Nekem idén év eleje tájban volt ilyen esetem. A Merida visszahívta az S-presso típus villacserére, mert bekerült egy rossz sorozat villa a biciklikbe, és úgy döntött a gyár, mindegyiket ingyen kicseréli. A nejem nem ért rá, így én vittem el a biciklijét. Nos, amikor kimentem a bringáért, egy rossz mozdulat, és beállt a derekam (néha előfordul). Ha már megbeszéltem a bolttal, megpróbáltam elmenni. A biciklire támaszkodva ki tudtam tolni az utcára, és miután felültem rá, különösebb gond nélkül eltekertem az Örsre. Hazajönni busszal sokkal fájdalmasabb volt.
Idén nagyszerű időnk volt, ezt el kell ismerni. Ennek ellenére a hosszútávos mezőny idénre mintha ismét fogyott volna. Kár érte, kezdenek ezek a hosszúk egyszemélyes időfutamok lenni.
- kis edzéselmélet A szokásos éves rutinnal készültem a megmérettetésre, íme a recept.
Heti 2-4 munkábajárás (2x40 perc, 100-as pulzus),
Általában keddenként megvadítom a hazautat egy kis Óbuda-Virágosnyereg-Határ nyereg kitérővel, ez plusz 40 perc, 300-400m szint. A felmenetel miatt ebben mindenképpen van egy 15 perces erős szakasz. Vagy egyben (ahol a Buda Maraton ment fel a Csúcs hegyre a téglagyár felől), vagy két részletben (országútival a Virágosnyereg utca + Erdőalja út-Virágosnyereg).
Csütörtökön tájbringa, a CsTSz (lásd http://www.mtbo.hu , ez itt a reklám helye :-) ) erőnlétem fő alapja, egyúttal külső kényszer az önsanyargatásra. Mellesleg igen jó szórakozás. Helyszíne válogatja, mennyit edzést jelent. Általában 1 óra bemelegítés a rajtig, majd egy óra igen intenzív testmozgás, a pontoknál térképnézegetős rövid pihenőkkel.
Idén még futottam is, hátha sok sár lesz idén és tolni-cipelni kell a bringát. Heti 3-6 km simán összejött.
Hétvégén általában nem bringázok.
Naszóval, miután ilyen szépen felkészültünk a 6-8 órás menetekre, mindig jön a csodálkozás. Lássuk.
- A verseny
Annyit mindenesetre elhatároztam, hogy folyamatosan és sokat fogok inni, a görcsveszély miatt.
A rajt után az aszfalton nem éreztem magamban az erőt, de azért haladgattam. Az első frissítőt szokás szerint kihagytam, két kulaccsal indultam el, Basica Sport porral bekeverve.
Az Ördögoldallal sem volt gond. Miután kipipáltam, örültem, hogy a combomban nyoma sem volt a túlzott megerőltetésnek, amiből görcs alakulhatna ki. Viszont hideg volt. Nem fáztam a rövid szerelésben, de a combom és térdem el volt merevedve.
Bánkúton jó sokat (2:25) álltam, de ezt így is terveztem. Félbanán, itóka, kulacstöltés, láncot olajoztam a hozott készletből.
Kísérleteztem. Nagymező előtti aszfalton próbáltam ki először a gurulós technikát. Ez úgy néz ki, mintha egysebességes versenyző lennék, gurulgatok cseppformában, ahelyett, hogy kicsit felegyenesedve tekerjek és küzdjem le a légellenállást. És tényleg működött a dolog, szépen közeledtem az előttem lévő tekerős pároshoz. (Váltós bringával valószínűleg csak egy bizonyos lejtés + erőnlét párosra lehet ideális az elmélet)
Nemsokára jött a frissítőpont Nagymezőn, itt is álltam egy percet.
Levált a középtáv (sajnálhatják), a hosszútáv mesés részei következtek. Egy kis sziklakert (ez után szerelt Henger defektet). Egy kis zöld növényfal kétoldalról. Hosszan. Olyan, hogy az előtted lévő útból mindig csak annyit fogsz fel, mint a Guitar Hero gyorsabb meneteiben a közeledő színes karikákból. És ezt az élményt csak a mezőny alig 7-8%-a élvezhette. Jajj.
Kezdett melegedni az idő, én is kezdtem magamhoz térni. Egyre jobban mentem. Legalábbis jól éreztem magam.
A 65. km-nél a "Varróház" frissítő felé itt-ott megint kipróbáltam a lejtőngurulós taktikát, és megint beértem két kollégát. Érdekes, mindenesetre. A frissítőn megint álltam egy percet, persze, akiket imént előztem meg, megint visszaelőztek; ezeken a frissítéseken lehet, hogy gyorsítani kellene. Bár az is lehet, hogy ennyi pihenő márpedig jár nekem.
Aztán a sok ivás miatt muszáj volt egy kis "technikai" szünetet tartanom, egészen megkönnyebbültem.
A Mész-völgy frissítőjét kihagytam, így nem tudtam meg, mi volt az idei menü. Ez volt az utóbbi két év emlékezetes tábortüzes-kolbászos pontja!
Hamar eljött a 92. km: Szarvaskő. De még előtte a Berva-völgy aszfaltján vezettem egy jóízűt két srácnak, azt hittem, hogy majd a Szarvaskő felé való kis terepes átvágáson meglesz ennek a böjtje, de aztán hármunk közül bőven elsőnek értem be a frissítőpontra.
Szarvaskőn megint álltam majdnem két percet, ittam, töltöttem, olajoztam, persze mindenki visszaelőzött.
De sebaj, az utolsó frissítőig Szomjas Csukáig bőven visszavettem a pozíciót, ennél a frissítőnél meg sem álltam; sőt a katonasírok utolsó emelkedőjén még befogtam egy versenyzőt. A célig vezető lejtőn pedig már csak arra ügyeltem, hogy ne érjen hátulról meglepetés. De ilyen veszély nem fenyegetett.
Maradt még gulyás, vettem a "Magyarok söre" standján pár házisört (imént ittam meg egy jászdózsai Köleses sört, hát én ebből még fogok szerezni az biztos!)
- Ennivaló Ennivaló = zselék, amiket vittem, előrelátás híján mindig vettem itt-ott egy keveset, ezért aztán a megszokott powergel mellett kipróbálhattam két másik terméket is. 2 x Powergel zselé (41g, 455kJ), állaga átlagos 2 x Nutrixxion Energy Gel zselé (40g/db, 508kJ), nagyon sűrű, elsőre meg is lepődtem rajta. 3 x High5 EnergyGel (38g 368kJ), szinte inni lehet, igen könnyen fogyasztható. A kiszerelés elég kicsi. 2 x Ca+Mg tabletta kombó. Talán idén nem is kellett volna, de inkább nem próbáltam ki.
- Technika Eddig Racing Ralph volt elöl, de a tavalyi szezon óta nem vettem le, és kezdett kopni. Ezért a versenyre egy Maxxis Crossmark 2,1 került fel, először használtam, és hát nem rossz gumma. Hátul maradt a Racing Ralph 2,25 felállás.
- Statiszikák Sok-sok statisztika, amit szeretek mazsolázni, mert ha már van Garmin 705 GPS kütyü meg számítógép, ó mennyi időt el lehet ezzel tölteni edzés helyett :-)
Nos, hát én faluban nőttem fel, és ugyan nem vagyok rá büszke, de ennek a tételnek a valóságtartalmát saját magam is megállapítottam. :) (Az ominózus estére odáig emlékszem, hogy felültem a bringára. :)
Na igen... én is most cseréltem külsőt az országútin, mert már eléggé el volt kopva a korábbi (22-622). A mostani 21-622, kevlár-peremes, nem keskenyebb jelentősen, azonban úgy vergődtem a felrakásakor, hogy erősen elgondolkodom a "visszacserén" (a korábbit szinte kézzel le lehetett venni útközben, ami már többször jól jött defektjavításkor... konkrétan tegnap délután is.
apámnak jó pár éve letört valami kicsike darab a porcból azt úgy műtötték hogy kis lyukakon nyomkodtak be mini szerszámokat és egy kamerát
másnap már sétálgatott, neked nem lehetne így "lereszelni"?
nekem eddig minden térdsebész, azt mondta hogy a térdnek a biciklizés csak jót tehet
próbálj ki egy szobabiciklit, azon terhelés nélkül is lehet tekerni
próbáltak már párszor kés alá becsábítani, de mivel nem volt meggyőző a javulási százalék így nem mentem, majd ha járni nem birok akkor
ilyen 100+ezres kezelésekre esélyem sincs menni, meg azért még annyira nem rossz a helyzet, eddig kordába tartotta az elektromos kezelés és a rákpáncél kivonat
Hát igen, ez tényleg így van, hogy ahány orvos, annyi vélemény. Még a bokámmal szopakodtam régebben és az tényleg durva volt, hogy a bokacsont repedéstől a szalagszakadásig minden terítékre került ugyanattól az orvostól. Így jutottunk el a "holnap felvágom és megnézzük mit tehetünk"-től a "kenje be flectorral"-ig. Persze a bokám ugyanolyan szar, ami miatt a futást abba is hagytam, a térdem miatt meg a bringázást is majdnem.
