nos, nem kell második WC, mert ha külön helyiségben van a kádtól, akkor elég egy. a miértjét ti biztos jobban vágjátok. :)
elég lesz egy gipszkartonfalat húznunk a kettő közé. szerencsére úgy van most elrendezve a fürdőszobában. használatbavételi után pedig fal lebont.
ha van egy nappalim, amibol nyilik egy konyha, es amibol ajto nelkul megy a lepcso a felso szintre, es a felso szinti kozlekedobol nyilik egy furdo, amiben van egy wc, akkor az egy legterbe nyilik a konyhaval?
amugy mindkettonek van ablaka, ami az udvarra nyilik, es az is egy legter.
Értem, köszi. Akkor "simán" csak az kell, hogy az alap jó legyen. Kívülről be lesz burkolva, amikor oda jutunk. :)
Más. Leadtuk a napokban az igényünket, hogy mit és hogyan szeretnénk. Kiderült, hogy mivel kettő szoba mellett lesz egy harmadik is, ezért kell egy plusz WC is (bár nem fogunk itt többen lakni, na mindegy). Azt meg lehet csinálni, hogy ez a WC a tetőtérben legyen (ami szintén lakhatóvá lesz téve hivatalosan is), ne pedig lent? Különben a nappaliból kéne leválasztani egy részt, amit nagyon nem szeretnénk. Nincs máshol hely.
Nincs ilyen módszer, sőt szigorúan tilos is összekötni az újat a régivel szerkezetileg.
Mivel az új rész még évekig fog millimétereket mozogni, ezt maximum a faszerkezet tudja tolerálni, tehát mondjuk házbővités esetén a tető már lehet egyben, de a talpszelement akkor is meg kell szakitani.
Az alapozást, falakat, koszorút, oromfalat pedig dilatálni kell a régi résztől, jellemzően 2 cm EPS/XPS-el szoktuk.
Eltüntetni ezt a "repedést" kivülről külső hőszigeteléssel, vagy oromfal esetében bádogozással szokás.
van valami trükk a hozzaepitesnel (a jó talaj tömöritésen, alapozason kívül), hogy idővel véletlenül se kezdjen az új rész elválni a régitől? pince nem lesz, sem az alap, sem a két födém nem lesz egy síkban, csak az oromfalak.
köszi
Ezeknek az ajttóablakcentrumosoknak már két emailt is irtam, hogy adják meg a Kömmerling 88-as profilú 3 rétegű ablak Ug, Uf, Uw és g értékét, de válaszra sem méltattak! A másik levelem a 3 rétegű üveg kg/nm értékére vonatkozott, de erre sem válaszoltak. Sőt, még elolvasás-visszaigazolást sem kaptam!
Pfff, kicsit elvoltam tévedve, úgy tűnik mélyebb "beleásást" igényel ez a dolog, mint hittem, de nem baj, ha utána jó lesz.
Más kérdés, de hátha tud ebben is valaki tanácsot adni. Meglévő 45m2-es lakás átvezetékelése nagyságerendileg milyen árban történik. Gondolok itt az anyagárra, kiállásokra, új biztosíték táblára, munkadíjra. Persze tudom, sok mindentől függ, az anyagok minőségétől, hogy kell e vésni a falat.
Vegyünk két esetet.
1. Eset.
- kell vésni
- 6 helyiség(8 villanykapcsoló)
- 6 konnektor
-új kapcs.tábla
-az anyagok minősége obi minőség(nem a legolcsóbb,hanem az alsó középkategória)
2. Eset
-a fenti megismétlése, vésés nélkül
Valami jó tanács, mire érdemes odafigyelni, rákérdezni,stb?
Ezzel az a probléma, hogy a megemelt térdfalat nem tudod mihez rögziteni, magyarul teljesen különállóan mozog mindentől, és egy oldaltól érkező szélnyomás a tetővel együtt letolja a fenébe... Ezért jobb a teljesen körbefutó térdfalazás, mert ott az új koszorúnak köszönhetően egybe van minden.
A túl hosszú fogópárt pedig fel kell függeszteni középen. Ezzel a megoldással 9 méteres hosszon is csináltunk már fogópárazást.
Ez a másik verzió,hogy az épület másik oldalfalát nem emelem meg 1m-re,nem tudom szerintetek ez a tető szerkezet való valamire,érdemes ilyenen gondolkodni???
37 ezerért ez nem egy drága ablak. Azért gondolom ez beépítés nélkül ennyi. Szerintem rossz helyen akarsz spórolni: a nyílászáró ott lesz 20-30-40 évig, ha egy jó típust építtetsz be, nem itt kell egy minimálárra törekedni. Ha meg nem tervezel ennyi évre előre, akkor a gumitömítést talán érdemes belerakatni a régibe, az üvegezést hagyd úgy, ahogy van.
A véleményeteket és szakmai segítségeteket szeretném kérni nyílászáró cserében. Nem is igazán csere, hanem felújítás. Erről lenne szó:
"Ablakából a régi üveget és a kittet eltávolítjuk. Az üveg és a kitt helyére 1×2,5 cm-es lécet építünk be, ebbe helyezzük a hőszigetelt üveget, és belülről belécezzük. Kívül-belül az új léc és az üveg találkozásánál kihúzzuk sziloplaszttal. Svéd bemarásos technológiával szilikongumi felhasználásával leszigeteljük az ablakokat, zárakat beállítjuk, szükség szerint cseréljük. "
Kérdésem az lenne, hogy van ennek "valóság alapja"? Mármint ha nem lenne, nem hírdetné magát, de elérhető az a fajta hőszigetelés, mint ha fognám az egész nyílászárót és kicserélném műanyagra? Mert ahogy én számoltam kb a felébe kerül az ára és nincs bontás. Esztétikailag milyen lehet a végeredmény?
Csak nemtudom,hogy a falazat megemelésével kéne elérnem a 3m vagy csak az ajtó felől kéne megemelnem,mert most is megvan benn a 3m magasság,ha csak az ajtó felől lenne emelve akkor a horfák egyik oldalát végig kikéne cserélni hosszabra(vagy toldani?),mivel laposabb lenne a tető és rövidülnének,igy talán elég esés maradna,de akkor már lehet,h komolyabb horogfák kellenek!
A falazat megemelése elég húzós lenne pénzben,18m hosszúságban felrakni 1m magasságban blokkfalat+beton koszorú,aztán ugye komplett állmenyezet stb...
De ha csak a tető egyik fele lenne emelve egyszerűbb volna a dolog,a horogfák vastagságában tudnák szigetelni kétoldalt,mondjuk eps,erre meg mingyárt mehetne a ragaszt+háló+ragasztó,csak a szarufákhoz kéne állmenyezet!?
Estére készitek valami rajzfélét ,hogy hogy is gondolom!
A falazat megemelésnél kellenek bele vasbeton merevitő pillérek is, és a tetején körbefutó koszorú. Máskülönben a visszarakott tető egyszerűen szétnyomja az egészet.
Szia,elnézést kell,hogy kérjek mivel nem egyértelműen rajzoltam és férreérthető a kérdésem,mivel az ajtó nem a szarufák alatt van(lenne) hanem az épület oldalán van és oda kellene egy 3m magas ajtó,a tető megemelésével,ahol majd 4m lenne a fesztáv az ajtó nyilás felett,de nem tudjuk ,hogy hogyan néke megemelni a tetőt!
Leszedni a horogfákat majd a meglévő blokk falra és koszorúra ráfalazni még egy métert,hogy meglegyen a 3m,majd visza a horogfákat és a tetőt, vagy a tető egyik oldalán lévő horogfákat megtörni és 3m magasságra megemelni de ez kicsit húzóssab szerintem,vagy esetleg valami más megoldás?
Jah, és még annyi, hogy most látom, a tetőfesztáv 8 méter.
Ebben az esetben a megtoldott fogópárokat fel is kell függeszteni a szarufákhoz, mert nem áll meg máskülönben. A fogópár toldása legalább 1 méteres kell legyen, és minimum két helyen átmenőcsavarral rögzitett.
1. Kell a mostani ajtónyilás két szélénél a falon kivülre csinálni egy 80x50x100 cm-es betontuskót, legjobb lenne a kettőt a föld alatt összekötni egy 30x30-as vasalt koszorúval.
2. 80x80-as zártszelvényből csinálni egy kapukeretet (U alakút), melyet a falhoz is rögzitesz fülekkel ÉS átmenő csavarral, valamint a koszorúba is. Ez a két betontuskón állna.
3. A fogópárokat toldással meg kell hosszabbitani, hogy erre a zártszelvény keretre támaszkodjanak. Ezeket is fülekkel oda kell rögziteni a kerethez.
4. Ki lehet venni a szarufákat, amik útban vannak a kapunak
5. A koszorút is ki lehet VÁGNI középről. NEM ütvefúróval nekiesni, hanem flexxel bevagdosni 4 oldalról, és fokozatosan, finoman szedni szét. A koszorú csonkolt végén lévő vasalásokat össze kell hegeszteni a zártszelvény kerettel.
6. A zártszelvény keretet össze kell ácsolni a tetőszerkezettel, hogy lehessen oldalfalakat csinálni, és lefedni felülről. Szerintem észszerű felül is, oldalt is lebádogozni az egészet korcolt lemezből, cserépszinű porszórt aluval, vagy PREFA lemezzel.
Ez természetesen csak egy elvi javaslat, az anyagok és méretek eldöntéséhez mindenképpen helyszini szemle kell egy szakitól (statikus, épitész).
nos, 2x1.5 óra beszélgetést/tervezgetes után, különösebb meregetes nélkül "kész" tervet kér az epiteszunk. valahogy van egy érzésünk... :) mindezt úgy, hogy a második találka után tudtuk meg, hogy mekkora lehet max a nappalink mérete.
és akkor hol van még az erkély, a tetőtér, a meglévő tetovel való csatlakozás, ahol terdfalat akarunk rakatni, mert asszimetrikus a nyeregteto két hossza, stb.
Ötven felett még bőven fiatal az ember. Úgy 75 felett gázos az emelet !
De nem is ez a lényeg.
Vannak akik szeretik az egybe nyiló szobákat, főleg ha át lehet látni több szobán is egyszerre. Szép, szép csak éppen azt nem veszik számításba, nem az ember van a lakásért hanem fodítva.
Ezért én nem is szoba és terület szerint kategorízálom a lakásokat , hanem, hogy azu szerint hány személyes.
Mert lehet egy lakás 110 m2 -es , de a rossz elrendzés miatt nem praktikus és lehet 60 m2 -en is akár négy személynek is kényelmesen lakni.
Tehát : minden legalább 10 éven felüli személynek kell egy önálló szoba, aztán kell közösségi tér is. ( nappali - nagy konyha ) Jó ha van dupla fürdőszoba is.
ha nem is de legalább 2 WC.
Lakásokat adok ki, így néha meglepő igényekkel találkozom.
Van egy 48m2 bérlakásom.
Elég rossz a beosztása : előszobából közvetlen a konyhába majd egy nagy lakószobába. Elvileg lehetne akár másfélszobás is, de nem az.
Így max. 2, 5 személynek adom ki. Félszemély ? Hát a pici gyerek max. 2 évesig. Volt már amikor öten jöttek volna. Szegények nem értették, ez a lakás csak ennyi személyre jó. Szerencsére már évek óta csak egy személy használja.
Vagy a 130 m2 -en - gyerekkoromban, hát a rossz beosztás miatt soha nem volt nyugalom. Igaz pofás volt a lakás, szegény mamám mondta mindig milyen szép a sok egybenyitott szoba, szép szép csak éppen nyugalom nincs.
Vagy most összel egy 140 m2 -es belvárosi lakást láttam eladásra kínálva.
Hát ritka szar beosztása volt.
Nos néha ezeket a lakásokat felújítással se lehet normálissá tenni !!
nálunk meg PImre környékén a sok hülye 5m-re építette a házat az utcafronttól és nincs autó ami le tudna állni.. egyszer csak ezt figyelve körbesétáltam és elcseszettnél elcseszettebb kivitelezéseket láttam... (1-1.5m-rel hátrébb kellett volna, v nem olyan mély)
én is mikor tavly eladtam a régi házam megfogatdam, hogy nem kell emelet, de nem találtam olyan elrendezésű ingatlant ahol kényelmes életet élhet mondjuk két szülő és 2-3 gyerek, tehát lehet főzni, tvzni, aludni tanulni akár egy időben is.
volt olyan hogy ugy kb 3 nm előszoba onnan bemégy egy nappaliba, és annak a 3 sarkában a 3 háló, a 4. ben a konyha
nem hinném, hogy ott ha valaki tv-t néz a másik tud tanulni aludni...stb.. az sem jó ha tul közel van a szülői háló a gyerekhez, mármint ha nagyobbak.
igy lett emeletes, ahol van lent is háló, és ha a gyerekek már akkorák lesznek hogy fenn lehetnek egyedül nem tervezek én sem feljönni az emeltre többet.
Nem annak az alternativája, hanem egy meredek pince garázsba való fel és lemenésnek.
Természetesen jó a garázs, ha megfelelő helyen megfelelő árban van !!
De ha kell választani Drága garázs és ólcsó autó, vagy drága kényelmes autó és viszonylag ólcsó ( vagy semmilyen ) garázs én az útóbbit választanám.
Viszont akinek sok a pénze, az válassza a drága autót és hozzá a drága garázst !!
"Azért már nem a középkorban élünk..." bizony nem.
Volt szerencsém olyan autóval menni a tavasszal egész Bretányig - oda- vissza 5500 km, ami sok mindent tudott. Navigáció 3 nyelven, sebességtartó, oldaljelző, ha elhagyta volna sávot, volt olyan herkentyű bene , hogy ha megközelítete az előtte menőt jelzett és levette a sebességet, volt ülés fűtés, szerencsére arra májusban nem volt szükség, meg sok minden egyéb.
Szegény autó egydül a garázst nélkülözi !!
Amúgy elég 'kegyetelenek' az autóhoz - havi 40 ezret beletesznek, nem hagyják szegényt pihenni.
" Akinek fázik a segge ott az ülés fűtés stb. !!!"
Hol is hallottam ilyesmit?
Ja. Meg van!
'85 körül egy szabolcsi faluban a falu egyik vezető embere mondta a lakásfelújítása során, hogy olyan ökörséget nehogy mán kifizessen, hogy egy bojler csinálja a meleg vizet a házban! Ugyanis neki van egy spórja, és eddig is azon melegedett a víz, szóval minek ilyen úri huncutság, hogy meleg víz csináló ketyere... Nem is lett neki. Van fazeka, meg lábosa, oszt jóvan...
Nem mondod, hogy amennyiben van rá lehetőség, egy fűthető garázsnak az alternatívája lenne egy fűthető üléshuzat?
mert ott necces lenne állatokat tartani, meg kis konyhakertet kapálni. fával fűteni stb..
bár gondolom ócsán sem a tüzépen veszik majd a fát:-(
sajnos az emberekből kiveszett az élni akarás, vagy nem is tudom, hogy hívják ezt, nekem is egyetemi diplomám van nem panaszkodom, megélek, de nem voltam lusta 6 tó paradicsomot elültetni tavaly, és azt enni egész októberig, és 150 ft volt talán a plánta, meg egy kis víz kellett, de amikor azt látom, hogy vidékről bemennek kocsival a városba, és a segélyből krumplit meg zöldséget vesznek agyfaszt kapok.
falun régen se volt sok munka, ki kellett menni a földekre, megművelni és állatokat tartani, gyerekkoromban nagyapámék, kenyeret és vajat vettek csak a boltban, jó meg szódabikarbónát stb. de azt is hogy eltegyenek lekvárt befőttett, megtermeltek mindent, és nem fornetti sütit ettek, hanem nagyanyám sütött vmit.
Szegény ócsaiak és szegény földönfutók akik oda kerülnek abba a rezervátumba.
A minap járok az Üllői úton, hátnem minden harmadik , hanem 5 -ből 4 üzlet zárva. Kisminta, mérés tőlem.
A lényeg - ezekből újra üzlet soha sem lesz.
Víz, közmű nyilván mindegyikben van, kelle egy fűtő alkalmatosság , max. a portált kellene kicserélni , még mindig emberibb lenne mint a prérin lakni ?
Miért ne lehetne ezek egyrészéből szükség lakást csinálni?
Szerintem a negyedéből, sőt tán még kevesebből is lehetne ezekből lakást csinálni.
Én azt mondom, hogy elég az érintett metszeteket és az ÉPITÉSZ műszaki leirás módositását benyújtani, mert más munkarészt nem érint.
Mivel családi ház szinten nem kell már a tűzvédelmis, ezért az épitésügyön sem kérhetik/vizsgálhatják a pórfödémedet. Ha mégis megteszik, akkor rábasznak, mert nem lesz jogszabályi hivatkozásuk... magyarul hiába tiltakoznak a módositás ellen, be kell nyújtani és vakarják ki maguknak a jogszabályi ellenérveket.
"Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet (a továbbiakban: új OTSZ) 288. §-ának (1) bekezdésében lévő rendelkezés szerint „Minden terv része a tűzvédelmi műszaki leírás, dokumentáció. A tűzvédelmi műszaki leírás, dokumentáció készítése szaktevékenység, azt csak megfelelő szakértelemmel rendelkező személy készítheti.” Minden terv fogalmába beletartozik az elvi építési, építési, fennmaradási, megvalósulási, bontási, kivitelezési és a bejelentési eljáráshoz szükséges terv, legyen az bevásárlóközpont, kétszintesnél nagyobb lakóépület, fölszintes családi ház, egy kétállásos garázs vagy egy reklámtábla terve is."
És ez változott meg 2012 január 1-től, tehát ugyanezt az OTSZ-t keresd.
"A legfontosabb változások:Tűzvédelmi dokumentációt kötelező készíteni, ha az építésügyi hatósági eljárásba a tűzvédelmi szakhatóságot be kell vonni, illetve ha az építmény kettő vagy több pinceszintet tartalmaz."
Érdekes volt a helyzet, ugyanis az egyik rendelet szerint MINDEN engedélyköteles dologra kellett tűzvédelem, másik rendelet szerint viszont nem.
Az egyikből hiányzott egy félmondat...
Ezt oldották fel év közepén, és visszatért az, hogy csak arra kell tűzvédelmi munkarész, amihez a tűzoltóságnak köze van.
Egy tervmódositás keretében megoldható a dolog, csak mondjuk jó lenne, ha a hangsúly nem ezen a változtatáson lenne (a viták elkerülése végett).
(egyébként az ócsai gettóben is mindenhová porfödémet terveztek be, hangsúlyozva a paraszti jelleget. Aztán az olcsóság jegyében váltottak gipszkartonos födémre)
Nagyjából nekem is ezt a rétegrendet javasolták, álfödémgerendákkal.
Csak nem nagyon akarnék duplafödémgerendákért fizetni, ha nem szükséges a tűzvédelmis engedélye sem.
Nálam úgy néz ki a rétegrend, hogy
A 15x15-ös szelemenfák között van a 15x15 födémgerendák
Ezek a födémgerendák vannak felülről bedeszkázva (pórfödém jellegűre)
-párazáró fóli
-közetgyapot ( 20-30cm lesz)
-későbiek során járható részen osb lap, ahol nem lesz mozgás meg csak páraáteresztő fólia.
Ezt a kész mart, festett, födémgerendákat, látszó deszkázatot akarják alulról lécvázzal és tűzálló gipszkartonnal beboritattni. Majd utánna alulról ujra "ál deszkázat, ál födémgerendá" Nos ezt szeretném elkerülni.
A tervrajzom és az engedelyek 2012 áprilisában lettek készen. Egy sima egy szintes, 90 négyzetméteres meglévő lakóépület felujítása, bővítéséről van szó. Akkor tőlem tűzvédelmi engedélyt kértek (25 ezer ft volt)
Uj tervrajzot (rétegrendet) mert nem fogadta el ugye a tűzvédelmis a pórfödémet...
Változott volna azóta a jogszabály, vagy csak rossz tervezőt, éptésügyi akárkicsodát fogtam ki?
VAgy az országon belül másként értelmezik a jogszabályokat?
Vagy kivehetem papírok közül a tüzvédelmi engedélyt és összetéphetem és kész mivel ugy sem kell(ett) volna?
Ha egy házban a garázsból is van bejárat a lakásba, akkor ott mit szoktak csinálni az ajtóval, hogy megfelelően szigeteljen? Mert a garázs belső falára lehet tenni EPS-t, mivel az a hidegebb oldal, viszont a bejáratnál a sima beltéri ajtó az nem igazán szigetel semmit, oda is kellene valami.
1. NEM kell a tűzvédelmis engedélye, sem pedig SEMMIFÉLE közreműködése normál méretű családi ház szintjén. A tervezői nyilatkozatban kell nyilatkoznia az épitésznek, hogy a tűzvédelmi előirásokat betartotta.
2. A tűzvédelmi szabályoknál az OTSZ a mérvadó. Itt szintszámtól függően szigorodik a szabályozás.
3. Tavaly egy társasháznál az egyik előre eladott lakásba a tulaj szeretett volna látszó gerendákat és lambériaburkolatot a nappaliban. Mivel itt már kellett tűzvédelmi munkarész, ezt úgy oldottuk meg, hogy a rétegrend felülről lefelé:
- páraáteresztő fólia
- 20 cm kőzetgyapot + 15x15-ös fafödémgerendák
- párazáró fólia
- tűzgátló gipszkarton lécvázon
- lambéria burkolat
- ál-födémgerendák
Magyarul bekerült a tűzgátló gipszkarton alá egy DISZBURKOLAT, amihez aztán végképp senkinek semmi köze nincsen...
Hmm, ez érdekes. Mert nekem már a tervező is jelezte, hogy tűzvédelmis engedély is szükséges. A tervező meg is tervezte pórfödémesre amit a tűzvédelmis visszadobott.
Majd beszéltem az önkormányzatnál az épitésügyi elóadóval ( vagy kivel?) aki elvileg a lakhatásit ellenőrzi majd. De ő is tűzálló gipszkartont magyarázott.
Na de idén januártól megszünt az önkormányzatnál az épitésügy és átkerült ugye a járásokhoz.
Így esetleg van esély náluk ezügyben egy ujabb kört futni?
Van esetleg valmi jogszabály ami kötelez a tűzállóságra vagy éppen az ellenkezőjére?
Év közepéig kellett a családi házakhoz is tűzvédelmi dokumentáció, amit csak tűzvédelmi szakmérnők készithetett el.
Meglehetősen sok épületet terveztem év elején is, és volt látszó gerendás-lambéris burkolatű födémes. Egy büdös szót nem mondott/irt arról, hogy ezt nem szabadna.
A családi házakat régen sem volt szokás basztatni tűzvédelmileg, és én még sosem futottam bele ilyen akadályba a 15 éves tervezésem alatt.
Most is csináltam egy nyitott fedélyszékes nappalis házat, látszó szarufákkal. Tehát egy belső tűz esetén a fejükre esik az egész tető, mivel nincs tűzgátlás a szerkezeten (lángmentesitő bevonat egyébként ki van rá irva).
Sima pórfödémet sem engednek... Tűzálló gipszkartont kellene felerősitenem a födém gerendákra alulról. Ezt szeretném elkerülni. Mert nekem nagyon tetszik a régi deszkaborítású pórfödém.
Igazából nem értem, hogy ennek a rendeletnek mi értelme?
Leég és összedől a födém ( tető) ? Mire egy 15x15 gerenda átég annyira, hogy összeszakad, addig rég ki tud menni az ember az égő házból... Ha meg fent van a tűzálló gipszkarton és mondjuk 15 percel később ég át ( meg) a födémgerenda azt gy is ugy is le kell bontani ha el is oltják a tuzet.
Tehát, gondolom nem statikai védelem az elsődleges cél hanem emberélet. De ennek megfelelne mondjuk egy emelt keresztmetszet méret födémgerenda esetében...
Ki lehet valahogy kerülni ezt a tűzálló gipszkarton borítás dolgot?
Lépcsőkkel kapcsolatos jogaszbályokat ismeri-e valaki?
A tetőtérben új lakást szeretnék létrehozni. Van egy 80-100 éves faszerkezetű lépcső. Állítólag nem jó, mert tűzrendészetileg veszélyes. Újat kell építeni.
Ötlet: akkor ne legyen külön lakás. Állítólag így sem jó, mert ha 300 nm-t meghaladja a lakás (és itt meghaladja), akkor nem lehet faszerkezet.
Ez egy két motoros kardánnal alul összekötött 3 t ravaglioli
ennek vannak kinyúló vasak a rögzitéshez majd nem 150cm hosszú vas zártszelvény, ezt kell le fogatni és erre megy rá a a két oszlop, meg ehhez csatlakozik a kardán alul.
Anno, mikor mi vettük a csápost, 80 cm mély alapot kértek egy felső összekötős szinkron motoroshoz, aminek a talpa kb 35x35 cm és nincsenek kinyúló vasak a rögzítéshez. Jött a két "" szakszervízes""" telepíteni a garancia miatt, lefúrták, bekötötték, működött Kb 1 hétig, aztán kilazultak a tiplik.
Odébbtettük pár cm-t, újrafúrtuk mélyebbre, kiportalanítottuk a furatot, nyomtunk a furatba hilti rögzítőt, bele a dűbel, leütöttük a kúpot majd meghúztuk.
Egy nap múlva ráhúztunk kicsit az önzáró anyákra, azóta hibátlanul áll
A második képen látszik, hogy a fellépőlap elötti beton mozog, ha volt is alap a lépcső alatt, az nincs összekötve a lépcsővel, a lap alatti repedés is erre az elmozdulásra utal.
Sajnos egy új betonlépcső kell ennel a látványnak a megszüntetéséhez
sajnos a házat igy vettem, hogy kész volt a beton lépcső burkolás nélkül, plusz a térkőszegély végig volt betonozva, és a hova a térkő alá léne a murva, ott ki volt betonozva.
gondoltam, csak nem töröm fel...
de hogy ki volt az a barom aki lebetonozta, és miért?
Ha nem így készült akkor kongani kell valaminek. Próbáld határozottabban kopogtatni mert lehet, hogy nem a burkolólap vált le a betonról ragasztóstól hanem a betonmag repedt, amin a képről ítélve nem csodálkozok. A kétszer rostálthoz a szemcseméret miatt több cement kell- (ett volna) mint a folyami kavicshoz
Térkő alá nem szoktak betont rakni. Oda 30 cm -s murva, bazalt réteg kell a vizelvezetéshez és fagyás megelőzése miatt...
A beton felület a térkő alatt felrepedezik viz hatására. Ha a viz nem tud elszivárogni akkor dolgozni kezd fagy hatására és ahol a leggyengébb az illesztés ott rombol... itt lehet súlyedés vagy kitüremkedés vagy mozgás...
könyen lehet, hogy pár cm elmozdult a térkő a lépcsőnél és máris kész a baj...
nem kong egyik sem, van alatta ragasztó telibe, mert én csináltam mármint a burkolást, a beton lépcső már kész volt kb 3 éve, és a térkő alatt is beton van, nem tudom milyen vastag, gondolom vmennyi sóder is lehet alatta,
azért furcsa mert olyan mintha ez első lépcsőfok föggöleges greslapjai, csúsztak volna lefelé, de az meg nem lehet, illetve az oldaláról a csemperagasztó miért vált le? szétment a beton?
eddig hogy nem volt leburkolva 3 évi semmi baja nem lett, csak most hogy leburkoltam?
Szerintem a mixer beton, pumpával olcsobb és egyenletes a minősége. Lehetőleg jó időben kell betonozni és nem akkor amikor fagy és nem kell kötés gyorsitó.
Nincsennek a teraszon,lépcsőn élvédők, nem telibe volt ragasztva flexi ragasztóval a lap, valamint a függőleges felületen a betonba nem volt elég cement vagy télen lett csinálva a beton késő összel... a viz a lap és a beton közé folyt és a viz hideg hatására szétszedte betont...a terasz lépcső alja nem lett lehet eldolgozva kb egy pici sávalapot vagy sóder feltöltés csinálni kell, hogy a beton ne fagyjon széjjel. Valamint az altalaj is lehet homokos és a lépcső alja nem körültekintöen lett kialakitva...
""" De gondolom nem akkor, amikor már sokhetes a beton ""
A sokhetes betonba levő 8-as háló jobban tart mint a 4-es, lehet, hogy egy 8-as vasnál nem mozgott volna
Mindenkinek azt szoktam mondani: az a jó, ha nem tudja mennyi vas van benne, mert ha tudja hogy kevés, az már valamilyen hibára utal, azt már költséges pótolni
> közel azonos árba jön ki a kézi keverés a mixerbetonnal.
Az időt is érdemes hozzákalkulálni. Először is 50++ m^3 betont megkeverni nem fél nap, így az alapozás munkaideje lényegesen több lesz, illetve az sem elhanyagolandó, hogy így nem fog (rendesen) egybekötni.
Persze, használom a blogos mailcimet is. Legalábbis kezdetben, aztán amikor "komolyodik" a dolog, úgyis áttérünk a cégesre :)
Küldd nyugodtan amikor összeállitottad, és nekilátunk.
Januártól talán visszatér a normál munkatempó, és nem lesz ez az őrület ami most volt/van... Még most is energetikai tanúsitványokat csinálok, hogy idei dátummal ki lehessen adni őket.
mint láttad nem 10 k ért adom, hanem 1 ft, és nem azért tettem fel mert én nem tudnám eltüzelni, hanem lehetnek rászoruló emberek akiknek jól jön, de kösz az észrevételt.
A mixeres cégek ajánlása általános, és egyáltalán nem követik le a változó (szigorodó) jogszabályi-statikai követelményeket.
A te házad egy egyedi dolog, ehhez vannak méretezve a betonminőségek. Most komolyan 500 Ft/m3-en akarsz spórolni egy olyan szerkezeten, ami a házadnak az ALAPJA?
Természetesen csinálhatod kézi keveréssel is, nincs akadálya. De ha nem családi ingyenkalákában segédmunkáztok, akkor ne nagyon lepődj meg, ha a végére közel azonos árba jön ki a kézi keverés a mixerbetonnal.
Ha a tervbe az alaphoz C16-os beton van kiírva, ettől mennyire szabad eltérni?
Megnéztem több neves mixerbeton szállító cég honlapját, és az ajánlott betontípusoknál az alapba sehol sem írnak C12-nél erősebbet, vagy ennyire nem értenek hozzá? A 16-ost födémekhez, koszorúkhoz, pillérekhez írják.
Kötelező mixerbetont használni vagy lehet kézibetonkeverővel is betonozni?
Egy gazdálkodó barátom panaszkodott, hogy nem fér be a kombájn vágóasztalostól a hangárba. Kell egy 7 m-es nyílás, áthidalóval
Megépítettük majd kb. 1 hét után külső zsalut lebontottuk, mert a tolóajtót felszerelték a bebetonozott talpvasakra, hogy zárható legyen, ne kelljen felügyelni a bentlévő értéket. Az ajtó alatt kb 1 cm maradt, ami kizsluzás után sem változott
A gerenda szélessége 30cm től nem lenne több,magassága lehet 40-50-60cm,6db. horogfát tartana,4mx6m a tető egyik oldala,a gerenda két végét blokk fal tartaná!
Ezt azért ezek alapján meglehetősen nehéz FELELŐSSÉGGEL megmondani.
Tudni kellene a koszorú keresztmetszeti méreteit, mire támaszkodik fel a két végen, mi az a "nem túl nagy tető".
Ekkora fesztávra azért illik egy statikust megkérdezni, és nem hasból nyilatkozni, mert olyan lehajlása lesz a gerendádnak, mint a franc... Ha mondasz pontosabb adatokat, akkor megkérdezem újév után a statikusomat a vasalásról.
Ha kicsit jobbra fordulna az idő szeretnénk egy betonkoszorút önteni betonból egy ajtó nyilás fölé,melynek a fesztáva 4m lenne,nem túl nagy tetőt tartana de szeretném tudni,hogy ti milyen vasalást ajánlanátok a betongerendába?
Mondjuk 3 csőpár fél méterre a legjobban felhajlott sarkától jön át a falon, viszont kb. fél méternyi védőcsőben, úgyhogy a fűtéscső nem sok vizet zavarhat (de azért megnézem, hogy merre és milyen erővel nyomulnak).
Mondjuk a beton erős (450 kg/m^3 cement), duplán vasalt (alul - mondjuk ez semmit nem jelet - és, 2cm-re az aljától), tehát pont nem arra kellett volna hajolnia.
A dilatáció-ék valószínűbbnek tűnik, mert egy kvázi 10 hetes C16 körüli betont nem olyan egyszerű 6db PEx csőnek meg két 4mm-es hálónak így kimozdítania...
Arra tudok gondolni, hogy a vasháló és a csövezés le volt feszitve vizszintesbe betonozáskor (amikor hajtják a csövet, akkor kunkorodna felfelé), és most "felrugózott".
A héten elkezdtem a felfűtést. A hőszivattyút beállítottam 6kW-ra, így naponta 3 C-t tudott emelni az aljzat hőmérsékletén.
17C: 20C:
Sehol egy repedés.
Viszont jött egy meglepetés:
Egy 5x2,5 méteres tábla egyik sarka felhajlott, kb. 1,5x1,5 méteren fokozatosan 1,5 cm-t.
Leállítottam a felfűtést, most hűtöm vissza ("sajnos" napi 1-2 fokot sikerült, az elmúlt 4 napban 20-ról 14-re sikerült behűteni a betont, pedig kinn mínuszok is vannak, folyamatosan megy a szellőztetés... Pedig egyelőre csak U=0,22 a fal, lábazat még nincs szigetelve..., csak a födém U=0,1-es).
Mitől csavarodott fel? Be tudok nyúlni alá, 1 ujjnyi távolság van a beton alja és az EPS között.
Lehetséges, hogy közte és a szomszéd betonrész között egy szakaszon elb* a dilatációt (egy kis részen alul csak összeért a beton (mert ferdén nyesték a polifoam csíkot, azt sem nyomták be rendesen), és mivel az nem tudott oldalra mászni, így mint egy ék becsúszutt alá, és kiemelte?
A beton most 5 hetes (gyorsító miatt relative 10), úgyhogy már elég szilárdnak kell lennie.
Máshol nem látok ilyesmit.
Arra gondoltam, ha nem mozog tovább (mivel kitakarítottam/megvéstes a dilatációs hézagot), és kibírja a kifűtést 30-35 fokig, akkor öntünk alá mondjuk aljzatkiegyenlítőt, hogy legyen egyenletes alátámasztása, felül pedig csiszolunk pár mm-t, illetve a burkoló elbűvészkedik vele, hogy a szomszéd lemezzel szineljen.
Az épitésügyi hatóságot nem érdekli, ugyanis a jogszabályokban az szerepel, hogy "xy termék, vagy azzal azonos műszaki tartalmú".
Viszont a kéményseprőnél kellett egy előzetes egyeztetés, ahol bele lett irva a kémény tipusa, itt kell módositást kérni, máskülönben a használatbavételihez szükséges átvétel nem fog menni.
Minőségtanúsitvány elég a netről letöltött, nem kell rá semmi extra.
Viszont jótanács:
Nem tudom mit fogsz rádugni a kéményre, de annak az égéséhez frisslevegő fog kelleni, amit a helyiség belteréből használ el a kazán/kandalló/kályha. Inkább tegyél be LK1616S kéményt, amiben van egy szellőzőkürtő középen, biztositva az égéshez szükséges levegőt. Nagyon nem mindegy a használat szempontjából.
Amennyiben nekem a tervben Schiedel SR1616 kémény van kiírva, attól Én beépíthetek ehelyett Leier LK1616 kéményt is? Ha minden igaz ez a kettő ugyanazt tudja csak a márkája más. Ilyenekben el lehet térni a tervtől vagy beleköthetnek?
Ha valamiről nincs minőségtanúsítványom, azt simán letőlthetem a netről, vagy kell rá valami aláírás, pecsét?
Én a helybelieknek a kiviteli terv mellé ingyen biztositom a tervezői művezetést, illetve valami nagyon jelképes összeget kérek érte.
Pláne mivel sorban küldik hozzám a következő ügyfeleket...
Van olyan műszaki ellenőr ismerősöm aki 400e Ft-ot akart kérni egy kicsi családi ház átépités+tetőtérbeépitésre. Én elhiszem, hogy a kamarai dijszabás szerint ez lenne az ára, de ezt nem lehet itthon megfiezettetni. (más elvállalta a negyedéért egyébkétn)
Kulcsara kész szakember nincs ezt úgy hívják generál kivitelező.
Amit neked kell eldönteni:
- hogyan építtetsz generálba, vagy szakmánként megbízol szakikat de akkor neked kell egyeztetni a lépésekről ki mikor jön, de ezzel megbízhatod az ÉME-t is.
- a tervező mindent megoldjon szakági terveket is vagy csak építészetit és szakágiakat ha kell mások csinálják meg, csinálhat még vezetést is csak a saját területére vonatkozóan, ergó amiről nincs papírja arra kell szakági ÉME
Ami majd kell:
- építési műszaki ellenőr szerződés
- építész
- egy generál kivitelező vagy ismeretségi körben rész kivitelezőket kömműves, vizes, csempés, villanyos, stb. ha van egy jó szaki inkább öt keresd meg mint hozzon egyet a generálos.
"mivel ezek a tervek nagyon speciálisan egy adott munkára készülnek nem nagyon teszik nyilvánossá."
És amiatt, mert egy korrektül megcsinált csomópont mostanában elég "sokat ér" az épületszerkezettanban kissé járatlan szakmában :)
A kedvencem az volt, amikor megpróbálták tőlem elkérni CAD formátumban a kiviteli tervet. Nem a megrendelő, hanem egy majdnem ismeretlen épitész kolléga...
Épitészt keress elsősorban, olyat aki otthon van a kivitelezési kérdésekben IS.
A bontástól a kivitelezésig egykezűségre a generál kivitelező a válasz, de itt lehet 20-40% felárral számolni.
A mostani jogszabályváltozásoknak köszönhetően (ahogy nopánick is irta) neked csak ki kell adni a munkára a megbizást, és ha te nem akarsz/tudsz ellenőrizni, akkor megbizol egy műszaki ellenőrt, aki minőségi ellenőrzést végez.
Más dolgod nincsen, csak fizetni a rendesen elvégzett munkáért.
Csak ámulok, hogy mennyi szakma tevékenykedik az építőiparban!
Van egy telkünk egy lebontásra váró házzal, aminek a helyére szeretnénk építtetni egy újat. Minél többet kutatok a neten, annál kevésbé tudom eldönteni, hogy kivel vegyük fel először a kapcsolatot: építész, műszaki ellenőr, valamilyen más vállalkozás fajta, amiről eddig nem is hallottam?
Minden munkát mással szeretnénk elvégeztetni, mert ezen a terelüten semmihez sem értünk. Melyik szakma épít a bontástól a kulcsrakész állapotig?
Nekünk csak a kiviteli terv hiányzik (van műszaki ellenőr is, a használatbavételiig), de ha újra kezdhetném, azt is kérnék. Minden csomópontot meg kell keresnem a neten, meg kell itt kérdeznem (hálás köszönet a válaszokért), megbeszélem a műszaki ellenőrrel, ő megbeszéli a kivitelezővel, mégis... ha nem kerül azonnal megépítésre a megbeszélt részlet, akkor 2-3 hét után újra előáll a kivitelező a csomópont újabb (másfajta) megvalósítási ötletével. Ebbe fáradtam már kicsit bele. Ha valamit már megbeszéltünk ezerszer, hogy hogyan legyen, ne jöjjön már újabb és újabb ötletekkel elő...
Hogyan néz ki egyáltalán egy kiviteli terv és egy költségvetési kiirás? A neten nem találok egyet sem. A költségvetésit még el tudom képzelni, de a kiviteli tervet nem. Tudna valaki nekem mail-ben küldeni egyet?
Én ott basztam el, hogy nem jogfolytonos a femüm. Még '99-ben kiváltottam egy nagyobb munka miatt, és olyan 2005-ig évente be is nyújtottam a hosszabbitást. Aztán mivel nem kellett, szartam rá nagy ivben...
Most meg már vizsga meg egyebek kellenének. Hát a francokat, meghagyom másnak ezt a játékot :)
Én megcsináltam még időben a tanfolyamot és regisztrációt. 1 éve és nem 10 Ft igen csak elment rá 200e Ft cakk pakk. És csak szakágiak. Most az új szabályozásnak köszönhetően szigorodott és több tételes lett a vizsga is. Így felment a költség 300e re. A tanfolyamon 30 an indultunk vizsgázni 21 mentünk plusz előző vizsgákon kibukottak 6 fő kivételesen 2 estek ki (megjegyzem mind ketten mérnökök voltak). Szóval nem lesznek csak úgy hirtelen sokan ezen a területen.
A mostani munkámnál van femü 1x láttam, mondom a megrendeőnek, hogy azért jöhetne sűrübben. Mivel egy femü látogatás, mint kinyomoztam, 30000-be fáj a megrendelőnek, így nem hívja ki. Írom a naplót, havonta elviszi a megrendelő a femünek és az én aláírásom mellé aláír ő is. Ebből áll a femü, alaptól a belső vakolásig.
Műszaki ellenőr helyett én szoktam tervezői művezetést is vállalni a kiviteli terv készitése mellé.
Ez annyiban kevesebb mint a műszaki ellenőr, hogy a jogi vitákba nem mászok bele, tehát
- ha nélkülem állapodtak meg valamiben, akkor ne rajtam üssék le.
- a kiviteli terv szerinti dolgokat betartatom, és ennek megfelelően a költségvetési kiirásban szerepelő mennyiségeken túl nem engedek költségeket elszámolni, ha nem a tulaj kérte a változtatást, vagy nem indokolt. (pl átalakitásnál sokszor csak a bontás után jönnek elő dolgok, amiket nem lehetett a tervezéskor kalkulálni, és emiatt kevesebb/több munka kell)
- a kényesebb munkarészeket ellenőrzöm mind minőségben, mind abban, hogy megfeleljenek a terveknek, előirásoknak
- általában csak a szerkezetépitésig kellek, utána a befejező munkák minőségére nem lesz rálátásom
- helyszini szemlénként számolok fel árat, tehát amennyiszer hivnak, annyiszor megyek és annyiszor kell fizetni
A műszaki ellenőr ezzel szemben mond egy kezdeti zsirosnak tűnő összeget, ezért cserébe ki lehet hivni szinte bármikor a területre, és végignézetni vele mindent. Jogilag is a megrendelő és a vállalkozó között áll, tehát rajta keresztül történik a kifizetés (amit átvesz, az kifizethető).
Elvileg végig ott van, tehát a befejező munkáknál is ellenőriz, hiszen megbizatása a használatbavételiig szól általában.
Tapasztalatom szerint a tervezői művezetés kb feleannyiba kerül, viszont mivel nem teljeskörű, azért azoknak ajánlott akik
2007-től már nem elég a végzettséget igazoló papirt + pár ezer forintos illetéket bedobni az ablakon, és kap egy femü számot.
Kell rá egy tanfolyamnak nevezett valami, és egy vizsgának nevezett valami a végzettségen felül. (mestervizsga vagy technikusi oklevél)
"
A FMV-i jogosultság megszerzésének követelményeiről és eljárásrendjéről.
2007. január 1-ét megelőzően a FMV-i jogosultság megszerzése a jelenlegi előírásokhoz képest egyszerű volt, csupán az előírt képesítést-képzettséget és szakmai gyakorlatot kellett igazolni, és a jelenlegi eljárási költség töredékének befizetésével a jogosultság kiadása szinte automatikusan, rövid időn belül megtörtént.
Az így megszerzett jogosultságokat, azok folytonosságát csupán fenn kellett, illetve kell tartani.
A jogosultság megszerzése jelenleg alapvetően más, nagyságrendekkel nagyobb költséggel és komoly, esetenként több hónapos felkészüléssel, tanulással jár.
A követelményeket a 244/2006. (XII. 5.) Korm. rend. szabályozza, mely rendelkezéseinek alkalmazása a jogosultsági kérelmek elbírálásában és kiadásában megjelölt mindkét szakmai kamara ( a Magyar Mérnöki Kamara és Magyar Építész Kamara) számára kötelező. "
A szerkezetépitésig ellenőrzik (alap, falak, födém, tető), a befejező munkákat (burkolás, vakolás, gipszkartonozás, külső hőszig, stb) akár már sajátkezűleg is végezheti az ember.
Valamint természetesen a villanyszerelést, gázt, ilyesmit szakinak kell(ene) csinálnia.
Édesapád ha kőműves, akkor pár ezer forintért beszerezheti a femü-jogosultságot. Utána kiválthatja az egyéni vállakozóit, és csinálhatja a házadat. Majd ha befejezte akkor visszaadja és kész.
Sajnos/nem sajnos vége a "szép" időknek, mindent le kell papirozni, mert egy kerti budi épitéshez is többször kijönnek ellenőrizni az épitésfelügyelettől, és büntetnek.
És ha az alapozást, falazást, födémet egy vállalkozás csinálja, a tetőt már egy másik, a vakolást egy harmadik, akkor ha jól értem az három különböző femű?
Mihez kell femű? Csempe lerakázhoz, beltériajtók beszereléséhez remélem nem kell.
Ha valamilyen részt saját magam szertnék csinálni, mert van kiviteli tervem és saját műszaki ellenőröm, aki mindent elmond, hogy mit hogyan csináljak, mire figyeljek, akkor sem úszom meg femű nélkül?
sajnos a mai világban a kontár is megél, mindig találnak palimadarat, egyre kevesebb a szakmunkás szakember, mindenki egyetemet végzett, főiskolát és pont nem ért semmihez, a mai fiatalok a telefon nyomkodáson kívül meg pláne semmihez, én még nem ezt láttam otthon, ha valami elromlott próbáljuk meg megjavítani stb.. vagy magunk létrehozni valamit, de ma már...áh..
mikor elromlott a cirkóm, -10 ben, legalább 10 gázost hivtam, de 7 vége volt, legtöbb kikapcsolva, volt aki 3 hétmulva eljött volna.. ilyenek..
tehat ha a vizszintes resz kap 5cm uveggyapotot (ez van itthon), a fuggoleges meg kicsit tobbet, az elfogadhato eredmenyt ad? sajnos a nappali sarkaban van.
Üveggyapot, minimum 5cm. Ez arra már elég, hogy panelben szinte teljesen elnyomja a esővíz levezető zaját (éjszaka is csak némi koncentrálással hallható).
Nagyobb terhelésű lefolyó esetén (pl. WC függőleges ejtő) lehet értelme vastagabbat használni.
Ha logikusan nézzük, akkor a már megkezdett épitkezésekre nem vonatkozik. Viszont mivel ebben az országban semmi sem logikus, igy a fene tudja... januárban majd megkérdezem az ügyintézőket erről, úgyis most voltak fejtágitón a két ünnep között a sok új jogszabály miatt.
Ezek szerint hiába kőműves az édesapám, nem építheti meg nekem a saját házamat, inkább fizessek egy vállalkozónak aki lehet, hogy jóval hanyagabbul és persze egy vagyonért fogja nekem felhúzni a házat. Nem értem miért lehetelenítik el ennyire a sajátkezű kivitelezéseket, miért nem elég egy femü aki folyamatosan ellenőrzi a mester munkáját, és kijavítattja az esetleges hibákat. Egyébként ez már idén is így volt, vagy csak a jövő évtől vezetik be?
Én úgy tudom, hogy minden épitési tevékenységre igaz.
Amiket most csináltam kiviteli terveket, a költségvetési kiirásba már mindenkitől úgy kértem benne az ajánlatokat, hogy a FEMÜ-t saját magának kell biztositania (mivel jövőre indulnak ezek az épitkezések).
Új családi házak használatbavételijénél pedig már kérik a szakági femüs nyilatkozatokat is pár helyen, bár elvileg korábbi épitési engedélyekre nem kérhetnék.
Nemrég egy 2008-as épitési engedély és akkor megépült házhoz kellett villamos és gépész femüt keresnem, akik utólag igazolták, hogy akkor jól épült meg minden. Nonszensz...
Ez egyébként szerintem egy okos döntés, ugyanis akinek van szakvizsgája az adott munkaterületre (kőműves mestervizsga, villnyszerelő, stb), könnyen meg tudja szerezni a FEMÜ-séghez a papirokat saját részre.
A zöldségesből átnyergelt épitési vállalkozó a 3 segéd-unokatestvérével meg keressen más munkát...
Van egy lefolyocso, amit el kellene burkolnom/dobozolnom. Gipszkartonbol akarom csinalni. Az a kerdes, hogy mit tomjek bele? A lenyeg a zajszigeteles lenne.
Én alapvetően örülök a "megtisztulásnak", mert ráfér a hazai épitőiparra. Csak a sajátkezű épitkezést is ellehetetlenitették, ami meg nekem a szivfájdalmam...
Láttam honlapokat, referenci képekkel, amihez a honlap készítőjének semmi köze nem volt, más fejezte be a mukát, aztán visszament lefotózni a kész állapotot. Szerkezetkész állapot után nem nagyon akarják befejezni a munkát, tisztelet a kivételnek. Igaz, most ilyen kevesebb van a felhozatal miatt.
A referenciámként szolgáló címeken nyugodtan becsöngethetsz, a nevem hallatán nem veszik elő a lapátnyelet, kést, beengednek egy beszélgetésre.
Nem több a papírmunka csak meg kell csinálni amit eddig hanyagoltak :) A trv. abban lett szigorúbb, hogy lejjebb vitte a kivitelezési költség szintet amikortól kötelezővé teszi a megbízó részére az ÉMÉ felkérését, és a kivitelezőknek meg kötelezővé tette hogy nem megbízásban hanem főállásban foglalkoztassa a FMV és ha szükséges a szakági FMV-ket.
Ebben az eseteben a KK-nak kellene lennie egy Építési Műszaki Ellenőrnek vagy megbíznia, aki ellenőrzi a munkát és munkafázisonként beírogatja (naponta is) hogy ez ok vagy mit kell javítani, ha az megvan mehet tovább a munka, ha olyan a hiba hogy esztétikai akkor bejegyzi és levonnak a kivitelezőtől némi pénzt.
Ha egy tulajdonosnak valami nem tetszik ÍRÁSBAN jelezze a KK felé és kérje hogy ellenőrizzék le és ÍRÁSBAN válaszolják meg jogos a panasz vagy sem EME aláírásával.
A kivitelezőnek is van saját Felelős Műszaki Vezetője aki azt rögzíti mit csinálnak éppen és milyen körülmények között.
Ezt egy jogszabály szabályozza a KK-nak tudnia kell erről. A támogatást a ÉMÉ és FMV aláírása nélkül nem fizetik ki a társasháznak, a papír neve készre jelentés műszaki átadás átvételi dokumentáció.
A sejtésed a valóságot takarhatja de nem biztos :)
Elvileg úgy tudom, hogy minden ilyen projectnél kell lennie műszaki ellenőrnek, pláne ha hitel és/vagy támogatás is van a dologban.
Sajnos azonban vannak csak "aláiró" műszaki ellenőrök, akik a lóvé lenyúlásán kivül nagy ivben tesznek a dolgokra. És persze egyértelmű, hogy a vállalkozók ezeket preferálják a normálisak helyett...
már szerettem volna kérdezni tőled, 10emeletes bérházban lakom, aminek most folyik a panelprogramja, pontosabban ha kis szerencsénk van akkor lassan befejeződik a napokban.
jelenleg a lépcsőházat burkolják. liftet festik...
de olyan fejetlenül mentek itt a dolgok hogy kétségeim vannak. Nekem erősen úgy tűnik hogy vagy azért mennek fejetlenül és komolyabb számonkérés nélkül a munkák mert a közösképviselő nő mondjuk finoman hozzánem értő, vagy azért mert a kivitelező valahogy érdekelté tette abban hogy elviselje az összes bénázást.
kérdés: nem kellett volna az ilyen munkához valami műszaki ellenőrt, vagy nem is tudom milyen státuszu emberkét felkérni?
A sajátkezű kivitelezés nagyon nehézkes lett mivel sok papirt kell(ene) biztositani. Mindenképpen kelleni fog egy vállalkozó, aki papiron csinálja a házat, és a legújabb jogszabályok alapján a FEMÜnek ennek a vállalkozónak az alkalmazottjának kell lennie.
Szóval elsősorban keresned kell egy olyan vállalkozót, aki papiron épiti a te házadat, és van femüje (vagy az áltlad választott femü menjen el rész-alkalmazottnak ahhoz a céghez). Kell kötni szerződést, mert ezt/ezeket az épitésfelügyelet kéri. Továbbá vezetni kell az épitési naplót is folyamatosan.
Az, hogy ki dolgozik valójában a házon, igazából addig nem érdekes amig munkaügyi/NAV ellenőrzést nem kapsz, ami azért családi ház szinten nem szokás.
Sajnos a szakági femü is igaz, most már ezt is kérik.
Magyarul nagyon megnehezitették a dolgát az embernek, sokat kell papirozni. És emiatt azért persze adódnak bőven többletköltségek...
Építkezés elején járunk. Az engedélyeket megkaptuk. Az építkezés sajátkezű kivitelezés lesz, amit lehet magunk szeretnénk megvalósítani. Mire van ehhez szükségünk?
A családban van kőműves és villanyszerelő is, van róla papírjuk, de nem vállalkozók csupán alkalmazottak. Ők építhetik a házat a femü irányításával?
Azzal tisztában vagyok, hogy felelős műszaki vezető mindenképpen szükséges, viszont nem tudom, hogy ebből mennyi kell, úgy olvastam, hogy kell külön a gépészetre és a villanyra is?
Műszaki ellenőrre szükségünk van-e?
Van olyan femü aki mind a 3 részt vezetheti (szerkezet, gépészet, villany), esetleg műszaki ellenőrzést is végezhet egy személyben? Ha találok ilyet, hogyan tudom ellenőrizni, hogy Ő tényleg jogosult ezek elvégzésére. Van valami Országos gyűjtőlista a neten, mint a tervezők esetében?
A tervezőmhöz például az alábbi jogosultságok vannak beírva, állítása szerint Ő femü is. Mit jelentenek az alábbi rövidítések?
É3…..
MV-ÉP/A-MÉK
ME-ÉI-MÉK …..
A műszaki dokumentációban benne van, hogy milyen erős betont kell használni, ettől függetlenül Mi használhatunk betonkeverővel kevert betont is, ebben az esetben ellenőrzéskor hogyan igazoljuk, hogy azaz előírt erősségű-e?
A 300 m2-be minden benne van, ami az épitési engedélyben is szerepel területként (kivéve terasz, erkély).
Tehát amig mondjuk a szocpolnál csak a lakóterületet nézik, hogy 160 m2 alatt legyen, addig itt már beleszámit a garázs, pince, gépészet, stb is.
Természetesen a padlástér nem, hiszen épeszű épitész ezt nem listázza bele az engtervbe.
7.5 méteres épitménymagasság FELETT kell, de ha pince+földszint+tetőteres, akkor mindenképpen kell, ettől függetlenül.
Az 5.40-es méret FELETT kell, tehát a pont annyi, akkor nem.
A talpszelemen távolság egy olyan dolog, amibe az épületetk 99%-a beleesik. Ha a többi rész nem kell, akkor ebben az esetben tetőszerkezeti tervet kell csináltatni csak, amit az épitész+statikus ir alá (vagy csak külön a statikus).
A padlásfeljárós monolitos sáv nem érdekes.
Utólag is el lehet készitettetni, lényeg hogy az épitésfelügyeleti ellenőrzésnél be tudd mutatni. Vagy pedig húzzatok bele, és reménykedj benne, hogy használatbavételi engedély előtt nem kapsz ellenőrzést :)
--
Egyébként azért nem tudják a tervezők, mert ezt mostanában kezdik nagyon komolyan megkövetelni, és ráadásul nagyon sok épitési engedélyezési tervet készitő épitész utálja a kiviteli terveket csinálni, mivel teljesen már berendezkedést és elveket kiván.
Nagyon komolyan tisztában kell lenni a legújabb anyagok felhasználásával, és az épületszerkezettant vágni kell.
Nem beszélve arról, hogy a kiviteli terv tartalma már nagyon komoly felelősségvállalás is egyben, mig az épitési engedélyezési terv egy "vázlat" a kivitelezés szempontjából.
Nekem sok kiviteli terv munkám van abból is, hogy épenges épitészek dobják tovább a saját munkájuk kidolgozását.
Mi fix áron béreltük először a kivitelezőn keresztül (aztán kiderült, hogy a férjemmel egy helyről származnak a zsalusok), aztán már közvetlenül a zsalusokkal tárgyaltunk és végül 2 teljes hónapot állt nálunk a zsalurendszer 200 nm-re az előre megadott árért. Nem új a zsaluzat, de nagyon jó állapotú és a végeredmény is remek lett, de még vissza fognak jönni csiszolni a kisebb egyenetlenségeket. Tényleg nem kell majd vakolni, egy épülő háznál megnéztük referenciaként, mielőtt belementünk ebbe és a miénk is ilyen lett. ;)
Sziasztok! Tanácsot és infókat szeretnék kérni. Van egy 60 nm-es kocsibeálló rész a garázsunk előtt, amit az előző tulaj csak lebetonozott, aztán tíz évig ott maradt úgy, ahogy csinálta. A beton időközben elég csúnya lett, a funkcióját ugyan betölti, de szeretnénk leburkoltatni. Csakhogy, a legvékonyabb kültéri burkolat is (ami alkalmas autóbejárónak) úgy megemeli a szintet, hogy magasabb lesz, mint a garázs (és a kertkapu) padlószintje. A kérdésem az, hogy az egyetlen racionális megoldás a régi beton feltörése és újra kezdeni az egészet, vagy létezik egy költségérzékenyebb lehetőség is. Kérlek, írjátok meg a véleményeteket, és ha van a munkára már bevált mesteremberetek/cégetek, annak az elérhetőségét is hálásan venném. Köszönöm és BÚÉK!!!
- a tetőszerkezetben a talpszelemenek távolsága, vagy bárhol lévő megtámasztás nélküli áthidalás meghaladja a 6,0 m-t (mivel a ház közel 14 méter széles, így a talpszelmenek is kb. ilyen távol vannak egymástól)
- Van egy padlásfeljárónk ahol a feljáró szélessége miatt ki kellett hagyni egy E gerendát és a két gerenda között monolit vasbetont kellett készíteni (ez kb. 3 m2)
Ha ezek miatt valamire kellett volna kiviteli terv, akkor ezeket utólag is el lehet készítetni? Ezt valahová be kell nyújtani, vagy csak a tervező elkészíti Én meg elteszem magamnak?
Vannak eloirasok, hogy mikor kotelezo, illetve melyik munkaresz lehet az.
(www.kiviteliterv.hu)
Epitesfelugyeleti ellenorzesnel fogjak kerni toled, es a te felelosseged ezt biztositani, ha nincs akkor potolni.
Ha van mar valami terved, told at mailen es megmondom mire kotelezo.
Altalaban fodemterv es tetoszerkezeti terv szokott kotelezo lenni normal csaladi hazaknal, a tobbi csak melegen ajanlott.
A kiviteli tervvel kapcsolatban lenne kérdésem. Honnan lehet tudni, hogy nekem kell-e vagy sem kiviteli tervet készítetnem?
Tudom, hogy vannak szempontok, például 5,4 m fesztáv felett, stb...
De ha megkaptam az építési engedélyt, illetve a az építkezés be lett jelentve levélben, és semmilyen visszajelzés nem érkezett, ez automatikusan azt jelenti, hogy építhetem kiviteli terv nélkül? Kinek a felelőssége, hogy legyen kiviteli terv, építtető, tervező, vagy a felelős műszaki kivitelező?
Szerintem vegyél 6cm -s grafitos lépés álló EPS a padlóba a 1,5 méteres szakaszra. Nem lesz probléma. Figyelem a terasz ajtó, bejárai ajtó elé is ilyet rakj le belülről és a bejárai ajtó, teraszasjtó köszöbbjéhez vegyél XPS -t...alatta ezt kell berakni a hőhidmegszakitáshoz...
A 150,200 -s pedig nem indokolt nálad.Családi házaknál az EPS-100 -s használják vagy az újabb lépésálló grafitost.
Gyártó mindegy de én az austrothermet venném....mivel garantáltan jó a minősége... igy nincs lutri...
1. Nem lesz hőhidas ettől. Ráadásul a padló hőveszteségét tekintve ez a 1.5 méteres sáv a mérvadó.
2. Igen.
3. Pl garázsnál, vagy nagy pontszerű tehernél. Normális családi házas viszonylatban nincs rá szükség.
4. Volkswagen kontra Porsche. Mindegyik megfelelő arra, hogy elvigyen A-ból B-be, a többi csak sallang. Nagyjából ez igaz a hőszigetelő anyagokra is. A nagyon olcsó az gyanús, a nagyon drága meg felesleges.
Köszönöm a tanácsot! Erre a grafitos megoldásra nem gondoltam, nem tudtam, hogy lépésállóból is van grafitos, valószínűleg alkalmazni fogom.
1, Abból nem lesz hőhíd, hogy csak a fal körüli 1,5 méteren használom a grafitosat, vagy ez a különbség elhanyagolható a talajon?
2, Néztem az austrothermes katalógust, ha jól vettem ki akkor a grafit 100-at kell beszereznem?
3, Családi házaknál mindig az EPS100-at használják vagy van mikor szükség van 150 esetleg 200-asra?
4, Mennnyire van jelentősége a gyártónak, arra gondolok, hogy amég 1m2 5 cm vastag EPS 80 grafit az austrothermnél 1740 Ft, a hőplusznál ugyanezt megkapom 1000-ért? Tudásban ugyanazt írja az adatlapjuk. Érdemes a drágábbat megvenni, vagy nincs különösebb jelentősége?
nekunk kb 1-2 héten belül abba a fázisba az "építkezés", hogy kiderül, mekkora és milyen oldalhosszusagu lehet a nappalink. szerintem egy födém epitesnel azt is figyelembe kell venni, hogy mit tud belőle esetleg a tulaj maga is megcsinálni, persze szakmai felügyelet mellett, ha megoldható.
a gerendás szerintem ilyen szempontból egyszerubben kivitelezheto (nem okvetlen az idofaktort figyelembevéve), meha több vas is kell meg hozza.
persze a konstrukciobol adódó különbségek sem elhanyagolhatoak hosszú távra tervezve.
Ekkora lábazatnál nincs értelme a szoknyának, csak a lábazati hőszigetelést vidd le a talajszint alá még minimum 30 cm-t.
Igy lesz a belső padlószinted alatt 80-90 cm-es szükséges szigeteltség.
Ha csak ez a 6 cm lépésálló hőszigetelésed lesz, akkor érdemes lenne a fal melletti 1-1.5 méteres sávot grafitos lépésállóból vagy XPSből csinálni, hogy ezzel is nyerj 20-25%-ot.
3) A másik lehetőség, hogy hővédőszoknyát csinálsz ...az XPS -t vizszintesen a járdaszint alatt a lábazathoz zártan terited le. Ez azt feltételezi, hogy a lábazatod körül van egy kis kertiszegélykavics feltöltéssel és alatta XPS ---igy is elég sokat megtudsz fogni s csökken a hideg érzet a belső 1,5 méteres szakaszban...igy a kb a belső 0.5m sávban lesz hidegérzet...
Annak, hogy az XPS-t vizszintesen a járdaszint alatt is elhelyezem akkor is van értelme, ha a lábazat kb. 50 cm magas? Mert ez így szerintem max. az alapot védi a kinti fagyoktól.
1, A szerelőbetonra hogy érdemes letenni az EPS100 lépésálló polisztirolt? Tegyük fel, hogy a szigetelés teljes vastagsága 6 cm, akkor azt a 6 cm-t egybe kell letenni, vagy két 3 cm-est átlapolva?
Én ezekkel az amortizációs költségekkel úgy vagyok, hogy nem szabad leirni, mert a magyar mentalitás szerint ez csak szőrszálhasogatás, és a vérnyomást emeli. Egyet is értek ezzel, mert engem is felbacna agyilag, ha leirva látnám...
Bele kell épiteni a rezsióradijba vagy anyagköltségbe "láthatatlanul", és kész.
Ha meg nézzük azt is, hogy a jól megcsinált monolit födémet csak glettelni kell, és nincs vakolási költség, akkor pláne megéri.""
Ha csak glettelni kell, ahhoz elég újszerű zsalunak kell lennie, ebből adódik: új zsalut azért senki sem vesz, hogy a megrendelőnek olcsóbb legyen
A zsaluzat is egy beruházás, nem is kicsi, ennek a költségét a vállalkozó elöbb-utóbb vissza kell, hogy kapja
Anno, kértem egy árajánlatot tervezésre, kb 80 m2, magamnak, nem ügyfélnek, egy olyan tervezőtől, akinek ajánlottam egy 1200 m2-es beruházás művezetését amit elvállalt.
Az árajánlatom tartalmazott olyan tételt, hogy irodaszer kopás. Ha máshová építi be ezt az összeget és nem tudok róla, megtervezhette volna a hozzáépítésemet.
Tehát nem csak az irodaszer kopik hanem a zsalu is
Ha azt nézzük, hogy a porotherm és az lmf gerendát is alá kell dúcolni pár helyen (fesztávfüggő), akkor azért illik egy normális kivitelzőnek rendelkeznie minimális zsaluzattal.
Az, hogy felszámol a zsaluzatért az természetes, de közel sem annyi, mint amennyi 3-4 hétre a bérlés lenne egy kölcsönzőtől.
Ha meg nézzük azt is, hogy a jól megcsinált monolit födémet csak glettelni kell, és nincs vakolási költség, akkor pláne megéri.
Tavaly kiszámoltuk egy épitkezésnél 3 féle gerendára, födémpallóra és monolit födémre az árakat, és az jött ki, hogy 8000-11000 Ft/m2, ha mindent beleszámolsz. A monolit födém akkor drága, ha a kivitelező csapatnak nincsen saját zsalurendszere hozzá, tehát bérelni kell. """
Valamenniyt biztosan felszámol a kivitelezó mert nem azért ruházott be pár millát a zsaluba, hogy a megrendelő jól járjon, meghát azért amortizálódik is.
Van vagy 50-60 db állítható fém láb, ezért még nem sokalták a napi 20 Ft/db
Ha a megrendelő megveszi a tetőanyagot, a monolitnál elég sokat lehet spórolni
Az LMF gerendánál 680 felett kötelező a kettőzés, rosszul emlékeztem...
De egy LMF660 gerenda 16000 Ft, a porotherm 675 13000, az EB béléstest 300.
Tavaly kiszámoltuk egy épitkezésnél 3 féle gerendára, födémpallóra és monolit födémre az árakat, és az jött ki, hogy 8000-11000 Ft/m2, ha mindent beleszámolsz. A monolit födém akkor drága, ha a kivitelező csapatnak nincsen saját zsalurendszere hozzá, tehát bérelni kell.
El kell döntened, hogy élhető házat akarsz magadnak, vagy úgy épitkezni mint 15 évvel ezelőtt csináltuk, hogy az "E" gerenda méreteiben gondolkodtunk (ez volt a legolcsóbb), és még véletlenül sem mentünk 540 fesztáv fölé a kettőzés miatt.
A gerendás födémek kb ugyanabban az árban vannak, nincsen jelentős eltérés köztük. A monolit is csak a vasalással és zsaluzással drágább, tehát a kétszeres szorzó konkét hülyeség.
Annyi van, hogy 6 méter felett általában duplázni kell a gerendákat, de az sem vészes áru. Porotherm mellett nézegess még LMF gerendát, ami gyakorlatilag majdnem ugyanaz, csak nem kerámiagerenda, hanem vasbeton.
Igaza van a terveződnek mert a hoszabb gerenda nyílván drágább. A munkadíjat a födém m2-re számolja a kivitelező, nyílván ha nagyobb, akkor drágább
Ha szakszerű a kivitelezés akkor nincs repedés
A másik tervező meg azt mondta: (mentünk a megrendelővel, skiccekkel, hogy milyent szeretnének, nézte a tervező a skicceket majd megszólalt:) ha nem úgy tervezi ahogyan ő szeretné, akkor nem vállalja
A mellékelt képen látható a csatlakoztatási problémánk.
Egy keskeny ház utcafronti részén lesz a garázs utána pedig jön a többi helyiség. A garázst egybe akarjuk építeni a házzal, de nem akarjuk sem a falazatot sem a szigetelést olyan vastagra csinálni, mint a házon.
Milyen megoldással lehet csatlakoztatni a két helyiséget hogy egy épület legyen belőlük?
Felmerült, hogy 6,3 m széles lenne a tervezett nappali, amire azt mondja a tervező, hogy jelentősen megdrágítja a kivitelezést, mert 6 métert áthidaló gerendák vannak jó áron, a Porotherm ugyan tud szélesebb távot is áthidalni, de drágább az anyag is és a munkadíj is. 2x100 m2-nél ez szerinte akár 1M Ft-tal is drágít.
A monolit vb födém pedig még drágább lenne, duplája mint a gerendás.
Szerintetek is? Sőt azt is olvastam valahol, hogy a gerendák mellett nem kell meglepődni, ha repedni fog a mennyezet.
A terasz és házfal/lábazat kapcsolatához tedd be a 10 vagy 12 cm XPS -t. Nálam 12 cm a max ami megtérül. Kömkelnél 10 cm-l.
1) például én a helyedben azon gondolkodnék el, hogy a falra érdemes-e rakni 12 cm EPS-t és a lábazatra 10 cm XPS -t. Igy a falad kb U=0.142 -s lehetne ami igencsak A+ -s. Ha nem raksz akkor sem lesz tragédia...
2) A lábazatot mindenképpen érdemes szigetelni...legfeljebb megbarátkozol a pozitiv lábazattal nézd meg a becsatolt képeket....
3) A másik lehetőség, hogy hővédőszoknyát csinálsz ...az XPS -t vizszintesen a járdaszint alatt a lábazathoz zártan terited le. Ez azt feltételezi, hogy a lábazatod körül van egy kis kertiszegélykavics feltöltéssel és alatta XPS ---igy is elég sokat megtudsz fogni s csökken a hideg érzet a belső 1,5 méteres szakaszban...igy a kb a belső 0.5m sávban lesz hidegérzet...
Remélhetőleg az ajzat betonban legalább 6 cm EPS van ...ha 10-20 cm közötti akkor az már nagyon jó érték...és a lábazaton lévő XPS csökkenthető...
Azt kell tudni , hogy ha a lábazaton nincs hőszigetelés akkor a belső 1-1,5 méteren a ház belső padló szintje hidegebb lesz és ez ronthatja a komfort érzetet... nálam 11 (6+5) cm van a lábazaton és 4 cm van a padlóban (2005 -s tervezésű ház).
Pl. tavaly előtt volt egy gázos., vízes- és fűtésimunkám. Én voltam a megrendelő. Nem részletezném, a gázos természetesen terv szerint - a többi vázlatok és skiccek alapján fejből és művezetéssel.
Ennek ellenére a nyomorult faláttöréseknél és szerelvény kivezetéseknél az un. disztárcsák / faltakarók elmaradtak. Nyilván mindenüvé nem kell, de pl. a fürdőszobában a csempézett felületekre kell - nagyon rondák a nélkül.
Ott volt a mester ott volt a segédje és én és egyikünknek se jutott eszébe, pedig a pincében egy egész gyűjteményem van ebből.
"Teljesen kezdőként a következőkkel találkoztam (vásárolt házat újítanánk fel (2 szint)+3. szint tetőteret beépítettenénk, sőt ez külön lakás lenne):"
Bizony ebben az esetben meg kell szivlelni az előzőekben adott tanácsokat, mivel egy külön lakás teljesen más mint egy bővítés.
Terv egyébként minden munkához kell, anélkül káosz lenne.
A terveknek nem az a lényege, hogy tervező csinálja, hanem az , hogy minden benne legyen amit szeretnénk.
Természetesen a szakszerű tervhez kell némi tervezői rutin.
." Költségkiírás összeállítása" ennek a pontosabb neve : anyag kiírás mennyiségre és minőségre.
Aztán majd aki végezni fogja az beárazza.
Pl. egy laminált padló lerakására egy 21 m2 -es szobába kiírunk 23 m2 lamináltat - 6 mm-es vastagságban, bükk szinben ( megadhatjuk a márkanevet is ), Hozzá még az alátét hab, némi szegély -annyi amennyi a szoba kerülete meg még ami kell. Jön a mester hogy ő csak 35 m2 -ből tudja kihozni és m2 -ét 8 eft ért rakja le . A 8 ezren nem vitázhatsz - esetleg alkudhatsz, a 35 m2 -re rákérdezehetsz, hogyan is gondolja mester úr ?
Vagy pl. egy szoba vakolásnál. Kell ennyi és ennyi anyag homok , mész, cemet. A belső felület ennél a 21 m2 -nél legyen 54m2 fal + 21 m2 plafon. A nagyvonalú mester ad egy árat az összesre, a keresni akaró meg külön az 54 m2 -re és külön a 21 m2 plafonra -sőt esetleg az élképzésre külön árat felszámol, de az ajtó és ablak nyilást elfelejti levenni.
Sőt lest olyan is aki az ajtó takarásra külön díjat számol van aki meg összebarmolja.
Ha van normális méretű aljzathőszigetelésed (>10 cm), akkor a 10 cm feletti XPS lábazati hőszigetelésnél többet felrakni már teljesen felesleges, mivel tizezredekben mérhető a javulás, ami kb 100-300 Ft/év további megtakaritást hoz az egész lábazatra (nem m2-ként!).
Bármilyen épitész csinálhatja, lehet "művészlélek" is, bár értelemszerűen a nem előre átgondolt megoldások drágitják a kivitelezést.
2. Részletes terv az épitkezéshez
Ez igy semmi, csak a te etetésedre szolgál, hogy több pénzt kihúzzanak. Jellemzően esetleg falazási tervet szokott tartalmazni, egyebet nem nagyon.
3. Kiviteli terv
Ha ez készül, akkor a 2. pont felejtős (egyébként is).
Ennek tartalma:
- alaprajzok
- metszetek (sokkal több, mint az engterven)
- tetőszerkezeti és födémterv
- csomópontok (jellemzően 15-20 db)
- hőszigetelés esetén szigetelési terv, anyagkiirásokkal és mennyiségekkel
- árazatlan költségvetési kiirás és ehhez kapcsolódóan anyagkiirás
4. Költségvetési kiirás
Ha ehhez nem kapcsolódik a kiviteli terv, akkor egy elnagyolt valami az egész, ami akár 20%-ban is eltérhet a valós mennyiségektől, mivel nincsenek kidolgozott csomópontok ezért NEM LEHET számolni mindennel. Ennek gyakorlatilag semmi értelme önmagában, mert annyit ér, mintha egy kivitelező ránéz a tervekre, és a m2-t felszorozza 180e Ft-al...
A fűtést, vizet, szennyvizet gépésztervező csinálja, együttdolgozva az épitésszel.
Villanyra hulla felesleges kiviteli tervet csináltatni, egy felnagyitott alaprajzra be kell rajzolni a konnektorokat/kapcsolókat/lámpákat, és a villanyszerelő ez alapján megcsinálja. Családi ház szinten az elektromos kiviteli terv lehúzás és felesleges is.
Igen, így utólag már tisztában vagyok vele, hogy a falat jóval kintebb kellett volna építeni 4cm-nél, mert így csak úgy tudok megfelelő vastagságú szigetelést tenni a lábazatra, ha a falat is beborítom, pedig azt egyenlőre nem akarom.
Egyébként a lábazaton és a szerlőbetonon lévő szigetelés vastagsága nem adódik össze? Mindkettő a belső járófelületet szigeteli?
Tegyük fel, hogy a lábazatot még nem szigetelem le vastagabb XPS-el csak majd ha a falat is, ettől függetlenül a terasz és a fal találkozásához betegyem a 12 cm XPS-t, itt ugyanis elfér, vagy majd csak akkor ha a teljes házat beborítom (ha későbbre hagyom akkor fel kell majd vernem a teraszon a betont)?
Egy dolog viszont még aggaszt kicsit: amikor az aljzat elkészül a megfelelő rétegrenddel, akkor az addig esetleg felszálló pára aminek eddig szabadabb volt az útja, már csak a falazat felé tud áramolni. Így, ha a lábazaton a kátránypapír valahol nem folytonos, akkor a falazat vizesedik, mivel ott megnövekedik a páraterhelés. Vagy ez így nem jellemző?
Egyébként a bitumenes lemez alapra felhajtott részét nem is nagyon lehet a kátránypapír töredezett szélével tökéletesen összekötni. Ezt valami bitumenes hidegragasztóval tervezem megoldani.
Mar megbocsass, de ha egy 'muvesz lelku' epiteszt bizol meg egy kiviteli terv keszitessel, akkor jo nagy marha vagy... A kiviteli tervet nem eleg megrajzolni, pont az a lenyege, hogy muszakilag atgondolt legyen az egesz. Nem veletlen, hogy az epiteszek egy resze nem is vallal ilyesmit, mas reszuk meg egyszeruen alkalmatlan ra, mert ez nagyon kokemeny epuletszerkezettan.
FMV - a kivitelező embere, EME - a megbízó embere, kettő nem lehet egy személy törvény tiltja. A kivitelezőnek vagyis a megbízónak bizonyos esetekben kötelező EME-t megbízni, sőt szakágiakat is de ez összeg határ és nagyságrend függő.
Részletes kiviteli terv, költségkiírás biztosan lesz.
Ha erre szerződöm, akkor sok átverést megúszhatok, de az elvégzett munka minőségét még mindíg ellenőrizni kell (én nem értek hozzá).
A tervező pedig nem biztos, hogy ért az ellenőrzéshez, szerintem ők általában inkább "művész lelkek".
Persze az is lehet, hogy nem hivatalos műszaki ellenőr kell (ahogy nézem baromi drágák), hanem lehet, hogy elég egy nagyon lojális, megvesztegethetetlen "szaki" is.
Csupán engedélyezési tervből egyszerűen nem lehet minden anyagot kiszámolni, és minden csomópontot jól átgondolni, rengeteg a rögtönzés, az "igy szoktuk".
Tessék csináltatni egy kiviteli tervet, abban van anyagkiirás is, csomópontok, stb.
A vállalkozó erre szerződik, és ezt KELL betű szerint követnie, mivel egy jó kiviteli tervben minden át van gondolva. Emellé kérhetsz tervezői művezetést, és igy a tervező ránéz párszor a kivitelező körmére, és adott esetben visszabontatja a szarul végzett munkát.
Kiviteli terv nélkül rengeteg a vita és a sumákolás, a műszaki ellenőrnek is egy csomó kompromisszumot kell kötnie, mivel NINCS pontosan kijelölt "út" senkinek sem.
Érdemes úgy gondolkodni, hogy a lábazatra 10-12cm XPS kell hogy kerüljön. A falazatot érdemes úgy építeni, hogy pár cm -l kintebb legyen mint a lábazat. Utánna annyi hőszigetelés kell felrakni a falra, hogy a lábazat minuszos legyen általán 2-3 cm -l. Ha pedig kő kerül a lábazatra akkor 4-5 cm -l + utánna kerül felrakásra a kő. A pozitiv lábaz kialakitása esztétikailag nem szép és báldog lemezzel lehet kialakitani...
Ha a lábazatra nem kerül elég XPS akkor hőhidas lesz és a belső tér 1-1,5 méteres szakaszán hideg lesz a padló valamint garantált lesz a járda fűtés... az ajtók beépítésénél is oda kell figyelni a kuszöbök alatt XPS -t erdemes berakni valamint a teraszok és a lábaz közé is kell 10-12 cm XPS berakni. Amennyiben a terasz csak neki van betonozva a lábazat akkor garantált lesz a teraszfűtés és az ajtónál ki fog csapodni a pára és megjelenik pár év múlva a penész...
Célszerű a padlóba is berakni 10-20 cm EPS -t. Akkor van probléma ha nem lett ennyi hely tervezve ehez...
A koszoruknál olyan főszigetelés érdemes berakni ami vakolható...
Igen az építés kezdetén az alsó sornál nincs semmilyen hőszigetelés a szerelőbeton és a tégla között általában vizszigetelés van csak.
Később igény szerint a lábazatra raknak XPS -t a téglára pedig EPS hőszigetelést. Minél vastagabb a hőszigetelés annál kevesebb hő távozik.
Az alsó téglasornál a szerelőbetonon még raknak be vizszigetlést, EPS -t vizszintesen . Az előirások szerint min. 6 cm-t. Ezt célszerű 10-20 cm nővelni. Igy az alsó sor tégla magaságából akár 20 cm is lehet belülről EPS-100 -s. Egyes helyekn az alsó sort Ytongra 30N+F cserélik és utánna folytatják téglával. Igy a hőhidasság mégnagyobb mértékben csökkenthető.
Áthidalókra EPS vagy grafitos. A grafitosnak jobb a hőszigetelése.
Aljzatba lépésálló EPS.
Lábazatra XPS. Ha valamilyen vizorrt teszel (pl bádog), vagy más módon korrekten lezárod (pl a lábazatra használt burkolólapból az XPS tetejére is teszel egy csíkot -természetesen kifelé lejtetve-) akkor lehet vastagabb. Bár kicsit kevésbé szép. Ahogy az árak emelkedését elnézem, csak idő kérdése hogy a falra is felkerüljön, szerintem rögtön így lenne érdemes átgondolni...
Nézegetem a szigetelési megoldásokat, de mindenhol azt látom, hogy az alapra helyezett első sor tégla nincs szigeteléssel védve. Jól látom, hogy az alapból szinte akadálytalanul megy fel a falba a hideg?
És az megoldahtó. hogy a falat fehér eps-el szigetelem 25cm vastagságban, a koszorút meg 20cm grafittal (heratekta nélkül)? Azért, mert a 25cm eps a koszorún már nem férne el szerintem a szarufák miatt.
Vagy problémát okoz, hogy két eltérő szigetelést használok?
Ha a mostani födém, és annak rétegrendje megfelel a szigetelés kivitelezésére, ha közelről nem melegíted lánggal, az esetlegesen előforduló szikrától nem fog meggyulladni. Kb 6000 Ft / m2 áron számolhatod fehérre festve bruttóban.
Az EPS hasonló mint a sztiropor(hungarocell) csak jobb szigetelő!?
Azt elfelejtettem,hogy lakatos,hegesző műhelyről van szó és nem szeretném éghető anyagból késziteni a menyezetet,de ha mondjuk lehálózva,+ ragasztó az már nem könyedén gyúlékony!?mellesleg 3 méter magasságban nem gondolm,h dolgoznék oxy-acetilénnel de sosem tudni!
A trapézlemezt (kb.6 euro) 1700 ft/m2 áron megtudnám szerezni és már eleve festett!
A gipsz kartont komplett anyaggal(csavar,profil,gipszkarton stb.) munkadijjal 9 euróért raknák!és ezt + még ugye glettelni,festeni!és volna 15mx8m = 120 m2
A lemezt megrendelném 8m hosszúságú táblákban és a takaró szélessége 1040mm erre felüről menne 10-15cm üveggyapot!
Ha a lemez mellet döntök nem tudom mi lenne a párával!???
Kérdéseim: Jelentkezhet-e vizesedés a falakon az aljzatcsere után? Van valakinek ilyen irányú tapasztalata? Gondolok itt a sávalap szigetelésének esetleges hibáira. A szennyvízcsatorna PVC csöveit a szerelőbeton alatt vagy felett vezessem? Előre is köszi minden tanácsot! """
Az aljzatcsere, megfelelő rétegrenddel nem okozhat vizesedést
Én a lefolyókat a legrövidebb lehetőséggel kivezetném az épület alól
Ha a szerelőbeton felett készül, romlik a hőszigetelés
Sziasztok! Adott egy 60-as években épült kockaház a szokásos sávalappal, 50-60 cm kiemeléssel, kátránypapír szigeteléssel, ami helyenként elég töredezett szélű. A kátránypapír folyamatosságát néhol megszakítja egy-egy utólagos tákolás, de ennek ellenére vizesedés sehol sincs. A szobákban hajópadló van (rajta szalagparketta), alatta salak feltöltéssel, a többi helyiségben pedig műkő, valami gyenge betonban (misungban), alatta salakos föld. Ezeket az aljzatokat szeretném felszedni, majd szigetelni a talajpára és a hőveszteség ellen (szerelőbeton, bitumenes lemez, kb. 10 cm nikecell, aljzatbeton, burkolat). Egyébként kicsit tartok is az ilyen salakos-hajópadlós dologtól, mert hallottam, hogy a fa gyökere valakinél felnyomta az ilyen cuccot, meg aztán a potkány is berághatja magát a szobába. Az előző tulaj idején a pincében is tenyésztek, bár én azóta elbántam velük.
Kérdéseim: Jelentkezhet-e vizesedés a falakon az aljzatcsere után? Van valakinek ilyen irányú tapasztalata? Gondolok itt a sávalap szigetelésének esetleges hibáira. A szennyvízcsatorna PVC csöveit a szerelőbeton alatt vagy felett vezessem? Előre is köszi minden tanácsot!
A gerendás födémnél a felbetont vasalni kell, a vasháló a koszorúba van bekötve, erre a gerendák együttmozgása, a teher elosztás és a mennyezet repédésének elkerülése miatt van szükség.
Utólag már nincs értelme, ha a válaszfalak nem falazottak.
Nopánic köszi a válaszodat, a javaslatod jó, de ennek ellenére Én még feltennék 1 kérdést ami a fórum visszaolvasása közben felmerült bennem.
Olvasgattam korábbi véleményeket a felbetonról, és az alábbi storyt találtam, azt hiszem Én is hasonló cipőben járok:
Idézet:
Családi ház.A födém, betongerendás(E-gerenda), beton béléstestes. Csak a gerendák és a béléstestek közötti rés lett kiöntve betonnal, felbetont nem kapott, tehát kilátszik a gerendák és a béléstestek teteje!!!!! <------Nálam ugyanez a helyzet! Mivel a tetőtér be lesz építve, ezért erre kellene kitalálni valamilyen rétegrendet. A tető nem lesz elbontva.
A statikus szerint, nem kell rá felbeton, mert az csak növelné a súlyt, hanem egyből a kilátszó gerendálra ill. béléstestekre - egy felületkiegyenlítő réteg után, ha szükséges - jöhet a lépésfangszigetelés, és arra egy 5-6-cm beton. Ha "kemény" pl. nikecell-t teszek akkor még vasháló sem kell, ha valami kőzetgyapotot, akkor kell háló. Azt is kiszámolta, hogy a nagy gerendán nem lehet Ytong fal, csak gipszkarton, a kisebbek elbírják az Ytongot, ha gerendára esnek. Ha nem, akkor vasakat kell a fal alá "dugdosni".A tetőtérben a legtöbb fal gerendairányban fut.
A fűtés és vízvezeték padlóban futő csöveit a hálóra lehet kötözni.
Szóval azt szeretném kérdezni, hogy szerintetek igaza van-e a statikusnak. Ez a "hagyjuk el a felbetont" elég idegen számomra, bár kétségtetenűl még jóval olcsóbb megoldás is.
Fél évvel később:
Sziasztok!
Asszem komoly problémával állok szemben. Tetőtér beépítésnél a felbeton alá rakott 2cm-es Toplan lépéshangszigetelő bazaltgyapot átnedvesedett!!!!
Talán emlékeztek rá én vagyok az akinek nem volt beöntve a padlástere betonnal, csak a betongerendák és a beton béléstestek közei voltak kibetonozva. Statitus tanácsára nem öntöttünk rá egy réteget betont, a súlymegtakarítás(vannak hosszú gerendák is) meg a belmagasság csökkenése miatt, hanem erre a kilátszó "felületre" került a szigetelés, és arra egy fólia, majd egy 6-7 cm-es felbeton, amire már burkoli lehet.
Nos, a lényeg az, hogy 1-2 helyen ki lett hagyva a beton a padlóban futó fűtéscsövek pontos beállítása miatt, és itt vettem észre, hogy nedves a szig. a fólia alatt!!!!!!! Rögtön dobtam is egy hátast:) Kivágtam a fóliát, és valóban vizes a szigetelés. A lakás több pontján is ilyen, nem csak egy helyen. Sőt, van(volt) egy utólag lebetonozott 30x30-as rész amit feltörtem, és ott is vizes, pedig az főfal fölött van.
Gondolom páralecsapódás lehet, mert az építési nedvességnek már el kellett távozni , mivel a nyáron készült a beton.A tetőtér még nem fűtött.
Szerintetek mi lehet az oka?
Egy tippem van: a hiányzó alsó betonréteg miatt a béléstestek illesztései között (ahol csak gyakorlatolag a földszinti plafon vakolása választja el a szigetelést az meleg levegőtől) páradiffúzió alakult ki, a fólia meg szépen bedunsztolja.
Az Én kérdésem, hogy mi a helyes megoldás? A helyzet nálam is ugyanez, de én még ezután akarom a padlásteret kialakítani.
Kell felbeton vagy sem? Van-e értelme utólag vagy sem? A fenti történetből tanulva gondolom nem árt egy vékony betonréteg a béléstestek tetejére, márha ez volt a nedesedés oka.
Nálunk E7 gerendákból és beton béléstestekből van a födém. A béléstestek és a gerendák köze ki van betonozva, viszont felbeton nincsen. Közvetlenül a gerendákon és a béléstesteken fekszenek a teherelosztó fagerendák.
Úgy mint az alábbi képen van:
Erre van ráfektetve két réteg üveggyapot szigetelés. Viszont így semmit sem tudunk a padláson tárolni. Tervbe van véve egy tárolószoba kialakítása a padlástérben ezért a födém felületét teljesen át kell alakítanunk, ehhez gyűjtök most infókat.
1, Hogyan kell szabályosan kialakítani a födémen a rétegrendet?
2, Az hogy nincs felbeton a fatalpak alatt gondot jelent vagy sem? Ha igen mit lehet ezzel utólag csinálni?
3, A rétegrendre jó-e következő elképzelés? - 5 cm felbeton, ami körül veszi a fatalpakat is (ebbe kell-e acélháló, illetve szükség van-e erre a rétegre vagy egyből jöhet a szigetelés?) - kb. 12 cm vastag lépésálló szigetelés (ez milyen legyen?) - a tetejére újabb 5 cm betonréteg (ebbe kell-e acélháló?)
4, Az hogy a szigetelés és a rajta lévő beton körbeveszi a fatalpakat jelenthet gondot? Például elrohad a fa, terhet nem úgy ossztja szét mint előtte. Ha fentállnak ilyen gondok akkor hogyan szokták ezt megoldani?
Házfelújításnál Schiedel kémény van előírva. Egy korábbi elmaradt építkezésből meg van a kéményem ( Schiedel SR 200-as), de mivel annak idején ( kb 5 éve) nem kellett se számla se semmi róla így nincs semmi papírom. Annak idején is magánszemélytől vettem.
Beépíthető így a kémény? Természetesen minden eleme eredeti.
Én új épületbe is betervezek szereltet, mert pl nem kell alapozni, igy gyakorlatilag bárhová berakható.
Nyugodtan lehet szerelt kéményt rakni/tervezni bárhová, az a lényege, hogy LEGYEN MINŐSÉGTANÚSITVÁNYA.
(régebben a bádogos megvette a belső koracél csövet, körérakott gypot szigetelést, és alu bádog köpenyt tett rá. Most már ezt nem fogadják el, gyárinak kell lenni kivül-belül.)
Az elrepedt samottcsőbe már belelehet tenni a saválló csövet
Hallottam, hogy még átvétel elött használták a kéményt, elrepedt a samottcső és megmagyarázták a károsultnak, hogy mindez azért történt mert még nem volt meg az átvétel
Hiába építed kéménytéglából, hőszigeteléssel, saválló kórcsővel, múbizonylatolva, új építés esetén tudtommal csak a Schiedelt fogadják el mert az elöbbi kombóra ráfogják, hogy nem rendszerazonos és a kör bezárult.
Mintha olyant hallottam volna, hogy a kémény vezér meg a Schiedel vezés egyazon személy
Elvigye a megfelelő mennyiségű égésterméket ( szelvény ), győzze le az ellenállást ( magasság, füstgáz hőmérséklet), legyen egy megfelelő ideig tartós ( a belső anyagok ) ezeket nem rendszer azonos anyagokkal elérni nem lehet ??
Ha beton került volna az adott helyre, nem lenne hajszálrepedés sem.
Mint KömKel is írta, nincs semmi probléma az E gerendás födémmel csak hasonlóan járt mint a kémény
Ha jól emléxem, kéményt csak rendszerazonos anyagból lehet építeni, tehát külső betonköpeny, szigetelés, samott, amiből nem egy már elrepedt.
A km tégla szigetelés, kór-saválló cső, ami örökös, az nem rendszerazonos kombináció, de ha rájönnek, hogy elrepedt a samott, akkor már belerakható a samottba a kórcső
Nem, végig béléstesttel töltöttük ki, arra ment a vasalt felbeton. Mindenféle gerendavég vasalás és koszorúba bekötés is volt, de pontosan nem tudom megmondani, hogy mi, mert nem tudom a szakszavakat :-)
Az egyik oldalon ha jól emlékszem 4.5m-es a másik oldalon 4m-es gerendák vannak. Középen pedig 30cm-es főfal.
Három helyen látok a nappaliban végigrepedést, de tényleg csak hajszálrepedés, vagy inkább felpúposodott a glett. Surlófényben látszik.
Ráadásul egyik sem olyan gerenda ami fölött fal van a tetőtérben.
Behajlást nem látok - talán azt sem tudom, mit nézzek.
Nincs abszolút semmi baj az E gerendával, csak a szabványok szigorodtak 2011-től, aminek már nem lehet megfeleltetni. És nem a teherbirásával van gond, hanem a földrengésvizsgálatnak nem felel meg.
Állítólag, valamikor, volt valamilyen kavarodás itt a színek kikeverésénél és így jött létre ez a szín, amelyre végül a választásunk esett. Ugyanazzal a számmal van jelölve csak a kódja végén van egy /m.
Nekünk az egyik háznál még G gerendával , közte beton kefnikkel. Kurva nehéz volt. Daruval emeltettül, de a végső finom állításhoz is 6 ember kellett egyszerre.
Aztán a következőnél már un. Fert gerendák lettek beépítve. Mádodmagammal emeltem föl . A bélétestek kerámia testek voltak.
Nekünk 2008-9-ben épült a házunk E-gerendával, kb. 4.5 - 4 m-es távokon. vasalt felbeton került rá, de biztosan nem 18cm.
A tetőteret beépítettük.
Komoly(nak tűnő) problémát nem láttam eddig, néhány gerenda hosszában van hajszálrepedés a vakolaton, de csak súrlófényben látszik.
Hibáztunk?
Illetve érdekelnének az általad említett hosszú távú hátrányok. Mire számítsunk? Stabilnak tűnik a ház eddig. Bár a külső vakolaton (nincs színezve, csak vakolva-simítva) néhány téglasor vonalában és fut hajszálrepedés.
A fűtés a legnagyobb hidegekben is úgy működött, hogy délután 3-4 körül begyújtás, ami reggel 7-ig működött, ( égőfej) majd egész nap semmi fűtés, és délutánra kb 18-20 fokra hűlt vissza a lakás Az előremenő víz 50-60 fokos
Azért olcsóbb, mert az E gerenda 19 cm magas, és gyakorlatilag a felbetonon kivül nem nagyon kell rá beton.
Az LMF (és a porotherm is) gerenda viszont 12 cm széles és csak 6-8 cm magas, tehát a béléstestek közötti ütegbe is kerül beton. Valamint kellenek bele pipavasak a gerendavégekhez, és a felbetonba kell vasháló is.
Továbbá alá kell támasztani, ha jól emlékszem ekkora fesztávnál talán elég csak középen.
Az E gerendát el kell felejteni tényleg, mert a méretkötöttsége is idejétmúlt, valamint nem egy hosszútávú okos döntés.
Na, ez megnyugtató válasz :) Nekem a legnagyobb falköztávolságom 6m (ami eredetileg 5,60 volt, csak az E-gerenda méretlépcsője miatt lett módositva, de akkor lehet, hogy visszamegyek 5,60-5,70-re).
Az LMF 4-5cm-es felbetonnal később már akár alkalmas tetőtérbeépitésre is?
Valójában ha az LMF-re is és az E.gerendára is min 4 cm felbeton kell, akkor miért mondják azt, hogy az E-gerendás megoldás sokkal olcsóbb, mint a többi? Az alátámasztás miatt?
Dettó ugyanez, aranytölgy fóliás garázskapu, szőke dió a szarufákra és lambériára. Nekünk viszont ehhez a vékonylazúr 616-oshoz ajánlottak nyílászárókra valót hasonló színben szintén Milesit. Az eresz pedig bronz.
Hörmann aranytölgy garázskapu volt az alap. Az ablakosok kevertek hozzá színt, a szarufa/lambéria pedig Milesi 616. Nagyon szép fénye van, ha kisüt a nap, akkor "mosolyog". ;)
Annyi "kehe" van, hogy a garázskapu tölgymintás fólia, az ajtó/ablak toldásmentes borovi, a szarufa pedig luc. Így erősen függ az összhatás a megvilágítástól és a szögtől.
Igen, de ő azt akart a megmagyarázni, hogy ha van két különböző hővezetési tényezőjű anyag (esetemben a Silka tégla és a vasbeton), és ha mindkettőre ugyanaz a hőszigetelő megy ugyanakkora vastagságban, akkor a jobb hővezetőjű anyag hidegebb lesz, mint a másik és emiatt hőhid fog kialakulni.
De itt a forumon utánaolvasgatva arra jutottam, hogy 25 centi eps mögött már mindegy, hogy milyen anyag van. Nem?
B-30-as fal belső vakolattal, külső kőporos dörzsöléssel, azon 4 cm terranova hőszigetelő vakolat, simítás majd egy szórt terranova vakolat. Vakolatokkal 38 cm vtg.
Az "E" gerendás födémet nem ajánlom sehová, mert az új szabványok szerint nem lehet megfeleltetni tetőtérbeépitésre, még kis fesztávon sem.
Tehát ha egyszer is felmerül, hogy a későbbiek során tetőtérbeépités vagy emeletárépités lenne, akkor már ezt nem szabad berakni. Inkább Porotherm vagy LMF.
(ettől függetlenül a szélességgel kapcsolatban igazad van, csak a statikus nem szereti ennyire kicentizni a koszorút (meg én sem))
Ha E gerendás a födém és nincsenek felemelve a gerendák, hogy aláférjen a koszorúvas meg a beton, akkor jó esetben csak 15 cm, előfal, szigetelés nélkül
egy nappali. csak nézegetem a képes epitkezos blogokat és ott látok ilyeneket. teljesen ésszerű amit írsz. lesz padlófűtés. a jarofelulet sikja pedig amennyire lehet, közel a talajhoz, mert kertkapcsolata lesz. KomKel kolléga ezt kb 25 cm magasságban ajánlotta, érthető okokból.
a másik dolog pedig az, hogy a falazat kiválasztásánál, plusz a rá kerülő hoszigetelesnel állítólag az egész ház hotechnikai mivoltát is figyelembe kell venni. hiába lenne egy x parameteru fal jó amúgy, a mi esetünkben ez nem biztos, hogy igaz.
38-as tömör téglás a meglévő falunk, rajta 12 cm EPS. 2 ablak új, műanyag, 3 megszűnik, 2 régi marad és a bejárati ajtó. persze ezek idővel szintén kicserelodnek. az új részbe pedig szintén újak kerülnek. a tetőtér nincs szigetelve, sem a födém. ezeket kb 5 év múlva tervezzük megcsinálni.
mi erről a véleményetek? számszerűleg mi az az értek, aminek a falazatnak meg kell felelnie, hoszigetelesileg. 30 cm-es nutfederes Porothermben gondolkodok, plusz EPS, ha szabad. :)
azt szeretném kérdezni tőletek, hogy kell e zsaluzni az alapozasnal a föld alatti részt is, ha szilárd a talaj, nem az az omladozos állagú. vagy esetleg azért igen, hogy véletlenül se keveredjen föld a betonba?
fogok meg szerintem feltenni ilyen szintű kérdéseket. :)
statikus azt ajánlotta, hogy ne gerendás legyen a födém, hanem monolitikus, mert az olcsóbb, ha tudok zsaluzoanyagot szerezni. (ha ingyen akkor biztos, de amugyu kétségeim vannak) kb. 6x7 m-es lesz a helység, teljesen egyszerű forma.
pont 20 cm koszorút kömművestől még nem láttam...az +-1-3 cm között mint türéshatár/hibahatár majd ingadozik...nem fognak senkinek 0 mmm eltéréssel dolgozni vagy később csiszolni, hogy pont 20 cm -s legyen...
Teljesen jogosan teszi..., hogy a fal nem lehet 20 cm -s. Ha vékony főfalat akarsz akkor használj prokoncept, ISOCELL, stb falazatot. Ott lehetőség van rá, hogy vasbetonból ilyet készítsél.
Tudod-e milyen vastag a koszorú? Ha 20 cm lenne a falad és 25 cm a koszorúd akkor az hogy nézne ki és belülről és kivülről hajlandó lennél e 5 + 5 cm vakolatot felrakni, hogy terhelés hatására ne látszódjon a koszorú vonala belülről? Tudod -e mennyibe kerül a belső vakolás 5+5 cm -s anyaghasználattal és munkadíjjal?
Gyere hozzám, én ilyen hülyeségekkel nem traktálom az ügyfeleimet :D
Bizonyitsa be neked SZÁMITÁSOKKAL, hogy kell oda a heratekta. Ezredben mérhető a különbség, hogy ott van, vagy nincs, azaz lényegtelen a különbség.
Nem beszélve arról, hogy egy 20-as tartófal feletti koszorút nem lehet tovább szűkiteni, mert a statikusnak nem elég a keresztmetszet. A 20 cm a minimum koszorúszélesség.
nem volt semmi komoly. volt 1-2 rés, amin csöpögött be a víz. kis igazitas, kis szilozas, kis vakolás, cserép csere és azóta minden jó. fel lett mosva a por miatt, nem usztatva. kb 1.5 éve lakunk a házban és elég masszivnak tűnik a födém. semmi rugózás és társai.
Én is arra jutottam, hogy ha rakok 25 cm fehér eps-t, akkor már felesleges a heratekta. Viszont a tervezőm nem hajlandó lemondani a heratektáról, mert akkor hőhidas lesz az egész. Sőt, a 20 cm-es Silka mészhomoktéglát sem akarja betervezni, mert az túl keskeny: "egy tartófal legyen legalább 30 cm vastag". Lehet, hogy tervezőt kell váltanom?
Ja, és szerinte a kontyolt tető olcsóbb, mint a sima nyeregtető, mert ott még oromfalakat is fel kell húzni (csak szerintem nem számolt a kúpcserepek árával!)
holnapra ígérem lesz rajz, az a baj lerajzolva evidens ami a csődzsungelben nem hogy a víz olyan irányba is tud menni.
Joevagyok, Lacivill: köszi a segítséget, szerintem (szokás szerint) Lacivill hozzászólása telitalálat lesz, de lehet hogy egyből veszek vagy 16 db-ot, ugyanis jövő körönkénti szabályozhatóra szeretném a padlófűtésemet.
(eddig mofém golyóscsapokkal kellett nyitni zárni a 20 éves rendszert körönként ha el akartam zárni vmit, arra is yo lesz).
> Szóval még az elején tartok, így jelenleg egy kisebb repedést sem látok.
A gépészetet (3,4 x 2,2 m, 11 cm vastag aljzatbeton) kétszer egymás után egy éjszaka alatt felnyomtam ~12..15C-ról 23 fokra.
Mivel már leburkolták, így fotót nem tudok csinálni róla, de szemre meg se "rezdült", csak egy homogén, világosszürke, (hajszál) repedésmentes felületet láttam (4 hetes).
a bontásra itélt házon valószinű csak az azbeszetes pala van.
Azbesztmenteset kb. 10 -15 éve gyártanak.
Viszont a régi palák között is van az un. hosszúszálú azbeszttel készült és a rövidszálúval. A hosszú szárú azbesztesset, gyártották a 20 -as évektől egészen a háborúig, majd a szociálizmus első éveiben 60 ig a rövidszálúval. Ezek a palák 30 év alatt tönkre mentek.
Az én tetőmön pedig még 1930 -ban készült pala van és jó még vagy 25 évig. Rombusz, barna.
Tény az azbeszt veszélyes. Igen aki bányássza, aki örli, aki a palát gyártja 8 órán keresztűl egy csarnolban meg a tető fedőknek is akik naponta faragják. Na de egyébhelyen. Persze a disznózsir is veszélyes.
Amikor 30 éve az 1931 .ben épült házamhoz toldottam, pala fedés volt előírva : vettem bontásból - sajnos átvertek mert már forgatott pala volt. A palákat korábban 35 évente megforgatták. Tehát ez egy legalább 60 - 70 éves pala volt. Nem tetettem fel.
Egy részét eladtam a másik részét megtisztítottam - beáztatás és spatlival ledúrni a mohát.
És ebből lett a szerelt szigetelésem burkolata . Ráadásul kültéri festékkel befestettem. 25 éve és még min. annyi az élettartalma. Félre van téve 100 db egy esetleges viharkárra.
Amúgy kettő évente cserélek egy db. -ot a 31 -ben felrakott tetőn.
Úgy hogy kapják be !!
Mennyi most egy db. azbeszt menetes pala ?? Vagy 6 éve 500 ft volt darabja.
Amikor a metrót újították fel a Blahától egészen cinkotáig jöttem busszal. Elkezdtem a keletinél számolni a palatetős házakat és a Veres Péter útton az Imre utcánnál a 72 .palás háznál ráúntam.
Utólagos ragasztás nem jön össze? Nem tudom értelmezni amit írtál. Passzív háznál láttam, hogy a tetőtéri ablakokra ragasztva rakták fel a párazáró fóliát. Tok belső oldalára. Az Illbruck szalaghoz képest mindenképpen jó ár. Sajnos mindig utólag derülnek ki dolgok, hogy mit kell másképp csinálni. :)
Sajnos nekem ezek nem lesznek jók már benn vannak a nyílászárók és oszlopok között szintben, így ezeknek a ragasztózása nálam nem jön össze. Azt mondták ennél a cégnél, hogy jövőre kötelező lesz a használatuk!
Van valami egyszerű módszer arra, hogy megkülönböztessem a régi, azbesztartalmú palát az újabb, azbesztmentestől?
El akarunk ugyanis bontani egy házat, és nem mindegy, milyen palát kell elszállítani a hulladéklerakóba. Ott majd biztosan tudni fogják melyikről van szó, de attól tartok, hogy a nekik kedvezőbb fajtára fognak tippelni, ezért szeretném előre magam megállapítani.
Ha van infra hőmérőd, akkor nézd meg vele, hogy milyen hőmérsékletü a sarok, és milyen a plafon többi pontja. Szerintem hőhíd van, és ezért ott lecsapódik a pára, ezért penészedik.
Én meg most úgy jártam, hogy elkezdtem a tetőteret beépíteni. Ytong falak, gipszkarton száraz vakolat...stb. Mivel tél van minden ablak becsukva. Egyszer csak azt vettem észre, hogy egy-két ponton csöpög a párazáró fóliából a víz. Megnéztem, és ott meg volt sérülve. Azt hittem, hogy beázunk.
Kiderült, hogy a rengeteg pára, ami a falazáskor keletkezett, az elkezdett felkúszni a fóliának azon résein, ahol nem zárt rendesen. A padlástérben a szigetelés felett le volt takarva pára áteresztő fóliával, de mivel nagy mennyiségben jött a pára, nem tudta átengedni. Visszacsapódott, és átáztatva a szigetelést, lecsöpögött.
Elképesztő milyen sok pára tud keletkezni az épitkezésnél.
Az lehet, ugyanis hirtelen jöttek a hidegek és egyből fűteni kezdtünk azt elképzelhetőnek tartom hogy néhány ponton a tükörfólia és a karton között nedves maradt..bár nem tudom eddig miért nem láttam ilyet...most azt méregetem h nagyobb lesz-e a folt vagy nem...bár látványosan nem "hízott"...De továbbra sem tudok mit kezdeni vele..legfeljebb lefújom Szavóval:-(
Cseppet elterveztem a rendszeremet :) Ami a lényeg, valamilyen megoldás kellene arra, hogy amikor egy bojler vizét átkeringetem egy szivattyúval, az adott ág nyitva legyen, amúgy zárva.
Azaz egy sima golyóscsapot kellene "automatizálni". Ivóvízről van szó, max 80 fok, elzárási sebesség nem szempont, de mágnesszelep meg motoros golyóscsap még 1/2 collosban is igen drága...
Esetleg vkinek van vmi ötlete hogyan úszhatom meg hogy ne kelljen megvennem egy 20e ft-os valamit?
A lényeg hogy azt a fél collos csövet néha zárni kell, néha nyitni... ... ... :(
Addig minden fürdés előtt el kell húzni a fürdőszobaszekrényt és mögötte állítani a golyóscsapon :P szóval sürgős lenne...
A PUR nyomja a szalagot a kerethez. Szerintem úgy a legjobb. Csak lehet, hogy tényleg nehéz berakni úgy a keretet a nyílásba.
A külső szalag még problémásabb lesz, mert fel van rakva a homlokzati, bár nincs még behálózva. Lehet stupákolni. Grafitos a szigetelés a telelt remélem kihúzza. Austrothermes ember szerint nem lesz vele gond, csak a hálózás előtt hagyni kell kiszáradni.
Na mindegy most a belső a fontosabb, mert januárban lesz a festés.
megnéztem felülről és száraz a tükörfólia is. a benti ruha szárítás eddig is volt és mondom nem jelentkezett ez a probléma....gyakorlatilag három helyen látok foltot egymástól 3-4 méterre egy légtérben vannak átmérőjük ca. 1 cm...amúgy amit javasoltál hogy cserélni az érintett szakaszt azt hát nemtom h lehet kivitelezni..
ha a fánál a korhadás nem indult el, tényleg nagyon sokáig tart. Viszont ha a padlásod padozata agyagos , hogy szép is legyen , felsepred ,majd egy 'pici' vizzel meglocsolod és elkened. kb. 3 -4 évente egy gondos gazda megteszi !!
itt biztos tudnak neked hatékony megoldást mondani, de szerintem ott harmatpont alá esik a hőmérséklet, illetve nem szellőzik ki rendesen,vagy víz érte a gyapotot.
a javaslatok szerintem.
1:szellőzés biztosítása
2:vastagabb szigetleő anyag
mellesleg ha sokszor éri pára , vagy víz már szinte semmit nem ér, javasolt az érintett szakasz cseréje...
Sziasztok ! Abban kérném a hozzáértők segítségét hogy arra keresnék választ, mitől penészfoltos a gipszkarton állmennyezetünk. Három éve építettünk ,téglaépítés családi ház fa gerendás felülről 20 cm kőzetgyapot van. Felmásztam a padlástérbe és a foltok körmnyékén felszedtem a kőzetgyapotot de semmi különlegeset ( csak néhány egérürüléket) nedvességfoltot nem láttam. mire lehet ezt vélni? Eddig miért nem jött elő? 2010-ben amikor gyakorlatilag állandóan esettt még a kőzetgyapot tetején is lehetettt érezni a nedvességet - akkor sem tapasztaltam ilyet! A hőtükör fólián ami a kőzetgyapot alatt van sem láttam sérülést, vágást....köszönök minden választ előre is!
Tudna valaki infot adni, mi a helyzet ha padlófütés felleti lapburkolat nem tetszik, érdemes felszedni, vagy felülburkolni? Milyen megoldások léteznek? mi a legoptimálisabb, legolcsóbb, meg ugye emelkedne a padló szintje is ha rárakok még egy réteget.
Kérdezd meg a férjemet: hálószobában, ahová tényleg csak aludni járunk, neki max. 20 fok! (Már várom a klimaxot, amikor hőhullámaim lesznek és nem fogok fázni! :D) Mondjuk a gyerekek már megszokták: születésüktől kezdve északi szobában aludtak, a leghűvösebb -északi- szoba most is a lányomé lesz, mivel a kruppra különösen jó a hűvös.
"Á dehogy! A falnak szellőznie kell, az EPS pedig lezárja" - jött az indok.
Hiába magyaráztam neki, hogy a lakáson belül keletkezett pára 1%-a ha ki tud jönni a téglán keresztül, ami már nem oszt, nem szoroz, ugyanis a maradék 99%-al úgyis kezdeni kell valamit.
Nem csak a korlátozott hőleadás miatt érdemes megfontolni a mennyezetfűtést a padló helyett a melegburkolatos szobákban. Egy csomó burkolat egyből kiesik, ha padlófűtés van, mert nem bírja vagy bírná, de a gyártó nem garantálja a használhatóságát padlófűtéssel.
Egyébként ha melesznek a 0.2-nél jobb falak (és a többi is), akkor a hőleadással nem lesz gond, tízen-huszon W/m2-re lesz szükség átlagos időben.
"Azaz a fal és az EPS közé vastagabb légrést kell hagyni távtartók használatával, hogy az alul és felül hagyott nagy résen keresztül rendesen tudjon szellőzni a fal..."
Valamit hallottak a légrésről.
valóban valamikor a szerelt szigeteléseknél volt légrés. Csak nem ott.
a szerelt szigetelésnél belülről kifelé :
fal- szigetelés -légrés kiszellőztetve -majd a burkolat.
A padlófűtéssel csak annyi gond van, hogy nagyon nehéz szabályozni, egyébként tökéletes fűtési mód. Nagyon át kell gondolni a szabályozás-vezérlés dolgát, és a megfelelő érzékelőket elhelyezni még betonozás előtt.
A bútorozottság miatt a helyiségek alapterületének 80%-át szabad csak maximum venni, és greslapnál ezt felszorozni 80W-al, ebből jön ki a maximálisan kinyerhető padlófűtés. Ha ez elég a helyiségnek, akkor okés, ha nem akkor kell kiegészitő fűtés.
Akkor ha jól értem csak azokba a helységebe javasolnád a mennyezet fűtést ahol parketa van? 3 kicsi hálószobát tervezek. Az összes többi helységbe mehetne padló. Egyébként pont azt hittem, hogy a melegburkolat (parketta) alatt jobb a padló fűtés...
Jah, és a szálló port el kell felejteni, mert NEM LÉTEZIK padlófűtésnél. Régebben amikor 50 fokkal fűtötték a padlót, akkor előfordult ez a jelenség, de ma már 35 fokot sem engednek a padlóba.
A szobáknál inkább az a baj, hogy ha parkettás, akkor a hőleadás 40-50W körül alakul, tehát a fele a greslaposnak, és nem mindig elég kielégiteni a hőigényt.
A mennyezetfűtés lehet gipszkartonos is, vagy vasbeton födémre alulról csavarozott és gipszes vakolattal vakolt.
Mindegyik nagyon drága, a gipszkartonos rendszerlemezes megoldás csak anyagárban 6-7000 Ft/m2 (én házilagosat csináltam 4200 Ft/m2-ért).
Ha monolit födém van, akkor viszont bele lehet ágyazni a csöveket betonozás előtt, tehát ugyanannyiba kerül, mint a padlófűtés, ott is csak a csövek tekergetését kell kifizetni, mert a többit a beton elfedi.
Viszont mennyezetfűtésnél illik 30 cm feletti hőszigetelést rakni felülre.
(egyébként nagyon durván jó dolog a mennyezetfűtés, én a falfűtésnél is jobbnak tartom)
A mennyezetfűtést gondolom a szálló por miatt javasoltad a hálószobákban. Ehhez viszont elegedhetetlen a monolit vasbeton födém. Akkor már nem jobb ha mindenhol mennyezet fűtés van? Drágább mint a padló?
> Nálam egy mélyépítő mérnök meg egy kőműves alkotta csapat követte el mindezt.
Pont másnap szigeteltek nálam egy belső részt a kőművesek, néztem hogy dolgoznak: EPS-lap teljesen körbekenve a széleken, 4 pogácsa, falra fel, vízbe-függőbe. Majd műanyag dűbel túlütve (ne dudorodjon, mert kilátszik), másnap ragasztó, háló.
Elmeséltem nekik a történeted, amire erősen fogták a fejüket.
"Most még úgy érzem falazottat akarok 0,2 alatt. Falfűtést nem szeretnék. Padló lesz és radiátor, egy vegyes kazánnal, de lesz egy gázkazán is."
Ha 0.2-esnél jobb falaid lesznek (és persze a többi felület is ezzel arányos lesz), akkor kár a padlófűtés mellé még radiátorokkal is bajlódni. Egy nagy csomó extra pénzt meg lehet spórolni, ha csak padlófűtés van. Ha valamelyik szobában nem lehet padló, akkor oda meg mehet mennyezetfűtés (ugyanaz, mint a padlófűtés, csak a födémbe betonozva). Így egyféle hőmérsékletet kell csak előállítani.
Hát ez tényleg horrorisztikus volt, álmomban se jöjjön elő! A végeredmény egyébként úgy külalakilag is szerintem osztályon aluli lett, meg sem merem mutatni! És mindezt mennyi pénzért!
Nálam egy mélyépítő mérnök meg egy kőműves alkotta csapat követte el mindezt.
Egy fiatal kőműves szaki! Vajon mit tanult az iskolában? Vagy ezt nem tanítják?
Hány embert fog még megszivatni?
Ez a légrés téma volt egyébként a legmeredekebb, de ezen kívül volt még jópár szakmai melléfogásuk, csak győzzem majd rendbetetetni!
> Kérlek, tegyél majd be a teljesen felfűtött beton felületéről képeket!
> Kíváncsi vagyok, okoz-e zsugorrepedéseket ez a módszer.
5 napja kezdtem el felfűteni az aljzatbetont, ami akkor 3 hetes volt (a gyorsító miatt relatíve 6 hetes).
Egyelőre egy ideiglenes fűtéssel, mert a véglegeshez le kell burkolni a gépészeti helyiséget, azt viszont előtte szárítani "illik".
Egy 150 literes bojler 2,4 kW-al fűti a vizet, amit 9 körben körönként 0,7 l/perc térfogatárammal keringet egy szivattyú. Van a rendszeren egy 2,5 bar-os biztonsági szelep illetve egy 50 literes tágulási tartály (ez volt polcon :). A bojlert _FORDÍTVA_ kell bekötni, azaz az alsó, eredetileg hideg cső az elmenő, a felső (eredetileg meleg) pedig a visszatérő.
Akkor +2C volt az aljzatbeton hőmérséklete, most közelít a 11 C-hoz (kb. 10 m^3). Elmenő víz: 16C, visszatérő 11C, üzemi nyomás: 1,6 bar.
Ez az 1 hét "szibéria" kissé bekavart, mert ha szellőztettem akkor hűlt, zárt ablakoknál pedig nem bírtam a párával... Akkor egész napra minden ablakot kinyitottam és pár órát rásegítettem egy 5-8 kW környéki PB-s hőlégfúvóval. Mostanra normalizálódott a helyzet napi 5 liter vizet szed ki egy párátlanító, illetve egy leheletvékony, kb. 1-2 cm széles páraráteget törlök le naponta az ablaktáblák alsó széleiről.
Szerintem nem működik rosszul a házikó, mert amikor pl. odakinn egész nap -10 fok, éjszaka -15..20 C volt, akkor is emelt 1-2 fokot (4->5 C) a 2,4 kW a kb. 20 tonna betonon, napi pár óra szellőztetés mellett.
Pedig még nincs se homlokzati, se lábazati hőszigetelés, illetve kb. 8 méteren le van verve a koszorú szigetelése (ez nagyon látszik, vizesedik is rendesen ott a fal, illetve egyedül abban a szobában fagyott be belülről az ablak...).
Tartós -10 C alatti hőmérsékleten az aljzat nem hűl +2C alá (garázsban +1C, de annak csak 30HS a fala, illetve ujjnyi hézagok vannak még a kapunál, mivel nincs még leburkolva).
A garázs felfűtését egyébként még hagytam (túl sok lóerőt visz el), lezártam az ogy-n és kinyomtam kompresszorral a vizet abból a körből.
Szóval még az elején tartok, így jelenleg egy kisebb repedést sem látok.
Mondjuk a gépészeti helyiség betonját már feltoltam +15C-ra, viszont akkor le volt állítva az összes többi kör, és mivel jött a kemény hideg, ezért inkább nem kockáztattam.
Remélem mihamarabb be tudjuk kötni a végleges fűtést, akkor 8 kW-al megnyomom, és beszámolok a beton állapotáról.
> belülről kifelé mondom a faltól távolodva: > ragasztó/légrés > 5 cm-es hungarocell fekvő tábla
Ez nem "bug", hanem "feature". Sajnos komolyan gondolják, és terjed a hülyeség.
Próbálta magyarázni egy ismerősöm, hogy így _kell_ a homlokzati hőszigetelést megcsinálni. Azaz a fal és az EPS közé vastagabb légrést kell hagyni távtartók használatával, hogy az alul és felül hagyott nagy résen keresztül rendesen tudjon szellőzni a fal...
A csapos fafödém megfelelő méretű gerendákkal jó lehet tetőtérbeépitéshez, ilyen fesztávon szerintem megerősitést sem igényel.
15x15-ös gerendát 45-cm-ként rakva elég a mostani szabványok szerinti teherbiráshoz is, a hagyományos csapos fafödém meg ugyen minimum ilyen keresztmetszetű, és sokkal sűrűbben van rakva.
a csapos gerendás fafodemrol mi a véleményed? ilyenunk van, a gerendak szépen egymás mellett vannak. :) Három főfal van párhuzamosan. az egyik falkoz 4 m a másik 3 m.
ha szeretnénk majdan beépíteni, érdemes vendegfodemet rá tenni vagy jó lehet magában is. feltetelezzunk jó állagot. az új részre már vasbetonfodem fog kerülni.
Ez nagyban függ a ház alaprajzi elrendezésétől is, mert a fafödémnél sokkal többet kell főfalazni, vagy mestergerendázni, ami nem számszerűsithető látatlanban.
Szóval ennyire azért nem rózsás a helyzet, nincs ekkora különbség a végén, én max 20%-ra saccolom.
Ezen még nem gondolkodtam. A szeglemezes födémet azt hittem, hogy legyártják géppel, kiszállítják és összerakják. A fafödémre a tervezőm is azt mondta, hogy 7 méter feletti mestergerenda kéne. Iylet nem lehet szerezni....tényleg így van? Itt sem lehet számszerűsíteni? Laikusként annyira sz..r hogy nem tudok érdemben a dolgokhoz szólni. Kénytelen vagyok más emberek véleményére hagyatkozni. nincs is ezzel gond....csak ahány ember annyi féle vélemény. Egyik ismerős azt mondta, hogy legalább 5 kilóval több lenne a monolit! A padlás nem érdekel. 5 kilóból csainálok inkább egy faházat ....nem kell annyi füvet nyírni legalább ;)
Ha olyan kivitelező csinálja a födémet, akinek nem kell bérelnie a zsaluzatot, akkor nem drága a monolit födém, kb ugyanannyi, mint a gerendás.
Tény, hogy a fafödém olcsóbb, de ha figyelembe vesszük, hogy 5 méter felett már erős a lehajlása, a plusz tartófalakkal (és azok alapozásával) elveszik az árelőnye. Továbbá a hanggátlása nulla, tehát illik a gyapotszigetelésből legalább a felét hangszigetelőből csinálni.
A szeglemezes nagyon pontos tervezést és kivitelezést igényel, valamint a mozgathatósági és szállitási korlátok miatt drága. És azt sem szabad elfelejteni, hogy a padlásteret tönkrebacca.
Most még úgy érzem falazottat akarok 0,2 alatt. Falfűtést nem szeretnék. Padló lesz és radiátor, egy vegyes kazánnal, de lesz egy gázkazán is. A nappaliba akarok egy tömegkályhát de ez majd még kiderül.
A födém most a műszaki leírás szerint vasbeton födém. DE én úgy tudom, hogy ez a legdrágább megoldás. Sokkal jobban tetszene egy hagyományos fafödém mestergerendával (vagy többel..amennyi kell) vagy egy szeglemezes szerkezet! Sokat lehetne spórolni a monilit födémhez képest. Ez adja a legnagyobb tervezői szabadságot, de az ára sokkal több (állítólag) mint az előbbemlítettek.
Ezt azért kurva nehéz számszerűsiteni, pláne konkrét épület nélkül...
Attól is függ, hogy milyen fűtésed lesz. Falfűtés esetén értelemszerűen fontosabb a hőtároló tömeg, padlófűtésnél már kevésbé.
Azt is figyelembe kell venni, hogy a mai modern jól szigetelt házak rákfenéje a fűtési rendszer szabályozási kérdése, mert a kicsi hőigény miatt nehéz megtalálni a megfelelő komfortot, ne legyen nagy a túllendülés.
Nem érdemes túlmisztifikálni. Könnyűszerkezetes fal = nincs hőtároló tömeg. Bármilyen falazott fal = van hőtároló tömeg.
A falazattokon belül felesleges bűvészkedni a számokkal, mert nincs jelentősége.
(azt már nem is teszem hozzá, hogy nagyon számit a födém is miből van)
Ha a fal 0.20 alá le van vive, és falazottat akar az ember, akkor a hanggátlás a következő, amit mérlegelni kell.
Veszel egy vonalzót amin cm beosztás van és elkészíted a rajzot.
először egy vázlatot amin minden méret szerepel, majd szép nyugodtan asztal mellett készítesz egy alaprajzot. Szintenként. Igaz így M 1 :100 l a lépték ez ami nem nagyon használható, (pici ) de ha 1 m 2 cm, akkor már jobban néz ki, M 1 :50 a méretarány !
talán még árulnak irószerboltban lépték vonalzót , ha nem nincs más mint az, amit előbb írtam.
Vagy mint itt is néha felraknak nagyon szép alaprajzokat - csak azt nem tudom , hogy mennyire lépték helyesek.
Meg kell tanulni rajzolni úgy mint írni.
A metszetek már komplíkáltabbak.
Ha kész a rajzod elviszed és lefénymásoltatod.
ha viszont olyan munkákat akarsz csináltatni ami engedélyköteles akkor kell hozzá az építész, neki van jogosultsága .
egy egy szint nagyjából ráfér 2db. A 4 re .
A tervnek van céja . pl. egy engedélyezés, egy szerelés, egy eladáskori tájékoztató stb.
Tehát jó ha vannak rajzaid.
Természesen a terv ennél több - nem csak a rajzok, hanem leírások számítások stb.
elpepecselsz vele 1 napot aztán 'kinevezed magad tervezőnek !!
tehát a legfontosabb a lépték helyesség !!
és ha kevés akkor jönnek a rétegrendek, feltárod a házad legalább megismered !!
Igen..pont ezért kérdeztem a mészhomokkal szembeni hőtároló tömeget. Mivel lesz ez kevésbé komfortosabb mint mondjuk a mészhomok fal? Annyi, hogy lassabban fog kihűlni télen? Nincsenek számok, összehasonlítások..? Azért ez így elég szubjektív ...
Elég jó árakat lehet most találni a neten (legalábbis szerintem jók - laikusként). 30NF Porotherm tégla van 240 Ft alatt. Ez szeritnem nem rossz ár. A Porobrick téglát ismeritek? Az is jó választás lehet? Hátha olcsóbb mint a PH. Milyen ezeknek a lyukacsos szerkezetű tégláknak a hőtartása? A mészhomokról olvastam, hogy homogén szerkezetének köszönhetően, elég jó a hőtároló kapacitása. Azért ez a téli időszakban nagy előny lehet....
Most tervezek egy PKC házat, majd nemsokára lesz összehasonlitási alapom.
Az biztos, hogy a terveztetés része drágább, mert a statikusnak komplett 3D-s statikát kell készitenie a falak vasalásához. Tehát amig egy normál falazatú ház statikája kb 200e Ft (engterv+kiviteli), ennél a duplája.
Rövid tömör, lényegre törő! :) MÁS - kívül belül szigetelt zsalus beton rendszerek? Mennyire jók? Most, hogy ilyen kevés házat építenek gondolom lehet alkudozni elég keményen. Azért merült fel mint lehetőség, mert talán egyszerűbb dolgozni vele. Nem kell attól félni, hogy kifog az ember egy idióta kőművest...
Ha a kérdésed arra vonatkozik, hogy kellenek-e rajzok, akkor viszont igen, mivel csak a pontos felmérési tervek alapján lehet olyan költségvetési kiirást késziteni, ami reális és pontos.
Hogy mást ne mondjak, a fűtési rendszeredet a ház hőigényére kell méretezni, mert nagyon nem mindegy, hogy 900x600-as radiátorokat raksz be, vagy 1500x600-as kell. De ugyanez igaz a kazánválasztásra is.
Igen, kicsit aggódtam tőle, hogy volt már róla szó...gondoltam először felteszem a kérdsét aztán elkezdek olvasni. Van mit :) Szerencsére...
Viszon nagyon meglepett amit bemásoltál. Az Ytong ára teljesen versenyképes. Azt hittem, hogy sokkal drágább és ezért számításba sem vettem. A mészhomok tégla miért nem került bele a számításodba? Elég jó tulajdonságokkal rendelkezik...
ÜDv. Mindenkinek. A tanácsotokra lenne szükségem. Az érdekelne, hogy ha most építkeznétek akkor milyen anyagot használnátok homlokzatnak? Mint mindienhol a pénz itt is nagyon lényeges szempont. Sajnos nem áll halmokban a padláson, így kompromisszumokat kell kötnöm.
Alapvető cél lenne egy nagyon jó hőszigetelő képesség (k min. 0,2) és fontos lenne a tömegből adódó hőtároló kapactás is. Vannak már nagyon modern téglák, amiket nem kell szigetelni sem (pl. porobrick NF RW 38 vagy 30) de ezek nem olcsó darabok.
Számításba jöhet a legolcsóbb 30NF-es tégla a piacon, ellátva a megfelelő hungarocel szigeteléssel illetve másik lehetőségként a mészhomok téglán gondolkodom még 20cm-es vastagságban. Természetesen ezt is szigetelni kéne. Mi a véleményetek?
Nem létezik valahol egy összehasonlító táblázat..?
:) Megoldja :) úgy lesznek beadva a dolgok, hogy tuti lesz módosítás jövőre rajta. Ha hiánypótolni kell valamit, akkor az nem gond, csak ne legyen olyan ok, hogy hiánypótlás nélkül visszadobják. Sajna így jött ki a dolog, de előretekintünk. :)
Kicsit olyan, mint amikor a dokit felhivod, hogy beteg a kutya. Ha elmondod nagyjából mi a baja, akkor ő meg tudja mondani mi a gyógymód.
A "tünetek" alapján egy normális állapotú épület normál szintű felújitása bőven kijön 100e Ft/m2-ből kompletten. (pláne mivel pl két köztes födémet pl hőszigetelni sem kell)
Ha azt mondod a dokinak, hogy köhög a kutya, akkor megmondja, hogy mit adj neki. De ha közben eltört a lába is, és ezt nem mondod, akkor a doki nem fog tudni róla...
Természetesen ha probléma van az épülettel statikailag, vagy beázik a pinceszint, vagy vörösrézlemez a tető és ezt is kell visszarakni, akkor ne várjon normális árat.
értem. annyira nem ragaszkodunk hozzá, igazábol a terasz rész lenne a lényeg, a nappali többi része nem. Ha min. 25 centi, akkor annyi, majd feltöltjü a terasz előtt egy kis földdel (nem annyira feltünő, akár 2-3 méteres mélységben), hogy ne legyen lépcső.Nem akarunk feleslegesen több 100e-ket kiadni "feleslegesen".
Köszi a részletes rétegrendet. Holnap jön a mérnök asszony, hogy még idén eltudjuk indítani a dolgot, mert ő szerinte lesz 1-2 nehezítő tényező jövőre.
Természetesen azt aki egy meglévő költségvetést kiírást félre tesz, az neked is ejteni kell !!
ha nincs ilyen kiírásod előveszed a
"A 40 000 000 Ft-os ajánlat viszonylag részletes, több oldal."
kihúzod az árakat azaz újra írod és ez alapján kérsz még ajánlatokat (mondjuk ez plagizálás ha az első csak a tervek alapján csinálta, de azt nem kell nagydobra verni )
hosszú a tél rá érnek a mesterek meg ... mamár a számítógépekrők hamar kidobnak ilyeneket. Nincs is ezzel semmi baj, addig amig hajlandók a finomításra, ha elzárkóznak, felejtős.
Nálam 2 éve egy központfűtés - gázszerelésnél un. hatósági nyomáspróbánál felvett a mester 25 órát. A megfelelő rezsi óradíjjal -ráadásul 2 fővel. Csak rákérdezetem, hogy a 25 óra alatt lesik e a nyomás esést ? Terelt. Tény addig volt nyomás alatt a rendszer. de közben hazamentek és még mást is csináltak.
maga a hatósági akarom mondani a szolgáltatói ellenőrzés és átvétel csak 1 óra volt adminisztrációval. Amiért külön fizettem.
A 40 000 000 Ft-os ajánlat viszonylag részletes, több oldal.
A 120 000 000 Ft-os egy olyan költségbecslés, hogy megnézett valami 2012-es hasonló épületek átlagos felújítási díját, ez kijött 300 000 + áfa körülire és felszorozta.
Én eredetileg a 40 000 000 Ft-ot is túlzónak tartottam, viszont ez a mostani ár annyira durva lett, hogy nem tudom megvegyem-e az épületet.
Az alább írt "közepes árfekvésű" anyagoknál az általad írt a reális + némi bontási-sittelhorhási költség. Max 30 millába igényes, szép kialakítással, jobb anyagokkal bele kellene férnie látatlanban.
Elég sok árazatlan költségvetést készitek a terveimhez, és látom is a beérkezett árajánlatokat, én ez alapján szoktam árakat irogatni ide.
Normál anyagfelhasználásról és normál igényekről szokás beszélni, ha valaki általánosságban kérdez. Ha extra igények vannak, akkor azt jeleznie kell már a kérdés felvetésekor...
Az, hogy hozzávágsz valakihez egy tervet, és körülirod mit szeretnél, NEM ugyanaz, mint egy komplett árazatlan költségvetési kiirás, ahol egy épitésszel végigrágod mit szeretnél, és ennek alapján ki vannak számolva a mennyiségek és ki vannak irva a munkafolyamatok.
A vállalkozóknak ezután ezt csak be kell árazni, és ezáltal mindenki azonos műszaki tartalomra ad árat.
Egy ilyet készitenek családi ház méretben 30-40e Ft-ért, mivel ez azért nagyobb ezért irtam 50-60e-t (én legalábbis ennyiért szoktam csinálni).
Bazzeg... még 40 milláért is elvállalom én sajátkezűleg. Kurvasok!
Totális felújitásra-hőszigetelésre, amikor csak a ház szerkezete marad meg, és még tetőhéjalást is cserélni kell, 70e Ft/m2-nél nem lehet drágább, de inkább tendál az 50e felé.
Mindkét ajánlat reális lehet, a beltartalomtól függően.
Csináltass tervezővel egy árazatlan költségvetést és úgy kérj ajánlatot. Mint látod, van különbség az ajánlatok között, ám nem lehet tudni, mit takar egyik és másik. Akkor tudod az ajánlatokat összehasonlítani, ha konkrét kiviteli terv alapján ugyanarra adnak ajánlatot.
Tudom, Magyarországon a szellemi munkát szeretik a legkevésbé megfizetni, de ez itt a te érdeked elsősorban. :)
"hogy a jarofelulet egy sikban legyen a kerttel, ne legyen lépcső, szintkülönbség. ez a teraszra is igaz lenne, ahonnan végül is kilehet majd lépni a fűre."
Végre találkoztam egy olyannal mint, ahogy az öcsém kb. 25 éve csinálta .
Neki is fixa idejája volt ez az egy szint a kerttel elmélet. Ő annó úgy fogalmazott "szeretnék ha a kert befolyna a házba"
Kinéztek egy nyugati lapból egy csoda házat, azt adaptálták a helyi viszonyokra. Megterveztették kiviteleztették....
és valóban a nappali és a földszint padozat aznos szinten volt a kerttel.
Ezzel addig nem is volt baj amig nem jöttek az esős idők - a telket egy száraz periódusban vették. Ráadásul az utca legmélyebben fekvő telke volt - nyilván azért nem kelt el addig. Mindegy.
Párszor említettük, hogy jó lenne annak a padozat szintnek egy - 30 -35 cm -rrel feljebb lenni. Nem halllgatott senkire. Még abba sem ment bele , hogy legyen egy enyhe rézsű.
Aztán amikor jöttek az esők , a kert helyett a víz folyt be a nappaliba.
Persze ha olyanok a terepviszonyok, olyan a talaj lehet, de az a minimális megemelés nem árt.
A másik véglet.
Pár utcával tőlem arrébb egy ürge építkezett lefele 1 m az alap, felfelé a lábazat szintén 1 m. A terepszint felett a lábazati rész feltöltve jó sok földdel.
Egy olyan helyen ahol száz éve még csak belvíz sem volt. Ha van egy intenzív nyári felhőszakadás akkor se áll a víz 15 percnél tovább az is csak egy -két cm.
A padlószintedet nem igazán tudod a kertével összehozni, ugyanis a vizszigetelés sikjának a talaj fölött kell lennie, tehát a belső padlószint a külsőhöz képest min. 25 cm magasan lesz.
Megoldható persze egy komplett teknőszigeteléssel belül, valamint a falra felhajtott vizszigeteléssel, de a kivitelezési költségek árától dobtok majd egy hátast.
Persze nem olyan vészes, de elgondolkodtató, hogy kb 500e Ft-ot megér-e az egész. (plusz ehhez mindenképpen kell részletes kiviteli terv, mert nagyon el lehet baszni a vizszigetelést is, és a hőszigetelést is)
sziasztok!
korábban írtam, hogy egy nappalit szeretnénk a házunk mellé építeni. az elképzelésünk az lenne, hogy a jarofelulet egy sikban legyen a kerttel, ne legyen lépcső, szintkülönbség. ez a teraszra is igaz lenne, ahonnan végül is kilehet majd lépni a fűre. tervezünk padlofutest (másik topicban olvastam, hogy a 10 centis eps alá nem túlzás) is. Szeretném megkérdezni (csak kíváncsiságból, hogy mégis mennyi beton fog kelleni), hogy ilyen esetben kb. milyen magasan kell lennie az alap felső sikjanak, valamint a szerelobetonnak a foldfelszinhez képest?
gondolom alatta valamennyivel.
köszi.
Könnyűszerkezetesben ne nagyon gondolkodj, mert csarnok esetén a tűzoltó is belepofázhat a szerkezetbe, és a fémpanelesen kivül elég nehéz megfeleltetni mást.
Van valami paneles megoldás, amivel egy nem túl magas csarnok homlokzatát lehetne kialakítani? 3-4 méterenként vannak az oszlopok. A szokásos fém szendvicspanelt ne ajánljátok.
