"a vízgőznek van egy bizonyos nyomása, ami a kisebb nyomású területek felé hajtja a párát. Ha ez valahol az EPS közepén egyenlítődik ki,"
Az eps homogén anyagtömb, minden köbmilliméterének azonos (tehát teljes kertesztmetszetében egyenletes) a páraáteresztő képessége, a belsejében folyamatos és egyenletes a páranyomás-csökkenés. Tehát az eps közepén semiféle "kiegyenlítődést" nem tudok elképzelni.
Nem tudja, hogy milyen vastag, a vízgőznek van egy bizonyos nyomása, ami a kisebb nyomású területek felé hajtja a párát. Ha ez valahol az EPS közepén egyenlítődik ki, akkor onnan már nem tudna tovább menni kifelé...Valami ilyesmiről van szó, de hát a "páradiffúzió" szó keresésére biztosan kapsz kielégítő magyarázatot.
Fáradj át az Elmételi épületfizika topicba, mert ezzel csak megint szét lesz cseszve offolással ez a topic is.
Bármilyen fájó, de manapság azok maradnak talpon, akik megfelelően ALKALMAZNI tudják a tudást, nem pedig azok, akik folyton okoskodnak, és visszamennek a "Heuréka!"-ig az oknyomozásban... én legalábbis nem fogom elbacni arra az időmet, hogy előkaparjam az épületfizikai szakkönyveimet és bemásoljam ide, majd miután ezt is megkérdőjelezed, elvitatkozgassak rajta órákig, totálisan feleslegesen.
Honnan "tudja" a téglafalból az eps első milliméterébe belépő pára, hogy az az eps 10 centi, vagy 10 méter vastag?
Nem jönnek szemben hírvivők, az öszes többi pára szintén kifelé közlekedik ;)
Számos olyan fizikai jelenséggel találkoztam már, amelyet mindenki ismer, használ (én is), de valójában senki sem ért.
Pontosabban valaki biztosan érti, de az nem olvasa ezt a fórumot (sőt talán nem is beszél magyarul ;), tehát nem lehet megkérdezni tőle. De csak ismer valaki olyan leírást az interneten, amit nem egy ismétlő papagáj írt, hanem olyan ember, aki tényleg érti is a dolog lényegét.
Régeben voltak itt a hősugárzással/emiszióval kapcsolatos kérdéseim, de az összes segítég és honlap papagájnak bizonyult: az ismet szabályokat ismételgették különböző kombinációkban, a keresztkérdéseimre csak az ismert szabályok újabb imételgetése illetve mellébeszélés volt a válasz. Remélem, hogy ez a párafékezős nem ilyen lesz.
a műgyantás lábazati vakolatok tényleg párazárók, de a homlokzati vakolatok nem annyira.
terranova medium ľ= 8-9
terranova szórt ľ = 16
terranova 302m ľ ~ 13
acropol mineral erre csak azt írják, hogy lélegző, páraáteresztő
king stone silicon 2 "magasan a legjobb páraáteresztő"
kingston texturato "mérsékelten páraáteresztő" -- konkrét adat nélkül
a glettelésre is használt ragasztóhabarcsok: μ = 10-18 között (ahol a gyártó megadta).
ez a mágikus μ, a relatív páradiffúziós ellenállási tényező azt mondja meg, hogy az adott anyag mennyivel nehezebben ereszti át a párát, mint az álló levegő. hogy összességében mekkora ellenállást képviselnek a párával (gáznemű H2O-val) szemben, az anyagvastagságtól is függ. mivel a vékonyvakolatok 2-3 mm vastagságban kerülnek a falra, ezért a 10-20 közötti μ érték sem túl jelentős az alatta levő EPS-hez képest, aminek a μ-je 40 körül van. legnagyobb páraellenállása azonban a falazatnak szokott lenni, még az elég jól szigetelő porotherm is μ=3-6, ytong μ=6-9, de a B30-as tégla pláne a kisméretű tégla már μ=15-30). ugyanis ezeket a μ-ket mindig meg kell szorozni a rétegvastagsággal.
milyen vakolatot érdemes ilyenkor rakni a gyapotra?
Engem otthon most hál'Istennek nem érint, de amikor beszélgettem Austrothermes/Rockwool-os emberkékkel (már nem emlékszem melyik), egyértelműen elhangzott, hogy a modern nemesvakolatokhoz képest szinte mindegy, hogy mi van alatta, mert ők a legdurvább párazárók a sztoriban..
kösz a segitséget találtam egy programot ami kiszámolta mennyi gázzal fütötem a légkört nagyon nagy szám volt méjo hogy fával fütök nem gázzal bár ha kész lesz feleannyi fa is elég lesz egy évre
Most, hogy gyorsan szétnéztem az internet nagy világában azt tapasztaltam, hogy gyártótól és fantázianévtől függően eltérőek az árak. Nagyon sok esetben nem is találok 20 cm vastagságút, ez esetben akkor úgy értendő, hogy 2 réteg 10 cm-es kell beépíteni, ugye?
Egyedül a Knaufnál találtam 20 cm vastag 0,44-est, de annak elég húzósnak tűnik az ára (1500 Ft/nm).
Először is azt kell megnézni, hogy a fal alatti vizszigetelés megvan-e, ez a vályog-vertfalos részen sajnos kötelezően pótlandó hőszigetelés előtt.
A téglafalas részre mehet a sima EPS, 12-15 cm vastagság az optimális fehér EPS-ből, nagyon minimum a 10 cm (de ha lehet akkor ez grafitos legyen).
A vályog-vertfalas részre viszont páratechnikai okokból vakolható kőzetgyapotot vagy Baumit Opent rakhatsz csak. Ez lényegesen drágább mint a sima EPS sajnos...
Ebből 10 cm az optimális.
A lábazatodat meg XPS-el kellene hőszigetelni 5-8 cm vastagságban, és jó lenne a benti padlószint -80 cm-re leásni körben.
A padlásfödémre pedig 20 cm olcsó gyapot teritése javasolt.
"Milyen vastagságú paplant érdemes (van értelme) leteríteni?"
Mivel viszonylag olcsó anyagról van szó, 20-25 centi körül van a befektetés/nyereség optimum. Én 20 centinél kevesebbet csak akkor tennék, ha borzasztóan szegény lennék, de akkor sem nyugodnék addig, amíg később ki nem pótolom 20 centiig.
"A fóliát gondolom célszerű lenne rögzíteni mondjuk a gerendákhoz valami tűzőgéppel?"
A fóliát is a gravitáció rögzíti az üveggyapot felszínén :)
Ha a fóliát letűznéd a födém gerendához, ott összenyomódna/elvékonyodna a gyapot és nem jól hőszigetelne.
Mennyire fontos a kőzetgyapot szigetlésnél a felületre merőleges szakító szilárdság?
ha az egyiknél 7,5 kpa a másiknál 10kpa ?
észrevehető a különbség?
Illetve mennyire lehet komolyan venni egy olyan terméket , aminek utánanéztem több honlapon , és egyik helyen 7,5 kpa-t tud a másikon 10-et a harmadik megint csak 7,5-t....
Van: elengeded a levegőben, majd a gravitáció segítségével leesik a földre (födémre) és többnyire ott is marad kb száz évig.
:)
A lerakott csíkok között ne legyen semmi légrés (egymásnak nyomni őket) és bölcs dolog a (legalább) húsz centit több, egymástól eltolt, átfedésben lévő rétegben lerakni.
"Mennyire nedveség álló?"
Semennyire. Lehetőleg egy csepp víz se érje (na jó: négyzetméterenként és naponta három vízcseppet engedélyezek :).
Ha a tetőd nem zár tökéletesen, akkor a gyapotot le kell teríteni egy páraÁTERESZTŐ (és NEM párazáró) fóliával. De ez is csak kósza vízcseppek ellen jó, jelentős beázás esetén öszegyűlő víztócsa összenyomja a hőszigetelést és be is folyhat alá.
Tehát ez a fólia némi porhó befúvás ellen jó, de a hiányzó/repedt cserepeket nem helyettesíti :)
Mindha olyasmit írtál vona, hogy miért fogalmazok mindig ilyen homályosan, hiszen csak egyetlen falon van penész.
Akkor hogyan értelmezzem ezt a "saroktól mindkét irányban" kifejezést?
"De az,hogy nézne ki,hogy felrakok a falra szigetelést,mondjuk amit belinkeltem / 4,5cm - es / 1-1 táblát! A fal további része pedig maradna úgy!Eleve szintkülönbség lenne!"
Ha az a hőszigetelő tábla bele van vésve a falba, vagy elvékonyodik és belesimul a falba, akor nincs szintkülönbség. Értelmesebb szakemberek (állítólag léteznek ilyenek is ;) tudják azokat a trükköket, hogy ne legyen később sem repedés a festéken a két anyag találkozásánál.
Az lenne a kérdésem, hogy egy hosszú hagyományos sátortetős "hosszú" házunk padlását szeretném leszigetelni, önerőből lehetőségek szerint gazdaságosan. A padlást nem használjuk, "perlit por" van állítólag rajta. A ház régen készült (eléggé korszerűtlen)
Egyébként hagyományos fa/nád födém.
Van javaslat erre, hogy milyen anyaggal lehetne ezt kivitelezni, ami tartós, egyszerű módon kivitelezhető, és az időszakos jelleggel bírja ha járnak rajta (tetőjavítás, közműjavítás, stb)
Sziasztok! Segytséget szeretnék kérni. Beépítettek nekem állítólag 0.65-ös ablakot, de kezdek kételkedni bizonyos okok miatt, hogy igazából mi is az, és jogos e az elkért ár. Lefotóztam az ablakon a matricát, de neten nem találok a rajta lévő adatok alapján semmit (szerkezet, konszignáció). Vállalkozna rá valaki, hogy kiderítse pontosan mim van? Elküldeném a képet mailben.
38 cm tégla van pár helyen de van ahol vert fal meg vályog is igazi mekk elek fal amikor eset vmely por ho kimértem 120 cm re olvadt el a faltol a járdán
Volna egy kérdeésem szeretném szigetelni a házamat idén csak nem tudom hanyas legyen rátéve én szeretnék 20 cm-t rátenni mert nem nagy a felület kb 120 nm de mindenki lebeszél rola "mert az 4,5,7,8 cm böven elég a 10 is csak pénz kidobás" . Füteni meg vegyes kazánnal fütök csak sok macera van vele föleg nagy hidegbe.
Persze ebben igazad van,én is így gondolom,hogy a fűtésszámla sem mindegy! Azért gondoltam arra,hogy az egész problémás falat széltől szélig és az ablak alatti részt is megcsinálnám,függetlenül attól,hogy penészes,vagy vízes - e!
Tehát én nem csak azt csinálnám meg ahol penészedés van hanem akkor már az egész falat is! A penészedést úgy kell elképzelned,hogy a sarokban az aljától a plafonig és onnan minden irányban 20-20cm! Tehát nincs szó több 10m2 - ről!
De az,hogy nézne ki,hogy felrakok a falra szigetelést,mondjuk amit belinkeltem / 4,5cm - es / 1-1 táblát! A fal további része pedig maradna úgy!Eleve szintkülönbség lenne!
" A belülről történő hőszigetelés rétegrendjét és munkavégzés lépéseit a kezdés előtt beszéld meg egy profi szakemberrel is! "
Mire gondolsz itt pontosan? Te tudsz ebben segíteni,esetleg valaki?
A legtöbb honlap a hirdetésekből tartja fenn magát, ezért bunkóság bármi módon akadályozni a böngészőnkben a reklámok megjelenését.
Ennél csak kevés nagyobb bunkóságot tudok elképzelni, amely felülírja az előző bunkóságot:
- amikor a suttyó kreatív "művész" csak sok megbyte méretű flash animáció formájában képes megvalósítani önmagát, nagy ívben leszarva azt, hogy ezáltal a hordozó honlap megjelenési idejét akár tízszeresére is megnöveli,
- amikor a suttyó marketinges a fenti pofátlan méretű bannert szó nélkül elfogadja a "művésztől" és lazán beilleszti a honlapba,
- és amikor döglusta lapgazdák leszarják, hogy a fenti szokás miatt a honlap letöltési ideje nagyságrenddel növekedett, vagy pl a reklám kiszolgáló rendszer meghibásodása miatt a hasznos honlap tartalom sem elérhető hosszú órákon át.
off / köszönöm,köszönöm.....ez a flash.... szuper - olyan lett a gépem, mint a villám !! az a másik mit tud ? /nem vagyok számitógépes tudor/ lehet privibe is.....kösz / on
"Na ez a kérdés,hogy elég csak azt a két falat szigetenem vagy nem?"
Szerintem az összes olyan négyzetcentimétert kell hőszigetelni, amely mondjuk külső mínusz 10 fok esetén harmatponti hőmérséklet alá süllyed, függetlenül attól, hogy az elmúlt 35 évben volt-e rajta penész akár fél percig is.
Szerintem ezen részeken kívül nem KELL hőszigetelni semmit a penész miatt**.
Azokat a felületeket, amelyek soha nem hűlnek harmatpont alá (pl a fal többi része), azokat a felületeteket nem kell hőszigetelni a penész miatt. Lehet, de nem kell.
A belülről történő hőszigetelés rétegrendjét és munkavégzés lépéseit a kezdés előtt beszéld meg egy profi szakemberrel is!
(**mindettől fügetlenül nem csak penész létezik a világon, létezik fűtésszámla is, amely nem 11, de még 19 fokos falfelület esetén sem mindegy, tehát én a helyedben elgondolkodnék, hogy csak a penész-e az ellenség, vagy esetleg hozzácsapjuk a TIGÁZ-t is ;)
Ami biztos, a vízszintes mennyezetszakaszon és a függőleges falakon tényleg jogos a 20 cm, helyet sem foglal, így is fogok tenni.
Ez a teljes tetőtér belső síkjainak cirka a fele, ezzel biztos előrébb leszek.
A maradék 50 %-os (ez kb 50 nm) ferde mennyezeten, ahol a szaruközökbe megy a szigetelés, viszont a 20% rontó hatást nem egészen értem, mert ha ténylegesen 15 %-nyi helyen vannak a szaluk, és ott a szigetelőképesség a felére esik vissza (nem 20, hanem 10 cm gyapotnak megfelelőre, akkor összesen 100 nm-nél a 100 egységnyi hőszigetelés helyett:
- 85 nm-en 85 egységnyi
- 15 nm-en 7,5 egységnyi (mert itt a fele a hőszigetelő képesség)
Itt a 7,5 egységnyiből még vonhatunk le a stafnik miatt, de ha 5-ös stafnik vannak 50 cm-enként, akkor az is csak 10%, még akkor is, ha ott egyáltalán nincs szigetelőképesség nem? Így 6,75 egység marad, de kerekítsük le 5 egységnyire.
Ez összesen még mindig 90 egység nem?
Tehát 10 % a rontó hatás.
Rosszul számolok?
Tény, hogy hülye vagyok hozzá :-)
De ha neked van igazad, és 20% a rontó hatás, akkor 50 nm-es felületen 3000 ft lenne az éves fűtésbeli különbség?
Ez mondjuk semmi, főleg hogy nálunk fatüzelésű cserépkályhák lesznek, amibe gyakorlatilag ingyen lesz a fa.
A nyári klíma a fontosabb, de ott meg az a helyzet, hogy fent csak hálószobák lesznek, az meg a mostani házunkban is bevált, hogy lefekvés előtt bekapcsoljuk negyed órára a klímát, éjjel meg szellőztetünk.
A kolléga írta :
" Aki nem akar helyet vesziteni a még +5 cm miatt, akkor érdemes legalább az alsó réteg gyapotot 0.035-ösből felrakni a 0.044-es helyett" Ez a lambda érték? Amit mi vettünk, azé 0,039, ha jól tudom.
Még egyszer köszönöm a kimerítő választ, és a rétegrend leírását is!
Van ez az adverticum nevű hirdetési felület, amit persze minden oldalnál legelőször próbál betölteni a rendszer. Tegnap óta mindegyik böngészőnél, bármelyik gépen percek alatt töltötte csak be a fórumot. Gondolom valamit félregépeltek a kódjánál... (nem vagyok informatikus, csak józan paraszti ésszel jöttem rá, hogy ennek a betöltése lassitja be az oldalt)
Köszönöm, ez megnyugtató, nem akarom magam felesleges költségekbe verni, marad a sima páraáteresztő tetőfólia.
Természetesen fóliát mindenhova gondoltam.
Közben rájöttem, hogy ha akarnék, akkor mind a 200nm cserép alá kellene hőtükrös, mert nem sokat ér, ha a fele tetőfelületen bemegy a sugárzó hő a cserép alá, ugyanis az egész felület átjárható a légrés miatt...
Azért csak 5 cm lesz a belső, mert nem szeretném nagyon leszűkíteni a teret, egyébként is elég szűkös a tetőtér, másrészt talán azért a 20 mm-es hajópadlónak sem olyan rossz a szigetelőképessége mint pl. egy gipszkartonnak. A fűtésszámla annyira nem aggaszt, mert gyakorlatilag ingyen fűtök.
Pont a két évnyi visszaolvasást szerettem volna elkerülni a kérdéseimmel :-)
Az a lényeg, hogy ez az aljzatbeton réteg "ússzon" a lépéshanggátló rétegen, tehát a válaszfalaid KÖZÉ kell ezt berakni a szigeteléssel együtt.
Falazott válaszfal esetén nem nagyon tudsz akusztikai elválasztást csinálni a födémtől, viszont az aljzatbetont peremszigetelő sávval el kell választanod tőle, hogy a lépéshang ne tudjon a válaszfalakra terjedni, és onnan lefelé a födémen.
Ha gipszkarton falaid lesznek, akkor ott van lehetőség az alsó profil alá rugalmas réteget betenni, ami akusztikai csillapitóként működik. Természetesen a peremszigetelés itt is kell.
Annyiban van egyébként egy kis keveredés, hogy minél nagyobb tömegű a födém, a súlyánál fogva annál jobb léghanggátló, viszont annál rosszabb lépéshanggátlás szempontjából.
Normál szerkezetű épületeknél a 2-3 centi lépéshanggátló réteg kielégiti a kopogóhanggátlási igényeket.
és mi az eljárás akkor, ha nem akarom kivinni a talpszelemenig, mert minek, hanem csak a 90cm használható belmagasságig lenne a lépéshanggátlós aljzat a jelenlegi födémen?
Mivel zárom le a szélét? Szegélyszigetelés+beton mellé?
Nincs érdemi különbség a kettő között, de az EPS-t azért szeretik jobban használni, mert problémamentesebben elhelyezhető, valamint nem ázik szarrá a betonozáskor.
Simán fogja a födém súlyozott lépéshang nyomás szintjét (ami a PTH-nál a 84dB...54dB, ami nem mindegy), rátesz +3dB tartalékot, levonja a szigetelőanyag csillapítását.
Amúgy azért kérdezek most, mert mielőtt építészt fogadnék, szeretném látni, hogy nagyságrendileg mibe kerülnének az egyes opciók.
Ha elég a 3cm, akkor kiváló!
Már csak egy kérdés: van érdemi különbség az EPS, vagy az üveggyapot közt? (Austrotherm L2 30 ill. Isover Tango/TDPS)
A kétféle fólia összerakható nyugodtan, de gondolj arra, hogy a lakott tér feletti padlástérnek sem jó ha felforrósodik, mert akkor felülről fűti a lakóteret.
Másrészről viszont a könnyűszerkezetes határoló szerkezetek (igy a tető is) nem alkalmasak arra, hogy hosszú távon távol tartsák a hőt, mivel egyszerűen nincs tömegük.
Némi javulás elérhető a cserép alá rakott hővisszaverős fóliától, de csodában ne reménykedj, főleg hogy illene 15+10 cm gyapottal szigetelni manapság. Még egy kis javulást el tudsz érni, ha nagyobb sűrűségű (tömegű) gyapotot használsz.
Ami mindenképpen fontos: az ellenléc 5x5-ös stafni legyen, és megfelelő számú be- és kiszellőzés biztositva legyen a cserép alatti légrésnek.
Belülre mindenképpen javasolt a hőtükrös párazáró fólia, természetesen illesztéseknél ragasztva.
Tetőtérbeépítésem lesz, az elképzelés szerint tondach cserép alá páraáteresztő hőtükrös fólia kerül, a 15 cm szaluk köze rockwool szigetelést kap, alulról egy plusz 5 cm-es keresztirányú szigetelést, erre hajópadló lesz felszegelve, alatta párazáró fóliával.
Szeretnénk, ha nem lenne nyáron túl meleg a tetőtér, de közvetlenül a szigetelésre kerülhetne a tetőfólia, ezért gondoltunk a hőtükrös páraáteresztő fóliára, viszont elég húzós árakat látok a neten, és óriási választékot.
Ti milyen fóliát javasolnátok, aminek elfogadható az ára is? (200 nm-ről van szó, ebből 100 nm körüli lesz a beépített rész)
Arra is gondoltam, hogy csak a beépített terület felett lenne ilyen fólia, tehát például a túllógásoknál, a terasz és a veranda fölött már nem, így fele költségből megoldható. Ez hülye ötlet?
A másik kérdés, hogy belülre érdemes-e hőtükrös párazáró fóliát rakni a téli szigetelés javítására a lambéria alá?
Ebből melyiket ajánlanátok, ami költségben sem vészes?
Te kevered a léghanggátlást és a kopogóhanggátlást...
Az 54 dB már nagyon jó a léghangra, ezt alapból tudja a födém+felbeton+vakolat.
A lépéshanggátlás viszont nem számolható igy ki, mivel ez csak a kopogó hangokat szűri ki a ruganyosságnak köszönhetően. Ezért is elég bele a kis vékony anyag.
A szárazpadlónak az az előnye, hogy nem kell betonoznod, tehát nem ázik le a földszinti lakószint. Mert hogy le fog ázni, az hétszentség... (hacsak nem gyártatsz le egybefüggő tófóliát a teljes tetőtérre az EPS alá).
annó nem terveztünk tetőtér beépítésre. Most pótolnánk a lépéshang gátlást, csak jó lenne tudni a rétegrendet és hogy mennyi is az akusztikai paraméter a mostani födémnek.
Ha nem muszáj, nem betonoznék.
(Nem feltétlen építeném be most az egészet, de ha betonozni kell, akkor viszont az aljzatot most kellene egyben megcsinálni.)
A léghanggátlása a födém és a beton tömege miatt megfelelő.
Viszont a kopogóhanggátlás gyakorlatilag nulla, mert a sima vagy lépésálló Nikecell NEM alkalmas erre.
Egy közbenső födém helyes rétegrendje:
- vasbeton/gerendás födém felbetonnal
- lépéshanggátló anyag
- aljzatbeton
- burkolat
A lépéshanggátló anyagnak az a tulajdonsága, hogy rugózik valamennyit, ezért el tudja nyelni a kopogó hangokat. Van belőle EPS (AT-L2), vagy gyapotos is (Steprock).
Ok, biztos vannak előnyei, de ma már minden az energiatudatosságról szól, és ezzel a teraszmegoldással szerintem rendesen a zsebedbe nyúlt. Több xps, több beton, hosszú távon folyamatos plusz költség. Ezt olcsóbban és jobban meg lehetett volna oldani...
A környéken 100 házból 80-at Ő tervez. Vannak kapcsolatai, gördülékenyen intéz mindent. Az emberek 90%-a nem is foglalkozik ilyenekkel, hogy egybe van-e öntve a terasz vagy sem. Engem sem érdekelt volna, csak mindig olvasok valamit és elkezdi bökni a csőrömet, hogy miért is nem így csináltuk:).
Amúgy múlt héten megemlítettem ezt neki és azt mondta, hogy mivel a terasz le lesz szigetelve a lábazatig, ezért nem lesz hőhidas. KömKel is erre jutott, úgyhogy megnyugodtam:)
Amúgy a homlokzaton 15cm eps lesz, lábazaton 10 cm xps, padlóban 12 cm eps (most már többet tennék ide is a padlófűtés miatt, de már nem fér el), födémen 20cm eps van a terven, de a 30 cm (+6 cm felbeton)is elfér, szóval ott lehet, hogy annyi lesz. Félig alápincézett, pincefalakon 8 cm xps van (fűtött pince.)
Ablakkávába 3 cm xps van körbe ragasztva+lesz tokszélesítő is az ablakon így rá tudunk fordulni kicsit a szigeteléssel.
Nagyjából ennyi tartozik ide a hőszigetelés fórumba:)
énis le akarom választani a teraszomat amit a vályogfal mellé öntöttek:)
2 lépcsőfok 13 -13 centi.
ha a fal tövében kinyírom a betont kb 10 centi mélyen , z csökkenti a hőhidat?(mert most olvad a hó rajta:))
illetve ha 5 centi vastag xps-részt kanyarítok ki a teraszból, akkor azt lazán hozhatom majdnem a felső lépcsőmagasságig vagy itt is kell egy esztrich réteg, a későbbi burkolatnak?
Mindenesetre megnyugtattál, hogy így nem lesz hőhídam. Mióta elkezdtem az építkezést rengeteg fórumot olvasok és sokszor eltérő vagy éppen túlzó hozzászólásokat látok, amik elbizonytalanítják az embert:)
Nézd meg az XPS árát, és szerintem átgondolod azt a vastagságot :))
Tényleg elég lenne 5 cm körben, kilógó erkélylemezeknél vagy hasonló teraszoknál sem szoktunk többet rakni. Arra kell figyelni, hogy a felső aljzatbetont ne told neki a falnak, hanem az XPS kanyarodjon fel 10 cm szélességben. Ezt át tudod hidalni a burkolattal.
Igy már nem lesz, de iszonyú pazarlás (mármint az XPS ára).
Először is bőven elég 5 cm XPS, ha azzal körbecsomagolod a teraszt. Másodszor pedig erre kell minimum 6 cm betonozás, hogy legyen mit burkolni. (kültérbe 6 cm vastagság alatt nem szabad lemenni betonban)
Annyi van leirva, hogy a futott tereket es azok hatarolo szerkezeteit kell figyelembe venni. Innentol kezdve rad es az energetikusra van bizva a dolog. Annyi, hogy bele kell irni a tanusitvanyba, hogy a "pince futetlen ternek szamolva".
Hol lehetne elolvasni a tanusítvány leíratát,ez a pince fűtött-fűtetlen is érdekes infó.A ház össz négyzetméteréből az egyharmada pince,ha fűtetlennek vallom,szerintem egy osztályzatot feljebb ugrunk a skálán.
ha nem szigeteled, a terasz egy nagy hűtőborda lesz. de sajnos nem úgy, hogy megolvad rajta a hó, hanem úgy, hogy hideg lesz bent a padló. én is így vagyok ezzel, nincs jó megoldás, csak drága vagy rossz. nálam az lesz a középút, hogy a terasz "szerelőbeton" is kap 6 centi XPS szigetelést és erre kerül az a beton, ami a burkolatot hordozza majd.
Az energetikai tanúsitványban van fűtött tér, meg nem fűtött tér. Sajnos nincs beszabályozva, hogy mondjuk a pincét te csak félig fűtöd, emiatt is csalóka lehet a tanúsitvány értéke.
Aki jobb értéket akar, értelemszerűen a pincét fűtetlennek veszi...
Segítségeteket kérem. Adott egy épülő ház szerkezetkész állapotban. Falak, tető kész. Sajnos a nappali és a terasz szerelőbetonja egyben lett elkészítve. A teraszon is lesz hőszigetelés, egészen a lábazat aljáig(tehát körbe lesz szigetelve a terasz is). Már tudom, hogy jobb lett volna megszakítani egy xps csíkkal a betont. Érdeklődnék, hogy ezzel a hőhiddal érdemes-e foglalkoznom.
Családi házat építünk, és a gépészmérnök mindenképp levegős hőszivattyús rendszerre szeretne rábeszélni a kondenzációs gázkazán helyett. Egyébként mennyezetfűtésünk lesz.
Azzal érvel, hogy bár benn van a gáz a telken, mégis közel annyiba kerülne a kondenzációs gázkazán telepítése, egy hűtőegységgel, engedélyezéssel, szereléssel, kéménnyel együtt, mintha levegős hőszivattyút telepítenék.
Az üzemeltetése pedig olcsóbb a hőszivattyúnak, különösen hosszútávon amikor már a gáz még drágább lesz, már ha el nem fogy/zárják.
Valaki felvetette, hogy szerinte gáz, plusz kútról jövő víz hőcserélővel. A kiengedett víz sem megy pocsékba, úgyis akkor kell a legtöbbet locsolni, amikor a nyári nagy meleg van, a hőcserélőből kijövő kútvíz mehet a ciszternába, locsolásra. És mivel a kutat amúgy is megcsinálom, hőcserélő amúgy is lesz, csak szivattyú és csövezés, amibe a hűtés kerül.
Ez plusz a gázkazán jóval olcsóbb, mint hőszivattyú, és az üzemeltetése sem drága, mert nem kell hűteni a folyadékot.
Nektek mi a véleményetek? Gáz+vmilyen hűtő a mennyezetfűtéshez, vagy levegős hőszivattyú?
A falad 0.15 W/m2K értéket tud. Ha kint -10, bent 22 fok van, az 32 fok különbség, tehát 0,15x32x24=0,1152 kWh/nap/falm2
(javitson ki valaki, ha rosszul számoltam, mert kicsit szét vagyok szórva)
A hőveszteség azt jelenti, hogy ennyit veszit a házad minden órában. Gyakorlati szempontból viszont egy jól hőszigetelt épületben a fűtés nem megy többet napi 12-14 óránál, tehát ennyi idő alatt beviszed a 24 óra alatt eltávozó hőt. (bútorok, falak, padló tárolja)
Én szerintem a polisztirol az nem egy romlandó áru, 3 dolgot gondolnék, ami különbség lehet:
- Lehet, hogy az olcsóbb anyag nyomószilárdsága kissé alacsonyabb, mint a szabvány...de most falon, hogy 80 vagy 70...nem hinném, hogy nagy baj lenne ebből
- Az is lehet, hogy az olcsóbbat nem pihentették, úgyhogy zsugorodhat, ez baj, de ha előre megveszed, és állni hagyod, akkor ebből nem lesz probléma
- Vagy lehet, hogy nem méretpontos, pl. nem derékszögben van vágva, már ha ez előfordulhat. Na ekkor meg aki rakja fel, az fog szentségelni, vagy pedig tele lesz réssel, amit utólag purhabozhatnak.
Köszönöm szépen . Még + az lenne a kérdésem hogy itt az anyognál van külömbség gondolok én arra az anyagra amit te néztél Isotech grafitos hőszigetelő alaprendszer 10cm és a Baumit stb nagy nevekre . Én szerintem nincs de kiváncsi vagyok más hogy látja.
Pont most nézegettem, kb. 250Ft-tal drágább négyzetmétere. Azaz, 6 év alatt hozza be a többletköltséget, ez egy hőszigetelési beruházásnál általában "belefér".
"Azt írják a weboldalon,hogy elég azt az oldalt,falat, leszigetelni belülről ezzel az anyaggal, ami penészedik és problémás!"
Én meg azt mondom, hogy ne egész falakban gondolkozz, hanem túlhideg (=nedvesedő, tehát penészesedő) négyzetcentiméterekben.
TESSÉK MEGHATÁROZNI AZ ÖSSZES FALON A NEDVESEDÉS-VESZÉLYES (=TÚL HIDEG) FELÜLETEK HATÁRAIT!
Sarkok élek, stb, a mennyeztnél is végig. Utána már egészen másképp fogsz gondolkodni.
"többi oldal falam nem érintkezik a kinti levegővel,mert azok a konyhával szomszédosak!Tehát ezek az oldalak nem hidegek,"
Mi lenne, ha elméleti bölcselkedés helyett megnéznéd azokon a falakon is a hideg sarkokat? Esetleg kiderülne, hogy a meleg szomszédal határos falad külvilág felőli fél métere is olyan hideg/vizes mit állat.
Igen jogos a kérdés . Ez a ház 1973-ban épült sorház 2 szintes 30-s tégla fal . A födémre már tettem 10cm üveggyapotot + a közös részen belső depron anyagot.
Eddig a kondenzációs kazán forumban próbáltam a kazánom javítgatni.Most úgy fest a dolog hogy tavasszal összejön a lakás szigetelése . Az ablakok már ki vannak cserélve freinsheim műanyagra nem a legprofibb gázos csak a sima 1 kamrás de úgy gondolom ezt orvosolom redőnyökkel mert azt is szeretnék beépíteni. A legfőbb kérdésem hozzátok az lenne hogy megérné -e a sima 10 cm-es polisztirolt kicsrélné 10 cm-es grafitosra .Sajna vastagabb nem fér el. Gondolok itt a hatásfokra és a megtérülési idő . Másik dolog a vakolat . Szerintem a szilikonos az jó /caparol/ az jó de drágának tartom . van olcsóbb a piacon ? Köszönet.
Ha mínusz 10 fokos külső hőmérsékletnél a lakást naponta 15 köb gázzal tartottam 22 fokon egy termomax ÖV Color 90% hatásfokú kazánnal,akkor mennyi KW.-ot fogyasztok??Köszönöm.
A födém vakolat, nád, deszka, légrés, deszka, 2 centi némi hőszigetelő képességű anyag, amit szintén cseréni akarok, valami nem túl drága járhatóra, ezért is gondoltam belülre a szigetelést, mert így lenne a belmagasság 280 körül.
Ez elég jelentős javulásnak tűnik, ajtó cserével mennyi lehetne? Nehezen szánom rá magam a ház szétverésére. Gondolkodom még egy redőnyön is.
Az ablakaimmal is hasonló a helyzet, jól zárnak kár lenne értük, de redőnytokosak, az a másik rémálom szigetelés szempontjából. :(
Azt írják a weboldalon,hogy elég azt az oldalt,falat, leszigetelni belülről ezzel az anyaggal, ami penészedik és problémás!
Na azért én megcsinálnám még az ablak alatti részt is ami az utca frontra néz! A többi oldal falam nem érintkezik a kinti levegővel,mert azok a konyhával szomszédosak!Tehát ezek az oldalak nem hidegek, csak elméletileg egy oldal ami nagyon hideg,és érezni is,hogy sugározza a hideget!
Most kezdtem hőszigetelni egy 120 Literes indeirekt tárolót (gyárilag szigetelt, körülötte purhab) maradék 5cm kőzetgyapotból 2x5cm fedésbe, ahogy rátettem a kőzetgyapotot, pár perc elteltével a tároló oldala egyből meleg lett!
Milyen födémed van, ezen mennyi a hőszigetelés? Ugyanis azt kell megnézni, hogy mindenképpen a padlástérbe essen a párapont, ne a födémen belül vagy alatta csapódjon ki...
Ez a rétegrendek ismeretében kiszámolható.
A mostani teraszajtód olyan 2.2-2.8-as lehet lehet kb (W/m2K), ezt fel tudod javitani kb 1.4-1.6-ra kétrétegű argonos üvegezéssel. Azért csak ennyire, mert a szárny és tokszerkezet nem javul ettől, csak az üvegezés. Ez gázfűtés esetén kb 800-1000 Ft/m2-t takarit meg évente (természetesen üvegfelület m2).
Mivel túl magas a ház belvilága 2 az egyben akció keretében tervezek egy álmenyezetet hőszigeteléssel. A kötődobozok miatt 21-22 centit tudok lejönni. Kérdésem az, hogy járok jobban, ha ebbe bepréselek 20 centi gyapotot, vagy belerakok 15 centit légréssel?
A másik, adott egy fa terasz ajtó, aminek 80-90%-a üveg, az ajtó jól zár, de csak két réteg sima üveg van benne. Ha csak az üveget cserélem valami jobb fajtára, mennyivel lesz rosszabb a hőszigetelésem, mintha cserélem az ajtót, valami olcsóbb műanyagra?
"Ki van cserélve a nyílászárók műanyagra éa van rajta autómata légszellőző! ... már vettem Cerezit stop pára készüléket is!"
Ne azt nézd, hogy mi van az ablakon, azt nézd, hogy mennyi a párartalom. Lehet, hogy páramentesítő nélkül is megfelelő.
Ha túl hideg az a sarok, akkor a penész akkor is megtelepszik, ha normális a páratartalom a lakásodban.
Akár 22 fokos szobahőmérséklet és 50% páratartalom esetén is lehet penészes minden olyan falfelület, ami 11,1 foknál hiegebb (táblázat lent).
Szerezz be egy páratartalom mérőt, meg egy óccsó autós hőmérőt. Az autós hőmérő pici külső hőmérséklet érzékelőjét a hideg falhoz nyomod valami hőszigetelő anyaggal (kispárna/plüssmackó) és akkor csak a falat fogja mérni és nem a szoba levegőjét.
Én nem vagyok szakember, de
- a sarokban a penészt hipóval megdögleszteném,
- majd a falfelületet kiszárítanám (pl hősugárzó/ventilátor)
- és abban a pillanatban, amikor éppen száraz (ha leállítod a szárítást, lehűl és újra vizesedni kezd), rányomnék a falra egy ragasztóval telibe kent hátú 2 centis XPS lapot (nem EPS-t!!!)
Ezt minden olyan felületen megcsinálnám, ahol a fal hőmérséklete megközelítheti a harmatpontot (nem ma, hanem mínusz 15 fokos idő esetén!)
Ha több XPS tábla kell, akor az illesztési hézagokat alu ragasztószalaggal lezárnám (nehogy akár egy század miliméternyi résen is a hideg falhoz férhessen a szoba párás levegője)
Drága anyagok + rendkívül odafigyelő kivitelezés - na ezért baromi drága a jó belső hőszigetelés - és még így sem biztos, hogy sehol nem tud alá menni a levegő (pl a széleknél).
A belső oldali hőszigeteléssel az a probléma, hogy ahhoz hogy ne penészedjen sehol, az egész szobát körbe kell szigetelned, ami rohadtul drága lesz ezekkel a belső hőszigetelő anyagokkal.
Sokkal jobban járnál, ha a szomszédaid megengednék, hogy kivülről szigeteld le az erkélyt mondjuk 5 cm XPS-el... erre perszer kevés esély van.
Egy 3.emeleti panelházban lakunk középen erkély nélkül!A két szélen erkélyes lakások vannak!Ki van cserélve a nyílászárók műanyagra éa van rajta autómata légszellőző!
Sajnos ahol a szomszédomnak van az erkélye ott erősen jelentkezett penész amivel eléggé küzdök,ráadásul van egy 6hónapos babánk is ami nem tesz jót neki! Érdekes,hogy csak az egyik szomszéd falánál jelentkezett a penész!
Szóval azt olvastam,hogy ha belülről leszigetelném a szobát akkor megszünne a problémám!
Természetesen egy nap töbször is van szellőztetve,illetve már vettem Cerezit stop pára készüléket is!
Kandallóval és gáz központi fűtéssel fűtünk!
Tudtok valami jó szakmai tanácsot adni,hogy mivel lenne érdemes szigetelnem és hogyan?
Ez az időnként azért legyen napi 2-3 alkalom kereszthuzattal szellőztetve 3-5 percig...
Ahol nagyon nagy a pára, oda meg esetleg rakhatsz egy higroszabályzós aeroco szellőztetőt vagy higrós ventillátort.
Arra azért mindenképpen számolni kell, hogy EPS-től függetlenül az első télen nagyon nagy lesz a párásodás a technológiai viz távozása miatt, amit sok szellőztetéssel tudsz csak eltávolitani. Ami persze a nomrál fűtési költséget 30-40%-al is megemelheti.
Ahhoz hogy rendesen kiszáradjanak a szerkezetek, a háznak nyilászárók nélkül (de vakolva) egy telet állnia kellene (kifagy a pára a falakból, betonból). Ezt manapság szinte senki sem tudja tartani, szóval inkább a gyakoribb szellőztetés vagy gépi rásegités a megoldás.
Olvass vissza a hozzászólásaimban és fogsz találni fotókat is valamikor tavaly nyáron. A 16 centis hőszig - a járdák kivágását követően - az alapnak szinte az aljáig lement. A lábazattól lefelé már nem grafitost használtunk. A megtakarítás eddig a tavalyi évhez képest csak 30-35%. Gyakorlatilag 10-20 év közötti ezen a módon tervezhető a térülés. Ahhoz hogy tényleg hatékony legyen az energiagazdálkodásom, az üvegeket kellene kicserélnem 0,7 k körülire és rekuperátort kellene beépíteni. A padlás és a padlásfödém hőszigetelésén felül a tetőtéri szakasz is szépen ki lett szigetelve kőzetgyapottal és üveggyapottal is. Kétféle anyagot használtam, mert vallom hogy ilyesmiben gondolkodni sokkal hatékonyabb.
Ami nagyon látványos az a garázs. Három fala 38-as (a negyedik meg gyakorlatilag a szekcionális garázskapu) és úgy hogy semmi fűtés nem megy benne a leghidegebb napokon sem meg +10 fok alá a hőmérséklet. Most télen amúgy 14 fokot mérek benne átlagosan.
azt szeretném megtudni, hogy ha téglára eps-t rak fel az ember és építkezéskr rendesen hagyja kiszáradni a falat, nem kapkodja el a szigetelést, akkor később lehet-e még penészesedés, a normál használat közben. Normál használat alatt azt értem, hogy lélegzik, főz, mos, tereget, fingik, stb, tehát párát termel. Időnként lenne szellőztetve mondjuk:)
Én levéstem a falról a vakolatot a törés körül kb 10m2-en és a szigetelőanyaggal kiegyenesítettem úgy a falat, hogy a fal két végénél 12 centiset raktam fel, és a törésnél már csak 6-ot.
Ha a hõszigetelt üveg elé öngyújtót tartunk, a szerkezetbe foglalt üveglapok fénytörése következtében 4 öngyújtó láng tükrözõdik vissza. Mivel a belsõ üveglap távtartó felõli oldalán lágyfémbevonat található, így ez a láng más színû. Szakemberek a láng színe alapján az alapanyaggyártót is azonosítani tudják.
Ha argon gázos üveget ( 4-16-4) szeretnék tetetni a régi üvegek helyett, honnan tudom, hogy valóban fel van-e töltve argon gázzal?
Találtam a közelbe üvegest, aki 9.000 Ft/m2 áron csinálná a cserét, szerintem ez jó is lenne. Viszont nem tudom, hogy tényleg gázos-e az üveg, vagy csak azt mondja.
Voltam néhány helyen ( érdeklődni) és picit megingott a bizodalmam az üvegesekbe.
A puposságot kiegyenliteni elég sok módszer van, egyik nagyobb szopás a másiknál :D
Én igy csinálnám:
- meszet lekaparni/lecsiszolni
- szöges léccel vagy egyébbel beérdesiteni a felületet
- mélyalapozó, majd egyenesbe húzni vakolással
- megvárni amig megszárad a vakolat
- mélyalapozó
- EPS hőszigetelés ritkitott dübelezéssel
Viszont átszámolnám azt is, hogy:
- leverni az egész vakolatot a pitsába
- mélyalapozó
- EPS hőszigetelés
Nálam valószinűleg az első variáció lenne a nyerő árban, mivel a vakolást is megcsinálnám magamnak. Ha ez nem megy nálad, akkor össze kell hasonlitani a vakolás árát a sitt elviteli árával :)
Dűbelezéskor a még álló vakolat egy része is le fog kongani. Én leverném, de a te dolgod. Mivel gondolom nem tegnapi a vakolat, és a vályogra vakolás sem tartozik az örökös vakolat kategóriába, ha megindul egyszer a 4 cm vakolatod, a földön lesz a szigetelés. Tudod... olcsó húsnak híg a leve
Hát nem igazán. Mivel vályog, azon vagy saras vagy habarcsos vakolat van. Azt vakolás elött drótozni szokták, ami valószínűleg elkorrodált, az aljánál biztos.
Én leverném. A tiplizéshez nem használnám a dryvit, tányérost.
Az szerintem sok. Gondolj bele, hogy ahol pupos, oda is kell kb 1-1,5 cm vastag ragasztó, hogy be tudd állítani a táblát. Ahol gödör van, oda meg kell 4-5 cm, ami már nehezen áll meg a szigetelőn. Ha söröbb anyagot használsz, akkor meg nem ragad rendesen.
Én levakolnám Terralittal síkba és arra ragasztanák
Menj a picsába! Nem érted, hogy a kőzetgyapotot azért kell megvenni, mert méretstabil, nem zsugorodik, nem esik úgy össze, mint az üveggyapot! Nem értem, hogy minek kell olyan embernek okoskodnia, aki még a büdös életben nem fogta a két anyagot! Egyszerű tetőszigetelésnél akár szarufák közé sokkal egyszerűbb befágni a kőzetgyapotot és betenni, mint az üveget! Mivel táblás az anyag és masszívabb, valószínű, hogy nem fog összeesni!
Ha arányosan visszaszámold az árát a hőszigetelő képességre, akkor rájössz, hogy a legolcsóbb üveggyapotból nagyobb vastagságot tudsz letenni ugyanazért a pénzért.
Nagyobb vastagság = jobb hőszigeteltség.
A tömegnek a hőszigeteléshez semmi köze nincsen, az a hanggátlásban segit.
Jó nagy grafitos szigetelést tettél! Nekem itthon egy 15 cm-es eps80 van felrakva, de óriási különbség ez is a vékony szigetelésekhez képest! Szó szerint alig fűtök, ráadás este 5-6-ig nem is érzem szükségessé, hogy feltekerjem a fűtést! Volt olyan ügyfelünk, aki 20 cm-est rakatott fel, tudásban ti kb egyezőek lehettek! Mennyivel másabb most szigetelés után? Nem félsz a párásodástól? Én már légtechnikát csináltattam a saját házamnál is! :)
"ÉME vagy CE nélkül ugye nem lehet árúsítani sem... szóval jöhet a tanúsítvány és a mérési jegyzőköny."
Az "ÉME engedély" nem engedély,
csak egy igazoló irat, miszerint a termék alkalmas arra, amit állít magáról. ebből a szempontból egy újságpapír is megkaphatja a hőszigetelési ÉME "engedélyt", hiszen egy újságpapír is hőszigetel.
A "CE minősítés" sem minősítés
csak egy nyilatkozat, miszerint a termék megfelel az EU-ban az ilyen termékekre vonatkozó előírásoknak. Ebből a szempontból a fent említett újságpapír akár CE minősítésű hőszigetelő is lehet.
Tehát ez a csodafesték is simán lehet ÉME endedélyes, CE minősítésű és egyúttal egy rakás szar egyszerre.
Aki az ÉME és a CE betűkombinációkat a termék minőség vagy a megbízhatóság bármiféle jelzésének tekinti, azt csúnyán becsapták.
Persze, hogy ugyanolyan vastagságnál kell számolni! Már bocs, de fogtad már a két anyagot? A kőzetgyapot 35 kg körül van köbmétere, míg az üveggyapot, fele sem!
Ezért a pénzért inkább azoktól vásároltak volna ingatlanokat akik eleve a devizahitel csapdájába kerültek. Állítom hogy 4-5-ször ennyi ingatlant és vagy négyzetmétert vehetett volna az állam.
Nekem is folyton azzal érvelgetett az 5 centisnél vastagabb nikecell ellenében a kőmíves, hogy hát télen amikor a hideg betonra egy 5 centis nikecellre ül az ember akkor az így is meg úgy is meleg. Szóval annál vastagabban gondolkozni hülyeség. :)))
Egyvalami irritálja itt a kemény magot. Az hogy nem olvastál vissza. Ha ezt tetted volna akkor nem mered belinkelni ide ezt a hülyeséget. :) A hőszigetelés egy olyan szakterület amelyet ha megismer az ember akkor már nem vezethető meg csak úgy holmi marketinggel. Nos. Te olyan helyre írtál és linkeltél ahol - néhány bekérdezőt leszámítva - csak ilyen megvezethetetlen arcok fordulnak meg. -:)
Szerintem meg mindenkinek megéri és csak ez számít. Én egy 13 éves autóval nyomom, nincsenek megtakarításaim (tehát nincs fölös pénzem) és 16 centis grafitost ragasztottam fel a 38-as phorotherm falazatra. Más meg nyomogatta volna számológépét és a bizonytalan jövővel nem tevezve okoskodva ragasztott volna valami vékony ámde gyorsan térülőt majd vett volna mellette egy új plazmát és elment volna egyet nyaralnimesszire v. lene egy új buzukija (vagy inkább mindhárom).
A gazdagság mindenképpen azt jelenti hogy egy ilyen jellegű beruházást követően is marad bőven fölös pénze az embernek. Aki csak megtakarít és ilyesféle beruházásokkal csontozza ki a pénztárcáját az még kurvára nem gazdag csak másként tervezi a jövőt. Legtöbbször csak takarékos. Persze eljuthatunk nemsokára oda is hogy aki hétvégén bélszínt eszik az adócsaló v. gazdag de leginkább mindkettő. Biztos kell ez nekünk?
Bizony jól irtad le a lényeget és még mennyi-mennyi dolgot lehetne sorolni. De nem offolok, egy kérdésem lenne, aki tud segitsen nekem.
Adott egy olyan szar fal, amit anno a köműves gondolom több alkohol elfogyasztása után húzott fel. Ebben a falban van egy elferdült rész, magyarán kb 5-6 m szép egyenes, aztán megtörik kb ez a rész is olyan 5 m hosszú. Az egyenestől való eltérés sacc 10-15 ! cm.
Hogy a frászba lehetne ezt rendesen leszigetelni úgy, hogy egyenesbe is hozná az ember ezt a falrészt és a szigetelés is jó legyen?
Igen, elsőnek a tetőt jó lenne, ha javítanátok! Nem tudom, hogy hirtelen miből van, de létezik úgynevezett palatető szigetelés! Ez akkor jó, ha nincs sok pénzed és nem szeretnél új tetőt! Egy egyszerű filmréteget kennek a palára, miután letisztították! Ha jobb megoldást szeretnél, akkor bitumenes zsindelyfedés, vagy új tető :)
Volt egy másik hozzászóló, ő azt mondta, hogy kiszáradás után üveggyapottal gurítsd le a tetőt! Jó megoldás, mert az 5 centis tekercs 4 ezer Ft körül szokott mozogni! De én ajánlanám neked a kőzetgyapotot! Jó anyag, sokkal nagyobb a hőszigetelő képessége, tartósabb és nem esik össze úgy, mint az üveggyapot! A 10 centis nm-re 800-900 Ft körül mozog!
a NASA soha sem fogja megerősíteni, hogy valójában ez az ő termékük..csak egy ügynökük kivált a kötelékükből, és kicsempészte a titkos anyagot..a neve is kiszivárgott anno, valami john doe...lehet, már nem él...kár érte, kiváló ügynökünk volt.. :)
"A mostani elit is azt csinálja mint az elöző. Ehez semmi kétség sem fér. Alkalmatlanok."
Aki az utóbbi 20 évben politikus akar lenni, az mind (gyakorlatilag kivétel nélkül) csak a Nagy Ingyenes Húsosfazékból szeretne minél többet kikaparni magának, minden egyes tette vagy ezt, vagy az újraválaszását szolgálja . Többségük ezt igen ügyesen csinálja, mert brutális pénzeket vág zsebre, ráadásul nem bukik le soha. Szóval én nem mondanám, hogy alkalmatlanok, mert amit csinálnak, magas színvonalon teszik.
Lásd pl az ócsai 500.000 Ft-os négyzetméterárat. Aki tényleg elhiszi, hogy ez az döbbenetes ár különböző szerencsétlen véletlenek összjátéka folytán jött össze, az egy ideális választópolgár, mert valószínűleg mindent mindig bevesz, amit odafentről mondanak neki, a 70 milliárdos viaduktot, a kilométerenként 3 milliárdos autópályákat, az ezer milliárdos négyes metrót, hogy az alapítványoknak valójában nem 80 százalékos a haszonkulcsuk, stb, de talán még azt is, hogy a minisztériumba valóban tíz ezer forintba kerül egy tekercs WC-papír ;)
Először is: ez a stílus, ahogy te fórumozol,ez sem biztos, h tetszeni fog a moderátoroknak!
A sértegetéseidet, meg most már kikérem magamnak, kolléga!
Kicsit több tiszteletet a másik felé!
Nem tudom, hogy miért veszed a bátorságot, h itt bárkit is csalónak nevezz!
A véleményedet tiszteledben tartom, de csak ha kultúrált keretek között fogalmazod meg!
Ezzel magadról állítasz ki bizonyítványt, nem pedig másokról!
Egyébként meg TE REKLÁMOZOL, hiszen szakmabeliként itt osztva a bölcsességet elég álszent dolog lenne azt állítanod, h még soha semmilyen anyagi hasznod nem volt itt még ebből.
Senkinek sem kötelező ebben hinni, én mint érdekességet tettem föl, mert én meggyőződtem róla, hogy működik!
Személyesen látogattam fel egy felhasználóhoz, aki nem elzavart mint egy csalót, hanem dicsérte a terméket, a tapasztalatai alapján.
Ezentúl kérlek, h ne reagálj a hozzászólásaimra, én sem fogok a tieidre!
Azt meg hogy mi az ami idevaló, meg mi az ami nem az tényleg döntsék el a moderátorok, és ne pedig Te!
egyébként meg egy ilyen termék nem hasonlítható a a hagyományos szigetelőanyagokhoz, mert ahogy az ismertetőjében is írva vagyon:
A mostani elit is azt csinálja mint az elöző. Ehez semmi kétség sem fér. Alkalmatlanok. A borzasztó ebben, hogy a sok "rossz" döntés miatt kell nekünk többet fizetni mindég mindenért.
Amúgy simán lehetett volna BP külső kerületében házakat építeni kisebb telkekkel. Az önkormányzati telek is állami. Sőt olcsón meg lehetett volna oldani, hogy pár utcával arrébb megy a BKV járat. Igy folyamatos közlekedés lett volna. Nem csak napi 3-4. A csatorna rákötés is egyszerübb lett volna és simán lehetett volna murvás úr. BP és vidéken is van múrvás út.
Hogyan fognak bejárni dolgozni? Pláne pestre? Autóval? Busszal? Sőt a gyerekek naponta ingázni fognak mivel az óvoda, iskola bent van a régi részen. Hogyan lehet ezt jól managelni? Miért kellett ilyen nagy telkeket adni a házakhoz? Nem fognak ott ekkora telkeket művelni. A közlekedés elviszi az idő egyrészézét , a gyerekeket el kell látni akkor csak részben a hétvége maradna a kertre...
Ez egy kisértett falú lesz elég drágán.
Inkább azt kéne csinálni, hogy az összes döntéshozót be kéne ide rakni. A szolgálati autójukat elvenni és 4 évig arra kötelezni öket, hogy itt éljenek...akkor éreznék a súlyát a döntéseiknek... és elöirni, hogy műveljék a kerteket...
Amúgy ebből a pénzből is lehetett volna jobb házakat építeni akár A kategoriásakat. Mivel ez nagy építkezés igy jelentősebb kedvezményeket kaptak... itt a cél nem az volt hogy jót építsenek költséghatékonyan...
...imádom ezeket a rendszeres mű-csodálkozásokat az illetékes elvtársak részéről, hogy "hát nem godoltuk volna, hogy ez lesz a dologból"... már a terveken látszott előre, hogy ezeknél a házaknál nem az "A" energetikai kategória a cél, hanem valami egész más.
Nem nehéz (pl tenyérrel melegítve) bebizonyítani, hogy a falra rakott semmi gyengébb hőszigetelő, mint 1 milliméter vastagságú valami. A nullánál még a nagyonszar is végtelenszer jobb.
Ráadásul ha az alsó szomszéd lakásában kicsit hűvösebb van, vagy egy nagy szekrény/könyvespolc van a falnak tolva akkor is kialkulhat ilyen eltérő hőkép.
A csodafestéked hővezetési tényezője állítólag 0,0014 W/mK,
tehát az 1 mm vastag réteg hőszigetelési jósága 1,4 W/m2K.
Ez megfelel 2,8 cm EPS vagy 2,5 cm XPS hőszigetelőnek.
Tehát ha azt szeretnéd, hogy legalább a mérési módszeredbe ne kössek bele,
akkor a következőt javaslom:
- ugyanazon lakás ugyanazon falának egyik felére kenj 1 mm csodafestéket,
- a fal másik felét (kontroll-felület) pedig burkold mondjuk 2,5 cm XPS habbal,
és ezen a két felületen mutasd be belülről a tenyérmelegítős, kívülről pedig a felülethőmérős trükköt.
Ha a két felület között így sem nem lesz szignifikáns különbség (vagy még így is a csodafesték lesz a jobb),
akkortól kezd majd esélyed lenni hozzáértők előtt is ezzel az anyaggal.
Igen, hasonló hozzáállással irják, ezt úgy hivják, hogy szakmaiság.
Már megbocsáss, de meglehetősen mélyen benne vagyok az energetikában és épitészetben, és se hazai, se nemzetközi oldalakon nem olvasni a te általad reklámozod csodatakonyról...
Azt már csak mellékesen emlitem meg, hogy a jelenlegi egyik legjobb ELISMERT hőszigetelésű anyag (aerogél) 1 m2-e több mint 15e Ft-ba kerül 1 cm vastagságban. És ez is "csak" 3x jobb az XPS-nél.
Valamint eléggé átlátszó módon jössz/jöttök vissza ezzel az érdi festékboltos linkkel immár hónapok óta. Csak érdekes módon a csodafesték termékneve változik állandóan.
De nem tépem a számat, mert szerencsére úgyis kimoderálják a hozzászólásodat.
V. Attila téglaépítésű társasházi otthona gyerekszobájában alkalmazta ezt az anyagot 1mm vastagságban felglettelve. Elmondása szerint korábban ennek a helyiségnek a külső oldali falából mindig "sugárzott" a hideg, ezért a szoba nehezebben is volt befűthető, nem volt kellemes benne tartózkodni.
Attila a THERMOWARD-ot az ablakspalettától kb. 15-20 cm-es sáv elhagyásával glettelte föl a tapétázás előtt, amely később jó szolgálatot tett nekünk a hőkamerás vizsgálat során. A helyszínre érkezve a házigazda beszámolt arról, hogy ez az anyag teljesítette a vele szemben támasztott elvárásait: a szoba hamarabb felmelegszik, az ember hőérzete azóta kellemesebb a helyiségben.
A kezelt, illetve a változatlanul hagyott felületrészekre tenyerelve a THERMOWARD hőpajzs hatása azonnal érezhető volt, amelyet a hőkamerás felvételeink is szépen szemléltetnek. A kezelt felületen a hő sokkal kisebb része nyelődött el, így a visszasugárzott hő hatására a bal oldali tenyér helye szemlátomást melegebb hőképet mutatott!
A vizsgált fal külső hőkamerás felvételei is igazolják ezt a hatást, az alsó kezeletlen lakás téglamintázata kirajzolódott a téglafugák hőhídhatása következtében, ellenben a THERMOWARD-al kezelt falnál ezeknek nyoma sem volt, továbbá a az épületsarkon fellépő hőhíd hatás is sokkal mérsékeltebben mutatkozott a THERMOWARD túloldalán...
Én tettem fel a kérdést hülyén, mert a tető jelenleg nem ázik be, és nem is penészedik a ház(hála istennek!)
A beázás egy régebbi hiba miatt történt még az előtt hogy megvettem a házat, és emiatt vannak lukak a saraláson.
A kérdést úgy kellett volna feltennem, hogy milyen szigetelést javasoltok a födémre ami jól is szigetel, és a lakában sem jelenik meg emiatt a penész?
Azt olvastam, hogy a kőzetgypot szigetelés az szellőzik és nem lesz a lakás penészes, valamint jobban tartja az állagát mint az üveggyapot,( nem esik össze egy idő után) ez valóban igaz?
"Akkor egyértelműen egyszerre kellene lecserélni a nyílászárókat és külső fali hőszigetelést is csinálni."
Nyílászárót csak akkor cserélj, ha VALÓBAN megéri neked.
Egyes jó állapotban lévő régi ablakokat nevetséges összegből úgy rendbe lehet hozni, hogy ahhoz képest némelyik új ablak csak 20-30 év múlva hozná az első energia-forint hasznot. Van, akinek 20 év megtérülés már kívül esik a türelni zónáján. Persze van anyira vacak régi és annyira költséghatékony új ablak is, amelynél csere esetén ez a határidő durván megrövidül.
"Lábazatra hány cm-es szigetelés kell XPs ből?"
Attól függ (többek között), hogy a lábazat teteje hány centire van a fűtött lakótér padlószintjétől. Habár kicsi az esély rá, de még az is elkpzelhető, hogy le leszel beszélve a lábazati hőszigetelésről.
Egy ismerősnél pl kb 1 méter magas volt a lábazat, a tervek szerint a 16 centis fali eps hőszigetelés a padlósík vonalától lefelé megy még 60 centit, miközben szépen elvékonyodik nulla vastagságúra (belesimul a lábazatba) - és ennyi. Tehát itt lábazati hőszigetelés nem is lesz.
Csak arra akartam rámutatni, hogy egyre inkább szélsőségekben gondolkozik a lakosság. Az a szó hogy tehetősebb, módosabb már fel sem merül, pedig aki tehetősebb az még kurvára nem gazdag.
"A gazdag emberek a hőszigeteléssel egyidőben szoktak ablakot is cserélni"
Akkor egyértelműen egyszerre kellene lecserélni a nyílászárókat és külső fali hőszigetelést is csinálni. Padlásfödémet meg gyakorlatilag bármikor lehet, az nem függ össze az előbb említett kettővel?
"És a födémszigetelés okozhat-e önmagában penészedést a lakótérben, vagy az csak a nyílászáró csere+oldalfali szigetelés esetén jöhet létre?"
Sem a födém, sem pedig az oldalafali hőszigetelés nem okoz peszesedést,
sőt csökkenti a penész valószínűségét.
A nyílászáró csere viszont okozhat penészesedést, ha ezzel romlik a ház szellőzése.
Van ez a szájról-szájra terjedő hülyeség, miszerint a hőszigetelés penészt okoz.
A gazdag emberek a hőszigeteléssel egyidőben szoktak ablakot is cserélni (a nem-gazdag ember csak arra költ, amire valóban kell), az új ablakok viszont jól tömítenek, ettől megnő a lakásban a párataralom, a penész szereti a nevességet, tehát elszaporodik. Az új ablak fojtja le a lakást, de a "szakemberek" szerint hőszigetelés a hibás.
Ennek kb ugyanannyi az értelme, mintha ezt mondanánk:
Felvettem egy vastag kabátot és egy zacskót is húztam a fejemre. De most nem kapok levegőt. Mi lehet ennek az oka?
Az lenne a kérdésem, hogy van egy 1960-as években épült vályog házam aminek a födémje sárral szigetelt, viszont a ramaty állapotú tető miatt beázások miatt lukas néhány helyen a saralás.
