Csak részben kapcsolódik ehhez, de azért érdekes lehet: Talán tavaly vagy tavalyelőtt volt téma a K100 topikon, hogy érdekes - vagy nem érdekes - módon, a sokszoros teljesítők közül többen is a 10. teljesítés körül "szálltak ki" a nagy menetből. Talán addigra fogy el a motiváció? Nem tudom. Én most úgy érzem, hogy a 20. teljesítésig biztosan el fogok menni (13 van eddig, 1996-tól zsinórban). De lehet, hogy mondjuk 3 év múlva majd másképp gondolom.
Nem tudom, hogy családos vagy e, de a család biztosan megváltoztatja/behatárolja a ttúrázásban való részvételi lehetőségét az embernek...
OFF
Nekem ugyan még nincs gyermekem (vagy legalábbis nem tudok róla :)) , de már nézegettem egyszer a Decathlonban a hátihordókat. Elképzeltem, hogy milyen lehet egy ilyennel menni. Furcsa érzés volt :)
Az tök jó Joey, én nagyon örülök az ilyen elkötelezett szervezők munkájának.
Abban segíts azért, hogy hol találok több információt a Lemaradás 100 terepfutóversenyről. Már nincs egy hónap sem a rajtig és a sötétben tapogatózok, hogy ez mi is lehet. Van egy Lemaradás 100 teljesítménytúra. Ennek a kiírását megtaláltam. De még a ttt.tr.hu naptára sem jelöli ezt a túrát terepfutó eseménynek. Tehát nyílván nem erről a túráról van szó. De akkor hol keressek?
Ugye igen!? Tavaly volt a jubileumom a K100-on. Nem, nem 10. teljesítés, csak 10 évvel azelőtt volt az első TT.-m (egyben K100-om). Merem remélni, hogy már dinamittal sem lehet lerobbantani a túrákról. :-)
igazad van. A trackabee.com-on letölthetők a gps adatai a Varázskörnek. Tavaly azért fújtam ki, mert mivel jópáran kérdezték, segíteni szerettem volna azoknak, akik nem ismerték a kör útvonalát, hogy végigtaláljanak. A festék egyébként fél év alatt lebomlik, nem kell kapargatni, eltűnik magától. A hétvégén aszem belefér egy közös befutás, most pár napra eltűnök, de pénteken újra egyeztethetünk azokkal akiket érdekelne egy ilyen közös Varázs.
"az eddigi teljesítők harmada többszörös teljesítő is egyúttal, ez az arány talán még javulni is fog idővel."
Nem akarlak lelombozni, de nem fog. Az időközben eltelt 11 év alatt sokat változott a ttúrázók köre. Egyébként is - sokéves ttúra-rendezői tapasztalatok szerint - egy évről évre megrendezett adott ttúra indulóinak mintegy fele először indul az adott ttúrán, egy 10 év kihagyás után újraindult ttúránál pedig az az arány még fokozottabban így lesz, hiszen nagyon sokaknak azóta megváltozott az élete, nem ttúráznak már, így most se fognak indulni. Helyettük viszont vannak mások, akik később kezdtek ttúrázni, és most ott lesznek a ttúrán, lehet hogy teljesítik is.
11 év különben is nagy idő atekintetben, hogy a korábbi tapasztalatok szerint olyan max 4-6 (újabban már inkább 5-8) évet töltenek el általában az emberek a műfajban, igen kevesen vagyunk, akik 10 évesnél hosszabb ttúrás pályafutással rendelkezünk.
OFF
Nekem most szombaton lett meg az első ttúrám, ahol elértem a 15. teljesítésemet :) Ez az apró öröm azért felvillanyoz ám! :)
Tegnapelőtt voltam a Varázskörön, az "erdőfelújítás" pillanatnyilag a Kecske-hegy gerincét, valamint a Gugger-hegyet és az Árpád-kilátó környékét érinti. (A Gugger-hegy teteje kifejezetten "tájfutós" volt.) Szerény futásszakmai javaslatom az, hogy ha muszáj festeni, akkor azt a kidöntött fák elhordása utánra kellene hagyni.
Egy javaslat. Ha szalagozás, egyedi jelzés, személyzet nélküli ell.pont van az útvonalon, akkor ezekből egy-egy db. mintát feltűnő helyen jó volna elhelyezni a rajtnál. Így tudnánk, hogy melyik tartozik a versenyhez.
