https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=163865904&t=9005529
Táblaíróság Creative Commons License 1 napja törlés -8 0 604171
1. A feltételezésen alapuló vajOn típusú hozzászólás innentől:hsz törlés, 1, nap, 1 hét stb
2. Az önbíráskodásra felhívás most még csak törlés, a következőnél topiktiltás.
3.Moderációval kizárólag az illetékes topikban lehet foglalkozni
4.. Ez nem vitaindító volt.
Köszönöm
`Emberbarát művész úr berágott és bevágott egy-két rendeset és mondta, hogy ez semmi most a társa folytatja, aki ugye a jól megtermett - egyébként galamblelkű - nyilvános szerepléseiről is ismert politikus volt.`
Megegyszer hangsulyozom hogy jogallamban, demokraciaban elunk. Ez a sztori az allati osztonok felszinre keruleserol szol ebben a stadiumban. A bizonyos tolvajt is ra kellett volna beszelni normalisan, emberi hangon, turelemmel. De senkivel szemben nincs jogunk fizikai eroszakot alkalmazni.
Jó, mondtam, hogy csípőből volt. Van egy belső demokrácia (nyman család) és egy köz által elvárt.
Akkor mondjuk nem híreszteled úton útfélen hogy a feleséged ..., vagy a gyereked ..., vagy az anyukád..., és nem tettél tevőlegesen semmit. Csak látod, hogy iszik, játszik a micsodájával, ágybavizelő. DE szégyelled ez még nem bűnpártolás, csak nem akarod magadra vonni a figyelmet. Pláne úhy, hogy TE nem is tettél semmi rosszat, csak a rokonaid, együtt laktok stb. ... Azt hiszem pontosan érted.
Na a sztori a demokrácia felvetésedről jutott eszembe. Igazából hosszabb, kalandosabb, humorosabb, de nem akarok regény írni (ezidáig).
Szóval a lényeg:
"Egy emberbarát szobrászművész 5-6 évvel ezelőtt külterületen bérelt műtermet, ahol a frissen adományozott high-tech gyémánt fejes kőmegmunkáló eszközeit is tartotta. Akkori 5-6 millió forint érték.
Na ezt ki is rámolták.
Rendőrség: szokásos. Ezt már ismeritek.
Szólt egy liberális politikusnak, aki egy szociális munkáshoz vitte, az pedig egy ismert helyen működő valutázó csoport fejéhez. Ez utóbbi a közvetítésre a megfelelő adatokkal várta őket és elmondta, hogy a szociális munkás alapítványa olyan sokat tesz a cigányokért, hogy ő segít.
Aztán mondott egy nevet meg címet meg, ami kell ...
A címem némi fogócska volt a tolvaj úrral, aki mindent tagadott.
Na erre a szobrász berágott...
Ugye az emberbarátiság egy dolog, de a vadi új japán szerszámok, amelyekről 2-3 évtizedig csak ábrándozhatott, esetleg egy-egy gazdag nyugati szimpoziumon kölcsönkérhetett ilyeneket pár napig ...
Ezek a szobrászművészek olyan izmos urak, akik megszállottan napi 16-20 órán át csépelik a követ évtizedeken át. Hát elég jó kondiban vannak még hatvan fölött is.
Emberbarát művész úr berágott és bevágott egy-két rendeset és mondta, hogy ez semmi most a társa folytatja, aki ugye a jól megtermett - egyébként galamblelkű - nyilvános szerepléseiről is ismert politikus volt.
Betörő úr elgondolkodott ...,
a szerszámok el nem adott része (hála istennek az igazán értékes része) visszakerült.
Tolvaj úr azóta is nagyot köszön a szobrásznak, ha véltelenül találkoznak."
De ha otthon verem a csemetemet (ami egyenlore csak jelkepes :) ) es kibukik a dolog a suliban, az engem is hatranyosan fog erinteni. Ha meg nekiallok tagadni es bebizonyitjak akkor megjobban visszaut. Jo ez a hasonlat is santit.
Javitok. Az egyik mondat helyesen igy hangzik.
"Azt azert bizva allithatom, hogy a ciganyok egyreszenek jonehany szokasa nem uti meg a "civilizalt" jelzot jopar helyen."
Ez kábé olyan, hogy TE otthon naponta 26 X-or végigpofozhatod a gyerekeidet (TE vagy a főnök), de ugyanezek a gyerekek az iskolában megkövetelik az összes jogot (demokrácia van), ami a többi gyereknek jár.
Ez persze leegyszerűsítés, de a belügy az más mint a public.
Ugyan már miért lenne nyilvános a dolog ? Hülyék lennének kiteregetni a szennyest. És az összetartozás, betyárbecsület, mi kutyánk kölyke stb. társadalmi reflexek ?
És ezek bonyolultabb ügyek mint a bőrszin és a direkt cselekvések.
Volt nekem olyan egyetemi csoporttársam, akiről csak a végzés után tudtam meg.
Igaz nem is érdekelt az ilyesmi. Ekkor a barátság és a teljesítmény volt a mérce (nekem).