Az lenne a kérdésem felétek, hogy milyen anyggal ajánlott hány cm vastagságban szigetelni a a saralást, hogy az ne penészedjen?
Értem! Köszi a válaszokat. És a födémszigetelés okozhat-e önmagában penészedést a lakótérben, vagy az csak a nyílászáró csere+oldalfali szigetelés esetén jöhet létre?
Idézet a kerámia csodahőszigetelő parasztvakításából:
"Az átlagos hőszigetelőkőtől eltérően a CERAMIC anyagban a pórusok közötti terület kisülési állapotban van jelen. Mikro vákuum alakítja ki az anyagban a keramikus golyócskák azon tulajdonságát, amely által az leküzdhetetlen akadályt jelent a hőáramoknak. Egy „folyékony termosz” keletkezik,..."
...de ez még nem minden, lejjebb még megpróbálja beadni a baleknak a 0,0014 W/mK-es jóságú hőszigetelő képességet is.
Könnyesre röhögném magam - ha nem lennék mérges az ilyenekre.
Nekem éppen 50 cm papírzuzalék van a betonfödémen, és falakon is a most szokásosnál kétszer vastagabb polisztirol van, nagy déli ablakokkal és 26 foknál nem volt több eddig nyáron a nappalimban hűtés nélkül, csak részleges árnyékolással.
Azt szeretném még megkérdezni, hogyha a födémet leszigeteled üveggyapottal, annak nyáron milyen hatása van a házra? Nem lesz tőle elviselhetetlen meleg?
Nekem is volt ilyen, csak én tudtam mi az oka, mert felül meg lett bontva az előtető egyéb munkák miatt. Kapott fent esőt, és pl. az ablak felső szélénél jött elő a víz, meg egyéb helyeken. Én is fent keresném először az okot.
minden " gyári" egyforma anyag, saját munka/segítséggel/ minden cm2-nél ott voltam, együtt csináltuk egy sráccal, festő tehát a "fizikai" munkájára szükség volt, mindent úgy csináltunk ahogy itt a fórumon tanítottátok....lapok közt nincs ragasztó, körbekenve + pogácsa, dübelezve, hálózva, glettelve.......ezért nem értem hogy a többi 130-140m2 hibátlán, régi ház, de jó állapotú, nincs beázás, stb.....szóval ezért a nagy kérdőjel......de nincs más út, visszabontom odáig ameddig vizes.....
talán a tető beázik (pl megrepedt egy cserép) és a víz pont oda csepeg a fal és az eps közötti résbe, majd az eps hátoldalán lefelé csorogva ott talált magának utat kifele.
A külső kéreg anyaga kizárólag erre való hivatalos gyári cuccokból áll?
Tehát biztosan jó a külső réteg páraáteresztése?
Olyasmire gondolok, hogy a ragasztó nem bótba lett véve, hanem pl haver hozta jelöletlen zsákokban.
Vagy a szomszéd Józsi tudott egy titkos tippet, hogy ha igazán jót akarsz, akkor az üvegháló glettelése után ezt még le kell kenni valami plusz varázszerrel, mélyalapozóval, stb
Megnéztem az épületfizikai programmal, 30 cm tömör tégla+10 cm EPS esetén, kinti -1, benti 16-nál sosem ér össze a két páragörbe, tehát elvileg nem csapódhatna ki...
(többféle EPS vastagságot megnéztem, sehol sincs ezzel gond)
kösz - belebújtam a gugliba - akkor ez a probléma a felületi ill. a kapilláris kondenzációval lehet összefüggésben, és nálam kiugrott a "legkedvezőtlenebb" pont ??
nem az 1-2 napos sokminuszok számitanak. Van egy úgynevezett "telitési idő", ami azt jelenti, hogy mennyi időnek kell eltelni a párakicsapódásig azon a hőmérsékleten.
igen, igy a képen úgy látszik, de a kivágott darabon is maradt, amit hiányolsz, és késsel, meg csavarhúzóval,vésővel lekapartam, letördeltem a ragasztót amikor kerestem a "forrást", mert mindenhol száraz volt......közben kezdett el gyöngyözni az összeeresztésnél - na mindegy, majd holnap folytatom a "feltárást"......
ott nincs a közelben vízvezeték..... a tégla lehet "nyerő" mert 42 éve bontott, nagy méretű tömör téglából építettük, és sokszor szentségelt a kőműves, hogy egyik-másik tégla /sárga!/ olyan kemény volt, hogy nem tudta faragni, mindig "vöröset" kért olyankor - de hát abból meg sok van a falban, akkor máshol is kellene hogy vizesedjen, bár lehet, hogy csak itt jött össze ilyen szerencsétlenül, hogy elvezette a vizet a két lap közti "rés" a dübelig......volt már azért ennél hidegebb is -5-8 egy-két éjszaka, akkor nem volt semmi gond, most meg kb. 0,-3 van hetek óta....
30 cm tömör tégla + erős, hibátlan vakolat, mögötte kb. 15 fokos helység, régen kamra volt, most ott a cirkó, mosógép, de nyitott, mert a régi konyha most olyan raktár féle, kb.16 m2 egybenyitva....
Anno, 2 éve szigeteltünk egy épületet, az ácsok elötte végeztek a tetővel és a cserép alatti kiszellőzést elsz@rták. A páraáteresztő fólia levezette a vizet és az is eláztatta a glettelést. Kijavították a fóliát és a nedvesedés megszünt
nem pogácsás, és azért nem értem, mert kb.130-040m2 amit felraktunk, és mindenhol hibátlan /eddig, el ne kiabáljam! és szerencsére nem volt betervezve őszre a szinezés / és ez is most kb.2,5 hónap után indul el, amikor még nem is volt nálunk igazán hideg 0,-1-3 fok...
sziasztok.....ősszel szigeteltem, pár napja egy helyen megjelent egy kis vízfolt egy összeeresztésnél, a dübelnél, majd elindult lefelé a függ.összeeresztésnél és az alatta lévő dübelnél is elindult a folt....a felsőt kivettem, így egy nap alatt kiszáradt, aztán elindult vizszintessen az összeeresztés vonalán......a képen látható rész kivágtam, és az összeeresztésnél cseppekben jön a víz......mi lehet ez ? /csőtörés nincs mögötte, a fal száraz /
Ezzel a sorrendel az lehet a gond, hogy megnő a penészesedés veszélye. Jobb lenne egyszerre csinálni a kettőt. Vagy nagyon odafigyelni abban az egy évben a szellőztetésre.
Családi házról van sokkal inkább csak arról van szó, hogy próbáltam eldönteni, hogy mennyire van rá szükség, avagy sem, de valahol határeset, ha belefér érdemes rá beruházni (jövő héten jön az asztalos), de ha nem akkor a 2 rétegű sem rossz választás
(a háromrétegű üvegezésű nyilászárónál a hangszigetelés is jobb)
Meg kell nézni a konkrét árakat, én 10 éven belüli megtérülést tartok reálisnak.
A hőveszteségnél meg figyelembe kell venni a napsugárzás okozta hőnyereséget is, szóval csak a veszteség miatt nem érdemes lőrésszerű ablakokat csinálni :)
Akkor ígyis-úgyis az ablakokon, illetve pl teraszajtón a legnagyobb a hőveszteség, ha jól értem, csupán csökkenteni tudom, de ugyanakkor meg nem hangzik olyan mértékűnek a veszteség, hogy megérné a különbséget (laikus vagyok)
A két ablak üveg különbsége gázfűtésnél 300 Ft/m2/szezon kb.
(ez az ÜVEG értéke, de a nyilászáróknál a teljes szerkezetre vonakozó érték (Uw) a mérvadó, ami ezeknél rosszabb, mivel a tokszerkezet szarabb hőszigetelésű)
Egy ma épitett ház falazatát érdemes 0.20 körülre levinni, tehát ettől 2.5x vagy 5x rosszabb az üvegezés hővesztesége.
akciók április-májusban szoktak lenni, nyáron már nem. érdemes mielőbb felrakni a habot a falra, akár úgy is, hogy felragasztják és csak glettelik (a szín várhat egy évet), egy tél alatt is többtízezer forint megtakarítást hozhat a fűtésszámlát. (a gázórám szerint nekem kb harmadával csökken a fogyasztás).
ha száraz helyen tartod, az EPS-nek nem árt, csak a családnak: igen sok helyet foglal.
Értem! A grafitos szimpibb. Nem sűrgős, előbb nyílászáró cserék lesznek a nyáron, aztán majd jöhet a hőszigetelés. Egyébként meddig lehet ezeket otthon melléképületben tárolni? tehát ha megveszem akcióban pl nyáron, akkor 2014 nyarán fel lehet még használni, vagy ezek összemennek? Tudom egér nem barátja :D
Ha tudsz várni tavaszig akkor lesz valószínűleg egy 60 napos időszak amikor 50% körüli kedvezménnyel lehet Austrothermet kapni. Legalábbis évek óta úgy van hogy ősszel és tavcasszal ez így van. Szóval megérné talán picit várni.
Nem muszáj megvenni az Austrothermet, vannak más jó termékek is. (a hirsc is jó)
A grafitos 25%-al jobb hőszigetelést tud, tehát ennyivel vékonyabb elég belőle ugyanahhoz a hőszigeteltséghez. Rövidebb dübel is elég, összességében vékonyabb lesz a falvastagság.
Mivel árban kb negyedével drágább a sima EPS-nél, ezért árban kb egálban vannak.
műgyantakötésű lábazati vakolatok tapadását szigetelés felragasztása érdemes ellenőrizni, sok helyütt láttam ezeket lehámlani, tenyérni és még nagyobb darabokban.
Egyben moso-szarito gepet nem veszunk. Ha semmikeppen nincs hely, es mocskosulrohadtul akarunk szaritogepet, akkor sem is csak fogcsikorgatva (egy kombi gep szaritasi kapacitasa fele a mosasinak, ergo mosasi ciklus vegen a fele cucc ki, masik marad szarogatni, utana szarogatottat ki, maradekot be, es ujabb kor szarogatas).
A légkivezetésées nem szar, sőt sokan erre esküsznek. Semmivel sem rosszabb a hatásfoka, mint a kondisnak, max a meleg nem marad a házban, cserébe szellőzteti a házat és a ruhát egyaránt kb. 150m3/h-val. Mindig alacsony páratartalmú levegővel dolgozik, és alacsonyabb hőfokkal, mint a kondis. Max csak olyan felhasználók vannak, akik úgy gondolják, hogy a légkivezetéses géphez nem csinálnak légkivezetést a házból, pedig kell.
A szárítógépben szárított ruhák puhábbak lazábbak, és ritkán gyűri a ruhát. Az a titka, hogy hajtogatva kell berakni a ruhát (nem gombócban ahogy a mosógépből kijön). Inge válogatja, de van hogy vasalni sem kell.
A mosó-szárító gépről a topicban negatív a tapasztalat. Egyrészt más a dobméret, valamint nem tudja átfújni a ruhán a levegőt, mert tele van lukkal mosó dob oldala, így gyűrött lesz a ruha benne.
Meg kell értened hogy nincs már lefolyós. Az összes gyártó már jó ideje kondenztartályos gépeket gyárt. Másrészt. Az összes gép alkatrészekből tevődik össze, így tehát az ember úgy gondolja, hogy ha vannak pótalkatrészei akkor örökélet +1 nap amit bírhat, de ez nem így van. Ugyanis ezek az alkatrések valószínűleg szépen elrontják egymást és ezt teszik eltérő időpontokban. Nem lenne semmi gebasz ha az első meghibásodásnál az összes alakatrészt cserélné az ember, de olyan úgy sem lesz mert az többe fájna mint egy új gép ára. Így tehát az eleinte még nem kielégítően működő alkatrészek kikezdik a többit, amelyek az előbbi javításakor ugyan még működnek, de aztán beszarnak úgy is és ebben a nem kielégítő működési szakaszukban kikezdenek más alkatrészeket ... és így tovább. Ezért használatos szerelők körében "az elindult a hordó" mondatocska is.
A készülékek amelyeket egyszerre vettél pedig csak egy szerencsés vétel volt. A katonák között is létezik a statisztika, hogy amikor tízen dugnak meg egy tripperes ribancot akkor egy általában nem kapja meg a betegséget. Na. Most te vagy az a kivételes egy abból a tízből. :)
Jobb a lefolyó, mert nem kell húzogatni a tartályt szárításonként. Persze ha nincs lefolyó, akkor még mindig ott a tartály.
Megbízhatóság témában: én anno 4 éve 60ért vettem a vaterán (összesen 60ért!) egy Miele szárító és egy mosógépet.
Azóta is hibátlanok. Szerintem ha most beszarik, már megérte.
Amúgy a szárítót anno szétszedtem kíváncsiságból, annyira moduláris, és szerelhető, hogy kb örök élet. Külön kapni hozzá fűtőt, motort, ventit, szíjat, szénkefét, minden szart, még vezérlést is. Ja, és olcsón.
Ilyen szárítógépek már nincsenek forgalomban. A gépen kívül csak száraz forróság van és a ruhákban lévő összes víz a kondenztartályban landol. Szóval nem kell félni attól hogy a szárítógép több párát is csinál a lakásban. :)
Még 15 évvel ezelőtt belerakták ezekbe az anyagot és azért működik még mindig, de ha egyszer végleg elromlik akkor ezt a megbízhatóságot már nem fogod megkapni ugyanettől a márkától.
Mi a feleségemmel vettünk valamikor 95-ben egy Siemens mosogató gépet és tökéletesen működött egészen 4 évvel ezelőttig. Akkor az egyik szívattyúja kifeküdt amit 25 pénzért cseréltünk (+10 pénz a kiszállás és a javítás). A szerelő mondta hogy nem kéne már ezt javítgatni, mert "a gépben már elindult a hordó" és sanszos hogy pár hónap múlva jön a következő 25 ezres "löket" az meg már összességében majdnem egy alacsonyabb kategóriás új gép akcióban (akció meg mindig van). És valóban. Két hónap múlva beszart és már nem hívtam ki a szerelőt 10 pénzért, hanem elmentem a boltba és vettem egy majdnem alapfunkciós akciós darabot, valami 80 v. 90 pénzért. Amikor behoztuk az új gépet és kivittük a régit akkor már a súlykülönbségből megértettem, hogy miért ne tervezzek hasonló működési idővel. Az új feleannyi súlyu volt mint a régi. És valóban. Az első hibák már jelentkeztek. A só és az öblítő fogyását jelző ledek nem világítanak.
Szárító gép. AEG szárítógépünk van. Ezt 1998-ban vettem azért mert akkor született a kissebbik lányom és a mamát akartam kímélni vele. Gondoltam nem számít a költség és megvettem az akkori csúcs gépet 270 eFt-ért (1998-at írtunk!). Ez a vas makulátlanul el is működött napi 2 szárítás mellett kb. 4 évig, aztán elkezdett beszarni rajta majdnem minden. De úgy ám, hogy kicseréltük pl. a hőcserélőt benne és ez az alkatrész aztán még 10-szer került kicserélésre garanciában. A többi cserés dloggal is ugyanígy jártunk. Úgyhogy igazán sok pénzemben nem volt csak körülbelül 80 eFt-ban, ahhoz képest hogy kb. 800 eFt-nyi allakatrészcsere történt benne. Aztán ráuntam arra hogy hetente jöttek a szerelők és abbahagytuk ezt a sportot. Most ott áll a hozzátartozó ámde még működőképes mosógép tetején körülbelül 6 éve. Szóval a prémium gépekkel tessenek vigyázni. Abarátainknak (többeknek) Miele háztartási cuccaik vannak, mert azt hitték hogy többet nem kell már pl. szárítógépet venniük és ők is pontosan ugyanazt a kanosszát járták végig mint mi, csak picit később. :)
Bemész a boltba és egy csúcs gépet a Siemens-től meg az Aeg-től megkapsz 200-300 eFt-ért. Ugyenez Miele-ben 600-700 eFt és nem fog kétszer annyit elmenni ebben biztos lehetsz. Akkor sem ha az SCS Media Markt-jában veszed. Szóval amit mondasz az nincs. Nem a Merci összevetése ez a Rolls-Rolce-cal, hanem csak egy "más vásárlói kör"nek kínált termék és mint olyan a Miele tényleg király. ;)
Ezt azért cáfolnám, a Miele cuccok tényleg jók. Nekem AEG cuccaim vannak, ebből már óvatosnak kell lenni, mert nyugatra meg keletre eltérő gépek mennek. A nyugatra menőkkel (jellemzően a kínálat teteje) ugyanúgy nincs gond.
