Én is voltam az árudájukban (gödöllőiek vagyunk), én se megyek oda többet. Csak talicskatologató személyzet volt, aki árgus szemmel figyelte, hogy zárás előtt kellő ráhagyással elmgyünk-e. A növények is eléggé lepusztult állapotban voltak. A tapasztaltak után a csomagküldésüket nem próbáltuk ki.
Van viszont itt egy másik áruda, ahol szintén nagy a választék, a növények szépek és a személyzet is hozzáértő. Egyszerre persze nincs meg a S. teljes választéka, de apránként sok különlegességet is be lehet szerezni. Szőlőoltványokból pl. nagyon nagy választék szokott lenni, szintán párszáz forintért.
Na, akkor azért ez egy jó pont, mármint, hogy a fára fel vannak tüntetve az adatok. De szerintem azt sem ők írták rá, hanem a faiskola, ahonnan ők rendelték :).
Ja, szakember van amúgy, én videót is láttam az egyik kertészükről és meglepően jó volt hallgatni. Csak ő meg ugye nem tud ott lenni mindenhol. Azért nem akarom leszólni őket, mert ezek szerint segítőkészek (én ilyen formában nem tartottam velük kapcsolatot), de pl egy átlagos gyümölcsfát szerintem jobb faiskolától rendelni, mert ők is onnan szerzik be, és továbbadják kétszer annyiért.
De legalább ezek szerint webes rendelés szempontjából korrektek.
Amikor kérdezek, válaszolnak. Igaz, mindent e-mailben kérdezek, pl. legutóbb a "nemes dióra" kérdeztem rá, Milotai 10-es, mint kiderült. Szóval, van ott szakember, csak kevés ezek szerint.
A kertészet ezek szerint nem a szakembereknek készült, hanem a sznob pénzeseknek:) Én azért bevállalom, hogy tőlük rendelek, az előző hozzászólásomban említett háttér miatt. Ha kell kérdezek, ha nem válaszolnának, nem vásárolnék náluk, ha nem lennék eddig elégedett 98 százalékban az árujukkal, szintén nem rendelnék.
Az oltványokon mindig fel van tüntetve, milyen alanyra oltották. Egy műanyag lapon. (mit és mire)
Én meg a többi csomagküldővel nem voltam kibékülve.
Nem beszélve arról, hogy grafikusként kiráz a hideg az ilyen munkáktól. Ha már hamisítják a képet, akkor legalább keressenek egy profi grafikust, aki nem ennyire feltűnően hamisítja a barackfákat :D.
Szerintem a marketinget is lehet jól és profi módon csinálni, átb@szás nélkül. Én voltam jó párszor Gödöllőn nálunk, közel van a telkünkhöz. De ami ott van, az sem profi. Van egy-két kertész, de ha érdeklődni akarsz, akkor vagy éppen van ott valami hozzáértő, de általában nincs.
Szerintem a Sieberz azért jó, mert sok különlegesség is van, amit egy átlagos kertészetben nem feltétlenül lehet megkapni. De nálunk van egy nagy kertészet, hát ezerszer profibbak, mint a Sieberz. Akármiben tudnak segíteni, permetezéshez, ültetéshez, ápoláshoz kérhetsz tanácsot. És ha egy normál szilvafára van szükségem, akkor tuti, hogy nem a Sieberztől rendelnék, mert alapból sokszor csak a fantázianevek vannak feltüntetve, de engem lehet, hogy érdekelne, hogy milyen alanyra van oltva a nemes és a nemes pontosan milyen fajta, azon kívül, hogy pl. "csodás bőtermő". És szinte tuti, hogy ha felhívom őket, akkor fogalmuk sincs róla.
Pár éve szőlőt akartam venni, eléggé belemélyedtem a témába, végül nem lett belőle semmi. Kb 300-500 forintért lehet rendelni profi nemesítőktől amerikai alanyra oltott szőlőoltványokat. Ez azért fontos, mert az európai nemes fajták érzékenyek a filoxérára, az amerikai alanyra oltott európai nemes fajták viszont rezisztensek. A Sieberznél pedig 1500 körül lehetett kapni európai nemes gyökerű fajtákat. Ezek után aki egy kicsit is utánajár, tuti, hogy nem itt szerzi be a szőlőjét, de sok más növényét sem. Maximum a különlegességeket.
Én kedvelem a Sieberz-t:) Tudom, hogy fotosoppolnak, de nem érdekel. Ha a negyede lesz a fán, nekem az már ígéretes, mint ami a képen. Rendeltem tőlük törpealmafákat, most lehetnek 3 évesek. Az egyiken a fa igen tele van gyümölcskezdeményekkel, lehet, hogy ritkítanom is kell a termés minősége szempontjából.
Meg vagyok elégedve velük. Ha valami nem tetszik elállási időn belül, egyszerűen írok egy e-mailt és küldik a futárt a termékért (nem én bumlizok Gödöllőre! nem én postázok, nem én állom a visszaküldés költségét). Még csak azt sem kérdezik meg, hogy ugyan, mi a bajom vele. Ugyanez egy másik csomagküldőnél (direkt nem írom ki a nevét) nem működik, még csak választ sem írtak, nemhogy....a harmadiknál pedig minden kifogást felhoztak, lényeg, hogy elállási időn belül is én lehettem csak a hunyó, és nyasgem... (nem ezt írták, csak ez a lényege).
Nekem megéri a háttérügyintézésük miatt. A marketing meg marketing. Aki nem ért hozzá, beszopja a fotosppolt képet, aki meg ért hozzá, mosolyog rajta és vagy rendel belőle, vagy nem.
Amúgy a Sieberzről megvan a véleményem. Nem mondom, hogy nincs jó dolog náluk, de szerintem minden jóval drágább, mint kellene, de nem jobb. A másik a Bakker Holland, amit nem is értek, hogy ki vásárol ott mindent 10x annyiért.
Szóval nekem a Sieberz katalógus végiglapozása elég ahhoz, hogy véleményt alkossak. Mivel grafikus a szakmám, elég jól rááll a szemem a szerkesztett képekre. És a Sieberz kiadványairól szinte világít, hogy egy apró barackfára rányomnak hatezer barackot photoshoppal, és még csak annyi érzés sincs bennük, hogy legalább ne ugyanazokat a barackokat raknák rá többször. Olyat is láttam, hogy citromfán ugyanaz a citrom szerepelt többször, de volt, ahol tükrözték, így olyan, mintha két oldalról sütne a Nap :D.
Szóval egy kertészeti magazinba ne pakolják már teli képszerkesztővel a miniatűr csenevész bokrot hatalmas gyümölcsökkel. Még akkor is elhiszem, hogy terem az a fa, de legalább nem érzem úgy, hogy hülyének néznek.
Én is kíváncsi leszek :). Bár szerintem ezt a kis kiszerelést nem tudtam jól felhasználni. Azt tervezem, hogy fogok venni egy nagyobb kiszerelést, majd kipróbálom valamin. De most néhány palánta alá szórtam belőle, elvileg tudom is, hogy melyik alá :D, majd kíváncsi leszek. Mindenesetre örülnék, ha működne, mert nem olyan horror az ára.
A rosszat is megírom, nincs érdekemben a termék fényezése. Amúgy ez a BIMS hol kapható? Beírtam neten, de csak külföldi oldalakat találtam. De ha képek alapján jól látom, akkor ez valami porózus anyag, gondolom hasonló a működése.
Amúgy a termékről nem olvastam sehol, hogy világraszóló, az egyik hozzászóló írta ezt. Annyi biztos, hogy magyar szabadalom, tehát a világon elvileg újdonságnak számít. Nekem az tetszett meg benne, hogy ennyire egyszerű. Szerintem elég belegondolni, hogy mi van akkor, ha egy gyökér behatol egy ilyen csövecskébe. Ott tovább nedves marad a talaj, ezáltal a gyökér több gyökérszőröcskét nevel. De ez bármiféle porózus anyag hatására bekövetkezhet.
A perlitet is elég sokan használják, szerintem arról sem kel meggyőzni senkit, hogy az miért működik. Magába szívja a nedvességet, ezért tovább tárolja, emellett lazítja a talajt. Ez szerintem egy hasonló termék, kicsit más megközelítésből.
MOst is kapható, a tökfélék utolsó tétele. MOndjuk, decemberben 25 szemért (most már emlékszem) fizettem 300 forintot. Decemberig akció van minden évben, októbertől vagy szeptembertől.
Én is vettem tőlük lapos barackfát, egyet, szabadgyökerűt, tavaly (2360 ft volt). Szépen öntözgettem, megmaradt, pedig tavaszi ültetés lett - nem szeretem a tavaszi ültetést, az őszi mindig sokkal biztosabb eredésű.
Nekem sem jelentkezik rajta tafrina deformans.
Amúgy, ha elfogadsz egy tanácsot: a gyümölcsfák tövét, a korona területével arányosan megfelelően tartsd tisztán, ne legyen fű, gyom, semmi a tövénél. Nem azért, mert én mondom:) Volt egy kertészmérnök bácsim, aki elmondta, hogy a fű öl, tápanyagot vesz el a fáktól, sokkal gyengébb lesz a termés a fű miatt, mint lehetne.
Érdemes minden fa, bokor alja rendszeresen kapálni. Mondjuk, én könnyen beszélek a 11 gyümölcsfámmal, pár tő szőlőmmel, pár bokor málna, ribizli, köszmétebokrommal:)
Black forest cukkinit keresnék, de sehol nem lehet kapni. Sőt sok helyen azt sem tudják, hogy van futós fajta. Tudnátok esetleg lelőhelyet, hogy akár mag, akár palánta formájában hol vehetnék?
Ha tényleg '76-os vagy, akkor ez még megbocsátható... :) Én már jóval korábban megismertem őket na meg néhány hasonlót is. A nejem is bedőlt megint, hiába próbáltam lebeszélni róla; tavaszi virághagymákat rendelt. Nem mondom el az eredményt... Mondtam, inkább jótékonykodjon. A válasz maradjon titok... :)))
:D Amit az előző hsz-ben belinkeltem, gyökéritató nevezetű valami. http://gyokeritato.hu/
A kérdés csak az, hogy mennyire éri meg a használata, ugyebár a költségek miatt. Meg hogy mennyit érdemes belőle használni. De a működési elve pofon egyszerű, átszövik a gyökerek, azon belül pedig egy "védett zóna" van a gyökér körül. Több nedvesség tárolódik benne és több gyökérszőr képződik. A csövecskékben megnő a mikroorganizmusok száma, amik segítenek átalakítani a tápanyagokat a növény számára hozzáférhető formára, emellett pedig lazítják is a talajt. Mondjuk ez homoktalajon annyira nem lényeges, de szerintem jó dolog. Kaptam egy kis zacsival, ki fogom próbálni. Most sok kis palántám van, kb 10 palánta alá lesz elegendő, meglátjuk, hogy ekkora mennyiségben mutatnak-e a kezelt növények valami eltérést a többihez képest. De elméletileg mindeképpen jó hatással vannak a talajra és a növényre. Mondjuk agyagtalan esetén már csak a lazító hatása miatt is nagyon kedvező lehet.
"A világraszóló találmány hatásmechanizmusa pedig annyira egyértelmű, hogy nem tudom miért kéne róla győzködni valakit, elég egyszerűen megérthető. Az újdonság ebben az, hogy valaki kitalálta a terméket, amivel ezt a természetes folyamatot mesterséges úton elő tudjuk állítani. Inkább az a fura, hogy eddig ezt senki nem találta ki."
Mi volt az?
Kérem pár szóban beszámolni róla, mert majd megesz a fene hogy megtudjam!
Oh, te mikor voltál kint? Mert én ennyire kategorikusan nem jelenteném ki, hogy nem volt ott senki és semmi, mert én alig jutottam el az előadásomra :D. Teli volt emberrel és eladóval is, mindenhol sorok álltak. Igaz hogy reggel tízkor még nem olyan sokan, de kettő-három körül már teli volt. Azt nem mondom, hogy olyan nagy különlegességek voltak, mert egy nagyobb kertészetben ugyanezeket a növényeket megkapja az ember, de azért növényből is rengeteg volt, tehát nem lehet mondani, hogy nem lehetett válogatni.
Citromokból pl egy hatalmas stand volt, ilyen szépeket ekkora választékkal egy kertészetben sem lát az ember. Muskátli oké, hogy elég elterjedt mindenhol, de ebből is hatalmas választék volt.
1300-ért mondjuk szerintem is kicsit túlzás, valószínűleg ehhez hozzájárult az egyetem gazdasági helyzete, pedig nem kéne. De manapság ez sajnos elég általános összeg, én pálinka fesztiválon kb öt éve kifizettem 5000 forintot, amiért kaptam talán kétszer két cent pálinkát és bent nagyon nem volt semmi.
A világraszóló találmány hatásmechanizmusa pedig annyira egyértelmű, hogy nem tudom miért kéne róla győzködni valakit, elég egyszerűen megérthető. Az újdonság ebben az, hogy valaki kitalálta a terméket, amivel ezt a természetes folyamatot mesterséges úton elő tudjuk állítani. Inkább az a fura, hogy eddig ezt senki nem találta ki.
Régi látogatója vagyok ennek a kiállításnak, de most mindenkit nagyon kategorikusan eltanácsolnék töle! A legnagyobb fölháborító parasztvakítás, amiben valaha részem volt: 1300 Ft (!) csak a belépö, és akkor még nem vettél semmit; nem is fogsz, mert nincs ott szó szerint senki és semmi. A sorok ameddig a szem ellát üresek, alig lézeng ott egy-egy eltévelyedett eladó néhány cserép kommersz muskátlival vagy kaktusszal. van viszont böven lepényevés és zsákbafutás: erdélyi szöttestöl tyúxemirtóig ami gagyit csak el tudtok képzelni.
A kert persze mint mindig, gyönyörü; bármely kiállítással nem súlyosbított napon díjmentesen látogatható.
Ja, és engem a világraszóló "találmány" se gyözött meg túlzottan; bár a lelkes fiatalembert elég nehéz volt leállítani.
Nemrég lepermeteztem Karate-val a hónapos retket, mert kezdett nagyon elbánni vele a földibolha. Hatásos volt. A retek azóta nagyon szép. Sajnos a Karate tasakján nem volt feltüntetve, hogy a retek hány nap után ehető. Valaki meg tudná mondani?
Más kérdés. Ha a hagymás tavaszi virágok, úgymint tulipán, jácint, nárcisz eldobálják a leveleiket is, de még nem szedem fel a hagymákat, akkor lehet-e a területet Glialkával gyomirtózni? Ehhez kapcsolódik, hogy a szőlő alatt lehet-e használni?
Ma voltam a Corvinusban. Eredetileg előadásra mentem, mivel levelezős vagyok, de erre a napra rakták a Kertészeti Szakkiállítást is, ezért az agrárgazdaságtan előadás első felét inkább kihagytam és körülnéztem :D. Nem volt túl jó idő, már csak délutánra, de elég sokan voltak, meg is lepődtem, amikor odaértem, mert szombaton a levelezőkön kívül kb senki nincs ott.
Na a lényeg, amiért írok. Egyrészt holnap még van ez a kiállítás, aki arra jár, annak érdemes megnéznie. Másrészt találkoztam egy volt gimis osztálytársammal, akinek az apja feltaláló, és most éppen egy elég jó dolgot talált fel. Egy Gyökéritató nevű valamit, ami kb annyiból áll, hogy ilyen hajlított csődarab szerű, 2-3 év alatt lebomló anyag, amit ültetéskor a növény gyökere köré kell szórni. Ez attól függően, hogy milyen helyzetben áll, levegőt és vizet raktároz, ezt átszövik a gyökerek, és megfelelő helyet teremt a talajlakó mikroorganizmusoknak. Nem részletezem, beszúrom a linket, de szerintem tök jó dolog, kísérletek is bizonyítják a hatásosságát. Kaptam egy kis zacsit, ki fogom próbálni néhány palánta alá. Egyébként annyira nem is drága, és az tetszik benne, hogy a műtrágyákkal ellentétben, mindenféle adalékanyag nélkül csupán azzal éri el a jótékony hatást, hogy megfelelő környezetet biztosít ezeknek a gombáknak és egyéb mikroélőlényeknek, amik segítenek a növény táplálkozásában.
Ja és egyébként a Corvinus arborétuma, minden nap nyitva van és látogatható. Sok növény van, így akit érdekel, az akármikor besétálhatja, és elég sok kiállítás és előadás is szokott lenni.
:)) Szia, nagyon szép a kerted! Én évek óta hasonlóan csinálom. Különbség, hogy dupla mustársorokat vetek, így nem a helyére, hanem a sorok közé kerül pl. a paradicsom, a mustár védelmében erősödik.
Idén elvétettem az időzítést, így tegnap le kellett nyiszálnom a mustárt, mert helyenként derékig ért már, ami nem is lett volna baj, de kezdett volna virágozni. A levágott lomb ott maradt takarásnak a pari körül, a letarolt töveket még nem szedem ki, mert van még védelmi funkciójuk májusig. Utána kihuzgálom és megy az is takarásnak. Csokros hagymád hogy van?
A paradicsom helyén most nagyon sűrű mustár van. A két paradicsom palántás rekesz alatti 3 képen látható a helyük. A paprikák a saláták soraiba mennek, ebből van több sor is mindenfelé, tehát idén sorokban szórtan lesznek és nem blokkban.
A paradicsom helyén most nagyon sűrű mustár van. A két paradicsom palántás rekesz alatti 3 képen látható a helyük. A paprikák a saláták sorába megy, ebből van több sor is mindenfelé, tehát idén sorokban szórtan lesznek és nem blokkban.
Néztem a fóliádat lejjebb, nagyon szépek a palántáid!
