A Balaton déli partján létezett, a török hódoltság korában magyar végvárként működő fonyódi"Fácános" végvárának a feltárása után rekonstruálták a védőművét. Minden tiszteletem az építőknek, de ezt nem tudom a "kerítés" szónál többre értékelni.
Gyula váránál sokkal többet várok a palánképítőktől!
Tudom, tudom palánkfal volt, valószínűleg anyagi okokból építették úgy eredetileg is. Egyébként az akácfa is jól bírja az idő múlását, 30 év körül van mire tönkremegy.
Így elnézve a makett képét azt gondolom, hogy kőből a víz közelsége miatt nagyon drága lenne (alapozás). Megoldható persze, mert ezelőtt párszáz évvel is építettek vízbe, de drága. A műanyag nekem megfelelne.
Hát ez érdekes, vajon hová rakták az eredeti ágyúkat a brittek?
De visszatérve a Topik váras témájához, mivel nem rajtam múlik, hogy miből építik meg a gyulai külsővár palánkfalát, csak izgatottan tudom várni a végeredményt.
Lehetne műanyagból is a palánkfal. Végül is egész élethűre is meg lehetne csinálni. Tudom, tölgyfa élethűbb lenne, de az nagyon drága és még gondozni is kell, tehát esélytelen. A semminél a műanyag is jobb. Mellesleg amikor jártunk Londonban akkor szerettem volna megnézni Porthmouth-ban a Victory-t, Nelson zászlóshajóját. El is mentünk (Azóta tudom, hogy nem csak fapados repülő hanem fapados busz is létezik, a jegyet a barátom kinn dolgozó fia intézte. Normál jegy 55 Font, fapados jegy 10 Font) és nagy meglepetéssel tapasztaltam, hogy a hajó összes ágyúja vékony bádoglemezből van. Ha a britek a nemzeti ereklyéjükön használhatnak utánzatot, akkor mi is.
Én azt várnám el a közel jövőbeni építőktől, hogy minimum egy rövidebb szakaszon korhű palánkfalat húzzanak fel -- tehát tölgyfa gerendákat leverve a talajba több sorban, majd a közeit agyaggal letapasztva alakítsanak ki egy járószintet -- ahová természetesen az érdeklődő is felmehetne. Míg a "Szigeterőd többi várfalát legalább jelzésértékűen mutassák be, kerítsék körbe.
Valóban, amit Szigetvárnál, a jelenlegi kőből és téglából megépített várnál nem lehet bemutatni -- a nagy ostrom idején meglévő palánkfalat -- azt a gyulai külső vár esetében elegendő hely révén megtehető. Persze a palánkfal folyamatos gondozást igényel, úgy mint a hódoltság idején.
Mivel ezeknek a falaknak nyomuk sem maradt, ezért kéne látható formában is megjeleníteni, ha már ilyen kivételesen szerencsésen megmaradt Gyulán a helye. Gyerekek, felnőttek személyesen szerezhetnének élményt, így nem csak szakkönyvekben láthatnák (néhányan.) Ez Gyula "testvérvára", Szigetvár ostromának is méltó emléket állítana. (Arra gondolok, hogy a formáján kívül sok köze nincs a most látható Szigetvárnak ahhoz, ahol Zrínyiék talán -még az egri diadalt is beszámítva-a várháborúk legkiemelkedőbb katonai teljesítményét nyújtották).
Ma ebéd után elmentem egy barátomhoz, hogy megünnepeljük a karácsonyt, az Ó-Esztendőt múltát, a születésnapomat {szigorúan a 20.!} és előszilveszterezzünk. Sokat beszélgettünk {na, jó ittunk is!} mikor megkérdezte, ismerve a hobbimat: vannak-e váras bélyegeim? Mondom neki: nincsen, mire ő: most már van! és átnyújtott egy magyar váras bélyegsort, azzal a megjegyzéssel, hogy sajnos Somló vára neki sincsen meg.
Rögtön eszembe ötlött, hogy ezeket a váras bélyegeket felrakom a Topikba, rejtvényként.
De nem elég kitalálni, hogy mely várakat ábrázolja! Csak azt fogadom el
TELJES MEGOLDÁSnak, aki leírja, hogy annak idején mennyibe került az adott bélyeg?
Igazad van, hogy a török hódoltság idején a "magyar módra" készített palánkvárak kulcsfontosságú szerepet játszottak. Mind a magyarok, mind a törökök a robotban összehajtott pórnépekkel készítették el ezeket a palánkvárakat. A földbe döngölt vaskos tölgyfa gerendák cölöpsora közé döngöltek agyagos földet. Kívülről vesszőkkel vagy vas ácskapcsokkal rögzítették a palánkfalat. Többféle változatát ismerték, a gyöngébbtől az erősebb kivitelig.
A Vaskapu-vízierőmű gátján csak átrobogtunk az autónkkal. Félelmetes élményt jelentett, hogy jobb oldalról láttam a vízszintet, míg balról valahol a mélységben csillogtak a Duna hullámai.
Az üggyel kapcsolatban csak annyit kérdeznék, hogy a hely is megvan a felújítandó részhez?
Alapvetően igen. Éppen az a különleges Gyulán, hogy nem épült be-a kastély kivételével- a vár helye (nem is értem, hogy miért csak most végzik az ásatásokat.) Maga a területrendezés, a védőművek-részleges-újjáépítése önmagában nem is biztos, hogy többe kerül, mint egy sziklai kővár újjáépítése. A képbe "csak" a fürdő zavar be, az át kell építeni.
-Egyébként szerintem erkölcsi kötelességünk egy fa/föld védőműves várnak a bemutatható élményt adó újjáépítése, hiszen ilyen erődítményeken dúlt a török háború döntő része. (Még ha a leghíresebb -Eger- kővár is.)
Megnéztem a térképen, gyanús, hogy nincs meg minden szükséges hely. Panziók, meg hasonlók útban lehetnek. Kisajátitásnak meg nem biztos, hogy örülnek majd.
Gyulán mikor kellene indulnia az újjáépítésnek? Miért annyira titkos minden,ami a Nemzeti várprogrammal kapcsolatos? Itt most nem a két-három évvel ezelőtti hírekre gondolok..
... túl későn tudtam meg, hogy Turnu-Severin magyarul Szörényvár. Elmentünk mellette, pedig mindig szerettem volna megnézni...
Kívánom, hogy a jövőben sikerüljön megnézned Szörény {ro: Turnu-Severin} várát, amelynek báni tisztsége Hunyadi Jánosnak az első lépcsőfokot jelentette annak idején a középkori ranglétrán. Jómagam még 2007-ben jutottam el a Duna-menti végvár romjaihoz. De mivel azóta restaurálták rogyadozó falait, hát ismét felkeresendő úti célnak számít.