Nem hát. Átlagossan körülbelül annyi a problémamentes működési idejük, mint amennyi a gariidő. :) A Miele egy tök jó márkanév és tök jó minőségű szolgáltatásai vannak mind a gépekben, mind pedig a szervízhálózatában. Ettől még ugyanúgy elromlik mint a Siemens v. az AEG csak mindezt jóval drágábban teszi, jóval magasabb beszerzési árak mellett. :)
Az a jó szárítógép amelyik A+ vagy jobb energiahatékonyság mellett a legtöbb garanciális időt tudja újonnan a legolcsóbb ár mellett. :) Használtan ilyesmit venni szigorúan tilos mert be fogod szopni. Ez nem egy lehetséges opció, hanem egészen biztos. Amúgy semmiféle cső meg vízelvezetés nem kell már ezekhez. Van egy kondenz tartály amelyet szépen kihúzol mint a fiókot és meglocsolod vele a virágokat és vagy utántöltöd az akksit (ablakmosó tartályba öntöd, stb.). Hibátlan lágyvíz marad vissza a kondenzációs tartályban.
Nekem az asszony most találta ki, hogy ha jön a gyerek, akkor legyen száritógép is. Még szerencse, hogy a másik fürdőszoba még nincs burkolva, igy tudok neki vizet/lefolyót odacibálni.
ez például negyven perc múlva lejár, 40 rugó és tényleg jó állapotúnak látszik. nekünk kombinált mosó-szárító gépünk volt, kb 15 évvel ezelőtt vettük, indesit, nem tudom, hogy kondenzációs volt-e avagy sem, de a szárítás funkcióját kevesebb mint tízszer használtuk, részben azért is, mert a szárítókapacitása csak a mosás fele volt. valami ravaszság volt a szárítási funkcióban, mert HIDEG VIZET használt eközben is.
Nana...nekem a 15 éves Mielém is már kondenzációs.
Pont ezt mondom, amit 50-07 körül kapni használt Mielék, már mind kondenzációsok, és még lefolyóba is köthetők. A pára egy hőcserélőn át csapódik le, nem áll kapcsolatban a ház levegőjével. Ezek nagyon drága gépek voltak anno, ez a belsejükön is látszik, nagyon jó minőségű alkatrészek vannak bennük, és könnyen szerelhetők.
Nem reklám, én nem árulok ilyet, csak csodálkozom, hogy miért nem terjed jobban, amikor olcsó is és nagyon jó.
Ha amit fűt a házban marad, akkor a pára is a házban marad. Tulajdonképpen még nagyobb lesz a páraterhelés, mert koncentráltan jelentkezik.
Úgyhogy én biztos kivezetném a szabadba.
Bár nyilván ilyen gépből is sokféle van, biztosan van olyan ami lekondenzálja és a csatornába leküldi a kiszárított vizet, ami nekünk van 20 éves darab az csak egy bazi nagy forgódobos hajszárító (2kW).
Azt nem tudom. De amúgy lehet egymás tetején is két gép, ha elöltöltős.
ha gyűrné durván, akkor sokan nem vennének, de amúgy amcsiban minden házban volt szárítógép (legalábbis ahol laktam, elővárosi környéken), és gázzal működött (ez mondjuk érdekes)
OFF: Es vajon ez igaz az egybe moso-szarito gepekre is? Ugyanis ket kulon gep nem ferne el a furdonkben... Azert majd megmutatom ezeket a hozzaszolasokat az asszonynak. :)
2 haverom is pont ettől félt, azóta rábeszéltem őket, és nem gyűri össze. Folyamatosan mozognak a ruhák benne lassú fordulaton, és nem lesz bennük olyan hely, ahol megáll a gyűrődés. Ha megáll, akkor is percenként egyszer átfordítja, hogy ne legyen gyűrött.
A vaterán meg itt-ott gyönyörű Mieléket lehet kapni 8-10-12 éveseket 50-70e ft körül, én is úgy vettem 4 éve, és hibátlan. és ugye a Miele nem 10évre készít gépeket (ja és az ebay.de oldalon minden van hozzájuk)
Amit fűt a gép, az meg a házban marad, hamár ez a hőszigetelés topik :)
Nem gyuri ossze nagyon a ruhat a szaritogep? Probalom neha gyozkodni az asszeonyt, hogy jo lenne nekunk is egy, de o fel, hogy lehet utana mindent vasalni...
Mi amugy jelenleg egy paratlanito gepet hasznalunk ruhaszaritasra, egy nap alatt az is megszaritja. Enelkul tuti, nalunk is durva peneszedes lenne...
Mivel mindig északról támad a hófúvás nálunk, ezért arra gondoltam, hogy a nyeregtető déli oldalán nem zárom el a szellőzés lehetőségét.
Talán ez a középút lesz a legjobb.
Jól tetted, hogy átvezetteted a taréjon is. Jobban jártam volna én is.
Miért ne lenne ideális? A design 100 éves, a technológia nem. Ugyanaz mint a legtöbb mai fafödém, ugyanaz a rétegrend, csak gipszkarton álmennyezet helyett egymáson eltolt deszkázat van. A gerendák nem a padlástérben, hanem a lakótérben jelennek meg díszítő jeleggel. Így legalább hótakarítás esetén félrerakva a kőzetgyapot táblákat járható is.
Nekem az a tapasztalatom a penésszel, hogy hypóval lemosható.
Amúgy ablakcsere előtt is volt bizonyos sarkokban, meg utána is (fal-betonkoszorú-födém, fal-betonalap találkozásánál). Remélhetőleg egy külső hőszigetelés meg fogja oldani.
Viszont ha a nyílászárók körül lenne, akkor ott valami nagyon el lenne ba*va.
vagy amikor a szomszédom naponta mos, és mindig a nappaliban szárít..
(naponta most, mert hogy gyerek van..b+ nálam is van gyerek, mégis cak szombatonként van mosóparty, és mivel szárítógépem is van, szombat délelőtt lemegy 4 kör mosás szárítva)
Penész akkor jelentkezik, ha a felületi hőmérséklet annyira lesüllyed, hogy ott ki tud csapódni a pára. Ezért (is) kell hőszigetelni.
Viszont sokan abba a hibába esnek, hogy a házat nem mindenhol szigetelik, igy a hőszigeteletlen felület egyre kisebb lesz, és a feldúsult pára ott ki tud csapódni.
Jellegzetes példa erre amikor a falakat hőszigetelik, de a födémet nem. Ilyenkor a fal-födém csatlakozásnál szokott penészedni. Másik ilyen amikor a lábazat hőszigetelése marad el, vagy mondjuk csak a ragaljáig szigetelik a falat, a födémet meg csak a talpszelemenig, és a koszorú szabadon marad.
Másik oka a penésznek az elégtelen szellőzés. Egy hőszigetelt házban az ablakkorszerűsités/csere után megszűnik a légmozgás, ezáltal a pára sem tud távozni. (tévhit, hogy a falakon távozna)
A hőszigetelés után rá kell szokni a napi 2-3 alkalommal végrehajtott KERESZTHUZATOS szellőztetésre (3-5 percre), vagy pedig szellőztetőrendszert kell kiépiteni.
Ha nem gond, bedobom a ,,csodatémát''. Penész. :D ezer meg egy féle ok, és érv hallható, megoldások, tippek is akadnak bőven, még a fekete kakas áldozása is felmerül, de csak ha holdtölte van, annyi féle és minőségű szakvéleményt hallani. Sarkok, plafon, nyílászárók mellett.
Na nálam ettől az "elvileg nem feljutó" párától volt vizes a kőzetgyapot (és kezdett felületi penész megjelenni). Most kinyitottam a páraáteresztő fóliát jobban, a kőzetgyapot kiszáradt. Ja és persze a párazárási hibát is javíttattam.
A födémed szerkezete nem éppen ideális - hiába csak 5 éves az építés, ha 100 éves konstrukcióval csinálták.
A páraáteresztő fólia (nálam Solflex) dokumentációjában egyértelműen le volt írva, hogy teljesen fel kell vinni, taréjon átvezetni, fedéssel toldani. Mondta is az ács, hogy "nem így szoktuk", én meg mondtam "csinálja csak így". Ezek szerint igazam is lett.
Ha a szellőzést megszünteted - azt kockáztatod amit én tapasztaltam (2 éves ház). Persze ha felmégy időnként megnézni hogy van-e vizesedés, akkor ez vállalható kockázat, legfeljebb nyitsz a szellőzőcserepeknél a fólián egy kicsit, ahogy írtam.
220e Ft körül volt a 160m2 12 cm-es fehér hab. (féláfásan)
Az XPS-re nem emlékszem pontosan, de olyan 80e lehetett.
Kb. 120e volt a gyapot.
A ragasztót elég olcsón megkaptam, bár a két réteg miatt purhabot is használtam.
Szerintem lassan (1-2 év) nullszaldós lesz a beruházás ezen része.
72m2, egy ikerház egyik fele, ezért van csak kb. 75m2 külső falfelület. Szinezve még nincs, le van kenve fehér alapozóval, majd ha mindennel kész leszek egyszer, akkor talán.
A lakótérből elvileg nem tud pára (vagy csak minimális) feljutni, mivel párazáró fólia van a kőzetgyapot alatt. Mivel ,,parasztmennyezet", a födémgerendák felett van a deszkázat és azon a párazáró fólia. Így a gerendák így is, úgy is kapcsolatban vannak a lakótér párásabb levegőjével. 2-3 cm vastag hó azért ha elolvad, meg fog jelenni a lakótérben is, hiába a fólia (sajnos több helyen nincsen összeragasztva) - volt már rá példa.
Főleg azért nem tudom elfogadni, mert 5 éves ház, ne legyen már hó a padláson. Elvileg nem kivitelezési hiba, mert cserépgyártók honlapján is így van kialakítva a kétszeres átszellőzés.
Plussz gondolom a gyapot is tönkremegy előbb-utóbb a nedvességtől.
Szellőzőcserép van minden közben, tehát a cserép és a tetőfólia közötti kiszellőzés biztosított az eresznél beépített szellőzőléc által. A tetőfólia páraáteresztő.
Az sem megoldás szerintem ha páraáteresztő tetőfóliát dobok a hőszigetelésre - hacsak nem ragasztom mindenhol össze - mivel ha elolvad a hó a víz a fóliáról lefolyik majd.
Nyílván tudom mikor történhet hóbefúvás és felmehetek összegyűjteni a havat a leterített fóliáról, de én inkább élvezni szeretném a havat és nem a padláson lenni.
Nem hinném, hogy egy új építésű háznál ez elfogadható lenne.
Nekem egy ötletem van eddig: öntapadós vápaszivacsot ragasztok a két fólia közé - a taréjnál lévő padlástér szellőzés így megszűnik, de tán havat sem látok majd többet a padláson.
Nem tudod igazán jól csinálni, mert ha nagyon lezárod, akkor a lakótérből feljövő pára nem fog tudni eltávozni és nedves lesz a kőzetgyapotod (meg a gerendád is).
Egyébként a nem járható kőzetgyapoton miért zavar a hó?
Tavasszal elolvad, elpárolog, annyi. Vagy ahhoz túl sok?
Második válasz:
- páraáteresztő fóliával behúzod az egészet belülről
- teszel fel szellőzőcserepeket mondjuk minden szarufaközbe
- a fóliát kivágod a szellőzőnél
Nálam ez utóbbi van, a kivágást most kellett megcsinálnom mert anélkül nem szellőzött át eléggé a padlás. Most a szellőzés jó, még a hófúvást nem "tapasztaltuk meg".
Jah, nálam a padló mellett a lábazat az egyik gyenge pont - a ház nagy részénél talajszint alá max. 10 ventivel tudtam csak lemenni, süt is a hideg padló az alápincézetlen szobákban... :-(
Ablakot meg cseréljen az, akinek túl sok a pénze :-) én max. üveget fogok cseréltetni (Ug=3-ról Ug=1-re kb.).
Én 8 centi szürkét raktam a falra, a lábazatra 6 centi XPS-t illetve (ahol magasan van) 6 centi szürke EPS-t, de ez még csak kb a ház felén készült el. És van még egy nagyszerű hűtőbordám, az aljzattal egybevasalt terasz formájában, ami azért frankó, mert a paldófűtés és az aljzat közé csak kb 4 centi fehér EPS került annó decibel (17 évvel ezelőtt). A gázfogyasztás a szigetelés előtt 1500-1600 m2 volt, az eddigi trend alapján ezen a télen 1100-1200 lesz, és ha a lábazatot illetve a teraszt rendesen megcsinálom, és a 2.8-as üvegeket 1.0-ra cserélem, jövőre valamit még javul.
A tetőtér is lakott (és a két nagyobb gyerek pont a fűtési időszakban járt haza a kollégiumból így náluk is kellett fűteni), annak idején 15 centi üveggyapottal szigeteltük, ma ez már kevésnek számít, de nem tudom, megéri-e javítani (egyik szomszédunk csinált ilyent kb 8 éve, ahogy felidézem, féltucat ember dolgozott rajta legalább egy héten át).
Kétszeresen átszellőztetett tetőm van (beépítetlen - fafödém, párazáró fólia, kőzetgyapot), ami miatt a taréjnál lévő kiszellőztető légrésen, a két fólia között hóvihar alkalmával rendszeresen hó kerül a padlásra. Nem tudom mekkora átfedéssel kell készíteni ezt a csomópontot, de kb 20-25cm lehet. A két fólia között így az ellenlécből kifolyólag 5cm van.
Van valakinek esetleg javaslata hogyan tudnám véglegesen lezárni ezeket a réseket belülről (porhó záróan), bontás nélkül? Mint írtam beépítetlen, ezért inkább lemondok a kétszeres átszellőztetésről (legfeljebb melegebb lesz nyáron a padlástér), de minden télen nem szeretnék havat takarítani a nem járható gyapotról.
Nálam 8 centi fehér került fel a falra és 5 centi xps a lábazatra.
Meg egy gipszkarton álmennyezettel lejjebb hoztam a belmagasságot. Karton fölé raktam 10 centi üveggyapotot.
A gázfogyasztásom lecsökkent 2900-ról 1700 köbméterre (durván). Ez így kb 40%-os fogyasztáscsökkenés.
Idén ebből faragok még az eddigi fogyasztás alapján kb 25%-ot a vegyeskazánra való átállással.
Azt viszont el kell mondjam, ha idén szigetelnék, akkor a falra 12 centi grafitost raknék és a gipszkarton fölötti szigetelést átraknám a födémre (ahova egy hónapja felraktam 15 centi gyapotot).
Tetőtérbeépítéses a ház, tehát felül ferde falak ÉS padlásfödém van. Eredetileg volt ott kemény 8cm üveggyapot (végig) - aztán rakattam a padlásfödémre (tehát ami vízszintes) még kb. 5 cm gyapotot, és hézagosan rádeszkáztattam. A ferde falakhoz nem nagyon lehetett hozzányúlni sajnos. Még annyit lehetne eljátszani, hogy a padlásfödémen plusz 5 cm favázra lerakatok még plusz 5 cm gyapotot (több nem férne el, így is négykézláb/hasoncsúszva lehet ott közlekedni), és rá páraáteresztő fóliát, aztán vissza a deszkázat. De ez elég nagy meló+költség, viszonylag kevés nyereséggel.