Utólag egy sor dolog ezáltal (megtudtam a kisebbségi hovatartozást) vált megérthetővé.
Kedves toki,
Azt mar korabban tisztaztuk, hogy altalanositani nem szerencses. Akkor mi ez a "mindenki elnyomja". Ebben benne van az is, hogy a ciganyok elnyomjak a ciganyokat, amiben azert lehetnek feligazsagok.
Meg aztan hogyan vannak elnyomva? Az alapveto emberi jogaik biztositva vannak. Ugyanazok megilletik, mint a tobbseget. (lejjebb talalsz reszleteket a temaban) De ugyanazok a kotelessegeik is!
Egy demokraciaban (ez is mar nehanyszor elhangzott), a tobbseg dont es a kisebbseg (nem a ciganyokra gondolok, hanem altalaban) alaveti magat ezeknek a donteseknek.
Az, hogy "civilizalt" az eleg relativ fogalom. Nem tudom mennyit utazgattal a vilagban, vagy legalabb Europaban es mennyit beszelgettel mas nemzetek kepviseloivel, de ez mast es mast jelenthet egyes helyeken. Azt azert bizva allithatom, hogy a ciganyok jonehany szokasa nem uti meg a "civilizalt" jelzot jopar helyen.
Lennel szives kifejtened, hogy a "mester es tanitvanya" elkepzelesedet, hogyan lehet gyakorlatba atultetni.
nyman
Kedves VaLaki,
Koszi a magyarazatot. Az ilyen jellegu infok johetnek folyamatosan.
Azt tobbszor eszrevettem, hogy a kulonbozo csoportok kozott feltunoen nagy ellentetek feszulhetnek. Csak azt nem ertem, hogy ezeket miert nem vallaljak fel nyiltan. Nem vinne kozelebb a megoldashoz?
Csak ugy tudom elkepzelni, hogy minden normalis tarsadalomban vannak kulonbozo nezeteket vallo, esetleg egymassal szemben allo csoportok. De egy demokraciaban (ha mar itt annyit dumalunk rola) valamilyen formaban - lasd partok - kifejezesre jutnak.
nyman
Disznó módon most lapozom vissza a topic kieső részét.
Na ezt láttam D.Á. kontyában, először azt hittem, hogy a neon miatt zsibizik a szemem, utánna arra gondoltam, hogy leesett a vércukrom és azért képrázom.
Aztán beláttam, hogy mozog az a konty.
Egy világ omlott össze bennem: itt van a vezető cigány értelmiség Lakatos Menyhérttől, Csalog Zsoltig jó 6-7 százan. Eszméletlenül nagy koponyák.
Erre ez bizsereg a szemem előtt 50 cm-re az ismert tévés hajában.
Közben lehet, hogy agyilag 100X-er jobbak és nem számít a személyi hygiénia. Csak nem vagyunk elég toleránsak a mássággal.
Nem szeretni kell oket, csak megerteni. Mindenki elnyomja oket pedig ok is egy civilizalt csoport. Es ha mindegyik melle nevelotisztet adnank az megoldas. Vegul is a demokraciaban ervekkel es nem eroszakkal kell megoldani dolgokat. Es kulonben is a Szent Bibliaban benn van hogy,
"Ha megdobnak kovel dobj vissza kenyerrel" Ha valami kis csinyt csinalnak a romak, akkor ra kell oket szavakkal vezetni hogy ez csunya dolog.
Es a megbocsajtas a legfobb demokratikus kereszteny ereny.
Cigányokon belüli kisebbségek/többség. Igen hiearchizált a társadalmuk. Itt konkrétan nyelvre utal. A beás nemesebb. A nyelv hasonlít a franciához/románhoz.
Azonban keverednek ezek a dolgok, a mai újságcikkben szó volt például a LOVÁRI cigányokról. Nyelv, kultura. Sokszor mindkettő.
Az egyik fajta jobban fél a másiktól, mint a többi nem cigány nemzetiségtől, rendőrségtől stb.
Igen keményen hiearchizált világuk van.
És, akkor jönnek a keveredések az itteni más emberekkel.
Klasszikus a Pest-Budai zsidó értelmiség keveredése a zenész cigányokkal. Ez mondjuk kulturális és pénzügyi örökség tekintetében a csúcs cirka a kiegyezés körüli időszak óta.
Ha tényleg érdekel még csöpögtetem... :)
Lényeg az, hogy a többdiplomás V. kerületi gazdag cigányt nem szabad összekeverni, az újsütetű izomból maffiózókkal. Sem a telepi cigányokkal, akik őskori körülmények között élnek (és nincs is nagyon igényük másra).
Na ez utóbbiakat TE nem tudod úgy lenézni, ahogy egy beás megteszi vele. Csak attól elfogadja (cégen belül van).
1993. évi LXXVII. törvény
a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól
...
...
VI. Fejezet
A kisebbségek művelődési és oktatási önigazgatása
42. § E törvény értelmében kisebbségek által használt nyelvnek számít a bolgár, a cigány (romani, illetve beás), a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nyelv.
...
...
