Ma ebéd után elmentem egy barátomhoz, hogy megünnepeljük a karácsonyt, az Ó-Esztendőt múltát, a születésnapomat {szigorúan a 20.!} és előszilveszterezzünk. Sokat beszélgettünk {na, jó ittunk is!} mikor megkérdezte, ismerve a hobbimat: vannak-e váras bélyegeim? Mondom neki: nincsen, mire ő: most már van! és átnyújtott egy magyar váras bélyegsort, azzal a megjegyzéssel, hogy sajnos Somló vára neki sincsen meg.
Rögtön eszembe ötlött, hogy ezeket a váras bélyegeket felrakom a Topikba, rejtvényként.
De nem elég kitalálni, hogy mely várakat ábrázolja! Csak azt fogadom el
TELJES MEGOLDÁSnak, aki leírja, hogy annak idején mennyibe került az adott bélyeg?
Igazad van, hogy a török hódoltság idején a "magyar módra" készített palánkvárak kulcsfontosságú szerepet játszottak. Mind a magyarok, mind a törökök a robotban összehajtott pórnépekkel készítették el ezeket a palánkvárakat. A földbe döngölt vaskos tölgyfa gerendák cölöpsora közé döngöltek agyagos földet. Kívülről vesszőkkel vagy vas ácskapcsokkal rögzítették a palánkfalat. Többféle változatát ismerték, a gyöngébbtől az erősebb kivitelig.
A Vaskapu-vízierőmű gátján csak átrobogtunk az autónkkal. Félelmetes élményt jelentett, hogy jobb oldalról láttam a vízszintet, míg balról valahol a mélységben csillogtak a Duna hullámai.
Az üggyel kapcsolatban csak annyit kérdeznék, hogy a hely is megvan a felújítandó részhez?
Alapvetően igen. Éppen az a különleges Gyulán, hogy nem épült be-a kastély kivételével- a vár helye (nem is értem, hogy miért csak most végzik az ásatásokat.) Maga a területrendezés, a védőművek-részleges-újjáépítése önmagában nem is biztos, hogy többe kerül, mint egy sziklai kővár újjáépítése. A képbe "csak" a fürdő zavar be, az át kell építeni.
-Egyébként szerintem erkölcsi kötelességünk egy fa/föld védőműves várnak a bemutatható élményt adó újjáépítése, hiszen ilyen erődítményeken dúlt a török háború döntő része. (Még ha a leghíresebb -Eger- kővár is.)
Megnéztem a térképen, gyanús, hogy nincs meg minden szükséges hely. Panziók, meg hasonlók útban lehetnek. Kisajátitásnak meg nem biztos, hogy örülnek majd.
Gyulán mikor kellene indulnia az újjáépítésnek? Miért annyira titkos minden,ami a Nemzeti várprogrammal kapcsolatos? Itt most nem a két-három évvel ezelőtti hírekre gondolok..
... túl későn tudtam meg, hogy Turnu-Severin magyarul Szörényvár. Elmentünk mellette, pedig mindig szerettem volna megnézni...
Kívánom, hogy a jövőben sikerüljön megnézned Szörény {ro: Turnu-Severin} várát, amelynek báni tisztsége Hunyadi Jánosnak az első lépcsőfokot jelentette annak idején a középkori ranglétrán. Jómagam még 2007-ben jutottam el a Duna-menti végvár romjaihoz. De mivel azóta restaurálták rogyadozó falait, hát ismét felkeresendő úti célnak számít.
Természetesen az élménybeszámolód -- amit nagyon szépen köszönök -- igazán kerek csak a fényképekkel együtt az. Tehát kérném szépen a fotókat. Várakról majd én közlök, így együtt összerakunk egy Al-Dunai látnivalós ajánlót a többi Topiklakónak. Lehet majd ilyen vártúrát kívánni az Újévre! :-)
Románul nem beszélek, de miután a románok a nyelvüket a francia nyelv kisebb-nagyobb mértékben történt átvételével modernizálták, ezért valami dereng belőle. Miután az ismertetés nem magyarul történt (nem is franciául) ezért időnként bizonytalan vagyok.
Várral kapcsolatos élményem az Al-Dunán nincs. Csak az amit írtam, hogy elmentünk Szörényvár mellett. Orsován olyan szállodában laktunk amelyik a Dunában állt (szélén). Elmentünk egy hajókirándulásra, meglepően olcsó volt, egy háromórás kirándulás nem volt 3000Ft fejenként. Egy nagyobb vizibusz nagyságú hajó volt. Ez lényeges. Az út során megnéztük a látnivalókat: Traianus tábla, Kis és Nagy Kazánszoros, Decebál dák rablóvezér sziklába faragott hiteles (?!) képmása. Minden esetre egy gyakorlott bíró 15 évet adna neki ránézésre. Egy gazdag román állta a számlát a harmincas években. Csak az orra 7 méteres (a szobornak) .Van mellete a parti út és a Duna között egy intézmény (kolostornak néztem) ahonnan a hajóforgalmat irányítják jelek segítségével. A z út vége az volt amikor a hajó bement(!) a Veteráni(?) barlangba. Nem egészen, a vége kinn maradt. Aztán vissza Orsovába. Kívánságra az itt leírtakról fényképek is vannak. De várról nincs.
Gyanúm szerint azt a mondást, hogy"annyian vannak, mint az oroszok" a XVI. századi elődeink a következőképpen fogalmazták meg: "annyian vannak, mint a törökök!"
Sok összetevője van a XVI. -- XVII. századi magyar történelemnek:
-- A török szultánok igyekeztek Európában hódítani, mint ami sokkal több zsákmánnyal csábít {mint például a sivatagos afrikai térségek}.
-- A Balkán államai után elérték a Magyar Királyságot, amely Mátyás 1490-es haláláig erős ellenfélnek bizonyult.
-- I. Szulejmán trónra lépte idejében már a Jagelló-királyok gyenge keze alatt erősen lecsökkent az ország védekezőképessége {állandó sereg szétverése, déli végvárrendszer elhanyagolása}.
-- 1526-ban a mohácsi síkon elbukott II. Lajos, vele odaveszett az egységes magyar állam.
-- Szulejmán török szultán hadjárataiban egyre nagyobb területeket foglalt el, de a magyar érdekeket részben átvevő Habsburg-birodalommal nem bírt el. Igaz, a Habsburgok sem bírtak el a törökkel.
-- Másfél évszázadon át kisebb-nagyobb intenzitással dúlt a háború Magyarországon, pusztult lakossága és javai. Új hobbim a numizmatika nyelvén írva: azok a pénzleletek, amelyeket annak idején elrejtettek, egy-egy tragédiát hordoznak magukban, hiszen az illető nem tudott érte visszamenni. Mi lett a sorsuk? Megölték őket vagy örökös rabságba hurcolták?
Itt élve a poros Alföldön, talán érthető, hogy nekem minden ami a vízzel kapcsolatos, az újdonság, különlegesség. Ahogyan az idén sikerült tutajoznom a Dunajec folyón, ugyanúgy 2007-ben hatalmas élményt jelentett végigautózni az Al-Duna mentén, mind a mai román, mind a szerb oldalon. Éjszakai szállást az általad Új-Orsovának mondott város egyik szállodájában kaptunk. Ha visszakeresel ebben a Topikban, akkor részletesen ismertetem annak a vártúrának a programját. Most csak egy nyúlfarknyi válogatást teszek fel, jól esően gondolva azokra a szép napokra {bár az elején sokat esett}.
Szeretném tőled is ezt kérni. Mesélj az élményeidről, akár Új-Orsova, akár az Al-Dunával kapcsolatosak.
Ha hozzáveszem, hogy a védő előnyösebb helyzetben van mint a támadó, akkor az itt szereplő helyőrségek nagyon nagy létszámfölényben voltak. A mai világban a sikeres támadáshoz két-háromszoros fölényt tartanak szükségesnek minimum. Abban az időben ez az arány sokkal nagyobb lehetett, akár tíz-tizenötszörös is. Ennek az lehetett a fő oka, hogy a védőnek a várban viszonylag kevés embert kellett etetni-itatni, a szükséges ellátmányt föl lehetett halmozni előre. A támadónak pedig nem volt könnyű az ellátmányt összeszedni a környéken. Ráadásul hamar le is legelte (ette). Ha a védő kitartott a környék kiürítéséig, akkor nyert. Vagy a felmentő sereg beérkezéséig.