Régiesebben ob der Enns (Padányi is ezt a változatot használja)
Könnt mir wer sagen, warum die Ungarn "Ober Enns" (ung. óperencia) in ihren Volksmärchen stets als weit entfernten Ort darstellen? Z.B. sehe ich da, dass "Óperenciás tenger" (Das Meer ob der Enns) in den ungarischen Volksmärchen als weit entlegenes Meer genannt wird. Was das mit Enns zu tun haben soll, ist mir jedoch auch ein Rätsel. Wird wohl eher mit dem Fluss zusammenhängen. Finde, man könnte da schon rechercheiren und evtl. eine kleine Anekdote einfügen.
Also, es muss wohl daran liegen, dass die Enns die westliche Grenze des ehemaligen Awarien (siehe Awaren) bildete: http://www.rmki.kfki.hu/~lu...
Óperencia: mesés, távoli ország (→ Bergengócia, → Girgácia). A Kunszery Gyula által közölt kéziratos adat valószínűsíti régi etimológiáját: Tárkány Béla 1846. évi karlsbadi és gasteini útjáról szólva így ír naplójában: „A meséshírű Oberenczián (Ober Enns) keresztül estére Mölkbe értünk.” Az elnevezés valószínűleg az alsó-ausztriai Wels városában állomásozó magyar huszároktól ered. Meséinkban legtöbbször → azÓperenciás tengeren is túl szókapcsolat formájában fordul elő, s nagyon távoli, az ismert világ határán túl lévő területre utal.
Irod.:
Kunszery Gyula: Óperencia (Magy. Nyelv, 1964)
Györffy György: A honfoglalásról újabb történeti kutatások tükrében (Valóság, 1973, 7. sz.).
Valójában persze az Óperencia a népmeséinkben nem ilyen késői fejlemény: a hun-avar gyepűk ugyanis a Felső-Enns és a Traun vidékén húzódtak, onnantól kezdve a mieink számára idegen világ kezdődött. Ezért mondták a mesés, távoli utazások elbeszélésekor, hogy „még azon is túl”...
Több kutató viszont azon a véleményen van, hogy az osztrák Ober előtagú helynevek nem feltétlenül valaminek a felső, hanem az avarsággal kapcsolatos voltára (Obor-) utalnak...
Írd már ide a címedet, mert most cseréltem le az op.rendszert, és valamit még keresgél ahhoz, hogy kiadja a tiédet... Vagy írd meg az én címemre inkább.
A morvaországi oláhok a blak lovas népnek feltehetően azon csoportja, akik nem kerültek latinos nyelvi hatás alá, mint egyéb töredékeik Havasalföldön és Moldvában.
Anonymus is blaknak mondja a Tétény vagy Töhötöm által legyőzött és megölt Gyalu vezért ("Gelou quidam blacus"), más helyütt viszont blaszokról és szlávokról ("blasii et sclavi") ír az alattvalói sorában: "blaszok és szlávok , aztán fegyverük sincs más, csak íj és nyíl … a kunok és besenyők sokat bántják őket".
Ebből is látható, hogy egy tőről fakad az oláh és az olasz megjelölés.
Középkori forrásaink Brünnt csak Berénként emlegették...
Brünn/Brno = Berén (Börén) (CZ; Dél-Morvaország) /magyar v. besenyő alapítás, a magyar-besenyő Berény név van benne, lásd Melich: Magyar Nyelv 36. évf. 1-19, 322/
Berény: Elegyes falu Sopron Vármegyében, birtokosai Gróf Aponyi, és más Nemes Urak, lakosai katolikusok, fekszik Sajtos Kállnak szomszédságában, mellynek filiája. Nem igen nevezetes tulajdonságaihoz képest harmadik Osztálybéli.
Berény: Tolna Vármegyében, lakosai katolikusok, határja ugyan nem síkos; hanem hegyekkel elegyes, de mivel minden szükséges javai vagynak, és a’ Dunához is közel fekszik, ’s keresetre jó módgyok, első Osztálybéli.
Giuseppe Gelcich írja Memorie storiche sulle Bocche di Cattaro c. könyvének (Zára, 1880) a 34. oldalán:
„Gli Avari non del tutto abbandonarono la Dalmazia, e Budua conservó il norne di Avarorum Sinus, avendo senza dubbio preso questo nome da quell' avanzo di Avari di cui dobbiamo riconoscere la discendenza negli abitanti delle Zupe di Grbalj.”
Magyarul: „Az avarok nem hagyták el teljesen Dalmáciát, és Budua megtartotta az Avar-öböl nevet, amelyet kétségtelenül az avarok azon maradványai után kapta, akik leszármazottaira Grbalj községei lakosságában kel ismernünk.”
Ebben komoly igazság van. Egy bizonyos szinten viszont a forrásokra mégiscsak lehet hagyatkozni: ha Kuber népének 680 körüli bevándorlása előtt sehol nem aggatják rá az onogurok nevét az avarokra, ellenkezőleg, világosan szétválasztják a kettőt, egyszerűen nincs semmi fogódzó arra nézve, hogy valaha is 'onogur' lett volna az önelnevezésük. Ami éppen az identitástudat egyik lényegi része..
Még nem, de a szövegszerkesztős változatát (bizonyára észrevetted) korábban elkezdtem itt közölni. Nem tudom, a szkennelt változat közzététele mennyiben eredményezhetne esetleg perelhető szituációt, ezért tartózkodtam eddig tőle. Bár a Balassi-kiadás is egy az egyben átveszi az Archeológiai Értesítő szövegét (ill. a korábbi szegedi kiadás is, ha jól emlékszem). De meg lehet tudakolni a MEK-nél, hogy érdemes-e az anyagot leadni.
Végül is én csak a népnevek egyezéséről beszélek, sőt még arról sem, csupán igyekszem egyeztetni őket. Hosszan lehetne vitázni a nép, az identitástudat stb. fogalmáról, azaz hogy az elszakadt, egykor azonos törzshöz tartozó etnikumoknál mikortól lehet új népről beszélni. S az auktorok tájékozottsága, adatgyűjtögetése különféle forrásokból megint más tészta.
Jól tudjuk azt is, ha máshonnan nem, László Gyulától, hogy például a VI. század közepén és a 670-es években érkező két onogur (hun-avar) népesség tárgyi műveltség tekintetében mennyire elütött egymástól...
811. óbolgár prolog, sinaksarion: I. Nikéforos bizánci császár és Krum bolgár fejedelem között a Haemus (Balkán) hegységben lezajlott ütközetben az avarok (Egre, Vegre, Ugre) a bolgárokat segítik
Vajon az avarok népneve rejtőzhet Eger helyneveinkben, azon népé, amelyet agarénusokként is emlegetnek a források?
Az Eger víznevekben is előfordul:
1.) Az Elba egyik bal oldali mellékfolyója Bajor- és Csehországban. Régebbi neve Agara volt, csehül Ohře. Átszeli Cheb (Eger) városát.
2.) A Wörnitz mellékfolyója Svábföldön.
3.) A magyarországi Eger városán keresztülfutó Eger patak a Tisza egyik jobb oldali mellékfolyója.
Zalaegerszegen is átfolyt egy patak még a török időben... A korai oklevelek még csak Egerszegként említik a települést (1247, 1293). Nyilvánvalóan egy Eger nevű patakról kaphatta a nevét.
Hangodi László: "sikeresen lokalizáltuk a középkori Győr falut, az Eger-völgy tapolcai-medencei torkolatában"
A magyarországi Eger latin neve Agria (vö. a bajor- és csehországi Eger folyó régibb Agara nevével), a német pedig Erlau, amely a szóközép hangzóinak a kiesésével jött létre.
Szvsz lényegi körülmény, hogy az egyes bizánci írók (Priskos, Zacharias rétor, Menandros, Theophanes, Theophylaktos) egymástól függetlenül mind külön népként említik az avarokat, ill. az onogurokat és a sabirokat. Még többet nyomnak a latban a kronológiai érvek: az ogur népek 462 körüli Európába vándorlása (Priskos) és az avarok 552 körüli megérkezése (Menandros) közti időből az előbbieket a források még véletlenül sem hozzák kapcsolatba az avarokkal.
Nevét egyesek a 'por'-t jelentő ógermán mulda szóval magyarázzák, azt feltételezve, hogy a folyó valamikor vízimalmokat hajtott (Csehországban ezek valóban gyakoriak voltak a középkorban, és emlékeztetünk a magyar malom és molnár szavak párhuzamaira ezzel kapcsolatban, melyeket itt már többször ismertettünk).
Szászországban is van egy Mulde nevű folyó.
... és a Moldova, a Szeret (Konsztantinosznál: Szeretosz) egyik mellékfolyója
A középkorban a magyar királyok által függésbe vont és megszervezett Moldva tartomány neve innen eredeztethető. Bogdan Petriceicu Hasdeu oláh filológus a XIX. század második felében már felismerte a lehetséges összefüggést a Moldau (Vltava) és a Mulde toponimákkal, Iorgu Iordan nyelvész pedig a 'lucfenyő'-t jelentő molid kifejezésből származtatta a csángó folyó nevét.
„955-ben I. Ottó nem használta ki augsburgi győzelmét, és a bajor–magyar viszonyban semmilyen változás nem következett be. 965-ben még ez volt a helyzet, mert Ibrahim ibn Jakub arab nyelven író zsidó kereskedő ekkor adott helyzetjelentése szerint a cseh Boleszláv országa »hosszában Prága várostól Krakkó városig 30 napi útra terjed, s ez hosszában a magyarok tartományaival szomszédos«. A magyar uralom tehát ekkor még Csehországgal végig szomszédos volt, ami csak az Ennsig terjedő gyepűelve révén volt lehetséges.”
A svájci Szent Gál-monostor nagyobb évkönyvei szerint az avarok, másként mondva az agarenusok 908-ban (907-ben?) a bajorok összes seregét megsemmisítették:
„908. Baioariorum omnis exercitus ab Agarenis occiditur.”
Thietmar említi az 1000. évnél Wrotizla első püspökét, Jánost. A város későbbi pecsételőin „Sigillum civitatis Wracislavie” felirat szerepel. Sokan I. Vratiszláv cseh herceggel hozzák kapcsolatba a város nevét, aki 919-ben egy hun-avarokkal vívott csatában esett el.
... és Preßburg, azaz Pozsony
A legtöbben úgy gondolják, hogy a Salzburgi Évkönyvekben említett 907. évi – állítólag három napig tartó – hunogur–bajor ütközetet itt vívták. A város nevét az elszlávosodott hun-avar király, I. Szvatopluk harmadik fiával, Breszlávval hozzák összefüggésbe. Szt. István pénzein a város neve Braslava vagy Preslava formában szerepel. A Bratislava elnevezés meglehetősen késői: az ismert nyelvújító, Šafárik alkotta meg 1837-ben.
Magának az avar népnévnek is köztudottan volt egy népi etimológiája is a középkorban, mégpedig a 'kapzsi, fösvény, mohó, sóvárgó vmi után, telhetetlen', ami a latin avarusszal és a hasonló jelentésű olasz avaróval való összecsengésből szinte önkéntelenül adódott . Románul is az avar 'fösvény, zsugori, fukar', avare franciául ugyanaz.
Felmerül a kérdés, vajon milyen szerepet játszott mindez nyugaton az avar névváltozat elterjedésében az ugor, obor, uvar, apar, szabír stb. változatokkal szemben.
A csehországi Moldva folyó...
... és a Moldova, a Szeret (Konsztantinosznál: Szeretosz) egyik mellékfolyója
Preßlau...
Szumír izi 'tűz'
Szumír izi2 'tűz'
Magyar Adorján az avar, abar népnevet a szumír bar7 (bir9) szóval hozza összefüggésbe, amelynek jelentése: