A következő tényekkel szeretnék hozzájárulni az objektívabb értékítélethez:
68. §
(1) A Magyar Köztársaságban élô nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezôk.
(2) A Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát.
(3) A Magyar Köztársaság törvényei az ország területén élô nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét biztosítják.
(4) A nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.
(5) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény elfogadásához a jelenlévô országgyűlési képviselôk kétharmadának szavazata szükséges.
(A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA)
Külföldi példa:
Fuchs életfogytiglant kapott
A magyar valóság:
Enyhítették a borfejuek büntetését
a Büntetô Törvénykönyvrôl szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról:
5. § A Btk. 269. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:
"269. § Aki nagy nyilvánosság elôtt
a) a magyar nemzet,
b) valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, illetve gyűlölet keltésére alkalmas egyéb cselekményt követ el, bűntett miatt három évig terjedô
szabadságvesztéssel büntetendô."
Kaltenbach Jenő:
A magyar rasszizmus a cigányellenesség
A rasszizmus elleni harc nem maradhat a közélet perifériáján, mindent meg kell tenni azért, hogy a figyelem középpontjába kerüljön - erről Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman beszélt vasárnap a Roma Polgárjogi Alapítvány budapesti megemlékezésén, a faji megkülönböztetés elleni világnapon. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa a cigányellenességet Magyarország pestisének, rasszizmusnak nevezte. Hangsúlyozta, hogy a diszkrimináció ellen csak szervezetten lehet fellépni.
Horváth Aladár. az alapítvány elnöke utalt arra: egy közvélemény-kutatás adatai szerint az elmúlt négy évben 47-rol 51 százalékra nőtt Magyarországon azok száma, akik idegenkednek a romáktól. Szerinte a megkülönböztetés - az elkülönített iskoláknak, az állami gondozás rendszerének és a börtönöknek a kiépítése - költségesebb, mint az ésszerű politika.
(MTI-jelentés, 1999. március 22., hétfő)
3.5. Hátrányos megkülönböztetés
A cigány tanulók hátrányos megkülönböztetésének - mint az erről szóló önálló részben látható lesz - több forrása van: a cigánysággal szembeni előítéletek vagy akár jó szándékú, de a cigány tanulók iskolai esélyeire károsan ható oktatásszervezési és pedagógiai gyakorlatok. A probléma e két összetevője gyakorlatilag elválaszthatatlan, mert Magyarországon, s ezen belül a magyar közoktatásban meglehetősen alacsony a kisebbségi problémákkal kapcsolatos tudatosság és felkészültség szintje. A hátrányos megkülönböztetésnek minősíthető iskolai gyakorlatokon kívül a közoktatási rendszernek, illetve az abban zajló folyamatoknak több olyan eleme van, melyek tovább rontják a cigány tanulók oktatási pozícióit.
Jelentés a magyarországi cigány tanulók oktatásáról
Verseny és kooperáció
(részlet)
"Aronson osztályában a rossz tanulók között is a legutolsó hely jutott egy chicano gyereknek, Carlosnak, aki az angolt is törve beszélte, és valahányszor megszólalt, mindig kinevették. Ezért a tanár azt tartotta helyesnek, hogy jobb, ha békén hagyja. Carlos a kooperációs kísérlet során is kínlódott, dadogott, nem tudott mit kezdeni a maga tudásdarabkájával. Csakhogy az osztály már nem tehette meg, hogy leírja, kigúnyolja, hiszen szüksége volt rá. Megtörtént a csoda: az elsô padsorokból mind többen fordultak hátrafelé. Nem egy-egy alkalommal, mint a politikusok a választások idején, hanem tartósan. Tanítgatták Carlost, hogy képes legyen közölni velük, amit a fejében ôriz. A következmény: a fiú fokozatosan oldódni kezdett, beszédkészsége ugrásszerűen megjavult, és osztálytársai elképedve fedezték fel, hogy Carlos távolról sem olyan buta, mint gondolták. Lassan megszerették. Ô pedig mind jobban érezte magát az iskolában, a gyerekekben már nem kínzókat látott, hanem köztük érzékeny és segítôkész barátokat fedezett fel. Aronson eredményei tehát világosak és egyértelműek. A kölcsönös függésre épített mozaikmódszerrel oktatott gyerekek megszerették egymást, a korábbinál szívesebben vettek részt az osztály munkájában, pozitívabb önértékelésre tettek szert. A kontrollként vizsgált, a továbbra is a versenyeztetô tanulócsoportokban viszont semmi sem változott. A „mozaikosztályokban" az egymás iránti rokonszenv átlépett etnikai és faji határokon. Arra is rámutatott a kísérlet, hogy ugyan az eminens diákok teljesítményei nem lettek még magasabbak, de nem is romlottak, ugyanakkor elindultak felfelé a háttérbe szorítottak, a társadalmi hátrányt szenvedôk. Végül kitűnt, hogy a tanárok is szívesen alkalmazták a kooperatív tanítási módszert. Ámbár hozzáteszi Elliot Aronson: a kölcsönös függést megvalósító eljárás akkor a leghatékonyabb, amikor a különbözô elôítéletek még nem épültek be mélyen a személyiség szerkezetébe. Vagyis a gyerekkorban."
Magyar Nemzet, 1999. március. 24.
Collegium Martineum
Gandhi Alapítványi Gimnázium és Kollégium
Magyarok és romák
A Gallup elemzése a romákkal szembeni idegenkedés szociológiai hátteréről
A romákkal kapcsolatos negatív közvélekedés terjedése és egyre nyíltabbá válása olyan aggasztó jelenség, amellyel minden felelősen gondolkodó magyarnak és romának politikusnak és állampolgárnak egyaránt foglalkoznia kell.
Nehéz beletörődni abba, hogy a huszonegyedik század, és az Európai Unióba való belépés küszöbén minden második magyar felnőtt nyíltan vállalja azt, hogy "idegenkedik a cigányoktól".
Hogy ez így van, abban magyaroknak és romáknak egyaránt megvan a maga felelőssége. Ideje lenne felelősségteljes párbeszéddel, pártpolitikai felhangok és hangoskodó hőbörgés nélkül beszélni erről a problémáról. A Gallup a maga szerény eszközeivel ehhez a párbeszédhez kívánt utat nyitni.
Arra a legalapvetőbb kérdésre viszont, hogy miért történt meg az a tudati "gátszakadás" a roma-ellenesség kérdésében, amelynek következtében nem "szégyen" ma Magyarországon rasszizmusba hajló véleményeket nyíltan vállalni, nem tudtunk a közvélemény-kutatás eszközeivel választ adni.
Ezen a kérdésen a magyarság és a roma társadalom vezetőinek, továbbá az Európához csatlakozni kívánó Magyarország felelős politikusainak el kellene gondolkodniuk.
Magyar Gallup Intézet, felmérés
Hátrányos munkahelyi megkülönböztetés
Ombudsmani jelentés a kisebbségi panaszokról
A hazai nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó polgárok tavaly az önkormányzatok döntéseivel szemben nyújtották be a legtöbb panaszt a kisebbségi ombudsman hivatalához. A hazai munkaerőpiacon a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó munkavállalók helyzete lényegében a többségével azonos. A cigányság helyzete azonban rosszabb, mint más kisebbségeké.
(Népszabadság, 1999. április 6., kedd)
Remélem segítettem azoknak, akik valóban gondolkodni akarnak, és ehhez a tényekből szeretnének kiindulni.
Persze nincsenek illúzióim. Akik pusztán csak a gyűlöletet kívánják táplálni, azok továbbra sem vesznek majd tudomást a tényekről:
"Tja, és ha kérhetek ilyen apróságot is, akkor ne barmold el teljesen a topikot a copypastek tömkelegével, mint azt egyéb topikokban előszeretettel teszed. Elég egy sima link, akit érdekel, megkeresi. Köszike. :-)"
(szakall)
Tisztelettel,
mint fent
