Majdnem akkora mint a képen:) Nem tudom menyi az élettartama egy futóórának (mondjuk egy Polarnak) de ezek az egybeöntött Garminok 1 max. 2 éven belül meghalnak már csak ha csak a beépített akkura gondolunk is. Nem javíthatóak. A Polar már 7 éve beépítette óráiba a barometrikus magasságmérést, ez még mindig nem tudja. Egyedüli pozitívum hogy fel lehet tölteni rájuk track-et és végignavigálni (bár a Garmin az órái ezen meglevő képességét nem támogatja) Erre meg a többiek képtelenek.
No de minek az 50 m vízállóság? Inkább tettek volna bele még néhány óra üzemidőt. Így azért nagyon tekerni kell egy Spartatlonon, hogy le ne merüljön a cél előtt :-)
TErveink szerint (már ha egyáltalán helyrejövök addig és el tudok indulni) kísérő levisz minket, aztán napközben azt csinál, amit akar, majd eljön a célba.
Depóssal vált be a legjobban. Visz-kísér-hoz. Full extra. :-)
Van aki inkább ott alszik és vonatozik előző nap. Van aki kocsival megy a rajtba, otthagyja és a végére kér segítséget a visszajutáshoz. Ha semmi nincs, utolsó pillanatban is érdemes rákérdezni a topicon, így már én is vittem le futót. Most még nem tudok ígérni, inkább telire állunk.
Mátrabércen tervezem az indulást. Jó lenne 6-kor rajtolni, hogy ne kelljen megkerülni 800 gyalogost, nem szeretnék este 6-ig várni a hazaindulással (első busz). akárhogy nézem csak autóval lehet megoldani (de legalább kettővel). Budapest környékéről mennék (Solymár). Ha valakinek van ötlete kérem segítsen, szívesen betársulnék más utazókhoz vagy elviszek másokat csak a rajt-cél távolság aggaszt. Ti hogyan csináljátok?
A hétvégi bejárás után egyelőre a T50-ről tudok nyilatkozni: A rajt után 2-3 kilivel a Remete hegyre nem lehet feltekerni, az meredek, kapaszkodós, viszont nem hosszú, mondjuk 2-300 méter. Innen szerintem egészen a Piliscsabai vasúti felüljáróig nyeregben lehet maradni és jókat gurulni, talán csak a Nagy-szénásról a Piroson lefelé meredek egy kicsit, de talán még az is vállalható vérmérséklettől függően. Piliscsaba után egy kicsit homokos itt-ott az út, olyan Gödöllői dombság feeling, sztem azért tekerhető. Klastrompusztától 100 méteres részen tolós felfelé a sárga, de ez kerülhető a régi sárgán', de a 'kereket' az újon toltuk. Innen a Sárgán a Pilis-nyereg felé lehet hogy van pár kisebb dombocska, ami túl meredek még kistányéron is, de ezek pár méteres szakaszok. Pilis-nyeregtől felfelé (a Kinizsi útvonallal szembe menve a zöldön) nagyon köves, sziklás és meredek, ez tolós, de ez is 1-200 méter. Innen Dobogókő-Dömös-Szent fa kápolna jól járható, Vadálló kövek-Prédikálószék viszont szinte végig bikiklizhetetlen, lehet hogy ezrt érdemes kerülni bringával (aszfalton felmenni a Piros háromszögig és onnan Varga lósz felől megközelíteni Prédikálószéket.) Prédiről Kisrigó gurulós. Összességében tehát az 52 kiliből szerintem olyan 3-5 kili tolós-cipelős szakasz, vagy még annyi se.
Az első feléről tudok nyilatkozni. Jórészt járható, talán ez a legjobb szó. Szerintem bizonyos részeken inkább jársz és húzod magad után. :-) Amúgy nagyrészt lehet rajta menni, van pár kövesebb bokaforgatóbb rész, pl. Klastrompuszta után, vagy Dobogókő előtta Zöld+ -en (mondjuk ott megy mellette a műút). Ami igazi kihívás, a Prédikálószékre felrángatni a biciklit.
A T100 útvonala mennyire járható montival? Ahhoz túl messze van tőlem, hogy futva ismerkedjek vele, de legalább egyszer tekernék rajta benyomásokat gyűjtendő.
Mivel az engedélyek megjöttek, és -balazs- / larzen a verseny honlapján is elérhetővé tette az itinert több se kellett nekünk belevágtunk.
OT kékvirág, akibacsi, szasza, JB** és én verődtünk ismét bandába, hogy teszteljük az útvonal követhetőségét, futhatóságát, frissíthetőségét és nem utolsósorban élvezhetőségét...
Azt kell, mondjam, hogy utóbbit csak a Bakonyi Bivaly nehezítette (nem kicsit) ui, beépített Kinizsisként, minden fűszálba belekötött. Hiába, a Gerecsében még az is szebben nő :-). Nem baj, mivel árgus szemmel figyelte az amúgy hibátlanul megtervezett és nagy többséggel, demokratikusan megszavazott útvonal minden egyes milliméterét, már pontosan tudjuk, hogy hol kell szalagozni, jelzést erősíteni, szárító homokot felszórni, pallót fektetni, liftet építeni, árkot ásni, mentőt rendelni. És hol kell a rendezőknek a versenyzők lába alá vetődni, hogy drága terepfutóink cipellője száraz maradjon... (Ez utóbbit "álomarcú" rendezőtársunk gyakorolta is, de magunk között: "van még mit csiszolni rajta", oly annyira, hogy szasza egyszerűen egy orrba rúgással díjazta a halovány kísérletet :-)
Én a fotós szerepét vállaltam magamra, és noha igen céltudatosan, csak a kritikusabb és jelentősebb részleteket kaptam le, finoman szólva nehezen emészthető mennyiség sült el a kezemből... most faragom.
Ketten a csapatból félliteres kulaccsal indultunk, a többiek puttonnyal estek neki a távnak. Előbbi bizonyult jobb döntésnek.
Bejáráshoz a kinyomtatott itiner, és térkép elég, így az útvonal jól követhető a táv nagy részében.
Írtam egy kis szöveges itinert, de ahhoz a feltöltött fotók is kellenek. Még dolgozom rajta. Majd jön.
Elöljáróban: megegyeztünk, hogy jó kis útvonal lett, látványos elemekkel, szép panorámákkal, száguldós szakaszokkal és kemény feladatokkal. Nagy hőség esetén népszerűek lesznek a piliscsabai, piliscsévi, dobogókői (?), dömösi, és pilisszentlászlói kék nyomós kutak. A Prédikálószék pedig nyugodtan vállalhat unokatestvérséget a Bovine-nal. Kisebb, rövidebb, könnyebb, de azért „olyan” :-)