IX. Fejezet
Záró rendelkezések
61. § (1) E törvény értelmében Magyarországon honos népcsoportnak minősülnek: a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.
1993. évi LXXVII. törvény
a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól
...
...
VI. Fejezet
A kisebbségek művelődési és oktatási önigazgatása
42. § E törvény értelmében kisebbségek által használt nyelvnek számít a bolgár, a cigány (romani, illetve beás), a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nyelv.
...
...
IX. Fejezet
Záró rendelkezések
61. § (1) E törvény értelmében Magyarországon honos népcsoportnak minősülnek: a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.
Hu, ezt nem is tudtam, hogy hivatalosan nincsenek is romak. Akkor ezt nem lehetne a ciganyok altal elkovetett buncselekmenyeknel hasznalni? Hiszen ilyen nemzetiseg nincs. Ugy mint a 42-es labu elkovetot, meg a fekete not.
Hát én éveken át munakörömnél fogva együttműködtem velük. A kisebbségi törvény előkésyítésének rendezvényein is jelen voltam. Még az NBH is vigyázott rájuk, mert ha valami történik azokon a rendezvényeken lefejeződött volna a hazai cigány értelmiség.
Döbbenetes volt számomra, hogy, amikor egy közismert cigány értelmiségi megkért: telefonálhasson az irodámból. Nem hittem a szememnek, mozgott a kontya a tetvektől. Megismétlem egy szellemilég általam igen nagyraértékelt személyről volt szó.
Aztán itt van ez a cigányí megnevezése a kisebbségnek. Az évekig tartó vita során az ő szövegezésük alapján került ez a törvénybe. A roma lenéző, megalázó volt a számukra.
A kisebbségi törvény a végén felsorolja a nemzeti- és etnikai kisebbségeket. Azért került oda a cigány szó mert ragaszkodtak ehhez.
Most meg mindenki a korábban sértőnek tartott roma kifejezést használja nyilvánosan. Pedig a törvény szerint ilyen nemzetiség nincs.
Erről mi a véleményetek ?
Az a gyanúm, ha a törvénybe 1993-ban a roma, kifejezést erőltették volna be akkor most dafke a cigány kifejezést használnák.
Régen nem bűnöztek annyit. Volt egy olyan sztori, nagymamám mesélte, hogy a tolvaj kerülőúton ment haza, hogy nehogy lebukjon. Na a csendőrök egyenest mentek, s mire hazaértek a tolvajok, már ott voltak.
Ma? (...mi törénik, ha ellopják az autód? a rendőrségi hercehurca fölös macera, ha nincs ott a járgány, ahol hagytad akkó annyi...)
Ha a tolvaj esetleg mégis cigány és meg is bukik, akkor meg nem mondhatod, hogy cigány. azt csak ő mondhatja, akkor, ha új lakásra kér pénzt, meg akkor amikor kirúgják a melóból.
A POLITIKA SZINTJÉN KÉNE MÁS HOZZÁÁLLÁS, A CIGÁNYVEZETŐK RÉSZÉRŐL KÉNE MÁS HOZZÁÁLLÁS
Aki hajlandó alkalmazkodni (nem arra gondolok, aki megtagadja a cigány voltát, s napi 5x mondja, hogy ő biz tősgyökeres magyar...), azt a saját környezete kitagadja, a közhiedelem (nem tudok jobb szót. talán erre legjobban az az effektus jó, amikor a falusi vénasszonyok pletykálnak és olyan elveket hangoztatnak, olyan "elvárásaik" vannak a fiatalokkal szemben, aminek ők sem feleltek meg soha....) talán a "társadalmi attitűd" jobb.
Szóval az alkalmazkodó cigány származásúakat a társadalom RÁNÉZÉSRE kiközösíti, vagyis
A cigány származásúak közül azok a leghontalanabbak akikre lehetne építeni
A politikusok őket meg szarják le nagy ívben. Lásd: "Emberi jácmák" című alapmű. azzal, hogy meghoznak X intézkedést, Y millió forintot elköltenek rá, és Z ombuc-man kivonul gázálarcal, s aszongya, ejnyebejnye, nincs büdös!!!!!!!!!-szóval ezzel igazolják, hogy milyen sokat tettek értük. A nép meg érzi hogy error van...
Ugye te cigany vagy?
Csak azert gondolom, mert ennyi suletlenseget csak akkor hord ossze az ember, ha erintett a dologban (meg a "csak mas lehet a hibas nem en, oldja meg valaki nem erdekel mibe kerul" mentalitas is kisse gyanus..)
Szoval minen fikazas nelkul kerdezem, csak hogy tudjuk hova tenni a velemenyed: te cigany vagy?
Kedves toki,
Felre ne erts, az otletet elmeletileg nem tartom rossznak, csak kivitelezhetlennek. Egyebkent van arra referencia valamelyik orszagban, hogy 1 emberrel csak 1 ember foglalkozik es az ideje nagy reszet a partfogoltjaval tolti?
udv
nyman
Kedves vitázók !
A hozzászólók zöme újsághírből, másod-, sokadkézből érkező
információk alapján alkotja a véleményét. Ez sajnos azt jelenti, hogy torzul a valóság. (És még finoman fogalmaztam.)
Ezt mindenki tudja, aki egy adott dolgot saját szemén, bőrén tapasztalt,
majd a sajtóban viszontlátott. És mégsem olvassuk kellő kritikával az újságot.
Cigány témában elég közeli tapasztalataim vannak, voltak.
Abban a tiszavasvári iskolában tanultam (anno kb. '76-'80), ahol külön ballagtatták a cigányokat, és ebből botrány támadt. Ebben az iskolában - ha úgy tetszik - hagyományosan külön tanultak
a cigányok. De nem mind ! A rendesebbje a rendes osztályba (pl. velünk is) járt. De ne tessék úgy gondolni, hogy ápolt gyerekek voltak! Önszántábol max. 2m-re közelitené egy átlag bp-i ember őket a szaguk, és a tisztátáan ruházatuk miatt. És ők is velünk ballagtak.
(A botrány idejében a viszonyokat nem ismertem.)
Az édesanyám kisegítő iskolában tanított. A gyerekek 2/3-a cigány volt. Nyilvánvaló, hogy
miért került oda a legtöbb...
Aztán egyszer (többször) jöttek a nagy Bp-ről, hogy megnézzék a "cigánykérdést". Rövid, ötperces tartózkodásuk után (mert nem bírták a büdöset, az osztály ajtajáig mentek csak, utána vissza a tanáriba) közölték, hogy látják a nehézségeket, de bizony nem szabad a cigány
szót még ki sem mondani, mert az hátrányos megkülönböztetés...
Barátomat néhány éve egy persszó előtt megverték, néhány hét múlva meghalt. Cigányok tették.
Volt egy cigány osztálytársunk, Kanalas János, aki nagyon értelmes, ápolt gyerek volt.
Két évig járt velünk, aztán elköltöztek, mert elmondása szerint a többi cigány kicsináta
a családjukat.
Miért írtam mindezt ? Mert, bár közelről éltem, élem át a gondokat, nem tudok sommás véleményt nyilvánítani. Az egyénekről van pozitív, negatív véleményem. Ha nagyobb csapat cigányt látok, inkább elkerülöm őket. "Kérdéssé" akkor válik, ha magasabbról nézzük a dolgokat, és ahogy kezdtem, nem reális alapról indulunk ki.
Az egyik lehetseges megoldas az lenne ha minden roma melle egy nevelotisztet adnanak akik SZAVAKKAL probalnak oket nevelni. Nem gumibottal. Csak jozan, intelligens ervekkel.Peldaul ha bemegy a boltba lopni a roma akkor ne lepjen fel ellene hanem mondja:`Gazsi, ne csinald... ez torvenyellenes. Nem emlekszel mit tanitottam neked? Jogallamban elunk` De semmilyen fizikai fenyitest nem alkalmazhat.
A Radio utcai veres esemenyekkel kapcsolatban csak annyit hogy volt olyan idoszak emlekezetem szerint amikor mindenki JOGOSULT volt egy lakasra (friss hazasok)abszolute jutanyos aron akkor ez a problema valahogy nem allt fenn. Most ilyen nincs. Az ingatlanarak a magasba szoktek. HA nincs szuloi tamogatas akkor a fiatalok szamara egy lakas vasarlasa abszolut remenytelen.De legalabb mindenki szabad es van szolasszabadsag.
Es eppen ezert ha mar hazuk nincs szegeny diszkriminalt ciganyoknak akkor a velemenyuket elmondhatjak, nem?
Nekem ez a kedvenc részem a Népszabadság cikkből:
"F. B.: Az óvoda után gyermekfelügyelő voltam egy kisegítő iskolában. Nagyon szerettem ezt a munkát. Később a hajléktalanellátásban dolgoztam, aztán családgondozói állást kerestem. Felhívott egy vezetőnő két hét múlva. Meg se fordult a fejemben, hogy esetleg a látható rasszjegyeim miatt nem vesznek fel. Nem nehéz elképzelni, hogy ha egy diplomás cigánynyal szemben elutasító, hogyan viselkedhet a kliensekkel."
Na most miért keresett családgondozói állást, amikor volt neki másik, amit nagyon szeretett ?
Hopp ... némi bakugrás, valami kimaradt. Mi ?
A családgondozói állást a riportalany - szerinte - azért nem kapta meg mert cigány.
Szó sincs arról, hogy hány jelentkező volt az állásra, milyen képzettséggel, milyen gyakorlattal és referenciákkal.
Na ez jellemző attitüd, kulturális örökség lehet.
Hosszú éveken át volt munkapcsolatom a cigány értelmiséggel, de vannak dolgok, amit megannyi diplomával sem tudtak levetkőzni.
Az idézett riportalanyhoz annyit, hogy jelen van évek óta itthon is a diplomás munkanélküliség.
Miért pont a cigányok maradnának ki belőle ?
Amit leirsz az latszolag igaz. Csak egy ket kijelentesedne kellene kisse melyebre nezni. Az antiszemitizmust azert nem kevernem ide. Az valami masrol szol.
Amikor tarsadalomrol beszelgetunk, te pontosan mire gondolsz? Cigany tarsadalomra, vagy az egesz Mo-i allampolgarokra? Ugye ha az utobbiak a hibasak, akkor ennek reszei a ciganyok. Ergo. Ok is hibasak. (azt mar lejjebb leirtam, hogy en is az vagyok)
Azert ha lejjebb olvasol egy kicsit sokunk nem a massaga miatt itelik meg az embereket, hanem szemelyes tapasztalatai es masok cselekedeteik szerint.
Asszem a Radio utcai kemenykedes sem a romak ellen iranyult, hanem az onkenyes lakasfoglalok es nem fizeto magyar allampolgarok ellen. Az hogy 100%-ban romak voltak az csak a veletlen muve lehet. Elotte azert a Polgarmesteri Hivatal eleg sok felszolitast kuldott ki. Ugyhogy nem tudom, hogy melyik fel nem viselkedett az altalad emlitett Eu-i modon.
Altalad javasolt megoldashoz vezeto utak? Johet a masik topikba is.
nyman
Minden tiszteletem a tiéd, de szerintem az általad említett Népszabadság cikkek a buta demagógia példái.
„tavaly a fiamat megverték a bőrfejűek, két helyen beszakadt a feje, meg is halhatott volna”
Azt hiszem, olyan példát is bőven lehetne találni, ahol cigányok vernek agyba-főbe valakit. Aki aztán ebből kifolyólag meg is hal esetleg. Igaz, a cigányok általában nem bőrszín, hanem az anyagi javak újraelosztása végett teszik ugyanezt. Erről viszont mostanában nem illik írni, ha valaki nem akar mások által lefasisztázódni.
Az általános iskolát én is tragédiaként éltem meg, engem is csúfoltak az osztálytársaim. Ez egyszerűen a nagyon magas IQ-nak volt köszönhető, amivel születtem. Gimnáziumban ugyanezért a tanárok b@sztattak, ahol csak lehetett. Egyetemre már nem is mertem menni. Ebből még szintén nem született Népszabi vezércikk, pedig ez is elég gyakori, sajnos.
Nemcsak a „roma asszonyok” küszködnek sokat, hanem minden nő, aki seggfej, részeges, hímsovoniszta baromhoz megy feleségül. Ha pedig az illető dicső hímpéldány ideje egy részét börtönben tölti, mert nem ismeri a „törvény” szó értelmét, akkor pláne.
Hogy nehéz jól fizető munkát kapni? Welcome to Hungary!
„Apám (…) az elsők között volt, akiket elbocsátottak…”
Lassan oda jutunk, hogy cigányembert már el sem lehet bocsátani, mert az rasszizmus. Az összes „magyar” akiket szintén elbocsátottak, az jogos volt, de ez az egy nem? Hány nemcigányt bocsátanak el mostanában (az én anyukámmal is megtették már…)? Hány nem talál munkát közülük? Ők megint csak felettébb ritkán kapnak cikket a Népszabadságban.
Most biztos úgy tűnik, mintha egy rasszista állat lennék, pedig nem vagyok. Csak szerintem az a buta demagógia, ami most zajlik, nevezetesen, hogy „szegény cigányok, csupa jó ember, aki úgy szeretne megjavulni, de a gonosz magyarok mindig keresztbe tesznek nekik” csak mélyíti a már amúgy is meglévő ellentétet.
Pontosan a cigányság vezetőinek kellene elismerni, hogy valami nem stimmel a cigányok többségének hozzáállásával. Mert az ő kötelességüknek, a cigányok érdekei képviseletének szerves része a cigányság megítélésének, „image-ének” javítása. Ez pedig nem megy úgy, hogy a cigányoknak mindent szabad, mindent meg kell nekik bocsátani.
Elismerem, hogy van egy csomó tisztességes, becsületes cigány (ismertem ilyet, a munkahelyén mindenki imádta, verseket írt, és mindenkivel szuper udvarias volt), akinek a mai helyzet iszonyatos lehet.
Hosszú távon valószínűleg ezek az emberek lesznek azok a követek („hittérítők”), akik igazán tehetnek azért, hogy a helyzet megváltozzon.
Persze, ha jól csinálják, és nem azon munkálkodnak, hogy minden cigány még több segélyt kapjon, és még többet bűnözhessen büntetés nélkül.
Kedves toki,
A Rádió utcai cigánytörténet és az USA személyiségi jogrendszerének egy lapon emlegetése nem jó ötlet. Ott, úgy tudom, elképzelhetetlen, hogy valaki csak úgy beköltözzön valaki máséba (legyen az az önkormányzaté akár) és neki álljon feljebb, ha kiteszik onnan. Tudod te, hogy az USA-ban ha valaki felszólításod ellenére nem hagyja el a te birtokodban lévő földterületet, akkor teljes joggal keresztüllőheted? Na most képzeld ezt el itt nálunk. Pár év múlva nem lennének bűnöző cigányelemek, az tuti.
Velemenyem szerint mindenkinek szegyellnie kell magat azert hogy a ciganysag diszkriminacioja fenall Magyarorszagon. Es sajnos ezzel parhuzamosan az antiszemitizmus is egyre novekvo tendenciat mutat. Sajnos a masodik vilaghaboru szornyuseges megprobaltatasai utan sem kimeltuk e ket nepcsoportot. Pedig sajnos errol a tarsadalom tehet mert senki sem szuletik bunozonek. Ebben is le vagyunk maradva europatol. A `cigany` mar onmagaban negativ szo. Hogy az antiszemitizmus mas megnyilvanulasairol ne is szoljak. Sajnos itt nagyon burjanzik az idegengyulolet. Senkit sem szabad massaga miatt elitelni. Es az EU es az USA ezt teljesen jogosan iteli el. Mert a ciganysagnak is megvannak az emberi jogai, az alapveto emberi jogai. Es ezeket mindenhol megsertik. Lasd pl. a fehervari Radio utcai majdnemhogy deportaciohoz hasonlo, azt idezo veres esemenyeket. Szegeny romakat ott is eroszakkal megalaztak, es ki akartak telepiteni. Ez egy jogallamban megengedhetetlen. Nem barbarok vagyunk. Nem bunkosbottal kell a vitakat elintezni. Az EU Tanacs legujabb ajanlasa szerint a bortonbuntetest CSAK A LEGVEGSO ESETBEN szabad alkalmazni. Nem csoda hiszen az az alapveto emberi jogot korlatozza az ember szabad akaratat.
Mindenki melle egy nevelotisztet kell adni es igy aztan sok rabeszeles utan egyszer csak megvaltozik a romak viselkedese. De nem kommandok bevetesevel. A szegeny es szerencsetlen ciganyok ellen ezeket bevetni bun. Amerikaban minden rendben van az emberi jogokkal, ott helyre tudtak allitani a feketek reputaciojat amit megint csak a fajgyulolet tepazott meg. Nem hiszem hogy itthon nem lehetne ezt a kerdest eroszakmentesen, intelligens modon megoldani a romakkal.
Kedves F.B.I doktor,
Akkor most megint nem ertem, hogy is van ez. A romak nyilatkozhatnak az ilyen jellegu negativ tapasztalataikrol, sot egy ujsagcikket is lehet krealni, viszont aki ezt forditva szeretne megtenni arra kulonbozo belyegeket sutogetnek.
Mondhatnam azt is, hogy szamomra ezek az esetek nem bizonyitanak semmit. Egyedi kiragadott peldakrol van szo. Akar melyikunk tud meselni olyan peldakrol, hogy valamikor valamilyen korulmenyek kozott kirekesztve erezte magat. Kezdjem? Ovodatol, altalanos iskolatol, kozepiskolatol?
nyman
Latom romanak lenni a legegyszerubb dolog a vilagon. Barmi problemad van, barmilyen nehezseggel kell megkuzdened azert mindig csak mas a felelos, mindig mas az oka.
Leirok nehany esetet, hogy lasd, feherembernek lenni sem olyan konnyu idehaza (a 24 oraban olvastam):
- Egy idos egyedulelo bacsika megfagyott egyik ejjel a lakasaban. A nyugdijabol eppen csak arra telt, hogy a kozuzemi dijakat kifizesse es a napi kenyere meglegyen. Tuzelore sajnos nem jutott.
Tudom ezt a tortenetet ha elmneseled egy ciganynak halalra rohogi magat, hogy milyen huje volt ez az ember, miert nem rohant segelyert. Ezek utan probald magyarazni, hogy belul egyformak vagyunk.
- Tatabanyan egy eleg magas epulet volt regen a banyasz szallo. Itt laktak azok a banyaszok akiknek nem volt lakasuk. A rendszervaltas utan sorra zartak be a banyakat es kenyszernyugdijaztak vagy egyszeruen elbocsajtottak az embereket. Ekkor egy csomo kirugott banyasz nagyon remenytelen helyzetbe kerult, hiszen allasat elveszette, nem ertett semmi mashoz hiszen egesz eleteben banyasz volt, nem volt lakasa de a szallobol ki akartak tenni... Ezek kozul nehanyan ongyolkosok lettek: kileptek a legfelso emelet ablakan.
Csak megjegyzem, ha ok is megkaptak volna azokat a segelyeket es tamogatasokat amit egy atlag cigany csalad megkap (6 gyerek utan 45eFt csaladi potlek, 2.2mFt szoctam), valoszinuleg ok ma is elnenek...
Futás kifulladásig Értelmiségi roma nok vallomása szüleikrol, vágyaikról,felemelkedésük útjáról
A nok érvényesülését napjainkban is több akadály nehezíti, mint a férfiakét, hát még, ha a no - roma. A cigányságon belül is különbözo származású és neveltetésu egyéniségek életútja eléggé tanulságos ahhoz, hogy egyfajta számadást is megérdemeljen. Az interjúalany: a 35 éves Csonkáné Lakatos Klára óvóno, a 38 éves Mendi Rózsa pszichológus, a 24 éves Forgács (Farkas) Beatrix szociális munkás, a 31 éves Lakatos Elza újságíró, és a 42 éves Kozma Blanka közgazdász.
"Cs. L. K.: A hosszúpályi óvodába otthoni óvóno ismerosöm hívott: jó lenne, ha ott dolgoznék, mert a cigány gyerekek nem járnak óvodába. Istenem, dehogy megyek én a saját falumba! Ott mindenki ismer, és nem fognak elfogadni. Tudják, hogy az én apám az a részeges sármunkás, aki ha betütüzik, veri anyukámat. És a belso hang azt mondta, hogy el kell vállalni. A legkevesebb pénzt otthon ajánlották. Azt mondtam, na, jól van, Istenem. Hazamentem. Az összes óvodás korú cigány gyereket behoztam az óvodába. Mindet beiskoláztuk normál osztályba."
"M. R.: A foiskolát jeles diplomával fejeztem be. Gyermek- és ifjúságvédo intézet hivatalnoka lettem. Sok roma családdal találkoztam; soha nem féltem sehova bemenni. Értettem oket. Ezt ok is érezték, és bizalommal voltak hozzám. Élmény volt nekik, hogy ugyanolyan kreol boru ember jár hozzájuk. Az Esély családsegítoben négy évet töltöttem, közben beiratkoztam a pszichológiára. Gyerekek. Munka. Tanulás. A beteg apám. 1995-ben alakult meg a Roma Polgárjogi Alapítvány. Itt kristályosodott ki a felsooktatásban tanuló roma fiatalok szakkollégiumának, a Romaversitasnak a gondolata.
Nagyon nagy örömet okozott a tánc. Az iskolában mindenkit felkészítettek ORI-vizsgára. Ketten voltunk cigányok, mind a ketten óvodás korunktól jártunk balettre. És minket nem készítettek fel. Úgy látom, nagyon szélsoséges folyamat indult meg a romáknál. Egy részük mindent elveszít, másokban hihetetlen eros ambíciók ébrednek: van, aki több egyetemen tanul egyszerre, vagy egymás után szerez két-három diplomát. Én elveszítettem minden reményt. Azt se tudom, mi köt ehhez az országhoz. De azt sem tudom, mit kereshetnék máshol. Tavaly a fiamat megverték a borfejuek. Két helyen beszakadt a feje. Agyon is üthették volna."
"F. B.: Az óvoda után gyermekfelügyelo voltam egy kisegíto iskolában. Nagyon szerettem ezt a munkát. Késobb a hajléktalanellátásban dolgoztam, aztán családgondozói állást kerestem. Felhívott egy vezetono két hét múlva. Meg se fordult a fejemben, hogy esetleg a látható rasszjegyeim miatt nem vesznek fel. Nem nehéz elképzelni, hogy ha egy diplomás cigánynyal szemben elutasító, hogyan viselkedhet a kliensekkel.
A mi családunk kiemelkedett a cigányok többségébol. Ezért nem is nagyon szerettek minket. Az apukám annak ellenére, hogy a mi családunkat tiszteletben tartják a nem cigány lakosok, nem tud elhelyezkedni. Az elsok között volt, akiket elbocsátottak, azóta sincs állandó munkája. Anyukám nagyon kevés pénzért nagyon sokat dolgozik. Neki mindig a rosszabb munkát adják. Az én családomban lezajlott már valamilyen szinten az asszimilációs folyamat. Ma már tudom, sok szorongástól mentesültem volna gimnáziumi éveimben, ha azonosítani tudom magamban a cigányságomat."
"L. E.: Óvodába nem jártam. Nem vettek föl minket. Az általános iskola elso osztályában az utolsó padba ültettek. Csúfoltak az osztálytársaim. Édesapám mindig tanult velem, ennek köszönhetem, hogy jó tanuló lettem. Testvéreim kisegítobe jártak. Az általános iskolát tragédiaként éltem meg. Iszonyatos görcsök voltak bennem. Elofordult, hogy az egyik tanár fia megvert, és a gyerekek azt mondták, nem szólhatsz, mert cigány vagy. Harmadikos voltam, fényképeztek bennünket. A lányok körbeadták a fésut, én nem mertem elkérni. Hatodikra tekintélyt vívtam ki magamnak. Édesapám kívánsága is volt, a halálos ágyán is, hogy tanuljak. Sikerült bejutnom a közgazdasági szakközépbe. Az iskolában egyedül voltam roma. Ha ez okozott is nehézségeket, életem egyik legszebb szakasza volt az a négy év."
