"Teljesen kezdőként a következőkkel találkoztam (vásárolt házat újítanánk fel (2 szint)+3. szint tetőteret beépítettenénk, sőt ez külön lakás lenne):"
Bizony ebben az esetben meg kell szivlelni az előzőekben adott tanácsokat, mivel egy külön lakás teljesen más mint egy bővítés.
Terv egyébként minden munkához kell, anélkül káosz lenne.
A terveknek nem az a lényege, hogy tervező csinálja, hanem az , hogy minden benne legyen amit szeretnénk.
Természetesen a szakszerű tervhez kell némi tervezői rutin.
." Költségkiírás összeállítása" ennek a pontosabb neve : anyag kiírás mennyiségre és minőségre.
Aztán majd aki végezni fogja az beárazza.
Pl. egy laminált padló lerakására egy 21 m2 -es szobába kiírunk 23 m2 lamináltat - 6 mm-es vastagságban, bükk szinben ( megadhatjuk a márkanevet is ), Hozzá még az alátét hab, némi szegély -annyi amennyi a szoba kerülete meg még ami kell. Jön a mester hogy ő csak 35 m2 -ből tudja kihozni és m2 -ét 8 eft ért rakja le . A 8 ezren nem vitázhatsz - esetleg alkudhatsz, a 35 m2 -re rákérdezehetsz, hogyan is gondolja mester úr ?
Vagy pl. egy szoba vakolásnál. Kell ennyi és ennyi anyag homok , mész, cemet. A belső felület ennél a 21 m2 -nél legyen 54m2 fal + 21 m2 plafon. A nagyvonalú mester ad egy árat az összesre, a keresni akaró meg külön az 54 m2 -re és külön a 21 m2 plafonra -sőt esetleg az élképzésre külön árat felszámol, de az ajtó és ablak nyilást elfelejti levenni.
Sőt lest olyan is aki az ajtó takarásra külön díjat számol van aki meg összebarmolja.
Ha van normális méretű aljzathőszigetelésed (>10 cm), akkor a 10 cm feletti XPS lábazati hőszigetelésnél többet felrakni már teljesen felesleges, mivel tizezredekben mérhető a javulás, ami kb 100-300 Ft/év további megtakaritást hoz az egész lábazatra (nem m2-ként!).
Bármilyen épitész csinálhatja, lehet "művészlélek" is, bár értelemszerűen a nem előre átgondolt megoldások drágitják a kivitelezést.
2. Részletes terv az épitkezéshez
Ez igy semmi, csak a te etetésedre szolgál, hogy több pénzt kihúzzanak. Jellemzően esetleg falazási tervet szokott tartalmazni, egyebet nem nagyon.
3. Kiviteli terv
Ha ez készül, akkor a 2. pont felejtős (egyébként is).
Ennek tartalma:
- alaprajzok
- metszetek (sokkal több, mint az engterven)
- tetőszerkezeti és födémterv
- csomópontok (jellemzően 15-20 db)
- hőszigetelés esetén szigetelési terv, anyagkiirásokkal és mennyiségekkel
- árazatlan költségvetési kiirás és ehhez kapcsolódóan anyagkiirás
4. Költségvetési kiirás
Ha ehhez nem kapcsolódik a kiviteli terv, akkor egy elnagyolt valami az egész, ami akár 20%-ban is eltérhet a valós mennyiségektől, mivel nincsenek kidolgozott csomópontok ezért NEM LEHET számolni mindennel. Ennek gyakorlatilag semmi értelme önmagában, mert annyit ér, mintha egy kivitelező ránéz a tervekre, és a m2-t felszorozza 180e Ft-al...
A fűtést, vizet, szennyvizet gépésztervező csinálja, együttdolgozva az épitésszel.
Villanyra hulla felesleges kiviteli tervet csináltatni, egy felnagyitott alaprajzra be kell rajzolni a konnektorokat/kapcsolókat/lámpákat, és a villanyszerelő ez alapján megcsinálja. Családi ház szinten az elektromos kiviteli terv lehúzás és felesleges is.
Igen, így utólag már tisztában vagyok vele, hogy a falat jóval kintebb kellett volna építeni 4cm-nél, mert így csak úgy tudok megfelelő vastagságú szigetelést tenni a lábazatra, ha a falat is beborítom, pedig azt egyenlőre nem akarom.
Egyébként a lábazaton és a szerlőbetonon lévő szigetelés vastagsága nem adódik össze? Mindkettő a belső járófelületet szigeteli?
Tegyük fel, hogy a lábazatot még nem szigetelem le vastagabb XPS-el csak majd ha a falat is, ettől függetlenül a terasz és a fal találkozásához betegyem a 12 cm XPS-t, itt ugyanis elfér, vagy majd csak akkor ha a teljes házat beborítom (ha későbbre hagyom akkor fel kell majd vernem a teraszon a betont)?
Egy dolog viszont még aggaszt kicsit: amikor az aljzat elkészül a megfelelő rétegrenddel, akkor az addig esetleg felszálló pára aminek eddig szabadabb volt az útja, már csak a falazat felé tud áramolni. Így, ha a lábazaton a kátránypapír valahol nem folytonos, akkor a falazat vizesedik, mivel ott megnövekedik a páraterhelés. Vagy ez így nem jellemző?
Egyébként a bitumenes lemez alapra felhajtott részét nem is nagyon lehet a kátránypapír töredezett szélével tökéletesen összekötni. Ezt valami bitumenes hidegragasztóval tervezem megoldani.
Mar megbocsass, de ha egy 'muvesz lelku' epiteszt bizol meg egy kiviteli terv keszitessel, akkor jo nagy marha vagy... A kiviteli tervet nem eleg megrajzolni, pont az a lenyege, hogy muszakilag atgondolt legyen az egesz. Nem veletlen, hogy az epiteszek egy resze nem is vallal ilyesmit, mas reszuk meg egyszeruen alkalmatlan ra, mert ez nagyon kokemeny epuletszerkezettan.
FMV - a kivitelező embere, EME - a megbízó embere, kettő nem lehet egy személy törvény tiltja. A kivitelezőnek vagyis a megbízónak bizonyos esetekben kötelező EME-t megbízni, sőt szakágiakat is de ez összeg határ és nagyságrend függő.
Részletes kiviteli terv, költségkiírás biztosan lesz.
Ha erre szerződöm, akkor sok átverést megúszhatok, de az elvégzett munka minőségét még mindíg ellenőrizni kell (én nem értek hozzá).
A tervező pedig nem biztos, hogy ért az ellenőrzéshez, szerintem ők általában inkább "művész lelkek".
Persze az is lehet, hogy nem hivatalos műszaki ellenőr kell (ahogy nézem baromi drágák), hanem lehet, hogy elég egy nagyon lojális, megvesztegethetetlen "szaki" is.
Csupán engedélyezési tervből egyszerűen nem lehet minden anyagot kiszámolni, és minden csomópontot jól átgondolni, rengeteg a rögtönzés, az "igy szoktuk".
Tessék csináltatni egy kiviteli tervet, abban van anyagkiirás is, csomópontok, stb.
A vállalkozó erre szerződik, és ezt KELL betű szerint követnie, mivel egy jó kiviteli tervben minden át van gondolva. Emellé kérhetsz tervezői művezetést, és igy a tervező ránéz párszor a kivitelező körmére, és adott esetben visszabontatja a szarul végzett munkát.
Kiviteli terv nélkül rengeteg a vita és a sumákolás, a műszaki ellenőrnek is egy csomó kompromisszumot kell kötnie, mivel NINCS pontosan kijelölt "út" senkinek sem.
Érdemes úgy gondolkodni, hogy a lábazatra 10-12cm XPS kell hogy kerüljön. A falazatot érdemes úgy építeni, hogy pár cm -l kintebb legyen mint a lábazat. Utánna annyi hőszigetelés kell felrakni a falra, hogy a lábazat minuszos legyen általán 2-3 cm -l. Ha pedig kő kerül a lábazatra akkor 4-5 cm -l + utánna kerül felrakásra a kő. A pozitiv lábaz kialakitása esztétikailag nem szép és báldog lemezzel lehet kialakitani...
Ha a lábazatra nem kerül elég XPS akkor hőhidas lesz és a belső tér 1-1,5 méteres szakaszán hideg lesz a padló valamint garantált lesz a járda fűtés... az ajtók beépítésénél is oda kell figyelni a kuszöbök alatt XPS -t erdemes berakni valamint a teraszok és a lábaz közé is kell 10-12 cm XPS berakni. Amennyiben a terasz csak neki van betonozva a lábazat akkor garantált lesz a teraszfűtés és az ajtónál ki fog csapodni a pára és megjelenik pár év múlva a penész...
Célszerű a padlóba is berakni 10-20 cm EPS -t. Akkor van probléma ha nem lett ennyi hely tervezve ehez...
A koszoruknál olyan főszigetelés érdemes berakni ami vakolható...
Igen az építés kezdetén az alsó sornál nincs semmilyen hőszigetelés a szerelőbeton és a tégla között általában vizszigetelés van csak.
Később igény szerint a lábazatra raknak XPS -t a téglára pedig EPS hőszigetelést. Minél vastagabb a hőszigetelés annál kevesebb hő távozik.
Az alsó téglasornál a szerelőbetonon még raknak be vizszigetlést, EPS -t vizszintesen . Az előirások szerint min. 6 cm-t. Ezt célszerű 10-20 cm nővelni. Igy az alsó sor tégla magaságából akár 20 cm is lehet belülről EPS-100 -s. Egyes helyekn az alsó sort Ytongra 30N+F cserélik és utánna folytatják téglával. Igy a hőhidasság mégnagyobb mértékben csökkenthető.
Áthidalókra EPS vagy grafitos. A grafitosnak jobb a hőszigetelése.
Aljzatba lépésálló EPS.
Lábazatra XPS. Ha valamilyen vizorrt teszel (pl bádog), vagy más módon korrekten lezárod (pl a lábazatra használt burkolólapból az XPS tetejére is teszel egy csíkot -természetesen kifelé lejtetve-) akkor lehet vastagabb. Bár kicsit kevésbé szép. Ahogy az árak emelkedését elnézem, csak idő kérdése hogy a falra is felkerüljön, szerintem rögtön így lenne érdemes átgondolni...
Nézegetem a szigetelési megoldásokat, de mindenhol azt látom, hogy az alapra helyezett első sor tégla nincs szigeteléssel védve. Jól látom, hogy az alapból szinte akadálytalanul megy fel a falba a hideg?
És az megoldahtó. hogy a falat fehér eps-el szigetelem 25cm vastagságban, a koszorút meg 20cm grafittal (heratekta nélkül)? Azért, mert a 25cm eps a koszorún már nem férne el szerintem a szarufák miatt.
Vagy problémát okoz, hogy két eltérő szigetelést használok?
Ha a mostani födém, és annak rétegrendje megfelel a szigetelés kivitelezésére, ha közelről nem melegíted lánggal, az esetlegesen előforduló szikrától nem fog meggyulladni. Kb 6000 Ft / m2 áron számolhatod fehérre festve bruttóban.
Az EPS hasonló mint a sztiropor(hungarocell) csak jobb szigetelő!?
Azt elfelejtettem,hogy lakatos,hegesző műhelyről van szó és nem szeretném éghető anyagból késziteni a menyezetet,de ha mondjuk lehálózva,+ ragasztó az már nem könyedén gyúlékony!?mellesleg 3 méter magasságban nem gondolm,h dolgoznék oxy-acetilénnel de sosem tudni!
A trapézlemezt (kb.6 euro) 1700 ft/m2 áron megtudnám szerezni és már eleve festett!
A gipsz kartont komplett anyaggal(csavar,profil,gipszkarton stb.) munkadijjal 9 euróért raknák!és ezt + még ugye glettelni,festeni!és volna 15mx8m = 120 m2
A lemezt megrendelném 8m hosszúságú táblákban és a takaró szélessége 1040mm erre felüről menne 10-15cm üveggyapot!
Ha a lemez mellet döntök nem tudom mi lenne a párával!???
Kérdéseim: Jelentkezhet-e vizesedés a falakon az aljzatcsere után? Van valakinek ilyen irányú tapasztalata? Gondolok itt a sávalap szigetelésének esetleges hibáira. A szennyvízcsatorna PVC csöveit a szerelőbeton alatt vagy felett vezessem? Előre is köszi minden tanácsot! """
Az aljzatcsere, megfelelő rétegrenddel nem okozhat vizesedést
Én a lefolyókat a legrövidebb lehetőséggel kivezetném az épület alól
Ha a szerelőbeton felett készül, romlik a hőszigetelés
Sziasztok! Adott egy 60-as években épült kockaház a szokásos sávalappal, 50-60 cm kiemeléssel, kátránypapír szigeteléssel, ami helyenként elég töredezett szélű. A kátránypapír folyamatosságát néhol megszakítja egy-egy utólagos tákolás, de ennek ellenére vizesedés sehol sincs. A szobákban hajópadló van (rajta szalagparketta), alatta salak feltöltéssel, a többi helyiségben pedig műkő, valami gyenge betonban (misungban), alatta salakos föld. Ezeket az aljzatokat szeretném felszedni, majd szigetelni a talajpára és a hőveszteség ellen (szerelőbeton, bitumenes lemez, kb. 10 cm nikecell, aljzatbeton, burkolat). Egyébként kicsit tartok is az ilyen salakos-hajópadlós dologtól, mert hallottam, hogy a fa gyökere valakinél felnyomta az ilyen cuccot, meg aztán a potkány is berághatja magát a szobába. Az előző tulaj idején a pincében is tenyésztek, bár én azóta elbántam velük.
Kérdéseim: Jelentkezhet-e vizesedés a falakon az aljzatcsere után? Van valakinek ilyen irányú tapasztalata? Gondolok itt a sávalap szigetelésének esetleges hibáira. A szennyvízcsatorna PVC csöveit a szerelőbeton alatt vagy felett vezessem? Előre is köszi minden tanácsot!
A gerendás födémnél a felbetont vasalni kell, a vasháló a koszorúba van bekötve, erre a gerendák együttmozgása, a teher elosztás és a mennyezet repédésének elkerülése miatt van szükség.
Utólag már nincs értelme, ha a válaszfalak nem falazottak.
Nopánic köszi a válaszodat, a javaslatod jó, de ennek ellenére Én még feltennék 1 kérdést ami a fórum visszaolvasása közben felmerült bennem.
Olvasgattam korábbi véleményeket a felbetonról, és az alábbi storyt találtam, azt hiszem Én is hasonló cipőben járok:
Idézet:
Családi ház.A födém, betongerendás(E-gerenda), beton béléstestes. Csak a gerendák és a béléstestek közötti rés lett kiöntve betonnal, felbetont nem kapott, tehát kilátszik a gerendák és a béléstestek teteje!!!!! <------Nálam ugyanez a helyzet! Mivel a tetőtér be lesz építve, ezért erre kellene kitalálni valamilyen rétegrendet. A tető nem lesz elbontva.
A statikus szerint, nem kell rá felbeton, mert az csak növelné a súlyt, hanem egyből a kilátszó gerendálra ill. béléstestekre - egy felületkiegyenlítő réteg után, ha szükséges - jöhet a lépésfangszigetelés, és arra egy 5-6-cm beton. Ha "kemény" pl. nikecell-t teszek akkor még vasháló sem kell, ha valami kőzetgyapotot, akkor kell háló. Azt is kiszámolta, hogy a nagy gerendán nem lehet Ytong fal, csak gipszkarton, a kisebbek elbírják az Ytongot, ha gerendára esnek. Ha nem, akkor vasakat kell a fal alá "dugdosni".A tetőtérben a legtöbb fal gerendairányban fut.
A fűtés és vízvezeték padlóban futő csöveit a hálóra lehet kötözni.
Szóval azt szeretném kérdezni, hogy szerintetek igaza van-e a statikusnak. Ez a "hagyjuk el a felbetont" elég idegen számomra, bár kétségtetenűl még jóval olcsóbb megoldás is.
Fél évvel később:
Sziasztok!
Asszem komoly problémával állok szemben. Tetőtér beépítésnél a felbeton alá rakott 2cm-es Toplan lépéshangszigetelő bazaltgyapot átnedvesedett!!!!
Talán emlékeztek rá én vagyok az akinek nem volt beöntve a padlástere betonnal, csak a betongerendák és a beton béléstestek közei voltak kibetonozva. Statitus tanácsára nem öntöttünk rá egy réteget betont, a súlymegtakarítás(vannak hosszú gerendák is) meg a belmagasság csökkenése miatt, hanem erre a kilátszó "felületre" került a szigetelés, és arra egy fólia, majd egy 6-7 cm-es felbeton, amire már burkoli lehet.
Nos, a lényeg az, hogy 1-2 helyen ki lett hagyva a beton a padlóban futó fűtéscsövek pontos beállítása miatt, és itt vettem észre, hogy nedves a szig. a fólia alatt!!!!!!! Rögtön dobtam is egy hátast:) Kivágtam a fóliát, és valóban vizes a szigetelés. A lakás több pontján is ilyen, nem csak egy helyen. Sőt, van(volt) egy utólag lebetonozott 30x30-as rész amit feltörtem, és ott is vizes, pedig az főfal fölött van.
Gondolom páralecsapódás lehet, mert az építési nedvességnek már el kellett távozni , mivel a nyáron készült a beton.A tetőtér még nem fűtött.
Szerintetek mi lehet az oka?
Egy tippem van: a hiányzó alsó betonréteg miatt a béléstestek illesztései között (ahol csak gyakorlatolag a földszinti plafon vakolása választja el a szigetelést az meleg levegőtől) páradiffúzió alakult ki, a fólia meg szépen bedunsztolja.
Az Én kérdésem, hogy mi a helyes megoldás? A helyzet nálam is ugyanez, de én még ezután akarom a padlásteret kialakítani.