A fóti somlyón nem tudtam, hogy többféle szalag tartozik a túrához, A híd túlmessze van túrán csak Makón tudtuk meg, hogy a városi rész szalagozva van. A mai napig nem tudom felidézni, hogy a LeFaGySz-on az első titkos pont A4-es lapját láttam-e?
Nem akarok nagyon belefolyni ebbe a diskurzusba, de szerintem jobb lenne a békesség. Ha most jönnének a terepbicajosok, akik meg hupililával festenek, aztán már csak a motorosok hiányoznak egy halálfejes jelzéssel... A végén úgy fog kinézni az erdő, mint egy graffitis fal. Látszik, hogy már megjelentek az ellenzők, akik elkezdték lekapargatni a jelzéseket, és ebből a "harcból" a fák lesznek a legnagyobb vesztesek.
"Az MSTSZ előző vezetése sok hibája ellenére egy rendkívül fontos stratégiai eredményt mindenképpen elért: 108.-ként (talán jól emléxem a bejegyzési sorszámra) beverekedte magát az országos sportági szakszövetségek közé."
Volt komoly sérülés? Joey ne má! Ez mos mé kell ide?
http://www.mstsz.hu/
Én vagyok vak vagy tényleg decemberben volt az utolsó frissités? Én vagyok vak vagy tényleg 2004-es az utolsó elnökségi jegyzőkönyv? Én vagyok vak vagy tényleg nincs fent a 2009-es bajnokságról semmi? Én vagyok vak vagy tényleg 2005 szerepel a bajnoksági kiírásban? Én vagyok vak vagy tényleg "tervezett" a működési szabályzata egy 1990-ben alakult szövetségnek?
Én tudtam használni. Jobbat jelenleg nem tudok találni a nagy magyar éterben. Bocs de a hozzászólásodról Geszti Péter jut eszembe: "Fikázni könnyű, alkotni nehéz"
Meglepődve láttam mai varázskőr-futáson , hogy a jelzések több helyen a fakéreggel együtt el vannak távolítva . ( nem csak a Vk, hanem a normál turísta jelzések is ) Elég brutális módszer . Vajon valami elvakúlt természetvédők óvják a fákat a festésektől , vagy netán jelzés felújítás folyik a hegyen ?
Ja, és remélem nem csak favágás , hanem ültetés is lesz !
6 órásra, 8 csokisra és 15 feladatosra terveztük JB**-vel a tegnapi penzumot a Budaiban. A bemelegítést aT100 női csúcstartója vállalta, aztán megunta a tökörészést és lelépett keresztedzeni, úgyhogy innen visszavehettünk... A 15 feladatból 4x kent oda a Bakonyi Bivaly, ami még tűréshatáron belül van, úgyhogy "bizakodó vagyok" :-) Végül 50,6 killerből, 2117 szinttel, 5:47-ből hoztuk ki az önszivatást a Jäger-réti Túlélővel. Avg: 75 % (150). Most hagyom beépülni... :-) Az útvonal: http://www.turistautak.hu/routes.php?id=1723
Az őshonos fafajok kérdése azért egy kicsit fontosabb, mint elsőre tűnik, lásd a soproni lucosok tényleg tragikus sorsát. Ha jól emlékszem, a mai Magyarország területén fenyő őshonosan csak nagyon kevés helyen (pl. Farkasgyepűn a Bakonyban) létezik. Ipari jellegű termesztés főként a hegyvidéki területeken bűn, mert sem alkalmazkodóképességében, egészségileg, sem gazdasági szempontokból nem indokolt a használata. Vannak helyek ugyanakkor, ahol előszeretettel, és jó profitot besöpörve tartják elsősorban papírfa felhasználással a fenyőt (Bács-Kiskun). Itt is szóba jöhet persze, h pl. az akác nem lenne-e alkalmasabb fafaj, annak ellenére, h eléggé agresszív, és csak vagy 300 éve őshonos:-). Kevesen tudják azt is, h az Alföld egészen a török hódoltságig az egyik legkomolyabb erdőkkel rendelkező területe volt az országnak. A törökök alatt a fejszétől és a fűrésztől, majd főleg a nagy folyamszabályozásoknak hála az elillanó talajvíz hiányában aztán szépen kikoptak az erdők, és jött a jó öreg szik...