Nálam kb. 1700-ról csökkent kb. 600-ra. 24 cm fehér ment a falakra, 10 cm a lábazatra (-40cm-ig), 30 cm gyapot a padlásra. Nekem már csak padló viszi a meleget, abban nincs semennyi szigetelés, de azt már nem éri meg bolygatni, hacsak más miatt is hozzá nem kell nyúlni.
Ja, ebben még benne lehet némi megtakarítás az ablakcsere miatt is.
Nekem úgy 40%-kal csökkent a gázfogyasztásom (2100 m3-ről 1300-ra). Ez nyilván nem jelent arányos gázdíjcsökkenést, mert a gázár ugye felfelé szaladt azóta is.
Amúgy 2011-ben csináltattam 10 cm grafitos/10 cm XPS hőszigetelést 38-as PTH falra, lábazatra. A pincefödémre (részlegesen alápincézett ház) 5 cm grafitos került. Ablakok, tető, padló maradt, ahogy volt.
A konyhában van egy fatüzelésű kályha, ez novemberben ment 3-4 napot. Most viszont itthon lévő édesanyám miatt egész nap megy a fűtés, mondjuk a 10m2-es előtérben csak 2-esen van a termosztátfej. Én arra gondolok, hogy a hőmérséklet tartása kevesebb energiát igényel, mint napközben visszavenni a hőfokot, majd hazaérkezéskor felfűteni a lakást. Az ablakok 1.0-ás műanyagokra lettek cserélve.
Üdv valakinek van gyakorlati tapasztalata, a vízcsövek utólagos szigetelésével kapcsolatban? Fűtetlen szuterénben található kazán, mellete gázbojler onnan mennek két szintre a csövek. Érdemes beszigetelni őket? Milyen költsége van ennek mondjuk folyométerre, melyik a legjobb anyag erre?
Kondenzációs kazán van Ecosy F28, az előre menő általában 38-45 fok. A konyhában van egy fatüzelésű kályha de csak az átmeneti őszi időszakban ment talán 3-4 napot, télen ha lekapcsolnánk napközbenre a cirkót este többe kerül visszafűteni a házat, mint amit spórolunk. A termosztát a leghidegebb szobában van 21 fokra állítva, a többi radiátoron termosztátfejes szelep van 3-3.5-ös értéken.
Sajnos ez pont az a kategória, ahol nem biztos, hogy megéri a hőszigetelés (mármint a hosszú megtérülés miatt).
15 éven túli hőszigetelés már necces, 10-15 év közötti megfontolandó, 10 éven belüli mindenképpen jó.
Kicsit mondjuk nekem kevésnek tűnik ez a fogyasztás, mert ha csak az alapterületet és a fogyasztást hallom, akkor kapásból újabb vázkerámia házra tippelek... nem fűtesz még mással is?
Jelenleg 1400-1500 köbméter fogy évente, 120 m2, a régi házrész 40cm mészkő, az újabb kisméretű tömör vagy B30 tégla. Ha mondjuk 40%-ot számolok az 80 000Ft megtakarítás évente, míg a 200m2 falfelület szigetelése 1.200 000 Ft az én számításaim szerint (+ állványozás+ablakcsere, bár ez utóbbi javarészt megvan).
Aham, tehát ne egészben rakjam le a drágább lépésállót, hanem csináljak kis lábakat belőle, ez tetszik :D
Nálunk van, hogy kevesebb fa fogy ablakcsere és szigetelés után, de a jellemzőbb inkább az, hogy melegebb van... ugye nagyszülők néha makacskodnak, és csukva tartják az ajtót, nyitva meg az ablakot, és panaszkodnak, hogy hideg van... így ugyan úgy kell fűteni, én meg a pc/ágy a radiátor mellett kombóban megsülök, és nyitogatom az ablakot...
Lehet hozzájárul az új matrac, de amióta megvan fordítva téli oldalra - én hülye azt hittem az majd melegebb lesz, hát az lett, eddig megfagytam, most megsülök... - , határozottan leizzadok reggelre :D
Minél régebbi falazóanyagból és minél natúrabb födémmel készült az épület, annál nagyobb a megtakaritás.
Egy B30-as falazatú, betonfödémes (+salak) épületnél 60% is összejöhet megtakaritásban.
Általánosan 30-40% várható.
Egy normálisan hőszigetelt ház téli fűtésfogyasztása 8 m3/m2 körül alakul egy téli szezonban. Azaz egy 100 m2-es ház éves FŰTÉSI fogyasztása 800 m3-re levihető optimális hőszigetelés vastagság megválasztással.
Nekem kb. ötöde lett a fűtésköltségem, evvel telente kb. 300 000 forinttal több marad a zsebemben ;) Igaz, kicsit vastagabb szigeteléssel és teljes felújítás után :)))
Reálisan 30 - 50% között számolhatsz, ha a nyílászárók rendben vannak (nem szelenek nagyon).
A fa 3-4x rosszabb hőszigetelő mint a gyapot, tehát minél kevesebb, annál jobb... ezért jobb ja EPS+osb lábakat csinálsz.
Jó lenne ha nagyjából egyenletes lenne a hőszigetelés, bár az már mindegy, hgy egyik helyen 25, a másik helyen 30 cm van. Csak mondjuk 10-30 arány ne nagyon legyen.
Na igen, de ez úgy már húzósabb ár... oszlopszerűen nem lehet (10*10*20 vagy 20*20*20 cm-es oszlopok sokat zavarnának?), asztalokról meg székekről van szó, néhány ágy... a tetejükre meg mehet a maradék. Szóval jól szellőző cuccok :D egyik gerendára ráállítani pl. felét :D gondoltam arra is, hogy középre kellene őket tenni, vagy az hülyeség, hogy az amúgy is meleg és állandó hőmérsékletű terek - konyha, előszoba, közlekedők - felett nem kell annyi szigetelés? Eloszlik, vagy a szélek, sarkok hidegebbek? Mivel van ablak, így mindenképpen kellene pár deszka, egyfajta útnak, minimális alátámasztással...
márkára az austrotherm-et mondják, de szerintem ha jól van megcsinálva, és nem vargáné és társaa a gyártó akkor bármelyik jó lehet , csak legyen olcsó:)
Nem gipszkarton, 30 éves ház, a rossebb tudja mi a padozat, de sztem perlit beton vagy van rajta vmi falécezés, már nem emlékszem, 5 éve nem jártam fent, de ideje hőszigetelni!
A párazáró fóliának akkor van értelme, ha a lakótér felől zárod el a pára útját. Úgy TILOS lefektetni, hogy a gerendaközökbe, és a gerendákra felülről takarva, mert a bentről távozó pára a fagerendáknál kicsapódhat, leröviditve az élettartamát (elkorhasztja).
Tehát a párazáró fóliának akkor van értelme, ha belülről újra gipszkartonozol pl, és a tartószerkezet (födémgerenda, fogópár) ezen kivülre kerül.
Amennyiben nincs megfelelő párazárás, a szigetelés feletti padlástér megfelelő átszellőztetését biztositani kell, különben a felgyülemlett pára a cserép belső oldalán fog kicsapódni, és végigcsorogva eláztatja a gyapotot a széleken.
Páraáteresztő fólia akkor kell a tetejére, ha beázhat/porosodhat fölötte a padlástér, magyarul mechanikai védelemnek. De ezt kiválthatod olcsóbb geotextillel vagy még olcsóbb tekercses hullámpapirral is.
Ha pakolni is akarsz rá, akkor macerás a helyzet, mivel a gyapotot hagyni kell felülről szellőzni, különben bepárásodhat.
Többféle módszer van a pakolós födémre:
1. élére állitott pallók között hőszigetelés, keresztbe rá megint pallók+hőszigetelés, erre páraéteresztő fólia vagy geotextil, utána tetőléc, és arra rá HÉZAGOSAN deszkázat vagy OSB. Arra kell figyelni, hogy ez a tetőléces légrés ki tudjon szellőzni.
2. ugyanaz mint 1., csak nem egész felületen, hanem járdaszerűen, vagy csak a padlás bizonyos részein
3. ahol pakolni szeretnél oda EPS-80, vagy akár EPS-30 purhabbal összeragasztva, tetején vékony OSB-bel
4. Austrotherm Padlap, ami gyakorlatilag a 3. pontban szereplő cucc gyáriban (és kurva drágán)
attól függ mia van alatta, én nem hókuszpókoltam semmit...
alá kell általában párazára, fölé áteresztő...
ha alul gipszkarton van, akkor sztem felesleges a párazárás, felülre max a porhó miatt érdemes letakarni, de nem túlzásba vive mert a legjobb a huzatos padlás neki...
Gondolom minél vastagabb,a nnál jobb, de a minimum akkor, aminek van értelme, az a 20cm ezek szerint. És a páragátló avgy elvezető fólia vagy nem tudom hogy hívják az alá kell, vagy fölé? Abból milyet érdemes nézni?
Ha pakolni is szeretnék rá, akkor csak arra kell ügyelni, hogy a szigetelőképessége azonos legyen? Esetleg ha pl. fanyagot fektetek le, az mennyire rontja?
10 cm-es kiszerelésben van, és a legolcsóbb bálás gyapot (450-480 Ft/10 cm/m2) tökéletes oda. A kettő vagy három réteget eltolással fektesd egymásra (vagy keresztbe)
"ezek a hőfokok reálisak-e, vagy esetleg még javulhatnak-e, mivel csak pár hete van fent a felső üveggyapot."
Ilyen hőszgetelési szintnél egy-két nap után már nem várható további változás. Egy passzívház persze egész más lenne. Az értékek szerintem reálisak.
"Most ugye csak a szék gerendák között van üveggyapot. Biztos még jobb lenne, ha a gerendák nem szaggatnák meg a szigetelést."
Ezt nagyon jól látod: a fa kb háromszor rosszabb hőszigetelő, ezért a gerendák tetejét is jó lenne takarni.
Tipp: ahol esetleg járni/tárolni is szeretnél, ott a gerendák tetejére eps csíkot tegyél, az nem lapul össze, ha később valami járófelületet teszel rá. A padlás szélén, ahol úgysem nem járkálsz/pakolsz, oda elég csak gyapot a gerenda betakarásra.
Tehát ezen panelek nélkül megcsavarodna/beszeakadna/stb a tetőszerkezet?
" a szimmetrikus kiképzése és a modul mérete lehetőséget ad a darabolásra is, így gazdaságos is"
Ez mind nagyon szép, DE MINEK KELL AZ ODA?
"önmagában is már rendelkezik egy U 0,550 W/m2K hőátbocsátási értékkel, ha nincs is tetőtérbeépítés vagy egy későbbi szakasz, a nyári hővédelem, ha korlátozottan is de biztosított"
A csodapanel helyébe kerülő egyszerű gyapot U értéke is pontosan ilyen jó hőátbocsátási értékkel rendelkezne, viszont husszor kevesebe kerülne. ...és még a páraáteresztésbe senem keverne bele...
"lehetőséget teremt a gyors ellenlécezés és a tetőhély felrakására (cserép. zindely, akármi), anélkül, hogy időbeni munkahézag jelentkezne"
Nem hinném, hogy a tetőhéjat tartó függőleges ellenlécek erre a panelre tehelnének, mindegyik a szarufán fog futni.
20 cm gyapot alatt nem fog kicsapódni a pára, csak nagyon extrém körülmények között (nagyon hideg + alul nagy pára)
Viszont ehhez az is kell, hogy a padlástér maradjon kiszellőztetett, tudjon távozni az esetleges pára ami átjut lentről.
A szarufák közét feleslges szigetelned, hacsak nem akarod megcsinálni lakott térnek (de ahhoz meg eleve be kell süriteni a födémgerendákat a teherhordás miatt).
Ha ezt akarod, akkor a deszkázat alatt hagynod kell minimum 3 cm légrést, és a maradékot feltöltheted kőzetgyapottal. Természetesen ez nem elég egy lakott térnek, keresztpallózással és közte gyapottal növelni kell 25 cm-re az össz szigetelést.
Ha csak a födém hőszigetelését akarod növelni, akkor szedd fel a járható deszkázatot, és rakj keresztbe 5x5 (vagy 5x10) stafnizást/pallózást, és mehet közé gyapot.
Ennek a tetejére páraáteresztő fólia vagy hullámpapir, vagy geotextil.
Erre kell tetőléc vagy 5x5 stafniváz megint keresztbe, és mehet vissza a deszkázás HÉZAGOSAN.
És a padlástér átszellőzése legyen továbbra is biztositott.
Adott egy üres padlás, lakott tetőtér felett, a képen látható szigeteléssel:
A hőtükür csak felülről van a gerendák közé rakva, a szigetelés alá, párazárástól, légmentes illesztésről nem beszélhetünk. Előszöris ez mennyire lehet gond hosszútávon? A ház 10 éves, párásodásnak, penészedésnek semmi nyoma, az üveggyapot is száraz, ahol hozzáfértem.
A padláson elég hideg van, kicsit érezni is, hogy jár a levegő, ha fúj a szél kint. Kémények, tetőkibúvó mellet jöhet be a huzat.
Ha szeretném a tetősíkot a szarufák között szigetelni, mit javasoltok?
Ér valamit, ha közéjük teszek 15 cm üveggyapotot? Kell párazáró fólia alá? Ki fog felfele szellőzni a kátránypapíron keresztül?
Pont annyi, mint amennyi olyan, kormány által bevezetett intézkedést és megoldást tudsz most itt hirtelen mondani, amik gazdaságosak, szakmailag vitathatatlanok, és a józan paraszti észnek sem mondanak ellent...
Minden esetre egy zárt tér még mindig jobban szigetel, mint egy nyitott, a kormány ezen álláspontja vitathatatlan...
Mivel kicsik, ezért valamennyi lehet, de erősen szigetelni illene, és minimális fűtéssel működhetnének, ha ésszel csinálják. A sátor az ugye semmit sem szigetel, ebben kiegyezhetünk... maximum nyáron, akkor jó meleg tud bent lenni...
Most kíváncsiságból megnéztem, hogy mennyire vagyok új "regisztrátor", mikor is jelentem meg először itt, az 2009.06.20 volt. Tényleg nem túl régen, attól függ honnan nézzük, eddig még nem moderáltak :).
Végül is nem az a nagy probléma, hogy mi legyen a sárral, hanem félek tönkreteszem amit jól megkonstruáltak az elődök. Máshol olvastam, hogy elvégezték úgy a szigetelést ahogy én is tervezem, majd télen észrevették vizesedik a felső deszkázat. Te tapasztaltál ilyesmit? Tudom párazáró szigetelést kéne tenni a szoba mennyezetére.
En nem vitatom a segito szandekodat, csak szolok, hogy ne lepodj meg, ha eltunnek a hozzaszolasaid. Egy frissen regisztralt embernek a moderatorok nem nezik el, hogy telelinkelje a forumot.
Tobbunknek van mar tobb ezer hozzaszolasa, tobb eves jelenlet utan, megis allandoan ismeteljuk magunkat újra es újra, es beirjuk ide a megoldasokat reszletesen.
Tényleg a felső deszkázat megbontása (nem lécezés ) kockázatos lehet - pl a szép stukatúros felső vakolat - a mennyezet vakolat sérülhet. Az enyém mives munka volt .Meg kurva nehéz a sok deszkát felfeszegetni.
Tény a hőszigetelő anyag semmi jelentős plusz terhet nem jelent A kérdező az általam javasolt plusz faanyag terhelésétől fél. Hát szvsz. az sem jelentős. Legyen bőven számolva 20 kg/m2. A plusz fa !!!
Persze kijelenteni más kontojára !!!
Más .: korábban az ilyen padlásokat használták termény tárolásokra is.
Vidáman felpakoltak néha 30 -50 mázsa kukoricát is. Igaz nem koncentráltan terhelték !!