"K. B.: Számomra testi-lelki üldözés volt az egyetem. Akkor találtam magamra, amikor visszakerültem a régi iskolámba gyakorló tanárnak. Aztán külso óraadó lettem az ELTE-n, és a Monimpex külkereskedelmi vállalatnál dolgoztam. Még lakást is kaptam. De tanítani akartam, otthagytam a céget, a lakást. A Budapesti Muszaki Egyetemre kerültem foállásba. A kollégiumi szobáért nevelotanári feladatot vállaltam. Ott összegyujtöttek ellenem több olyan vádat, amelyek közül 1986-ban egy is elég lett volna. De úgy éreztem, a legfobb ok, amiért kiszorítottak, a szegénység volt, mert a környezetemben véletlenül se turtek meg maguk között olyat, aki az o színvonaluk alatt nevelkedett. Kerestem a kapcsolatot a roma értelmiséggel. Nekem akkor még nem volt meg az a jó értelemben vett cigány öntudatom, de azért elmentem táborozni, sokakkal találkoztam, megtört a jég valamelyest. Így kerültem a kilencedik kerületbe. Cigánygondozónak vettek föl, a legminimálisabb fizetést adták, évekig nem kaptam ruhapénzt. Akkor szerveztük meg a Bokréta szövetkezetet. Ez az illegális virágárusoknak nyújtott lehetoséget, hogy legális, adófizeto vállalkozókká váljanak. 1990-ben fovárosi képviselo lettem. Én roma noként nagyon sokat szenvedtem, és nagyon szeretném, ha mások nem szenvednének. Létrehoztam a Közéleti Roma Nok Egyesületét és a Roma Nok Jogvédo Irodáját. Láttam a kilencedik kerületben, hogy mindig a roma asszonyok jöttek megalázkodni, segélyért, ok nevelik egyedül a gyerekeiket, ok árulnak az aluljáróban és mennek külföldre áruért, nekik kell összetartani a családot. Mindenhol az asszonyok küszködnek, és mi errol a társadalmi vélemény? Hogy a cigány asszonyok csak szülnek és eltartatják magukat. Tudja valaki, hogy mennyit dolgoznak?"
Teljes cikk: Népszabadság, 57. évfolyam, 242. szám, 1999. október 16., szombat
A pénz nincs meg, helyette az államtitkár "reménnyel kecsegtet"
A roma program hiányzó forintjai
A minisztériumok korábban mintegy 3,5 milliárd forintot szántak a középtávú roma intézkedési csomag végrehajtására, a jövo évi költségvetés tervezetében viszont szinte a nyomát se látni az ígért összegnek - jelentette ki újságírók kérdésére Farkas Flórián, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke, aki kedd délelott részt vett a parlament emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának ülésén.
A kormány az idén fogadta el az új roma programot. Farkas Flórián a nyáron, miután megbeszélést folytatott Orbán Viktor kormányfovel, bizakodóan nyilatkozott: minden idok legsikeresebb cigánypolitikai találkozójának nevezte a konzultációt, és úgy vélte: a kabinet csakugyan javítani kíván a romák helyzetén. Idoközben Dávid Ibolya igazságügy-miniszter vezetésével létrejött a cigányügyi tárcaközi bizottság, ez a testület a felelos a roma program végrehajtásáért.
Farkas Flórián most attól tart, hogy a cigányság szempontjából minden idok legdiszkriminatívabb költségvetését készül elfogadni a parlament. A roma elnök újabb találkozót kér a kormányfotol: szeretné felhívni a figyelmet, hogy ilyen anyagi feltételek mellett nincs esély a cigány intézkedési csomag megvalósítására.
Teljes cikk: Népszabadság, 57. évfolyam, 239. szám, 1999. október 13., szerda
Kisebbségek szavazati jog nélkül Hende Csaba az elozo koalíciót teszi felelossé a kialakult helyzetért
Hende Csaba, az igazságügyi tárca államtitkára nem tartja lehetségesnek, hogy a kisebbségek még ebben a választási ciklusban szavazati jogot kapjanak az Országgyulésben. Szerinte az elozo koalíciót terheli a felelosség, hogy a kétharmados parlamenti többség birtokában sem sikerült megoldania a kisebbségek képviseletét. Ami a középtávú roma intézkedési csomagot illeti, Hende reméli, hogy lesz pénz a program végrehajtására.
Az Országos Cigány Önkormányzat a napokban közleményben kifogásolta, hogy a jövo évi költségvetés tervezetében nem találni a középtávú roma intézkedési csomag végrehajtásához szükséges tételeket. Hende elmondta, hogy a miniszterelnök személyes kérésének eleget téve kimutatás készült arról: a következo évben mennyi pénzre van szükség a program teljesítéséhez. Végleges adatok még nincsenek: a kisebbségi hivatal számítása szerint jövore legalább 2,9 milliárd forintot kell fordítani e célra, a tárcák költségvetésébol pedig ennek az összegnek mintegy a harmada, egymilliárd forint hiányzik. Az államtitkár remélte, hogy - részben az Európai Unió segítségével - sikerül eloteremteni a pénzt. Hozzátette, hogy a nemzetiségi vezetok és a PM egyetértésével várhatóan átcsoportosítások lesznek a kisebbségek költségvetésében. A módosítás lényege, hogy a helyi kisebbségi önkormányzatok a tervezettnél kevesebb, az országos önkormányzatok több támogatást kapnak.
Teljes cikk: Népszabadság, 57. évfolyam, 241. szám, 1999. október 15., péntek