Az erdőgazdálkodók erőfeszítése az erdők megújítása és az erdőterületek bővítése terén irtó melós ügy. Ezt én viszonylag testközelből láttam. A gazdálkodókat felügyelő állami szervek piszok kemények, sok esetben már-már igazságtalanul is, ha az erdőfelújítások sikerét kell nézni. Ugyanakkor ott az a rettenet sok vad, aki miatt a legtöbb helyen kerítés, szögesdrót meg villanypásztor nélkül esély nincs a felújulásra. Az pedig rohadt drága dolog. A nagy törést, a szemmel látható minőségi romlást néhány év akaratlan vagy szándékolt, de biztosan következetesen leépítő jellegű folyamatai hozták. A privatizáció nem biztos, h az erdőknél jó megoldás volt. Ez az üzem, a hosszú megtérülés miatt csak a legkomolyabb magángazdák számára lehet perspektíva, a nem-állami tulajok többsége sajnos rablógazdálkodik. A hatóságok eszközei korlátosak. A recesszió egészen a motorfűrészek és a kapák szintjéig legyűrűzött, az állami felújítási támogatások drasztikus csökkenése pedig az állami gazdaságokban is szépen-lassan a vadkapitalizmus minden rákfenéjét meghozza. A tarvágás alapjaiban nem lenne gond, ha tartanák a jogszabályi keretekben rögzített maximális mértékek között. Ha... Egyébként érdekes példa a sokáig istenített klasszikus paraszti szálaló gazdálkodás ellentmondásaira az Őrség. Ott a gazdák abszolút fenntarthatóan aktuális szükségleteik szerint szálanként szedegették ki a fákat az erdőből. A természetes felújulás így ugyan biztosított volt, a baj viszont az volt, hogy általában a legszebb egyedeket szemezgették ki a gazdák. Párszáz év alatt pedig ez a negatív szelekció klasszul megerősítette a genetikailag leggyatrább egyedeket.
Az optimális persze az lenne, ha most hirtelen hagynánk magára az erdőt, és a jó öreg természet vagy ezer év alatt visszaállítaná a rendszert. A terepfutás nevű hobbi viszont onnantól válna igazán izgalmassá:-)
Naív erdőjáróként lenyűgöz a szakértelmetek és optimizmusotok :-)
A több, mit 20 évben, mióta túrázgatok, jópár alkalommal végignézhettem egyes területek fejlődését.
Tarvágás, három éven át embermagasságú parlagfű, utána vagy egy évtized áthatolhatatlan tüskebozót. Utána felnő valami erdő, ki tudja milyen.
Kíváncsi lennék egy statisztikára, hány tarvágást követ az általatok felvázolt értelemben környezetbarát, vagy legalább gazdaságilag szakszerű újratelepítés.
Szétgyúrt, letarolt, holdbéli tájképek, szemétdombok, rablógazdálkodás. Ehhez képest engem nem zavar annyira, hogy éppen őshonos fafajták között járok-e.
A város [Sopron] környéki hegyekben akkor [1880 körül] a gyertyán és a tölgy volt az uralkodó fafaj. Egyiknek az állománya sem volt jó, a fákat hagyományosan már 15-20 éves korukban kivágták tűzifának. Ezt meg is tehették, hiszen a más célra szükséges faanyagot, az oszlopfát, a bútorfát, az épületfát ontották a Kárpátok, ugyanis Trianon előtt Magyarország Európa legnagyobb faexportőre volt. Az említett rossz sarjerdőknek a helyére telepített Muck fenyőt. Működésének kezdete összeesik azzal a rohamos gazdasági és társadalmi fejlődést mutató időszakkal, amely ráébresztette az embereket arra, hogy a természet által biztosított nyersanyagok egyszeri kihasználásával nem elégedhet meg, olyan anyagok is, mint a fa, kifogyhatnak, erdeink is kimerülhetnek. Sürgető tehát az átállás a fenntartható erdőgazdálkodásra, a célszerű fatermesztésre. Az 1879. évi XXXI. erdőtörvény gátat vet az elszaporodó erdőirtásoknak, biztosítja a célszerűség határai között az erdő fenntartását, elősegíti a kopár-, és futóhomok-fásításokat, megindítja a korszerű üzemtervezést. 1886-ban készíti el Muck Endre a soproni erdők első üzemtervét, a rendszeres erdőgazdálkodás alapját. A fenyvesítés határokon túli divatjának meggyőződéssel vált követőjévé. A Soproni-hegységet eredetileg lombos erdő borította. Már 1881-ben a Várhelyen és a Kecske-patak mentén ültetett - főleg - erdei- és lucfenyőt, de azért a lombcsemeték kiültetését sem hanyagolta el. Arányok érzékeltetésére például 1910-ben: 229 ezer luc csemetét, 94 ezer erdei- illetve feketefenyő csemetét, 6 ezer db jegenyefenyőt ültettek el. 80 kg jegenyefenyőmagot vetettek el, és 165 ezer db lombcsemetét ültettek. Az alacsony vágásfordulót 40, majd 60 évre emelte, s kerülte a nagy vágásterületek kialakítását. A sarjerdőket szálerdő váltotta fel.