"Egy stukatúr+gerenda_légrés+saralt födém esetén a
legbiztosasabb, legolcsóbb és egyben kis munkaigényű megoldás az,
ha egyszerűen a saralás tetejére van leterítve a legalább 20 cm gyapot." vg -tól,
ez valóban a legegyszerűbb,
2. a deszkafelszedés, az üreg kitőltése hőszigtelő anyaggal majd visszarakása a deszkáknak, erre jött a páratechnika és hőhidas óvás.
Én ugyan továbbra is kétlem, de hát ez nem mérvadó.
2 a.
a deszkatető csupasz marad ,hogy lehessen 'sepregetni',
2 b. a megmaradt agyagot visszadolgozzuk,
2 c. a megmaradt agyagot elvitetjük a lerakóba,
3. hagyjuk a feső deszkázatot - nem feszegetjük, az agyagot eltávolítjuk
3. a
távtatós (palló/deszka megoldással un. sávokat csinálunk kitöltjük szigetelő anyaggal, fedjük occsó deszkával és vissza az agyag .
3b.
ennek elegánsabb váttozata az OSB lapos fedés (Ott azért lehetnek páratechnikai problémák )
kb. 180 m2 födémfelületet szigeteltem, ebből a sárvisszadolgozásos tecnológiával kb. 85 m2 -t .
Tényleg felszedtem a sarat , beletettem sitt zsákokba, aztán a 4 .-nél megkérdezetem magamtól tollas é a hátam ? Hát nem. Fogja a hülyegyerek ezeket lecipelni, majd a sitt telepre szállítatni. Nálam 6 cm vastag volt, az kb. egy fél m3 vagy inkább 30 -35 zsák. Félre tettem és egy hűvös időben visszasaraltam.
Nos választhatsz !!
De ha tovább buvárkodsz találhatsz olyan megoldást is amikor valami papíralapú hőszigetelő anyagot fújnak a gerendák közti üregekbe.
Nálam ez a megoldás eccerűen azért nem jött számításab mivel az én munkáim még az 'ókorban' voltak, se net se semmi.
Lehet, hogy igazad van, én csupán segítő szándékból tettem, ha ez nem az, igazán sajnálom. Amit máshol sokkal részletesebben és ráadásul a témához illeszkedően már megfogalmaztam itt-ott, bocsáss meg, de butaság lenne részemről ismételni magam, de , ha mások is így látják, ám legyen.
Ha leírod a gerenda szelvényt, azok kiosztását, tudok segíteni, ha gondolod a statikájában, nálam napi rutin.
Egy új, ilyen könnyebb szigetelő réteg, ami szóba jöhet gzdaságosan az esetedben, annak a járulékos m2-e kb. 6-8kg/m2. Többnyire ez még nem jelent lényeges többletterhet, de csak az adatok ismeretében lehet végérvényesen kijelenteni.
Egy korábbi lécezés megbontása viszont káros is lehet. Az valamiféle együttdolgozásba, most beállt az évtizedek alatt és még jónéhány évtizedik ki is szolgálhat.
Most arra készülsz, hogy ezt megbontsd. Én nem tenném a helyedben...
De mindegyik legnagyobb hibája, hogy csak 10 - 12 cm vastagok ! Ugyanis amikor csináltam, akkor még esküdtek - kiszámolták, hogy az oldalfalakra az 5 cm ill. a födémre meg a 10 cm untig elég szigetelés.
Eros tippem, hogy a szamolas idopontjaban nem annyi volt egy m3 gaz mint most, ennek okan a beruhazas erteke, megterulesi mutatoja, eves hoveszteseg forintositva rovatban teljesen mas szamok jottek ki, mint a mostani ertekekkel.
és a ferde falnál, ahol a szarúfák közé rakják a gyapotot, ott miért nem lesz hőhid ?? < ott hőhidas lesz, ez igaz, de ha a gipszkarton alatt nem alkalmaznak párazárást, lesz párakondenzáció is 100%, sajnos.
Hogy mennyire így van, ha kedved tartja olvasd el egy sorstársad "elázását" egy hasonló indíttatásból elkövetett hőszigeteléssel. Most készül újra szigetelni, de már az "épületfizikának is tetszően".
Ott talán Ömindenre választ kapott, a megoldás lényegére is...
Nincs egyedül, sajnos, ott sorozatban kérik, panaszolják a bánatot folytatólagosan amibe, ha követed az eddigi elképzelésedet, félek, hogy T ei s besorolhatsz...
Ha tanácsolhatom, néz át őket, biztos nem lesz felesleges, de a te döntésed persze....
és a ferde falnál, ahol a szarúfák közé rakják a gyapotot, ott miért nem lesz hőhid ??
"legbiztosasabb, legolcsóbb és egyben kis munkaigényű megoldás az,
ha egyszerűen a saralás tetejére van leterítve a legalább 20 cm gyapot."
van ilyen konstrukcióm is !
De mindegyik legnagyobb hibája, hogy csak 10 - 12 cm vastagok ! Ugyanis amikor csináltam, akkor még esküdtek - kiszámolták, hogy az oldalfalakra az 5 cm ill. a födémre meg a 10 cm untig elég szigetelés.
Sőt voltak elméletek, amik hivei eskű mellett vallották, hogy a 2 -3 cm -es perlitvakolat a 'megváltás' !!
Az újratapaszoláshoz tényleg nincs nagy kedvem, a hőszigetelésre terítenék kartonpapírt vagy páraáteresztő fóliát, erre jönne vissza a deszkázat, amit legalább le lehet söpörni néha. A mészkőfalnál én is erre gondoltam, bár húsz éve a külső fugák ki lettek kaparva és behabarcsozva, majd a fal kívül-belül mész-cement vakolatot kapott. A külső lábazaton műgyanta vakolat van, erre mivel lehet a hőszigetelést ragasztani? Vagy csak dübelezzek? Köszönöm!
Még csak a széléről szedtem le egy kis sarat, hogy lássam a deszka állapotát. Az általad javasolt megoldás egyszerűbb, de: nő a magasság, annyi deszkám nincs és nem túl olcsó a faanyag valamint bírja-e a plussz súlyt a födém. A sarat meg azért nem teríteném vissza, mert a deszkáról legalább le tudom söpörni a port. Szóval valahogy felszedném a deszkákat, gerendák közé szigetelés (tudom a gerendáknál hőhidas lesz) arra páraáteresztő fólia vagy kartonpapír, hogy ne szálljanak az üveggyapot szálak, deszkák vissza. Kérdés mennyire lesz jobb, mint a jelenlegi állapot, mert gondolom a sár bezárta a levegőt a gerendaközökbe létrehozva egy szigetelő légréteget.
a szimmetrikus kiképzése és a modul mérete lehetőséget ad a darabolásra is, így gazdaságos is
önmagában is már rendelkezik egy U 0,550 W/m2K hőátbocsátási értékkel, ha nincs is tetőtérbeépítés vagy egy későbbi szakasz, a nyári hővédelem, ha korlátozottan is de biztosított
lehetőséget teremt a gyors ellenlécezés és a tetőhély felrakására (cserép. zindely, akármi), anélkül, hogy időbeni munkahézag jelentkezne
Ugyaninnen elérhető egy korlátlan rétegszámra számoló U érték kalkulátor is, lambda értékek stb...
Mivel több millió ilyen-olyan régi építés van hazánkban és a fokozott hőszigetelés mindenhol előtérbe került, még nem késő, hogy a páravédelem a fontosságát a nekimegfelő helyre tegyük.
Bár a hőszigetelésen keresztül erőteljesen kiemelve azt is, de mivel a két téma egymástól elválaszthatatlan fizikai tény (utólagos hőszigetelés meglévő szerkezeteinkben/ harmatponti párakicsapódás, de még a szerkezeten belül), a szerkezetek védelme miatt a páravédelem fontosságán keresztül "boncolgatom".
Ebben a témában, egy ma még kevésbé ismert szemléletet szeretnék meghonosítani, nem magam miatt, az épületeink nagy száma és védelme érdekében.
Több féle témát feldolgozok, de valamennyi a páradiffúziós, penészveszélyes témakört érinti, azokra keresi a megoldásokat (páravándorlás, páraáthatolás - penész gomba - időelőtti korhadások stb.)
Hát ha fel tudott feszegetni a deszkákat a gerendákról sok sikert !!
Akkor a gerendák között van jó helye a hőszigetelésnek.
Nálam nem ment, olyan erősen oda voltak szegelve ,hogy hagytam a fenébe. Volt viszont rengeteg pallóm, deszkám, széldeszkám, stb.
Így csak a sarat távolítottam el - táblásan - fére egy zúgba, majd távtartásra pallók. Közé a hőszigetelés, a tetejére mindenféle deszka féleség és vissza a sár -papírral védve hogy ne ázzon el a hőszigetelés.
Félre kell pakolni - halmozni, majd valamikor újra feldolgozott állapotba hozni - meg kell vizezni mindenféle edélyzetben majd amikor képlékennyé válik ( kb. egy nap ) szépen elteríteni , de nem a hőszigetelésre, hanem a visszaszegelt deszkákra és hogy ne áztassa el a hőszigetelést arra a deszkára rátenni a kartonpapírt. Megjegyzem az én régi mesterem 31-es és 32 -es újságokat tettek annó a deszka réseire.
És hogy miért borították a régiek agyaggal a fapadlás fődémeiket ?
Hát az volt lególcsóbb !!!!
boríthatták volna un. padlástéglával mint úri helyeken pl. a Károly köúton, de neki olyan nem volt !!
És miért kellett ?
Hát ilyen borítás nélküli a fafödém nagyon tudott dübörögni, meg némi tűz gátlás, némi hőszigetelés. Tettek ugyan némi feltöltést is alá, de azok általában a mai hőszigetelési kívánalmaknak nem felelnek meg?
" a sárréteg alatt lévő kartonpapír és a felső deszkázat teljesen jó állapotú (kb 70 éves). Hőszigetelés után a visszaszögezett deszkákra érdemes-e a papir és földréteget visszateríteni ?"
Az enyém plusz tizzel több ! 81 éves de a padlás födém ugyan ilyen !
mégszerencse ,hogy jó állapotú, hiszen annak még ugyan ennyit ki kell birni !!
A papírról és a föld rétegről : a papirt azért tették a régi mesterek, hogy a híg sárlé ne follyon le a deszka résein, a föld meg egy egyszerű agyag borítás !
Képlékenyen ! majd később megszárad !!
" után a visszaszögezett deszkákra érdemes-e a papir és földréteget visszateríteni"
ha még ott van miért ne ??
A bolond nem előre látó ember lecipeli, felrakatja teherautóra és elviszi/viteti 36 km-re a lerakóba, fizet és még elégedett is , hogy ő környezet tudatos !!
Üdv mindenkinek! Ma megnéztem a régi fafödémet, a sárréteg alatt lévő kartonpapír és a felső deszkázat teljesen jó állapotú (kb 70 éves). Hőszigetelés után a visszaszögezett deszkákra érdemes-e a papir és földréteget visszateríteni ? Másik kérdés: ennek a házrésznek a falazata mészkő, a kövek között habarcs helyett sárréteg. Szigetelhetem-e kívülről EPS-sel vagy ide inkább kőzetgyapotot tegyek? Ha utóbbit javasoltok, a hozzá épített tégla falazatú részre mehet-e folytatólagosan eps vagy egy felületen csak egy fajta anyag? Előre is köszönöm a válaszokat!
Nem. A padlófűtéshez először is kell egy keverőszelep, ami kikeveri a maximálisan 35 fokos vizet a fűtési előremenőből. De mivel ez le is fojtja a rendszert, ezért utána be kell rakni egy keringetőszivattyút is.
A teljesitményét a padlófűtésnek az üzemidő csökkentésével, vagy a keverőszelep állitásával tudod szabályozni.
Ha nincs a házban máshol padlófűtésed vagy más alacsony hőmérsékletű felületfűtésed, akkor eszedbe ne jusson a télikertbe padlófűtést rakni. Borzasztó pluszköltség és rengeteg külön műszaki megoldás kell emiatt.
Gondolom ez a télikert nem lesz közös légtér a lakással, a növényeket meg nem zavarja, ha a hőingadozás kicsivel magasabb, mint az ember által elvárt komfort.
Ha padlófűtést csinálsz, akkor az aljzat alatti hőszigetelés komolyabb vastagságán felül a lábazatra is rakj vastagabb (8-10 cm XPS) hőszigetelést, ami a padlószint magasságától 80-90 cm-t leér.
De egyébként nagyon nehéz szabályozni a padlófűtést, valamint a növényeket is száritja, ezért én jobbnak tartom a raditátoros fűtést ide.
- aljzatbeton 5 cm (ha padlófűtést akarsz akkor 6-7 cm, de akkor a hőszig is 15 legyen)
- kenhető vizszigetelés (pl MAPEGUM)
- ragasztott fagyálló kerámia
Ha nagyon pacsálni akarsz, akkor rakj be egy padlóösszefolyót középre, és az aljzatbeton alatt folyasd ki az ablak alatt... (ami persze hőhid, de egy télikertnél szerintem nem lényeges)
Én az első számításból is kiértettem, amit kellett. Az üvegár és gázár összevetését külön köszönöm. Akkor egyszerű hőszigetelt üvegnél maradok. Az alapozást én is ugy gondoltam. A padló hőszigetelése kicsit meglepett. Nem probléma, hogy sokszor éri víz a padlót? Lehet arra padlólapot ragasztani?
Az "U" alak fentről nézve értendő. Azaz ha csak hozzá lesz tolva a mostani ház falához, akkor a három oldala alá kell alapozás, hogy a télikert szerelőbetonja fel tudjon támaszkodni valamire.
Ha fűteni is akarod, akkor alulra is kell hőszigetelést rakni, alsó hangon is 8 cm lépésálló EPS-t (mivel gondolom nem szobahőmérsékletű lesz, ezért elég a 8 cm)
Amennyiben még 3 rétegű üvegezéssel is csinálod, azoknak is a hővesztesége Uw=0.8, ennél már csak brutálisan drágábbak jobbak.
Ha egy 6x3-as alapterületet veszünk, üvegtetővel, akkor ez kb (3x3x2+6x2.5+6x3)=51 m2 hülőfelület + padló.
Ha 0.8-as ablakokkal számolunk, ez kb 155 m3 gázfogyasztást jelent, 15 fokos télikerti hőmérsékletnél, padlóval együtt.
Ha 1,1-es ablakokkal számolunk, ez kb 200 m3 gázfogyasztást jelent, 15 fokos télikerti hőmérsékletnél, padlóval együtt.
A kettő között van kb 40-50 m3/év, ami 7000 Ft/év. Ehhez képest meg kell venned 33 m3-nyi 3 rétegű üvegezésű nyilászárót. A büdös életben nem hozza be a különbözet árát...
huzatot ki lehet mérni illatos füstölővel. lehet, hogy nincs huzat, csak az ablak felülete mentén lehűlő majd lefelé áramló levegőt érzi.
ez tényleg kellemetlen. nekem is ez a gond, a 10+ éves, K= 2.8-as üvegeket fogom kicserélni (valszleg már csak tavasszal) K=1-es üvegekre. az ablakkereteket nem bántom.
2. Mivel a 6 méteres hosszon az üvegnek és a ránehezedő féltetőnek elég komoly súlya van, mindenképpen rendes alapozás kell hozzá, lehetőleg "U"-alakban, hogy minél kisebb legyen a mozgási lehetősége.
3. A lábazati falát a padlószintig zsalukővel, vizszigetelés fölött pedig mondjuk 20 cm-es Ytonggal csináld.
Házam déli falához fűthető melegházat szeretnék csatolni. 3x6 m-es üvegtetős megoldással. Az oldalsó üvegfal alját kb. 40 cm-en valami másból csinálnám, ott nem lényeges a fényáteresztés. Mit tanácsoltok?
szeretnék segíteni a hőszgetelés/páralecsapódás problémáiban, ha elfogadjátok forumozók, ezzel a linkkel:
