https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=163865904&t=9005529
Táblaíróság Creative Commons License 1 napja törlés -8 0 604171
1. A feltételezésen alapuló vajOn típusú hozzászólás innentől:hsz törlés, 1, nap, 1 hét stb
2. Az önbíráskodásra felhívás most még csak törlés, a következőnél topiktiltás.
3.Moderációval kizárólag az illetékes topikban lehet foglalkozni
4.. Ez nem vitaindító volt.
Köszönöm
Arról két hete már szó volt, hogy a cigányok társadalma rendkivül rétehzett és hiearchizált. Ezért sommás itélet lenne mindenkire vonatkoztatni az általam leírtakat.
Korábban voltak történeteim, íme egy újabb. Kb négy éve egy kis beás cigány faluban egyesületet alakítottak, és sok hasznos dolgot próbáltak megtenni a falu javára. Küzdöttek a munkanélküliség ellen. Elindítottak egy földprogramot meg egy sertésprogramot. Tudod ezeknek az a lényege, hogy a saját tulajdon kényszerítse ki a rendszeres munkát, adjon élelmet, esetleg kereskedhessenek a felesleggel. Pályázaton nyertek egy kisbuszt, hogy azzal hordják a győgyszereket, meg orvoshoz a városba a betegeket. Szóval ilyen ügyes-bajos dolgokat intézni. A vonatjegy, buszjegy megvásárlása iszonyú terheket ró rájuk, így legalább el tudják intézni az ügyes-bajos dolgaikat.
Szóval gey idő után tettenérték az egyesület fél vezérkarát, hogy éjjelente rezet lopni járnak a vasuti biztosító berendezésekhez. Közben nappal kiválóan végezték a dolgukat.
A buszügytől független, hogy idővel itt is sok sertést megettek, a földet gazosan hagyták. Nem tudnak várni, holnaputánra tervezni. Van, aki ettől állt talpra és módos gazda lett. Nézd, ha 10%-on segít egy ilyen program már megérte. Az már nem várja az állami gondoskodást van tulajdona, tehát tudja mi az.
Nem igazan ertem mire akarsz kilyukadni, de amit irtal konnyen cafolhato:
"Nézzél meg néprajzi, történelmi tanulmányokat. Ez az értékrend az emberből fakad, csak az idő, a történelem, a kulturális örökség lefaragta (az európai alapú kulturkörben)."
Lehet, hogy rosszul jar a naptaram, de nalam hamarosan 2000-t irnak. Ma mar nem kobunkoval irtjuk egymast, es nem hugyozzuk le az utmenti fakat, hogy kijeloljuk a territoriumot. Az emberek felismertek, hogy jobb, ha feladjak a rovidtavon sikeresebb "ide nekem mindent" elvet az "osszuk meg es mindenkinek jo lesz" elvvel. Es minnel nagyobb onsegito csoportosulast alakitanak ki, vegul az egesz kozossegnek annal jobblesz. Persze idonkent akadnak renitensek, mint most a ciganyok, akik maguknak akarjak a tobbet, de az ilyeneket rendre le kobunkozta a tobbseg es megoldodott a problema.
"A bibliai tíz parancsolat - a terepen dolgozó szociológusok szerint - a cigányság körében nem teljesen létezik."
A "ne lopj" csak az egyik a 10 kozul. Melyiket nem szeretik meg?
Ha ez ez az egesz csak egy beugrato volt, akkor beleugrottam, folytassuk.
Magyarazatkent az is szobajott, amit emlitettel.
Az viszont erdekes, hogy a ciganyoknak
evszazadok ota nem sikerult elfogadni illetve
folyamatosan hozzaidomulni a rendszerhez.
A svedek is kuzdottek/kuzdenek sokat a
bevandorlok kulturalis kulonbsegeivel es azzal,
hogy az itteni torvenyeket betartassak. Pl.
komoly problema, hogy nehany nemzetnel a
tobbnejuseg, vagy azt, hogy fiatal lanyok
nemiszervet megcsonkitjak stb.
A magyarok - mar ami az un. tomeges bevandorlast illeti - ittlete csak evtizedekben merheto. A lengyelekkel es mas kozep-europai bevandorlokkal
egyutt eleg jol tudtak idomulni a rendszerhez.
Gyakorlatilag minden szinten lehet talalkozni
veluk.
Az ami erdekes, nemcsak itt, a bevandorlok mar a masodik generacinal
igen jol tudnak a fogado nemzethez alkalmazodni,
soxor anelkul, hogy egy rakas kulturalis
hagyomanyt fel kellene adniuk. A ciganyok mar jo
ideje itt elnek es lett volna idejuk felvenni a
tempot.
Ez egy olyan téma, amiről korábbi munkám miatt eléggé nagy a tárgyismeretem és tudom, hogy sokan ezzel nem rendelkeznek.
Ez speciel olyan ügy, hogy nem állok egyik oldalon sem, de ez igen nehéz.
Ha egy cigánnyal beszélsz és ügyeiket jobban ismerve keresed a közös hangot lazán lerasszistáz (a műveltebbje).
A másik oldalon meg egyből coclib idegenbarát lesz az ember, ha azt mondja ez így és így van tessék megismerni a történelmüket.
