Minden épület művi. A templomot se az anyagi megnyilvánulása teszi szent épületté, hanem a gyülekezet, melyet magába fogad. Ezért lehetet a világon minden hely szent, ahol egy hívô imát mond. A Regnum Marianum esetén felmerül a kérdés, hogy maga az épület képviselt e olyan értéket, mit rekonstruálni kellene építeni, vagy a gyülekezete, amely az atyák révén szorgalmas munkásfiúkból állt. Egy evilági megnyilvánulásában kortárs regnumot el tudnák képzelni.
érdekes, hogy ennyire egyöntetűen pártoljátok a dolgot. Nekem erről kicsit más a véleményem.
Pl. a középkori állapotokat biztos nem állítanám vissza, egyrészt várható műviessége, másrészt a ráfordítási költsége miatt.
pl. vegyük a Regnum Marianum templomot a Felvonulási téren. Visszaállítanátok? Megmaradna ugyanaz a szimbolikus jelentése akkor is? Lehetne e tartani a funkcióját? tényleg szükség van rá?
Ja, azt hittem az elég így is világos, hogy szeretem a régi épületeket, és örülök, ha egy viszonylag egységes (=nem homogén, hanem "elég vegyesfelvágott, de mégis így szép eklaktika") városképbe nem barmolnak bele akármit, hanem megpróbálják helyreállítani azt, ahogy kinézett.
Kivételes történelmi, vagy építészeti érték esetén maximálisan pártolom. Szívesen látnám jópár középkori várromunkat egyben. Persze ilyenkor ki kellene jelölni egy dátumot. Mondjuk Csesznek a XV. század elsô felében a rekonstrukció alapja.
Abban az értelemben, hogy mindenáron ôrizzük meg a pesti romantikus bérházak teljes számát nem. Legföljebb a fôútvonalak mentén, mint potemkin fal a hangulat végett. Persze nekem a Kálvin térrel sincs bajom.
Ha az ostobaság miatt lett elpusztítva, és amúgy a mai kor követelményeinek, városképének, szükségleteinek megfelelően föl lehet építeni újra akkor mért ne.
mert még kapok érte a fejemre, de nekem a régi homlokzat mögé új, modern épület-tartalom felhúzása is tud tetszeni
nem teljesen erre gondoltam, hisz ebben az esetben egy meglevő épület tulajdonképpeni modernizálásáról van szó, úgy, hogy az utcakép ne sérüljön. Az ilyenekkel egyetértek, hisz nem lehet örökké fürdőszoba nélküli lakásokat fenntartani.
Amire én gondoltam, az az, hogy egy egyszer elpusztított/lerombolt épületet visszaállítanak az izlés, vagy a poiltika széljárása miatt. Tehát egy olyan dologt, aminek a történelem vetett véget. Ehhez mit szólsz/szóltok?
"Azt azért megkérdezném, hogy az ilyen eredetiben történő visszaállításról mi a véleményetek? "
Halkan merem csak mondani, mert még kapok érte a fejemre, de nekem a régi homlokzat mögé új, modern épület-tartalom felhúzása is tud tetszeni. Na nem az, amikor felhúznak egy csiricsáré üvegkockát, aztán eléraknak egy régi homlokzatot; a Pálffy remiznél is csak azért nem utálom az egészet, mert végülis egy remiz falát hagyták meg :)
Én a magam részéről egyébként nagy dolognak tartom, hogy annyi minden a régi formájában épült újra, vagy lett helyreállítva
Pontosan erről van szó, bár egy csomó épületet elbontottak háborús sérülésre hivatkozva, megvolt az alap ahhoz, hogy az épületállomány zömét helyre lehessen állítani a romokból.
Varsóban erre nem volt lehetőség, mert kis túlzással ott 2 tégal, meg egy törött nyílászáró maradt a házakból.
Arra meg nem minden országnak van pénze, hogy az elpusztult dolgokat eredetiben újjáépítse, mint pl. történik ez Drezdában, vagy szeretnék Berlinben.
Azt azért megkérdezném, hogy az ilyen eredetiben történő visszaállításról mi a véleményetek?
természetesen senki nem vitatja, hogy a földi harcok is jelentős károkat okoztak az épületállományban, de ha csak az lett volna, akkor még állna pár dolog. (pl. a piscator által említett Debrecenben lenne a Petőfi téren ház, nagy valószínűséggel)
Elnézést kérek, a rendszer túl van terhelve, de nem eléggé, az a hozzászólás, amire azt hittem, hogy nem ment át, még átment.
Én a magam részéről egyébként nagy dolognak tartom, hogy annyi minden a régi formájában épült újra, vagy lett helyreállítva. Arról pedig, hogy a Budai Várat meg lehetett-e volna ugyanolyanra csinálni, megoszlottak azok a vélemények, akikkel beszéltem róla.A legtöbben azt mondták, hogy ahhoz képest, mennyire ki lett fosztva és égetve belülről, csoda, hogy nem dózerolták el az egészet. Én nem nyilatkoznék, mert már csak a kész újjáépítéssel volt alkalmam találkozni :)
Azért elgondolkoztató, hogy mindenki csak a bombázásokban gondolkozik. Abból kétségtelenül néhány német nagyváros (Drezda, Hamburg) kapta a legtöbbet. Ugyanakkor a földi harcok is igen sokat romboltak, márpedig abból Budapest talán valahol Leningrád, Sztálingrád és Varsó után jön a maga több, mint száz napjával. Kevés várost védtek annyira utolsó pillanatig, és végsőkig elszánva, mint Budapestet.
Azért elgondolkoztató, hogy mindenki csak a bombázásokban gondolkozik. Abból kétségtelenül néhány német nagyváros (Drezda, Hamburg) kapta a legtöbbet. Ugyanakkor a földi harcok is igen sokat romboltak, márpedig abból Budapest talán valahol Leningrád és Sztálingrád után jön a maga több, mint száz napjával. Kevés várost védtek annyira utolsó pillanatig, és végsőkig elszánva, mint Budapestet.
Utánunk csak Berlint, németet pusztították jobban a "szövetségesek".
Egyszer menj el Varsóba. Nézd meg a várost. Azután menj oda az első képeslapárushoz, és nézd meg, hogy nézett ki mindez 1945-ben. Meglátod, hogy a Budapestet ért kár 0 volt ahhoz képest.
Az eredeti városból nagyon kicsit állítottak vissza, durván egy Duna-Deák u.-Kiskörút-Kossuth u. nagyságú területet. Varsó többi részén még az utcaszerkezet is megváltozott.
Rianna, nagyon szépek a képek, de tuti, hogy a Mátyás templom fényképe nem 1954-ben készült. A bizonyíték erre elég nehezen, de olvasható - a gépjárművek rendszáma, amely bizonyítja, hogy a felvétel 1958. utáni.
Én kérdeztem, és köszönöm, hogy megnézted annak idején a Bp. Lexikonban, amit én elfelejtettem, és csak a Józsefvárosi L.-ban kerestem.
A Gázművek előtt gyakran járok, nagyon fényesnek látszik ott minden, de legközelebb meresztem a szemem, hátha látok gázlámpát. Vagy megkérdem a portán, mert lehet, hogy még sosem láttam, hogyan világít.
Ami inkább érdekel, az még nem derült ki (nem várom persze, de hátha egyszer, valaki, mégis), nevezetesen hogy külvárosi utcákban, parkokban voltak-e "ottfelejtett", anyagi vagy egyéb okból a hetvenes évek elejéig megmaradt gázlámpák, ugyanis az adatok erre utalnak. Az volt a hipotézisem, hogy legvalószínűbben egyes parkokban lehetett, ahol az utcákkal ellentétben elektromos vezeték nem futott, és megtette a meglévő gázvilágítás.
A Várhoz nyilván jól illettek a gázlámpák, és lehetett ok az Emma idézte tiltakozásra, amikor ki akarták cserélni. Hogy a hatvanas években az egész országban elterjedt, ma is sok helyen látható "kalapos" lámpák mennyire bele tudtak tenyerelni a városképbe, azt leginkább (OFF) Reismann János: Savaria földjén (Weöres Sándor verseivel; Corvina, 1968) c., különben csodálatos fényképalbumának kőszegi fejezetében láttam. A több mint két tucat képen összesen egy autó (és nem túl sok ember, jó néhány bicikli, pár kézikocsi és tricikliszerűség), a szocializmus sajátos pusztulásromantikája és rengeteg "kalapos" lámpa látható. De nem ám csak utcán, várudvaron, várkertben állva, hanem a szűk utcákban - vélhetően a régi gázlámpák helyén - a több évszázados házak falából kilógó változatban is, helyenként egész sorozat. (W. S. versikéje a kőszegi fejezethez: "Hegyek közt alvó fehér kicsi város, / de költögeti, döngeti / huszadik századunk, a gőzkalapácsos / szén- és vas-torkú Óriás Peti.")
Az ajánlott oldalon nem csak háború-korabeli képek vannak.
A legfrissebbek 1979-ből valók. Jelenetek a pesti utcán.
Az oldal közepe táján található, a "WOMEN WORKERS IN BUDAPEST"-re kattintva. Alatta pedig pár árvizi fotó '69-ből.
ja-debrecennek nem csak az allomasat lottek szet, hanem az egesz varost.
Talan nem tudjatok, de az egyik legjobban szetlott nemet varos Wurzburg.nyaron voltam ott, es a varoshazan van egy makett a szetlott varosrol.allitolag semmi katonai jelentosege sem volt, raadasul 20 perc alatt tettek mindazt a pusztitast, ami a varos 90 szazalekat erte.mindez 45 aprilisaban, ha jol emlexem.ezt mind azert irom be, mert egyszeruen nem ertem, hogy kepes valaki ilyenekre.