Bár nekem nem ugyanez a problémám. Vagy legalábbis még nem bizonyították, hogy ugyanez, mert akár lehet ez is. A lényeg, nekem megműtötték, és nem lett jobb. És nem csak azért választanám az inkább ne műtsüket, mert tudom, hogy alakult. Egyszerűen még el kellett volna mennem pár dokihoz. Azóta voltam, ahány orvos, annyi vélemény. De MR-re egy se küldött el... Sőt, a kedvenceim a manuálisan megmondom, mi bajod van. :(
Akkor valószínűleg ugyanúgy jártunk, én is takartam egyet és én is Székesfehérváron voltam ugyanannál a dokinál. A diagnózis is ugyanaz, elmozdult térdkalács. Már a séta is eléggé kellemetlen volt, de érdekes, hogy nekem a masszírozás után teljesen elmúlt a fájdalom pár hétig. Igaz, hogy majdnem beszartam. Elég óvatosan kezdtem el utána szobabringázgatni, meg aztán a rendes bringán tekerni.
Azért érzem azóta, hogy a térdem nem a régi (egy kiadós bringázás után sajog rendesen), meg mintha kicsit 'csámpásabb' lennék. Ha tekerek, akkor a lábfejem mintha kifele állna, ha rendesen előre fordítom, akkor érzem hogy feszül a térdem. Nekem is az a gyanúm, hogy ez valami komolyabb dolog. Állítólag van még egy fehérvári doki, aki viszont a műtétekben elég jó, két rokonomat is ő műtötte. Ha ez vigasztal, én csak 24 éves vagyok, de ha nem javul, vagy rosszabb lesz, akkor amilyen gyorsan csak lehet megműttetem.
A bőség zavara :-) köszönöm mindenkinek. Fura, de 30 év alatt valahogy kimaradt eddig, hogy feljussak az ország tetejére (bármilyen módon), úgyhogy épp itt az ideje. Sőt még más ország tetején sem voltam :D
A 3-ason a forgalom nem zavarna, bár nem kellemes, de nem félek. Kibírom a 10-est is hétközben, illetve a 7-est nyári hétvégén, ha úgy hozza a sors :-) de ha van alternatíva, kényelmesebb máshol menni. Gödöllő-Bp között ismerem is a 3-ast, és nem tartozik a kedvenceim közé.
A google maps szerint 12,7 km a többlet ezen a péceli útvonalon ahhoz képest, mintha simán végigjönnék a főúton. Nagytarcsa felé ebből lejön 3 km.
A magasságokat is nézem bikemapen, de elég érdekes program... azért nagy nehezen kijönnek belőle az infók.
Az a Nagytarcsa előtti dombocska szép lehet, de azt hiszem, kell a fenének majd a Kékes után. Hatvantól a Városmajorig mérve az összes emelkedést megduplázza az az egyetlen kis hupli, 120 helyett 240 volna. De ki tudja, lehet, hogy mazochista hangulatban leszek :-) Az én fóti kerülőm kb. 7 km-t ad a 3-as úthoz, de egy közepes és sok kis részletben 300 lenne az összes emelkedés, így nem tűnik optimálisnak.
És a 3-as ugyan a legrövidebb, de 320-szal nyeri a hegymászóversenyt. Azt hiszem, ez erősen bukta neki :-)
Meglátjuk, ahogy a vak is mondotta :-) de valószínűleg Pécel nyer.
Köszönöm a tapasztalataidat. Remélem az én térdem is vissza tud térni a normál kerékvágásba. Nekem porckopás szerencsére nincs, csak ez a kinövés, de úgy látszik ez is elég.
Ma nem volt időm a bringát beállítani, majd holnap megpróbálom, igaz, ma inkább pihentettem, mert a tegnapi lájtos 500 métertől (röhej) ma egész nap fájt. Szerintem megpróbálom 100 méterenként növelni a napi adagot, hátha előbb utóbb jó lesz.
Azt mondját az okosok, hogy a bringázás jó a térdnek, mert a mozgás hatására indul be a porcfolyadék képződés és átmozgatja, átrendezi a porcszerkezetet.
Porcfeltöltéssel nem próbálkoztál? Valami anyagot fecskendeznek be a porcba, amivel feltöltik és teljesen beépül. Pár barátomnak segített is, állni nem tudtak már a lábukon, most meg úgy fociznak, mint a nagyok.
Vagy esetleg ha a végén még akarsz egy kis hegyet mászni akkor nem Pécelnek mész Isaszeg után, hanem Nagyatarcsa felé, de annak az útnak a minősége egy-egy rövidebb szakaszon elég borzalmas.
