Sasadi út, majd át a Kelenföldi pályaudvarhoz, és onnan már síkon haza.
A hétvégén futottam síkon 7km-t 5:30-on belüli tempóval, ez még nem olyan mint régen volt, de már legalább nem 7 perces. Az egész jól ment, ezért lepett meg, hogy a Diós árok így megütött. Jövő hétvégén jön a Kékes, az 11.5km és 670m szint,
ma megpróbáltam futva a fogaskerekűs pályát... Ha a versenyen futom ezt az időt, akkor utolsó előtti leszek. :-) 20:26 volt a Diós árok tetejéig, és 37:01 a vége. Innen szép fejlődni. :-)
nem csengetett figyelmeztetésként, hanem folyamatosan ezerrel és tekert izomból. kb. mint amikor az autós a dugóban ráfekszik a dudára. magyarul agresszíven és még akkor sem lassított, mikor elordítottam neki mi a helyzet.
érdekes módon a többieknek nem okozott gondot felismerni, de ha nem is felismerni, azért lassítani ugyebár közlekedés szabályai szerint (balesetveszély elkerülése, stb. nem akarom idézni...) kellett volna.