Nekem például csípi a szemem az EU országjelentése, miközben ott sem dicsekedhetnek a kisebbségek pozitív megkülönböztetéséről (enyhén szólva). Közben pont a cigányok ismerik el, hogy egész jó kisebbségi tv. stb. van ebben az országban(lásd korábbi idézeteimet, adataimat).
Ugyanakkor nem engedhető meg, hogy a cigányokról mint állatokról, bűnözőkről, a társadalom kóros sebéről beszéljetek. Mert, akkor úgy is közelítetek hozzájuk és nem úgy mint emberhez.
Érted ?
És akkor egy kemény felütés (a TE malmodra hajtva a vizet), amire kiványcsi vagyok miképpen reagáltok.
A bibliai tíz parancsolat - a terepen dolgozó szociológusok szerint - a cigányság körében nem teljesen létezik.
Lopni például erény, a szerzés, a család javakkal ellátása, gondoskodás a szerettekeről fontosabb a nagyobb közösségnél. Talán, a cigányság nagyobb közösségét képtelenek a vezetőik összehozni. Nincs ilyen igény.
Nézzél meg néprajzi, történelmi tanulmányokat. Ez az értékrend az emberből fakad, csak az idő, a történelem, a kulturális örökség lefaragta (az európai alapú kulturkörben).
Tessék megoldsát keresni mikoris az emberi élet, szabadság, önrendelkezés és megannyi szabadságjog elérése az emberiség évezredes sznvedésének eredménye.
Folytatom a gondolatmenetet, ha van "kapás". Addig ennyi.
Ja és szbad a cigány szót használni, a törvény felsorolja a 13 nemzeti- és etnikai kisebbséget. Őket a saját akaratukra így nevezik.
Kicsit furcsa azt olvasni Toled, hogy belatod, hogy a problemak oka a nem passzolo kultura es megis minket okolni a helyzetert es tolunk varni a megoldast.
A megallapitas magaban foglalja megoldast is: kozelitsek a ciganyok a sajat kulturajukat a befogado nemzetehez.
Talán azért különösen nehéz toleráni ezeket dolgokat ezen a földrészen, mert míg a többi kisebbség esetén valahol azonosak, illetve közeliek a földrajzi, kulturális, vallási gyökerek, addíg a cigényok esetében más a történet.
Időben és térben nem voltak itt, ezért igen nehezen öröklődött az a közös nevező, ami azért a többi kisebbség esetében összeköt.
. . .
Tudom a magyar is kisebbség, a kárpátmedence számos országában, de Svédországban is (legújabban a Jugoszláv háborúkból menekült magyarok). Gondolom ránk annyira nem panaszkodott a liberális svéd hölgy.
Egy feloraja dumaltam egy idos (kb 70 eves, ennek ellenere internetezik, szoveget szerkesz stb) sved holgyel a temarol. Ugy mas szempontbol is eleg liberalis felfogasunak tartom. De hat erdekes modon o sem szipatizal az emlitett csoporotal. Itt Svedorszagban kevesen vannak es eddig csak kettorol sejthettem viselkedes alapjan az elmult tobb mint egy evben, hogy az emlitett csoporthoz tartozhat. A fianak van egy uzlete es elofordul, hogy csoportosan bejonnek a ciganyok es amit lehet az eltesznek. Mikor ki szeretnek oket rakni az uzletbol akkor elkezdenek rasszistazni. Micsoda hasonlosaga van a Mo-i jelenetekhez. A dolog erdekessege az volt, hogy elotte arrol beszelgettunk, hogy mennyire eliteli a rasszizmust es az ujfasiszta csoportok erosodeset Svedorszagban. Amihez - sajnos ez az igazsag - a bevandorlo csoportok egyresze is hozzajarul a viselkedesukkel, kovetelezesukkel stb.
nyman
Idkopizok egy hozzaszolasomat "zsido, cigany, szerb..." topicbol. Asszem jol sikerult osszefoglalni a lenyeget, es ide is passzol.
Zmac!
"Elnézést, de közben volt egy hétvége.."
Jo, akkor folytassuk. Ugyan nem helyeseltel, de szerintem azt a tenyt elfogadhatjuk, hogy van atlag magyar, atlag osztrak/ cigany/
sved/ zsido.
Ha megtalaltuk az atlagot, akkor bizonyos szempontok alapjan rangsorolhatjuk oket. Ilyen szempont lehet az alt. kulturaltsag,
udvariassag, munkakedv. Gondolom, ha ebbol az ertekelesbol kijon az atlagra az, hogy sved>magyar>cigany, akkor senki sem lepodik
meg, hiszen ez az o szemelyes tapasztalata.
Vagyis a dolog mukodik.
Persze ez az atlagra lesz igaz. Ezzel nem mondom, hogy barmely talalomra kivalasztott sved, magyar, cigany szemely kozott is
fennall a relaciom (ellentetben a fajelmelettel, ahol mindig fennall a relacio).
Egy megjegyzes a tobbiekhez:
Felmerult, hogy a nemzetiseg minosito jelzo, vagy nem. Ha belatjatok a fenti gondolatmenetet, akkor kovetkezik belole, hogy igen: a
nemzetiseg minosito jelzo. A baj csak akkor van vele, ha ez a minosites nem tul hizelgo.