Az erdő rossz állapota miatt a rossz sarjerdők helyére telepített Muck fenyőt. Akkor még nem azért, hogy előkészítse a terepet egy majdani egészséges, "felnőttkoráig" élő tölgy- és bükkállománynak. De a fenyőket Muck terveivel ellentétben 1930-1950 között nem vágták ki. Ugyanis az akkori döntéshozók a trianoni ország- és erdőcsonkulás miatt már nem előerdőként tekintettek a fenyvesekre, hanem önmagukért, fájukért akarták hasznosítani őket. Ha nem így, hanem Muck elképzelésének szellemében döntenek, ma már 50-60 éves tölgy- és bükkállománya lenne a Soproni-hegységnek.
Elegyfajok mesterséges bevitelére is hangsúlyt fektetünk. Különleges feladatunk (többlet munka és költség) a Lucfenyő szúkár utáni felújításokban a lombosítás.
http://www.taegrt.hu/hu/erdo.htm
hm, mondjuk ők fenyőt is telepítenek. de ez inkább gazdálkodás sajna.
Ma hazánk 20%-át borítja erdő, nekem még 19%-ot tanítottak, tehát valóban növekedett, de ez egy kicsit ferdítés.
A faállomány kora rendkívül fiatalodik, ami annak köszönhető, hogy nagyon egykorúak az erdőink, így egyszerre érik el a vágásérettséget, viszont sko a fiatal telepítés, ami jelenleg még senkinek se (se embernek, se állatnak, se növénynek) hasznos, ui inkább bozótos és körbe vannak kerítve, hosszú idő, még "hasznos" erdővé válik.
Elnézést, ha úgy látjátok, hogy a felvetett témával nagyon OFF irányba mentem. De én leginkább futásaim során látom és fényképezem a tájat, így számomra legalább 50% ON is a téma (lásd: terep). Részemrõl nem írok többet errõl.
Igen, a korrekt tájékoztatást én is fontosnak tartom. Elfogadom, hogy hosszútávon kell gondolkodni és értem, hogy a tûlevelûek nem tesznek jót a dolomitnak, tehát jöjjenek a lugosító tölgyesek. Az alábbi kiírás szükséges, de még közel sem elégéséges. Nagyon sok természetszeretõ, -féltõ lélek jár a környéken. Meg kell minket valahogy nyugtatni, hogy jó a szándék (írja az örök, naív optimista).
Solkima képén pl. pont csak fenyők vannak. :) szerintem a bükkök erőművi égetése pont ugyanúgy beleillik az emberiség viselkedésfromájába, mint a nafta égetése. M.o-n meg az elmúlt évtizedekben nőtt a faállomány (pontos adatokat nem tudok). Persze nyilván nem fogjuk elérni soha azt a szintet, amit az erdős hegyek, havasok ez-ez elcsatolása előtt tudott Mo felmutatni, de magunkhoz képest még mindig jó az erdőállomány. Én inkább azon aggódnék, hogy szuper termőterületeket adnak el ipari területnek, a gazdasági válság közepette is. Autóról, villanyról le tudok mondani még elég könnyen, de az ennivalóról kevésbé.. :(
Aki meg fenyőerdőillatot szeretne, menjen nyaralni Ótátrafüredre, Károlyvárosba vagy az Alpokba. Attól, mert 100 éve a nagy túrázók kitalálták jól, hogy ide is kéne mini Tátra-oldal, meg kis chata a fenyveskébe, aaz még nem feltétlen volt zseniális ötlet.
Menjetek el Sopronban a Lővér szálló feletti fenyvesbe: felkopaszodott, sűrű, csúf erdő, semmilyen aljnövényzettel (igaz, nem feketefenyő). És mielőtt elkezdi valaki szajkózni a 6.-os földrajzkönyvet, nem, a Soproni-hegység nem Alpokalja, és a fenyő az bizony telepített.
