No igen, ezzel csak azt akartam szemléltetni, hogy a kórokozóknak igenis nagyon nem mindegy, hogy valaki legyengült, alultáplált, elesett állapotú-e, vagy rendszeresen és legalább viszonylag egészségesen táplálkozik. Az ún. opportunista fertőzések pont azért tudnak haláleseteket okozni, mert az "áldozat" egészségi és tápláltsági állapota nem megfelelő. Az, hogy a modern társadalmakban nem a fertőzések, hanem az általad említett krónikus betegségek jelentik a fő halálokot, az jelzi, hogy a nyugati társadalmak élelmiszer-ellátása jó, és higiénés viszonyaik is megfelelőek - meg persze nálunk vannak antibiotikumok - bár szerintem antibiotikum ide vagy oda, nem sok modern társadalomban élő ember van, aki mondjuk hastífusz, kolera vagy pestis miatt szed gyógyszert. A fejlődő országokban viszont más a helyzet. Rosszak a higiénés viszonyok, rengeteg az alultáplált, elesett ember - ott éppen ezért a mai napig előkelő helyet foglalnak el a fertőző halálokok. A fertőző betegségek kialakulásában óriási szerepe van az életmódnak, és ebbe a táplálkozás legalább annyira beletartozik, mint a többi tényező. Ha szerencsétlen, alultáplált, felpuffadt hasú afrikai gyerekeket néz az ember a TV-ben, akkor azt hiszem, senki nem csodálkozik azon, hogy náluk gyakoribbak a fertőző betegségek, mint a hasonló korú, modern országokban élő gyerekek között.
Na, ez ismételten a mesterséges táplálás fontosságára hívja föl a figyelmet, ami elég elhanyagolt terület Magyarországon. (Én majd ezzel szeretnék foglalkozni.)
Az első kérdésedre a válaszom: A két srác akkoriban kb. 20 éves volt, kb. egyforma súlyúak (80 kg körül). Nem tudom, pontosan mit ettek, de azt mondták, igazából nem nézték, mit esznek, csak azt, hogy mindig ugyanazt és ugyanannyit egyenek. De azt hiszem, mindenki ismer olyan embereket, akik "képtelenek" hízni, vannak, akik sokkal kevesebbtől is elhíznak. Az elhízás egyéni alkat kérdése is - no meg persze életmódé. És hogy minek annyi vitamin? Erre is csak azt tudom mondani, hogy olvass utána a már annyiszor említett cikkekben. Nem az a lényeg, hogy kihalnánk, ha nem szednénk annyit, hanem az, hogy a "mega" dózis egészségügyileg jóval több várható haszonnal jár, mint kockázattal. Ma már egyre több vitaminról derül ki, hogy az RDA-hoz képest többszörös adagban nagy szerepe van krónikus betegségek megelőzésében, ugyanakkor a veszélyesnek ítélt adagok még a "mega" adaghoz képest is többszörös, esetenként több tízszeres adagok. (pl. C-vitamin esetében 2000 mg-ot minden kockázat nélkül be lehet szedni naponta, sőt, egyes orvosi ajánlások betegség esetén még 8-10 grammot is ajánlanak).
Azért kérdeztem egyébként, mert a jellemző, hogy pl. az antioxidánsok esetében beteg emberekre hivatkoznak, ahol is mondjuk, egy érrendszeri vagy cukorbetegnek a gyökterhelése nagyságrendekkel nagyobb, mint egészségeseknek.
Erre csak azt tudom mondani, hogy nézd végig a korábbi hozzászólásaimat - a Cenzúrázott egészség című könyv végén találsz több, mint 150 cikket, ezekben vizsgáltak egészséges és beteg embereket is egyaránt. Esetleg még egy érdekes honlap: http://lpi.oregonstate.edu/
Itt ha a Micronutrient Information Center linkre kattintasz, akkor a bal oldalon megjelenő menüből végigolvashatod az egyes vitaminokra vonatkozó ajánlásokat és vizsgálatokat is. A referencia cikkek beszámozva szerepelnek. Sőt, itt azt is megtalálod, hogy az egyes vitaminok mekkora adagig biztonságosak.
"A kórokozóknak meg tökmindegy, hogy valaki kövér, vagy sovány." Na, ebben biztos, hogy tévedsz. A kórházakban a mai napig az egyik leggyakoribb halálok a tüdőgyulladás - amit a betegek azért kapnak el, mert alultápláltak, mozgásképtelenek és legyengült állapotúak. A legyengülés, az elesettség, az alultápláltság óriási szerepet jászik abban, hogy valaki milyen és mennyi fertőző betegségben szenved. Az alultáplált ember kevesebbet mozog, ami kapásból óriási veszélyforrás, nem csak a fertőzések, hanem pl. a mély vénás trombózis szempontjából is. Ismétlem, nem vagyok történész, mi ezt még így tanultuk annakidején a gimiben, lehet, hogy te tudod jobban. Az I. világháború utáni példa viszont egyértelműen engem igazol, olvass utána bárhol, 1918-19-ben a spanyolnátha azért tudott több, mint tízmillió embert megölni, mert a háború legyengítette a fejlett országok gazdaságát és akadozott az élelmiszer-ellátás.
"A pestis először bolhacsípéssel jut az emberbe, utána már cseppfertőzés útján is terjed. Emellett, a patkánytetemek is terjesztik. A kórokozóknak meg tökmindegy, hogy valaki kövér, vagy sovány."
Én is úgy tudom, hogy a pestisnél szinte mindegy az immunrendszer állapota; vagy legalábbis nem az a meghatározó tényező.
Az sem biztos, hogy régen több vitamin volt a zöldségekben/gyümölcsökben, legalábbis a HVG-ben megjelent egy ilyen irányú teszt.
Mindenesetre nagyságrendileg nem volt több, és a Lenkei-féle vitaminok nagyságrendekkel térnek el a többi multivitamintól.
(érdemes kiszámolni, hogy hány tonna zöldséget - gyümölcsöt kellene megenni hogy annyi vitamint vigyünk ben, amennyi egy "közepes" Lenkei-féle vitaminban van..)
"szóval valaminek csak kellett lennie a 14. században, ami néhány, korábbi kitörésekkor elszigetelt eseményből az egész kontinensre kiterjedő pandémiát csinált "
A VI. századi pestisjárvány gócpontja Kelet-Afrika volt, a XIV. századié a Góbi sivatag.
Mindkét esetben erős szárazság pusztított, amely kiűzte hagyományos élőhelyeikről a patkányokat, és velük együtt a rajtuk élősködő bolhákat. A pestis először bolhacsípéssel jut az emberbe, utána már cseppfertőzés útján is terjed. Emellett, a patkánytetemek is terjesztik. A kórokozóknak meg tökmindegy, hogy valaki kövér, vagy sovány.
Annyi kérdésem lenne, hogy mikor a megadózis jótékony voltát vizsgálták, akkor egészséges vagy valamilyen betegségben szenvedő embereket vizsgáltak? Ha egészségeseket, akkor mi alapján állapították meg, hogy a megadózis hatékony?
Miket ettek az évfolyamtársaid és? (mert enélkül ez a példa értelmetlen) No meg milyen súlyúak, neműek, életkorúak voltak?
Kicsit úgy hangzott, mintha az egészséges táplálkozás nem is volna olyan fontos és befolyásoló (mondjuk az orvosok körében sem vmi elterjedt dolog ez...), pedig ez szerintem nagyon nem így van.
Oké, akkor átfogalmazom. Igen, a járványokat nem közvetlenül az alultápláltság, hanem a Yersinea pestis, rhinovirus, stb. okozza... de: Ahogy magad is megfogalmaztad, a legyengült, rosszul táplált emberekben rosszabbul működik az immunrendszer. Ami a 14. századi pestisjárványt illeti, nekem még ezt tanították annakidején történelemből (mármint azt, hogy a mezőgazdasági válság miatt kevesebb volt az élelem és ez jelentősen hozzájárult a pestisjárványokhoz). Azért azt el kell ismerd, hogy pestis mindig is volt, de valami miatt a 14. században pandémia lett belőle - márpedig kereskedelmi útvonalak, patkányok, bolhák, egyéb, a betegségeket vektorként terjesztő rovarok máskor is voltak - szóval valaminek csak kellett lennie a 14. században, ami néhány, korábbi kitörésekkor elszigetelt eseményből az egész kontinensre kiterjedő pandémiát csinált - és amennyire én tudom, ez az alultápláltság volt. Persze nem vagyok történész. Az I. világháború után spanyolnátha esetében az összefüggés egyértelmű. Ha nem lett volna I. világháború, nem halt volna meg annyi ember influenzában.
doki szerint: "Az egyik legismertebb példa a nagy 14. századi európai pestisjárvány. A 14. században a Föld egy kisebb lehűlésen esett át (mini-jégkorszakon), ezért az európai mezőgazdaság rosszabb teljesítményt nyújtott, mint a korábbi századokban - az így kialakult minőségi és mennyiségi élelmiszerhiány, valamint a rossz higiénés viszonyok miatt terjedt el a pestis, amibe gyakorlatilag Európa lakosságának jó fele-harmada bele is halt."
Az igazság ezzel szemben: "Európában az első nagy pestisjárvány 540 után dúlt, miután egy kb. 535-ben globális éghajlatváltozás miatt a pestisbaktériummal fertőzött rágcsálók Kelet-Afrikából északra vándoroltak.[1] Ekkor, például Konstantinápoly 500 000 lakójából kb. 100 000 maradt életben. „Der Doktor Schnabel von Rom” – Doktor csőr Rómából (Paul Fürst gravírozása). A csőr egy korabeli maszk volt, melybe fűszereket, gyógynövényeket helyeztek. Úgy gondolták, ez megvéd a fekete haláltól. „Der Doktor Schnabel von Rom” – Doktor csőr Rómából (Paul Fürst gravírozása). A csőr egy korabeli maszk volt, melybe fűszereket, gyógynövényeket helyeztek. Úgy gondolták, ez megvéd a fekete haláltól.
A járvány a 14. században újból kitört Európában, kisebb-nagyobb hullámai még a 17. században is pusztítottak. Az európai lakosság egyharmada pusztult el ez idő alatt. A legnagyobb európai pestisjárvány 1347–1353 között zajlott, miután 1346-ban a genovaiak Krím-félszigeten található Kaffa erődjébe az ostromló kipcsákok – egyfajta biológiai fegyverként – katapultjaikkal számos pestises hullát lőttek be. A Kaffából elmenekülő hajókon a pestis eljutott Konstantinápolyba majd Velencébe, Messinába, Genovába és Marseillebe, és onnan terjedt az európai kontinens belsejébe, illetve a tuniszi kikötő révén Észak-Afrikába.
A pestis elterjedésének oka az volt, hogy a főbb kereskedelmi útvonalakon árukat szállító kereskedők hajói patkányokat (és bolhákat) rejtettek. Így a patkányok az emberek otthonába is beköltöztek, és megfertőzték az ott élőket. Nagyon sok ember lett áldozata a fekete halálnak. "
A pestist nem az alultápláltság okozza, hanem a Yersinia pestis nevű baktérium. (Lásd a Wikipédia szócikkét itt).
Abban persze igazad van, hogy az alultáplált ember szervezete nehezebben küzd meg a betegségekkel, de a spanyolnáthát is elkapja a jól táplált ember is, és az, hogy ki éli túl, nem a jóltápláltságon múlik, hanem az immunrendszeren. A kettő pedig nem ugyanaz. Az immunrendszer adott, persze a működéséhez kellenek a vitaminok is, de csak vitaminokkal elsősorban a vitaminhiányos betegségeket lehet gyógyítani.
Megmondom őszintén, engem egyáltalán nem érdekel se a szcientológiai egyház, se az, hogy Dr. Lenkei a tagja. Nem ismerem személyesen, így nem tudom, mik a céljai, motivációi, de abban majdnem biztos vagyok, hogy a vitaminjait inkább nyereségvágyból, mint "embertársai iránt érzett szeretetből" forgalmazza. Ettől függetlenül a könyveiben sok igazság van - amennyire vissza tudok emlékezni, a Cenzúrázott egészségben egy szó sem esik a szcientológiai egyházról - persze lehet, hogy nem jól emlékszem, már jó két éve olvastam a könyvet. Mivel az OÉTI, az OGYI és az ÁNTSZ bevizsgálta a termékeit, és ezek alapján a termékeken szereplő vitaminok tényleg benne vannak a termékekben (pont ezért akarják most őket betiltani), ezért szerintem érdemes őket szedni - a szcientiológiával meg egyszerűen nem érdemes foglalkozni.
Nagyon köszönöm a választ, sok mindenben megerősítetted az általam gondoltakat! Én egy táplálékkiegészítőket forgalmazó cég vitaminját szedem. A napi ajánlott adag egy szem, de én kettőt vagy hármat veszek be. Igaz, még így sem éri el talán a Lenkei féle vitamindózist, de nekem bevállt. A Lenkei vitaminnal az a bajom, hogy nem vagyok hajlandó a szci egyházat támogatni. Én bizony veszem a fáradtságot és máshonnan szerzem be a vitamint. Tudom, sokan ezen nem problémáznak és nem értik ilyenkor az érveimet, de ezeknek az embereknek még nem volt tapasztalatuk ezzel a szervezettel. A valláshoz semmi közük, ez egy Istentelen szervezet. De mindegy, mindenki tegyen belátása szerint, ez magánügy. Azért arra kíváncsi lennék, hogy mi volt Lenkei indíttatása a vitaminok irányába anno? Szerintem az, hogy az egyház előírja a magas dózisban történő fogyasztásukat és mellesleg egy jó biznisz, nem pedig az, hogy beteg embertársain segítsen...
Az biztos - és ezt a világ valamennyi élelmiszerügyi hivatala elismeri - hogy régen a táplálék jóval több vitamint tartalmazott. Hogy pontosan mennyit, azt nem tudni, de egyes vitaminokból mára csak 10-20% maradt. Néhány száz évvel ezelőtt az emberek eleve másképp étkeztek, kevesebb húst és jóval több zöldséget, gyümölcsöt ettek, mivel az állattartás ugyanakkora területen kevesebb élelmiszert állított elő, mint a növények termesztése. Azt biztosan tudjuk, hogy bizonyos járványokat egyértelműen a rossz táplálkozás okozott. Az egyik legismertebb példa a nagy 14. századi európai pestisjárvány. A 14. században a Föld egy kisebb lehűlésen esett át (mini-jégkorszakon), ezért az európai mezőgazdaság rosszabb teljesítményt nyújtott, mint a korábbi századokban - az így kialakult minőségi és mennyiségi élelmiszerhiány, valamint a rossz higiénés viszonyok miatt terjedt el a pestis, amibe gyakorlatilag Európa lakosságának jó fele-harmada bele is halt. Az első világháború után szintén a táplálkozás hiánya miatt terjedt el Európában a spanyolnátha (influenza), ami egyébként egy banális betegség, mégis több ember halt bele, mint amennyi a háborúban elesett. Az is biztos, hogy a fejlett társadalmakban a születéskor várható élettartam többek között a fejlődő országokéhoz képest jóval jobb élelmiszer-ellátottság következménye is. Persze itt még egy sor más körülmény is közrejátszik (oltások, szokások, életmód, stb.), de a táplálkozás nagyon fontos tényező. A vitaminokkal kapcsolatban az egyetemen a "tradicionális" álláspontot tanítják, igaz, pl. a C-vitaminnal kapcsolatban az utóbbi években "enyhült" a helyzet. Ma már a 60 mg nem szigorú határ, a legtöbb orvos elismeri, hogy stresszes, embert próbáló időszakokban, megfázáskor vagy helytelen életmód esetén ez az adag akár több száz milligrammra is nőhet. A hivatalos ajánlás egyébként az, hogy egy 19 évesnél idősebb felnőtt férfi naponta 2000 mg-ot is bevehet, anélkül, hogy bármilyen egészségügyi kockázatot is vállalna ezzel. (én 1500 mg-ot szedek) Sőt, ma már egyre több orvosi kör elismeri, hogy betegség esetén akár a 8-10 mg se sok. A többi vitamin esetében azonban egyelőre az RDA az uralkodó orvosi álláspont. Igaz, ami igaz, rengeteg study, kutatás jelent meg az utóbbi két évtizedben ebben a témában, sok esetben ellentétes eredményekkel. Az egyéni biokémia tényleg hihetetlen változásokat okozhat. Nekem volt két évfolyamtársam, akik "önkísérlet" címén egy évig mindig ugyanazt ették (tényleg hajszálpontosan ugyanazt, ugyanakkora mennyiségben), kb. egyforma testsúlyról indultak, de az év végére az egyik hízott 15 kilót, a másik fogyott 5-öt. Szóval nincs két egyforma ember, valóban, vannak, akik minden egyéni és környezeti egészségügyi hátrány ellenére akár 90-100 évig is élnek, vannak, akik egészséges életmód mellett sem érik meg a 40-et. Mai ismereteink szerint az emberek egészségét legalább 35%-ban alkati elemek határozzák meg (összehasonlításképpen, az orvostudomány ugyanebben a felmérésben csak 11%-os hatást képvisel).
Kedves Label81! Arra lennék kíváncsi, hogy régen, amikor még nem tudtak vitaminokat gyárilag előállítani, sőt, még azt sem tudták, hogy léteznek ilyenek, akkor hogy tudott optimális mennyiséget magához venni az ember? Lehetséges, hogy a táplálék akkor még sokkal nagyobb vitamintartalommal rendelkezett? Vagy ha nem, akkor a vitaminhiánynak tudható be a korai halálozás, illetve a sok járvány? Amúgy magam is szedek vitamint, igaz nem Lenkeit, de úgy érzem, hogy nagyban hozzájárul a jó közérzethez. Kíváncsi lennék, hogy te, mint orvos, hogy látod ezt a kérdést, illetve hogy az egyetemen mit tanítanak a vitaminokkal kapcsolatban?
Egyébként nagyon egyet értek abban, hogy nem lehet az, hogy mindenkinek univerzálisan egyfajta dolog használ. Én akármilyen reform étrenden vagyok már évek óta, egyszerűen ez önmagában nem elég. Vitamin nélkül nem tudok megúszni egy telet megfázás nélkül és a tavaszi fáradtság is utol ér. Viszont ismerek olyan embert, hogy egy picit sem figyel oda az étkezésére és vígan eszik mindenféle tartósítószeres és finomított ételt. Makk egészséges és ráadásul mindkét tehrhességét úgy csinálta végig, hogy egy gramm vitamint nem szedett mellette, még vasat sem, mert annyira jók voltak az értékei! Szerintem létezik olyan, hogy valakinek alkatilag jó a felszívódása, ezért nincs szüksége vitaminokra. De nem vagyunk egyformák és valakinek pont a vitamin segít, sőt van olyan, akinek csak a nagy dózis. Épp ezért kár ezen vitatkozni, szerintem...
Az A vitamin egy speciális helyzet, mert itt az optimális mennyiség könnyen megállapítható: 0 mg.
A trükk az, hogy az A vitamin előanyagát, béta-karotint, magyarul sárgarépát kell enni, és a máj épp annyit alakít át A vitaminná, amennyire a szervezetnek szüksége van. A szervezet pedig szépen jelzi, ha már több nem kell: a sárgarépa íze, látványa undort, csömört vált ki. Ezt a reflexet gyümölcscentrifugával egy bizonyos szintig be lehet csapni.
Amit mond, az teljesen igaz, de én ezt csak azért mondtam, hogy érzékeltessem: az, hogy önmagában nőtt a halálozás egy csoportban, még nem bizonyíték semmire. Főleg akkor nem, ha több, mint 700 studyból csak 68-at választanak be a vizsgálatba. Az kevesebb, mint 10%! Ez kb. olyan, mintha be akarnám bizonyítani, hogy a Trabant gyorsabb a Porschénél, ezért bevizsgálnék 100 olyan esetet, amikor Porsche meg Trabant ment egymás mellett, és ha találnék 10 olyat, amikor a Trabant megelőzte a Porschét, akkor ez alapján egyértelműen bizonyítottnak vélném, hogy a Trabant igenis gyorsabb a Porschénél. Az már nem érdekel, hogy az adott esetben mért ment gyorsabban a Trabant - például lehet, hogy azért, mert a Trabant nem tartotta be a sebességkorlátozást, a Porsche meg igen. Ha nagy számú, nagy embertömeget vizsgáló klinikai kísérletek adatait elemezzük, akkor nem túl szabályos eljárás a vizsgálatok több, mint 90%-át kizárni - az egésznek olyan "hatása" van, minta direkt csak azokat válogatnánk össze, ami a számunkra kedvező véleményt támasztja alá - márpedig szerintem itt pontosan ez történt.
Ebben a kérdéskörben én most két cikket tárgyalnék:
Az egyik:
The Carotene and Retinol Efficacy Trial (CARET) to prevent lung cancer in high-risk populations: pilot study with cigarette smokers.
Íme az abstractja (kivonata)
In preparation for a phase IV lung cancer chemoprevention trial, we conducted a pilot trial of beta-carotene and retinol in high-risk smokers. Eligibility criteria were ages of 50-69 years, a smoking history of at least 20 pack-years, and either being a current smoker or having quit within the past 6 years. Participants were recruited by mailing an interest survey to 29,928 age-selected members of King County Medical Blue Shield. We randomized 1,029 women and men to one of four intervention arms: placebo, retinol, 25,000 international units/day; beta-carotene, 30 mg/day; or retinol plus beta-carotene. Participants were followed for side effects and adherence every 2 months either by a telephone call or a clinic visit. Blood was sampled for retinoid, carotenoid, and liver function analyses annually. beta-carotene and retinol were well tolerated during the follow-up period, which had a median of 1.5 years and a maximum of 3.3 years. Yellowing of the skin was seen in both beta-carotene arms. No differences were seen among arms or over time in incidence or severity of the other 15 monitored symptoms and signs or in serum liver function tests. Adherence was good: 83% of participants remained active on study at 1 year and 75% at 2 years. Serum beta-carotene increased from a prerandomization median concentration of 170 to 2100 ng/ml after 4 months of supplementation, and retinyl palmitate median levels more than tripled.
Röviden itt annyi történt, hogy nagy rizikófaktornak kitett (erős dohányos) embereknek (összesen 1029 embernek) napi 25.000 NE A-vitamint (ez a "mega" adag két és félszerese) vagy 30 mg béta-karotint vagy placébót vagy a fenti adagban béta-karotint és A-vitamint adtak. (a béta-karotin az A-vitamin "prekurzor" vegyülete, ez azt jelenti, hogy a béta-karotinnal önmagában nincs ismert élettani hatása, de belőle egy humán enzim képes A-vitamint "gyártani") Ebből az derül ki, hogy a legsúlyosabb mellékhatások a bőr sárgás elszíneződése volt, ez egyértelműen a béta-karotinnak és nem az A-vitaminnak tudható be, mivel csak a béta-karotinnal kezelt csoportban jelent meg, a csak A-vitaminnal kezelt csoportban nem. (a béta-karotin "hírhedten" erőteljes szerves színanyag) A fent említett négy terápiás eljárás egyébként jól tolerálható volt a betegek esetében (15 különböző tünetet és több májkémiai paramétert is folyamatosan vizsgáltak), a placébóhoz képest semmilyen különbség nem volt a béta-karotinnal és/vagy A-vitaminnal kezelt csoportban.
A vizsgáltot kiterjesztették azbeszt-expozíciónak kitett emberekre is:
The beta-carotene and retinol efficacy trial (CARET) for chemoprevention of lung cancer in high risk populations: smokers and asbestos-exposed workers.
CARET is a multicenter, two-armed, double-masked randomized chemoprevention trial in Seattle, Portland, San Francisco, Baltimore, Connecticut, and Irvine, to test whether oral administration of beta-carotene (30 mg/day) plus retinyl palmitate (25,000 IU/day) can decrease the incidence of lung cancer in high risk populations, namely, heavy smokers and asbestos-exposed workers. The intervention combines the antioxidant action of beta-carotene and the tumor suppressor mechanism of vitamin A. As of April 30, 1993, CARET had randomized 1,845 participants in the 1985-1988 pilot phase plus 13,260 "efficacy" participants since 1989; of these, 4,000 are asbestos-exposed males and 11,105 are smokers and former smokers (44% female). Accrual is complete everywhere except Irvine, which was the last center added (1991), and the safety profile of the regimen to date has been excellent. With 14,420 smokers, 4,010 asbestos-exposed participants, and 114,100 person-years through February 1998, we expect CARET to be capable of detecting a 23% reduction in lung cancer incidence in the two populations combined and 27, 49, 32, and 35% reductions in the smokers, female smokers, male smokers, and asbestos-exposed subgroups, respectively. CARET is highly complementary to the alpha-tocopherol-beta-carotene study in Finland and the Harvard Physicians Health Study (beta-carotene alone) in the National Cancer Institute portfolio of major cancer chemoprevention trials.
Ebből kiderül, hogy a kutatók állásfoglalása szerint (igaz, a vizsgálat még nem zárult le) a fenti terápiás dózisok legalább 23%-kal csökkentik a tüdőrák előfordulását. (sőt, ha valaki elolvassa a fenti abstractot, abban 27, 32, 35, sőt, megdöbbentő 49%-os csökkenés is várható egyes csoportokban (a 49% pl. dohányos hölgybetegek esetében) - ez azt jelenti, hogy bár a vizsgálat nem zárult le, az eddigi adatok alapján ilyen arányú javulás várható.
De hallgassuk meg az ellenvéleményt is - íme egy cikk, ami szerint növekszik a tüdőrák aránya:
Beta-carotene increases lung cancer incidence in cigarette smokers.
Clinical trials were designed to validate the protective effect of beta-carotene in populations of cigarette smokers at high risk for lung cancer development. Strikingly, an increase in lung cancer resulted following beta-carotene supplementation in two separate studies in Finland and the United States. These trials were conducted without any evidence that beta-carotene prevents lung cancer in animal models.
Szerintem alapvető különbségek vannak a két cikk szavahihetőségét illetően (mindkettő pubmedes, a pubmed egy orvosi szakkcikkgyűjtő hálózat).
Először is a második study csak béta-karotint vizsgált.
Másodszor a második studyban semmilyen konkrétumról nem számolnak be, csak annyit mondanak, hogy Finnország és az USA kutatói ezt meg ezt találták - azt nem mondják, hogy pontosan milyen módszerrel, milyen dózisban, milyen betegeken, milyen vizsgálatok alapján dolgoztak - egyszerűen kijelentik, hogy vizsgálták a kérdést, és erre jutottak. Megmondom őszintén, ha én egy szaklap auditora lennék (ők döntik el, mi juthat be a lapba és mi nem), ezt egyszerűen nem fogadnám el. Nem reprodukálhatóak az eredmények, vagyis nem lehet megismételni a kísérletet.
Az utóbbi cikket egyébként a National Cancer Institute, vagyis az USA nemzeti rákbetegségekkel foglalkozó orvosi intézete közölte.
Szóval, ha engem kérdeznek, én inkább az első cikknek (cikkpárnak) hinnék - ez alapján pedig egyértelműen csökken az esélyem arra, hogy tüdőrákban haljak meg, ha "mega" dózisú A-vitamint szedek. Nem tudom, a Pauling Intézet miért gondolja úgy, hogy az A-vitamin növeli a tüdőrák kockázatát, de nem akartam a nyilatkozatukból bármit is kihagyni.
"Vagyis pl. ha valakit elütött az autó, az szerintük azért volt, mert az RDA adagnál nagyobb adagban szedte a vitamint. "
Ha valakinek a túlzott vitaminszedés miatt koncentrációs zavarai vannak, vagy az érzékszervei tompulnak, vagy nőnek a reakcióidői, akkor bizony a vitaminokkal való visszaélés miatt ütötte el az autó.
Ezt a vizsgálatot hagyjuk. Szerintem egyszerűen csalás az egész. Korábban már írtam erről, a következőről van szó: a Koppenhágai Egyetem kb. 230.000 embert adatait tartalmazó, összesen 748 vizsgálat adatait elemezte, vizsgálva, hogy hogyan változott az elhalálozás a vitamin excesszív adagban szedők esetében. A vizsgálat azt találta, hogy bizonyos vitaminfajtáknál az excesszív adagot szedők között akár 16%-kal nőhet a halálozás... Csakhogy: A 815 bevizsgált vizsgálatból több, mint 700-at kapásból elutasítottak, mert 403-ban nem halt meg senki (vagyis csak azokat a vizsgálatokat vették figyelembe, ahol az eredmény szempontjából "kedvezően" alakultak a statisztikák) Azt egyáltalán nem vizsgálták, hogy van-e ok-okozati összefüggés a halálozás és a vitamindózis között. Vagyis pl. ha valakit elütött az autó, az szerintük azért volt, mert az RDA adagnál nagyobb adagban szedte a vitamint. Ezek alapjám szerintem egyértelmű, hogy ez a vizsgálat részrehajló, és nem tekinthető tényértékűnek. A Pauling Intézet ezt írta a vizsgálatról: “The “meta-analysis”... which is a statistical analysis of previously published data, looked at 815 antioxidant trials but included only 68 of them in its analysis, and two of the studies excluded – which were published in the Journal of the National Cancer Institute and the prominent British medical journal Lancet – found substantial benefits and reduced mortality from intake of antioxidant supplements. If these two large studies had been included, none of the reported effects on increased mortality would have been significant, with the exception of the effects of beta carotene. And the research showing a higher incidence of lung cancer in smokers who take supplements of beta carotene or vitamin A is old news, that’s been known for many years. Very high doses of vitamin A are known to have multiple adverse health effects.”
Magyar fordításban ez annyit tesz: "A "meta-analízis" során, ... ami a korábban már kiadott adatok elemzését jelenti, összesen 815 antioxidánsokkal foglalkozó klinikai vizsgálattal foglalkoztak, de csak 68 vizsgálat adatait elemezték, és ezekből további kettőt elutasítottak - ezek a Journal of National Cancer Institute című lapban és a kiemelkedő jelentőségű brit orvosi lapban, a Lancetben jelentek meg, márpedig a két cíkk jelentős előnyöket és csökkent halálozást állapított meg az antioxidáns étrendkiegészítőkkel kapcsolatban. Ha ezt a két nagyszabású vizsgálatot is bevizsgálták volna, akkor a fent leírt megemelkedett halálozás nem jelentkezett volna, kivéve a béta-karotin esetében. Márpedig az, hogy a dohányosokban a béta-karotin vagy A-vitamin szedése növeli a tüdőrák előfordulását, már évek óta ismert. Az A vitamin extrém magas adagjai (erről már írtam korábban, 300.000 NE egységnél kezdődnek a problémák) ismerten egészségügyi problémákat okoznak."
