Én is azt mondom, hogy jöjjön már az a homeo orvos! De valahogy nem akarnak elökerülni, ha jól emlékszem szakember eddig csak a szkeptikus oldalon lépett fel.
Amíg mások törzsasztaloznak, ök addig is gyógyítanak?
Ez engem egy kicsit Vaszary Gábor egyik regényének jelenetére emlékeztet:
A Párizsban lézengö magyarok kénytelenek orvoshoz fordulni. Pénzük persze nincs, tehát olcsó orvos jöhet csak számításba. Egyiküknek nem tetszik, hogy az orvos feltünöen büdös és koszos. A másik nyugtatja: ez egy nagyon jól képzett orvos, ez akkor is tanul, amikor mások mosakszanak :-)))
Minden új érdemi információ érdekel. Nagyon érdekes lenne, ha a korábban már részletesen kifejtett, eléggé megszilárdult véleményemet valami módosítani tudná.
Egyébként a hozzászólásodat olvasva megint átgondoltam a dolognak azt a részét, hogy tulajdonképpen nem csoda, hogy sok beteg nagyon jól gyógyul. A sok beszélgetés, érdeklődés tulajdonképpen pszichoterápia, ha adnak hozzá desztillált vizet vagy laktózt, vagyis érdekes placebókat, hangzatos neveken, egy sajátos elmélettel körítve, akkor én azt elhiszem, hogy a nyavaják egy nem kis része ettől remekül "gyógyul".
Az egész dolog akkor is becsapás, nem lehet arra alapozni a gyógyítást, hogy gyereknek nézik és megtévesztik a pácienst (mármint ha az orvos maga is "hisz" benne, akkor adott esetben jóhiszemüen).
Üdv Josas, érdekes lenne praktizáló h. orvosok tapasztalatait is olvasni itt, nem pedig csak a laikusok véleményét, ellenérveit. Bár tényleg érthető vsz, ha már erre nem marad energiájuk, idejük, ill. végre a saját hobbijukkal (családjukkal v. akármivel) foglalkoznak a szabadidejükben.
Nem tudom, ismeritek-e a Globulus c. folyóiratot, eddig asszem negyedévenként jelent meg, úgy néz ki, hogy most bizonytalan ideig szüneteltetni kell, sajnos.
Sajnos csak most akadtam erre a topic-ra. Végigolvastam az elejétől.
A homeopátiával (a továbbiakban Sothy után csak H.) kapcsolatban valószínüleg már majdnem minden olyan elhangzott az előzők során, ami általában érdekli az azzal nem hivatásszerűen foglalkozókat. Sok minden igaz, amit leírtatok akár személyes tapasztalatból,
akár más forrásból származik.
Azt azonban még szeretném elmondani, hogy az általam ismert h. orvosok komoly hagyo-mányos orvoslási tapasztalattal rendelkeznek. Legtöbbjük ez után ismerkedett meg a h.-val. Vannak eredményeik, nagyon jó eredményeik. És annak a betegnek, aki nem gyógyult a hagyományosnak mondott terápiák során, de javult, esetleg megjavult a h. kezelés után, ERRE a kezelésre volt szüksége.
Vannak persze a h. –nak is korlátai, sőt rosszul alkalmazott szer esetén néha mellékhatásai is (bár ezek messze nem okoznak olyan komplikációkat, mint adott esetekben az allopátiás gyógyszerek) ezért is fontos komplikáltabb esetekben h. orvoshoz fordulni.
Korábban többször felmerült, miért nem jelentkeznek itt h. orvosok. Saját megfigyelésem alapján gondolom csak: egész nap ezzel foglalkoznak, hosszú órákon át hallgatják a betegek
tüneteit, a klasszikus – hahnemanni- h. terápia gyakorlata szerint megkövetelt - külső személő számára ugyan jelentéktelennek tűnő, de a h. gyógyítás sikere érdekében - minden tünetre, mozzanatra figyelni kényszerülő orvos otthon még az aznap hallottakat gondolja újra át , esetleg a szakirodalmat tanulmányozza, hogy a legjobb kezelést adja betegeinek. Ide nemigen jutnak el.
Mindemellett ha érdekel benneteket, (én nem vagyok h. orvos) megpróbálok a gép mellé ültetni ebben jártas allergológust, gyermekorvost, hogy meséljen a tapasztalatairól. Azt nem tudom ígérni, hogy orvosi tanácsokat is ad, hiszen aki a már tőletek is többször olvasott részletes vizsgálat nélkül ilyenre vállalkozik, azt hiszem nem is igazi homeopata.
Persze, hogy lehet beszélgetni, én is erre törekszem. Egyébként a kettővel ezelőtti hozzászólásomból kiderül, hogy van gyerekem, kettő darab. Jól vannak, és ritkán betegek. Szerintem ez a következő dolgoknak köszönhető:
1. Mázli.
2. Anyukájuk egészségesen, normálisan eteti, öltözteti, ellátja, úszni, teniszezni hordja őket. Ha tehetem, én kerékpározni, evezni, síelni megyek velük.
3. Ha mégis szükség van rá, normális orvosi ellátásban részesülnek, indokolt esetben hatásos gyógyszereket kapnak.
Na azt hiszem Madáremeber hogy amit a multkori hozzászolásomkor ki akartam fejezni az az amit Sladi írt le. Pontosan így érzek én is! Van neked gyereked pl?
De természetesen "szóba állunk" veled, hizsen azért mert különb?z?ek a véleményeink még lehet beszélgetni! nem? :-))
Semmi kétségem, hogy alaposan utánajártál ennek a számodra is érdekes dolognak. Abban is biztos vagyok, hogy eme negativ propagandát jóindulatból, a kevésbé tájékozottak iránti segitő szándékból csinálod. (A helyedben én is ezt tenném, ha meg lennék győződve, hogy mások a vesztükbe rohannak.) Szóval csak köszönet Neked az ide beemelt (és el kell ismerni, nagyon szinvonalasan leforditott) cikkekért.
Viszont azt hiszem, sokan vagyunk, akik már kezdünk kiábrándulni a modern orvoslás tünetkezelő és gyakran többet ártó, mint használó módszereiből. A homeopátiával mi laikusok csak tapasztalati úton ismerkedhetünk meg, és az én a tapasztalataim (saját és ismerősök) eddig pozitivak voltak. Persze az is lehet, hogy Neked van igazad, és ezidáig csak spontán gyógyuló problémáink voltak - csak szerintem ez elég valószinűtlen. Arról nem is beszélve, hogy nagyon sok olyan fehér folt van még a mai tudomány területén, amire nincs korrekt magyarázat, mégis működik. Talán a h. is az egyik ilyen. Biztosat nem tudok, mint ahogy senki sem. Hangsúlyozom, lehet, hogy Neked van igazad, és egyszer majd bánni fogom, de engedtessék meg nekem a tévedés lehetősége. :))
Én is hasonló jókat kivánok Neked! Azt hiszem, a kérdésre pár év múlva lenne érdemes visszatérni, addig is szeretettel üdvözöl:
Sladi
Az eddigi tájékozódás után a következő kép alakult ki bennem:
1. A hatásságot igazoló, a modern európai tudomány értelmében megbízható és reprodukálható vizsgálatok nincsenek.
2. A hatásmechanizmusra vonatkozóan komoly kutatások ill. megbízható és reprodukálható részeredmények nincsenek.
3. A homeopátiás készítményeket nem úgy törzskönyvezik, mint az egyéb gyógyszereket, hanem mindenféle ellenőrzés nélkül regisztrálják, ez tehát a hatásosságra vonatkozóan nem jelent semmit.
Ennek ellenére:
4. Csodás gyógyulásokról beszámoló lelkes betegek vannak.
Lényegesen kevesebb bajom lenne az egész jelenséggel, ha a homeopátia propagandája a fentieknek megfelelő tájékoztatást adná. A dohánytermékekkel kapcsolatos párhuzam nem is olyan rossz: a dohánytermékeket nem tiltották be, de kötelezték a piaci résztvevőket, hogy a valóságnak megfelelő tájékoztatást adjanak a dohányzás káros hatásairól. Egy dohánygyár ma már nem nagyon engedheti meg magának, hogy téves vagy hazug "tudományos" eredményekkel próblálja alátámasztani ennek ellenkezőjét. Aki ezek után dohányzik: az ő dolga.
A homeopátiáról is azt kellene állítani, hogy a hatásosságot megbízható tudományos eredmények nem támasztják alá, de sokan úgy érzik, hogy meggyógyultak tőle. Aki ezek után hisz benne: az ő dolga.
A tapasztalaitokat nem vonhatom kétségbe, hiszen nem voltam ott, amikor Ti családtagjaitok meggyógyultak. Ugyanakkor meg kell jegyeznem, hogy példáitok nagy része nem feltétlenül meggyőző számomra, mert:
- Egyik gyermekemnél a skarlát, másiknál a bárányhimlő volt olyan gyors és enyhe lefolyású, hogy alig hisszük el a gyerekorvosnak, hogy valóban túl vannak rajta. Mázli. Ha homeopátiás szereket kaptak volna, és hinnék a homeopátiában, akkor biztosan azt gondolnám, hogy a h. segített.
- Nagynak tűnő vérzések egészséges embernél, pláne gyereknél meglepően gyorsan elállnak, mindenféle h.-s kezelés nélkül is. Egyik gyerekem jól beleesett a kormányba, amikor tanult biciklizni. Dőlt a vér, a ruhája tiszta vér lett, pánik, rémület, stb. Pár perc alatt elállt és a gyerek (mosakodás és átöltözés után) röhögve rohant a dolgára. Ha homeopátiás szereket kapott volna, és hinnék a homeopátiában, akkor biztosan azt gondolnám, hogy a h. segített.
- Láttam olyan sebet is (motorbaleset következtében, a combhajlat közelében), amely több centiméter mély volt, jól bele lehetett látni, de egyáltalán nem vérzett. Laikus létemre ez nekem meglepő volt, ha a sérült homeopátiás szereket kapott volna, és hinnék a homeopátiában, akkor biztosan azt gondolnám, hogy a h. segített.
És így tovább.
A placebo hatásról:
Az utóbbi napok tájékozódása során erről is érdekes dolgokat tudtam meg. A placebo hatásra vannak nagyon komoly vizsgálatok, nem úgy mint a homeopátia placebótól eltérő hatására. A placebo hatás nagy átlagban 15-30 % lehet. Persze sok betegség esetén nulla, de van ahol viszont sokkal magasabb!!!
És ha jobban belegondolunk, a placebo kezelés egyáltalán nem olyan ártalmatlan. A beteg később, vagy egyáltalán nem kapja meg azt a gyógyszert, ami tényleg hatásos lenne. Függőség alakulhat ki egy bizonyos orvostól, vagy a körülményektől, mert a beteg placebo kezelésnél hajlamos azt hinni, hogy a "gyógyszer" csak akkor hat, ha egy bizonyos orvostól, meghatározott körülmények között kapja. Ha a betegnek meginog a bizalma és/vagy rájön az igazságra, annál nagyobb a csalódás. És így tovább.
De nem is ez a lényeg. Egyszerűen tisztességtelen a gyógyítást (vagy bármit) megtévesztésre alapozni, és hosszú távon nem is működhet.
Nos, én itt tartok. És még valamit meg kell jegyeznem: mint kiderült, nem vagyok szakmabeli, és nem vagyok érdekelve semmilyen formában egyik oldalon sem. Hogy miért foglalkozom ennyit a kérdéssel?
1. Szeretek a végére járni érdekes dolgoknak. Az pedig igazán érdekes lenne, ha a homeopátia modern tudományos módszerekkel mérve is hatásos lenne.
2. Az egészségügy manapság piac, mégpedig egyre kaotikusabb piac. Ezen a piacon intelligens fogyasztóként szeretném eldönteni, hogy baj esetén honnan várok segítséget magam vagy családtagjaim számára. A fentiekből kiderül, hogy a homeopátia nálam jelenlegi ismereteim alapján nem nagyon rúg labdába.
Hát, ez az én álláspontom.
Minden jót, és főleg jó egészséget kívánok Nektek, homeopátiával, vagy anélkül.
Hát az az igazság hogy igazából engen nem igazán tud felbosszantani a H. elleni támadás, mert nálunk hat. És nem hinném hogy placebo hatása lenne - bár ha az lenne sem zavarna - mert amire én pl. szedtem azok a tünetek elég hamar elmúltak.
Hozzá kell tennem, hogy elsősorban a kisfiam miatt találkoztam a homeopátiával. Rengeteg allergiás tünete volt + anyagcsere problémák, amit a "nyugati orvoslás" által végzett kivizsgálása után ők a korán ( 5 hónapos kor ) adott antibiotikumoknak köszönhetünk. Az más kérdés hogy netán a gyerekorvos hibázott-e vagy sem. De a 4. szakember hívta fel a homeopátiára a figyelmünket. Ő nem volt az, de ismerte az eredményeit. Ekkor fordultunk egy homeopata orvoshoz, aki többszöri beszélgetés és viszgálat után belekezdett a fiam - aki ekkor már 14 hónapos volt - kezelésébe. A hatás nem volt semmi!! alig 2 hét alatt - a H. gyógyszerek elég szigorú szedési szabályait betartva - nagy fokú javulás állt be! Az anyagcsere szinte 2 hét alatt rendbejött, a fiam normál súlyra tudta feltornázni magát. Az allergiás tünetek 80% 3 hét alatt eltünt, a többi az elkövetkezendő pár hónap alatt nagyrészt megszünt. Ami maradt (paradicsom és fahéj) allergia nem okoz problémát. :-))
A betegségekkel szembeni védekezése is sokkal intenzívebb mint előtte. Bármilyen szokásos felső léguti betegséből 2-3 nap alatt tökéletesen gyógyul a H.-s szerek adása után, amit már a feleségem is ki tud választani a meglévő tünetekből. Természetesen a közelünkben lakó hasonló korú gyerekek "érdekes módon" akár 1 hétig is szenvednek ezektől a betegségektől, sőt egyik másik akár még valamilyen mellékhatás áldozata lesz. Köszönet az orvosok által adott 2-3 fajta antibiotikumnak.
Más: a lázat is fél óra alatt szünteti meg a megfelelő gyógyszer. Persze a lázat csak 38.5 fok fölött kezdjük el csillapítani, először hűtőfürdővel pl.
Sőt én is voltam H. orvosnál egy tünetemmel, amivel már kb. 3 éve szenvedtem. (Bőrgyógyászati probléma) A nyugati orvosok által adott gyógyszerek valóban hatottak, amíg szedtem - persze ezeket a szereket általában nem lehetett 5 napnál tovább szedni, mellékhatásaik miatt! - a H. szerek mellet viszont elmúltak a tünetek, 2 hetes kúra után.
Szerinted ez is csak placebo? :-)) Mert ha igen, akkor ezután viszet iszom és ráfogom hogy gyógyszer! Az a lényeg hogy hasson! Nem? :-))))
Arról nem is beszélve hogy a H. egy tünetet rengeteg jel szerint csoportosít, és más-más szer adását javasolja. A sima orvoslás ezzel szemben az egész tünetegyüttest okozo problémát próbálja elfojtani. A H. engedi a betegséget kifejlődni, viszont 5-öd annyi idő alatt lezajlik szövődmények nélkül. Legalábbis én/mi ezt tapasztaltuk a családi körben! Pl. nagyon sokat jelentett számomra hogy a kisfiam 3 évesen elkapott bárányhimlője 4 nap alatt gyógyult tökéletesen, anélkül hogy egyszer is panaszkodott volna arra hogy viszketnek a pattanásai. Holott mint tudjuk ebben a betegségben ez elő szokott fordulni! :-)
Hát hirtelen ennyit, remélem nem voltam hosszú és unalmas, bár remélem érthető volt amit írtam!
Üdv!
Sothy
u.i: ez 3 éves tapasztalat, de ismerek olyat aki 9 éve 4! gyerekét ezzel kezelteti! :-))
Legközelebb írok azokról a tapasztalatokról is ok? :-)
Tényleg bocs, hogy ennyire beindultam, de még egy példa:
Állítás: "A készítményeket gyógyszerként törzskönyvezik, tehát biztosan hatásosak."
Utánanézek: A homeopátiás készítményeket az Egyesült Államokban és Németországban eléggé érthetetlen módon, sajátos történeti és politikai okokból egyáltalán nem vizsgálják, csak nyilvántartásba veszik. Gondolom másutt is hasonló a helyzet. Szóval megint egy csúsztatás.
Kösz, hogy válaszra méltattál, tulajdonképpen nem nagyon számítottam rá. Megpróbálom megfogalmazni, hogy mi az, ami ennyire felbosszantott.
Nagyon utálom, ha be akarnak csapni. A homeopátiával való ismerkedésem során pedig azt kellett tapasztalnom, hogy a fő érvek, amivel hívei el akarják fogadtatni, sorra hamisnak vagy torzítottnak bizonyulnak, ha az ember jobban utánanéz.
Elég hihetetlen, hogy a dolog működik. Erre mit mondanak? "Klinikai vizsgálatok bizonyítják."
Utánanézek: ezek a klinikai vizsgálatok elenyésző számban állnak rendelkezésre, az elvégzett tesztek nagy része hibás, nagy része negatív eredményt hozott, egy-kettő van, amit eddig nem cáfoltak konkrétan, de ezeket sem próbálták még reprodukálni, stb.
Mit mondanak erre a homeopaták: "Na jó, ezekkel a buta rendes klinikai módszerekkel nem lehet a homeopátia titokzatos erőit tesztelni, amire hivatkozunk, azok másmilyen tesztek..." Na ne. Szóval hülyének néztek, azt hitték, nem nézek utána.
Más. "A hatásmechanizmust nem ismerjük, de komoly kutatások folynak a felderítésére, nyomon vagyunk."
Komoly kutatásoknak nem sikerült a nyomára bukkannom. Olyanra viszont igen, hogy egy francia kutató botrányos körülmények között bukott le, miután hamis eredményeket közölt, melyek látszólag alátámasztották a homeopátia elméleteit. Megint hülyének néztek, azt hitték, ennek sem nézek utána.
Kérlek, ha tudsz olyan konkrét hivatkozásokat, információkat adni, melyek szerinted komolyak és ellenőrizhetőek, akkor ne késlekedj.
Addig az egész dolog olyan, mit a vicc, amikor a Kohn kölcsönadja a vázát a Grünnek, aztán egy év múlva eszébe jut visszakérni. Erre Grün a következő nyilatkozatot teszi:
1. Én a Kohntól soha semmiféle vázát nem kaptam.
2. Azt a vázát én már rég teljes épségben visszaadtam.
3. Amikor ideadta, már akkor is repedt volt.
Na az ilyen engem nagyon tud bosszantani.
Sajnálom, de meg vagyok győződve, hogy itten desztvizet és laktózt akarnak ránk sózni, igen jó pénzért. Mégpedig nem feltétlenül aranyos homeopata doktorbácsik és gyógyszerész nénik, hanem tőkeerős cégek (Boiron, Heel és társaik), akik szerintem szélhámosságból lettek ilyen tőkeerősek, és új piacot szimatolnak.
No, megint elég kemény és egyértelmű voltam, kérlek ne vedd személyes támadásnak, egyszerűen erre a következtetésre jutottam, nem tudok mást mondani.
Azért elolvastam ám, amiket "közbeszurogattál". :) Lehet, hogy nem értünk mindenben egyet, és ez nem is baj, de azt azért kicsit furcsának tartom, hogy miért kell ennyire nekimenni a homeopátiának, amikor azt még a cikk is elismeri, hogy ártani nem árt. Ezzel az erővel lobbizhatnának a hajfestékgyártók ellen is, mert elhitetik a szegény nőkkel, hogy mennyivel szebbek lesznek a termékeiktől, pedig ez is kész átverés, nem? Én akkor már inkább - kövezzetek meg - a dohányzás betiltását tartanám fontosabbnak.
Üdv:
Sladi
u.i: Nekem a "20 milliós kacsa" eddig még mindig hatott. :))
Köszi a segítséget! :-)) Bár mint azt észrevetted nejem nem igazán bírta kívárni az üzenet elolvasását és tűkön ült! ezért bátorkodtam ajánlani neki hogy hívjon fel Téged! :-)) Remélem nem gond!
A fejlemények: Szépen múlik a fülbaj, a láz napról napra alacsonyabb volt, és igazán rossz közérzet már nincs, bár néha fáj a fiam füle, de ez attól van hogy még termelődik valami a fülében ami spontán módon ki is szabadul. Ezt egy homeopátiás gyógyszernek köszönheti. Viszont ugye ezért nem kellett szúrni!
Ismét egy erős érv a homeopátia mellett! Persze már mindenki ki volt ránk akadva hogy nem adunk antibiotikumot a gyereknek, de hát mi már azt nem adunk ugye! :-))))
Találtam továbbá egy nagyon érdekes színvonalas cikket. Érdemes elolvasni, már csak a részletesebb magyar történeti áttekintés miatt is. Megtudhatjuk belöle pl. hogy Bakody Tivadar, a homeopátia magyarországi "atyja" egy önkísérlete következtében hunyt el.
Ha az FDA a homeopátiás gyógyszereknél megkövetelné a hatásosság bizonyítását a forgalombahozatal feltételeként, vagyis ugyanazokat a sztenderdeket alkalmazná, amit más gyógyszereknél, akkor a homeopátiára betiltás várna az Egyesült Államokban. Azonban semmi jele annak, hogy az ügynökség ezt tervezné. Az FDA tisztviselői a homeopátiát viszonylag ártatlannak ítélik (összehasonlítva más hatástalan szerekkel, melyeket kimondottan rák vagy AIDS ellen kínálnak), és úgy gondolják, hogy vannak sürgősebben végrehajtandó intézkedések. Másrészt ha az FDA túl hevesen támadja a homeopátiát, akkor a propagálók is aktivizálják kongresszusi lobbijukat, hogy megmentse őket. Ettől a veszélytől függetlenül az FDA-nak nem kellene tűrnie, hogy értéktelen termékek kerüljenek forgalomba azzal az állítással, hogy azok hatásosak. Ugyanígy nem kellene tűrnie a kuruzsló “elektrodiagnosztikus” készülékek jelenlétét a piacon.
1994 augusztusában 42 prominens kuruzslás- és áltudományellenes szakember szólította fel az ügynökséget, hogy akadályozza meg a homeopátiás termékek árusítását. A petíció sürgeti az FDA-t, hogy kezdeményezzen olyan szabályozást, hogy minden pulton át árusítható homeopátiás termék feleljen meg biztonság és hatásosság szempontjából ugyanazoknak a követelményeknek mint más szabadon árusítható (OTC) gyógyszerek. Arra is felszólítják az FDA-t, hogy figyelmeztesse a nagyközönséget: az hogy az FDA engedi a homeopátiás termékek árusítását, nem jelenti azt, hogy hatásosnak ismeri el őket. Az FDA még nem reagált a petícióra. Ugyanakkor 1998 március 3-án egy szimpóziumon, melyet a Good Housekeeping magazin szponzorált, egy korábbi FDA főbiztos, David A. Kessler, M.D., J.D. elismerte: a hoemopátiás termékek nem működnek, de nem próbálta betiltani őket, mert úgy érezte, hogy a kongresszus nem támogatná a tiltást.
Hivatkozások:
1. Kaufman M. Homeopathy in America. Baltimore, 1971, The Johns Hopkins University Press.
2. Hill C, Doyon F. Review of randomized trials of homeopathy. Review of Epidemiology 38:139-142, 1990.
3. Jacob J and others. Treatment of childhood diarrhea with homeopathic medicine: a randomized clinical trial in Nicaragua. Pediatrics 93:719-725, 1994.
4. Sampson W, London W. Analysis of homeopathic treatment of childhood diarrhea. Pediatrics 96:961-964, 1995.
5. Homoeopathic Medicine Research Group. Report. Commission of the European Communities, December 1996.
6. NCAHF Position Paper on Homeopathy. Loma Linda, CA.: National Council Against Health Fraud, 1994.
7. Wise, J. Health authority stops buying homoeopathy. British Medical Journal 314:1574, 1997.
8. Hauck KG. Homeopathy and coronary artery disease. Homeopathy Today 17(8):3, 1997.
9. Biotherapeutic Index. Baden-Baden, Germany: Biologishe Heilmittel Heel GmbH, 1993.
10. Kessler DA. Panel discussion on herbal dietary supplements. Consumer Safety Symposium on Dietary Supplements and Herbs, New York City, March 3, 1998.
1982-ben egy felmérés során az FDA talált néhány terméket, melyeket pulton át árusítottak komoly betegségek ellen, mint pl. szívbaj, veseelégtelenség, rák. Tarantula kivonatot ajánlottak sclerosis multiplexre és kobraméreg készítményt rákra.
1988-ban az FDA fellépett cégek ellen, melyek “diéta tapaszokat” árusítottak, azzal a hamis állítással, hogy ezek elnyomják az étvágyat. A legnagyobb ilyen cég a Meditrend International (San Diego) azt javasolta vevőinek, hogy a “homeopátiás étvágyszabályzó oldatból” néhány cseppet tegyenek egy tapaszra, és azt a csuklójukon egy akupunktúrás pontra rögzítve viseljék, mely így “bioelektromos” úton elnyomja az agy étvágyközpontját.
Úgy tűnik, hogy amerika legnagyhangúbb homeopátiás piaci szereplője a Biological Homeopathic Industries (BHI, www.heelbhi.com), Albunquerqe, New Mexico. 1983-ban 123 oldalas katalógust küldött 200000 orvosnak országszerte. Termékeik: BHI rákellenes stimuláló, BHI antivirus, BHI stroke, és 50 más tabletta, melyek állítólag komoly betegségek ellen hatásosak. 1984-ben az FDA kötelezte a BHI-t, hogy állítsa le egyes termékeinek forgalmazását, másoknál vegyen vissza állításaiból. A BHI azonban folytatta az illegális forgalmazást. 1991-ben kiadott orvosi referenciakönyve (“csak egészségügyi szakembereknek”) tévesen javasol termékeket szívbetegségre, szifiliszre, vesebetegségre, homályos látásra és más komoly betegségekre. A cég kiadója negyedévenként adja ki a Biological Therapy: Journal of Natural Medicine c. folyóiratot, mely rendszeresen tartalmaz cikkeket, ahol a szerzők kétséges javaslatokat közölnek. Az 1992 áprilisi szám egyik cikke pl. BHI és Heel termékek (forgalmazza a BHI) “indikációit” tartalmazza több mint 50 betegségre, közöttük rákra, angina pectoris-ra, paralízisre. Az 1993 októberi szám, melynek fő témája a gyermekek homeopátiás kezelése, termékeket ajánl a fül és a mandulák akut bakteriális fertőzéseire. A cikk tulajdonképpen kivonat Heel szemináriumokból, melyeket egy nevadai homeopata tartott számos városban, aki egyébként a folyóira orvosi szerkesztője is. 1993-ban a Heel 500 oldalas könyvet adott ki, melyben 450 betegségre írja le termékeinek alkalmazását. A könyvnek 12 oldala daganatos megbetegedésekkel foglalkozik. 1998 márciusában egy csontgyógyász konferencián Las Vegasban egy Heel kiállító ezt a könyvet osztogatta, amikor további információkat kértek tőle a Heel termékek alkalmazására vonatkozóan.
Szerencsére fülbajunk még nem volt, összesen egy könnycsatorna-eltömődés, egy szalmonella-szerű szörnyűség és néha-napján egy minimális orrfolyás - ennyit sikerült 1,5 év alatt produkálni, legalább is most többre nem emlékszem. :)
Jobbulást a kis "fülesnek"! Vigyázzatok magatokra, üdv:
Sladi
Mivel sok homeopatikus gyógyszer nem tartalmaz kimutatható hatóanyagot, nem lehet ellenőrizni, hogy azt tartalmazzák-e, amit a címkéjük állít. A legtöbb hatásos gyógyszerrel ellentétben soha nem tesztelték betegséggel szembeni hatásosságukat klinikai kétszeres vakteszttel. Valójában a homeopatikus termékek túlnyomó többségét soha nem tesztelték.
A Review of Epidemiology 1990-ben 40 randomizált tesztet analizált, melyek a homeopatikus kezelést hasonlították össze a hagyományos kezeléssel, placebóval vagy a kezelés hiányával. A 40 tesztből csak 3 volt, melynek módszerében nem találtak súlyos hibákat. Ebből a háromból csak egy volt, amelyik pozitív eredményt mutatott ki. A szerzők végkövetkeztetése: nincs bizonyíték arra, hogy a homeopatikus szerek hatásosabbak lennének, mint a placebók.
1994-ben a Pediatrics cikket közölt, mely szerint a homeopatikus kezelés hatásosnak bizonyult enyhe hasmenéses esetekben nicaraguai gyermekeknél. Az állítást arra alapozták, hogy egyes napokon a “kezelt” csoport kevesebb híg székletet ürített mint a placebo csoport. Sampson és London azonban megállapítja: (1) a tanulmány megbízhatatlan és kipróbálatlan diagnosztikus és terápiás sémát alkalmazott, (2) nem volt biztosíték a termék hamisítása ellen, (3) a kezelés kiválasztása önkényes volt, (4) az adatokat furcsán csoportosították, azok hibákat és inkonzisztenciákat tartalmaztak, (5) az eredmény klinikai szignifikanciája kétséges, (6) az eredménynek nincs közegészségügyi jelentősége, mert az enyhe gyermekkori hasmenés kezelése egyébként is csak megfelelő folyadékpótlásból áll, az esetleges kiszáradás megelőzésére.
A Prescrire International francia folyóirat, mely gyógyszerészeti termékeket értékel, 1995-ben irodalom áttekintést közölt, melynek következtetései:
- A homeopatikus kezeléseket változó kimenetelű, vagy spontán gyógyuló (vagyis placebo-érzékeny) állapotokra alkalmazzák. Ezért terjedt el széles körben, hogy egyes betegeknél hatásosak. Ugyanakkor az összehasonlító vizsgálatok nagy száma ellenére nincs bizonyíték arra, hogy a homeopátia hatásosabb lenne, mint a placebo terápia ugyanolyan állapotok esetén.
1996 decemberében a Homoeopathic Medicine Research Group (HMRG) hosszú jelentést közölt. Ez a testület egy szakértői bozottság volt, melyet az Európai Unió Bizottsága hívott össze. A HMRG homeopata orvos kutatókból, klinikai kutatási szakértőkből, klinikai farmakológusokból, biostatisztikusokból, klinikai járványtani szakértőkből állt. Célja a homeopátiás kezelések publikált vagy nem publikált ellenőrzött tesztjeinek kiértékelése volt. 184 jelentés vizsgálata után a bizottság következtetései: (1) csak 17 teszt volt megfelelően tervezve és dokumentálva ahhoz, hogy figyelembe vehessék, (2) ezek közül egyes esetekben nem zárható ki, hogy a homeopátiás kezelés hatásosabb volt mint a placebo vagy a kezelés hiánya, (3) a 17 vizsgálat résztvevőinek száma kevés volt ahhoz, hogy határozott következtetést vonjanak le a homeopátiás kezelés hatásosságára vonatkozóan bármely meghatározott betegség esetén. Röviden: a homeopátiás kutatás értéktelen, és egyetlen homeopátiás termék sem bizonyult egyértelműen hatásosnak bármilyen terápiás célra. A National Council Against Health Fraud (Egészségügyi Visszaélések Elleni Nemzeti Bizottság) figyelmeztet: “a homeopátia szektás jellege komolyan megkérdőjelezi a homeopata kutatók megbízhatóságát”.
1997-ben a londoni egészségügyi hatóság leállított mindenféle kifizetést a homeopátiás kezelésekért, miután arra következtetésre jutottak, hogy nincs indok a támogatásra.
A Lambeth, Southwark, and Lewisham egészségügyi hatóság több mint 500 beteget utalt be évente a londoni Királyi Homeopátiás Kórházba. A hatóság orvosai egy általános vizsgálat során, melynek célja az volt, hogy csak bizonyítottan hatásos kezeléseket finanszírozzanak, áttanulmányozták a publikált tudományos irodalmat. A csoport következtetése az volt, hogy a tanulmányok nagy része módszertanilag hibás, és a Királyi Homeopata Kórház utóbbi időben végzett kutatásai nem adtak meggyőző bizonyítékot arra, hogy a homeopátia klinikailag hasznos lenne.
A homeopátia pártolói nagy zajt csapnak a kevés “pozitív” tanulmány körül, mintha ezek bizonyítanák, hogy a “homeopátia működik”. Mégha eredményeik konzisztensen reprodukálhatók lennének (ami nem valószínű), ezek akkor is csak egy gyógyszer hatásosságát bizonyítanák egy betegségre, és nem bizonyítanák a homeopátia elméleteit általában, és hogy a homeopátiás kezelés más betegségekre is hatásos.
A placebo hatás persze erős lehet. Egyes tünetek placeboval való enyhítésének előnyét azonban a hatástalan termékekbe vetett bizalom veszélyeivel kell szembeállítanunk. (Nem is beszélve a pénzről, amit ilyen termékekre pocsékolunk.) A spontán javulás szintén fontos tényező a homeopátia népszerűségében. Azt hiszem, hogy a legtöbb ember, aki homeopátiás terméknek tulajdonítja a gyógyulását, a termék nélkül éppúgy meggyógyult volna.
A homeopaták keményen dolgoznak azon, hogy a társadalombiztosítás finanszírozza szolgáltatásaikat. Azzal érvelnek, hogy biztonságosabb, gyengédebb, “természetes” és kevésbé költséges módszereket ajánlanak, mint a hagyományos ellátás, és inkább megelőző jellegűt. Ezzel szemben a homeopátiás kezelés nem előz meg semmit, és egyes homeopata vezetők a védőoltások ellen prédikálnak. Még rosszabb: egy a Nemzeti Homeopátiás Központ 1997-es konferenciájáról szóló beszámolóban megtaláljuk, hogyan érvelt egy homeopata orvos amellett, hogy a koronaér betegséget homeopátiás termékekkel előzzék meg ill. kezeljék. A cikk szerint a szónok különféle 30C és 200C termékeket ajánlott az aszpirin vagy koleszterin csökkentő szerekkel szemben, melyek bizonyítottan csökkentik a szívroham vagy stroke bekövetkezésének veszélyét.
Egyes homeopatikus gyártók tizenkétféle erősen higított ásványi terméket árusítanak, melyeket “sejt-sóknak” vagy “szövet-sóknak” neveznek. Ezek állítólag a legkülönfélébb betegségek ellen hatásosak, pl. vakbélgyulladás (perforált vagy nem), kopaszság, süketség, álmatlanság, bélféreg. Hatásuk alapja az ásványi anyagok hiányának pótlása lenne. Többségük azonban annyira erősen higított, hogy akkor sem tudnák pótolni a hiányzó ásványi anyagokat, ha tényleg ez lenne a probléma. Ezen megközelítés kifejlesztését W. H. Schuessler 19. századi orvosnak tulajdonítják.
Elektrodiagnózis
Egyes orvosok, fogorvosok és csontkovácsok “elektrodiagnosztikus” műszereket használnak a megfelelő homeopatikus gyógyszerek kiválasztása során. Ezek azt állítják, hogy bármely betegség okát meg tudják állapítani a problémát okozó “energia-egyensúlytalanság” mérésével. Vannak, akik azt is állítják, hogy ezek az eszközök ki tudják mutatni az egyes ételek, vitaminok vagy más anyagok iránti allergiás érzékenységet. Az eljárás a következő neveken bukkan fel: Voll-féle elektroakupunktúra (EAV), elektrodiagnózis, bőr-elektromosság szűrés. Reinhold Voll nyugatnémet orvos kezdte alkalmazni az 1950-es évek végén, aki az eredeti készüléket is kifejlesztette. A továbbfejlesztett készülékek a következő neveken futnak: Vega, Dermatron, Accupath 1000, Interro.
Védelmezőik szerint ezek a készülékek az “elektromágneses folyamot” mérik a test “akupunkturális meridiánjai” mentén. A valóságban ezek furcsa galvanométerek, melyek a páciens bőrének elektromos ellenállását mérik, amikor az érintkezőket a bőrhöz nyomják. Mindegyik berendezés kisfeszültségű áramforrást tartalmaz. A készülék egyik drótja gézbe csavart rézhengerben végződik, melyet a páciens a kezében tart. A másik dróton érintkező van, mellyel a kezelő “akupunkturális pontokat” érint meg a beteg lábán vagy másik kezén. Így záródik az áramkör, és a készülék az áramerősséget méri, és a kijelzőn számok formájában mutatja. A szám nagysága függ attól, hogy az érintkezőt milyen erősen nyomják a bőrhöz. A legújabb változatok, mint pl. az Interro hangot is adnak, és az értékeket számítógép képernyőn jelenítik meg. A kezelés, amit ajánlanak, attól függ, hogy az orvos vagy természetgyógyász mivel foglalkozik, lehet akupunktúra, diéta és/vagy vitamin kiegészítés, vagy homeopatikus termék. A szabályozó hatóságok számos ilyen berendezést elkoboztak, de nem fejtenek ki rendszeres tevékenységet a piacról való eltüntetésük érdekében."
Az eredeti anyag itt hosszan felsorolja, hogy hol jelentsük, ha ilyen készülékkel találkozunk (ügyészség, FBI, biztosítótársaság, stb.).
Na én is ilyenre gondoltam! :-)) Remélem nekem is lesz alkalmam rá. Mindebből persze kiderül hogy valóban aktuális lesz. Méghozzá valószínűleg December végén. :-))
Máskülönben a te gyermekednek volt már középfülgyulladása? És hogy vészelte át a homeopatás szerekkel? Mert az én fiamnak most épp az van, természetesen kezeljük szépen amit a dokinéni adott, de a feleségem aggodik hogy ne legyen szövődmény!
Ha nálatok már előfordult és tucc valamilyen infóval szolgálni azért nagyon hálás lennék!
"Stan Polanski (Ashville, North Carolina), egy a közegészségügyben dolgozó orvos további meggondolásokat közöl:
- Képzeljük el, hogy egy vagy több molekulányi mennyiségben hányféle anyag van jelen a homeopatikus szerek minden adagjában. Még a legszigorúbban tiszta feltételek mellett is, a laboratóriumban lebegő por a legkülönbözőbb biológiai eredetű anyagokat tartalmazza, melyek lehetnek közeli eredetűek (baktériumok, vírusok, gombák, kilégzett váladékcseppek, levált bőrsejtek, rovarürülék), távoli eredetűek (virágpor, talajrészecskék, égéstermékek), valamint földi sőt földönkívüli eredetű (meteorpor) ásványi anyagokat. Hasonlóan a “semleges” higítóanyagnak is megvan a maga mikroszennyezési listája.
- A homeopátia higító, hatásnövelő folyamata lépésenkénti higítást jelent, fantasztikusan szélsőséges értékekig, “szukcesszióval” a lépések között. A szukcesszió az edény rázása vagy kopogtatása meghatározott módon. A lépésenkénti higítás során honnan tudja a kialakuló gyógyszerkészítmény, hogy a mikromennyiségben jelenlevő számtalan anyag közül melyik az “Igazi”. Honnan tudja a több ezer (millió?) anyag, hogy nekik csöndben kell maradniuk, míg a “Hatóanyag” elnyeri a gyógyító kitüntető címét. Elképzelhetetlen, hogy egy ilyen folyamat különféle termékekhez vezessen, melyek meghatározott betegségeket gyógyítanak.
- Amíg a homeopátia hívei nem mutatnak egy hihető (nem mágikus) mechanizmust, mely a sok jelenlevő anyag közül éppen a “hatóanyag” hatását növeli a higítás során, addig nem hihetjük el nekik, hogy képesek egyáltalán azonosítani az aktív összetevőt saját termékeikben. Minden vizsgálatot, mely a homeopátia eredményességét igyekszik bizonyítani, el kell utasítanunk, amennyiben nem tartalmazza azoknak az anyagoknak a teljes listáját, melyek a higítási folyamat bármely fázisában nagyobb vagy egyenlő koncentrációban voltak jelen mint a “hatóanyag”, és nem magyarázza meg, hogy miért nem ezen másik anyagok egyike okozza az esetlegesen kimutatott hatást.
- A “próbák”, melyekkel a homeopaták eldöntötték, mely szerek mely tünetekre jók, szintén nem meggyőzőek. Ezek során különféle anyagokat vettek be, majd feljegyeztek minden egyes rándulást, tüsszentést, fájdalmat és viszketést, mely ezután jelentkezett - sokszor napok múlva. A homeopátia követői bizonyítottnak hitték, hogy az érzékeléseket éppen a bevett szer okozza, és hogy ennek szélsőségesen higított oldata éppen a megfelelő lesz az adott tünetek gyógyítására.
Dr. Park továbbá megjegyezte: ahhoz, hogy a “hatóanyag” egyetlen molekulája eljusson a szervezetünkbe 30X tabletták esetén, kétmilliárd darabot kellene bevennünk, ami megfelel ezer tonna tejcukornak, és mindannak a szennyeződésnek, melyet a tejcukor tartalmaz."
"Sok homeopata hisz abban, hogy az emberek egy bizonyos szerrel szemben különös érzékenységgel rendelkeznek (ez az “alkati szerük”), és ez számos különböző betegségüket gyógyítja. Az ilyen szerek a személy “alkati típusa” alapján írhatók fel. A típusok a megfelelő szerről kapták a nevüket, és ez az asztrológiához hasonló tipizáláshoz vezet. Az “Ignatia típust” például idegesnek, gyakran dühöngőnek mondják, aki nem szereti a dohányfüstöt. A tipikus “Pulsatilla” fiatal nő, szőke vagy világosbarna hajú, kékszemű, gyengéd, félénk, romantikus, érzelmes és barátságos de szemérmes. A “Nux Vomica típus” agresszív, harcias, ambiciózus és hiperaktív. A “Sulfur típus” szeret független lenni, és így tovább. Úgy hangzik ez, mint a diagnózis és kezelés ésszerű alapja?
Az orvosságok: placebók
A homeopatikus szereket ásványokból, növényi és egyéb anyagokból készítik. Ha az eredeti anyag oldható, akkor egy részt kilenc vagy kilencvenkilenc rész vízben vagy alkoholban oldanak, és az oldatot hevesen rázzák. Ha oldhatatlan, akkor finom porrá őrlik, és hasonló arányban laktóz (tejcukor) porral keverik. A higított szer egy részét azután ismételten tovább higítják, míg el nem érik a kívánt koncentrációt. A tízszeres higítást az X római számmal jelölik (1X=1/10, 3X=1/1000, 6X=1/1000000). Hasonlóan, a százszoros higítást a C római számmal jelölik (1C=1/100, 3C=1/1000000, stb.). Manapság a legtöbb szer a 6X – 30X tartományban van, de 30C sőt nagyobb higítású szereket is árulnak.
A 30X azt jelenti, hogy a hatóanyagot 1000000000000000000000000000000-szorosan higították. Ha feltesszük, hogy 1 köbcentiméter víz 15 cseppet tartalmaz, akkor ennyi csepp egy akkora tartályt töltene meg, melynek mérete a Föld térfogatának 50-szerese. Képzeljük el, hogy ebbe a tartályba egy csepp vörös festéket teszünk, majd egyenletesen elkeverjük. A homeopátia “infinitezimális törvénye” valami olyasmit állít, hogy a tartályból vett bármely vízcsepp ezután a vörösségnek valamilyen lényegi tulajdonságával bír. Dr. Robert L. Park, kiváló fizikus, az Amerikai Fizikai Társaság igazgatója megjegyezte, hogy mivel egy anyag legkisebb egysége az oldatban egy molekula, ahhoz, hogy egy 30C oldatban a hatóanyagnak legalább egy molekulája jelen legyen, 1000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000 vízmolekulányi oldat kell. Ennyi vízhez akkora tartály kellene, mely a Föld méretének 30 milliárdszorosa.
Az Oscillococcinum, egy 200C termék, melyet “megfázásra, influenzára és hasonló tünetekre” ajánlanak, még ennél is messze nagyobb higítással készül. “Aktív hatóanyaga” egy frissen leölt kacsa májának és szívének 40 napos érlelésével készül. Az így nyert oldatot szűrik, fagyasztva szárítják, rehidrálják, ismételten higítják, majd cukorgranulátumba impregnálják. Ha a kacsa májának és szívének egyetlen molekulája is megmaradna a higítás után, akkor a koncentráció 1/100 a kétszázadikon lenne. 100 a kétszázadikon olyan szám, ahol egy egyest négyszáz nulla követ. Ez lényegesen nagyobb szám, mint a világegyetem összes molekuláinak becsült száma (ez 10 a századikon, vagyis egy egyes és utána 100 nulla). A U.S. News & World Report 1997 február 17-i száma megjegyzi, hogy a szer előállításához évente egy kacsára van szükség, ugyanakkor a szerből 20 millió dollárnyit forgalmaztak 1996-ban. Ezért a magazin a szerencsétlen madarat találóan a “húszmilló dolláros kacsának” nevezte.
Igazából a kémia törvényei szerint van egy határa a higításnak, amikor az eredeti hatóanyagot teljesen elveszítjük. Ez a határ az Avogadro-szám, vagyis 10 a huszonnegyediken, ami a 12C ill. 24X homeopatikus kifejezéseknek felel meg. Hahnemann maga is felismerte, hogy nincs esélye az eredeti hatóanyag jelenlétének az szélsőséges higítások után. Abban hitt azonban, hogy a heves rázás és porítás minden lépésnél megőriz valamilyen “szellemi” lényeget, mely az “érzékek számára hozzáférhetetlen”, de az test “életerejének” felélesztésével gyógyít. A jelenlegi hívők azt állítják, hogy miután az utolsó molekula is eltűnt, a hatóanyagnak valamilyen “emléke” marad meg. Erre nincs bizonyíték. Ráadásul, ha ez igaz lenne, a vízmolekulák minden anyagra “emlékeznének” melyekkel létezésük során kapcsolatba kerültek, és így igencsak erős és kiszámíthatlan hatással lennének a szervezetünkre, amikor fogyasztjuk őket.
Sok pártoló állítja, hogy a homeopata termékek az oltóanyagokra hasonlítanak, mivel ezek is kis ingerrel indítják be az immunreakciót. Ez az összehasonlítás alaptalan. Az oltóanyagok lényegesen több, jól mérhető hatóanyagot tartalmaznak. Az immunizálás továbbá antitesteket termel, melyeknek koncentrációja a vérben szintén mérhető. Ezzel szemben a nagy higítású homeopatikus termékek nem váltanak ki mérhető választ. Mégtovábbá, az oltóanyagokat megelőzésre és nem gyógyításra használjuk."
Az én55 által, a 141. hozzászólásban adott linket nagyon érdekesnek találtam, és egy ismerösöm számára el is kezdtem lefordítani. Aztán arra gondoltam, hogy ebben a topicban talán helyes volna az angolul nem tudók számára is hozzáférhetövé tenni.
A homeopátiás "orvosságok" különleges helyet foglalnak el az egészségügyi piacon. Ez a kuruzsló termékek egyetlen kategóriája, melyet legálisan gyógyszerként lehet árulni. Ez a helyzet két körülménynek köszönhető. Először: az 1938-as Szövetségi Élelmiszer, Gyógyszer és Kozmetikai törvény, melyet egy homeopata orvos-szenátor terelgetett át a törvényhozáson, gyógyszerként ismer el minden anyagot, mely a "Homeopathic Pharmacopeia of the United States" c. műben szerepel. Másodszor: az FDA nem alkalmazza ugyanazokat a sztenderdeket a homeopátiás termékekre, mint más gyógyszerekre. Ma ezeket árulják egészséges táplálkozási üzletekben, gyógyszertárakban, rendeléseken, multilevel marketing útján, postai és internetes terjesztéssel.
Az alapvető tévhitek
Samuel Hahnemann (1755-1843) német orvos az 1700-as évek végén kezdte megfogalmazni a homeopátia alapelveit. Hahnemann jogosan ábrándult ki az érvágásból, piócázásból, purgálásból és korának egyéb orvosi eljárásaiból, melyek lényegesen többet ártottak, mint használtak. Azt gondolva, hogy ezek a kezelések "ellentétes hatásokkal szándékoznak létrehozni az életnedvek egyensúlyát", felállította a "hasonlóság törvényét", miszerint egy betegség tünetei gyógyíthatók annak az anyagnak a nagyon kis adagjaival, melyek az egészséges emberben nagyobb adagban pontosan ezeket a tüneteket okozzák. A homeopátia szó a görög homoiosz (hasonló) és pathosz (szenvedés vagy betegség) szavak összetétele.
Hahnemann és korai követői "próbákat" végeztek, melyek során gyógynövényeket, ásványokat és más anyagokat adtak be egészséges embereknek (saját maguknak is), és megfigyeléseiket részletesen lejegyezték. Ezeket a feljegyzéseket később vastag referencia könyvekbe szerkesztették, melyeket materia medica-nak neveznek, és amelyeket a beteg tünetei és a "megfelelő" orvosság összerendelésére használnak.
Hahnemann kijelentette, hogy a betegség a test öngyógyító képességének zavara, és csak kis inger szükséges a gyógyulási folyamat elindításához. Azt is állította, hogy a krónikus betegségek elfojtott nyugtalanság (psora), egyfajta miazma, vagy gonosz szellem megnyilvánulásai. Eleinte elfogadott gyógyszerek kisebb adagjait használta. Később azonban óriási hígításokat kezdett alkalmazni, és felállította azt az elméletet, hogy minél kisebb a dózis, annál nagyobb a hatás. Ezt az állítást nevezik az "infinitezimálisok törvényének". Ez természetesen pontosan az ellentéte a farmakológiában ismert dózis-hatás összefüggésnek.
A Homeopathic Pharmacopeia-ba való felvétel alapja nem a modern tudományos vizsgálat, hanem a homeopátiás "próbák" melyeket az 1800-as években és az 1900-as évek elején végeztek. A jelenlegi (kilencedik) kiadás több mint ezer anyag elkészítési módját írja le homeopátiás felhasználás céljára. Nem foglalkozik azzal, hogy egyes tünetekre vagy betegségekre mely anyagokat kell használni, ezt az orvosnak (vagy a gyártónak) kell eldöntenie. Az, hogy a Homeopathic Pharmacopeia-ba felvett anyagokat a törvény "drognak" ismeri el, nem jelenti azt, hogy a törvény vagy az FDA hatásosnak is tartja őket.
Mivel a homeopátiás gyógyszerek kétségtelenül kevésbé ártalmasak voltak, mint a 19. századi ortodox orvoslás, sok gyógyító alkalmazni kezdte őket. A 20. század fordulóján 14.000 gyakorlója volt, és 22 iskolája az USA-ban. Ahogy az orvostudomány és orvosképzés fejlődött, a homeopátia népszerűsége meredeken visszaesett Amerikában, ahol iskoláit sorra bezárták, vagy modern módszerekre állították át. Az utolsó tisztán homeopata iskolát az 1920-as években zárták be az országban."
Egyelöre eddig az idézet, folyt. talán köv., ha lesz idöm és kedvem.