Mikor minosit ez teged? Pl. ha van egy szemely, akit mar regota ismersz, es nagyjabol ismered a szemelyes tulajdonsagait, akkor
termeszetesen hujeseg ha a nemzetisege, mint minosito jelzo alapjan megprobalod atertekelni. De ha talakozol valakivel akit nem
ismersz, akkor megprobalod ot az atlaggal azonositani, vagyis a nemzetisege ilyenkor minosito jezlo lesz, legalabbis addig, amig
meg nem ismered.
A problema ott van, ha az atlagot jelento minosito jezlo (hogyis fejezzem ki magam?) nem tul pozitiv. Ilyennel talalkozhatnak pl.
az ertelmisegi ciganyok. Ilyenkor persze lehet masokat okolni eloitelettel, de a problema oka a sajat fajtajaban van.
Egy cim a http://www.romnews.com/HU.html -oldalrol: "Multicultural Paradise- The laws of minorities in Hungary are considered to be the best in Central Europe Budapest / Hungary (RNN Correspondent) 28.09.1998"
Sajnos a link nem mukodik. Mar jeleztem az oldal keszitojenek. Bizom benne hamarosan a cikket is el lehet olvasni.
Szoval ebbol a kis szosszenetbol az is kivilaglik, hogy a legjobb kisebbsegi torvennyel rendelkezik kis hazank. Amivel ugy tunik a ciganyok nemzetkozi szinten is egyetertenek. Ez csak azoknak, akik eszrevetelezik ezt a hianyossagok.
nyman
A Nemzetközi Roma Szövetség a romáknak külön területet adna Koszovóban
1999. október 23., szombat, 21.30
A Nemzetközi Roma Szövetség (IRU) azt javasolja, hogy Koszovóban hozzanak létre külön területet, amely oltalmat nyújt a helyi cigány lakosságnak az albánok támadásaival szemben. A szervezet szerint ugyanis harmadára csökkent a romák száma a harcok után Koszovóban, akik az atrocitások miatt nem is mernek visszatérni.
Emil Scuka, az IRU főtitkára - aki egyben a cseh Roma Polgári Kezdeményezés elnöke is - az ezzel kapcsolatos javaslatot washingtoni kormánytisztviselők elé terjesztette, amikor a közelmúltban látogatást tett az Egyesült Államokban.
Scuka szerint a cigányszövetség szorgalmazni fogja a különleges övezet létr
ehozását az Isztambulban rendezendő novemberi Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) csúcsértekezletén.
A koszovói romákat számos esetben érte támadás a helyi albán lakosság részéről. Az albánok azzal vádolják a romákat, hogy együttműködtek a szerb rezsimmel.
Scuka szerint a koszovói konfliktus után 30-50 ezer roma hagyta el a tartományt, ahol NATO-csapások előtt 120-150 ezer élt. A IRU-főtitkár hozzátette: a roma lakosságot kényszerítették arra, hogy együttműködjön a szerb rezsimmel.
A cikket, most nem kivanom teljes egeszeben eszrevetelezni. Csak felek, hogy ebbol a teruleti kovetelesbol lehet kesobb a "gettozas" lesz, amikert megint ok fognak haborogni, ha nem kapnak eleg penzt. (Volt mar ra pelda Mo-n is)
Nem olyan regen, meg a romak egyutt menekultek az albanokkal, es az albanok oldalan altak (legalabbis egy par honapos cikk szerint). Aztan mint menekultek vegigszidtak fel Europat, hogy sehol nem akarjak befogadni oket. Most az albanokat szidjak, es a balhe egy reszet a szerbekre kenik.
Asszem itt az egyik hozaallasbeli problema. Mindig masokat okolni a balheert. Egy ideig mukodik, de asztan mindenkinek elege lesz. Utana meg csodalkoznak, hogy nem foglalkozik veluk senki.
Van itt ket angol link ajanlott olvasmanynak. Kultularol, tortenelemrol stb.
Ahogy nezegettem, nekem erosen az a gyanum, hogy a ciganyok Eu-a nyugati illetve keleti felen mintha nem ugyanazok lennenek. Ebben a velemenyemben tobb beszelgetes is megerositett.
nyman
A politikai szférának a roma kisebbséghez való viszonyát meghatározza, hogy az előző kormányzati ciklusban közreadott közvélemény-kutatások szerint a választópolgárok többsége kisebb-nagyobb előítélettel viseltetik a cigányokkal szemben. Leginkább a mai kormánykoalícióhoz tartozó FKGP és a legnagyobb ellenzéki párt, az MSZP szavazói idegenkednek a cigányoktól, legkevésbé az SZDSZ hívei. (Az idézett közvélemény-kutatás idején a MlÉP még nem volt parlamenti párt, ezért szavazóinak véleménye a publikált adatok között nem szerepel.) A politikai pártok konszenzusa cigányügyben leginkább a közömbösségben nyilvánul meg. Konfliktushelyzetekben - amilyen a székesfehérvári gettóügy is volt - a politikai erők a többség előítéletességét megerősítve igyekeznek démonizálni,
munkakerülőnek, bűnözőnek, lakásfeltörőnek beállítani a hátrányos helyzetbe került cigány családokat. lgy tett az akkori szocialista kormányfő, Hom Gyula is több, a székesfehérvári válság idején tartott beszédében.
