Ugy tunik, az Avalon tulajdonkeppen japan-lengyel film - es nem is igazan sci-fi. Az ilyen "sci-fi thriller"-rol Moldova Gyorgy to:ko:s-makos retese jut eszembe (osszekevert, gyomrot megterhelo zagyvasag.) Avalon-t a Matrix-hoz is hasonlitjak, ami nekem eppen eleg arra, hogy szoba se' alljak vele... Ugy onalloan mint mas orszaggal kozosen, a lengyelek csinaltak jo nehany klasszis sci-fi-t (mint pl. a brillians Szekszmisszio-t), amik szerintem sokkal erdemesek a figyelemre.
Egyebirant a video-kolcsonzok szeles "science fiction" valasztekat vegigpasztazva latom, hogy az ide besorolt filmek 99.9 szazalekanak semmi koze a sci-fi-hez - ezek joreszt akcio-filmek (vagy egyszeruen marhasagok), csak tortenetesen a jovoben vagy mas egitesten jatszodnak.
A 2010 mas teszta - az igazi, verbeli sci-fi film. Es egyetertek a velemenyeddel: a{az amerikai} szineszek valasztasa nem volt szerencses. Nekem a lokepu Roy Schneider kulonosen idegesito Dr. Floyd szerepeben (es a HAL-ba fulig szerelmes kollegaja sem szimpatikusabb). A melypont a filmben az, amikor ket tavolra szakadt amerikai fohos a hot-dog utani epekedesuket osztja meg egymassal. (Egy szovjet filmben egy hasonlo helyzetben inkabb elmondanak [netan elenekelnek] egy verset - ami jol mutatja a ket orszag kulturaja kozti kulonbseget. Hiaba, kulonfele nepek vannak: ami az egyiknek Jevtusenko, az a masiknak lo'kolba'sz ...)
Minden hibaja mellett azonban a 2010 egy nagyon is tisztesseges film, szazszor erdemesebb a megnezesre, mint Avalon es a tobbi hasonlo mutans...
A jövé heti tévéújságban kétszer is olyat láttam, amire érdemes felhívni a figyelmeteket:
hétfőn, talán az MTV-őn késő este az Avalon című film lesz, ami nem azért érdekes, mert sci-fi, és modern (cyberpunk) témájú, hanem mert lengyel gyártmányú. Ezek ma is elől járnak!
kedden meg (vagy szerdán, nem emlékszem) ugyancsak este a kettesen a 2010. Második űrodüsszeiát adják. Roy Scheider és John Litgow, két kiváló színész és eredeti pofa - nem igazán rájuk szabott szerepekben...
Lem-mel (aki Kir Bulicsovot kovette) az utolso nagy kelet-europai sci-fi iro teleportalta magat egy jobb vilagba ... (A sors fintora, hogy amig o utalta a Tarkovszkij-fele Solaris adaptaciot, Lem-et az 1972-es szovjet film tette igazan ismerte a nagyvilagban - mint ahogy Arthur C. Clark is amolyan "futottak meg" iro maradt volna Kubrick Urodusszeia-ja nelkul. Nemhiaba mondta egy valaki, hogy film a legfontosabb muveszeti ag - hogy az kicsoda volt, ki lehet barchobazni :-)
Szoval ugy nez ki, a nagyok kozul mar csak Clarke es Ray Bradbury tartja a frontot - de amig ok elnek, addig ugy erzem, mintha a sci-fi aranykora meg mindig tartana...
Senki sem halhatatlan, a szó valódi értelmében, mégis mindenkinek akadnak olyan kedvencei a nagyvilágban, akik esetében valahogy abban reménykedünk, hogy ő talán mégis kivétel lesz. Nekem Lem ilyen volt. Már megtudhattuk, hogy ő nem azért a legbüszkébb magára, amiért mi annyira szerettük, de attól még a sci-fi klasszikusainak egyik legkiemelkedőbb alakja marad, a "keleti blokk" nyugaton is legsikeresebb alkotója e műfajban. Nyugodjék békében.
Hírforrás: AFP-FH/Lantos Rövidcím: Meghalt Stanislaw Lem világhírű író
Hír: Nyolcvannégy éves korában, krakkói otthonában elhunyt Stanislaw Lem. A világhírű lengyel sci-fi író halálhírét titkára jelentette be hétfőn, de azt nem közölte, hogy Lem mikor halt meg. Az író műveit több mint 40 nyelvre fordították le és 27 millió példányban adták el világszerte. Leghíresebb művéből, a Solarisból szintén világsikerű film készült, de több más alkotását is vászonra vitték.
Hadd kérdezzem itt: biztos, hogy a Pirx tévésorozat első részének is 'A vizsga' a címe? Nem csak a könyvbeli első fejezetnek? Ha biztos vagy benne, akkor persze elfogadom.
(Azért bizonytalanodtam el, mert a sorozat első epizódja legalább két regénybeli sztori keveréke, amiből csak az első szól a vizsgáról.)
Patkány-sárkány játék! Szuper novella! Simán meg lehetne filmesíteni, meg akármilyen formában folytatni, bővíteni, felturbózni. Az egyik legeredetibb ötlet, finoman, realisztikusan kidolgozva. Nagyon szeretem. Egy titkos kedvenc.
Akkor visszatérhetünk a méhes példádra. Olvastam már kísérletekről, amelyek arra vonatkoztak, hogyan lehetne a méheket betanítani vegyi szennyeződések vagy a növényzetet nagyobb területen károsító betegségek jelentésére. Ez olyan téma, amelyet a méhek is megérthetnének, és nekünk is hasznunkra lehetne, ha sikerülne betanítanunk őket. Márpedig a betanítás is egyfajta üzlet: te jelez, én ad ennivaló ajándék. Ilyenfajta kommunikációs kísérletre az intelligensebb lényektől mi is számíthatnánk. És nem szabad elfelejtenünk, hogy mi azért már ismerünk egy meglehetősen árnyalt és elvont kifejezési lehetőséget az egymás közötti kommunikációban, számunkra az idegeneknek mégiscsak könnyebb lehetne valami érthető nyelvet kidolgozni.
Ha jól, emlékszem, Patkány-sárkány játék címmel volt az Ötvenedikben egy novella, amelyben az emberiség a macskákat vonja be fegyvertársként egy számunkra érthetetlen és veszedelmes űrbéli ellenséggel vívott harcban. A történet szerint a macskák villámgyors reflexei és erős vadászösztöne volt az, ami miatt, alkalmas szerkezetek segítségével, az emberek által vezetett űrhajó fegyverkezelőiként váltak nélkülözhetetlenné.
"Jo esellyel a kovetkezo evszazadban mar az "emberiseg" tobbsege is mint szamitogepes szimulacio fog elni es letezni."
Nem tudok egyetlen egy bizonyítékot sem arra, hogy az emberiség nem egy számítógépes szimuláció már ma is. Vagy a világ lenne a szimuláció, és benne mi vagyunk a vírusprogram.
Nyilvánosan megkövetlek az alaptalan gyanúért; annyira régen olvastam már ezt (a másik kisregény jobban tetszett), hogy ilyen finomságokra már egyáltalán nem emlékeztem belőle.
Pedig biztosan megvan a közös beszédtémánk: táplálkozási ösztön, szenvedélyes örömkeresés, mérsékelt utódgondozási ösztön. Ja, és az ölés, nehogy kifelejtsem a tillA által említett novella pompás példázatát.
Vagy ha már annyira fejlettek, hogy elérték a Fejlődés Legmagasabb Fokát (ld. Kiberiáda), akkor ide sem jönnek.
A másik indexes "Orion" topikban olvastam az imént egy hozzászólásban, hogy létezik egy Harlekin nevű zenekarnak Orion űrhajó című száma. Az együttes honlapján egyelőre a dal szövegére találtam rá. Megosztom veletek - ítélje meg mindenki:
Orion Űrhajó
Hol vannak már a régi szép idők Műanyag űrhajók, Junoszt képernyők Az asztrometrián jelzik a veszélyt Mely a világra vár, ha Dieter nem segít
Szegecsekkel összetákolt űrhajók Benne nyugatnémet szabvány kapcsolók Százezer galaxis sötét mélye hív De a szerkezeti integritás csak 40%
Végezd el kérlek, végezd el kérlek A javításokat Csillogó ezüst, csillogó ezüst Szkafander alatt De oly hideg az Űr Az ember mindjár' meghülyül És oly goromba Sugározzatok a gépházba
Az ellenség a fegyverzetet szkennelte csakis És akárhogy is nézem ez nem egy nagy vaszisz Kérem ellenőrizzék a pajzsot még egyszer Mielőtt még beszippant egy újabb naprendszer
Szegecsekkel összetákolt...
Végezd el kérlek...
(a dalocska elvileg le is tölthető mp3-ban a site-ról, gyakorlatilag azonban nem, hibaüzenet jelenik meg)
A cím helyes. Az említett Nemere-regény (egész jó amúgy) fősztorija valóban az, de az egyik al-történetben szerepel a hivatkozott "hangyás" összefüggés.
Aktuális témánkat illetően hadd emlékeztessek mindenkit a nagyszerű, ám méltatlanul ritkán emlegetett Bertram A. Chandler kitűnő novellájára, amelyben szuperintelligens földönkívüliek fogságába kerül egy maroknyi ember, egyéb állatfajok képviselőivel együtt. Rájönnek, hogy nem elfogták őket, hanem pusztán begyűjtötték mint állatokat. És sehogy sem tudják jelezni "azoknak", hogy ők nem kutyák, nem méhek, nem poloskák. Akármit csinálnak ketrecükben, képtelenek a "galaktikus testvérek" figyelmét magukra vonni (hiszen a szomszédban a kutyák is vonyítanak, stb.). Végül elkeseredetten ülnek, az emberi faj intelligenciájába vetett hitük romjai közepette, mígnem valamelyikük egy odatévedő legyet agyoncsap, vagy már nem emlkszem pontosan) a ketrecbe keveredő egeret kalitkába zár. Summa summárum: hirtelen megjelennek az idegenek, bocsánatot kérnek, hogy eddig nem vették észre, tudatos lényeggel állnak szemben, természetesen mostantól minden más lesz... De hogyan jöttek rá? Ja, hát onnan, hogy csak egy értelmes lény képes másik értelmes lényt ok nélkül agyoncsapni/fogságba vetni. Happy end.
Tippancs, bocs, de nem lehet, hogy téves címet írtál? A Játszma kétmilliárdért (régi) emlékeim szerint egy a Földet veszélyeztető kisbolygó eltérítéséről szól. De tudom, hogy Nemerének volt egy kissé hosszúra nyúlt könyvsorozata a Népszava kiadónál, nem abban volt valami ilyesmi?
Stimmel, szerintünk a hangyák "kollektív intelligenciája" jóval alacsonyabb fokú, mint a miénk (noha a saját igényeiket legalább olyan jól kielégíti, megjegyzem), de mi, a "nagyok" hosszú ideje próbáljuk megérteni őket, vizsgáljuk a szokásaikat, együttműködésüket, kommunikációjukat. Persze általában nem vagyunk tekintettel rájuk, de tudunk róluk, látjuk őket. Vagy ha már nem vagyunk rájuk tekintettel, akkor ez már mindegy is?
Szól néhány sci-fi ilyenekről. Hol igen kisebbek, hol jóval nagyobbak. Ha találkozunk egy olyan néppel akik ugyanolyan fejlettséggel rendelkeznek, ugyanolyan kultúrájuk van, szinte ugyanúgy néznek ki, eltaposhatjuk őket mert csak hangya méretűek, mert ezt szoktuk meg? Nemere I.: Játszma kétmilliárdért Ennek fordítottjára is van példa.
Amíg nem távolodunk el hosszú időre vagy túlságosan a sci-fitől, szerintem itt nem leszünk offtopikok. A társaság majd megmorogja szépen azt, aki nagyon elbolyongott.
"McLane-ek meg egyebkent meg a szineket sem lattak..."
Tagadom! A Pallason mozgásképtelenné tett két robot programkapcsolóján a kék szín jelölte az Y18 értékű állást. :-D
"A magam reszerol amugy is ugy tartom, hogy csak mi vagyunk az egyetlen ugynevezett ertelmes lenyek a vilagegyetemben (ami szerintem tul kicsi ahhoz, hogy meg egy ilyen veletlenszeru bakloves letrejojjon). "
Találó élc, tetszik. De évtizedek óta figyelve az élet egyetlen eddig megismert alapformájának működését, meg tudom érteni azokat, akik szerint az emberi hülyeség törvényszerűnek látszik, a generációs fejlődésből elkerülhetetlenül következik. Majdnem minden, az emberinél alacsonyabb életforma a maga szintjén ugyanazokat a mozgató elveket mutatja, mint amelyek az emberi élet végletesen leegyszerűsített sémájaként összefoglalható lenne. Önvédelem, táplálkozási ösztön, kíváncsiság, agresszió, szenvedélyes örömkeresés, mérsékelt utódgondozási ösztön. Minden többi csak ezekből ered, vagy csak afféle lényegtelen ráadás, mint az álom vagy a ritmusérzék. Ám mivel soha nem láttunk még mást, nem csoda, hogy nem tudjuk elképzelni a dolgok másféle összekapcsolódását.
Lehet, hogy igazad van, és olyanok vagyunk csak, mint a molyok, amelyek szintén önteltséget érezhetnek, mondjuk, az amőbákhoz mérhető fejlettségük miatt. De azoknak, akik a lexikonokat írták, amelyekbe mi, molyok berágtuk magunkat, egyszer szintén kellett valahol ott tartaniuk, ahol most a molyok tartanak, úgy érzem. És akkor közöttünk másféle fejlettségi fokon állóknak is kellene lenni valahol. És egy moly, ha nem is értene egy halat vagy egy egeret, de legalább látná, az a sejtésem, látná, hogy ott valami mozog, valami, ami bizonyára veszélyes és kerülendő, de azonosítható. Na, hát én egy ilyen másféle lényt szeretnék már végre látni.
Tippancsnak bizony igaza lehet, az ember furcsa ösztönei között van rögzítve a mástól való félelem. Ahány pókot én már agyonütöttem, akár egy egész kolóniányi földönkívülit is kiirthattam már. Ám azért ha egyszerre felbukkanna a plafonon három pók, egy egyenlő oldalú háromszög csúcsain mozogva, én már tudnám, hogy ők tudnak rólam. De ilyet tudtommal még soha senki nem látott. Sem más hasonlót. És ha nálunk hatalmasabbak intelligenciák bukkannának fel itt, elvárnám tőlük, hogy legyenek annyira okosak, hogy legalább észrevegyenek bennünket. Viszont innen már tényleg nincs határa a fantáziálgatásnak, a sci-fi fele erről szól.
