C - G: ugye ez ugyanabból a karakterből fejlődött ki, a régi latinban nem is volt még G betű, a k-nak, g-nek megfelelő hangot is C-vel írták. A k-nak ejtett C és a G zöngés-zöngétlen pár.
AU - O: az "AU" szókapcsolat és az ó hang sem áll messze egymástól, lásd pl a franciát
C - R: na, ez a legkevésbé "kóser", de figyelembe kell venni, hogy a meglehetősen szűk karakterkészlettel rendelkező latin nem kifejezetten alkalmas szinte egyik európai nyelv hangjainak megfelő rögzítésre sem. A Gorazd r-je nem biztos, hogy a magyar vagy akár az attól különböző német r hangnak feleltethető meg, lehet, hogy inkább valami "khr" lásd pl. Hrvatska kiejtését, és ezt a "csúnya" hangot a k hangot jelölő C-vel adta vissza a krónikás.
A - A: :)
T - D: ismét ez zöngés-zöngétlen pár. A Z kimaradt, ha az a Z valami zs-szerű hang volt, (pl. Varasd) lehet, hogy ezt a fura hanggal kezdődő mássalhangzótorlódást latinul kissé leegyszerűsítve adták vissza.
Anyira nem durva. Szvatopluk nevének legalább ilyen szintű torzulása megfigyelhető kölünböző forrásokban...
Elég fura a helyedben a nemzetközi közvéleményre hivatkozni. Szerintem a "nemzetközi közvélemény" halálra röhögné magát az összes beírásodon kezdve a nem Mozartnak hívott Mozarttól, a "hungvár" fantombirodalmon és az éhséget is a hunokból magyarázáson át a nem németül beszélő bajorokig. Az meg a csúcs, hogy egy nem magyar által latin nyelvű szövegtől azt várod, hogy ne latin, hanem magyar szavak legyenek benne.
Az ilyen dolgokkal szerintem valami alternaív topikot kellene boldogítanod. (Ha már muszáj valamit...)
A 2001-es népszámlálás szerint Karintia szöv. tartomány 559.404 lakosából mindössze 14.010 vallotta magát szlovénnek, de vannak olyan körzetek a szöv. tartomány délkeleti peremén, ahol a szlovén anyanyelvűek aránya meghaladja a 30 %-ot.
Azt tudtátok, hogy a 10. sz.-ban a germán-szláv (bajor-szlovén) nyelvhatár még valahol Ausztria közepén húzodott?
Tirol nagy része pl. germán volt, de a szláv nyelvhatár egészen az Osttirolig húzódott.
A mai Karintia teljes egészében szláv nyelvű volt, de Stájerország túlnyomó része is, a nyelvhatár valahol Stájeroszág északi részén húzódott, annak ellenére, hogy Stájerország bajor betelepülése már a 8. sz. közepén megkezdődött.
Nagyobb mérvű német (elsősorban bajor ) kolonizációra Stájerországban a 11-13. században került sor, ami aztán fokozatosan a bajorok javára döntötte el az etnikai viszonyokat.
Igaz, ne felejtsük el, hogy ezzel párhuzamosan zajlott a karantán vagy más néven vend (Windisch) népesség germanizációja is, amelyben nagy szerepet játszott az egyház is.
Az ugyan igaz, hogy a középkorban a nyugati egyház hivatalos nyelve a latin volt, de a mai stájer és karantán területeken a papok túlnyomó többsége német (ófelnémet majd középfelnémet) nyelvű és származású volt, következésképp az egyszerű hívekkel a mindennapokban német nyelven tudtak értekezni.
Ez nyilván elősegítette és meggyorsította a karantán szlávok nyelvi germanizációját.
Karintia kicsit más téma, itt ugyanis a parasztság túlnyomó része még a 15. században is szláv (szlovén) nyelvű volt.
Ennek egyik ékes bizonyítéka, hogy a Peter Wunderlich által 1478-ban szervbezett karintia parasztszövetség jelszava az volt, hogy: Za staro pravdo - azaz a Régi jogért.
Karintiában egészen az I. vh. végéig jelentős szlovén nyelvű kisebbség élt.
Én nem tudnék ilyen éles különbséget tenni bajorok és osztrákok között.
Nyelvészetileg pl. gyakorlatilag folyamatos az átmenet a bajor és osztrák dialektusok között, sőt a nyelvészek nem is úgy osztják föl, hanem Bairische grosdialektről (bajor nagydialektusról) beszélnek, amibe egyaránt beletartoznak a bajor és az osztrák nyelvjárások.
A Bairische grosdialekt felosztása:
1) Nordbairisch
2) Nordmittelbarische átmeneti zóna
3)Mittelbairisch, azon belül Westmittelbairisch és Ostmittelbairisch
4) Südmittelbairisch átmeneti zóna
5) Südbairisch
Tehát olyan nyelvjárás, hogy osztrák tkp. nem is létezik.
A tiroli és a karintiai pl. a Südbairischoz tartozik, de a stájer nyelvjárások nagy része már a Südmittelbairisch-hoz, míg a salzburgi és a feélső-ausztriai már a Mittelbairisch-hoz.
Ez persze nyelvészeti csoportosítás, a néprajziról nem tudok nyilatkozni.
Pár napot töltsél el az Enns-en túli vidéken. Én voltam Mattsee-ben pünkösd idején.
1000 százalékos bajor hangulat.
Én a kopjafák és egyéb jellegzetességek (bőgatya, kalap, kucsma, ostor, télűző szokások) alapján archaikus bajuvár (hungvár) hatást éreztem. (Ott volt elrejtve a domboldalon a Szent Korona 1945-ben)
Ennstől keletre a kultúra jellegtelen semmi. Olyan mint Budapest...
Az való igaz, hogy a Salzburgi Hercegség 1815-ig formailag nem tartozott az Osztrák Örökös Tartományokhoz, de népességét és kultúráját tekintve nyugodtan osztráknak tekinthetjük.
Csodálom a humorérzéked... Legalább azt az egyet ismerd be, hogy szegény Mozartot anyakönyvezték, ráadásul kedves apuka megnevezésével, aki szintén Mozart volt...:)
Tőlem aztán folytathatod a vitádat a többiekkel, hogy osztrák-e egy salzburgi akkoriban, ésatöbbi ésatöbbi....
