Túl sok a megválaszolatlan kérdés (6.) - A régészet megválaszolatlan kérdései
2006-03-11 05:15:00
Arról már korábban is szóltunk, hogy a történelem rengeteg megválaszolatlan kérdést halmozott fel az emberiség előtt, és ezek száma egyre inkább nő. Sokszor olyan tárgyakat találnak a régészek, amelyek nem hasonlítanak semmire - legalábbis nem azokra a tárgyakra, amelyek az adott korra jellemzőek.
Úgy tűnik, mintha egyes leletek meghaladták volna a korukat, egyszerűen nem illenek bele a környezetükbe. De elképzelhető az is, hogy csak mi nem tudjuk őket hova tenni, ugyanis a XXI. század embere teljesen másként látja a világot. Nézzük át azokat a régészeti leleteket, amelyek megosztották a szakemberek véleményét.
1968-ban az Örmény SZSZK területén, Medzamorban egy körülbelül ötezer éves fémkohászati központot ástak elő szovjet régészek. A Science et Vie francia folyóirat leírása szerint a leletek még régebbi "gyári berendezésekre" épültek, ezek több évvel előbbre nyúlnak vissza az időben.
És találtak ott olyan tárgyakat is, amelyek a metallurgia-történészeket egyszerűen megdöbbentették: rugóval ellátott acélfogók lapultak a felsőbb rétegekben. Hogyan készítették ezt a fémet oly sok ezer évvel ezelőtt, és kicsodák?
A francia tudományos újság megkockáztatja azt az állítást, hogy Medzamort "olyan tudósok alapították, akiket egy régebbi civilizáció iskoláiban képeztek ki" és hogy ezek a rejtélyes emberek "tudásukat abban az ismeretlen és titokzatos korban szerezték, amely rászolgál a tudományos és ipari előtörténet elnevezésre".
Medzamor építői - amint erről számos fennmaradt bizonyíték tanúskodik - építészek, fémmunkások, csillagászok és más szakemberek voltak, akik teljesen tudatosan dolgoztak egy általunk ma még ismeretlen társadalom kötelékeiben. Minden jel arra mutat, hogy mielőtt a történelem Mezopotámiában "kezdetét vette" volna, másutt, mások már olyan szervezett társadalomban éltek, amely sok szempontból a maihoz hasonlított.
Hamburgban 1957 novemberében egy építkezés alapozásánál a földmunkagépek két emberi fejre emlékeztető hatalmas követ találtak. Mottes régészprofesszor a kövek és a lelőhely rétegének alapos vizsgálata után megállapította, hogy a leletek minden kétséget kizáróan emberi kéz alkotásai, vagyis szobrok. De olyan agyagrétegből kerültek elő, amelynek a kora 12 000 év! Ezen kívül a két férfiarc képmását, ha 120 fokkal elfordítjuk, azok női arccá változnak (természetesen csak így tűnik a szemlélőnek).
1938-ban a franciaországi Lussac-les-Chateux helység közelében egy barlangban vésett köveket fedeztek fel. A köveken levő rajzok a késői kőkorszakban keletkeztek. Koruk tehát 10-12 ezer év lehet. Ami elgondolkoztató: a rajzokon a nőket és a gyermekeket a mi korunknak megfelelő ruhákban ábrázolták! Az egyik nőalak például tengerészsapkát, nadrágot visel, combja magasságában zsebet látunk. A kőkorszaki emberek valószínűleg nem így öltözködtek?
A rejtélyes elődök létének egyik legbeszédesebb (és talán közvetlen) bizonyítéka az ún. antiküthérai lelet. Ezt egy i. e. I. században elsüllyedt görög hajó roncsai között találták századunk elején. Egy olyan - rézből készült - szerkezetről van szó, amely húsz különböző méretű összekapcsolt fogaskerékből áll. Rendkívül finom munka. Ha működésbe hozzuk, kettős csavarkerekek, körskála-mutatók és bonyolult-skálák mutatnak valamilyen értékeket és számokat.
A világhírű amerikai tudós, Derek J. de Solla Price is erős fenntartásokkal viseltetik a "hivatalos tudománynak" az emberi őstörténettel kapcsolatban hangoztatott álláspontjával szemben. A Yale egyetem fizikusa az antiküthérai leletet társaival együtt gondos vizsgálatnak vetette alá. A tárgyon levő ógörög nyelvű felirat szerint a szerkezetet i. e. 82-ben gyártották. (A hajó, mely fedélzetén vitte, i. e. 65-ben süllyedt el.)
Úgy tűnik, a gép segítségével bonyolult számításokat végezhettek kezelői: a Nap, a Hold és talán a bolygók mozgását is kiszámíthatták vele. Ugyanakkor nem hasonlít egyetlen akkori vagy későbbi planetáris modellhez sem - mondta a tudós.
A lelettel kapcsolatban más kérdések is felmerülnek. Teljesen valószínűtlen, hogy ez a gép a maga korában egyetlen példány lett volna. Vagyis - ha nem ez az egyetlen ilyen szerkezet, akkor el kell vetnünk minden eddigi elképzelésünket a korabeli görög technikáról. R. Chauvin, a párizsi Sorbonne tudósa egyik könyvében hozzáteszi, hogy az antiküthérai lelet kerekeinek fogai pontosan hatvan fokos szöget zárnak be. Ebből következik, hogy azt nem kézi munkával készítették (ennél ilyen pontosság elképzelhetetlen), hanem géppel állították elő! Ha pedig ilyen gépek léteztek, akkor nyilván tömegesen, de legalábbis nagyobb mennyiségben állították elő az "ókori számítógépet".
Viszont (mindeddig) soha sehol nem találtak sem ilyen gyártógépeket, sem a műszerből még egy hasonló példányt. Talán ezzel magyarázható, hogy a "hivatalos tudomány" tulajdonképpen nem foglalkozik az antiküthérai lelettel.
A polinézek ismerték a passzátszelet, ki is használták expedícióik során, a hazafelé vezető úton...a hajóik fából készültek, kata- és trimaránok formájában...ez áll szemben a sumérok partmenti nádhajóival...talán nem véletlen, hogy ők érték el a Húsvét-szigeteket (ők is csak egyszer), és nem a sumérok...
Ha a jégkor végi áradás az özönvízmítoszuk alapja, akkor sziget volt. Ha pl. 6-9 ezer évvel ezelőtti áradásból ered a mítosz, akkor nem kellett feltétlenül szigetnek lennie. Vannak adatok, amelyek nem szigetre, hanem hegyvidékes területre utalnak. De az indiai-óceáni elárasztott szigetvilág elmélet mellett szól, hogy a sumérek partraszállásuk után hegyvidékes területeken keresztül jutottak Mezopotámiába. Szóval a kérdés még messze nem tisztázott.
Lehetséges, hogy régen még több terület volt szárazföld volt de azt olvastam, hogy a legdélebbi városaik azért nem a mai tengerparton vannak, mert régen a part még északabbra volt mint ma csak feltöltődött. Persze attól még lezhet, hogy más területek azóta viszont lesüllyedtek.
A Perzsa-öbölbeli Bahrein szigeti sumér őshaza elmélet ellen szól az, hogy ez a sziget az áradás előtt nem volt sziget, mert az öböl nagy része akkor még szárazon volt. A későbbi korokban pedig már nem volt olyan özönvíz, ami ellephette volna Bahreint, s így a sumérek sem kényszerültek volna menekülésre.
Ez a térkép a sumérok idején fennálhatott kerskedelmi utakat ábrázolja. A sumérok gyakran hivatkoztak írásaikban hátrom rejtélyes helyre Dilmunra, Maganra és Meluhhára. Thor Heyerdahl 1978-ban a Tigris nádhajóval véghezvitt expediciójával próbálta bizonyítani, hogy a sumérok igenis remek nádhajókkal rendelkeztek és élénk kereskedelmi kapcsolatokat tartottak fenn Dilmunnal (Bahrein) Magannal (Omán ÉK-i része) és a távoli Meluhhával (Indus-völgy).
" A sumér-akkád vízözön történetéből talán arra lehet következtetni, hogy a rejtélyes eredetű sumérok egy Indiai-óceánhoz tartozó szigetről vagy szigetvilágról (hátságok) származhattak "
A sumérok legendáiban mindig felbukkan egy rejtélyes hely, Dilmun. Ők onnan származtatják magukat. Heyerdahl szerint ez a hely a mai Bahrein, de persze lehetségesnek tartok egy özönvíz által elpusztított szigetet is az Indiai-óceánon.
"Thor Heyerdahl ismerte az áramlatokat és a paszátszelet...a sumérok nem..."
Lehetséges, hogy a Sumérok is ismerték ezeket a dolgokat, nem lehet kizárni. Azon gondolkoztam - és lehet, hogy vad ötlet, - hogy mi van akkor ha a vizözön legendájuk /Gilgames eposz/ erről a feltételezett szigetről a szárazföldre való vándorlásukat irja le, - a vizözön közben - vagy utal rá...
A nádhajó vagy a tutaj nagyon ősi közlekedési eszközök lehetnek. Az egyiptomiak és a sumérok már valószínűleg fából ácsolt hajókkal közlekedhettek 5000 évvel ezelőtt. A legrégebbi, kb. 4500-5000 éves egyiptomi (pl. Kheopsz bárkája) hajók már teljesen kifinomult technikával készültek, s ezért valószínű, hogy az első fából ácsolt bárkák ennél még régebbiek.
Nincs rá bizonyíték, de a magdaleni kultúra képviselői a Golf-áramlat segítségével tengeri úton közlekedhettek a Nagy-Bahama pad és a Viscayai-öböl partvidéke között. A Bahamák, a Viscayai-öböl, majd visszaúton a Kanári-szigetek logikus, tengeráramlatokkal segített őskori tengeri útvonal lehetett.
A sumérok nem szűkölködtek ebben sem, bár kétségtelen, hogy a sumérokról elég keveset, hajózási technikájukról meg szinte semmit nem tudunk. Az özönvízmítoszuk, rejtélyes, magas szintű tudásanyaguk azonban felveti annak a nagyon komoly lehetőségét, hogy egy elárasztott indiai-óceáni hátságról(okról) származhattak, sok ezer évvel ismert mezopotámiai virágzásuk előtt.
Thor Heyerdahl ismerte az áramlatokat és a paszátszelet...a sumérok nem...nem csak a techniaki eszközök, hanem az évszázadokon át gyüjtött tudásanyag is nagyot nyom a latban, Kolombusz útját is az tette lehetővé, hogy a portugál expedíciók feljegyzéseiből kiszámította a passzátszelek évszakos irányváltozásait...
"A sumér-akkád vízözön történetéből talán arra lehet következtetni, hogy a rejtélyes eredetű sumérok egy Indiai-óceánhoz tartozó szigetről vagy szigetvilágról (hátságok) származhattak, amelyeket a jégkori olvadások elárasztottak. "
"Tehát lehet, hogy a Sumérok elvándoroltak mindenfelé...? Érdekes."
A sumér agyagtáblákon is fennmaradt az özönvízmítosz, amely lényegében azonos a bibliai történettel. A sumér nyelvben Zi uszudra, amiből később Um-napistim lett, majd héberül Noé volt az, aki megkapta az isteni figyelmeztetést az áradat közeledésére és a bárka megépítésére.
A sumér-akkád vízözön történetéből talán arra lehet következtetni, hogy a rejtélyes eredetű sumérok egy Indiai-óceánhoz tartozó szigetről vagy szigetvilágról (hátságok) származhattak, amelyeket a jégkori olvadások elárasztottak. A sumérok tehát kényszerűségből is jó hajósok lehettek...
Thor Heyerdahl kezdetleges nádtechnikával készített hajóival bebizonyította, hogy a korai időkben nemcsak a vízreszállás, de a globális óceáni kapcsolatok lehetősége is adva volt (pl. óceáni áramlatok segítségével is).
"Állítólag, a polinéziai kőemberek egyik, kopasz, tömzsi, kerek fejű, lapos orrú széles szájú típusa igen nagy hasonlóságot mutat a kerek szemű sumér szobrokkal, illetve néhány kopasz fejű és nagy szemű egyiptomi és közép-amerikai alkotásokkal."
Tehát lehet, hogy a Sumérok elvándoroltak mindenfelé...? Érdekes.
Állítólag, a polinéziai kőemberek egyik, kopasz, tömzsi, kerek fejű, lapos orrú széles szájú típusa igen nagy hasonlóságot mutat a kerek szemű sumér szobrokkal, illetve néhány kopasz fejű és nagy szemű egyiptomi és közép-amerikai alkotásokkal. A másik, hosszúkás arcú, kiálló orrú, keskeny ajkú, világos bőrű szobortípus pedig a szőke vagy vörös hajú ősárjákat ábrázolja, akik az Ujgur Birodalom szétesése után meghódították Indiát, Iránt és Európát.
A Húsvét-sziget a legnagyobb ilyen szoborpark. Thor Heyerdahl írta, hogy úgy sorakoznak egymás mellett, mint valami természetfölötti hadsereg.
Eleve Egyiptomhoz sincs joguk az araboknak, mert bitorolják, semmi közük és joguk az ősi egyiptomi fosszíliákhoz. Nem az övék. Nem arab nép élt ott, nem az ő földjük. Kopt föld. Az arabok elfoglalták és kiirtották az őslakosokat. Fujj...
Szerintem még ha erőszakos módszerei is vannak Hawassnak, igazavan. Nem tudom, hogy ma van - e olyan törvény v. nemzetközi egyezmény ami akadályozhatná, hogy visszakövetelje a régebben széthordott kincseket de szerintem igaza van, hogy azokat is vissza akarja szerezni amik akkor kerültek ki Egyiptomból amikor nem volt tiltott a leletek széthordása.
Azt, hogy a vandalizmustól /firkálás, egyéb rongálás/ hogyan lehetne megvédeni a régiségeket, nem tudom, de remélem találnak megoldást minél hamarabb...
Zahi bátyó is nyugodtan megizélhetné egyik-másik ősét... Valószínűleg a qrva életben se jutok el Egyiptomba, viszont így megnézhettem idehaza egy vándorkiállítást...