A kormányjelentés Magyarországot a biztos intézményi háttérrel rendelkező demokrácia jegyeit magán hordozó államok közé sorolja, amely jegyek biztosítják a jogállamiságot, az emberi jogokat, a kisebbségek tiszteletét és védelmét.
A magyar jogrendszer sok szempontból tekinthető demokratikus törvényi háttérnek egy szabad köztársaság működéséhez, de több jel mutat arra, hogy politikai bátorság híján mindeddig képtelen volt érvényt szerezni a kisebbségek esély- ésjogegyenlőségének, különösen a cigányság emancipációja tekintetében. Ellenkezőleg: a roma közösségek a demokratikus jogrendi átalakulás idején a megnövekvő szociális hátrányok mellett kifejezett szélsőjobboldali támadások, sőt intézményes állami-önkormányzati diszkriminatív intézkedések elszenvedői is voltak, a cigány kisebbség sorsa iránt közömbös politikai szféra pedig képtelen volt elejét venni az önkormányzatok, az iskolák, a munkaadók, a rendőri és esetenként az ügyészi szervek hagyományos cigányellenességének.
Diszkrimináció az oktatásban
A magyar oktatási rendszer nem felkészült a roma iskolások oktatására, sem integrált, sem nemzetiségi nevelésük állampolgári jogi és tudományos háttere nem biztosított. Valódi kisebbségi megalapozású oktatási programmal csak a magánkezdeményezésből létrejött Gandhi Közalapítvány középiskolája, a Gandhi Gimnázium rendelkezik. Rajta kívül tanulást segítő programok és iskolák léteznek ugyan, ezek azonban önmagukban esélyteremtő szakképesítést, használható, továbbtanulásra jogosító bizonyítványt nem vagy csak fenntartásokkal nyújtanak. A jó szándékú kezdeményezések (Kalyi Jag, Józsefvárosi Tanoda, Kedves Ház, Amrita Egyesület) szétszórtak és elszigeteltek.
A kormányjelentés szerint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXlX. törvény és a Nemzeti Alaptanterv a kisebbségi törvénnyel összhangban megteremtették a kisebbségi oktatás alkotmányos alapelveit, s biztosítják a kisebbségi oktatás kiegészítő normatíváját.
E jogszabályok végrehajtása alkotmányosan is aggályos, hiszen a cigányfelzárkóztató oktatás mint a kisebbségi oktatás egyik speciális a kormányzatok által elfogadhatónak tartott - fajtája lehetőséget teremt arra, hogy retardáltként, felzárkózásra szomlóként identifikálják a cigány gyerekeket (a felzárkóztatás minden többségi iskolának is alapfeladata elkülönités nélkül), s az ezért járó kisebbségi kiegészitö normatíva (fejkvóta) révén még jutalmazzák is a szegregációt. Az oktatási diszkrimináció legfelháborítóbb formája, hogy a cigány gyerekeket bizonyos településeken szinte automatikusan enyhe fokban értelmi fogyatékossá nyilvánítják. A fogyatékosok iskoláiban mintegy 50% a cigányok aránya.
A kormányjelentés is hivatkozik az ECRI [Európai Bizottság a Rasszizmus és lntolerancia Ellen) jelentésére, amely eredeti szövegében a Küiönös aggodalomra okot adó problémák fejezetcím alatt első helyen említi a cigányokkal szembeni diszkrimináció eseteit, főként az oktatási szegregációt.
A 78 000 roma iskolásnak 38,46%-a tanul az értelmi fogyatékosok iskoláiban (1992-es adatok alapján). A cigányfelzárkóztató oktatásban résztvevők száma a kormányjelentés szerint az 1997/98-as tanévben 40 013 volt. Ha ez igaz volna, minden cigány tanuló szegregált oktatásban részesülne Magyarországon. (A valóságban az integrált normál oktatásban résztvevőket valószínüleg nem számolták a cigány tanulók közé.)
A kormányjelentés szerint a legnagyobb létszámú hazai kisebbség, a roma közösségek helyzete sok tekintetben más, mint a többi magyarországi kisebbségé. Gondjaik elsősorban nem nyelvi, kulturális jellegűek, esetükben hatványozottan vetődnek fel a szociális, szakképzési és oktatási problémák.
Alapítványunk rendkívül veszélyesnek tartaná, ha a magyarországi roma társadalom jelentős részének szegénységét kijátszanák kisebbségi kulturális alapjogaival szemben.
Természetesen igaz, hogy a nagy tömegben a létminimum alatt élő cigány közösségek nem törekszenek arra, hogy a maguk számára anyanyelvű vagy kisebbségi oktatást követeljenek. Ehelyett a szegregáció megszüntetése a legfőbb céljuk, még a nyelvi-kulturális asszimiláció árán is. Ez utóbbi is megbukik azonban a nem cigány többség fordított előjelű, elkülönítő törekvésein. A valóságos helyzet, hogy roma szülők az általános iskolákban mindeddig sehol sem kezdeményezték a kisebbségi (nyelvű) oktatást, abból is következik, hogy a magyar közoktatás ez ideig képtelen volt vonzó, versenyképes tudást biztosító és az etnikai-nyelvi kulturális hagyományokra építő iskolát (intézményt és oktatási programot) teremteni Magyarországon.
A kulturális alapjogok gyakorlását, e jogok gyakorlásának jövőjét is veszélyezteti, sőt akadályozza, hogy érdemi romológiai kutatás az országban alig (inkább csak magánkezdeményezésből) folyik, a legnagyobb magyarországi kisebbség nem rendelkezik autentikus romológiai akadémiai vagy egyetemi kutatóhellyel, tanszékkel, hiányzik a cigány (romani) nyelvü általános és középiskolai pedagógusképzés, a nyelvi és helyesírási sztenderdi
záció intézménye stb. lgy jelentős létszámú cigányul írni és olvasni tudó középosztály sem jöhet létre. Hasonló a helyzet a román (beás} anyanyelvü cigány kisebbséggel: ők sem cigány, sem román nyeivü alapképzést, söt anyanyelvoktatást sem választhatnak, életlehetőségeik, előmenetelük feltétele a magyar nyelvi asszimiláció. Ez utóbbit is megnehezíti azonban a széles körü iskolai szegregáció.
A kormányjelentés pozitív példaként említi a Nyíregyházi Városi Bíróság első fokú, azóta jogerőssé vált döntését, amely 100-100 ezer forint kártérítést ítélt meg tizennégy roma fiatalnak, akik 1997. június 12-én osztálytársaiktól elkülönítetten vehettek csak részt az általános iskolájuk befejezésekor megrendezett hagyományos ballagási ünnepségen Tiszavasváriban. A pert alapítványunk kezdeményezte, kimenetelét precedensértékűnek tartjuk, hiszen első ízben állapított meg magyar bíróság cigányokkal szembeni diszkriminációt az oktatásügyben. Ugyanakkor szerepeltetését a kormányjelentésben némileg hipokrita magatartásnak tartjuk, hiszen országosan ismert kormánypárti közemberek például a miniszterelnököt adó kormánypárt, a Fidesz - MPP vezető ideológusának számító Tőkéczki László - intéztek a jogerős ítélet után erőteljes támadást a Magyar Nemzet címü kormánypárti napilapban alapítványunk ellen, a tiszavasvári cigány gyerekek elkülönítése mellett. Az elkülönített oktatást nem változtatta meg a bírósági ítélet.
Megítélésünk szerint a mindenkori magyar kormány akkor járna el helyesen, ha a jelenleginél nagyobb energiával támogatná mind a cigányság jelentős részének önkéntes asszimilációs törekvéseit (erőteljesen fellépve az oktatá5i szegregáció minden formájával, különösen a cigányfelzárkóztató oktatással szemben), mind a roma nemzeti kisebbségi törekvéseket: ez utóbbit vonzó, versenyképes iskolai végzettséget biztosító roma kisebbségi iskolák kialakításával.
A lakhatási és foglalkoztatási diszkrimináció
A kormányjelentés érdemben nem foglalkozik a lakhatási és a szórakozóhelyi szegregáció általánosnak mondható eseteivel.
A kommunizmus utolsó évtizedeiben - például az 1973-as és az 1991-es Kemény-féle cigányvizsgálat összehasonlitó adatai szerint - a történelmileg örökölt cigánytelepek nagy részét felszámolták. A rendszerváltás után azonban nemcsak az elszegényedés következté-. ben létrejövő spontán lakóhelyi szegregáció különíti el ismét a romákat a településeken, hanem kísérletek történnek a roma közösségek intézményes elszigetelésére, gettósítására, a többségtől való elválasztására is. A cigány közösségek szegényeit különösen sújtja, hogy az önkormányzatok eseteikben általában nem látják el érdemben az alkotmányban meghatározott szociális ellátási kötelezettségeiket: nem épülnek a rászorulók számára szociális lakások, s a növekvő szegénység kezeléséért mind többen az inkompetens és anyagi eszközökkel nem rendelkező kisebbségi önkormányzatokat teszik felelőssé. A lakhatási szegregáció mind gyakoribb formája, hogy a hatóságok megtagadják roma személyeknek és családoknak az adminisztratív bejelentkezését egyegy településre. A hivatalosan állandó lakás és tartózkodási hely nélkül maradó családok nem részesülnek közszolgáltatásokban, szociális segélyben stb.
A romák többsége az 1980-as és 90-es évek fordulóján munkanélkülivé vált. A korábbi OTP-lakáshitelkamatok a kilencvenes évek elején a többszörösükre növekedtek, ezért a szegény cigány családok százait fenyegeti éppen napjainkban az árverezés réme.
Gyakori jelenség a szórakozóhelyi apartheid: bizonyos italmérésekben, kávéházakban, éttermekben és diszkókban a helyi önkormányzatok hallgatólagos jóváhagyása mellett nem szolgálnak ki cigányokat.
A foglalkoztatásban hátrányos megkülönböztetés érvényesül.
Egyrészt primer diszkrimináció: a munkavállalók idegenkednek a cigányoktól, ezért különösen olyan munkahelyeken, ahol látható a jelenlétük, nem szívesen alkalmazzák őket. A másik a szekunder diszkrimináció: az oktatási hátrányos megkülönböztetés következtében alulképzettek, így áruba bocsátható szakképzettséggel sem rendelkeznek.
A kormányjelentés hivatkozik arra, hogy mind 1997-ben; mind 1998-ban 8000-10 000 főre becsülhető a közmunkaprogramokban részt vevő cigányok száma. Ez a szám a több százezres roma munkanélküliséghez mérten elenyésző. szintén szerepel a kormányjelentésben, hogy seprűkötő, földtéglagyártó (vályogvető - H. 1., H. A.), betanított kőművési átképzésben részesültek ismeret- ' len számban roma munkanélküliek. A fenti munkák a hagyományos roma túlélési technikák közé tartoznak, amelyek a roma közösségekben nem igényelnek átképzést. A munkanélküli-átképzések érzékelhető eredrnénnyel, a munkaerőpiacon jól hasznosítható szakmák elsajátításával, a cigány munkanélküliség csökkenésével nem jártak.
Önkormányzatiság, kisebbségvédelem, kulturális autonómia
A kormányjelentés hangsúlyozza, hogy az alkotmány garantálja a kisebbségek számára a kollektív részvételt a közéletben, helyi és országos önkormányzatok létrehozását, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználatjogát.
Az alkotmány előírásai ellenére sem a kisebbségi törvény, sem az önkormányzati törvény nem képes áthidalni azt a többségi politikai előítéletességből származó függő helyzetet, amely a települési cigány kisebbségi önkormányzatok osztályrésze, és az eddig minden kormány oldaláról tapasztalható politikai és pénzügyi nyomást, a törvényi garanciák tisztázatlanságát és a választási anomáliák jogorvoslatának nagyvonalúságát, amely az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) megválasztását és működését kíséri.
E helyütt csak jelzésszerűen érinthetjük a rendszerváltással együtt jelentkező erős és hatékony roma érdekvédelem felszámolásának (a Phralipe és az általa létrehozott, minden magyarországi cigány szervezetet tömörítő Roma Parlament eljelentéktelenítésének) történetét.
Az Antall-Boross-kormány, majd a Horn-kabinet folytatta az egypártrendszer cigánypolitikáját, és a valódi cigány önszerveződés és érdekvédelem elfogadása helyett protekcionista eszközökkel egy vazallus, a mindenkori kormány érdekeit kiszolgáló, anyagilag is kormányfüggő, a nagypolitika vélt gádzsó érdekeit cigány oldalról elvtelenül legitimáló, hegemóniával rendelkező cigányszervezetet hozott létre és támogatott: az Or- , szágos Cigány Önkormányzat bázisát adó Lungo Dromot. Az OCÖ költségvetési támogatások által garantált bázisát adó Lungo Drom vezetője, az OCÖ-elnök Farkas Flórián ellen különböző gazdasági bűncselekmények miatt 1997-ben vádat emelt az ügyészség. Büntetőeljárás lefolytatására azonban nem került sor, mert a vád alatt lévő politikus - megbízható információink szerint az akkori miniszterelnök személyes követelésére eljárási kegyelemben részesült. Kommentárunk megírásával egy időben jelent meg a sajtóhír, mely szerint a Lungo Drom elektorainak a választás színhelyére utaztatását az Országos Cigány Önkormányzat finanszírozta állami költségvetési támogatásból. Az APEH bűnügyi igazgatósága a Népszava 1999. augusztus 18-i híre szerint megtagadta a nyomozást az ügyben. (Hírek szerint az Állami Számvevőszék az APEH kezdeményezésére a közeljövőben átvilágítja az OCÖ gazdálkodását.)
A kormányjelentés szól arról, hogy a közszolgálati média kötelező feladata a kisebbségek életét bemutató műsorok sugárzása.
A közszolgálati Magyar Televízió roma kisebbségi műsora, az 1999. elejéig sugárzott és az OCÖ elnökének követelésére megszüntetett Patrin magazin szerkesztői ellen a legfőbb kifogás az volt, hogy havi, kéthavi rendszerességgel, kb. minden hatodik adásban riportfilmekben számolt be a vidéki kistelepüléseken mély szegénységben és jogfosztottságban élő magyarországi cigányság életéről. (A médiatörvény az Országos Cigány Ön
kormányzat hatáskörébe utalja a közszolgálati média kisebbségi műsorai számára a szerkesztési alapelvek kidolgozását. Ezzel a jogával azonban az OCÖ mindeddig nem élt.) A legutóbbi időben a közszolgálati Magyar Televízióban meghatározóvá vált kormánypárti és szélsőjobboldali befolyás a Cigány magazin maradék függetlenségét is veszélyezteti.
A helyi cigány kisebbségi önkormányzatok központi költségvetési támogatása a minimális működésre, irodabérlésre, rezsiköltségekre, közműdíjakra sem elég, ezért a többségi dominanciájú települési önkormányzatok esetleges támogatásán múlik működőképességük. Ezért a roma kisebbség érdekképviseletét a települési önkormányzatokkal szemben nem vállalhatják.
A kormányjelentés négy .civil jogvédő intézményt nevez meg, amely a roma kisebbség egyenlő jogainak érdekében tevékenykedik, köztük alapítványunkat is. A jelentés szerint a jogvédö szervezeteket a Cigányokért Közalapítvány támogatja.
Alapítványunk, a Roma Polgárjogi Alapítvány Magyarországon a legismertebb roma jogvédő irodát működteti, a Cigányokért Közalapítvány támogatásából nem részesedik. A magyarországi roma jogvédelem legföbb támogatója a Soros Alapítvány.
Nyilvánvaló, hogy a gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális élet minden területén a teljes és hatékony egyenlőség megvalósulása a cigányság vonatkozásában csak hosszú távon történhet meg - írja a kormányjelentés, amely felsorólja azokat a kormányintézkedéseket, amelyek a cigányság - többek között munkaügyi - helyzetének javítását szolgálták. A cselekvési részprogramok kifejtése azonban több helyen észrevételezésre szorul.
Az 1994-98 között működő Horn-Kuncze- és az 1998 óta hivatalban lévő Orbán-Torgyán-kormány cigányügyi csomagjainak közös hibája egyrészt az, hogy roma programként adják el a mindenkit állampolgári jogon, rászorultsági alapon érintö szociális intézkedéseket, másrészt az, hogy diszkriminációellenes szentenciái meggyőző politikai támogatás nélkül üres szavak maradnak. A családi pótlék intézményének átalakítása iskolázta
tási támogatássá, valamint a gyermekes, de munkajövedelemmel rendelkező családok adókedvezménye az ország legszegényebb rétegeit zárja ki az érdemi szociális gondoskodásból, s rovásukra a politikailag aktívabb középosztályt segélyezi.
A Roma Polgárjogi Alapítvány nagyjelentőségűnek tartja a parlamenti kisebbségi biztos intézményének létét. Elszomorító viszont, hogy az ombudsman munkájának jelentős részét olyan jogsértések felderítése teszi ki, amelyek nem a kisebbségeket speciálisan megillető közösségi, nemzeti kisebbségi jogok sérülésén, hanem a minden magyar állampolgárt megillető emberi és állampolgári jogok sérülésén alapulnak. (Az emberi és polgári jogok védelmére külön állampolgári biztosi hivatal szolgál a magyar közigazgatásbap.) Ezáltal olyan látszat keletkezik, mintha a kisebbségeket más, a többségétöl eltérő emberi és állampolgári jogok illetnék meg.
Rendőri atrocitások, diszkrimináció az igazságszolgáltatásban
Nem felel meg a valóságnak a kormányjelentés azon kitétele, mely szerint kedvező irányú tendenciák első jelei mutatkoznának a rendőrségnek a cigányokhoz való viszonyában. Ellenkezőleg: bizonyos településeken mindennaposak a rendőri atrocitások.
A parlamentben is képviselettel rendelkező politikai pártok részéről támogatást kaptak például Hajdúhadházon azok a rendőrök, akik ellen alapítványunk kezdeményezésére büntetőeljárás indult bántalmazás hivatalos eljárásban és életveszélyt okozó testi sértés alapos gyanúja miatt (a sértettek 16 éves fiatalok voltak). 1999 tavaszán a helyi városi önkonnányzat a város főterén tüntetést szervezett a bűnelkövető rendőrök mellett a helyi cigányság ellen. Mindezt a kormányban és az ellenzékben képviselettel rendelkező pártok nem kommentálták.
Roma szervezetek és jogvédő irodák becslése szerint a rendőrök által elkövetett bűncselekmények latenciája mintegy tízszeres, azaz csak minden tizedik rendőri bűncselekmény kerül napvilágra. Ennél is elszomorítóbb azonban, hogy a nyilvánosságra került eseteknek is csak mintegy egytizedében-egyötödében követi a cselekményt vádemelés, s a vádemeléseknek is csupán 10-20%-ában születik a rendőrökkel szemben elmarasztaló ítélet.
A Belügyminisztériumon belül működő, a rendvédelmi szervek ellenőzésére hivatott szervezet, amelynek feladata a rendőrségen belüli törvénysértések feltárása, csak ritkán működik együtt a civil szervezetekkel és a sajtóval, ritkán szorgalmazza a bűnelkövető rendőrök és parancsnokaik felelősségre vonását, ezért nem valósulhat meg a többletjogosítványokkal rendelkező rendőrhatóság működésének civil kontrollja. Nem alkalmas a jogállami demokrácia védelmére a sajtóban többször is bírált rendőrségi törvény sem, amely például a kényszerítő eszközök alkalmazhatósága terén túlságosan is nagy szabadságot biztosít a rendőröknek.
Bonyolítja a helyzetet, hogy a széles körű diszkrimináció, a szegénység és az aluliskolázottság egyenes következménye, hogy a cigányoknak sokkal nagyobb kriminalizációs hatással kell szembenézniük, mint a társadalom nagyobb presztízzsel rendelkező csoportjainak. A köztudatban ez mind a mai napig cigánybűnözésként tudatosul. A roma vádlottak aluliskolázottságuk miatt képtelenek hatásosan védekezni az ellenük emelt vádakkal szemben, meghatalmazott, előítélet nélküli védőügyvédek megbízására anyagi eszközeik nincsenek, a kirendelt védő intézménye pedig nem biztosít eredményes védekezést.
A Roma Polgárjogi Alapítvány az 1989-ben a Miskolci Gettóellenes ldeiglenes Bizottság megalakulásával létrejött roma polgárjogi mozgalom örökösének, tevékenysége folytatójának tartja magát, érdekeltnek abban, hogy Magyarország mielőbb teljesítse azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik csatlakozását az Európai Unióhoz. Az Orbán-kormány jelentéséhez fűzött fenti kommentárunk nem értékelhető az európai uniós csatlakozás késleltetését célzó kísérletként. Meggyőződésünk, hogy a politikai szféra, megfontolva az ország hosszú távú érdekeit, képes rövid időn belül cselekvőképes konszenzust kialakítva, végrehajtani a kisebbségi keretegyezmény önként vállalt feltételeit.
Ezt is kompromisszumos alapon, ha dolgoznak, nem lopnak, akkor meglesz a bevétel oldal is, s AKKOR, de CSAK AKKOR megérdemelnek egy kis pluszforrást, mint minden kűzdeni akaró, de lemaradt ember.
Régen sem éltek másképp a cigányok, de nem loptak, meg nem lincseltek annyit..(javíts ki ha tévedek...!)
mingyárt megtakarítva egy csomó kórházi költség, amellett _elméletileg, a rendőrök többet foglalkozhatnának a többi bűnökkel, akiben sok pénz van.
névtelen vagyok és idealista.
De ha mégis megvalósulna, nyereség lenne.
DE CSAK A KÖLCSÖNÖSSÉG ELVÉN. Az olyan cigány vezetőket, akik azt pofázzák, hogy aggyá mán, mert különben rasszista vagy, azokat beledolgozni kicsit a földbe. Persze csak szavakban...
Nem, nincs penz.
Egy csomo dolog van amihez nem kell tobb penz, csak akaras. Elobb tegyek meg, aztan esetleg, ha nem talalunk hasznosabb helyet a penznek (amit ketlek) akkor elgondolkodhatunk a javaslatukon.
Ezek szerint az EU ugyanazt csinálja, mint a cigányok. követelődzik, de példát nem mutat..
Mit gondoltok?
CIGÁNY KIEGYEZÉS azaz leülni, s megkérdezni a romák képviselőitől, hogy oké, ezt kéritek, de MIT ADTOK?
Először is ismerjék be, hogy a Magyarországon élőknél a cigányok közt a legnagyobb a bűnözők aránya. Tegyenek valamit ez ellen, akkor lesz pínz...
Az Európai Unió törzstagjai szeretik legjobban a cigányokat.
Ha sikerül egy középeuropai cigánynak nyugatra utazni és ott munkát szerezni, sürgősen és minden erővel szépen
visszatoloncolják Magyarországra, Csehországba stb.
Hitler ugyanúgy szerette a cigányokat mint a zsidókat, sőt ugyanazokban a táborokban ugyanúgy herélte vagy gázosította őket.
Na dehát erről hallgat a dicsőséges Nyugat és a mégdicsöségesebb Kelet.
Csehország és Mo EU csatlakozását az utóbbi időben erősen ellenzik pontosan a cigánykérdés megoldatlansága miatt.
Még a napokban egy Stokholmi menekülttáborban laktak azok a Cseh és Magyar leánykák akiket "prosztitucio" miatt törvény
elé állítottak, ugyanis rontották a frigid jéghideg svéd csajok szex üzletét.
Miközben a svédek csak zacskóba töltött
spermaimporttal tudják fent tartani nemzetüket, a cigányok szeretkezésben utolérhetetlenek és Európa bármelyik nemzeténél erőteljesebben szaporodnak.
Most az EU tagállamai veszélyeztetve látják saját szexiparukat és Svédország javaslatára a cigány kérdés megoldása előtt nem csatlakozhatnak a jelöltek.
Magyarország és Csehország hivatalosan kéne kérje, hogy a gyéren lakott néptelen, magtalan Svédország megfelelő arányban vegye át az önként odamenni óhajtó cigányokat. És tessék ne kiheréléssel ( mint ahogy a háborúban a németek , vagy
1975-ig teljesen hivatalosan csinálta Svédország) hanem gazdasági és kulturális financirozással az EU államok oldják meg közösen a cigány kérdést. ČS Magyarország EUhoz való csatlakozása ellen ne állandóan a cigány kérdés megoldását
hangoztassák .
Bocs, 16-án 05:45-kor valóban. Elkerülte a figyelmem, sajnálom. Mindemellett úgy érzem, egy olyan aspektusát emeltem ki, mely a hozzászólásokból hiányzik. Nevezetesen, hogy nők, és a hozzászólók mind férfiak voltak! Meg a törvényalkotók, parlamenti képviselők között is erős többségben férfiak vannak - ami nem egy utolsó szempont.
(Csak mellékesen: ezért heherészhették el a munkahelyi zaklatást is.)