Kell felbeton vagy sem? Van-e értelme utólag vagy sem? A fenti történetből tanulva gondolom nem árt egy vékony betonréteg a béléstestek tetejére, márha ez volt a nedesedés oka.
Nálunk E7 gerendákból és beton béléstestekből van a födém. A béléstestek és a gerendák köze ki van betonozva, viszont felbeton nincsen. Közvetlenül a gerendákon és a béléstesteken fekszenek a teherelosztó fagerendák.
Úgy mint az alábbi képen van:
Erre van ráfektetve két réteg üveggyapot szigetelés. Viszont így semmit sem tudunk a padláson tárolni. Tervbe van véve egy tárolószoba kialakítása a padlástérben ezért a födém felületét teljesen át kell alakítanunk, ehhez gyűjtök most infókat.
1, Hogyan kell szabályosan kialakítani a födémen a rétegrendet?
2, Az hogy nincs felbeton a fatalpak alatt gondot jelent vagy sem? Ha igen mit lehet ezzel utólag csinálni?
3, A rétegrendre jó-e következő elképzelés? - 5 cm felbeton, ami körül veszi a fatalpakat is (ebbe kell-e acélháló, illetve szükség van-e erre a rétegre vagy egyből jöhet a szigetelés?) - kb. 12 cm vastag lépésálló szigetelés (ez milyen legyen?) - a tetejére újabb 5 cm betonréteg (ebbe kell-e acélháló?)
4, Az hogy a szigetelés és a rajta lévő beton körbeveszi a fatalpakat jelenthet gondot? Például elrohad a fa, terhet nem úgy ossztja szét mint előtte. Ha fentállnak ilyen gondok akkor hogyan szokták ezt megoldani?
Házfelújításnál Schiedel kémény van előírva. Egy korábbi elmaradt építkezésből meg van a kéményem ( Schiedel SR 200-as), de mivel annak idején ( kb 5 éve) nem kellett se számla se semmi róla így nincs semmi papírom. Annak idején is magánszemélytől vettem.
Beépíthető így a kémény? Természetesen minden eleme eredeti.
Én új épületbe is betervezek szereltet, mert pl nem kell alapozni, igy gyakorlatilag bárhová berakható.
Nyugodtan lehet szerelt kéményt rakni/tervezni bárhová, az a lényege, hogy LEGYEN MINŐSÉGTANÚSITVÁNYA.
(régebben a bádogos megvette a belső koracél csövet, körérakott gypot szigetelést, és alu bádog köpenyt tett rá. Most már ezt nem fogadják el, gyárinak kell lenni kivül-belül.)
Az elrepedt samottcsőbe már belelehet tenni a saválló csövet
Hallottam, hogy még átvétel elött használták a kéményt, elrepedt a samottcső és megmagyarázták a károsultnak, hogy mindez azért történt mert még nem volt meg az átvétel
Hiába építed kéménytéglából, hőszigeteléssel, saválló kórcsővel, múbizonylatolva, új építés esetén tudtommal csak a Schiedelt fogadják el mert az elöbbi kombóra ráfogják, hogy nem rendszerazonos és a kör bezárult.
Mintha olyant hallottam volna, hogy a kémény vezér meg a Schiedel vezés egyazon személy
Elvigye a megfelelő mennyiségű égésterméket ( szelvény ), győzze le az ellenállást ( magasság, füstgáz hőmérséklet), legyen egy megfelelő ideig tartós ( a belső anyagok ) ezeket nem rendszer azonos anyagokkal elérni nem lehet ??
Ha beton került volna az adott helyre, nem lenne hajszálrepedés sem.
Mint KömKel is írta, nincs semmi probléma az E gerendás födémmel csak hasonlóan járt mint a kémény
Ha jól emléxem, kéményt csak rendszerazonos anyagból lehet építeni, tehát külső betonköpeny, szigetelés, samott, amiből nem egy már elrepedt.
A km tégla szigetelés, kór-saválló cső, ami örökös, az nem rendszerazonos kombináció, de ha rájönnek, hogy elrepedt a samott, akkor már belerakható a samottba a kórcső
Nem, végig béléstesttel töltöttük ki, arra ment a vasalt felbeton. Mindenféle gerendavég vasalás és koszorúba bekötés is volt, de pontosan nem tudom megmondani, hogy mi, mert nem tudom a szakszavakat :-)
Az egyik oldalon ha jól emlékszem 4.5m-es a másik oldalon 4m-es gerendák vannak. Középen pedig 30cm-es főfal.
Három helyen látok a nappaliban végigrepedést, de tényleg csak hajszálrepedés, vagy inkább felpúposodott a glett. Surlófényben látszik.
Ráadásul egyik sem olyan gerenda ami fölött fal van a tetőtérben.
Behajlást nem látok - talán azt sem tudom, mit nézzek.
Nincs abszolút semmi baj az E gerendával, csak a szabványok szigorodtak 2011-től, aminek már nem lehet megfeleltetni. És nem a teherbirásával van gond, hanem a földrengésvizsgálatnak nem felel meg.
Állítólag, valamikor, volt valamilyen kavarodás itt a színek kikeverésénél és így jött létre ez a szín, amelyre végül a választásunk esett. Ugyanazzal a számmal van jelölve csak a kódja végén van egy /m.
Nekünk az egyik háznál még G gerendával , közte beton kefnikkel. Kurva nehéz volt. Daruval emeltettül, de a végső finom állításhoz is 6 ember kellett egyszerre.
Aztán a következőnél már un. Fert gerendák lettek beépítve. Mádodmagammal emeltem föl . A bélétestek kerámia testek voltak.
Nekünk 2008-9-ben épült a házunk E-gerendával, kb. 4.5 - 4 m-es távokon. vasalt felbeton került rá, de biztosan nem 18cm.
A tetőteret beépítettük.
Komoly(nak tűnő) problémát nem láttam eddig, néhány gerenda hosszában van hajszálrepedés a vakolaton, de csak súrlófényben látszik.
Hibáztunk?
Illetve érdekelnének az általad említett hosszú távú hátrányok. Mire számítsunk? Stabilnak tűnik a ház eddig. Bár a külső vakolaton (nincs színezve, csak vakolva-simítva) néhány téglasor vonalában és fut hajszálrepedés.
A fűtés a legnagyobb hidegekben is úgy működött, hogy délután 3-4 körül begyújtás, ami reggel 7-ig működött, ( égőfej) majd egész nap semmi fűtés, és délutánra kb 18-20 fokra hűlt vissza a lakás Az előremenő víz 50-60 fokos
Azért olcsóbb, mert az E gerenda 19 cm magas, és gyakorlatilag a felbetonon kivül nem nagyon kell rá beton.
Az LMF (és a porotherm is) gerenda viszont 12 cm széles és csak 6-8 cm magas, tehát a béléstestek közötti ütegbe is kerül beton. Valamint kellenek bele pipavasak a gerendavégekhez, és a felbetonba kell vasháló is.
Továbbá alá kell támasztani, ha jól emlékszem ekkora fesztávnál talán elég csak középen.
Az E gerendát el kell felejteni tényleg, mert a méretkötöttsége is idejétmúlt, valamint nem egy hosszútávú okos döntés.
Na, ez megnyugtató válasz :) Nekem a legnagyobb falköztávolságom 6m (ami eredetileg 5,60 volt, csak az E-gerenda méretlépcsője miatt lett módositva, de akkor lehet, hogy visszamegyek 5,60-5,70-re).
Az LMF 4-5cm-es felbetonnal később már akár alkalmas tetőtérbeépitésre is?
Valójában ha az LMF-re is és az E.gerendára is min 4 cm felbeton kell, akkor miért mondják azt, hogy az E-gerendás megoldás sokkal olcsóbb, mint a többi? Az alátámasztás miatt?
Dettó ugyanez, aranytölgy fóliás garázskapu, szőke dió a szarufákra és lambériára. Nekünk viszont ehhez a vékonylazúr 616-oshoz ajánlottak nyílászárókra valót hasonló színben szintén Milesit. Az eresz pedig bronz.
Hörmann aranytölgy garázskapu volt az alap. Az ablakosok kevertek hozzá színt, a szarufa/lambéria pedig Milesi 616. Nagyon szép fénye van, ha kisüt a nap, akkor "mosolyog". ;)
Annyi "kehe" van, hogy a garázskapu tölgymintás fólia, az ajtó/ablak toldásmentes borovi, a szarufa pedig luc. Így erősen függ az összhatás a megvilágítástól és a szögtől.
Igen, de ő azt akart a megmagyarázni, hogy ha van két különböző hővezetési tényezőjű anyag (esetemben a Silka tégla és a vasbeton), és ha mindkettőre ugyanaz a hőszigetelő megy ugyanakkora vastagságban, akkor a jobb hővezetőjű anyag hidegebb lesz, mint a másik és emiatt hőhid fog kialakulni.
De itt a forumon utánaolvasgatva arra jutottam, hogy 25 centi eps mögött már mindegy, hogy milyen anyag van. Nem?
B-30-as fal belső vakolattal, külső kőporos dörzsöléssel, azon 4 cm terranova hőszigetelő vakolat, simítás majd egy szórt terranova vakolat. Vakolatokkal 38 cm vtg.
Az "E" gerendás födémet nem ajánlom sehová, mert az új szabványok szerint nem lehet megfeleltetni tetőtérbeépitésre, még kis fesztávon sem.
Tehát ha egyszer is felmerül, hogy a későbbiek során tetőtérbeépités vagy emeletárépités lenne, akkor már ezt nem szabad berakni. Inkább Porotherm vagy LMF.
(ettől függetlenül a szélességgel kapcsolatban igazad van, csak a statikus nem szereti ennyire kicentizni a koszorút (meg én sem))
Ha E gerendás a födém és nincsenek felemelve a gerendák, hogy aláférjen a koszorúvas meg a beton, akkor jó esetben csak 15 cm, előfal, szigetelés nélkül
egy nappali. csak nézegetem a képes epitkezos blogokat és ott látok ilyeneket. teljesen ésszerű amit írsz. lesz padlófűtés. a jarofelulet sikja pedig amennyire lehet, közel a talajhoz, mert kertkapcsolata lesz. KomKel kolléga ezt kb 25 cm magasságban ajánlotta, érthető okokból.
a másik dolog pedig az, hogy a falazat kiválasztásánál, plusz a rá kerülő hoszigetelesnel állítólag az egész ház hotechnikai mivoltát is figyelembe kell venni. hiába lenne egy x parameteru fal jó amúgy, a mi esetünkben ez nem biztos, hogy igaz.
38-as tömör téglás a meglévő falunk, rajta 12 cm EPS. 2 ablak új, műanyag, 3 megszűnik, 2 régi marad és a bejárati ajtó. persze ezek idővel szintén kicserelodnek. az új részbe pedig szintén újak kerülnek. a tetőtér nincs szigetelve, sem a födém. ezeket kb 5 év múlva tervezzük megcsinálni.
mi erről a véleményetek? számszerűleg mi az az értek, aminek a falazatnak meg kell felelnie, hoszigetelesileg. 30 cm-es nutfederes Porothermben gondolkodok, plusz EPS, ha szabad. :)
azt szeretném kérdezni tőletek, hogy kell e zsaluzni az alapozasnal a föld alatti részt is, ha szilárd a talaj, nem az az omladozos állagú. vagy esetleg azért igen, hogy véletlenül se keveredjen föld a betonba?
fogok meg szerintem feltenni ilyen szintű kérdéseket. :)
statikus azt ajánlotta, hogy ne gerendás legyen a födém, hanem monolitikus, mert az olcsóbb, ha tudok zsaluzoanyagot szerezni. (ha ingyen akkor biztos, de amugyu kétségeim vannak) kb. 6x7 m-es lesz a helység, teljesen egyszerű forma.
pont 20 cm koszorút kömművestől még nem láttam...az +-1-3 cm között mint türéshatár/hibahatár majd ingadozik...nem fognak senkinek 0 mmm eltéréssel dolgozni vagy később csiszolni, hogy pont 20 cm -s legyen...
Teljesen jogosan teszi..., hogy a fal nem lehet 20 cm -s. Ha vékony főfalat akarsz akkor használj prokoncept, ISOCELL, stb falazatot. Ott lehetőség van rá, hogy vasbetonból ilyet készítsél.
Tudod-e milyen vastag a koszorú? Ha 20 cm lenne a falad és 25 cm a koszorúd akkor az hogy nézne ki és belülről és kivülről hajlandó lennél e 5 + 5 cm vakolatot felrakni, hogy terhelés hatására ne látszódjon a koszorú vonala belülről? Tudod -e mennyibe kerül a belső vakolás 5+5 cm -s anyaghasználattal és munkadíjjal?
Gyere hozzám, én ilyen hülyeségekkel nem traktálom az ügyfeleimet :D
Bizonyitsa be neked SZÁMITÁSOKKAL, hogy kell oda a heratekta. Ezredben mérhető a különbség, hogy ott van, vagy nincs, azaz lényegtelen a különbség.
Nem beszélve arról, hogy egy 20-as tartófal feletti koszorút nem lehet tovább szűkiteni, mert a statikusnak nem elég a keresztmetszet. A 20 cm a minimum koszorúszélesség.
nem volt semmi komoly. volt 1-2 rés, amin csöpögött be a víz. kis igazitas, kis szilozas, kis vakolás, cserép csere és azóta minden jó. fel lett mosva a por miatt, nem usztatva. kb 1.5 éve lakunk a házban és elég masszivnak tűnik a födém. semmi rugózás és társai.
Én is arra jutottam, hogy ha rakok 25 cm fehér eps-t, akkor már felesleges a heratekta. Viszont a tervezőm nem hajlandó lemondani a heratektáról, mert akkor hőhidas lesz az egész. Sőt, a 20 cm-es Silka mészhomoktéglát sem akarja betervezni, mert az túl keskeny: "egy tartófal legyen legalább 30 cm vastag". Lehet, hogy tervezőt kell váltanom?
Ja, és szerinte a kontyolt tető olcsóbb, mint a sima nyeregtető, mert ott még oromfalakat is fel kell húzni (csak szerintem nem számolt a kúpcserepek árával!)
holnapra ígérem lesz rajz, az a baj lerajzolva evidens ami a csődzsungelben nem hogy a víz olyan irányba is tud menni.
Joevagyok, Lacivill: köszi a segítséget, szerintem (szokás szerint) Lacivill hozzászólása telitalálat lesz, de lehet hogy egyből veszek vagy 16 db-ot, ugyanis jövő körönkénti szabályozhatóra szeretném a padlófűtésemet.
(eddig mofém golyóscsapokkal kellett nyitni zárni a 20 éves rendszert körönként ha el akartam zárni vmit, arra is yo lesz).
> Szóval még az elején tartok, így jelenleg egy kisebb repedést sem látok.
A gépészetet (3,4 x 2,2 m, 11 cm vastag aljzatbeton) kétszer egymás után egy éjszaka alatt felnyomtam ~12..15C-ról 23 fokra.
Mivel már leburkolták, így fotót nem tudok csinálni róla, de szemre meg se "rezdült", csak egy homogén, világosszürke, (hajszál) repedésmentes felületet láttam (4 hetes).
a bontásra itélt házon valószinű csak az azbeszetes pala van.
Azbesztmenteset kb. 10 -15 éve gyártanak.
Viszont a régi palák között is van az un. hosszúszálú azbeszttel készült és a rövidszálúval. A hosszú szárú azbesztesset, gyártották a 20 -as évektől egészen a háborúig, majd a szociálizmus első éveiben 60 ig a rövidszálúval. Ezek a palák 30 év alatt tönkre mentek.
Az én tetőmön pedig még 1930 -ban készült pala van és jó még vagy 25 évig. Rombusz, barna.
Tény az azbeszt veszélyes. Igen aki bányássza, aki örli, aki a palát gyártja 8 órán keresztűl egy csarnolban meg a tető fedőknek is akik naponta faragják. Na de egyébhelyen. Persze a disznózsir is veszélyes.
Amikor 30 éve az 1931 .ben épült házamhoz toldottam, pala fedés volt előírva : vettem bontásból - sajnos átvertek mert már forgatott pala volt. A palákat korábban 35 évente megforgatták. Tehát ez egy legalább 60 - 70 éves pala volt. Nem tetettem fel.
Egy részét eladtam a másik részét megtisztítottam - beáztatás és spatlival ledúrni a mohát.
És ebből lett a szerelt szigetelésem burkolata . Ráadásul kültéri festékkel befestettem. 25 éve és még min. annyi az élettartalma. Félre van téve 100 db egy esetleges viharkárra.
Amúgy kettő évente cserélek egy db. -ot a 31 -ben felrakott tetőn.
Úgy hogy kapják be !!
Mennyi most egy db. azbeszt menetes pala ?? Vagy 6 éve 500 ft volt darabja.
Amikor a metrót újították fel a Blahától egészen cinkotáig jöttem busszal. Elkezdtem a keletinél számolni a palatetős házakat és a Veres Péter útton az Imre utcánnál a 72 .palás háznál ráúntam.
Utólagos ragasztás nem jön össze? Nem tudom értelmezni amit írtál. Passzív háznál láttam, hogy a tetőtéri ablakokra ragasztva rakták fel a párazáró fóliát. Tok belső oldalára. Az Illbruck szalaghoz képest mindenképpen jó ár. Sajnos mindig utólag derülnek ki dolgok, hogy mit kell másképp csinálni. :)
Sajnos nekem ezek nem lesznek jók már benn vannak a nyílászárók és oszlopok között szintben, így ezeknek a ragasztózása nálam nem jön össze. Azt mondták ennél a cégnél, hogy jövőre kötelező lesz a használatuk!
Van valami egyszerű módszer arra, hogy megkülönböztessem a régi, azbesztartalmú palát az újabb, azbesztmentestől?
El akarunk ugyanis bontani egy házat, és nem mindegy, milyen palát kell elszállítani a hulladéklerakóba. Ott majd biztosan tudni fogják melyikről van szó, de attól tartok, hogy a nekik kedvezőbb fajtára fognak tippelni, ezért szeretném előre magam megállapítani.
Ha van infra hőmérőd, akkor nézd meg vele, hogy milyen hőmérsékletü a sarok, és milyen a plafon többi pontja. Szerintem hőhíd van, és ezért ott lecsapódik a pára, ezért penészedik.
Én meg most úgy jártam, hogy elkezdtem a tetőteret beépíteni. Ytong falak, gipszkarton száraz vakolat...stb. Mivel tél van minden ablak becsukva. Egyszer csak azt vettem észre, hogy egy-két ponton csöpög a párazáró fóliából a víz. Megnéztem, és ott meg volt sérülve. Azt hittem, hogy beázunk.
Kiderült, hogy a rengeteg pára, ami a falazáskor keletkezett, az elkezdett felkúszni a fóliának azon résein, ahol nem zárt rendesen. A padlástérben a szigetelés felett le volt takarva pára áteresztő fóliával, de mivel nagy mennyiségben jött a pára, nem tudta átengedni. Visszacsapódott, és átáztatva a szigetelést, lecsöpögött.
Elképesztő milyen sok pára tud keletkezni az épitkezésnél.
Az lehet, ugyanis hirtelen jöttek a hidegek és egyből fűteni kezdtünk azt elképzelhetőnek tartom hogy néhány ponton a tükörfólia és a karton között nedves maradt..bár nem tudom eddig miért nem láttam ilyet...most azt méregetem h nagyobb lesz-e a folt vagy nem...bár látványosan nem "hízott"...De továbbra sem tudok mit kezdeni vele..legfeljebb lefújom Szavóval:-(
Cseppet elterveztem a rendszeremet :) Ami a lényeg, valamilyen megoldás kellene arra, hogy amikor egy bojler vizét átkeringetem egy szivattyúval, az adott ág nyitva legyen, amúgy zárva.
Azaz egy sima golyóscsapot kellene "automatizálni". Ivóvízről van szó, max 80 fok, elzárási sebesség nem szempont, de mágnesszelep meg motoros golyóscsap még 1/2 collosban is igen drága...
Esetleg vkinek van vmi ötlete hogyan úszhatom meg hogy ne kelljen megvennem egy 20e ft-os valamit?
A lényeg hogy azt a fél collos csövet néha zárni kell, néha nyitni... ... ... :(
Addig minden fürdés előtt el kell húzni a fürdőszobaszekrényt és mögötte állítani a golyóscsapon :P szóval sürgős lenne...
A PUR nyomja a szalagot a kerethez. Szerintem úgy a legjobb. Csak lehet, hogy tényleg nehéz berakni úgy a keretet a nyílásba.
A külső szalag még problémásabb lesz, mert fel van rakva a homlokzati, bár nincs még behálózva. Lehet stupákolni. Grafitos a szigetelés a telelt remélem kihúzza. Austrothermes ember szerint nem lesz vele gond, csak a hálózás előtt hagyni kell kiszáradni.
Na mindegy most a belső a fontosabb, mert januárban lesz a festés.
megnéztem felülről és száraz a tükörfólia is. a benti ruha szárítás eddig is volt és mondom nem jelentkezett ez a probléma....gyakorlatilag három helyen látok foltot egymástól 3-4 méterre egy légtérben vannak átmérőjük ca. 1 cm...amúgy amit javasoltál hogy cserélni az érintett szakaszt azt hát nemtom h lehet kivitelezni..
ha a fánál a korhadás nem indult el, tényleg nagyon sokáig tart. Viszont ha a padlásod padozata agyagos , hogy szép is legyen , felsepred ,majd egy 'pici' vizzel meglocsolod és elkened. kb. 3 -4 évente egy gondos gazda megteszi !!
itt biztos tudnak neked hatékony megoldást mondani, de szerintem ott harmatpont alá esik a hőmérséklet, illetve nem szellőzik ki rendesen,vagy víz érte a gyapotot.
a javaslatok szerintem.
1:szellőzés biztosítása
2:vastagabb szigetleő anyag
mellesleg ha sokszor éri pára , vagy víz már szinte semmit nem ér, javasolt az érintett szakasz cseréje...
Sziasztok ! Abban kérném a hozzáértők segítségét hogy arra keresnék választ, mitől penészfoltos a gipszkarton állmennyezetünk. Három éve építettünk ,téglaépítés családi ház fa gerendás felülről 20 cm kőzetgyapot van. Felmásztam a padlástérbe és a foltok körmnyékén felszedtem a kőzetgyapotot de semmi különlegeset ( csak néhány egérürüléket) nedvességfoltot nem láttam. mire lehet ezt vélni? Eddig miért nem jött elő? 2010-ben amikor gyakorlatilag állandóan esettt még a kőzetgyapot tetején is lehetettt érezni a nedvességet - akkor sem tapasztaltam ilyet! A hőtükör fólián ami a kőzetgyapot alatt van sem láttam sérülést, vágást....köszönök minden választ előre is!
Tudna valaki infot adni, mi a helyzet ha padlófütés felleti lapburkolat nem tetszik, érdemes felszedni, vagy felülburkolni? Milyen megoldások léteznek? mi a legoptimálisabb, legolcsóbb, meg ugye emelkedne a padló szintje is ha rárakok még egy réteget.
Kérdezd meg a férjemet: hálószobában, ahová tényleg csak aludni járunk, neki max. 20 fok! (Már várom a klimaxot, amikor hőhullámaim lesznek és nem fogok fázni! :D) Mondjuk a gyerekek már megszokták: születésüktől kezdve északi szobában aludtak, a leghűvösebb -északi- szoba most is a lányomé lesz, mivel a kruppra különösen jó a hűvös.
"Á dehogy! A falnak szellőznie kell, az EPS pedig lezárja" - jött az indok.
Hiába magyaráztam neki, hogy a lakáson belül keletkezett pára 1%-a ha ki tud jönni a téglán keresztül, ami már nem oszt, nem szoroz, ugyanis a maradék 99%-al úgyis kezdeni kell valamit.
Nem csak a korlátozott hőleadás miatt érdemes megfontolni a mennyezetfűtést a padló helyett a melegburkolatos szobákban. Egy csomó burkolat egyből kiesik, ha padlófűtés van, mert nem bírja vagy bírná, de a gyártó nem garantálja a használhatóságát padlófűtéssel.
Egyébként ha melesznek a 0.2-nél jobb falak (és a többi is), akkor a hőleadással nem lesz gond, tízen-huszon W/m2-re lesz szükség átlagos időben.
"Azaz a fal és az EPS közé vastagabb légrést kell hagyni távtartók használatával, hogy az alul és felül hagyott nagy résen keresztül rendesen tudjon szellőzni a fal..."
Valamit hallottak a légrésről.
valóban valamikor a szerelt szigeteléseknél volt légrés. Csak nem ott.
a szerelt szigetelésnél belülről kifelé :
fal- szigetelés -légrés kiszellőztetve -majd a burkolat.
A padlófűtéssel csak annyi gond van, hogy nagyon nehéz szabályozni, egyébként tökéletes fűtési mód. Nagyon át kell gondolni a szabályozás-vezérlés dolgát, és a megfelelő érzékelőket elhelyezni még betonozás előtt.
A bútorozottság miatt a helyiségek alapterületének 80%-át szabad csak maximum venni, és greslapnál ezt felszorozni 80W-al, ebből jön ki a maximálisan kinyerhető padlófűtés. Ha ez elég a helyiségnek, akkor okés, ha nem akkor kell kiegészitő fűtés.
Akkor ha jól értem csak azokba a helységebe javasolnád a mennyezet fűtést ahol parketa van? 3 kicsi hálószobát tervezek. Az összes többi helységbe mehetne padló. Egyébként pont azt hittem, hogy a melegburkolat (parketta) alatt jobb a padló fűtés...
Jah, és a szálló port el kell felejteni, mert NEM LÉTEZIK padlófűtésnél. Régebben amikor 50 fokkal fűtötték a padlót, akkor előfordult ez a jelenség, de ma már 35 fokot sem engednek a padlóba.
A szobáknál inkább az a baj, hogy ha parkettás, akkor a hőleadás 40-50W körül alakul, tehát a fele a greslaposnak, és nem mindig elég kielégiteni a hőigényt.
A mennyezetfűtés lehet gipszkartonos is, vagy vasbeton födémre alulról csavarozott és gipszes vakolattal vakolt.
Mindegyik nagyon drága, a gipszkartonos rendszerlemezes megoldás csak anyagárban 6-7000 Ft/m2 (én házilagosat csináltam 4200 Ft/m2-ért).
Ha monolit födém van, akkor viszont bele lehet ágyazni a csöveket betonozás előtt, tehát ugyanannyiba kerül, mint a padlófűtés, ott is csak a csövek tekergetését kell kifizetni, mert a többit a beton elfedi.
Viszont mennyezetfűtésnél illik 30 cm feletti hőszigetelést rakni felülre.
(egyébként nagyon durván jó dolog a mennyezetfűtés, én a falfűtésnél is jobbnak tartom)
A mennyezetfűtést gondolom a szálló por miatt javasoltad a hálószobákban. Ehhez viszont elegedhetetlen a monolit vasbeton födém. Akkor már nem jobb ha mindenhol mennyezet fűtés van? Drágább mint a padló?
> Nálam egy mélyépítő mérnök meg egy kőműves alkotta csapat követte el mindezt.
Pont másnap szigeteltek nálam egy belső részt a kőművesek, néztem hogy dolgoznak: EPS-lap teljesen körbekenve a széleken, 4 pogácsa, falra fel, vízbe-függőbe. Majd műanyag dűbel túlütve (ne dudorodjon, mert kilátszik), másnap ragasztó, háló.
Elmeséltem nekik a történeted, amire erősen fogták a fejüket.
"Most még úgy érzem falazottat akarok 0,2 alatt. Falfűtést nem szeretnék. Padló lesz és radiátor, egy vegyes kazánnal, de lesz egy gázkazán is."
Ha 0.2-esnél jobb falaid lesznek (és persze a többi felület is ezzel arányos lesz), akkor kár a padlófűtés mellé még radiátorokkal is bajlódni. Egy nagy csomó extra pénzt meg lehet spórolni, ha csak padlófűtés van. Ha valamelyik szobában nem lehet padló, akkor oda meg mehet mennyezetfűtés (ugyanaz, mint a padlófűtés, csak a födémbe betonozva). Így egyféle hőmérsékletet kell csak előállítani.
Hát ez tényleg horrorisztikus volt, álmomban se jöjjön elő! A végeredmény egyébként úgy külalakilag is szerintem osztályon aluli lett, meg sem merem mutatni! És mindezt mennyi pénzért!
Nálam egy mélyépítő mérnök meg egy kőműves alkotta csapat követte el mindezt.
Egy fiatal kőműves szaki! Vajon mit tanult az iskolában? Vagy ezt nem tanítják?
Hány embert fog még megszivatni?
Ez a légrés téma volt egyébként a legmeredekebb, de ezen kívül volt még jópár szakmai melléfogásuk, csak győzzem majd rendbetetetni!
> Kérlek, tegyél majd be a teljesen felfűtött beton felületéről képeket!
> Kíváncsi vagyok, okoz-e zsugorrepedéseket ez a módszer.
5 napja kezdtem el felfűteni az aljzatbetont, ami akkor 3 hetes volt (a gyorsító miatt relatíve 6 hetes).
Egyelőre egy ideiglenes fűtéssel, mert a véglegeshez le kell burkolni a gépészeti helyiséget, azt viszont előtte szárítani "illik".
Egy 150 literes bojler 2,4 kW-al fűti a vizet, amit 9 körben körönként 0,7 l/perc térfogatárammal keringet egy szivattyú. Van a rendszeren egy 2,5 bar-os biztonsági szelep illetve egy 50 literes tágulási tartály (ez volt polcon :). A bojlert _FORDÍTVA_ kell bekötni, azaz az alsó, eredetileg hideg cső az elmenő, a felső (eredetileg meleg) pedig a visszatérő.
Akkor +2C volt az aljzatbeton hőmérséklete, most közelít a 11 C-hoz (kb. 10 m^3). Elmenő víz: 16C, visszatérő 11C, üzemi nyomás: 1,6 bar.
Ez az 1 hét "szibéria" kissé bekavart, mert ha szellőztettem akkor hűlt, zárt ablakoknál pedig nem bírtam a párával... Akkor egész napra minden ablakot kinyitottam és pár órát rásegítettem egy 5-8 kW környéki PB-s hőlégfúvóval. Mostanra normalizálódott a helyzet napi 5 liter vizet szed ki egy párátlanító, illetve egy leheletvékony, kb. 1-2 cm széles páraráteget törlök le naponta az ablaktáblák alsó széleiről.
Szerintem nem működik rosszul a házikó, mert amikor pl. odakinn egész nap -10 fok, éjszaka -15..20 C volt, akkor is emelt 1-2 fokot (4->5 C) a 2,4 kW a kb. 20 tonna betonon, napi pár óra szellőztetés mellett.
Pedig még nincs se homlokzati, se lábazati hőszigetelés, illetve kb. 8 méteren le van verve a koszorú szigetelése (ez nagyon látszik, vizesedik is rendesen ott a fal, illetve egyedül abban a szobában fagyott be belülről az ablak...).
Tartós -10 C alatti hőmérsékleten az aljzat nem hűl +2C alá (garázsban +1C, de annak csak 30HS a fala, illetve ujjnyi hézagok vannak még a kapunál, mivel nincs még leburkolva).
A garázs felfűtését egyébként még hagytam (túl sok lóerőt visz el), lezártam az ogy-n és kinyomtam kompresszorral a vizet abból a körből.
Szóval még az elején tartok, így jelenleg egy kisebb repedést sem látok.
Mondjuk a gépészeti helyiség betonját már feltoltam +15C-ra, viszont akkor le volt állítva az összes többi kör, és mivel jött a kemény hideg, ezért inkább nem kockáztattam.
Remélem mihamarabb be tudjuk kötni a végleges fűtést, akkor 8 kW-al megnyomom, és beszámolok a beton állapotáról.
> belülről kifelé mondom a faltól távolodva: > ragasztó/légrés > 5 cm-es hungarocell fekvő tábla
Ez nem "bug", hanem "feature". Sajnos komolyan gondolják, és terjed a hülyeség.
Próbálta magyarázni egy ismerősöm, hogy így _kell_ a homlokzati hőszigetelést megcsinálni. Azaz a fal és az EPS közé vastagabb légrést kell hagyni távtartók használatával, hogy az alul és felül hagyott nagy résen keresztül rendesen tudjon szellőzni a fal...
A csapos fafödém megfelelő méretű gerendákkal jó lehet tetőtérbeépitéshez, ilyen fesztávon szerintem megerősitést sem igényel.
15x15-ös gerendát 45-cm-ként rakva elég a mostani szabványok szerinti teherbiráshoz is, a hagyományos csapos fafödém meg ugyen minimum ilyen keresztmetszetű, és sokkal sűrűbben van rakva.
a csapos gerendás fafodemrol mi a véleményed? ilyenunk van, a gerendak szépen egymás mellett vannak. :) Három főfal van párhuzamosan. az egyik falkoz 4 m a másik 3 m.
ha szeretnénk majdan beépíteni, érdemes vendegfodemet rá tenni vagy jó lehet magában is. feltetelezzunk jó állagot. az új részre már vasbetonfodem fog kerülni.
Ez nagyban függ a ház alaprajzi elrendezésétől is, mert a fafödémnél sokkal többet kell főfalazni, vagy mestergerendázni, ami nem számszerűsithető látatlanban.
Szóval ennyire azért nem rózsás a helyzet, nincs ekkora különbség a végén, én max 20%-ra saccolom.
Ezen még nem gondolkodtam. A szeglemezes födémet azt hittem, hogy legyártják géppel, kiszállítják és összerakják. A fafödémre a tervezőm is azt mondta, hogy 7 méter feletti mestergerenda kéne. Iylet nem lehet szerezni....tényleg így van? Itt sem lehet számszerűsíteni? Laikusként annyira sz..r hogy nem tudok érdemben a dolgokhoz szólni. Kénytelen vagyok más emberek véleményére hagyatkozni. nincs is ezzel gond....csak ahány ember annyi féle vélemény. Egyik ismerős azt mondta, hogy legalább 5 kilóval több lenne a monolit! A padlás nem érdekel. 5 kilóból csainálok inkább egy faházat ....nem kell annyi füvet nyírni legalább ;)
Ha olyan kivitelező csinálja a födémet, akinek nem kell bérelnie a zsaluzatot, akkor nem drága a monolit födém, kb ugyanannyi, mint a gerendás.
Tény, hogy a fafödém olcsóbb, de ha figyelembe vesszük, hogy 5 méter felett már erős a lehajlása, a plusz tartófalakkal (és azok alapozásával) elveszik az árelőnye. Továbbá a hanggátlása nulla, tehát illik a gyapotszigetelésből legalább a felét hangszigetelőből csinálni.
A szeglemezes nagyon pontos tervezést és kivitelezést igényel, valamint a mozgathatósági és szállitási korlátok miatt drága. És azt sem szabad elfelejteni, hogy a padlásteret tönkrebacca.
Most még úgy érzem falazottat akarok 0,2 alatt. Falfűtést nem szeretnék. Padló lesz és radiátor, egy vegyes kazánnal, de lesz egy gázkazán is. A nappaliba akarok egy tömegkályhát de ez majd még kiderül.
A födém most a műszaki leírás szerint vasbeton födém. DE én úgy tudom, hogy ez a legdrágább megoldás. Sokkal jobban tetszene egy hagyományos fafödém mestergerendával (vagy többel..amennyi kell) vagy egy szeglemezes szerkezet! Sokat lehetne spórolni a monilit födémhez képest. Ez adja a legnagyobb tervezői szabadságot, de az ára sokkal több (állítólag) mint az előbbemlítettek.
Ezt azért kurva nehéz számszerűsiteni, pláne konkrét épület nélkül...
Attól is függ, hogy milyen fűtésed lesz. Falfűtés esetén értelemszerűen fontosabb a hőtároló tömeg, padlófűtésnél már kevésbé.
Azt is figyelembe kell venni, hogy a mai modern jól szigetelt házak rákfenéje a fűtési rendszer szabályozási kérdése, mert a kicsi hőigény miatt nehéz megtalálni a megfelelő komfortot, ne legyen nagy a túllendülés.
Nem érdemes túlmisztifikálni. Könnyűszerkezetes fal = nincs hőtároló tömeg. Bármilyen falazott fal = van hőtároló tömeg.
A falazattokon belül felesleges bűvészkedni a számokkal, mert nincs jelentősége.
(azt már nem is teszem hozzá, hogy nagyon számit a födém is miből van)
Ha a fal 0.20 alá le van vive, és falazottat akar az ember, akkor a hanggátlás a következő, amit mérlegelni kell.
Veszel egy vonalzót amin cm beosztás van és elkészíted a rajzot.
először egy vázlatot amin minden méret szerepel, majd szép nyugodtan asztal mellett készítesz egy alaprajzot. Szintenként. Igaz így M 1 :100 l a lépték ez ami nem nagyon használható, (pici ) de ha 1 m 2 cm, akkor már jobban néz ki, M 1 :50 a méretarány !
talán még árulnak irószerboltban lépték vonalzót , ha nem nincs más mint az, amit előbb írtam.
Vagy mint itt is néha felraknak nagyon szép alaprajzokat - csak azt nem tudom , hogy mennyire lépték helyesek.
Meg kell tanulni rajzolni úgy mint írni.
A metszetek már komplíkáltabbak.
Ha kész a rajzod elviszed és lefénymásoltatod.
ha viszont olyan munkákat akarsz csináltatni ami engedélyköteles akkor kell hozzá az építész, neki van jogosultsága .
egy egy szint nagyjából ráfér 2db. A 4 re .
A tervnek van céja . pl. egy engedélyezés, egy szerelés, egy eladáskori tájékoztató stb.
Tehát jó ha vannak rajzaid.
Természesen a terv ennél több - nem csak a rajzok, hanem leírások számítások stb.
elpepecselsz vele 1 napot aztán 'kinevezed magad tervezőnek !!
tehát a legfontosabb a lépték helyesség !!
és ha kevés akkor jönnek a rétegrendek, feltárod a házad legalább megismered !!
Igen..pont ezért kérdeztem a mészhomokkal szembeni hőtároló tömeget. Mivel lesz ez kevésbé komfortosabb mint mondjuk a mészhomok fal? Annyi, hogy lassabban fog kihűlni télen? Nincsenek számok, összehasonlítások..? Azért ez így elég szubjektív ...
Elég jó árakat lehet most találni a neten (legalábbis szerintem jók - laikusként). 30NF Porotherm tégla van 240 Ft alatt. Ez szeritnem nem rossz ár. A Porobrick téglát ismeritek? Az is jó választás lehet? Hátha olcsóbb mint a PH. Milyen ezeknek a lyukacsos szerkezetű tégláknak a hőtartása? A mészhomokról olvastam, hogy homogén szerkezetének köszönhetően, elég jó a hőtároló kapacitása. Azért ez a téli időszakban nagy előny lehet....
Most tervezek egy PKC házat, majd nemsokára lesz összehasonlitási alapom.
Az biztos, hogy a terveztetés része drágább, mert a statikusnak komplett 3D-s statikát kell készitenie a falak vasalásához. Tehát amig egy normál falazatú ház statikája kb 200e Ft (engterv+kiviteli), ennél a duplája.
Rövid tömör, lényegre törő! :) MÁS - kívül belül szigetelt zsalus beton rendszerek? Mennyire jók? Most, hogy ilyen kevés házat építenek gondolom lehet alkudozni elég keményen. Azért merült fel mint lehetőség, mert talán egyszerűbb dolgozni vele. Nem kell attól félni, hogy kifog az ember egy idióta kőművest...
Ha a kérdésed arra vonatkozik, hogy kellenek-e rajzok, akkor viszont igen, mivel csak a pontos felmérési tervek alapján lehet olyan költségvetési kiirást késziteni, ami reális és pontos.
Hogy mást ne mondjak, a fűtési rendszeredet a ház hőigényére kell méretezni, mert nagyon nem mindegy, hogy 900x600-as radiátorokat raksz be, vagy 1500x600-as kell. De ugyanez igaz a kazánválasztásra is.
Igen, kicsit aggódtam tőle, hogy volt már róla szó...gondoltam először felteszem a kérdsét aztán elkezdek olvasni. Van mit :) Szerencsére...
Viszon nagyon meglepett amit bemásoltál. Az Ytong ára teljesen versenyképes. Azt hittem, hogy sokkal drágább és ezért számításba sem vettem. A mészhomok tégla miért nem került bele a számításodba? Elég jó tulajdonságokkal rendelkezik...
ÜDv. Mindenkinek. A tanácsotokra lenne szükségem. Az érdekelne, hogy ha most építkeznétek akkor milyen anyagot használnátok homlokzatnak? Mint mindienhol a pénz itt is nagyon lényeges szempont. Sajnos nem áll halmokban a padláson, így kompromisszumokat kell kötnöm.
Alapvető cél lenne egy nagyon jó hőszigetelő képesség (k min. 0,2) és fontos lenne a tömegből adódó hőtároló kapactás is. Vannak már nagyon modern téglák, amiket nem kell szigetelni sem (pl. porobrick NF RW 38 vagy 30) de ezek nem olcsó darabok.
Számításba jöhet a legolcsóbb 30NF-es tégla a piacon, ellátva a megfelelő hungarocel szigeteléssel illetve másik lehetőségként a mészhomok téglán gondolkodom még 20cm-es vastagságban. Természetesen ezt is szigetelni kéne. Mi a véleményetek?
Nem létezik valahol egy összehasonlító táblázat..?
:) Megoldja :) úgy lesznek beadva a dolgok, hogy tuti lesz módosítás jövőre rajta. Ha hiánypótolni kell valamit, akkor az nem gond, csak ne legyen olyan ok, hogy hiánypótlás nélkül visszadobják. Sajna így jött ki a dolog, de előretekintünk. :)
Kicsit olyan, mint amikor a dokit felhivod, hogy beteg a kutya. Ha elmondod nagyjából mi a baja, akkor ő meg tudja mondani mi a gyógymód.
A "tünetek" alapján egy normális állapotú épület normál szintű felújitása bőven kijön 100e Ft/m2-ből kompletten. (pláne mivel pl két köztes födémet pl hőszigetelni sem kell)
Ha azt mondod a dokinak, hogy köhög a kutya, akkor megmondja, hogy mit adj neki. De ha közben eltört a lába is, és ezt nem mondod, akkor a doki nem fog tudni róla...
Természetesen ha probléma van az épülettel statikailag, vagy beázik a pinceszint, vagy vörösrézlemez a tető és ezt is kell visszarakni, akkor ne várjon normális árat.
értem. annyira nem ragaszkodunk hozzá, igazábol a terasz rész lenne a lényeg, a nappali többi része nem. Ha min. 25 centi, akkor annyi, majd feltöltjü a terasz előtt egy kis földdel (nem annyira feltünő, akár 2-3 méteres mélységben), hogy ne legyen lépcső.Nem akarunk feleslegesen több 100e-ket kiadni "feleslegesen".
Köszi a részletes rétegrendet. Holnap jön a mérnök asszony, hogy még idén eltudjuk indítani a dolgot, mert ő szerinte lesz 1-2 nehezítő tényező jövőre.
Természetesen azt aki egy meglévő költségvetést kiírást félre tesz, az neked is ejteni kell !!
ha nincs ilyen kiírásod előveszed a
"A 40 000 000 Ft-os ajánlat viszonylag részletes, több oldal."
kihúzod az árakat azaz újra írod és ez alapján kérsz még ajánlatokat (mondjuk ez plagizálás ha az első csak a tervek alapján csinálta, de azt nem kell nagydobra verni )
hosszú a tél rá érnek a mesterek meg ... mamár a számítógépekrők hamar kidobnak ilyeneket. Nincs is ezzel semmi baj, addig amig hajlandók a finomításra, ha elzárkóznak, felejtős.
Nálam 2 éve egy központfűtés - gázszerelésnél un. hatósági nyomáspróbánál felvett a mester 25 órát. A megfelelő rezsi óradíjjal -ráadásul 2 fővel. Csak rákérdezetem, hogy a 25 óra alatt lesik e a nyomás esést ? Terelt. Tény addig volt nyomás alatt a rendszer. de közben hazamentek és még mást is csináltak.
maga a hatósági akarom mondani a szolgáltatói ellenőrzés és átvétel csak 1 óra volt adminisztrációval. Amiért külön fizettem.
A 40 000 000 Ft-os ajánlat viszonylag részletes, több oldal.
A 120 000 000 Ft-os egy olyan költségbecslés, hogy megnézett valami 2012-es hasonló épületek átlagos felújítási díját, ez kijött 300 000 + áfa körülire és felszorozta.
Én eredetileg a 40 000 000 Ft-ot is túlzónak tartottam, viszont ez a mostani ár annyira durva lett, hogy nem tudom megvegyem-e az épületet.
Az alább írt "közepes árfekvésű" anyagoknál az általad írt a reális + némi bontási-sittelhorhási költség. Max 30 millába igényes, szép kialakítással, jobb anyagokkal bele kellene férnie látatlanban.
Elég sok árazatlan költségvetést készitek a terveimhez, és látom is a beérkezett árajánlatokat, én ez alapján szoktam árakat irogatni ide.
Normál anyagfelhasználásról és normál igényekről szokás beszélni, ha valaki általánosságban kérdez. Ha extra igények vannak, akkor azt jeleznie kell már a kérdés felvetésekor...
Az, hogy hozzávágsz valakihez egy tervet, és körülirod mit szeretnél, NEM ugyanaz, mint egy komplett árazatlan költségvetési kiirás, ahol egy épitésszel végigrágod mit szeretnél, és ennek alapján ki vannak számolva a mennyiségek és ki vannak irva a munkafolyamatok.
A vállalkozóknak ezután ezt csak be kell árazni, és ezáltal mindenki azonos műszaki tartalomra ad árat.
Egy ilyet készitenek családi ház méretben 30-40e Ft-ért, mivel ez azért nagyobb ezért irtam 50-60e-t (én legalábbis ennyiért szoktam csinálni).
Bazzeg... még 40 milláért is elvállalom én sajátkezűleg. Kurvasok!
Totális felújitásra-hőszigetelésre, amikor csak a ház szerkezete marad meg, és még tetőhéjalást is cserélni kell, 70e Ft/m2-nél nem lehet drágább, de inkább tendál az 50e felé.
Mindkét ajánlat reális lehet, a beltartalomtól függően.
Csináltass tervezővel egy árazatlan költségvetést és úgy kérj ajánlatot. Mint látod, van különbség az ajánlatok között, ám nem lehet tudni, mit takar egyik és másik. Akkor tudod az ajánlatokat összehasonlítani, ha konkrét kiviteli terv alapján ugyanarra adnak ajánlatot.
Tudom, Magyarországon a szellemi munkát szeretik a legkevésbé megfizetni, de ez itt a te érdeked elsősorban. :)
"hogy a jarofelulet egy sikban legyen a kerttel, ne legyen lépcső, szintkülönbség. ez a teraszra is igaz lenne, ahonnan végül is kilehet majd lépni a fűre."
Végre találkoztam egy olyannal mint, ahogy az öcsém kb. 25 éve csinálta .
Neki is fixa idejája volt ez az egy szint a kerttel elmélet. Ő annó úgy fogalmazott "szeretnék ha a kert befolyna a házba"
Kinéztek egy nyugati lapból egy csoda házat, azt adaptálták a helyi viszonyokra. Megterveztették kiviteleztették....
és valóban a nappali és a földszint padozat aznos szinten volt a kerttel.
Ezzel addig nem is volt baj amig nem jöttek az esős idők - a telket egy száraz periódusban vették. Ráadásul az utca legmélyebben fekvő telke volt - nyilván azért nem kelt el addig. Mindegy.
Párszor említettük, hogy jó lenne annak a padozat szintnek egy - 30 -35 cm -rrel feljebb lenni. Nem halllgatott senkire. Még abba sem ment bele , hogy legyen egy enyhe rézsű.
Aztán amikor jöttek az esők , a kert helyett a víz folyt be a nappaliba.
Persze ha olyanok a terepviszonyok, olyan a talaj lehet, de az a minimális megemelés nem árt.
A másik véglet.
Pár utcával tőlem arrébb egy ürge építkezett lefele 1 m az alap, felfelé a lábazat szintén 1 m. A terepszint felett a lábazati rész feltöltve jó sok földdel.
Egy olyan helyen ahol száz éve még csak belvíz sem volt. Ha van egy intenzív nyári felhőszakadás akkor se áll a víz 15 percnél tovább az is csak egy -két cm.
A padlószintedet nem igazán tudod a kertével összehozni, ugyanis a vizszigetelés sikjának a talaj fölött kell lennie, tehát a belső padlószint a külsőhöz képest min. 25 cm magasan lesz.
Megoldható persze egy komplett teknőszigeteléssel belül, valamint a falra felhajtott vizszigeteléssel, de a kivitelezési költségek árától dobtok majd egy hátast.
Persze nem olyan vészes, de elgondolkodtató, hogy kb 500e Ft-ot megér-e az egész. (plusz ehhez mindenképpen kell részletes kiviteli terv, mert nagyon el lehet baszni a vizszigetelést is, és a hőszigetelést is)
sziasztok!
korábban írtam, hogy egy nappalit szeretnénk a házunk mellé építeni. az elképzelésünk az lenne, hogy a jarofelulet egy sikban legyen a kerttel, ne legyen lépcső, szintkülönbség. ez a teraszra is igaz lenne, ahonnan végül is kilehet majd lépni a fűre. tervezünk padlofutest (másik topicban olvastam, hogy a 10 centis eps alá nem túlzás) is. Szeretném megkérdezni (csak kíváncsiságból, hogy mégis mennyi beton fog kelleni), hogy ilyen esetben kb. milyen magasan kell lennie az alap felső sikjanak, valamint a szerelobetonnak a foldfelszinhez képest?
gondolom alatta valamennyivel.
köszi.
Könnyűszerkezetesben ne nagyon gondolkodj, mert csarnok esetén a tűzoltó is belepofázhat a szerkezetbe, és a fémpanelesen kivül elég nehéz megfeleltetni mást.
Van valami paneles megoldás, amivel egy nem túl magas csarnok homlokzatát lehetne kialakítani? 3-4 méterenként vannak az oszlopok. A szokásos fém szendvicspanelt ne ajánljátok.
Nekem ugyan nem go-on van, de mindkettő olcsó kategóriás. Még egyiken sem kellett cserélni. Viszont a második vásárlásakor (nem járt hozzá gyárilag), kellett benni, teljesen szabványos, nem volt vele probléma.
Na vettem végül 4e-ért egy vizes vágót én is. A sima brico-s vágó (lásd hivatkozás) mennyire használható? Van valakinek? Ránézésre jónak tűnik. Vajon kést lehet e venni hozzá?
Tudom, hogy cserélik, olcsó flexből a harmadik van már nálam, az elsőt kb. 2 hét után, a másodikat az első bekapcsolás után kellett cserélni. A harmadik meg évekig bírta...Szerintem ezek mindent becsomagolnak, ha 10-ből egyet nem visznek vissza, már megérte :)
Jó lett, meg ez síkban kiáll, nekem tetszik. Amolyan 3D-s lett a burkolat :) Ezen kívül még a tükör köré lett dekor téve, arra is elment vagy 2 nmnyi csempe ára.
A demo összeállítás: alul bordűr, középen a peremes, felül a pencil, hát persze...
Gariról fogalmam sincs, én csak lenyúltam fatertől :) De egy 2500Ft-os eszköz volt, úgyhogy benyeltük a veszteséget.
A vizesvágó lassabb mint a csempevágó, de legalább ez sem porol.
Az asztal mérete valóban kicsi (legalábbis ezeken az olcsó gépeken). Ez általában egyébként nem zavaró, mivel úgyis 1-2-3 mm-en belül kell csak maradni, ha ennél pontosabb vágásra van szükség akkor pedig egyszerűen le lehet csiszolni utólag (végighúzod a lap oldalán).
Kicsit kevésbé éles felületet ad mint a hagyományos csempevágó.
Nagyon pancsol. Ugyanis az a víz ami felkerül a lap tetejére, az már valahova oldalra folyik el. (Ha elindítod már akkor is, hisz ha megnézed az asztalról a víz eleve nem a víz tárolóba folyik vissza.) Tehát ez is szinte csak a kertben használható gép.
Ráadásul azt a kis edényt amibe a víz van, két jelöléssel is ellátták (minimum-maximum vízszint). A szinteket nem tudod megkerülni, így 30-as lap vágásakor 4-5 laponként újra kell tölteni (ennyit kipancsol). Ha kevés benne a víz, akkor szárazon vág, ha sok akkor pedig 3-4 másodperc alatt kiveri a felesleget. S ha ez nem lenne elég, 8-10 laponként takaríthatod az edényt, ugyanis a "por" oda gyűlik.
Én is úgy voltam vele, hogy csak kibírja ez a go-on rezgőcsiszoló azt a 2 beltéri ajtót...hát nem bírta. Aztán kiraktam lomtalanításkor, jött is érte a "gyűjtő", mondom neki, hogy teljesen rossz, leégett - de azért elvitte. Nem tudom, mit csinált vele, ebben még réz is alig van :)
Nincs valami kényelmes asztala. Nem értem a gép tervezőjét... egy 40x40-es lapot azért illene a korong elé tenni, hogy mennyi hely kell még neki. Munkavédelmi szempontból sem utolsó, ha nem a lap lebillenésével kell foglalkozni, hanem elég a vágás és az ujjak megfelelő távolságára koncentrálni. Esetleg van valami kiegészítő asztal hozzá?
Egyébként milyen ilyen szerkezettel vágni greslapot? Könnyen viszi, vagy sok idő áttolni rajta?
Hagyományos bekarcolós csempevágóval is lehet szépen vágni greslapot? Az még áramot sem fogyaszt, és a port sem kell nyelni. Vagy vizes cucc révén az sem porol? Sok a kérdés... :)
Ez a vizesvágó látom sokaknak megmozgatta a fantáziáját. Nekem is kéne jövőre vágni 50m2 greslapot, 2 vágással laponként. Jó lehet erre a célra, amit ott árulnak? Van róla kép, hogy hogy néz ki?
Vizes vágó is van még? 60-as gresst kellene valamivel vágni, ráadásul keresztbe. Ilyen vágó valószínüleg nem lesz a Bricoba. Vajon a vizessel el lehet vágni? Vagy az nagy falat lenne neki?
Persze, tudom, hogy a show kedvéért csinálják a barbárkodást. De lehet, hogy több emberből vált ki ellenérzést, mint akik menőnek tartják ezt a rombolást. Értelmes emberből inkább ellenérzést vált ki.
Miért az szebb hogy egy nívó díjjas építész jelenleg egy nagyváros főépítésze, úgy adott le nyílászáró terveket az épület terveivel együtt hogy eljött és lemérte a műhelyben a már kész ablakokat?
mert ez nem az ovjuk vedjuk a bolygot, jajdeszep a kisvirag musor, es nem is a reszajkoljunk mert az vedi a kornyezetet, hanem a fogyassz, fogyassz kulonben nem vagy senki musor.
milyen kütyü kell, hogy a pisztolyt ne kézzel, hanem kompresszorral lehessen kinyomni? Vagy van olyan ami nem kézi, hanem a kompresszorhoz van eleve gyártva?
Ugyanis hagyományos purhabos beépítéses nyílászáróimat ill. a purhabozást a purhab levágása után szeretném tömíteni, mielött felkerülnek a takarólécek.( nagy felületű ablakokat helyben szilóztak így, csak elfelejtettem megnézni mivel-hogyan) Én akrillal gondoltam szilo helyett.
Én most a tévé mellett vagyok kénytelen dolgozni (krva lassan haladok a dolgozószobával), és a zasszony szokta ezeket nézni. Kb 5 perc alatt felforr az agyvizem tőlük :)
Egyik kedves ügyfelemnél voltak anno a hazai házátalakitósok, és csináltak 3 variációt a házának a bővitésére/átalakitására. Egy cseppet sem vették figyelembe pl a helyi előirásokat, de még az OTÉKot sem, csak az volt a fontos, hogy minél látványosabb legyen az átalakitás...
Sajnos a helyi szabályozás annyira merev, hogy igen nehezen tudtunk aztán dülőre jutni a főépitésszel, hogy az épittetői igényeknek is megfeleljen, de azért még beleszuszakoljuk az előirásokba.
Azt magyarázza meg nekem valaki, hogy a lakásfelújítós-házfelújítós USA és angol (de már magyar műsorokban is láttam így) tévéműsorokban miért kell mindent, azaz lecserélésre váró berendezést, szekrényt szekercével, baltával szétb*szni, meg kivágni a hóra, bulldózerrel 3-szor végigmenni rajta?
Ezek még a szegényebb, rászoruló emberek részére használható tárgyak lennének. Biztos örülnének neki.
Nem magamat akarom fényezni, de egy épitész tervezőnek ezekkel kutya kötelessége lenne tisztában lenni.
Sajnos vannak (sokan) olyan épitészek, akik csak asztal mellett terveznek, és a kivitelezésben nincs tapasztalatuk. Holott ha nincs ilyen szemmel átgondolva egy épület, akkor vagy hőhidas lesz, vagy nagyon sok pluszköltségbe kerül megoldani, vagy mindkettő, az egyéb problémákról nem is beszélve.
És most már a kiviteli tervnek nem szabad eltérnie az engedélyezési tervtől (eddig sem lehetett, de nem vették szigorúan), azaz azt kell megenni, amit az épitész megfőzött. Eltérni csak engterv módositással lehet.
Tegyük fel, hogy az épitész berajzol a tetőtérbe 90-es parapettel egy tetősikablakot, és természetesen ehhez tartozik egy ereszmagasság is majd, ami az összes homlokzaton is megjelenik. Csakhogy
1. az a nyavalyás tégla nem adja ki egész sorra a terven jelölt térdfalmagasságot, a vázkerámiát meg szinte lehetetlen (és gazdaságtalan) magasságában vágni
2. emiatt aztán a térdfal magassága 10 cm-el feljebb kerül
3. emiatt a tetősikablak parapetmagassága 100-ra változik
4. emiatt magasabbra kerül az ereszmagasság is
Szakmailag nincs is ezzel semmi baj. Csak éppen jön az épitésfelügyelet, és 5 cm eltérés felett megbünteti az épittetőt és a kivitelezőt, femüt is, mert NEM TARTOTTÁK be az épeng tervet. Ha volt kiviteli terv, aminél már épelméjűen ki lenne ez osztva, akkor még a kiviteli terv készitőt is megbaccák, mert eltért az engtervtől.
(Mindig Makovecz házait tudom felhozni példának, amik bár jól néznek ki (ez is szubjektiv mondjuk), de a szerkezeti csomópontok rettenetesen bonyolultak, drágák, és maga az épület is többségében funkcionálisan gazdaságtalan. Aztán jön egy ilyen szerencsétlen mint én, akinek erre kiviteli tervet kell csinálnia, azaz kvázi felelősséget vállalni a hagymakupola-féltető találkozásának beázásmentességére...)
- 5 m2 aljzat (vasalt szerelőbeton, hőszigetelés, aljzatbeton, burkolat): 20-25e x 5 = 100-125e Ft
- 5 m2 födém: 5 x 10e = 50e Ft (ha emeletráépitéses, akkor a duplája)
- 5 m2 tetőszerkezet hőszigetelve: 5 x 15e = 75e
- kelljen emiatt mondjuk fél métert toldani az épületen, kétoldali külső határoló falak: 2 x 0.5 x 3 x 15e = 45e, ha kétszintes akkor ez a duplája.
- ugyanez miatt alapozási többlet: 2 x 0.5 x 1 = 1 m3 x 20e = 20e
tehát saccra olyan 100e Ft/m2-re jön ki a többlet.
Egyébként manapság már 160-180e Ft/m2 áron fel lehet épiteni egy házat karbatett kézzel. Ha az anyagbeszerzést te csinálod, és esetleg dolgozol is rajta, akkor ez levihető 140e Ft/m2-re is.
Továbbá az emeletráépitésnek a költsége a földszintinek kb a 70-80%-a, mivel nincs alapozás-lábazat-szerelőbeton-aljzathőszigetelés, és a gépészeti dolgokat is csak tovább kell tolni a felső szintre.
Ha adott egy családi ház építésének ötlete. Azt mondják általában, olyan 200.000 Ft körüli m2 árral kell számolni, egy két szintes, össz. 200 m2-es házról beszélünk.
Arra azonban sem az építész tervezőnk sem ad választ, de máshol sem találok, hogy mi van akkor, ha egy 30 m2-es nappali helyett inkább 35 m2-et szeretnénk építeni. Nem kell emiatt sem új nyílászáró, sem elektromos dolgok, stb., amelyek nagyban növelik az árat. Ilyenkor vajon mennyivel érdemes számolni? Elképzelhető, hogy egy 5 m2-rel nagyobb nappali csak pl. 50-80-100.000 Ft/m2-rel kerül többe, akkor inkább azt szeretnénk, de 1.000.000 Ft-ot nem áldoznánk azért az 5 m2-ért.
Ekkora vastagságú hőszigetelés mögött már nincs különbség a beton és a Silka hővesztesége között, felesleges lenne a koszorút keskenyiteni XPS hőszigeteléssel.
A gerendáknak nem okoz gondot, mivel 10 cm felfekvéssel beérik (7 méter felett 15 cm).
A talpszelemen már érdekesebb, ugyanis 20 cm koszorú szélesség kelleni fog minimum, tehát nem rakhatsz hőszigetelést a koszorúd elé (csökkentve a szélességét), csak külső, utólagos hőszigetelés jöhet szóba.
És mivel ilyen keskeny a hely, a koszorú-födémbetonozással EGYIDŐBEN el kell helyezni a tőcsavarokat, utólagos szóba sem jöhet.
Én is Silka téglából szeretnék épitkezni a nagy hőtároló tömege miatt. Viszont a 20 cm-es tartófalra rá lehet simán tenni az E és LMF gerendákat? Nem lesz az túl keskeny nekik? Valamint a talpszelemeneknél sem okozhat gondot?
Ha valaha is szeretnél tetőtérbeépitést, akkor mindenképpen LMF gerenda KELL. Ha padlástér marad, akkor jó az E gerenda is.
Árban nagyjából ugyanott vannak, csak az LMF födém a betonozás és pluszvasalás miatt macerásabb kicsit, valamint értelemszerűen az alátámasztások miatt nem tudtok közben alul dolgozni.
Köszönöm a válaszokat. Na, ez az... Van, aki azt mondja, hogy kell alátámasztás és van, aki azt, hogy nem.
Mennyivel lenne drágább a Leier mesterfödém, mint az E-gerendás megoldás?
Egy közeli tüzépen ugyanis olyan "akció" van, hogy ha nál veszem meg a LMF gerendákat és a béléstesteket, akkor 28 napra ingyen bérbeadják az alátámasztásokat. Ez szerintem elég jól hangzik. Viszont kérdés, hogy mennyivel drágább lesz igy. Gondolokk itt a beton mennyiségére és a plusz vasalatra.
Ablakot szeretnék vakolattal spalettázni. Van fent élvédő, ami a vakolatra kell, de amikor csinálták a gépi vakolást, akkor nem voltak bent az ablakok. Most viszont nem lehet használni az élvédőket, mert nem lenne szép derékszög a spaletta. Kiszedjem ezeket az élvédőket, vagy mehet erre egy másik élvédő? Esetleg olyan amit a festők használnak vékonyabb fajta?
sziasztok!
egy olyan amatőr kérdésem lenne, hogy egy 165 literes betonkeverővel kb. hány liter anyagot lehet kikeverni? gondolok arra, hogy az a teljes űrmértéke, viszont a szája nem a tetején van. :)
köszi
Azt nem tudod, hogy ha a 30-as Porothermen a 14 centi grafitos EPS-t mondjuk kőzetgyapotra cserélnénk, akkor hogyan alakulna a léghanggátlás? Mert a neten erről sehol nem találtam információt, mindig csak annyit írnak, hogy a kőzetgyapot jó hangszigetelő.
Van valakinek tapasztalata a Porotherm 44 T Profi DRYFIX téglával? Lehet vele jelentős megtakarítást elérni a munkadíjon és a szigetelő anyagon, vagy úri huncutság az egész?
ha kozterulet, akkor tiszta sor hogy az onkormanyzat dolga megoldani az atjarot ugye? hiszen az ott nem park, hanem kozut, aminek celja az ingatlanok elerese.
A házunk előtt van csapadékelvezető árok, durván 1,5m mély lehet, és 1,5 m széles. A kapun van autóbeálló nagy szárny, viszont az árok felett nem lett kialakítva beálló, az öreg, akitől vettük a házat gondolom nem akart rá költeni.
A kérdésem az lenne, hogy kell-e bejelentni, és hová, ha szeretném 4 m hosszan áthidalni az árkot, hogy be tudjak állni az udvarra az autóval. Milyen gazdaságos megoldást tudnátok javasolni? Beton vasúti "talpfa" beépíthető-e, vagy mindenképp vasbeton szerkezetet kell készítenem/tettnem?
Az utcában egyébként szinte mindenhol van ilyen áthidaló/híd, szóval az utcaképet nem igazán rongálná :)
Kell statikai számítás, a homlokzati változásról nem kell megvalósulási? Ha nagyon szőröznek még tervmódosítást is kérhetnek. Keresnek kell egy statikust.
Eltértünk az építkezés során az engedélyes tervtől, a hátsó homlokzatnál egy 120/150-es ablak helyett 180/150-es ablakot építettünk be. (maga az ablak az nem is egy, hanem kettő, egy toktoldóval, de ez a nyílás szempontjából mindegy.)
A nyílás áthidalását szakszerűen megoldottuk, de nem dokumentáltuk semmivel, ami bizonyíthatná. Az építészzel próbálom elfogadtatni, de nme nagyon hajlik rá, érthető módon. Előregyártott áthidalót építettünk be, a felette lévő magasságot (~15-20 cm) a vb koszorú eléréséig betonzotuk, gyakorlatilag egybe van öntve a koszorúval. Nyíró vasalást is tettünk bele, a koszoró vasalása az áthidaló felett pedig megerősítésre került a húzott öv oldalán dupla vasat kapott 12-es vasból. Felette az emeleti falazat van és azon a tető.
A gond az, hogy a használatbavételi eljáráskor észre vette az építési ügyintéző csaj, most pedig vár tőlünk az eltérésről egy statikai tervet.
Hogyan oldanátok meg ezt a helyzetet? Értem az építészt, de nem akarnék bontást, meg mittudomén.
Nem lehet, hogy amit láttál ott nem volt megkettőzve a gerenda? :)
(csak mert 5.4 felett kötelező)
A középső kihagyást pedig csak nem előfeszitett szerkezetnél irják elő, és csak bizonyos fesztáv fölött.
Ettől függetlenül nem vitatom a gyakorlati tanácsaidat ebben az esetben, csak mivel ezek nincsenek előirva (és nem származik a hiányából baj), ezért nem tartom kötelező jellegűnek.
Egyébként az E-gerendás födémet lassan el kell felejteni, mert tetőtérbeépitéshez már a kisebb fesztávokon sem felel meg az új statikai előirásoknak vasalt, vastagabb felbeton nélkül. LMF vagy Porotherm gerendát kell használni, ugyanezzel a béléstesttel jó és olcsó födém kialakitható vele.
Az "E" gerenda előfeszitett szerkezet, ami magyarul azt jelenti, hogy púpos. A közepe 1-2 cm-el magasabban van a vízszintestől, és akkor "simul ki", amikor megkapja a végső terhelést (béléstest+felbeton).
Emiatt nem is kell alátámasztani sehol.
A porotherm vagy LMF gerendák viszont nem feszitett gerendák, ezeket alá kell támasztani több helyen is, és a közepüket túlemelni, hogy meglegyen ez a púp, majd igy kibetonozni. Ezek a felbetonba rakott vasalt betonnal nyerik el a feszitett állapotot, és a támaszokat csak a beton megkötése után szabad eltávolitani (általában 3 hét).
Úgy gondoltam ,alvázvédő pisztollyal csak ki tudná fröcskölni és ott még nyomás sem lenne a tartályban, mert elvégre a vákum szivja ki az anyagot. De ha a szurkot nem tudom feloldani benzinnel akkor nem szórakozok vele. Akkor felmelegítem és szétkenem.
A kereskedelemben kapható vizes, és oldószeres is. Ezt kefével elég felkenni, viszonylag gyorsan is halad. Kültérre ilyen időben persze csak oldószeres jöhet már szóba. 1-2 napot vársz hogy elpárologjon az oldószer, és lehet ráolvasztani a nehézlemezt.
A fújással az a probléma, hogy (oldószeres esetén) egy tartályba nyomást hozol létre. A gázolaj viszont erre hajlamos robbanással reagálni...
Csak a kőműves csapat mutasson hajlandóságot a rendes bevibrálásra, mert láttam már elég sok helyen olyan fészkeket, hogy a gerendát szinte semmi sem fogta...
"Akkor a ha egyenként kisméretűre kerül fel mondjuk az E gerenda"
NEM!
Ha egyenként van felrakva a tégla, akkor mozogni fog, és állandóan szarrá reped a mennyezeted a gerendák mentén.
Rendesen habarcsba rakva VÉGIG kell rakni a falon a kisméretű sort, nem csak a gerendáknál.
A béléstesteknél pedig kapható olyan tipus, aminek nincs kiütve a közepe, hanem meg van fenekelve. Értelemszerűen ebből a fenekeltből annyit kell rendelni, amennyi gerendavéged lesz.
(van egyébként műanyag dugó is már, amit lehet kapni ehhez)
Akkor a ha egyenként kisméretűre kerül fel mondjuk az E gerenda (60 cm kiosztással) és belülről is kizsaluzzák, akkor nem követnek el hibát, ezekszerint. Ilenykor, ha jól gondololom azt is meg kell akadályozni, hogy a béléstetbe befollyon a beton. Mondjuk belet kell tömni papírzsákkal, vagy mivel?
Azt szeretném megkérdezni, hogy a vasbeton koszorúknál hogy kell megoldani azt a helyzetet, amikor a vb gerenda szintje magasabban kezdődik, mint a betonozás (tágla fal felső síkja). Tehát, ha a tégla fal magassága 265cm, de a belmagasságnak 270-nek kell lenni. Remélem, hogy érthető a kérdés.
Mire kell felfektetni a vb gerendákat, hogy kellő szinten legyenek, ne mondjuk 4-5 cm-rrel lejjeb? Láttam már téglát, fa ékekekt, stb, alárakva, de
Az lenne a kérdésem ,hogy van szurkom és ha feloldanám benzinnel/gázolajjal akkor azt lehetne kompresszorral fújni az alapra? Belső padlószinttől 30 centi leásva szerelőbetonig van kész,most jönne a bitumenes lemez felhajtva a kátrány papírig rajta b30as tégla. Ide akarom fújni a szurkot majd rá a nehézlemez.
Vagy nem párolog el a benzin rendesen és a perzselőtöl majd felgyujtom a házat?
Kurva sok változás lesz nem csak sitben, most beszélgettem a sites szállítommal, hogy jövőre ha külön van rakosgatva a törmelék típusok még egyes résziért fizetni is fognak, de szigoruan külön kell szeparálni. Ha ömlesztve vegyessen akkor duplázák a költséget a mai árakhoz viszonyítva.
Azt is meg kell ám nézni, hogy mit ir elő a helyi épitési szabályzat. Az biztos, hogy 1 méter és feletti tereprendezés engedélyköteles, de sok helyen van az is, hogy az oldalkert feléig tereprendezhetsz csak.
A bontáshoz kell egy alapszintű felmérési alaprajz+fotók, tehát mindenképpen kell ehhez is már épitész.
Szerintem legjobb egyszerre a bontás+épitést beadni egyébként, tehát várjatok vele. Összességében kevesebb az illeték+egyebek költsége.
Ha legalább a fele kisméretű téglás, akkor találni olyan csapatot, akik az anyagért elbontják és elszállitják az egészet számodra ingyen. Mivel a sittet szeretik otthagyni, figyelni kell mindegyikre és jól megállapodni, mert kivétel nélkül sumákok.
A bontási terven szerepelni fog, hogy palafedés van az épületen, ennek az elszállittatásáról neked majd be kell mutatnod papirt, szóval ezt csak teljesen hivatalosan intézheted. Ha jól rémlik akkor egy 4 m3-es konténer palahulladék 50e Ft körül van lerakva, papirral. Szóval nem olcsó...
A közelebb eső alap kb. 3 méterre van a kerítéstől, ergo a telekhatártól, nem tudom, hogy ez megfelelő távolság-e, bár itt kisebb a szintkülönbség. Viszont ahol van 1 méteres szintkülönbség, ott a 45 fokos megtámasztás 1 métert elvenne az én telkemből. Ez nem egetverő, de egy ilyen pici teleknél azért az is számít.
Ha sk bontod akkor semmi buktató, ha az anyagáért bontatod el akkor kérj x ezer forintot kaukciónak, hogy a sittet is elvigyék mert külömben rajtadmarad
Vettünk egy telket, amin 2014 elején szeretnénk elkezdeni az építkezést. Most egy lebontásra váró régi tégla/vájog ház meg egy viszonylag új, de szintén lebontandó tégla melléképület van a telken.
A kérdéseim a bontatással kapcsolatosak:
Bontassuk el most a házat, hogy a tervezővel való kapcsolatfelvételkor már az üres telket mutathassuk be?
Jobb, ha a tervező intézheti a bontást is (ha egyáltalán ilyesmivel foglalkozik)?
Amennyiben ez kívül esik a szomszéd épület alapjának terhelő részétől (ami nagyon valószínű), akkor a földnek gyakorlatilag csak önmagát kell(ene) megtartania.
45 fokban simán megáll a föld. 60 fokhoz már némi segítségre van szükség (pl lebomló geotextil és növények, vagy mezei gyepbetonnal végigrakva). Ennél meredekebben már csak beton elemekkel vagy támfallal áll meg.
A kész beton elemekhez nem kell statikus. De ha futja rá a kert tervező tényleg sokat tud segíteni az elrendezésben.
Ez elég libalegelő, főleg a mi piros/fekete sípályánkhoz képest...
Ha maradt egy kis pénzed erre, szerintem inkább ne statikust, hanem azért a pénzért egy kerttervezőt keress. Nagyon szép és jó megoldásokat tudnak ajánlani (pl. épített virágtartó, kerti sütő, pad, valamilyen víz, kerti tárolószekrény, lépcsőzetes tereprendezés, rézsű...). Ezek sokkal szebbek mint egyfüggőleges támfal vagy flórakosár fal.
Ha nincs rá keret vagy nem akarsz tervezésért fizetni, ötleteket biztosan találsz az ajánlott blogon vagy akár csak simán a neten is. Próbáld ezeket jóízléssel kombinálni, akár több szinten eltolva gondolkodva. Nem hiszem, hogy sokkal többe kerülnének egy flórkosaras falnál...
Támfallal kapcsolatos kérdés. Kivitelező nálunk a lejtős adottságú telek miatt a szomszéd telkek alá kellett hogy menjen. Csak így tudott ekkora ikerházat lealapozni. A képen valamennyire látszik is ez.
Néhol akár 100-120 cm szintkülönbség is van a szomszéd telkekkel. A kivitelező ledöngölt 45 fokban kialakított földdel akarja megoldani, hogy ne boruljanak ránk, ill. ne süllyedjenek meg a szomszédok területei. Mi betonozást szeretnénk, vagy flórakosaras támfalat... Az ő megoldása elvenné a területet is meg nem is bízunk benne, hogy tényleg hatékony. Neki persze a támfalépítés sokba kerülne, és azt mondja, neki nem feladata a telek kialakítása... Valóban a szerződés erre nem is tér ki külön. Szerintetek hívassak statikust? Megpróbálok készíteni még néhány fotót később.
> (csak az építész szakmára nézve szégyen az elmúlt 50 év...)
Azért a konyha"művészet" elmúlt 50 évét se becsüljük le... ;)
Sokan nem jöttek még rá arra, hogy egy épület egy "élő" rendszer. Nem arról szól, hogy 4 fal közé bevágunk egy 24 kW-os gázkazánt (na megy a nyári 40 fokban egy klímát), hanem alaposan átgondoljuk az egészet. Tájolás, árnyékolás (északon örökzöld, délen lombhullató, legjobb a lugas + redőny :), bevilágítás, szellőzés, hő- és hangszigetelés. Többsége egyszerű, filléresen üzemeltethető passzív cucc, de kiválthat több kW-nyi hűtést/fűtést.
> Ráadásul ilyenkor ha jön/csönget valaki, rögtön látod...
Csövezéskor megkérdezte a villanyszerelő, hogy hova megy majd a kamerás kapucsengő monitorja. Ekkor rámutattam a 132"-os "kijelzőre", hogy majd azon követem az eseményeket (300x150 -es ablak ;).
Az utcafront kontroll alatt tartására már láttam megoldást több esetben is: visszapillantó tükör a házfalon! Bár ezt én mindig az unatkozó öreg taták szórakozásának tartottam eddig :)
A kertoldali konyha pedig valóban nem zárja ki, hogy a bejárati ajtó valahol látótávolságban legyen. Szerintem itt már összejött pár érv, hogy miért kell fordítva csinálni, mint az eredeti elképzelés volt :)
Nálunk a nappali mellett van a konyha és mindkettő előtt terasz, délkeletre nézően, a kert felé. A nappali előtt fedett teraszrész is van, a többi részt pergolásra tervezem. Olyan növénnyel, ami ősszel lehullajtja a leveleit és télen már nem árnyékol. Nyáron meg igen. Ezért cserébe (=kompromisszumként) hajlandó vagyok a leveleket söpörni és gyűjteni ősszel.
Kánikulában is imádok kiülni egy árnyékolt teraszra. (Igaz, inkább melegtűrő vagyok, mint hideg. ;))
Ez a konyha-nappali, egybe-külön építés teljesen parttalan vita. Nyilvánvalóan egy olyan embernek aki szinte csak aludni jár haza teljesen más igénye van (akár egy kartondobozra esztétikusan elhelyezett mikrohullámúvak is megelégszik), mint egy 4 gyerekes főállású anyukának (persze ha nem étteremből rendel).
Alapvetően aki építkezik, annak (némi előrelátással is) a saját igényeit, életmódját kell figyelembe venni. S itt jönnek képbe az építészek. Nekik alapvetően ez a fő feladatuk (legalábbis ez kellene legyen), hisz magát az épületet néhány kattintással megtervezi a számítógép.
Nálunk a déli oldalon egy szép nagy cseresznyefa gondoskodik az ányékolásról :-)
Amikor megvettük a házat, akkor szépen végigjártam és elkezdtem kivágni a felesleges fákat. Volt amit túl közel ültettek egymáshoz, volt ami beteg volt. Akkor elgondolkodtam a kivágásán (korai cseresznye). Végül csak az árnyékolása miatt maradt.
Épület, mellette kb. 3m széles terasz 80cm kiemeléssel, s rögtön a már említett fa az elrendezés. Nem tudom ki ültette, de tökéletes helyet talált neki.
Terveztek egy közeli településre egy 200 m2-es közintézményt. Tervezőként besaccolták 40 millióra a kivitelezési összeget, mert sima földszintes, semmi extra épület.
A helyi vállalkozó adott egy 100 millás árajánlatot erre az épületre. Mikor megvolt a nagy felhördülés meg asztalrabacás, akkor közölte, hogy "najó, megcsinálom 43 milláért".
Ezért a legjobb ha az embernek kettő, vagy három terasza is van.
Nyáron kánikulában nagyon jó az északi terrasz. 12 évet nyaraltam a Dunakanyarban Visegrád és Dömös között. Minden nyaraló terrasza északra nézett az U alakú Duna alasó részén. Szép kilátás volt a szemközti hegyre.
Más évszakban nyilván más tájolású terrasz a praktikusab !!
sziasztok, rehau ablaknál oldalt van egy toktoldó, és alul ahol a belső párkánnyal találkozna ott van 2mm rés, és süvít be rajta a hideg? elég a kinyomom szilóval? vagy mit basztak el a mesterek?
utólagos refőnyöm van és ahol bejön a madzag ott is jön be a hideg? arra van vmi okos megoldás, vagy legyen ez a sk légbeejtő a kandallóhoz?
Így van, nyáron a szabadban étkezés nagyon is kellemes! (vesd össze: kerthelyiséges vendéglátóipari egységek). Én inkább ezt választanám, minthogy a konyhaablakból kukkoljam a szomszédokat :)
"de a szép, nagy, napsütötte déli ablakinkat nehéz nyárra "megszüntetni""
Mivel más szögben süt a nap télen, és más szögben nyáron, ez gyerekjáték. Földszintes háznál, vagy a tető alatti szinten csak a tető túlnyúlást kell megfelelően méretezni.
Nekünk déli nappali, északi konyha-ebédlő van, északi terasszal.
Az északi terasz király, ott nincs vita. Viszont a terasz szerintem ezer okból jobb a konyha-ebédlő mint a nappali mellett.
Sokszor eszünk a teraszon, elég durva lenne azt mind keresztül hordani a nappalin. A legnagyobb gondosság mellett is bejön valamennyi kosz a teraszról, az is jobb, hogy nem egyből a nappaliban landol.
Az ember otthon legtöbbet a konyhában van, főleg, ha az jól van megcsinálva. Gyerekkoromban mi is mindig ott írtuk a leckét, és a gyerekeim is ezt szeretik, mert közben lehet beszélgetni a vacsorát csináló szülővel. Meg a konyha- /étkezőasztal elég nagy ahhoz, hogy egyszerre mindkét gyerek elférjen, de lehet ott társasozni, zsugázni is. Ráadásul ilyenkor ha jön/csönget valaki, rögtön látod, hogy házaló, vasas cigány, vagy a postás. Nem butaság az!
Harminc éve napenergia hasznosítással foglalkozó anyósom mondja mindig, hogy az északi terasznál nem sok jobb van. Mert mikor ülsz ki leginkább a kertbe? Jó időben. Akkor meg nem jó, ha a fürdőgatya is lerohad rólad. Ráadásul az éghajlatváltozás nem vicc, manapság (de a jövőben feltétlenül) sokkal inkább a meleg ellen kell tenni valamit, nem a hideg ellen. Szigetelni már piszkosul tudunk, ezért a fűtés költséget tudjuk minimalizálni, de a szép, nagy, napsütötte déli ablakinkat nehéz nyárra "megszüntetni". Persze lehet, csak drága. (20+ m2 spaletta.)
Mellesleg neki csak északra nincs terasza, ezért kint is szoktunk ücsörögni a diófa alatt. A délkeleti teraszt csak súlyos árnyékolással, és 30 fok alatt használjuk, a gyerekek felfújható medencéjének, a délnyugati egyetlen célja, hogy tavasszal és ősszel, amikor a kert földje még/már hideg, lehet rajta játszani.
Mondjuk azt tudom, hogy a vénasszonyok szeretik látni, hogy mi történik a környéken :) De feltételezem, ha most építkeztek, akkor még annyira nem lehet vén :)
És ráadásul úgy nem kell messzire menni a friss paradicsomért :)
Ha van előkert, akkor szerintem nem vészes az utcára néző nappali...jó ablakokkal semmi utcazaj nem lesz (persze azért forgalomtól is függ). És amúgy miért jó az utcára néző konyha?
Kijárat a konyhakertbe. :) nem tudom, ezen nem gondolkoztunk, többek között azért sem, mert a feleségem utcára néző konyhát szeretne, de lehet hogy ezt az elvárást kell feladni...
Csak emiatt? Konyhából is ki lehetne járni a kertbe, van ismerősöm, akinél úgy van, szerintem nem rossz az...meg van egy régebbi családi ház, ott is ilyesmit tervezek, északi konyha falára egy teraszajtót vágni, és kész a kertkapcsolat.
Nem lehet megfordítani a tervet? Északi nappali nem a legjobb...tudom, mert nekem is az van. Csak ez nem most épült, hanem 100 éve. Nyáron mondjuk nem melegszik túl, az is igaz.
Jelenleg az irodám déli fekvésű, és árnyékolni kell, hogy dolgozhassak.
A mostani lakásunkban keletről van a konyha, nyugaton a nappali (egy kisebb erkéllyel és fedéssel), északi ablaka van a köztük lévő étkezőnek. Most nálunk délelőtt süt a decemberi nap, igaz már csak kicsit a konyha ablakán. A nappali teljesen világosnak tűnik, és nem sokat változtat, ha tökéletesen leengedjük a redőnyt a konyhában és az étkezőben, tehát fény csak a nyugati, nappal ellentétes oldalról jön be, egy 1,5 méterre kiugró erkély alatti teraszajtókon, ablakokon. Tehát csak egy irányból, a nappal ellentétes oldaláról jönnek be a fénysugarak, és a nappali az ismeretekhez képest így is a világosabbak közé sorolandó.
Mivel közvetlen napsugár nem jön be onnan, ha ez északi oldalon lenne, nem lenne sokkal másabb a helyzet.
Nem szikrázó napsütés kell a nappaliban, csak világosság. Télen, mikor hazaérünk, úgysem lehet olvasni lámpafény nélkül, nappal meg 9-ig bármilyen fekvéssel. A többit nem tudom megtippelni, de szerintem nem ilyen egyszerű a képlet, hogy ha északi, akkor sötét.
És tényleg azt gondoolom, nem szabad elfelejteni, hogy déli irányban pedig egy konyha lenne, nagy ablakkal.
Épitészként azt mondom, hogy kurva sokat fogjátok a lámpát égetni, mert hiába van sok ablak, az félhomályt fog tudni csak teremteni, olvasni vagy egyéb tevékenységre már alkalmatlan az északi tájolás.
Sokkal korábban kell majd villanyt kapcsolni, mint bármelyik másik tájolásnál, ez józan ésszel is belátható.
Az a baj, a benapozás a tényleges napsugarakat nézi, de a fényerőt nem. A nap tudom, hogy nem fog besütni északról, de hogy milyen fényerő lesz, azt nem.
Tervezett nappalink benapozottságával kapcsolatosan nem tudunk dűlőre jutni, ha van ötletetek, szívesen venném.
Északi oldalon lesz a nappalink, a ház déli oldalán lesz a nappalival egybe nyitott konyha, nagy nyílászárókkal. A nappali szintén nagy üvegfeleletekkel lesz ellátva.
A nappaliból nyíló teraszt szeretnénk esővédetté tenni. Az üveg drága, és nem is biztos, hogy szép. A legszebb tetőcserepes lenne, de nem tudjuk, mennyire lenne sötét tőle a nappali. Nyáron az a tapasztalatunk a most nyugati nappalival, hogy a hő miatt teljesen leengedjük. Télen néhány napot kivéve egyébként is szürkeség van, nem a nap süt be közvetlenül, így mindegy, hogy északi vagy déli fekvésű, márpedig déli fekvésű nappalinál senki nem mondaná, hogy ne fedjük be a teraszt.
Nyáron így is úgy is nagyon süt a nap, nem lesz sötét a nappali. Télen pedig a napsütéses órák száma eleve kevés, tehát az égboltról kapjuk a szórt fényt, ha északi ha déli fekvésű, ugyanolyan intenzitással.
Szerintetek? vagy van erre vaklami szakirodalom? Szakértő?
A gyari vakolatok is habzanak mint alat amikor kevered. Es az osszetevok listajan ott is van hogy feluletaktiv anyag. En olyanrol hallottam aki a wu2 samponra eskuszik.
A homok az adalék, a mész a plasztifikátor és a gyenge kötőanyag cement az erős kötőanyag.
Tehát a gyenge kötőanyag kimaradhat ha van helyette más , pl. jók a mosó és mosogató szerek plasztifikálásra.
A budapesti házak vakolatai mállanak, mert szar homokot és kevés meszet tettek beléjük, cementet meg semmit. Aztán ezt ráfogják a háborúra meg a légkörre, pedig a fő bün a cement hiány.
Jelentősen megváltoztak a szokások, a "durva" konyhai szagok egyre ritkábbak. Oké, nagy divat lett a fokhagyma, de az olyan jön-megy szag, azt meg az óvatlan favágó is egy kezén meg tudja számolni, hogy egy átlagos, trendi, városi család hányszor főz káposztát egy évben. Nálunk leginkább az alábbi problémák szoktak lenni:
Hallottam szakiktól, akik ausztriai munkákat végeznek, hogy a vakolatba mészhidrát helyett jar mosogatószert tesznek mészpótlóadalékként, és egy liter marha sok anyagba elég!
Valaki tudományosan indokolná/cáfolná a dolgot?
Addig eljutottam, hogy nátium laureth szulfát 20 % töménységben van benne, És egy határ menti ismerősné készül a vakolat, jó minőségűnek, lazának néz ki a cucc! ;)
No persze így is meg lehet közelíteni ! Gyerekkoromban a falun majd minden házhoz dukált az un. nyári konyha is.
ott végezték a 'piszkos munkákat' majd a végén mindenmunkát nyaranta. Meg volt az ésszerű magyarázata ennek is.
meg annak is, hogy voltak széles társadalmi rétegek akik annak ellenére, hogy módosak is voltak a lakhatásuk eléggé torz volt - pl. a tisztaszoba rendszer, volt olyan háztartás ahol évente csak két - három alkalommal használták a tisztaszobát. Aztán a másik véglet a kis picsányi méretű konyhák divatja. Néha a lakás egy eldugott pontján. Nem egy 38 -46 m2 -es lakásra gondolok, de láttam már 96 m2 -es lakást 5 m2 -es konyhával.
A másik ternd az amerikai konyhás megoldás. nevezzük étkezőkonyhásnak.
Nos egy 65 -85 m2 -es lakásnál ez egy praktikus dolog, egy 140 m2 -nél pedig már lehet külön nagy nappli akár 40 m2 és egy teljesen szeparált konyha a maga 25 m2 -vel.
Valamikor un. házaló voltam ( olyan szolgáltató, aki naponta 20 -25 lakásba is betért ), ismerem a szokásokat.
Ismerem az ételszag frászt , meg a csupán rendetlenség miatti félelemet is . Az egyik családtag azzal zárkozott el az étkező konyhás kiakítástól , hogy rüheli a konyhai rendetlenséget. Így a szükös 56 m2 -es lakása most csak egy független használható szobás.
Egy 19 m2 -es nappaliba javasoltunk neki étkező konyhás kiakítást ( a vízcső, gázcső, a szomszéd falon volt ). Nem ment bele.
a konyha a 9 m2 -ével egy háló-/ vendégszoba, gyerekszoba funkciót betölthett volna. Nem így lett.
A felújításnál pár tizezer többlett költség helyett lesz majd a közeljövőben több százezer.
De az izlések és a pofonok különbőzőek. Van akit az ételszag zavar, kész sokkott kapni tőle. Vagy csak a hülyeségeiknek a rabjai.
Te tudod! Egy sült hús még oké, ha jó fokhagymás, akkor is. De azért a kelkáposzta főzés, vagy egy jó, szalakális sütemény esetén ez nem ilyen egyértelmű. Arról nem is beszélve, ha valami amúgy rendesen odaég, vagy csak a sütő oldalára fröcsköl fel a zsír, vagy valami fehérje tartalmú cucc...
16 kilós, 43 J, vízszintesen ugyan nem a legkényelmesebb, de 1 m2-t szétversz vele 5 perc alatt. Gyanúsan hajaz a Makitára, amit régebben 6000 körül kölcsönöztem/nap. Kisebbel betont bontani kínszenvedés (bár nem lehetetlen).
Csatlakozom az olvtárshoz. Én évekkel ezelőtt épp az itteni tanácsok alapján nem fejeztem be a konyhában a szagelszívót, pedig már be volt csatornázva a fürdőszobán keresztül, bent volt a ventillátor, csak egy lukat kellett volna kiszúrni az épített szagelszívó kürtő tetején. De a Hérás cserépkályha, mellette levő -volt hallban- pedig konyha kialakítás miatt úgy döntöttem, hogy módosítom a régi mondást: büdösben még nem fulladt meg senki.
Én nagyflex - gyémánttárcsa kombóval beirdaltam, mint a húst, és egy bontókalapáccsal kivéstem, ott repedt ahol kellett. De a nagy 40 Joule körüli gépekkel lehetetlen vízszintesen vésni, ormótlan nehéz gépek, a kicsi 5~10 Joule gépekkel meg sokáig tart így is. Én kalapáccsal nem állnék neki.
Betontól és vasalattól is függ. Az 5Kg-os kalapács lehet hogy kicsi lesz, 10 Kg körül van a bontó kalapács (Samu). Ezzel szét tudod verni, azonban sokszor nem biztos hogy ott törik ahol szeretnéd.
Véső gépnél (az is bontókalapács néven fut) nem tudo mit jelent a 11kg. Csak tippelek, hogy a gép súlya, ugyanis az ütőerőt J (Joule) adják meg. Közepes méretű valószínűleg elég lesz számodra. (A 15000 körüli barkácsbolti a kicsi)
Egy 1 x 2-es medencét képzelj el, 1 m mélységgel ami köré építem a kerti tavamat.
Fél méter mélyen körbeástam egyik oldalt, és a középen maradó kb. 2 x 0,5 m-es falat szeretném kibontani (mert fóliázásnál csak útban van).
Nem szeretnék feleleges köröket futni, ezért érdekelt, hogy mi a hetékony megoldás erre. A vésőgéppel nem tudom, hogy lehet-e vízszintesen lyukat ütni, egy mondjuk 5 kg-os kalapács meg nem biztos, hogy elbánik a fallal.
Meg azt sem tudom, mit jelent a 11 kg-os meg 16 kg-os jelzés a vésőgépen, ez a gép súlya?
Az a fekete szivacs-szerű a belső végében akkor a szűrője. És akkor ezt a fajtát tényleg nem a radiátor mögé kellett volna tenni! Nem tudom közvetlenül odatenni a kezemet, mert nem fér be a radiátor mögé, és mondom, hogy szerintem is inkább az agyam van kiélezve erre a szellőzőben áramlik a hideg befelé dologra, de beszélni fogok a szerelőmmel, és rákérdezek.
És ha ez tényleg légbeejtő, és Te azt mondod, ezen nem jön be a hideg, bár nem tudom elképzelni, hiszen ez egy lyukas cső a falban, aminek az egyik vége kint van a hidegben, szóval ha ez tényleg légbeejtő, akkor ki fogom szedni belőle a cuccokat, amikkel eltömítettem.
A padlófűtésem, mielőtt tegnap elindítottam, még csak a beüzemeléskor ment, valamikor októberben, így azon különösebb veszteség nem keletkezhetett. Igaz, gondolom, belejátszik úgy általában is a hőveszteségbe a lábazat szigeteletlensége, de ez a lábazat ilyen volt a falszigetelés előtt is. Naponta rendszeresen olvastam a gázórát a szigetelés előtt is, és írtam a hőmérséklet-adatokat, de semmi gázfogyasztás csökkenést nem vettem észre a szigetelés óta.
Ez lesz egyébként az első telem ebben a házikóban, és majd a tapasztalatok birtokában fogom eldönteni, hogy szétveretem e a lábazatkörnyéki teraszt meg járdát, hogy leszigeteltethessem a lábazatot.
A korábbi lakásomban 2500-3000 m3 gázt fogyasztottam évente, kétszer ekkora alapterületen és jóval magasabb lakásban, de sokat fagyoskodtam. Ha itt kijövök 800-1000 m3-ből, kellemes 20-22 fokban, akkor lehet, hogy megkímélem magamat és a teraszomat a bontástól, ami egyébként annyira ronda lett, mármint a terasz, hogy mindenképpen el kellene bontani!
Rendeltem viszont egy infra-hőmérőt, és azzal talán közelebb kerülünk majd a hőveszteség forrásaihoz!
A mellékelt tervrajz szerinti lakás(féltetőtér) felújítását tervezzük, jelenleg a 37.5 m2-es szobából leválasztott rész a hálószoba (12.5 m2). Hamarosan kisbabánk születik (összesen 2 gyermeket tervezünk), és a következő két variáción gondolkozunk:
1. Meghagyjuk a jelenlegi helységeket, a konyhát összenyitva a nappalival, átadó pultos megoldással. Így először a 16.3 m2-es szoba lehetne a gyerek(ek) szobája, és később az egyik a 9.5 m2-es szobát kapná meg. Előnye: Ebben az esetben a szülői háló a gyerekszobáktól messze lenne, de a gyerekek nyugodtan pihenhetnének akár egy vendégség esetén is. Hátránya: a mosdó a szülői hálótól nagyon messze lenne. Az étkező a nappaliba kerülne, ezzel csökkentve a teret.
2. A mostani konyhát és a nappaliból leválasztott részt megcserélnénk, ezzel egy nagyon nagy amerikai konyhás nappali lenne, és a 16.3 m2 lenne a szülői háló. Előnye: a nappali-konyha részben is egy gyereksaroknak is bőven jut hely. Hátránya: Közvetlenül a gyerekszoba mellett, mennyire zavarjuk a kicsik életét.
Ha esetleg van egyéb átalakítási javaslat, amire nem gondoltunk, azt is szívesen fogadjuk.
Meg fogom kérdezni a szerelőtől, hogy mégis hogyan működik ez a szellőző-dolog!
Mivel a radiátor mögöt van, innen csak azt látom, hogy van valami szerelvény rajta, de kívülről pont úgy néz ki, mint a páraelszívóm kimenete, vagyis egy cső, szúnyoghálós rácsos kivehető dugóval a végén.
Jó magasra?
Ez föl sem vetődött!
Azért került a radiátor mögé, hogy télen ne a hideg levegő dőljön majd be rajta! Erre határozottan emlékszem, hogy volt róla szó tavasszal, mikor a kivitelezési munkák folytak.
Most kirámoltam és belenéztem kívülről. A belső végén egy négyosztásos dugó van és mögötte valami szivacs-szerű fekete anyag. Nem tudom, ezzel közelebb kerültünk e a megfejtéshez!
nem tom mi lett a tersz padlófűtés találkozással, szvsz mig azzel nem kezdesz valamit sokat nem fog csökkenni a számla. és most még nem is voltak hidegek,
Igen, rendkívül veszélyes a cserépkályha-páraelszívó kombó egy légtérben!
Csak tudnám, hogy erre miért nem figyelmeztetett egyetlen szaki sem, aki a házfelújításban közreműködött. Mert olyan szakember volt, mint a szigetelőim, … Mikor felvetettem nekik, hogy nem csökkent a gázfogyasztásom a szigetelést követően, nem egy intelligens, logikus választ adott a mérnök, mint nopánick, hanem az volt a válasza, hogy ezt a gázszerelővel, mármint a központi fűtés kivitelezőjével beszéljem meg.
A páraelszívó és a kémény kapcsolatával egyébként tisztában vagyok, a cserépkályha topikban szereztem a tudást. Mondhatnám, hogy ott is fantasztikus a fórumozó csapat!
Ritkán főzök, inkább csak hétvégén, de akkor figyelek rá, hogy ne gyújtsak be a kályhába, illetve résnyire bukón legyen a szemben lévő ablak, ami alatt az a bizonyos szellőző van, ami folyamatosan, a nap 24 órájában engedné be a frisslevegőt.
Rendben, köszönöm! Meg fogom csináltatni a gallért!
Van még egy óriási veszteségforrásom, amivel nem tudom, hogy mi legyen. Értem ugyan, hogy miért volt rá szükség, de valahogy még sem értem.
Készült egy szellőző a konyha-nappalim falán, állítólag egy nem túl régi-keletű előírás alapján, mégpedig olyan célból, hogy a páraelszívó ki ne szippantsa a helyiség levegőjét. Itt van, ahol ülök éppen, a radiátor mögött, és eléggé érzem, hogy jön a lábamra a hideg. Lehet, hogy inkább csak az agyam van erre a nyilásra kihegyezve, mert kívülről kitömködtem WC-papír gurigával, felgöngyölt törölközővel, húztam rá egy nejlonzacsit, tehát annyira vészes nem lehet ezek után.
Van a helyiségben cserépkályha, a helyiséggel szinte egy légtérben van a fürdőszoba, aminek a plafonján van egy ventillátoros szellőző, és biztos van még pár hely, ahol közvetlen a kapcsolat a kinti levegővel.
Kérdés: Ezek után mennyire indokolható ez a fűtési idényenként akár sok ezer forintba kerülő biztonsági előírás?
Van az a bizonyos padlásoldali habgallér-megoldás a tűzfalon, amiről beszélgettünk a korábbiakban.
Ez a gallér akkor is indokolt lehet, hogy ha történetesen a tűzfal OSB-lap, kívülről 5 cm-es hungarocellel borítva?
Jókora rakás hungarocellem maradt ugyanis a külső szigetelésből, amivel egyenlőre nem tudok mit kezdeni, de belső gallérnak jó lehet akkor is, ha itt-ott látszanak rajta a korábbi ragasztás nyomai.
Ha a gallér jelentene valamit a fűtési költségben, akkor megcsináltatom még az idén. Sőt, erősen gondolkodok a deszka-légrés-deszka-agyag+gyapot megoldáson, vagyis hogy előrehozom ezt a gyapotozást, és még az idén legalább a padlás egyik felét megcsináltatom.
Az a helyzet ugyanis, hogy az újépítésű falaim szigetelése után egy grammal sem fogyasztok kevesebb gázt, mint előtte!
Találkoztam beírásokkal, hogy 6 m3 gázzal 120-140 m2-eket fűtenek ebben az enyhe időben. Hát, nekem a70-80 m2-re - fele vályog, fele szigetelt porotherm - elment napi átlagban 4,3 m3 nov. 20-tól, amit ezek után soknak tartok, főleg, hogy csak 20-22 fok van bent. És hogy a gázfogyasztásom a szigetelés következtében sem csökkent, arra jutottam, hogy talán a padlással mégis kéne kezdeni valamit, és még az idén.
Ami viszont adja magát, az a halom hungarocell, amit el kellene tüntetni valahogyan innen a fészerből.
Sikerült megfelelőt találni (GG). Önrész nélkül térít nem építkezéssel összefüggő károkat (villám, betörés/rongálás, stb.), ráadásul 1,5 MHUF/év értékig megtéríti a McMesterek által elkövetett baklövéseket is, amelyek az építkezéssel kapcsolatosak...
Az A**ra jó, csak megdrágult az utóbbi időben. A S**nal 10%/min 50 eHUF önrésszel dolgozik. Az oroszlános nagyon húzós áron méri a portékáját, az egyesületiek meg számomra felejtősek.
Inkább A-tól z-ig...
Alapvetően az a baj, hogy ha eleve telerakja csillaggal meg kisbetűvel a feltételeket, akkor túl sok aknát kell majd kerülgetni.
Rongálást állja, kivéve az "üvegkárt". Lehet csak félreértelmezte a kisjány, mert nálam a "lekoccolom az ablakot a létrával" számít üvegkárnak, míg a raboló beveri egy féltéglával az inkább már rongálás...
Kérdeztem a csajt, hogy mi mást tudna rongálni, mondjuk megvési a C20 födémet, vagy televeri TAG-el a pucér téglafalt...? ;)
Mondjuk villámra, árvízre meg földrengésre térít, ami azért remek, mert mindegyik rendkívül gyakori így télen itt az alföldi pusztaságban...
Melyik (nem lókötő) társaságnál lehet építés alatt lévő házra biztosítást kötni?
Már zárható az épület, belső munkálatok (burkolás, festés, szerelvényezés) ill. homlokzati hőszigetelés van hátra.
Az A-betűs biztosító az üvegkártól elhatárolódik, ami necces, mert most gyakorlatilag csak ebben eshet a legnagyobb kár...
Azt megértem, hogy építés alatt beverhetik a létrával, azt ne is térítse, majd személyesen verem le a "mesteren". De ha éjszaka bevágnak oda egy féltéglát, az más (és csak abban különbözik a lakott ingatlantól, hogy ott már nem téglával b* be, hanem térkővel ;).
Nem a visszatérő, hanem az előremenő. Levettem 28C-ra az előrementőt. Most kapja az nappali és az étkezőrész a meleget. Remélem itt nem lesz semmi gond.
Ezt tudom, de el akartam kerülni, hogy a szipkában lévő parton melegítse a házat. 22C alá esik a visszatérő, akkor csak a patron melegít. Ezért volt 38C előremenő. Lehet, hogy gyorsan melegedett a beton és recs. De csak egy szobában történ ez. Egyébebként új a beton 2 hónapos és már volt megfűtve. Akkor nem vettem észre repedést.
Elkezdtem beüzemelni a padlófűtést. Az egyik falkiugrásnál, negatív sarok megrepedt a beton. Olyan 40cm hosszan, és nem is ágazik el. A nappalinál egy ilyen negatív sarokra raktak egy T diletáció, a T szára indul a sarokból. Ide nem került. Itt van egy tehertartó betonoszlop. Valószínüleg ez a szoba kerámiával lesz burkolva. Kell valamit csinálni ezzel a repedéssel, vagy maradjon így. Fura a repedés, mert ment már a padlófűtés korábban is, és akkor nem volt ilyen. Lehet, hogy nagyon gyorsan melegítettem a betont. Azt hiszem 38C volt az előremenő, 10C volt a házban. Most visszavettem 30C-ra.
Mármint mire ne térdeljek rá? A Vidifloor-ra? Azt írják kb. 4 napig nem szabad terhelni fektetés után, ez meglesz. A Liapornál pedig azt mondták nem kell tömöríteni, csak egyenletesen elteríteni és a legmagasabb rész felett is legyen legalább 1cm feltöltés. Persze próbaképpen ráálltam az első lapra, miután beraktam, elég stabil, mintha fix aljzaton mászkálnék. Meg is lepődtem, hogy ennyire masszív a felület :-) Egy nm Vidifloor kb. 24-25kg, az talán tömörít rajta valamennyit. Amúgy rakosgatok fa lapokat szerelés közben a Liaporra, hogy ne túrjam szét a lábammal, és nem veszem észre, hogy különösebben tömörödne.
Dryvit már fenn van szín nélkül (le van alapozva), csak az álmennyezetbe kell betenni a kőzetgyapotot (ferde tető, szarufák közt már 15 centi benn van), de az is ott áll.
Nem olcsó :) "Sajnos" elég nagy az alapterület, kb. 110 nm. A Vidifloor 4000Ft/nm, az EPS+Liapor 3200/nm-re jön ki. Valamivel olcsóbb alternatíva az esztrich beton lett volna, de nem akartam több tonna betonnal megterhelni a födémet ( ~40 éves a ház). Ezt a szárazpadlót viszont magam is meg tudom csinálni ( mint ahogy eddig majdnem mindent)
A síkbahúzás ötletét egy régebben ide is belinkelt Knauf videón láttam, de igazából tök egyszerű. 30x30 zártszelvényből és maradék 10cm széles bútolapból csináltam 2 fordított T-profilú sínt, 2m aluvonalzóból meg lehúzót. A leszórt Liaporon elfektetem a 2 sínt, rotációs lézerrel meg beszintezem a végeiket, a sínek közé szórók egy zsák Liaport, elhúzom, és kész van 3 nm :-)
Igen, magasításnak kell a lépésálló, mivel a bejárati ajtó 14cm-vel van az aljzatbeton felett, plussz a tetőt tartó oszlopok talpai (12x12 gerendák) is ezen a betonon fekszenek.
én is kb ezt a u 0.2-es gondoltam valahol a gazdaságosság és ésszerűség vonalán.
Födémbe elsőre 20 cm gyapotra gondoltam. elvileg azzal is 0.2 alá megy. ilyen deszkázott födém van (nem tudom a pontos rétegrendet, de régi és nem vasbeton.
Régebben érdeklődtem itt, hogy épített-e már valaki szárazpadlót. Nos, én most belevágtam :-) Knauf Vidifloor Solo -t vettem, alá 3cm hangszigetelő + 5cm lépésálló EPS, mindez síkba húzott Liaporra építve. Nincs még teljesen kész, de egyelőre nagyon tetszik az eredmény. Mondjul 1 napom ráment, mire kitaláltam a szerszámokat az egyengetéshez, viszont most már megy, mint a karikacsapás.
Tavaly előtt Austrotherm-et használtunk (másik épületrész), semmi különöset nem tapasztaltam. Rendben volt.
Idén Graymix, és Baumit került fel. Már a Graymix sem volt az igazi, de a Baumit csapnivaló. Feltettem, majd 3 hét múlva (mire a hálózásra időm jutott) már szép sárga volt az egész, és porlott a felülete. Illetve a kinn felejtett bálába annyira beleégett a felirat, hogy a csomagolás eltávolítása után is lazán olvasható volt.
Mostanában kezd terjedni, hogy nem fúrkáljuk át a hőszigetelést. A falra kerül ragasztóba ágyazva egy tányéros dübel (talán 40*40cm raszterba?), és a lapot csak a ragasztó tartja.
Így az egész rendszer hőszigetelése is jobb.
Azt hogy milyen magasságig lehet alkalmazni nem tudom, de 4 méter felett nem használnám.
Bár tavaly felraktam egy falra ideiglenesen 10cm fehér EPS-t (idén készül el az a rész, így nem volt értelme fűteni a hőszigeletlen 70 négyzetmétert), csak simán dübel nélkül (fedett, zárt részben vot) azt lerobbantani sem lehet...
Alap felállás a falszigetelésnél, hogy hosszútávon gondolkodva érdemes 0.2 W/m2K közelébe csökkenteni a fal értékét.
Ez most szigetelés nélkül 1.38 (plusz 30% a hőhidasság miatt)
15 cm sima EPS-el ez az érték 0.22-re csökken, ez durván 12 cm grafitosnak felel meg. Ez kb 1200 Ft/falm2/év megtakaritást hoz gázfűtés esetén.
A 15 cm-nél a vastagság miatt a dübelezés tud drága lenni, és a táblák illesztési hézagai miatt is érdemesebb 8+7 cm osztásba (vagy 10+5-be) felrakni a szigetelést.
az olaszoknál ki kellett függeszteni az építkezére vagy akármire, kerítésépítésre jól látható helyre (talán egy hónapig) az engedély másolatát, hogy az összes kukacoskodó szomszéd láthassa, hogy van rá engedély és minden szabályos.
igazából tartófal az érintett fal. Gondolom a megfelelő alapossággal ez probléma nélkül megoldaható.
Meg lehet itt bizni a kőmüvesekben, vagy mindenképpen kell konzultálni épitésszel?
Máshonnan nézve azért azt a kutya se látja hogy bent mit csinálok a házban, mig azt hogy 1 ablakból 2t csinálok az utcafronton az kicsit feltűnöbb egy központi fekvésű helyen :)
vezeték nélküli termosztátom van, pillanatnyilag fent alszunk mindannyian, igy estére felvisszük, (mondjuk idén 40m3 gáz ment el lent szinte sosem ment) csak a hőmérő funkció miatt hozom le, pár reggel kapcsolt be, a többi napon kibirta reggelig a ház azzal a hővel amit a kandalló termelt, nem hűlt 20.5 alá.
január végén születik meg a 2. gyerek, és az a terv, hogy egy-két hónapig lent lesznek az asszonnyal, hogy hagyjanak minket aludni ejszaka, meg közelebb a konyha stb....
ezért kell azt is fűtenem majd minimum 21-22 fokra, (19 körül most is van benne) igy a termosztátot ada gondoltam tenni, ha nekik kell akkor megy a fűtés, az a leghidegebb szoba igy leggyakrabban szerinetm ott kell majd dolgozni a termosztátnak, szerintem a fenti szobák amik termofejesek, meg majd ha kérik és a lenti termosztát is kéri akkor kapnak fűtést éjszaka, max 1 körből kimaradnak:-(((
de majd megnézem, hogy a vevő egységhez tudok-e mégegy vezeték nélkülit csatlakoztatni.
amúgy érdeklődés képpen, van aki fűt ilyenkor, pl. a mai nap?
10 cm eps van fent 38PH 130 nm, két szint, reggel, 20.4 volt 07:00 kor, 09:30 ra mire hazértem, 20.1 fok , ment 10 percet a kazán lett 21 fok, most meg van 21.3 fok körül, mert süt a nap. (6 db panoráma ablak) gondolom más is igy van ezzel nem nekem van überszuper szigetelésem.
csak érdeklődésképp kérdeztem, hogy legyen mihez viszonyítanom.
ovasgattam máshol felújitással kapcsolatos cikkeket és ott azt irták, hogy ha egy falra új ajtót vágok és egy régit megszüntetek az engedély köteles, és statikus véleménye kell hozzá.
tehát akkor ha jól értem ez a külső hőmérséklet érzékelő is csak 60-65 között állítaná?
annak tényleg nem sok értelme van.
ráadásul a terv, hogy túlnyomó részt kandallóval fűtök, de mivel levegős, igy a földszinti hátsó szobát és a fürdőt nem tudom kifűteni mert a nappaliban 5.5 a belmagasság, és onnan felfelé megy és a lépcső tetején megragad a meleg. ott 27 fok körül szokott lenni, legalábbis a mostani enyhe időben.
a tervem a következő veszek még lentre is 3 thermofejet, (nappali konyha ) fent már van, és az egy szobát és a fürdőt gázzal fűteném ez e két helyiség a leghidegebb része a háznak ide nem jön meleg a kandallóból, és északi fal. gondolom ez nem lesz túl gazdaságos egy 30 kw kazánnal 3 radiátort üzemeltetni, még esetleg rá tudom akkor engedni a lenti wc-ét és a 2 előteret, bár azok annyira nem hidegek. igy nappal menne ez a 6 radiátor éjszaka meg a hideg függvényében ahogy hűl a többi helység ha már nem ég a kandalló kapcsolnak a thermofejek azok is mennének mind a 14.
a használatiban annyi van hogy min 38 max 65 az előremenő.
erősen gondolkozom, a külső hőmérséklet érzékelőn, használ valaki ilyet? megéri? ez autómatikusan szabályozná az előre menő hőmérsékletét, legalábbis azt irták a használtaiban hogy amennyiben csatlakoztatva van nincs lehetőség az állításra.
viszont gondban vagyok, mert a falat nem szeretném vésni, és kifúrni sem, a kazán mellett a csempéből jön ki két vezeték, sima tömör rézvezeték, nem tudom mire való de amikor a lábazatra raktam az xps-t akkor találtam ott egy gégecsövet amiben mikor picit megmozgattam vezeték megy a járdába, sajnos most a járdánál nem tudom felésni a földet, bár gondolom ezt a falra kell tenni tehát ha meglenne a vezeték vége akkor sem lennék kisegítve.
de van az a szellőző lyuk amire szereltem rácsot, ami a wc be megy, namásmost mi lenne ha abban a 110 es csőben vinném el a vezetéket, be a wc be, onnan meg csak egy lyukat kellene fúrnom, és már ott is van a fürdőben a kazán mellett.
ezzel kapcsolatban lenne egy kérdés. ugyanabból a pufferből nyomom a melegvizet? hogyan oldom meg hogy a 40-45 fokos vizből 39-40-es legyen. (ötletem van, kiváncsi vagyok te mire gondolsz).
A földgázban szén meg hidrogénatomok vannak. Ahogy elég, a szénatomokból széndioxid lesz (annak már annyi), a hidrogénből meg vízgőz, ami még hasznos lehet nekünk. (Ha a vízgőz kicsapódik, hőt ad le.) A hagyományos kazánnál ez a vízgőz kimegy a kéményen, a levegőben kicsapódik, és fűti a világot. A kondenzációs kazánban a radiátorokból visszajövő hideg vízzel kicsapatját az égéstermékben lévő vízgőzt, ami így hőt ad le a víznek (a keletkezett víz megy a lefolyóba). Mennél hidegebb a visszatérő víz, annál több vízgőzt tud kicsapatni. Így lesz a hatásfoka 100% feletti, merthogy, a kondenzáció nélküli 100%-hoz hasonlítják.
A lángmodulációsban gondolom annyi a jó, hogy szabályozni tudja a teljesítményét.
és az a termosztát honnan találja ki az előremenőt?
nekem vezeték nélküli computherm van hozzá, ami nekem azért jó, mert az emeleten alszunk, és mikor bekapcsol ott melegszenek először a radiátorok, igy estére felvisszük a termosztátot, és igy majdnem mintha két körös lenne.
ha meg lent vagyunk és a termosztát is, akkor fent vannak termofejek ami zárnak ha elég meleg van.
eddig értem, de nekem csak egy plusz minusz gombom, van ami az előremenőt szabályozza, tehát azon nekem kellene belőni hogy mennyi legyen? pillanatnyilag 60 ra van állítva.
"de mitől tud többet a modulációs kazán, folyamatosan 30 fokos vizet küld be a nap 24 órájában?"
Attól jobb 24 órában 30 fokos vízzel fűteni mint napi 4 órát 60 fokossal, hogy mennél alacsonyabb hőmérsékletű víz jut vissza a kazánba, annál jobb a kondenzáció. Ha 60 fokos vízzel fűtesz, mondjutk 50 fokos a visszatérő, akkor a kondi kazán már alig jobb egy hagyományosnál. Viszont 30 fokos előremenővel, 25 fokos visszatérővel a maximális hatásfokot hozza a kazán.
(Igazából csak a visszatérő víz hőmérséklete számít, tehát 60 fokos előrementővel is lehet jó, ha gigantikus radiátorok vannak, de ez nem életszerű.)
Nem a vízhőmérsékletet változtatja (bár külső érzékelővel ez is megoldható), hanem az égő teljesítményét szabályozza úgy, hogy tudja tartani a beállított vízhőfokot. Szóval az utolsó megállapításod az jó.
Ez a h-mod meg pont azt jelenti, hogy elég jelentősen vissza tud venni belőle a max. teljesítményhez képest (kb. 1/6-ra, ami 5 kW körül van).
egész pontosan azt nem értem, hogy pontosan hogy is működik ez. próbáltam utána olvasni, de nem jött át.
annyit értek, hogy sok a veszteség és nem gazadaságos, a kikapcsol bekapcsol üzemmód, tiszta sor sok gáz elemegy a csövek és a radiátor felmelegítésére.
de mitől tud többet a modulációs kazán, folyamatosan 30 fokos vizet küld be a nap 24 órájában? vagy pedig ez most jutott eszembe, hogy a fűtővíz felmelegítésénél nem kell neki ki be kapcsolgatni, hanem ha nem hűl ki annyira a visszatérő víz akkor csak kis lángal melegíti vissza 60 fokra?
tudom, hogy off, de azért okosítsatok már ki kazán ügyileg pls.
van nekem egy saunier duval f 30 h-mod kazánom.
a nevéből következtetem, hogy modulációs.
de ezze van nekem valmi dolgom, vagy állítani vmit? mert 60 C fokra van beállítva a fűtés előremenő, de ennek nem kéne váltakozni az igénybevételtől függöen? vagy ez csak akkor fog, ha veszek hozzá külső hőmérséklet érzékelőt?
vagy amikor nincs hideg nekem kellene manuálisan csökkenteni?
vagy hogy képzeljem el ezt az egészet?
hogy lehet ezt a leghatékonyabban gazdaságosan üzemeltetni?
Van bennük némi elektronika, de kb olyan szintű, mint amit leirtam. Természetesen relékkel megoldva, de nem kell komoly elektronikára gondolni, ami ha kipurcan akkor több tizezerbe fáj.
A kémény füstgázelvezetésére 8-10e Ft/fm-t számolj még a kazánra, valamint:
- gázetrv 30-40e
- gázMEO 20e
- kéményátadás-átvétel 37500 *
- EPH jegyzőkönyv 20e körül
*ha tigáz vagy főgáz területen vagy, akkor a 3 méter alatti füstgázelvezetés esetén nem minősül kéménynek, tehát ez a dij nem lesz benne, valamint a kéményseprő sem szedi utána az éves dijat. Érdemes ezt kihasználni, ha lehetséges. (több ügyfelemnél direkt emiatt a padlástérbe raktuk fel a kazánt, kialakitva ott egy 2 m2-es hőszigetelt kuckót
Köszi. logikus, gondoltam is rá, csak mivel egykettőn a fotókon olyan digitális paneleket láttam, gondoltam hátha van bennük valami fogalmam sincs mi :)
A működést azt én is pont igy gondoltam.
ezek a drazice tárolók tényleg jó áron vannak.
Most igy gondolkodtam lehet hogy nem kondenzációs rendszer de lehet hogy pl a duval renova mini a 12 3-12 kW jával jó választás lenne egy ilyen drazice tárolóval megállna 250-ből. Ugyanez kondenzációsban 400 lenne kb.
kb 10 év alatt jön be a különbség. ráadásul a radiátorok méretezésén is lehet spórolni egy keveset.
Tudod gondolkoztam ezen is. Bőven van igazság abban is amit te mondasz.
Tehát tegyük fel iden van 3M, de ha mindent meg akarnék csinálni az mondjuk 4 Lenne. Melyik 1M ne mejen el? homlokzati szigetelés? központi fűtés és HMV?
Hosszú távon nem szeretném a konvektorokat megtartani. Bár egyetértek ami irsz valahogy nem szeretem őket. ez műszaki témaában pro kontra elég gyenge érv mondjuk.
Ami zavarna az hogy ha most úgy rendberakom a házat fejtés, burkolás, itt ott átalkitás egyebek, most lenne célszerü csövezni a központit, és eltüntetni a gázcsöveketet. Továbbá sokkal szebb lenne házfal is ha most szigetelés előtt tüntetném el a konvektorok parapetjeit mintha utána.
Tárolóban a Drazice-t nézegesd, azok a legolcsóbbak. Semmi szükség nincs arra, hogy a gyári sokkal drágábbat vedd meg.
A vezérlését hőmérők (termosztátok) végzik.
A működésük:
Van bennük egy (2, 3) csőkigyó, ami a kazánra van kötve, ezen keresztül melegedik a tárolóban lévő viz. Olyan, mint a bögrébe rakott merülőforraló, csak zárt rendszerben.
Lehet bennük több csőkigyó, tehát párhuzamosan melegitheted a HMV-t pl kollektorral és kazánnal, vagy egyébbel.
És ugye a radiátorokat is az adott rendszerhez kell méretezni. Múltkoriban nézegettem a radiátokrok adatlapját és érdekes volt látni hogy a névleges teljesitményhez képest ami (90/70/20 ra van megadva) kb 4x-es szorzóval kell méretezni. Bár hozzá kell tenni azt is hogy pont múltkoriban mértem le egy barátom radiátorait kiváncsiságból egy új épitésű amugy értékesitésre épitett házban, kiszámoltam a közelitő energiaigényét a háznak, és bőven benne volt a 4x-es túlméretezés :) szemre nem voltak nagyok a radiátorok :) Ezek kétsoros középen hullámos formák voltak, de simán lehetett volna cserélnia a sima egysoros vékonyra :)
Az indirekt tárolok között mi alapján érdemes választani? ezek valójban mit tudnak? milyen elektronika van ezekeben? hogyan megy a vezérlése egy ilyennek?
Azonos gyártótól kell legyen a tároló és a kazán vagy lehet keverni?
Van tuti befutótok akár fűtő kazánra, de főleg tárolóra?