Az Amykor-on nem gondolkoztál esetleg? Nem tudom, hogy mi lehet a különbség a kettő között, mert mindkettő mikkorhiza gombákat tartalmaz. Mert Amykorral jóval több palántát tudnál kezelni. Szóval van egy olyan gyanúm, hogy Symbivitnél a reklámköltségeket kell megfizetni, azért olyan drága. Amykorból pedig 400 Ft fél kiló, az ha működik, akkor a későbbiekben megéri alkalmazni.
Nagyon szépen köszönöm! :) Elolvastam a blogodon az írásodat a Symbivitről. Kár, hogy sikertelen volt a kísérlet, jó lenne tudni, vajon mi lehetett a baj. Ahogy te is írtad, ez a kis tasak, ami közel 500 Ft, elvileg három tő parihoz lenne elég, így meg túl drága. Gyümölcsfához még elmegy, de parihoz meg egyéb zöldséghez túl költséges. Viszont amit belinkeltél Amykor beszerzési forrást, ott elvileg az 500 g-os kerül 420 forintba, szerintem ilyet fogok is rendelni :). Korábban egy fűmaghoz kaptam gratisba, és gondoltam, hogy nem lehet annyira drága, mint a Symbivit.
Az írásod mondjuk kicsit elbizonytalanított, de azért kipróbálnám élesben, mert sok érdekes képet láttam ezzel kezelt növényekről/gyökérzetről, és a mikkorhiza elvileg működik, csak nálad gondolom valamilyen tényező nem kedvezett nekik, bár leírásod alapján működnie kellett volna :/. Fene tudja. Gondolhatnám, hogy a képek mind marketing fogások, de a gombát nem ők találták fel, csak szépen becsomagolják és egy márkanév alatt jó drágán eladják.
Ma próbáltam kiültetni a palántákat, mert sikerült kivennem egy nap szabit, jól rá is készültem, hogy ma ültetek. Természetes, hogy ezen a napon reggeltől estig folyamatosan esett az eső :(. A reggeli esőnél még legyintettem, mert a homokos talajomban eső után is simán tudok dolgozni, de ötig vártam, utána hazajöttem, mert nem állt el az eső. Vasárnapban bízom még, addigra jobb időt mondanak.
Azért azt se feledd, hogy a kaliforniaiból lehet, hogy egy hónappal is később eszel mint egy normál tv paprikából, tehát legyen koraid is ezt javaslom.
paprika kérdésben nehéz okosat mondani, az biztos, hogy nem a párban ültetés okozhatta nálad a gondot,
azt tartják a parikáról" feje tűzben, lába vízben", trágyázni sem "árt", persze nem mindegy mivel és mikor,
vigyázni kell a gyökérzetére kapálásnál, karózásnál, hogy az nem sérüljön, mert a sérülés nagyon visszaveti akár hetekre is, jó ötlet zöldmulcsozni, így a talaj folyamatosan nedves és még van néhány dolog a mire figyelni kell, pl. kordonozod e vagy karózod, hány szálra vágod stb.
Tudom; eddig én is mindig párban ültettem, üvegházba. Nem is ment semmire, bár nem hiszem, hogy emiatt. Ezért most kaliforniaival próbálkozom, de azok nagyobb növények. Közben salamoni döntést hoztam és a felét párba, a másik felét meg egyenként ültettem el.
Most olvastam még egy Bactofil B nevű szerről, ebben pedig talajlakó baktériumok vannak, kicsit máshogy működnek, mint a gombák, de hasonló a hatásuk. Gondolom hasonló baktériumok, mint a bab gyökérgümőiben találhatóak.
Mikkorhiza gombával van valakinek tapasztalata? Most jutott eszembe, hogy ezzel felturbózhatnám a palántáimat :D. Csak azt nem tudom, hogy melyik márka a legolcsóbb, mert a Symbivit talán kicsit drága, Amykor-t nem találok webshopban, nem tudom, hogy egyáltalán árulják-e valahol, vagy csak rendelni lehet, én egyszer fűmag mellé kaptam. Több márkát nem találtam neten, de ez talán tényleg megdobná a kicsikéket :).
Nálam a fejes saláta, a borsó (ez még csak az idén, de roppant bosszantó!), a szárazbab és a káposzta a gyenge láncszem, ezek nem mennek... (Okra, Kiwano, Egérdinnye, Luffatök, Chilik, Tomatillo, ezek az "őshonos" magyar növények mennek, a fentiek nem... Röhej...)
Tételezzük fel, hogy a csávázó szer nem bomlik el. ( Persze bomlik!)
Tételezzük fel, hogy az átlagosan 3 gramm/ezer mag súlyú paradicsom mag, a súlyával egyenlő csávázó anyagot vesz fel. Azaz egy mag 0,003 grammot vesz fel. ( Nyilván ennél lényegesen kevesebbet.)
Tételezzük fel, hogy csak a csávázó anyag fele oldódik ki a magból a talajba, tehát marad a magban 0,0015 gramm.
Tételezzük fel, hogy ez a mennyiség egyenletesen eloszlik a paradicsomban. Már ti. a teljes növényben, gyökérben, levélben, bogyóban.
Tételezzük fel, hogy a bogyók súlya a fele a teljes növénynek, és a bogyók 5kg-ot tesznek ki. Tehát 5000 gramm bogyóban 0,0015gramm csávázó szer kerülhet a fenti feltételezések esetén. A feltételezések, mind pesszimálisak.
Azaz a paradicsom bogyó minden grammja 0,0000003 gramm (0.3 milliomod gramm) csávázószernél kevesebbet fog tartalmazni. (Akár semmit.)
Csak, hogy legyen összehasonlítás egy csepp víz súlya 0.05g, ez mintegy 166 666 ilyen adag súlya.
Ennyit ciánkáliból is komoly sérülés nélkül meg lehet enni. A ciánkáli halálos dózisa 0,25 g
Mindenki olyan következtetést von le, amilyet akar. :)
Most így hirtelen nincs előttem, de a cékla melegigényes, lehet hogy csak májusban ajánlott vetni.
Bár az idén siet a természet ez tény.
Nekem is csak pár szál kelt még ki, mondjuk 2 hét múltán, de csak fele magot vetettem el, mert emlékeim szerint tavaly is utolérte a második turnus az elsőt.
A krumplit viszont már lehetne töltögetni. Fantasztikus. Április van:))
Nekem egyetlen tő pasztinákom sem kelt ki. Friss magot vettem, de elvetettem a tavalyit is. Érdekes módon a salátákból csak a jégsaláta kelt ki, május királya, ausztrál tépő nincs sehol. Az előbbiből viszont az őszi vetésű más fejes, meg az őszi vetésű lollo rosso is szép, szedhető. Ezután is fogok ősszel vetni salátát, ilyenkor a legkapósabb a zöldsaláta, amikor még nem sok minden szedhető.
Hopsz, egy hónap után már viszont csírázniuk kéne :/. De szabad földben lehet, hogy normális ez, nem emlékszem, hogy múlt évben nekem mennyi idő kellett neki, de szerintem is várhatsz még vele egy hetet. Ha folyamatosan nedves a talaj és így sem indulnak meg, akkor lehet, hogy friss magokat kéne vetni.
Én répát, retket és salátát vetettem szabadföldbe, valamikor február végén. A talaj felső két centijébe kerültek magok, de hétköznap nem vagyok telken, csak munka után rohantam ki mindig öntözni. Eddigre rendszerint kiszáradt a föld felső része, pont ahol a magok voltak. Hát nem örültem, mivel tudtam, hogy a magok, ha beindulnak és nem kapnak nedvességet, akkor hamar megdöglenek. És volt, hogy csak két nap után tudtam menni, szóval kritikusnak tekintettem a dolgot :D. A retek mind megindult, a két sor salátából kb 4-5 ha kikelt, répa pedig kb 5-6 hét után kezdett el megjelenni, arról már le is tettem. Gyomláláskor vettem észre az apró szikleveleket, meg is lepődtem :D. Viszont a saláta ezek szerint nem bírja nagyon ezt a nedvesség-kimaradást.
Mivel kertbe nem jutottam ki akkor, amikor céklát akartam vetni, ezért azokat is cserepekbe vetettem. Hasonlóan kukoricát, tökféléket és karalábét is. Mivel eddig sikeresek voltak az előáztatott magjaim, ezért ezeket is mind beáztattam (még az apró bazsalikom magokat is előáztattam, utána úgy lehetett kanalazni, mint a kaviárt, de nagyon gyorsan kicsíráztak utána :D). Úgy gondoltam, hogy 8 óra ázás után vetem el őket. Csakhogy hirtelen nem lett időm a vetésre, de a magok már áztak egy éjszakát. Na mondom egy napot csúszik a vetés, de kitettem szalvétára a magokat, rá még egy réteg szalvéta, így nedvesen tartottam őket, de levegőztek is. Na de másnap és harmadnap, végül egész héten nem lett időm a vetésre :D. A kukorica nagyon hamar elkezdett csírázni és elég hamar 10 centis gyökerek indultak meg, behálózva a szalvétát. Már kezdtem kiakadni, de csak hétvégén jutottam hozzájuk.
Egy hét szalvétás technika után a karalábé, kukorica magok már mind csíráztak, a tökök éppen csak megduzzadtak, a cékla magoknak kb a fele kezdett el csírázni. Nem a legideálisabb ilyen állapotban vetni, mert gondolom elég érzékenyek. De ezek után a céklák kb három nap múlva már kibújtak a föld alól, a többi is szépen megindult, a tököket be kellett vinnem a szobába, mert csak úgy indultak meg.
Szóval ebből nem nagyon tudom megfejteni, hogy mennyi idő kell normális vetés esetén a céklának, de tény, hogy a 8 órás áztatás majd egy hetes nedvesen tartás hatására sem kezdett el csírázni mind, szóval szerintem nem kell aggódni miattuk, maximum 2-3 hét után.
Gondoltam a pasztinákhoz viszonyítva :) De most megnéztem épp egy hónapja vetettem. 03.25,és 2011es mag volt(vagyis akkorra volt írva a lejárat )Azt hiszem ezért is gondoltam,elvetem és lesz ami lesz.Esetemben nem lesz :)
De még most akkor lehet kap néhány napot BAttilának köszönhetően. Utána újra vetem azt a sort.
Tudna valaki 4-5 szem KIWANO-magot küldeni nekem, ugyanis a palántáim nem igazán értékelték az unortodox nevelési módszereimet és sanszos, hogy kakukk lesz nekik... (A mail-em publikus, címemet majd a válaszlevélben megadom!)
Én is próbálkoztam előrébb hozni az idényt:) A paszternákkal együtt vetettem céklát.Igaz azt hiszem egy-két éve lejárt mag volt. A paszternák már szépen kikelt,de a céklából egy szálat láttam csak. Érdemes még várnom rá? Esetleg hideg volt még neki ?
Tegnap kiment 5 tő virágzó és termő Jalapeno (azt hiszem Tőled kaptam), ma követi őket egy halom "hormonzavaros" paprika, bízom abban a megérzésemben, hogy nem lesznek Fagyosszentek, mert már voltak... ;)
Abban is látom a dolog veszélyét, hogy mire esetleg kiderülne valami negatívum, már rég összeporzódott a nem génmódosított kukoricákkal, és nem fogunk tudni tenni semmit.
Ha már mindenképpen engedélyezni kellene a GMO növényeket, olyan fajokkal kezdeném, amiket csak vegetatív úton szaporítunk, mint pl. a krumpli. Ez valószínűleg nem változtatna a régi fajták génállományán, nem kényszerülnénk idővel akaratlanul is a termesztésükre.
Nem tudom, miért írod ezt nekem. Nem kell idegeskedni, úgy látom, ugyanazt mondtad meg nekem, amit én is leírtam :D, hiszen erről írtam én is keresztezés címszó alatt. Szerinted az én génjeim nem módosulások sorozata folyamán jöttek létre? Dehogynem, ezt magyaráztam.
Senki nem lihegte túl, neked sem kell, egyszerűen csak felvetődött egy kérdés, amire jött néhány válasz, de nem kell attól félni, hogy a fórum témája átvág génmódosítás topicba, mert szerintem nagyjából meg is beszéltük, ami a lényeg. Úgy sem mi fogjuk eldönteni, hogy végül is mi az igazság.
És hidd el, még a kiskerti gazdát is érdekelheti a csávázás, hiszen hobbi szinten is szoktak otthon csávázni. Én is olvastam erről és ez egy kimondottan kiskerti téma lenne. Különféle gyógynövények főzetébe szokták áztatni a magokat, és így csáváznak.
A DDT-t eleve méregnek fejlesztették. A kérdéses GMO-kat élelmiszernek szánják. Rossz a hasonlat.
Biztos tudod, mi az a mitokondrium. Az minden valószínűség szerint nem hogy egy idegen gén, hanem egy tökidegen, önálló élőlény volt, ami ma már minden állati sejt része, integrálódott, sőt nélkülözhetetlenné vált, életfontosságú funkciókat lát el, ugyanakkor a saját DNS-e is van. Mégsem vagyunk ettől fajok közötti hibridek, sőt nem is nagyon maradnánk életben, ha egyszer csak eltűnne. Ezzel azt akarom szemléltetni, hogy pusztán a mesterségesen bejuttatott gének révén nem lesz a kukoricából "nemkukorica".
Mivel ismerünk olyan növényeket, amik maguk is termelnek mérgeket, és elméletileg az sem kizárt, hogy ezt a képességet a szokásos nemesítés útján fejlesszük ki a kukoriácában (ha van rá cirka egymillió évünk, ami alatt a szükséges mutációk fellépnek). Ebben az esetben is csak az általad természetesnek tekintett folyamat meggyorsításáról van szó.
A Te génállományod mégis hogyan alakult ki? Hogy néznél ki, ha nem keverték volna őseid rendesen? Nem kellene túllihegni a dolgot, s főleg nem itt, ha nem veszitek zokon, hogy belevau... Egy kicsit hasonló a csávázás téma is. Örülnék, ha maradnánk a hobbiszintű kertészkedésnél, s ennek gondjainál, örömeinél. Persze, fontos kérdések ezek, de kiskerti szinten nem ezen fognak eldőlni dolgok. Egy elhivatott biogazdálkodónál más lehet a helyzet, de a többség nem az.
Azért kísérleti alapon, valódi tényekkel a veszélytelenséget is nehéz lenne bizonyítani! :-)
A pártolóknak sincs adatuk csak meggyőződésük! Hosszútávú (több évtizedes) természetes környezetben végzett adattgyűjtésről én nem tudok, de nem is nagyon lehet, hiszen elég fiatal technológia. Egy mostani döntéssel az unokáink életkörnyezetét befolyásoljuk, engem nem zavar az óvatosság. A DDT károkozásának korrekt kimutatására hány évet is kellett várni?
Mivel említettétek a kukoricát írnék egy példát (mert több irányban módosítgatják szerencsétlent):
A kukorica bogár ellenállóságot kb. kétféle képpen lehet elérni, az egyik, hogy dúsabb gyökerű fajtákat termesztünk így a bogár kártétele után marad még annyi a gyökérzetből, hogy a termés kinevelődik, beérik stb. látványos veszteségek nélkül. Ezt, el lehet érni hagyományos nemesítéssel (kiválogatás, keresztezés) sok-sok év alatt, ezt fel tudja gyorsítani a géntechnológia. De! Ebben az esetben a kukorica 100%-ban kukorica! Másik út, hogy olyan anyagot (mérget) termeltetünk a növénnyel, ami elpusztítja a károsítót, amikor az megrágja. Ekkor valamilyen méreg termelő növényből operálják át az ezért felelős gént a kukoricába tehát egy fajok közti hibridet vagy mit hoznak létre. Az így létrejött növény csak látszólag kukorica! A több ezer-millió hektáron "megtermeltetett" állítólag nyom nélkül lebomló több tonna méreg hosszútávú hatásáról van valakinek fogalma? Az ugyanis a kukoricaszárral együtt minden évben beszántásra kerül és a kukorica jól bírja a monokultúrás termesztést akár 4-5 vagy több évig is vetik saját maga után.
A génmódosítás, és a GMO vetőmagok ellen elhangzó érvek zsigeri félelemre, tudatlanságra, vagy épp ostobaságra épülnek, nem valódi tényekre. Nincs ugyan teljes tudományos konszenzus, de tiltani leginkább politikai motiváció alapján szokták őket, nem kísérleti eredmények alapján.
Oké, én sem neveztem annak, de a szó szoros értelmében nemesítéskor módosítjuk az adott növény génállományát. :) Nem akarom összekeverni. A szakma által GMO technológiának nevezett eljárás molekuláris szinten zajlik laboratóriumban, míg nemesítésnél, vagy keresztezésnél összeeresztjük az egyazon családba tartozó növények DNS-állományát :). Mert ugye keresztezésnél is módosul az eredeti növény génállománya és ezáltal a fenotípusa.
Na de mindegy, szóval két külön dolog, de valami közös van bennük, mert a nemesítések során, kezdve Mendel bácsi borsóival, jutottak el a DNS felfedezéséig, majd a molekuláris génmódosítás lehetőségéig.
És én már hallottam nem egy pozitív és valószínűleg több negatív hangot a GMO-val kapcsolatban, mert tény, hogy a természetben magától nem fordulhatna elő, de nem vagyok teljesen meggyőzve arról, hogy a génmódosítás úgy ahogy van rossz, vagy jó. És talán főleg azzal nem értek egyet, hogy a génmódosítás, mint technika rossz, hanem azzal, hogy tényleg nem kéne világító teheneket gyártani (bár ez nem növény), de vannak olyan tulajdonságok, amiket lehet, hogy egyszerűbb és biztosabb laboratóriumban végezni. Tehát szerintem nem minden génmódosítás rossz, de inkább szabályozni kéne mint tiltani. De azért nem vagyok annyira jártas a témában, hogy biztos véleményem legyen, erről még sokat kellene olvasni, illetve talán még a kutatások sem tartanak ott, hogy biztosat lehessen állítani.
A nemesítés és a génmódosítás nem ugyanaz. Génmódosításnál az adott növénytől rendszertanilag távol eső élőlényekből is visznek be géneket, ami a természetben nem fordulna elő.
Én is vásároltam már csávázott magot. Keresgéltem, de nem találtam tanulmányt arról, hogy mennyi vegyszermaradvány jutna a termésbe, szerintem vagy semmi vagy nagyon elenyésző mennyiség. Az is kérdés, hogy milyen hatással van az emberi szervezetre, mert erről sem találtam semmit.
A neonikotinoid tartalmú csávázószereket betiltották, amit az általad linkelt cikkben is megemlít a szerző. De ezt a betiltást is hatalmas huzavona előzte meg, magyar részről nem támogatták az ötletet. Elvileg megzavarja a méhek idegrendszerét, de ez sem 100%-osan biztos.
Mezőgazdasági szinten elvileg nagy bajt okozhat, hogy nem tudják ezt a szert használni, mivel nálunk a génmódosítás is tiltott dolog. Ez is egy érdekes téma, hogy a génmódosítást miért tiltják és vajon mennyire károsítja a környezetet. A nemesítés is egyfajta génmódosítás, ahol az alany és a nemes pozitív tulajdonságait keverik. A génmódosítással általában egy növény tűrőképességét növelik, illetve egyes kártevők elleni védőmechanizmust építenek a növény szervezetébe. Tehát nem kimondottan az emberre káros, hanem pl az adott növény kártevői pusztulhatnak el, ezzel felborítva a természetes egyensúlyt. Pl tudtommal Amerikában a gyapotot nemesítették úgy, hogy az eddigi kártevő "ne kívánja meg" a növényt. Mellesleg Amerikában gyönyörű génmódosított kukoricák nőnek, aminek a termése tudtommal már bekerülhet az országba, de nálunk nem engedélyezett ezen növények termesztése, így az itteni termelők hátránnyal indulnak.
A csávázásnak ezentúl vannak házi környezetbarát verziói is, különféle gyógyteákból. Én mindenesetre nem vettem észre, hogy a nem csávázott magokból fejlődő növény gyengébb lett volna, tehát kiskerti termesztésben szerintem lényegtelen. Mezőgazdasági méretekben már más kérdés, de ennyire nem látok bele a témába.
Ráadásul a szerző saját kiskertből fog tökmagot? Na az mókás lesz majd az utódok szempontjából. (De persze más növényből is problémás)
Azt se értem, hogy ha ZKI, akkor tuti csávázott, ezt mégis mire alapozza? Mert valaki a 100000 kertészeti baromságokat terjesztő blogban (a szám persze túlzás, de a jelenség sajnos nem) kitalálta és onnantól kezdve az úgy van?
Nekem az a véleményem, hogy a mag csávázásához felhasznált vegyszermennyiség egy termő növény esetében elhanyagolható, sőt, mire a növény felnő, valószínűleg lebomlik. Ha palántát nevelünk, a kert talajának élővilágára sem lesz hatással, de egy-két sornyi csávázott mag szerintem szabad földben sem sokat számít. Nagy területen talán már nem mindegy. Ott sem a növényen keresztül ránk fog hatni, hanem esetleg a talaj élőlényeire.
Nyilván bio minősítést nem kaphatna a termény, de a saját kertben az mindegy. Én használok csávázott magot is, nekem nem szempont a magvásárlásnál.
de jövőre előbb ültetem el a magokat az biztos, inkább legyen nagyobb mint ilyen mütyür amit ki se merek ültetni :)
bár most szerintem kinthagyom őket... tavaly megfáztak este, de max ha rossszabbra fordul az idő behozom őket majd. egyedül a sárga balkon azték néz ki jól, igaz 2 centis de tömzsi és mini levelekkel meg hajtásokkal van tele, olyan mintha egy szép paradicsomnövénykét összezsugorítottak volna :))
Ja, és én is direkt későn vetettem, mert múlt évben az volt a baj, hogy már februárban vetettem, de kint meg május közepéig tényleg sz@r idő volt, bent meg már alig fértek el, meg kinőtték a cserepet, de átültetni már nem tudtam nagyobba. Most ezt akartam megelőzni, hogy később vetek, de most már simán lehetnének nagy bokraim, erre csak ilyen kis csenevész valamik :D.
A héten fogom még csak tűzdelni a paradicsomot, szerintem nem maradunk le így se semmiről. Én az uborkát is előneveltem, de még azzal is várok, többek között azért, mert időm sincs rá, meg kedvem sincs a sárban dagasztani.
Nekem is nagyon kicsik még, de már azon filózom, hogy lehet, hogy átültetés helyett inkább rögtön kiültetem őket. Még csak az első lomlevelek jelentek meg, amik kb akkorák mint a sziklevelek :D. Ilyen állapotban még nem ültettem ki palántát, de a paradicsom szerintem tuti hogy túléli, a paprikában már nem vagyok biztos, de talán azok is. Májusban kevesebb időm lesz, és akkor így már a természetre bízhatom őket.
nekem a paprika palánták is megtáltosodtak az átültetéstől, szebbek mint a paradicsomok. bár szegény paradicsomokat most direkt később vetettem mivel csak május közepe fele akartam kiültetni őket, de olyan jó idő van már itt is hogy simán lehetne, de tök nyamvadtak még...
Ha lenne időm, szerintem már most kiültetném őket szabad földbe, illetve ha jól értem, BAttila kollega már ki is ültette őket :). Már nem hiszem, hogy erősebb fagyra lehetne számítani, sőt, az előrejelzések szerint már csak melegedésre számíthatunk :).
Hát ezaz! :) Én meg nem használtam ki ezt a lehetőséget, most szegények alig várják, hogy átültessem őket. Bár már szerintem a kertbe is simán kiültethetném őket, de most időhiány miatt (meg fő a biztonság) kivárom a május közepét.
A paradicsompalántát mindig úgy ültetem ki, hogy a felső levelek látszanak csak ki az ültetőgödörből, ültetéskor pedig a föl alá kerülő leveleket lecsípem, így azok helyén is keletkeznek járulékos gyökerek. :)
Sziasztok! Muszáj megosztanom veletek valamit, amire ma döbbentem rá :D. Szóval nemrég mutattam egy képet és beszéltem a palántáimról, hogy nem nagyon akarnak fejlődni. Eddig a kevés fényre (mesterséges fény alatt voltak a hidegebb időszakban), aztán a hirtelen hideg-hatásra és a késői vetésre fogtam a dolgokat. A késői vetés miatt nyilván nem lennének bokrok semmilyen körülmények között.
Na de! Ebben az évben arra gondoltam, hogy lebomló papírcserepekbe vetek, nem tűzdelek, hanem kezdetektől fogva a kiültetésig marad ebben a cserében a növény. Ezt azért tartottam jó ötletnek, mert tűzdeléskor és kiültetéskor nem sérül a gyökér, mellesleg munka is kevesebb van vele. Mivel több magot vetettem, de cserepenként csak egy növényt akartam hagyni, ezért azokból, amikben kettő fejlődött, azokból most kiszedegettem egyet, majd műanyag poharakba átültettem, hogy majd családon belül elosztom őket. Egy hét alatt meglepően sokat fejlődtek a többihez képest.
Már időközben is elgondolkoztam rajta, hogy a paradicsom a sziklevél alatti szárrészen járulékos gyökereket hoz. Most ez elmaradt, mivel nem lettek átültetve. És már korábban is nézegettem őket, hogy elég magas száruk van, de egyelőre nem nyúltam hozzájuk. Egészen mostanáig, hogy tapasztaltam az átültetettek fejlődését.
Gondolom ez nektek egyértelmű, de nem gondoltam volna, hogy ha nem ültetem át őket pár hetes korban, akkor ennyire nehezen fejlődnek. És ez szabad földben nem is igaz, de ilyen körülmények között egyértelmű előny az átültetés és a járulékos gyökerek adta plusz. Szóval többet nem is fogok próbálkozni ezzel, hanem tűzdelni fogom őket, és egyértelműen jobban fejlődnek. A paprika tudtommal nem hoz járulékos gyökeret (bár lehet rosszul tudom), de harmatgyökereket igen. Észrevettem, hogy a gyökérnyak fölött a talajfelszínen apró gyökerek kezdtek el fejlődni, de ott már nincs talaj, így hiába. Szóval most mindent átültetek. Bocs, ha fölösleges dolgokról magyaráztam, de muszáj volt elmondanom :).
Én is ezen gondolkodtam a napokban, mert nálunk a második eresztés jön cserebogarakból :/. Néhány hete volt egy nagyobb rajzás, azok eltűntek, most meg ismét rengeteg van. hazafelé úton meg alig láttam valahol. Nálunk hemzsegnek, olyankor inkább ki sem megyek a kertbe. Amúgy én Mospilannal permeteztem, elvileg méheket nem bántja, de a cserebogarak szépen potyogtak le a fákról. Rengeteget sikerült így kiirtani, ami talán befolyásolja valamelyest a későbbi generációt. Ebben az évben elkezdtem Force talajfertőtlenítőt is bevetni, mert rengeteg a pajor, hiába túrja szét a kertet a vakond. De tudtommal van kíméletesebb módszer is, ami a többi talajlakót nem bántja, de nekem most ezt sikerült hirtelen beszereznem.
Korábban próbálkoztam környezetkímélőbb megoldásokkal is. Összeszedtük a cserebogarakat kézzel, csak én hányok tőlük amúgy :D. Ment bele több száz egy nagy hordó vízbe, hát attól még jobban hánytam. Egymás hátán másztak ki és repkedtek.
Olvastam egy nematop nevű szerről, amiben lényegében fonálférgek vannak, ezt kell kilocsolni, ezek pedig felfalják a káros pajorokat. Szerintem majd kipróbálom jövőre, egyelőre a force-hoz jutottam hozzá. Ja, és a körömvirág is elvileg nagyon jól irtja ezeket a pajorokat, csak gondolom ez esetben jó sokat kell ültetni, illetve a gyermekláncfű gyökerein olyan fonalgombák vannak, amik pedig a fuzáriumgombát zabálják :).
Ez érdekes, hogy az ország egyes részein alig van cserebogár (és persze pajor sincs). A szüleimnél, Martonvásáron sincs, így nem csoda, hogy náluk megmarad az echinacea és a földieper, saláta. Itt este ki sem lehet menni, mert kiveri az ember szemét a sok cserebogár. Naponta találok pajort a fonnyadó saláták, eprek alatt, de egyszerű ásásnál is mindig van több.
Nem tudom, még nem találkoztam a lárvájával. Nekem is utána kellene néznem.
Mindenesetre a bábozódás előtt lévő lárva biztos, hogy nagyobb, mint a cserebogár pajor.
Én se találok túl sok pajort, azon a pár darabon nem izgatom magam. Van sok ragadozó bogarunk, vakondokunk, még sosem szaporodtak nagyon el. Cserebogarat sem szoktam sokat látni.
A lárváját meg lehet különböztetni valahogy a cserebogárétól? Nem mintha sok pajorral találkoznék, de pont a hétvégén jött szembe kettő gyeplapátolás közben.
Gyerekkoromban láttam utoljára. Akkor nyaranta rendszeresen, Révfülöpön, a kertben, ahol mindig nyaraltunk, volt egy fatuskó, ahonnan jöttek. Apámmal mindig figyeltük őket.
jaja, a link alapján ez lesz az, orrszarvúbogár-báb.
Köszönöm mindenkinek a tippeket.
Tegnap egy újságpapírban a kukában landolt a cucc, ahhoz nem volt gusztusom hogy szétlapítsam. És milyen jól tettem, mert most halászhatom ki és viszem ki a közeli kiserdőbe papirostul, hadd éljen ha nem kártékony mint a lótücsök.
Ja és így rákeresve találtam is egy cikket, miszerint ilyesmi a sikeres kertész jó komposztjában leledzik.
azért annyira nem szeretnék sikeres lenni hogy mégegyszer az életben ilyennel kerüljek párszáz méternél közelebbi távolságba.
Félni biztosan nem kell, egyrészt az ilyen bábok elég magatehetetlenek, másrészt a lehetséges ekkora rovarok nem esznek embert :). Szerintem ez a halálfejes lepke bábja, örülj, hogy van felétek, én szeretem őket, jó nagyok :)).
hát ez brutálisan nagy a tippekhez képest. Volt itt lótücsök és cserebogár is, de ezek még legnagyobb kifejlett állapotukban sem érték el ennek a kétharmadát méretileg.
Ez egy horror.
És attól félek,van még ilyen a földben, jelenleg palántázni-gyomokat kihúzkodni kéne, de a földhöz nyúlni is félek most szabad kézzel.
beírtam ezt a milyen állat topikba is, de lehet hogy itt hamarabb kapok választ.
A paprikapalántáknak előkészített ágyás felásása közben került elő ez a brutális valami. A kezek mellett fotózva elképzelhető mekkora. A hátán fekvős képen látszik, hogy lábai is vannak.
MI EZ, mi lesz belőle, és mire számítsak ha a veteményes földjében ilyenek jelennek meg?
Pestszéli kis családi ház kertjéről van szó, vegyszermentesen szeretném tartani anyagi és táplálkozási okokból. Komposzttrágyázás-mulcsozás-fahamu-körömvirág mint bio védelem, és rendszeres kézi gyomtalanítás van,tehát egy rendben tartott kis kert... de ez a cucc most rendesen rámijesztett.
Tegnap a fóliás krumplit másodszor töltöttem be és más tyúktojás nagyságu krumlikat találtam elvágni -sajnos- de laza volt az első töltés és a szélére is kifutottak. Pedig még nem virágzik igaz a levéltőbe már látszódik a kezdeménye.
Hát, igazság szerint már hagytam kint éjszakára is őket, de azt gondoltam, lehet, hogy pont az akasztotta meg a fejlődésüket. De ha nálad működik, akkor szerintem én is kint hagyom már őket, lesz, ami lesz.
Nálam hetek óta kinn vannak éjjel-nappal a palánták. Csak nagy szélviharban, vagy erős éjszakai lehűlésben vittem be őket védett helyre, max. vagy 4-szer. Edzd őket, majd hagyd kinn éjszakára is.
Benn már kevés nekik a fény, és lehet, melegük is van.
Pontosabban milyen fény? A mesterséges? Arra én is gondoltam, ezért amióta jó idő van kint, reggelente kipakolom őket, este pedig behozom. Nem lehet, hogy hirtelen hideg volt nekik odakint? Mert nem délben rakom ki őket, hanem reggel hatkor, mivel dolgoznom kell menni.
Sziasztok! Egy kis segítséget szeretnék kérni. Kb március vége felé vettettem pari, paprika és padlizsán magokat. Mivel ablakközeli helyem nem nagyon van, ahol ennyi minden elférne, ezért berendeztem egy mesterséges fénnyel megvilágított polcot. Ez az elején jól működött is, de mintha megálltak volna a fejlődésben a palánták. Első lobleveles állapotban vannak, de a lomblevelek sem túl nagyok, mellesleg a sziklevelek elkezdtek sárgulni majd lehullani. Van egy két sziklevél ami pirosas-lilás lett, ezt elvileg okozhatja a mesterséges fény is. Pár hete elkezdtem kirakni erkélyre napközben, estére behoztam őket. Egy hete kezdtem el tápoldatozni is őket, ebből is ilyen szerves tápoldatot vettem, mert talán ezt nehezebb túladagolni.
Csatolok néhány képet, igazából véleményekre lennék kíváncsi, hogy normális az, hogy még csak ekkorák, vagy valami gáz van? :S Igaz, korábban szoktam elkezdeni, nem március végén, de így is túl kicsiknek tűnnek.
A lomblevelek egyébként elég szépek (ami a színüket illeti), a sziklevelek sárgulása meg elvileg normális is lehet a lomblevelek megjelenése után, de nem kellene ezeknek nagyobbnak lenniük?
akkor lehet jövő héten ki is viszek párat parit próbából , úgyis csak 8 tő paradicsomot akarok ültetni és van 15 hibátlan palántám...
a padlizsánok még egyébként is kicsik,mert csak a héten keltek ki azok majd később.
a tökfélék meg kint lettek ültetve ládába és már 2 hete növögetnek tehát azok is szétültethetőek, azok úgyis csak itthon talált 3féle mag azt sem tudjuk mik lesznek de a kerítés mellé leteszem aztán ...-)
Egy rendezvényre szeretném felhíni a figyelmeteket:
Szétosztjuk Kishantos magjait, hogy új életre keljenek - olvasható a Greenpeace Hungary Facebook oldalán. A zöld szervezet április 23-án 17 órakor kishantosi biovetőmagot oszt a Vidékfejlesztési Minisztérium előtt, mivel azt szeretnénk, ha ezek a magok termékeny talajba kerülnének: legyen az egy talpalatnyi föld, egy erkélyláda vagy egy cserép.
Ültesd el, gondozd, vigyázz rá; és ahányszor csak ránézel, emlékeztessen mindarra, amit Kishantos képvisel! Tartsuk életben a lakásunkban, kertünkben a növényeket addig, amíg a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ területén újra nem vethetünk és arathatunk.
Akit érdekel,ne fogja vissza magát és jöjjön,tartani a markát némi őshonos bió vetőmagért!
Nézegettem a fellelhető tápanyag hiányokról szóló információkat, de egyrészt a földdel nem lehet gond mert a kertésztől hoztam és golyócskák vannak benne a különböző mikroelemek biztosítására másrészt a palánták másik felén nincs ilyen tünet, harmadrészt RÉMAN -nak megvolt a szoktatás több napig mielőtt a fóliasátor asztalára kerültek volna bár ezek néztek a napos oldal felé.
No meglocsolom őket kis woldüngerrel....lesz ami lesz.
Fogadd fenntartással a véleményemet, mert nem vagyok szakember!
Ha nálam ilyen lenne, akkor az első két dolog, ami eszembe jutna:
- N-hiány
- kicsi már a gyökértömeg a palánta rendes növekedéséhez.
Persze más oka is lehet. A K-hiány is beugrott a levélszél csökevényessége miatt, de a levéllemez ált. sárgulása és a palánta habitusa mégis a fent írtak felé terelte a gondolataimat. Nem tudom, hogy szoktad tápozni, de ált. azt írják a tőzegekről, hogy kevés tápanyagot tartalmaznak. Azzal is összefügghet.
Én már "reszeltem" diódarálóval...gyorsan készen lett, utána természetesen a daráló minden porcikáját el kell mosni, nehogy a legközelebbi diós süti tormás legyen.
Lereszeljük a tormát és az almát, leöntjük citromos-cukros-sós vízzel, hogy kenhető masszává váljék. Belereszeljük egy fél citrom héját. Húsokhoz köretnek tálaljuk.
"És akkor ott is lesz, ahová átültetted, és ott is, ahonnan kiszedted."
Ez igen valószínű... Ezen a helyen jópár évig nem hajtott ki a torma, így joggal hittem hogy győztem. :o)
Csak később gondolkodtam el, hogy 6000 négyzetméteren csak talélnék egy sarkot, ahol nyugodtan terjeszkedhetne a torma. Pláne mert a bolti egyre kevésbé ízlik, a piacon a "kézműves termék"-nek aposztrofált parasztvakításokat meg aranyáron adják.
Ezért örültem, amikor mégicsak kihajtott. Ha idén is előjön, akkor megkísérlem kiásni. Ezen a helyen annak idején vagy 80 centi mélységig ástam le, hogy az utolsó gyökérszálacskát is kitakarítsam... :o)
Botmixer vajon nagyon pépesítené? Nemtom. Legfeljebb olyan lenne az állaga, mint a bótinak...
Amikor kiköltöztünk, én is évekig küzdöttem, mire sikerült kiirtanom a tanyából a tormát. Tavaly aztán boldogan vettem észre, hogy egy helyen újra kihajtott egy csenevész tövecske. Nagyon mélyről jöhet. Természetesen rossz helyen van, úgyhogy ha megerősödik, akkor át kell telepítenem.
Na most aztán miután sikerült így felkeltened az érdeklődésemet, légy szíves, fejtsd ezt ki bővebben!
Szóval kérlek, hogy tedd közkincsé a receptjeidet!
Engem konkrétan az almás és a majonézes érdekelne. Azoktól általában csak a könnye folyik az embernek, a natur viszont "a zorrodat is tisztíccsa!" :o))
Lehet, hogy nem jó topikban kérdezem, de van egy kis gondom a hónapos retekkel. A levele olyan, mint a szita. Emiatt szerintem nem is fejlődik szépen. Mi lehet a gond, és mivel kell orvosolni? Esetleg valami permet?
Minél hamarább öntöd rá az ecetet, annál enyhébb lesz az íze. (A reszelés után az idő múlásával egyre erősebb lesz a torma íze, ezt fojthatod le az ecettel.)
Hát azt hiszem az én kerti göröngyeimen pattogna ide oda. Ha megszáradnak még a gereblye is szikrát hány :)
Úgy mondták, ha az ecettel elkevert tormát állni hagyjuk akkor is veszít talán a csípősségéből. Igaz tavaly ezt nem tapasztaltam.Készült több féle is (sült céklás,almás,natúr,majonézes) ,de nem panaszkodtunk az erejére.Könny fakasztó,de jóóó volt!
Ezt a nagymamámtól tanultam, Édesapán kedvéért készítettem, amíg élt. Mostanában maradok a piacunkon áruló vecsésieknél: olyan reszelt tormát árulnak (nem tormakrémet), amiben csak torma, cukor és ecet van, és nagyon finom!
Reszelés után sütőbe szoktam tenni, hogy kicsit elmenjen az ereje. Jénaiban érdemes csinálni, néha megkeverni - de ne hajolj fölé! Amikor kicsit átsült, általában húslevessel felengedem, hogy szűken lepje el, ehhez jön még egy kis ecetes-cukros víz, mint amikor salátát csinálsz (arra sincs ugye pontos recept, hanem ízlés szerint). De így húsvét táján a zsírtalanított sonkalé még jobb mint a húsleves.
Nem tom, ez a szerszám valahogy nem meggyőző. Ahogy ez a fazon az egyszer már fellazított, aztán jól láthatóan lábbal letaposott talajon gurigázik vele... Meg a sorba ültetett árvácskák porhanyós, gyommentes talaján izé... mit is csinál tulajdonképpen?!
Elhiszem, Neked, hogy magágy előkészítésre jó, de akkor sem értem, hogy pontosan mit is csinál. Mert a frissen felásott talajt egyengetni nyilván nem lehet vele, ahhoz muszály gereblyézni. Őszi ásást is gereblyézni kell tavasszal, mert egyenetlenül ülepedik.
Egy szépen elgereblyézett ágyásnál tökéletesebben előkészített magágy nem létezik. Akkor mégis milyen pluszt ad egy ilyen szerkezet?
Kemény, kötött talajba meg ember legyen a talpán, aki belenyomja!
Arról a kis kapás izéről még el tudom képzelni, hogy gyomtalanításra jó alternatíva, (meg is nézem, mennyiért mérik a boltban), de ezt az izét tényleg nem tudom hova tenni!
Rá fogsz jönni, hogy kár a gőzért... :) Soha nem lesz olyan, mint a jobb bolti. Jó, ha nem lesz gusztustalan barna, szürke, kemény, s hadd ne soroljam... Én kétszer csináltam; először és utoljára. :) Biztos van tuti módszer, de olyan kicsiben, ami nekünk kell, nem foglalkozom vele. Jó szórakozást!
Tegnap panaszkodtam, hogy a régóta a hideg fóliába tartott tökös poharakban nem kellnek a magok, na tegnap behoztam a felét a lemezradiátorra tettem a műanyag zárt palánta keltetőbe és íme :
A tormát lereszelem, majd üvegbe teszem és a ráöntöm a lehűtött ecetes-cukros vizet.
Olyasmit is olvastam, ha valameddig sütik a lereszeltet akkor kevésbé lesz erős. De meddig süssem és milyen hőfokon? Segítenétek? Még nem csináltam ilyet.
Ma az indexen olvastam egy torma tesztet és elképesztő amit írtak általában több az adalék mint a torma............
Kedves "Mariskám " a fű szellőztetésére nem jó mert nem elég hegyes a csillag vége -mert akkor feltűzné magára a gyomokat és ugye nem az a cél - meg lefele nyomni se tudnád hogy fordítví tartva le tudjon a csillag süppedni. " a krumplis tészta ugye legyen krumplis tészta .....vagy valami hasonlót mondott valaki :))
Na ez még jobb a számomra! Tavasszal a füvön átgörgetve, szerintem egy csomó elhalt fűcsomót kiszed, ezzel serkentve a fű megújulását. Eddig ezt egy ilyen kihegyezett gereblye szerű eszközzel csináltam, de azt nagyon nehéz húzni.
Fűnél magágy készítésére, a magok bedolgozására használják. Nekem 6 kerekes van, saraboló nincs rajta. Igazából még eszembe sem jutott a füvön kívül másra rámenni vele.
Szerintem pedig homokra nagyon jó lehet, én is beszerzek egyet. Még arra is gondoltam, hogy fejreállítva, tehát csak a görgőt használva, esetleg fűszellőztetésre is lehetne használni.
két féle csillagkapát láttam eddig, az ami nekem van annak a föld alatt szaladó vágóéle előre-hátra lengedezik attól függően, hogy húzom vagy tolom. Láttam olyant is aminek ez a része fix mert hegesztve van.
Szerintem homokon is teljesen jó lenne hisz az agyagoson azért nehezebb vele dolgozni, a porhanyóson sokkal könnyebb.
Mi egyszer vettünk egy ilyet, de valószínűleg nem megfelelően használtam, mert nehezebbnek tűnt vele a kapálás, mint a sarabolóval. Évek óta csak sarabolót használok, sokszor még a krumpli töltögetésére is.
Valahol még megvan a melléképületben tárolt szerszámok között leghátul.
Nem is arra írtam, hanem hogy az olvtársunk által írt 10000/tábla is lehet valós, ha a lákátosz mester pl. az "örök életű" 1 millis lemezzel dolgozik. Ez esetben sajos reális a 3000/db-os ár.
Más káposzta, hogy sztem még fele ennyiért is pénzkidobás lenne ilyen tálcákat gyártatni, dehát ez csak a magánvéleményem.
Ha a 2013-14-es télről beszélsz, az nem mérvadó. Merthogy pár rövid időszaktól eltekintve elfelejtett hideg lenni.
De nem ez a fő gond: egy kerti tárolónak aránylag nagy a belső légtere, ehhez mérten fajlagosan kicsi a hőleadó felülete. Ráadásul (gondolom) sok minden van benne, ami tovább növeli a hőmegtartó képességet.
Egy ilyen kis szekrénykének nagyon kicsi a légtere, ehhez képest nagy a fajlagos felülete. A 2,6-os szigetelő képesség elég gyenge, és valószínű, hogy a hőhidas faltól sem fog valódi meleget kapni, max. annyit, hogy arról az egy oldalról nem fagy át. Elektromos fűtésre a gatyád rámegy, ha ebben akarsz teleltetni. Egy átlagos télen, amikor a hetekig tartó -10°C is normális, azt képtelenség egy ilyennel kivédeni! Palánta neveléshez meg rengeteg fény kell, és a kintihez képest nagyon meleg!
Értem én, hogy valami megoldást szeretnél találni, és nagyon korlátozottak a lehetőségeid, de egy ilyen szekrényke szerintem csak csalódást hozna.
Videón, meg újságban láttam már ház déli oldalához ragasztott teleltetőt, de azok sokkal nagyobbak voltak, speciális hőhídmentes vázzal, k=1,1-1,4 közti szigetelő üvegekkel, speciális hőelnyelő hátfallal, segédvilágítással, komoly, légkeringetős, termosztátos fűtéssel...
Szerintem is valami másban kellene gondolkodnod! (Pl. gyermekeidet bevonni a növénygondozásba, hátha akkor mégiscsak használhatnád az ablakokat is...)
Abszolút tudománytalan megközelítésben irtottam ki a meztelen csigákat. Mikor megvettük a házat, korhadó avartól csöpögő csapig minden volt a kertben, ideális környezetben éltek a jó húsos, nyálkás, fekete színű példányok. Hetekig jártam ki éjjelente, és a fejlámpa fényénél egy darab léccel szétcsapkodtam az összegyűlt egyedeket, jó szaftosan, majd a tetemeket mementónak ott hagytam a csap körül. Pár nap alatt a madarak felették őket, de addig is elrettentő példaként szolgáltak a többieknek. Azt kissé kétlem, hogy az összeset elintéztem volna, és a kert is még jó egy évig rendezetlen maradt, így csak arra tudok gondolni, hogy a túlélők megfogadták kimondatlan tanácsomat, és elköltöztek. Azóta újabb két év eltelt, most már lenne mit rágcsálniuk, de soha nem látok meztelen csigát. A házasokat, ha összeakadok velük, simán ki szoktam dobálni az utca közepére, ahol ha nem szedik a lábukat, szomorú véget érnek. Ezt is csinálom már vagy három éve, de az idén eddig összesen csak egyet találtam. Kop-kop-kop.
Az ól tetejének javításakor lejött elég sok hibás cserép, az erre pont jó lesz a fóliába. VHO undorral visszautasítja az egyik tápját, azt lehetne használni plusz csaléteknek.
A fólia egyik oldalán ősszel vetettem a paprikák mögé madársalátát. Télen nagyon jól jött, de most már virágzik, enni nem igazán jó. Múltkor láttam, hogy rengeteg fiatal spanyolcsiga gyűlt össze alattuk, de nem volt időm kilakoltatni őket. Az ünnepek alatt majd kiszedem a madársalátát, és leburkolom a helyét cseréppel. Bízom benne, hogy mire beültetem a paprikát, sikerül elfogadható szintre csökkenteni a csigák számát.
Ugyanerre a célra a fóliában tetőcserepet használok. Az alá a kisebb házas csigák is be tudnak bújni, ha véletlenül bekerülnek. Éppen tegnap találtam egyet, ami a mérete alapján nem lehet több egy hetesnél... Tartok tőle, hogy a trágyával vagy a tőzeggel bevittem némi csigapetét. :-(
Szerintem jó a sörcsapda is. Kipróbáltam pár éve, de nem tűnt fel, hogy több csigoszt csalna oda, mint amennyi amúgy is rohangálna a környéken. Sajna több olyan élőlény is beleesett, amelyeknek nem vagyok a táplálék konkurense, így a magam részéről a sörcsapdázást félretettem a "csak végszükségben alkalmazandó" eljárások közé.
A csigák ellen jó módszer az is, ha a konyhekert közelében kedvezőbb élőhelyet találnak, mint a zöldségágyások. Nálunk ez bevált. Persze, van csigarágás így is, de jelentéktelen mértékben. (A fólia persze más tészta, az annyira ideális a csigák számára, hogy muszály valamit tenni.)
A csillagkapa vágóéle alul elvágja a gyökérzetet a csillagocskák a föld tetejére dobják a gazt, a napocska megszárítja a kukacok bekomposztálják...és le sem kellett hakjolnom. . Mitől lenne jobb a Te sarabolód??? :))))
Mariska néni, ha egy fagymentes, ablakos helyiségéhez hasonló klímát tudnék biztosítani, az már fél siker lenne. Bent, az ablakpárkányon a gyerekeim által fizikai veszély leselkedik a palántákra, így ott nem tarthatok ilyesmit. Idén a konyhaszekrény tetején van a palánták helye, de ott meg nem kapnak közvetlen napfényt. A paradicsom még csak 10 centi, a múlt héten hozta az első lombleveleket, pedig négy hete a földben vannak a magok.
h.apci, örülök a segítő szándéknak. Arra számítok, hogy a ház fala biztosít némi hulladékhőt a szekrénynek, mert bent sajnos elég hűvös az a fal, komolyan hőhidas. A benapozottság legalább tökéletes lesz, mert déli fekvésű a fal, reggeltől estig odasüt a nap. A polikarbonátom k=2.6 hőszigetelő képességű, sokcellás, 16 mm-es. Ez egy régi típusú ablaknak felel meg. A fényáteresztése némileg rosszabb, mint a sátorfóliáé, csak 79%, de ez van. Egyébként a kerti tárolóm fedéséből származó maradék darabokról van szó. A múlt télen teljesen fagymentes volt a tároló, csak az a gond, hogy gyakran nyitogatjuk az ajtót, és olyankor átszellőzik az egész a kinti, minusz fokos levegővel.
Kicsit én is tartok tőle, hogy nem lesz így jó, de sajnos a jelenlegi megoldás sem jó, valamit ki kell találnom, hogy kint lehessenek a palánták. Igyekszem plusz kiadás nélkül, a meglévő anyagokból összerakni, hogy ha nem válik be, ne legyen veszteség.
Meg aztán, amint írja, be kell szorítania valami szegletbe, vagyis kétoldalt lesz valami, hátul a ház fala, ezek szerint fényt csak elölről kapnak a növények, meg felülről, de onnan is csak a felső polcon lévők. Vagyis pont annyit, mint egy fagymentes zárt térben, ablak előtt.
Nem lesz jó, hidd el! A jobb uv álló, többcellás polikarbonátok árát nézted már (nemrég akartam venni, aztán sürgősen lemondtam róla)? Semmit nem ér a hőszigetelés, ha nincs minimális fűtés. Aztán nem elég kukucskálni egy kis ablakon, a növénynek fény kell, sok fény. Ne vedd zokon, de jót akarunk, elhiheted...
Nem probléma, örülök a jó tanácsnak. Én is arra gondoltam egyébként, hogy maradék anyagokból építem, így sok pénzbe ugyan nem fog kerülni, de mégis megpróbálom tartósra. 5x5-ös stafniból lesz a váz, a lábazati részre lambéria kerül, mögé polisztirol szigetelés. Némi üveges részt tervezek, mert jó lenne belátni ajtónyitás nélkül, de a többi ablak jó hőszigetelő képességű polikarbonátból lesz. A házunk egy szigeteletlen falrésze adja majd a szekrény hátát, tehát onnan is kap majd némi hőt. Kiegészítő fűtésen is gondolkodom, de csak elektromos jöhet szóba, és az azért zsebbe nyúlós lenne.
Én mindig poharazom, szabad földben lezabálják a sziklevelet a csigák, sokszor rüggyel együtt. Nálunk különben is jobb előnevelni, mert sokáig van hideg, és ősszel is hamar lefagy, kell valahogy nyújtani a szezont.
Ültettem már én is át tököt, földlabdával lehet, csak a sarokba sűrűn vetettet lenne nehéz. Valószínűleg úgy is megmarad, csak visszaesik a fejlődésben.
Idén nem vetek sütőtököt, mert túl sok lett az egyéb. De amikor vetek, azt mindig szabad földön egy sorba, és onnan palántázom szét. Igaz, ritkán vetem, és jó nagy földlabdával ültetem szét.
Ha a főhajtás elérte a 25 cm-es magasságot, akkor a bokrosodás elérése érdekében célszerű lecsípni a hajtáscsúcsot, legalábbis a "zokosok" szerint... :)
Arra gondoltam, hogy beöntözök egy helyet a fólia sarkába és odavetem a főző-sütő tök magokat és majd onnan széttelepítem. Vélemény ?? Az az igazság, hogy az eddigi tökfélék magjait 3 napra vizes kispoharakban előáztattam , lehet, hogy tönkre is mentek??
Eszedbe se jusson drága faanyaggal dolgozni a pára egy év alatt tönkreteszi. Használj tetőléceket, polcoknak 10-12 milliméteres osb lemezt amit még úgy is védhetsz, hogy nagy nylon zacskót elvágsz és beteríted vele. Üveg helyett meg fóliát.
Szép napot! Egy olyan kérdésem lenne, hogy nincs e valami bevált módszer lótetvek ellen? Boltban vettem arvalin hatóanyagú mérget, de utólag vettem észre, hogy a szer búzaszemekre van felvíve, szóval most mindenhol kel a búza... Esetleg valami házi praktika?
Éjjel sokszor csak 1-2 fokkal van melegebb az üvegházban, mint kint. Ha duplafalú, polikarbonát vagy buborékfóliával burkolt, akkor jobb, de nagy hidegben, mikor hosszúak az éjszakák, úgy sem az igazi.
Szerintem teleltetéshez nem jó az ilyen, túl sokat kellene fűteni. Télen úgyis hideg van, kevesebb fény is elég. Jobb egy falazott, jól hőszigetelt helyiség ablakkal. Nagy hidegben ott is kell némi fűtés, de sokkal kevesebb.
Télire ez nem lesz jó, de még korai palántanevelőnek sem, ha fűtetlen. Nekem egyszer még zárt falazott épületben is szétfagyott egy szivattyú, mert nem víztelenítettem időben, nem még a kényes növény fűtetlen fóliában, vagy üvegházban.
Teljesen igazad van, nem érdemes. Szép, és megtetszett a fém tálca, de most néztem épp zöldséges rekeszeket, használtan 300 forintért adják. Mivel fólia nálam nem fér el, még a veteménynek is alig tudtam a kicsi kertünk sarkában egy 20-25 nm helyet szorítani, ezért egy hidegágy jellegű szekrényt, egy mini üvegházat tervezek a jövő évi palántáknak. A méretezés miatt előre be kell szereznem a tálcának valót, mert a szekrényt is csak beszorítani tudom majd valami szegletbe, és nem lehet egy centivel sem nagyobb, mint ami feltétlenül szükséges A műszaki agyam miatt ez legalább olyan fontos, mint a növényekkel való bíbelődés :)
Valami hasonló lesz, mint ami az alábbi képen van, hogy télire a nem fagytűrő dézsás dísznövények is beférjenek.
Nagyon jó a vegyeskultúrás ültetésed. Régebben én is csak spenóttal váltakozva csináltam, de most kiváltottam egy részét mustárral. Az mára lombosabb mint a spenót, jobban megvédi majd a fagytól kis paradicsomot-paprikát. Fagyveszély után lekaszabolom, és marad takarásnak.
Itt lehet, hogy palack nem is kellett volna, de biztos ami biztos.
Jó lesz az az uborka! Gondolom támrendszer alá lesz ültetve, legalább nem érnek a földre a levelek. A tökök nálam sem jöttek még elő a fóliában, de nem dobom ki. Érdemes volna letakarni egy fólia- vagy üveglappal. Egyébként érdekes, hogy amit szabad földbe megkockáztattam tök-cukkini magot, azok ott kikeltek szépen, a fóliás meg még gondolkodik.
Tényleg érdemes ebbe ennyi energiát/pénzt fektetned? Itt Tintus fóliájában van ez a sárga rekesz, én ilyeneket kibélelek fekete fóliával, belepakolom a pohárban vagy akármiben lévő palántákat és alájuk öntöm a vizet. Nálam tökéletesen bevált szivatótálcának. A rekeszeket pedig ezer célra lehet még évközben használni, míg egy ilyen alumínium tálcát csak erre a célra.
Szerintem ha később vetettünk volna, akkor most a kis fejletlenekért sokkal jobban kellene aggódni, úgyhogy a víz ki ne verjen már ezért! Én örülök, hogy már ilyen strammak, ezek jobban bírják a gyűrődést. És így a műtét előtt ki tudod ültetni, mulcsozni, tényleg csak a locsolást kell másra bíznod. Szorítok én is:))
Az ubik (1 és2. kép ) és a sárga dinnyék (3. kép )eléggé meg vannak nyúlva mert nem lehetett kivinni őket a szobaablakból még a fóliába, jó ez vagy inkább vessek másikakat????
A paradicsomokat talán husvét után már lerakhatom a helyükre. A karalábé palánta egy részét már a helyére raktam amik itt vannak a szomszédoknak adom. A reteklegyek-nyüvek meg lemaradtak a csócsálásról :))))))
Az alsó kép elején menta palánták vannak mert szörp készül majd belőle szerintem sokkal finomabb mint a bodza.
A tejfeles pohárba tök félék vannak április elsején raktam őket pohárba és a fóliába kivittem de oly hidegek vannak, hogy egy sem kelt ki még. Várjak vagy dobjam ki őket??
Az nem bádogos, hanem rabló... :) Nekem ezer alatt jött ki darabja, pedig kétszer futott neki (így is sokalltam, de akkor nem találtam más megoldást, s gyorsan kellett).
Kaptam árajánlatot szegről végről ismerős lakatostól, kb. 3000 Ft/db áron vállalná. Gondolom, van legalább 10 perc, mire a tanulója lehajtogat egy ilyet, az anyag meg 10.000 Ft/tábla, amiből kijön vagy 6-8 darab, szóval nem lesz ilyen szép tálcám a közeljövőben. Rosszul választottam szakmát, az megint bebizonyosodott :)
Nem te sietted el, az időjárás sem volt a megszokott. Tavaly kínlódtunk csak a palántákkal, annyira nem volt napfény, csak borultság meg szürkeség, plusz az elhúzódó tél.... az idén meg már márciusban kint napoztak.
A "motorgeneráláshoz" meg egy kalappal, utána sokkal jobb lesz... :))))
Melyik az alkalmasabb azonnali ültetésre végül is? Érett marhatrágya, vagy komposztált szarvasmarha trágya? Valamiért négyzetméterre kg-okat adtak meg, amikor nincs definiálva, hogy milyen mélyen keverjem össze a földdel, illetve térfogatra árulják... Egy helyen olvastam egy 5-10% os térfogati keverési arányt. Ez reális adat lehet? Én 30-40cm mélységig az egész talajt összekeverném valamelyik típusú trágyával 5-10% os térfogati arányban.
Illetve a bio feliratú trágya az megegyezik az ökológia gazdaságból származóval? Nem részletezik mit takar a bio szó...
Közel 50 év után most derült ki, hogy velem született a ketyegőbajom is... Szerintem eddig is látták, de nem tett senki semmit... Most üzemanyagcső és adagolószelep-csere lesz... Nem aprózom el...
Áh, engem napok óta lever a víz, hiszen április 4.-én kiültettem 41 tő paradicsomot és 4 tő bimbós (!) Tomatillot... Két fagyos éjszakát többé-kevésbé túléltek, két napja letakartam őket mindenféle dobozzal, cseréppel, stb... A többi nekikanászodott palántám vagy a házilag barkácsolt mini-üvegházban várja edződve a kiültetést, vagy a lakásban... A paprikák nagy része bimbós, egy részük már ki is nyílt... A padlizsánt lassan már lehetne "tetejezni", de nem merem még edzésre sem vinni... A kiwano és az egérdinnye lassan a plafonon...
Idén mindent "elszúrtam", vagyis nagyon elsiettem, ugyanis jó palántaföldet és startert használtam, ráadásul pótfény nélkül... (Hab a tortán, hogy rövidesen a páromra szakad minden, ugyanis elvileg júniusban "megszakszervizelik" a ketyegőmet, jó esetben is minimum 2 hónap kiesik..)
Haway... Hát ez aranyos.:) Nálam is az a néhány járt jól, amelyik bent maradhatott, a többi didereg edzés közben a teraszon, várja a jobb időt. Remélem nem kettőtöknek nevelsz ennyi palántát...
Visszatérve a meztelen csigákra a retekben... Azt olvastam, hogy a sör (vagy hasonló) csapda hátránya, hogy az összes csigát odacsalja a környékről. Jobb pl. néhány deszka a sorok közé, mert szeretnek alábújni, s ott dekkolni nappal. Igaz, bevált; már összeszedtem párat alóla, s a rágcsálás is ritkul... :)
Nálam még 2-3 nap, ha lehet hinni az előrejelzésnek, aztán megy ki a többi paradicsompalánta is. Tavaly is ilyenkor ültettem ki, s szuper lett. Jó, tudom, nincs két egyforma év... Azt a 9 db-ot, ami már kint van betakartam éjszakára cseréppel, semmi baja.
Nem lesz olcsó... Szegény bádogosom ráadásul elsőre elszúrta, 10 cm magasra csinálta; ő sem értette, miért... Nem kapott röhögőgörcsöt, amikor rájött a tévedésre...
Nálam az egydecisben már látványosan éheztek, ki kellett szállítani a telki fóliába, mert csak ott van hely nagyobb poharaknak. Amennyit visszavet a hűvös, annál többet lendít a jó komposztföld, így aztán a kintiek szebbek a hűvös ellenére.
Eléggé fagyzugos helyen van a kertünk, ha nem is olyan mértékben, mint Nálad. Minden esetre ha Közép-Magyarországra fagyot jósolnak, akkor abból tuti, hogy mindíg megkapjuk az előre jelzett legalacsonyabb hőmérsékletet.
Én éppen az átültetgetést szeretném megspórolni. Nálunk is kb. egy decisben vannak a palántáim, (tizes "tálcákban", amilyenben a multik a virágpalántokat árusítják), de a paradicsomok már nagyobbat igényelnének. Lehet, hogy a hét végén kiültetek néhányat, hátha megússzák. De a többit mostmár muszály lesz nagyobb edényzetbe átrakni.
Akkor talán nem lesz probléma, ez azt jelenti. Én egyébként nem a fagytól félek, hanem attól, hogy egyszerűen megfáznak a palánták, akkor pedig 3 hónapig semmit nem fejlődnek.
Gyerekek, nekem már legalább egy hónapja kint van minden a fűtetlen fóliában! Kutya bajuk, csak az ajtó közelében lévő paradicsomok közül csipkedett meg néhányat egyszer a fagy, de az sem komoly.
A paprika, padlizsán, meg az a pár zeller, ami kikelt teljesen jól van. Ezek "tápkockában" vannak.
A fólia talajába vetett korai zöldségek közül a piros hónapos retek már elfogyott, a jégcsapretek maradékát most szedem ki, mert már enyhén csípős. A fejes salátát is esszük, a karalábé most kezd gumósodni. A 90 napos sárgarépa is vastagabb már, mint a cérna. :o) Ezen kívül van még 120 napos sárgarépa és rövid tenyészidejű petrezselyem, ezek is jól fejlődnek.
A hajnali fagyok idején a fólia külső felületén jéghártya volt. Benn áll egy 120 literes műanyag hordó öntözővizzel, azon még egyszer sem volt jég.
Én csak május közepe után szoktam kiültetni. Még egy decis pohárban vannak, ki-be pakolom. Kapnak majd félliteres poharat, utána már többet lesznek kint, de kiültetni én sem merem. Nálunk érdemes komolyan venni a fagyos szenteket.
A paradicsom kipalántálásán gondolkodom. Már nagyon rühelli a fóliát, ezért reggel kipakoljuk, este bepakoljuk. Jó lenne már a végleges helyére ültetni, de egyelőre nem merem.
Ma reggel mi is megúsztuk a fagyot, +2°C volt. Vasárnap -1,2, de nem ártott semminek (nincs még kiültetve semmilyen fagyérzékeny palánta).
Eső nem volt egy csepp se, ha süt a nap, kókadnak a növények. Szerencsére múlt hétvégén a férjem üzembe helyezte az öntözőrendszert, úgyhogy lehet locsolni.
A birkatrágya is nagyon jó, pontosabban a "juhpor", ez már megérett, kiszáradt csak összekaparják a legelőről. Régen ezzel fűtöttek( most is).
A házi komposzt nem bonyolult, Én egy gödröt ástam( ez nem túl jó ötlet volt), a lényeg, hogy készítünk egy komposztálót, és abba folyamatosan a keletkezett hulladékot rétegeljük, földdel felváltva. Mehet bele a lekaszált fű is, bár az talán jobb zöldmulcsozásra, aztán majd a giliszták azt is komposztálják a földbe igen rövid idő alatt.
Olyannyira, hogy az érett marhatrágya N:P:K aránya sokkal jobb, mint a komposztáltté.
Utóbbi egy újkeletű "úri huncutság". A kényelmesebb felhasználhatóság és a gyengébb szag oltárán feláldozták az érett marhatrágya nitrogén tartalmának és talajélt-gazdagító hatásának jelentős részét.
Kicsit nehéz így látatlanba, de talán a meszes foltok eltávolítása után a komposztált szarvasmarha trágya tűnik jó választásnak.
Az érett marha és egyéb trágyáknak valóban kell egy kis idő a talajban. Természetesen a házi komposzt is jó lenne, de ahhoz nem igen lehet hozzá jutni. Legolcsóbb megoldásként a fűkaszálék beásása lehet még jó.
Nem alu., hanem horganyzott vaslemez... Jó ismerős bádogosnál olcsón, egyébként kevésbé jó ismerősnél drágábban beszerezhető... :) Csináltattam méretre (kínomban), de lehet kapni szívatótálca címen műanyagból olcsóbbat is.
Ha tudnád, zöldfülűként mit össze kínlódtam a fokhagymával korábban, mire rájöttem, hogy sz@rból nem lehet várat építeni. Nagyon el voltam keseredve, aztán (ahogy mondják) feltűrtem az ingujjam, nekigyürkőztem... Pótoltam a tápanyagot a földben (itt most éppen csirketrágya, de már kétéves), s kerestem jobb fajtákat. Eddig teljes a siker (el ne kiabáljam...). Éppen most tavasszal kaptam még olyat is, aminek állítólag nincsenek gerezdjei, de nagy fejet képez, s körülötte apró hagymákat. Még nem is hallottam ilyenről; kíváncsi vagyok... :) Nálunk sok fokhagyma fogy, ezért már azt is bevezettem, hogy sokat tisztítva kis dobozokban lefagyasztok, így a kevésbé elálló őszi fokhagyma sem fonnyad össze; csak annyit hagyok füzérben, ami biztosan nem megy tönkre.
Ez a szándékom; le nem veszem a szemem az előrejelzésekről (már csak a kerti csap miatt is figyelnem kell). Zömök kis palánták, ez ilyen fajta, cserepet fogok ráborítani, az talán elég lesz.
Nem bírtam ki ebben a szép időben, s merő kísérletként kiültettem 9 db korai Mano paradicsompalántát; lesz, ami lesz. Hagytam belőle tartalékot, hátha tönkremegy. A paprikapalántáim a teraszon szoronganak (most éppen árnyékban, máskor kicsit a napon), s nagyon várják a kiültetést, már van amelyiken látni virágbimbó-kezdeményt. A borsó már szép, de főleg a fokhagymával vagyok megelégedve. Begyűjtöttem tavaly néhány fajtát, s kis karókkal elválasztva egymástól duggattam el. A legszebb (legerősebb), amit Németországból hoztam 8-9 cm-es fejet, de van a CBNora-tól kapott között is néhány, amelyik vetekszik vele. A többivel (bab, uborka, tök, stb.) én még várok egy kicsit, itt folyamatos a fagyveszély talajszinten.
Nálam meg pont az alsó levelei sárgulnak a fokhagymáknak, függetlenül attól, hogy még őszel vagy kora tavasszal dugdostam el őket. Mellettük a zöldhagymáknak meg semmi baja(csak még elég vékonyak)
Nagyon szép a kerted! A feketegyökeret mikor vetetted? Minden tavasszal megveszem a magot, aztán valahogy elmarad, félek, nem tudok elég mély ágyat csinálni neki. De ez a magaságyás erre is nagyon jó ötlet:)
Igen ám de éna koraiakat nem a piacról szerzem be, inkább felétek jeleztem az árakat. Én a kertészemhez járok és bartelozunk párlattal, a nem koraiakat pedig magam vetem. Holnap majd teszek fel képet.
Á,na van még mit tanulnom. Még a hagymákat sem tudom megkülönböztetni Ez szép.Pedig már azt hittem kezdek belejönni legalább elméletben. :D Na mindegy,akkor is tetszik nekem is ...
Amit pórénak gondoltál, az fokhagyma, őszi duggatás. Az articsókát tavaly tavasszal vetettem pohárba, ősszel takartam a tövét komposzttal. Nem először csináltam így, eddig még mindig kifagyott, a mostani telet kibírta. Ezen kívül egyszer sikerült átteleltetni pár éve, akkor ettünk is belőle, meg a virágja is csodaszép volt, de a következő évre már kipurcant.
De szép mindened! A pórét is az idén vetetted? Mekkora már. Az articsókád hanyadik éves? Nekem egy tő van ,ennyi maradt az egy csomag magból. Amikor elkezdtem a hátsó kertet túrni,(kertészkedni?) :) ,akkor nagy elánnal vettem aticsóka magot is.Az egy csomagból fele kelt ki,nyár végére maradt 3 tő.Most már csak az az egy tő van ami ugye most 3.éves,remélem az idén látom már virágozni.
Kiástam a veteményesem helyét tegnap. A föld amit kiforgattam a talajból világos barna, és úgy össze van állva mint az agyag. Sok helyen fehér színű (mészlerakódás?) foltok találhatók, amik a talajnál keményebbek, de ha megnyomom erősebben szétporlad. Valamint kevés tégla törmelék, sóder kavics. Nagy részét kiszedtem belőle Mit lehet ezzel a talajjal kezdeni?
a: Esetleg valamilyen trágyával összekeverni? Ha igen milyen arányban, milyen fajtával? Illetve abba lehet-e egyből ültetni? Sok helyen azt olvastam, hogy a frissen trágyázott földet pihentetni kell használat előtt. Pihentetésre nincs módom, 2 hét múlva ki kell ültetnem a palántáimat.
b: Vagy valahonnan szerezni termőföldet? Ez további kérdéseket von magával, a típusáról, és a beszerzési helyéről :)
Emlékszel még, mit mondtál régebben? Számolgattad a villanyszámlámat... Te inkább megveszed... Legalább 350-400 palántát nevelek saját célra, különböző fajtákat, de mindig marad szépen elajándékozni is. Néhány Ft palántánként a világítás többletköltsége. Nálunk tavaly 70,- Ft volt a piacon a palánta, s annyit sem adtak meg érte, s akkor még a fajtaválasztékról szó sem esett. Mondtad korábban is; mindenki maga dönti el... Egyetértek! :)
Igazatok volt, a zseblámpás séta bevált, meg is csíptem az előbb egyet, éppen mászott át a betonkereten. Holnap csinálok valami csapdát; nehogy már... :)
Még soha sem ültettem fűszerpaprikát. Kb mennyi dkg./ tő teremhet rajta jó trágyázott hetente egy kétszer locsolt magaságyásban ? Fajta: Kalocsai merevszárú 622 . Egyéb tanácsok ?
Köszönöm a sok jó tanácsot! Este megnézem zseblámpával, ezen nem múlik... Kutya, macska nincs, de sör még akad... :) Előfordul a kertben meztelen csiga néha, de nyomot hagy amerre mászik, itt meg a sima barna oldalfalon semmi nyoma, ezért furcsa. Megnéztem alaposabban az előbb, de semmit sem találtam... :(
valószínűleg meztelencsiga lesz, ahogy előttem írták....
mostanában sikerült egy párszor hajnalba 2-3 hazakeveredni egy-egy jól sikerült baráti sörözés után, és mindig azt látom hogy a kutyának az edénye amibe adjuk neki a száraz kaját tele van meztelencsigával :D
szóval lehet megpróbálhatnád hogy egy kis tálkába (ha be fér oda) teszel ki valami száraz kutya vagy macskatápot
(gondolom van kutya vagy macska vagy mindkettő) és hátha az jobban tetszik nekik mint a retek.... csak tipp, lehet nagy hülyeséget mondtam :) de az tuti hogy szeretik a kutyatápot :D
Az ólkertben a macskámnál nappal nem lehet egy meztelencsigát sem látni. Tegnap VHO a kinti szőnyegre kihányta a reggelije egy részét. Feltakarítottam, amennyire lehetett. Este 10-kor azon a helyen 6 meztelencsigát számoltam meg, a hetedik is már arrafelé tartott maradékot eszegetni (nagyon szeretik a macskakaját).
Mélyebb kerek edénybe sör, talajjal egy vonalban lesüllyesztve. Én még nem próbáltam, ezt nevezi a szájhagyomány sörcsapdának. De az elemlámpás módszert kipróbálom majd, ha kint alszunk már.
Én is csigára gondoltam, de ez egy ~20 cm mély beton keretben lévő felület, ahonnan naponta nem olyan egyszerű a csigának ki- és bejárni, a falán sem látok csiganyomokat. Reggelente hiába nézem ki a szemem, nem találok semmit; vagy öregszem, vagy nagyon ravaszak ezek a csigák... A sörcsapda az milyen? Kis tálkába sör és annyi...?
Soha nem tudtam normális korai retket produkálni, mert vagy felmagzott mielőtt gumót nevelt volna, vagy megzabálták a férgek, kukacok... Fóliám nincs, sem kicsi, sem nagy; tudom, hogy azzal egyszerűbb lenne. Van viszont egy kicsi (~0,80x180 cm-es) betonkerettel lehatárolt, jobb földdel bélelt kerti palántanevelőm fakeretre feszített nyitható fólia tetővel. Ez az idén üresen maradt volna, de - gondolva egyet - ebbe vetettem kétféle retekmagot február végén letakarva a fólia tetővel. A talajt előzetesen fertőtlenítettem, dúsítottam palántafölddel. Szemre szuper lett, de miután most már nyitva van állandóan, valami a földből kiálló gumórészt megrágja, mintha éles késsel vágnánk ki belőle apró darabokat. Csigára gyanakodtam, de egy szemet sem találok, sem kicsit, sem nagyot. Szép egészséges, roppanósak a retkek, kukac nincs bennük egy szál sem. Mi a túró lehet az ellenség, s mit lehet ellene ilyen körülmények között tenni? Már lassan szinte megalkudtam a helyzettel, hogy jut nekik is meg nekünk is, de nagyon bosszant...
Most nem ajánlatos kint, mert elég hűvös van. Én az őszre/télre valót április végén fogom elvetni. Egy fagyis dobozba, jó finom palántaföld, arra elszórom a magot. Nem takarom földdel (fényre csírázik), hanem fufukával bespriccelem és letakarom egy fólia darabbal, lehet üveglappal is. Leteszem a kerti asztalra, mindig odébblököm, ahol süt a nap. Ha sűrűn kel, még a dobozban kiritkítom. Amikor már van egy-két levélkéje, lehet kiültetni, de csak a gyökerét - a levélkéket hadd lengesse a szél
Akkor ezek szerint még most is vethetnék,nem lenne késő? Az a baj,hogy nekem nem is nagyon akar kikelni.Most is csak pár szál kelt ki,azokat kitettem az udvarra,de persze a madaraknak épp abban a ládában kellett kapirgálniuk.Így most azzal a pár szállal sincs gond. Épp csak egy kevés földdel szoktam az elhintett magok tetejét beszórni,ez így jónak kellene ,hogy legyen nem?
Cserépbe vetettem, és egyenként pikírozgattam. Ez elég macerás, mert nagyon vékonykák. Itt van egy márciusi kép a cserében lévőkről:
De ugyanezt később, májusban megcsinálom szabadföldön is, akkor nagyon gyorsan kelnek. A lényege, hogy egyetlen szálat ültess el akár a cserépbe, akár később a szabadföldbe, bármilyen csenevésznek tűnik is. És nem szabad mélyre, vagyis csak a gyökérnyak alatti részt. Úgy kell lengedeznie, mintha mindjárt ki akarna dőlni. Nagyon hülyén tud kinézni, de nekem ez vált be. Vagyis akinek nem gumósodik a vásárolt palántája, lehet, hogy azt mélyre pikírozták, hogy szép stabil, bokros legyen.
De kis édik :D Nekem eddig még nem jött össze a zellerpalánta.Igaz még túl nagy múlttal nem rendelkezem kertészkedés kapcsán,de valamit nagyon rosszul csinálok velük.
Ezeket szemenként vetetted,vagy pikírozod őket? Hogy csinálod,áruld el kérlek.
Lehet, hogy nálam valamiért nem érzi jól magát, de még soha nem lett normális gumója egyik fajtának sem. Zöldje az volt mindig rengeteg. Évente ketten megeszünk 2-4 gumót, ezért nem fogok kínlódni vele. Levélzellerem van, ki sem tudom irtani...
Beszélgettünk tegnap a zellerről. Igaz utálom, hogy ilyen kis lengedező cérnaszálak az elején, de megéri, szép gumók lesznek belőle. Ez már legalább negyedik éves mag, és még mindig maradt a zacsiban. Voltam ma kint, csináltam róluk képet:
óó az is van, a retek, fokhagyma már szépen bújuk ki, a fűszernövények mellett a saláta is szépen fejlődik :) dughagymát majd veszek otthon és hozok ki... tavaly a répánk is nagyon jól sikerült.
amúgy a paradicsom teljesen müködőképes, csak jó fajtát kell választani. most megkaptam a legnaposabb részt a kertben, pár méter a ház mellett és kipróbálás képpen 2 tő paprikát elültetek majd oda, hátha működik a dolog, mivel a chili bokrom nagyon szépen fejlődött tavaly ott.
emellett még cukkini és patiszon lesz, több helyem nincs is, de ezekből 1-1 tövet szeretnék azért :) jaa és vettem egy tasak itteni uborka magot is, gondoltam 1 tő erejéig azt is kipróbálom :)))
valójában a globális felmelegedésnek "hála" itt már nem olyan az éghajlat mint régen, nem is tudnak nagyon mit kezdeni magukkal a norvégok :) pont mintha skóciában lennénk olyan az idő
A partoldal az nagyon jó !!!! akkor az egyik hosszú oldal legyen a partoldal, a mpárhuzamos oldalt képezze mondjuk szurkolt (alvázvédő maradék) akácoszlop, fóliát rá és kész.
Én vettem tavaly,de nem eredetit.Azt nem ajánlom.A slag részével nem volt baj,nagyon erős,de a szórópisztolyról ledobta többször a nyomás.Belül a gumi összeugrott ilyenkor,nagyon macerás volt ráhúzni a külsejét.Volt amikor csak a külső rész engedte el,akkor meg a belső cső fújódott fel,mint egy léggömb.
kivárom amíg hazaköltözünk, pár évig eláll a mag az biztos :) itt sajni a paradicsom is alig érik, nem hogy más, ezért meg se próbáltam elültetni :( és ugye egy cseréppel elég se lenne mert savanyítani szeretném, ezért nagyobb terület kell majd neki :)
Már amelyik... Alapállásban elég húzós, de savanyítva nekünk nagyon ízlik. Nyilván keveredik folyamatosan a szomszédaival, rendszeresen szelektálom, és úgy szedek vissza magot, de így sem egyenletes sem a forma, sem a csípősség. Rengeteg fogy belőle nálunk, de ha sikerülne a bogyiszlói, akkor az konkurenciája lesz, azt jobban szerettem annak idején...
Ilyen hasonlót készítettünk mi is egyszer, nem ennyire komolyat, csak négy magas karó felül összekötve, háromoldalt uborkaháló. Búvóhelynek készült az unokák számára, és imádták.
A mediterrán teraszos topikban van valaki, aki földbe mélyített fóliásátorban telelteti a leandereket, citrusokat, egyéb mediterrán növényeket. És működik neki.
kilgyóval még nem találkoztam, de a pockok mindenhol ott vannak... :) egérre/patkányra meg macska a megoldás, nagyon jól rendbe tartották az udvart, a vakondmentesítésben is kivették a részüket.
najó, akkor egy újabb ötlet, igaz nem üvegház, de egy ilyen jellegű kerti hűsölőt el bírnék képzelni és tényleg scak néhány faág meg egy marék bab kell hozzá :)
Viszont petrezselymem sosincs: nem érdemes vele kinlódni, rendes gyökere úgyse lesz. Pár éve már van levélpetrezselymem, legalább az legyen a háznál. az is ritkásan marad meg.
No, én soha semmit nem csinálok vele, elültetem, locsolom. Max 10-et veszek évente. Eddig még sose magzott fel. Nem veszem se korán, se későn. Néha, ha nem jó fajtába botlok, nem szép a gumó, de egyébként elég is ennyi egy éveben.
Azt nem tudom, miért magzik fel, de régóta már nem is érdekel. Szeretem a zellert (sőt...), de ami nem megy, azt ne erőltessük... ki is mondta? :))) Nekem voltak már sikerélményeim a zellerrel, ami 5-6 cm átmérőjű gumókat jelentett... :( Nem olyan zöldségféle, ami "mázsaszám" fogy a konyhánkon, ezért az aroma kedvéért áttértem a levélzellerre (bőségesen van rendszeresen, szinte vadon), ebből is lefagyasztom a felesleget, a gumót meg megveszem amikor a legolcsóbb a multiknál (mert szinte filléres árú tud néha lenni), és tisztítva, darabolva, adagolva lefagyasztom, így szinte fillérekért van egész évben, s nem kell miatta anyáznom. Alapállás: azt termelem a kiskertemben, ami itt jól érzi magát, s érdemes vele foglalkozni. Na jó, merő szórakozásból néha erőlködök mással is... :)
A dolog működőképes lehet. Csak nem a mi éghajlatunkon és nem a mi földrajzi szélességünkön.
Ez egy eleve meleg éghajlatra készült dolog, ahol csak a hideg éjszakákat kell átvészelni, nem tartós minusz tizhuszakat.
A napközben meleghez télen nap is kéne, az meg nálunk télen nem sok van. Ráadásul nálunk olyan alacsonyan jár a nap, hogy ha nem fagy meg a cuccod, akkor a fényhiány vágja tönkre.
Miért magzik fel a zeller? Tudja valaki. Már próbálkoztam a Bozsik és a Bálint gazdánál is, de nem keveredek ki a honlapjukból.
Minden évben palántát veszek. Későn ültetem ki, hogy meg ne fázzanak. Gyökerezem, sózom, locsolom. Mégis 30-ból legalább 20 felmagzik, mintha a második évben lenne.
Nekem is megfordult a fejemben. Főleg a vízkultúrás-halas cikkek hatására. Szerencsés vagyok, mert legalább 1,5 m-es partoldalam szinte kínálja magát. Már csak erő kellene.
Nagyon érdekes ötlet. De szerintem nem csak maximális méret van a hatékonyságra, hanem minimális is.
Azt kérdi a végén, hogy van-e egy kiszuperál emésztő gödör, mert azon ki lehetne próbálni. De ez nem így van, az emésztőgödör mérete kicsi ehhez, sose jutna el a napfény az aljára. Nálunk amúgy se működik, még ezekben az aszályos években is félméteres talajvíz áll benne , esős években szinültig megtelik. Leander teleltetésére akartuk használni, de még a benne lévő műanyagasztalon lévők is vízben álltak.
Na, most jól megvigasztaltál... A saját magjaimat mankoceb-bel szoktam kezelni, s soha semmi baj nem volt eddig. Ezt nem kezeltem, mert láttam, hogy zöld, tehát kapott valamit. Az első dőlés után persze kapkodtam, de úgy tűnik, már késő, marad is meg nem is... :(
Nem, Mo. halasztást kért. Viszont a repce és a napraforgó termése a méhektől függ. Ha a méhészek nem viszik oda virágzáskor a kaptárokat (hogy védjék a méh-állományukat), akkor nem gazdaságos a termesztése.
A neonikotinoid rovarölő és nem véd a palántadőléstől.
A termése hasonlít bár nagyobb, nyilván valami rokon, de a latin név többet mondana. Maga a növény, a levélzet egészen más. HA terem, örülj neki, minden gyümölcs öröm.
Ezeket az elutazás előtt jó lenne már átültetni jó mély edénybe, egészen "nyakig". Ha jól beöntözöd és napos, hűvös helyre teszed, ki is bírják a 10 napot.
Talán az, hogy a méhekre való hivatkozással az EU betiltotta az utolsó olyan csávázószer-hatóanyagot is, ami még ér valamit.
Innen kezdve a csávázás nem több, mint színes festés...
A méhészlobbi (vagy egyes ellenérdekelt növszer gyárak???) kijelentette, hogy a neonikotinoid hatóanyagú csávázószerek károsítják a méheket. Igaz, ezt a független vizsgálatok nem támasztották alá (pontosabban: ezeknek a szereknek a méh-károsító hatása elenyésző az egyéb, méhpusztulást okozó faktorokkal szemben), ennek ellenére az EU kiváló döntéshozói keresztülvitték a betiltást.
Ugyanis olyan helyre vetettem ahol csak reggel kap majd napot és késő délután estefele....
amikor majd bejön a nagy meleg vagyis napsütés akkor már gyenge árnyékban lesz, állítólag így nem magzik fel, na de majd pár hónap múlva okosabb leszek :)
sőt, ugyanide vetettem a metélőpetrezselymet is, mert tavaly azt vettem észre hogy a dög nagy melegben nem fejlődtek szépen...
ősszel meg a hűvösben úgy nőttek mint a vadbarom :)
Ezek igazán gyönyörűek, de hogy csinálod, hogy sehol egy szál gyom? Én két hete térdeltem végig az üvegházat, totál kigyomláltam, de már megint kezdhetem előlről. Kapával nem merek közé menni, mert a saláták nem sorban vannak, kelegetnek itt-ott, meg persze jönnek a kaprok, valahonnan újzélandi spenótmag is keveredett bele... szóval nem lehet csak kézzel, óvatosan.
Most újra kigyomlálom, mert lassan beültetem a paradicsomokat. A hagyma-saláta-rukkola-retek majdcsak kikopik közüle.
Itthon sajnos sehol, mi Erdélyben, kb 1000 méter magasan szedjük. De ott is terítve van térdmagasságig a ritkásabb fenyves némely helyen. Szedik is sokan, a helyi cigányság nyáron ebből él. (esetleg még gombából).
Azt hittem, engem már olyan nagy meglepetés kertészkedés ügyben nem érhet, csak legfeljebb apróságok. (Én kis naiv...)
Hálás lennék, ha valaki felvilágosítana. Hogyan (mitől) fordulhat elő, hogy a szép zöldre csávázott ZKI-s uborkamag cserépben nevelt palántája palántadőlés áldozata lesz kb. 5 cm-es korában, ott, és olyan körülmények között, ahol az összes többi palántát eddig sikeresen felneveltem?
a talajcsere helyett én emelt ágyást csinálnék, nem sokkal drágább és munkaigényesebb :)
és így több dolgot is ültethetnél bele ha később kedved támadna hozzá, az agyagos talajba meg mindefélét be lehetne ásni, levelket, faaprólékot stb, ami idővel jobbá tenné, a tetejére meg mehetne a jó föld.
irigylem mennyire előre tartasz, gyönyörű minden! :)
sajni nekem egyelőre nem kedvezett a kevés napfény, de remélhetőleg a paradicsom összeszedi magát, bár pont most fogjuk 10 napra magukra hagyni őket, nemtudom mi lesz... érdemes lenne már átültetni őket egyenként?
olyan kis vékony még soknak a szára... bár ha leültetném talán megerősödne..
eléggé megnyúltak: a paprika és a balkon pari:
a kinti állapotok, a fokhagyma már bújik: és a retek is:
2 napja volt egy jó kis havazás, aggódtam is hogy mi lesz velük, de bírják :)
norvégiában itt "nemzeti" növénynek számít ha írhatok ilyen hülyeséget, mindenhol nő mint otthon a parlagfű :)
ez egy tipikus hegyi tó, amit ott láttok a fenyőfák alatt az mind bokáig érő áfonyabokor és persze tele vannak gyümölccsel, nem győztük szedni. A mindig nedves tőzeges föld a titka, ha rálépsz pár centire besüpped a cipőd és vizes lesz :)
szedés után a kezünk és a szánk is tiszta lila lett :)
idén szeretnék majd pár tövet virágládában nevelni :)
Két éve majdnem vettem áfonyát a bómaxban. Éppen eksönös volt, így "csak" valami 1500-ba került volna tövenként. Gyanús volt az alakja, meg a fotója, így tüzetesebben átsilabizáltam a bolhabetűs táblácskáját, amiből egy kukkot sem értettem, mert sajna nem tudok ángolul, viszont rajta volt a latin neve.
Nos, nemhogy az áfonyához nem volt köze, de még csak rendszertanilag sem álltak közelebbi rokonságban. ... Csak annyiból állt a hasonlóság, hogy ez is bogyós gyümölcs volt, és savanyú talajt igényelt.
A nevüket nem tudom, de a túllocsolt, állandóan nyirkos virágföldben gyakran találkoztam velük. Állítólag a növényt nem bántják, de a túl nedves környezet a palántáidnak sem tesz jót. Hagyd a talaj felszínét kiszáradni, a palánták vízigényét alulról felszívatással pótold. Súlyos esetben felszívódó rovarölővel belocsolhatod a földet.
Kérek szépen segítséget!
Palantaim levelei körül kis légy szerű valamik rajzanak. Megpiszkalva őket a
talajban kis fehér larva/féreg mozgasra lettem figyelmes. Nem nagyobbak 1mm-nél (jelenleg).
A; Mi ez? Milyen betegség ez? Mi a neve az ellenségnek?
B; Milyen eszközökel, módszerekkel védekezhetek a kis genyak ellen?
C; Kinek volt mar ilyenhez szerencséje, és mi lett a vége (kimenetele)? Előre is köszi!
Bocs az ujra bejegyzesért, valamiért nem szerette az a' betűt
Kérek szépen segítséget!
Palàntàim körül kis légy szerű valamik rajzanak. Megpiszkàlva őket a talajban kis fehér làrva/féreg mozgàsra lettem figyelmes.
A; Mi ez? Milyen betegség (àtok) ez? Mi a neve az ellenségnek?
B; Milyen eszközökel, módszerekkel védekezhetek a kis genyàk ellen?
C; Kinek volt màr ilyenhez szerencséje, és mi lett a vége (kimenetele)?
Én 2 fajta padlizsánt vetettem. Az első fajta is kb.2 hétre kelt ki ,a második fajtában pedig volt hogy még a 3.hét után is bújt elő kis növényke. Tehát,türelem :) szerintem
Milyen körülmények között vannak? Tudtommal a padlizsánnak is előnyös a 20-25 fok a csírázáshoz. Nekem 19-23 fok között volt a hőmérséklet, amikor vetettem. De a padlizsánok nekem is lassabban kezdtek el csírázni. A paradicsomok pár nap után megindultak, paprikák egy hét után, a padlizsánok csak 1,5 hét után. De pl volt kaliforniai paprikám, ami csak három hét után indult meg, de a fele nem is csírázott ki. Szóval szerintem teljesen belefér a két hét, főleg ha nem tudsz állandó 25 fokot biztosítani neki. Aztán nekem is kb 2-2,5 hét után kezdtek csoportosan előbukkanni, előtte csak egy-kettő.
Egy házi veteményest szeretnék készíteni. Nálunk a föld tömény agyag. Gyakorlatilag túl sok dolog nem él meg benne. Ezért a veteményesben mindenképp talajcsere szükséges. Kb 2x3m-es hely áll a rendelkezésemre. Az én elképzelésem a következő lenne: Kiásom a 2x3m-es területet kb 30cm mélyen. A szélére valamilyen szegélyt teszek, ami kilóg a talaj szintből. Alulra geotextília. Valamilyen trágyázott termőföld, újra geotextília (lyukak készítve a palánták helyén), és a tetejére fenyő kéreg, hogy igényesebben nézzen ki. Nagyrészt paradicsomot fogok ültetni, de lesz benne még jégsaláta, és répa is. Nem tudom a répát nem hátrálatja a max 30cm növekedés mélység... Valamilyen észrevétel, vagy tanács az általam elképzelttel kapcsolatosan?
Hát igen, azt gondoltam h nem kellene fenthagyni, de a drágámnak épp annyi ideje volt, h gyorsan lefújja és ment is tovább a dolgára, én meg nem mászhatok fára:) De igy visszaszórhatja a spórákat?
Viszont le kell majd vágni néhány nagyobb ágat, és azt célszerű sebkezelni? Simán a fagél elég? Vagy ebben is van olyan ami gombaölős, v vmi?
Azt nem ismerem, de nem lehet rossz, az is felszívódó. Talán ott dől el minden, hogy jókor permetezzünk vele. Ahogy tudom, a monília a virág bibéjén keresztül fertőz, ezért kell már fehér-bimbós állapottól a virágzás végéig permetezni. Mióta így csinálom, nyoma sincs a moníliának; igaz már csak kevés fám van.
Az sokkal eredményesebb mint a chorus? Mi azzal permeteztünk most először, tavaly egyáltalán nem, de nem tudom mikor látszik majd mej h használt-e. Gondolom majd éréskor. Az nagy baj, ha a tavalyi összefonnyadt, moniliás gyümülcsökből még jónéhány fent a fán? A napokban esedékes a 2. permetezés, azt lehet topassal v érdemes inkább amivel elkezdtük?
Az áfonyának savanyú talaj kell,ha nincs,áss egy gödröt és béleld ki fóliával.Ebbe savanyúföldet meg savanyú tőzeget tegyél,sok termésre számíthatsz.Nekem cserépben is jól terem.Most ilyen:
Helyette tarthatsz mézbogyót,azzal semmi macera nincs.
Sok mérgem volt régebben a monília miatt, de mióta rátaláltam a TOPAS nevű szerre, azóta nyoma sincs. Elég drága (persze mihez képest?), s az adagolás is macerás, mert kevés kell belőle, de jó. Nem sajnálom, legalább kétszer permetezek vele, egyszer a virágzás első harmadában, egyszer meg teli virágzáskor. Ha az eső beleszól, akkor a virágzás végén is.
Nem is bízom a sóskára, permetezünk monília ellen. De amelyik tönkrement, azt is permeteztük, csak akörül nem volt sóska. És van egy idős meggyfánk, akörül sincs, mert liliom van körben - na azon szoktak időnként moníliás hajtások lenni.
Korán kezdted, remélem, sok örömöd lesz a kertészkedésben; én vénségemre jöttem rá, hogy pályát tévesztettem, pedig családi házban nőttem fel, de soha nem érdekelt, mi történik és miért a kertben.
Próbáld ki egyszer az új-zélandi spenótot! Egész évben szedhető, szinte titokban hoz (fekve, földön futva) rengeteg magot, amit elszór, s a következő évben kikel. Tápanyag és melegigényes, de szerintem magasan veri a hagyományos spenótot. :)
A homoktövisből ha veszel egy fiút és egy lányt, hamarosan rengeteg lesz. Sok gyökérsarjat hoz. Mi kaptunk barátoktól. idén fog először teremni, de tavaly gyökereztettem nyáron vízben is elég kevés maradt meg, de ez is járható út.
A spenótnak már késő szerintem. Fel fog magzani anélkül, hogy elég levelet hozna. Legjobb ősszel ültetni.
Nálam a fiatal csonthéjasok körül kis körben van a sóska évek óta. Egyszer olvastam valahol (talán az Öngyógyító kiskertben?), hogy a sóska megvédi a fát a gombás betegségtől. A sok év alatt egyetlenegy ceglédi óriás ment tönkre monília miatt, de akörül nem volt sóska ültetve. Folyamatosan szüretelgetjük, és még jól is néz ki.
annyi spenót magom van hogy hihetetlen.... tavaly felmagzott és egy 500g-os ráma margarinos doboz telelett
pár napja vetettem, nem sajnáltam a magot, szórtam rendesen kifele, de alig látszik meg hogy csökkent volna :)
(már csak az lenne a durva ha nem kelne ki)
"ültettem" 3db kiwi cserjét is.... most már van 3 egres bokrom is, úgy néz ki az áfonya is megmarad.... kertből átültettem bellülre a 20 éves ribizli bokrot :) alakulok szépen ahhoz képest hogy még csak 25 éves vagyok :D
Imádom a sóskát, főleg ahogy a nejem csinálja, na meg jó tömény szaftos pörkölttel, kevéske főtt krumplival, ezért visszatérően elfordul a kertünkben. A vége mindig az, hogy nem bírok vele; esszük folyamatosan, s mellette megtelnek vele az üvegek a spájzban, s még akkor is sok, ami marad, ezért végül kiírtjuk. Pár évig elvagyunk az emlékekből, na meg a konzervből, aztán kezdjük előröl; a sóska már csak ilyen... :)
(A lábszomszédom éppen most mondja és mutatja, hogy a két éve kiirtott sóskám magjából milyen szép hajtásai vannak a kerítés mellett.)
Nálunk 20 éve, építkezés után lett terítve a leendő konyhakertbe a homok tetejére kertiföld. Nem jutott mindenüvé, volt ahol még tele volt építőanyaggal a kert pl, ott most is az eredeti homok van. Szerintem észrevehető a különbség, még azt is látni a mai napig, hogy hová került a jobb föld. Épp bosszankodtam, hogy a leendő paradicsomágyás közepén találkoztam egy nagyon köves-kavicsos egy négyzetméterrel.
A magaságyásnál szerintem érdemes nem csak földet tenni, hanem a dombágyás szabályai szerint feltölteni. Nekem nincs, a legkisebb lányomnak van pár darab, de náluk (Németo.) a helyi szemétszállító cég nagyon olcsón árul komposztot, neki a teteje azzal van feltöltve.
Más.
Valaki kérdezte, hogy mikor lehet vetni az újzélandi spenótot. Jelentem most. Kelnek a kertben.
Gondoltam megkérdezem előtte nehogy hülyeséget csináljak....
mondjuk ezek ilyen túlélő sóskák :) ősszel jöttek szántani és a traktor átment rajta a kerekeivel.... tavasszal leette őket a szomszéd tyúkjai... 1,5 hónapja átültettem őket (nem semmi mekkora gyökere van neki.....)
Jogos :). Igazából már csak elméleti alapon gondolkoztam...
Viszont eszembe jutott egy alternatív megoldás, amit a saját kertemben szeretnék megvalósítani egyszer. Az általad leírt problémák már bennem is felmerültek korábban, és akkor jutott eszembe ez a megoldás, csak azóta elfelejtettem :D.
Olvasgattam neten az emelt ágyásokról, ami valakinek bejön, valakinek nem. Aki mondjuk rotációs kapával nagy földterületeket művel, annak gondolom ez nem kivitelezhető és még zavaró is. Nálam viszont csak 30 nm ágyás van, és talán egy kisebb konyhakertben simán megoldható.
Arra gondoltam, hogy az ágyásnak adnék egy 20-30 cm magas szegélyt, és a meglévő talaj tetejére terítenék 20-30 cm vastag termőtalajt. Ez majdnem olyan mint a talajcsere, csak felfelé mozdulok el :D. Ráadásul általában a talaj felső része még gazdagabb is tápanyagban, tehát ez sem kerül kiszedésre. Ez egy jóval egyszerűbb megoldás, mint kitermelni egy rakás földet. Aki meg nagyobb földterületet művel, az is megoldhatja ugyanezt, ágyásszegély nélkül. Tehát elterítesz a területen 30 cm talajt, és bedolgozod.
Nem, csak umbellatát. Annak kellemes íze volt, szép is volt a kis piros termésekkel. Jelentős gyümölcsmennyiség persze nem volt rajta.
A multiflorát én is kinéztem már, ugyanannak a kertészetnek a kínálatában szerepelt, ahol a Black Lace bodzát vettük, de mikor ott jártunk, nem volt. Ez Ausztriában volt, azóta nem jártunk ott, máshol pedig nem kerestem.
Sokkal egyszerűbb alaposan megtrágyázni a földet, mint talajt cserélni. A talajcsere őrült felfordulással jár, el kell vitetni a régit, hozatni kell újat, szervezni, lapátolni, egyengetni, közben esetleg letaposódnak az amúgy nem bolygatott részek... Rémálom, szerintem.
Ha végleges megoldást jelente, elszántak talán elgondolkodhatnának rajta, de egyébként szerintem nem érdemes.
Nekünk van egy rész a kertben, ahol egy csomó építési maradék volt felhalmozva. Némi sitt beásva, homokkupac, sóder, ez meg az. Egy darabig csak kerülgettem, aztán elszántam magam, kiszedtem a nagy betondarabokat, féltéglákat és az öklömnyi vagy nagyobb köveket és jól megtrágyáztam. Az a rész azóta is kiapadhatatlanul ontja a sittet, de szép paradicsomok, tökök, földicseresznyék termettek ott.
Kissé ellentmondásos amit írsz, de mindjárt kitérek rá, hogy mire is gondolok.
Pont most tanulok talajgazdálkodást, nemrég végeztünk is talajvizsgálatot, és sok minden okosságot megtudtam :). Pl azt, amit te is írsz, hogy volt egy időszak, amikor a szikes talajokat drága pénzért feljavították, de a szikes talajokat lényegében egyszerű kémiai okok miatt (amit nem akartak akkoriban figyelembe venni) nem lehet jól javítani. Általában ezek a talajok erősen lúgosak. A kémhatáson még lehet ugyan javítani, ha savanyítják a talajt. Savas anyagok hozzáadásakor ugyan elmozdul a semlegesség irányába a pH-érték, de a sav-bázis reakciók során is sók keletkeznek. Ezáltal igaz, hogy a pH-érték változik, de még több só kerül a talajba, ezért hosszú távon az ilyen talajokat el kell felejteni. A savanyú talajokat meszezéssel lehet javítani, de csak az enyhén savasakat érdemes, mert a nagyon savanyú talajokra már tonnaszám lehetne hordani a meszet, amit időnként meg kellene ismételni, mert kimosódik.
A talaj felső rétegének cseréjével lehet növelni a talaj vízmegtartó képességét és a tápanyagtartalmát. Erre bizonyítékot is szereztem talajtan vizsgálatakor, mivel egyik csoporttársam kertjében durva homokos talaj felső tíz centijébe kevertek jó minőségű termőföldet, és a vízmegtartó képessége kb a duplájára nőtt. De azt fontos tudni, hogy csak a felső 10 centiben, ami talajvizsgálatkor nyilván megmutatkozik, ha abból emeli ki a talajmintát, de öntözéskor nem sokat jelent ez a 10 cm, de még a 30-40-50 cm sem.
A talajcserének a lényege a tápanyag-utánpótlás. Homoktalajt elég sokat kell trágyázni, mert hamar kimosódnak a tápanyagok. Lényegében a talaj felső részének cseréje egy nagyobb tápanyag-utánpótlást jelent, mert a talaj ezen felső része jobban tartja és fokozatosan oldódik ki belőle a tápanyag, de öntözésnél a víz ugyanúgy elszivárog az alsóbb rétegek homok mivolta miatt.
Tehát azt mondod, hogy talajcsere helyett a tápanyag-utánpótlást tartod jobbnak, de a kettő lényegében egy és ugyanaz, mert talajcserekor nagy mennyiségű tápanyagot hordasz a felszínre, ami az alsóbb homokos talajrétegekbe is leszivárog. De ez semleges homoktalajokra vonatkozik, a szikes talajokkal nincs értelme bíbelődni, mert savazással is csak ront az ember a helyzeten, maximum a pH-értéken lehet javítani, még több só felhalmozódása mellett.
A szomszédod példája önmagában kevés, mert meg kellene vizsgálni azt a talajt, amit felhordott, ugyanis attól, hogy fekete a talaj, még lehet nagyon rossz minőségű. Az említett talajvizsgálat alkalmával valaki hozott "minőségi" virágföldet, és kiderült, hogy kb semennyi humusz nincs benne, még az én enyhén vályogos homoktalajomban is több humusz volt. Emellett erősen meszes is volt.
Sajnos olvastam olyat is, hogy valaki rendelt 5 köbméter "termőtalajt" és tiszta homok volt az egész. Szóval ha valóban minőségi talajjal van feljavítva a homoktalaj, akkor az kiváltja a trágyázást egy időre, de mivel mosódik be folyamatosan, ezért persze pótolni kell, de az öntözővíz sajnos nem fog megrekedni a felső 30 cm-en, hanem elfolyik az alsóbb rétegekben.
Ezért talajrendeléskor érdemes olyan helyről vásárolni, ahol van lehetőség trágyás-tőzeges rostált termőtalajt vásárolni, így szinte biztos, hogy van benne tápanyag és a tőzegnek köszönhetően a vízmegtartó képessége is nő.
Én is azért gondoltam a talajcserére, mert most zsákszámra hordom a trágyát a földre, de egy talajcserével (ha az tényleg minőségi termőföld) egy jó nagy dózis tápanyagot juttatok a talajba, ami a kimosódás miatt javítja az alatta lévő talajt is, de éppen ezért nem örök életre szól.
Bocs, hogy ilyen hosszú lett, csak próbáltam elmagyarázni, hogy miért tartom jónak a talajcserét, de abban igazad van, hogy csodát nem lehet tenni semmilyen talajjal.
A tavaly tavasszal ültetett sóskáim már most kezdenek magszárat növeszteni, de maga a növény még nem rendelkezik szép nagy levelekkel... (kora tavasszal a szomszéd kiengedte a tyúkokat azok meg tövig megették, de újrahajtott)
A kérdésem az, hogy le lehet-e vágni ezt a magszárat, hogy a növény jobban fejlődjön vagy hagyjam felmagozni???
Nyilván jobb lenne a termés és kevesebbet kellene trágyázni és öntözni, ha kicserélném a föld felső részét.
Még ez sem biztos! A szomszéd a kb.300m2-es konyhakertjében vagy húsz éve kicserélte a felső fél méter homokos talajt jó minőségű kertiföldre. (Volt neki miből...)
Azt mondja, jelentéktelen mértékben változott a művelési igény. Ugyanannyit locsol, ugyanannyit trágyáz, és a termés sem lett látványosan több vagy szebb. Éppen csak a föld színe változott. De látom is: többet locsol, mint én, gyakrabban trágyáz, mint én, egy szál gaz nincs a kertben, ennek ellenére nem sokkal jobb a termés, mint nálam.
De annak idején láttam, hogy a Hortobágyon mire mentek a szikes feltalaj eltávolításával: pár évtized után csaknem ugyanolyan szikes volt a felszín, és a "leigázzuk a természetet" jgyében méregdrágán kialakított szántóból újra birkalegelő lett, de még annak sem volt igazán jó, mert a sziki ősgyep helyét jobbára értéktelen invazív gyomok vették át.
Egy ismerősöm a hétvégi vityillónak szánt fosóhomoki tanyáján úgy akart füvesíteni, hogy lehordatta a felső húsz centit, a helyére beteríttetett tíz centi agyagos talajt, arra tíz centi kertiföldet. Úgy okoskodott, hogy a homokos altalaj így nem tudja elnyelni az öntözővizet, ezáltal nem szárad ki a fű, és a tápanyag sem mosódik ki a feltalajból. Tévedett. A fű ritkás, foltos maradt, és amint kimaradt egy-két öntözés, kiégett.
Oda akarok kilyukadni, hogy mindenkinek azt a talajtípust kell termőre fordítania, amije van. Talajcsere helyett inkább talajjavításban, szerves trágyázásban és optimális öntözésben kell gondolkodni. Már csak a biztosan magas költségek, és a hosszabb távon bizonytalan végeredmény miatt is.
Amúgy szerintem sem kell ennyire görcsölni a kavicsok miatt. Érdemes lenne tudni, hogy termesztettél-e már valamit ebben a talajban vagy sem. Mert ha már termesztettél és nem volt különösebb probléma, akkor nem is kell vele foglalkozni. Trágyázni kicsit gyakrabban kell, meg öntözni is. Az én homoktalajomon sem olyan szépek a zöldségek és nem akkora a hozam, mint egy nagyon jó talajban, de minden terem és különösebb problémát nem okoz. Nyilván jobb lenne a termés és kevesebbet kellene trágyázni és öntözni, ha kicserélném a föld felső részét.
Szóval szerintem gondold át, hogy mennyire zavaró, mert ha annyira nem, akkor fölösleges azzal foglalkozni, hogy baj-e a kavics a talajban. Persze gondolom az ásásban téged is zavar, de erre tényleg nincs más megoldás a rostáláson vagy talajcserén kívül.
uBence, nem lehet, hogy túl nagy feneket kerítesz ennek a kavicstémának? Vagy azt várod, hogy valaki "garantálja" neked, hogy jó lesz a talajod úgy, ahogy van, nem kell vele semmit csinálni? Te látod a földedet, te turkálsz benne, te ültetsz bele. Ha több a kavics, mint a föld, akkor nincs sok esély jól fejlődő veteményre radikális előkészítés nélkül. Ha meg simán csak sok a kavics, neked pedig nincs időd/pénzed átrostálni az egész kertet vagy talajcserét csináltatni, akkor tedd azt, amit h.apci is megmondott: tapasztald ki, és apránként javítgasd. Amikor dolgozgatsz rajta - ásol, gereblyézel, gyomlálsz, stb. - legyen a kezed ügyében egy vödör, abba szedd össze a cseresznyénél nagyobb kavicsokat. Vagy ha abból túl sok van, és nem bírnád, akkor csak a diónál nagyobbakat. Vagy ha az is túl nagy meló, akkor csak a kókuszdiónál nagyobbakat :) Nálam speciel nincs annyi kavics, hogy az problémát okozna, de nyilván nem én vagyok az egyetlen, aki szinte minden talajmunka közben talál üvegszilánkot, tégladarabot (meg drótot, csontot, kétszázas szöget, húszéves elemet, sőt, egyszer egy "húsz év biztonságos vezetésért" szoci plakettet is). Szóval hajrá! Ne azzal foglalkozz, hogy hány kilogramm kavics per köbméter föld megengedett, mert még ha lenne is ilyen arányszám, ami minden körülmények között tuti, akkor sem változtatna a helyzeteden. Parafrazálva a Buddha szavait, aki ugyan egész másról beszélt, de ide is találó: ha meglőttek egy nyíllal, akkor ne azon agyalj, hogy a nyíl bambuszból vagy fából van-e, vagy hogy lúd- vagy sas- vagy keselyűtollal van tollazva, vagy hogy aki kilőtte, magas volt-e vagy alacsony - inkább gyorsan lásd el a sebet.
Igen, szóval lehet jó is a kavics, mert lazítja a talajt és elágazódásra készteti a gyökereket, de ez csak jó talajban érvényes. Ahogy írtam, egy homokos talajban, ahol a gyökerek amúgy is kedvükre terjeszkedhetnek és a pangó víz sem probléma, na ott viszont nagy probléma a kavics, mert az amúgy is könnyen kiszáradó és tápanyagszegény talajt még jobban "felhigítja". Tehát a legelső kérdés szerintem az, hogy az alaptalajnak milyen az összetétele.
Egyébként nem kell ehhez nagy tesztet végezni, általában ránézésre és tapasztalatból is tudja a gazdája, hogy mivel áll szemben, de ha egy kis földet a kezedbe veszel, adsz hozzá vizet, akkor sokat elárul a talaj szerkezetéről az, hogy tudod-e formálni vagy szétesik darabokra.
Van egy pontosabb módszer, az Arany-féle kötöttségi szám meghatározása, ami annyiból áll, hogy veszel 100 gramm légszáraz (!) talajmintát (kavics nélkül), beleteszed egy edénybe, és ml-enként adagolod hozzá a vizet. Kevergeted kanállal, mindaddig, amíg eléred a talaj folyáshatárát (tehát ha oldalra borítod a tálat, akkor éppen hogy megmozdul a talaj, de nem szabad folynia). A neten megkeresed ezt az Arany-féle kötöttségi táblázatot és megnézed, hogy hány ml víz kellett a folyáshatár eléréséhez, ez alapján behatárolható, hogy milyen a talaj szerkezete.
Ezután érdemes elgondolkozni azon, hogy a kavics mennyire baj vagy nem baj, mert ha amúgy nem szárad ki gyorsan a talajod, akkor nem okoz túl nagy gondot.
Az minden bizonnyal igaz, hogy a legjobb, ha nincs kavics a talajban. De ez függ a talaj minőségétől is. Ha agyagos a talaj, akkor még segíthet is, mert megakadályozza a pangó vizet. Homoktalajon viszont kimondottan hátrány, mert amúgy is gyorsan elfolyik a víz a tápanyagokkal együtt, ezt a kavics még jobban felgyorsítja.
Nálam is homoktalaj van. Nemrég az egyetemen volt lehetőség talajvizsgálatra, itt kiderült, hogy homokos vályogtalaj, szóval nem a legrosszabb fajta, de sajnos tonnaszám lehetne rá hordani a talajjavítót és ezt rendszeresen megismételni.
A legjobb megoldás a részleges talajcsere. Mivel a zöldségek gyökere nem hatol túl mélyre, ezért érdemes lenne a talaj felső 30 cm-ét lecserélni. Ez nem olcsó mulatság és nem is kis munka. Én is azon gondolkozom, hogy egy 20 m2-es területen kicserélem a talajt, és úgy számoltam, hogy a termőföld köbmétere kb 3000-4500 Ft, a szállítás pedig 8-10ezer forint. Így kb 30-35 ezer forintból megvan a talajcsere 20m2-en, és a zöldségek mindenképp jobban érzik magukat.
Más megoldást nem látok, mert kiszedni a kavicsot szinte lehetetlen. Persze ez is függ attól, hogy milyen mélyen van kavics a talajban, mert a tetejéről még valahogy talán eltávolítható a nagyja.
Nem vitát szeretnék gerjeszteni, de van eset, mikor hasznos a zúzalék a talajban (nem a lekerekített kavics!!!). Azt mondják az okosok, hogy elágazódásra készteti a gyökereket, ez által nagyobb felület alakulhat ki a tápanyagfelvételre.
Igaz ez edényes-dézsás tartásra, de házikerti esetben hasznosabb a könnyű megmunkálhatóság.
Passz... Nem hiszem, hogy házi-kerti relációban a szisztematikus, apránkénti kézi kavicstalanításnál van hatékonyabb módszer. Nem vagyok biológus, de azt nem hiszem, hogy a növények gyökerének a kavics akadály lenne (bár lehetnek rendkívül kényes fajok). Láttam én különféle ültetvényeket Horvátországtól Németországon át Skandináviáig olyan köves, mondhatni sziklás talajon, hogy ihaj. Lehet, hogy nem volt ott rekordtermés, de valami csak volt, mert különben nem csinálták volna. Fel a fejjel!!!
Uhh.. sejtettem hogy probléma... hiszen akadály a gyökérnek. Nincs is annál idegesítőbb, amikor az ásó vagy kapa pont a kavicsba koppan. Sajnos ezt teszem, próbálok tőlük megszabadulni. Így már láthatod: megértelek, rengeteg munka... belezsibbad az ember agya, na meg a dereka. Borzalmas akadály, mindenki örüljön és becsülje meg ha jó, morzsalékos, kavicsmentes talaja van!
Ha jól értem akkor igen is probléma, ettől féltem. És mi a megoldás? Oké hogy átrostálom az egész kertet kézzel! alumínium hálón, ami elég jól bírja a mechanikus terhelést, de viszont ez rengeteg munka... sőt valójában bele sem lehet gondolni mekkora.... valami egyszerűbb megoldás nincs? :/
Ha így kérdezed, akkor nem kell a kavics, sőt... (nekem az agyamra megy az a kevés is, ami van). A termést - ha az alaptalaj jó - alapvetően kevés kavics nem befolyásolja (tapasztalatom szerint), legfeljebb idegesítő. Tapasztald ki, s ha kell, apránként szabadulj meg a sűrűjétől legalább (pocsék munka).
Nálunk az elődeink olyan feltöltést csináltak (mert mélyen volt a telek, 60 cm-t rá kellett tölteni, hogy ne álljon meg a víz benne), ami tele volt olyan bazaltdarabokkal, mint a vasúti töltéseknél. Na, ebben gazdálkodj! Évekbe telt, mire nagyjából megszabadultunk tőle.
Nem kevertem össze semmivel. A kérdésemet nem értetted meg, de nyugi, mert már nem te vagy az első, aki fenn akad túlcifrázott kérdéseimen, szóval nem gond! :)
Viszont azt megcáfolnám hogy nem foglalkoznak szakirodalmak ilyennel, mert én régebben már ovlastam, csak az a baj hogy azt nem találom, és az kifejezetten általánosságban foglalkozott a témával.. Én pedig konkrétan a konyhakerti termőföldre céloztam... magára a termő föld alkotójából kivehető kavics mennyiségre, pontosan a fizikai szennyeződésekre (igen a sörösüveget is veheted annak - de jelen helyzetben csak a kavicsok okoznak problémát- ha okoznak.)
Hogy ne értsétek félre, nálam elég kavicsos a talaj. De nem hazudnék ha azt mondanám hogy régebbről biztosan valami sóder keveredhetett bele, apró kavics, nagy kavics... és zavaróan sok némelyik helyen. Nem kell túl cifrázni a dolgot... egyedül arra lettem volna kíváncsi: normális az ha egy konyhakerti föld kicsit nagyobb mértékben tartalmaz kavicsot? Igen vagy nem, és ha igen, akkor mennyi az ami nem probléma egységnyi térfogat földenként, persze hogy szemmértékileg saccolt értéket is bőven kimerítő válaszként fogadnám.
Habár nem szoktam paprikát metszeni, én egy erőteljes fiatalító metszést végeznék. A paprika viszonylag gyorsan nő, ez esetben egy feltehetően erős gyökérzetű növényről van szó, tehát valószínűleg meghálálná az erős metszést. Sajnos a kép alapján nem látom át a növény hajtásrendszerét, de valószínűleg egy-két ízközt meghagyva metszeném vissza, hogy új hajtások fejlődjenek. Ehhez látni kellene a meginduló hajtáskezdeményeket.
Szóval nem sokat hagynék rajta, de nyilván maradjon levele. Sajnos tapasztalatom nincs abban, hogy a paprika mennyire viseli el a metszést. Amit találtam neten paprikametszéssel kapcsolatban, az is inkább az egyéves növények tenyészidőszakban történő szabályozására szolgál, tehát hogy ne legyen túlterhelve a növény, de évelő paprikával kapcsolatban nem találtam írást.
Azért azt sem szeretném, hogy esetleg a tanácsomra kinyírd a paprikádat :D, szóval csak megfontoltan. Azt is lehet, hogy próbaképpen csak kisebb részt vágsz vissza, megfigyelve a regenerálódás folyamatát. A csúcson lévő új hajtáskezdemények minden esetben odavesznek, de szerintem gyorsan hoz újabbakat.
Mondod Te... Egy München melletti hobbikertben gazdálkodó ottani ismerősömnél láttam, hogy tele van a kertje kaviccsal a korom fekete talajban (amit évről évre pótol komposzttal). Rákérdeztem, s mondta, hogy az ottani hűvösebb klímában jobb a talaj hőháztartása a kavicsokkal; nappal betárolják a napsugárzás melegét és este, éjjel leadják a talajnak, s ez kedvező a növényeknek. :)
Az addig rendben is van, de ha jól értettem, olvtársunk a konyhakertjébe szánja. Gondolom, nem fügekaktuszt szeretne termelni! :o)
A termőtalajban a kavics, a kő az egyik legnagyobb közellenség. "Hígítja" a talajt, rontja a vízmegtartó képességét, akadályozza a talajmunkákat, gátolja a gyökeresedést.
Más: ma hajnalban -1-2°C-os légköri fagy volt nálunk. Nappal koranyár van, estére meg az évszaknak megfelelő. Amit eddig szabadföldbe elvetettünk, minden kikelt, de mindennek meglassult a fejlődése. A hidegfóliában nevelkedő palántok is behúzták a kontrát. Úgy tűnik, a növényeket nem lehet becsapni, pontosan ismerik a naptárt! :o)
Valamikor februárban vetettem pár sor Rajnai borsót. Kb. tíz centis korában megállt. Azóta már kikelt, amit egy hónappal később vetettem el. Szerintem simán beéri. A petrezselymet, sárgarépát is hamar elszórtam. Szépen ki is soroltak, aránylag korán, de azóta alig fejlődnek. Pedig öntözök (mert itt muszály), és tápanyaguk is van elegendő, mert egy tavalyra jól megtrágyázott területen vannak.
Miért kellene a termőtalajba kavics? Szerintem azért nem találsz erről szóló szakirodalmat, mertilyen nincs.
A kavics nem talajképző anyag, emiatt egy az egyben csökkenti egy adott térfogatú föld tápanyag tartalmát. Ennyi erővel azon is elmélkedhetnénk, hogy mennyi a konyhakert optimális sörösüveg tartalma. :o))
Nem lehet, hogy a termesztőközeges-tápoldatosa technológiával kevered a dolgot? Bár ott sem kavicsot használnak.
Szerintem még ne keresd, még csak április 2-a van. Nekem napos helyen vannak a tövek a kertben, de még csak kb. 10 cm hosszúak, és mire megnő 40-50 cm lesz. Május közepétől várhatod a piacon.
Most, hogy már enyhébbek az éjszakák, kint merem hagyni a védett teraszon, így rövidebb a megvilágítás, nincs olyan meleg, kevesebb vizet kapnak, nem nőnek olyan ütemben tovább, inkább vaskosodnak.
Egyáltalán mennyi szokott lenni a kilónkénti ára így tavasszal? Mert sosem kilóra árulják, mindig csak kis csomókban. De van olyan év, amikor egyszer sem látok a piacon.
Személyes véleményem, de szerintem ha már tényleg annyira nagyok a palántáid hogy kiültesd őket, akkor érdemes előtte végigfutnod az időjárás előrejelzést. Mondjuk MO déli részén, Alföldön ilyen időben én biztosan kiültetnék (akár csak próba gyanánt is egy szál) vagy több palántát.
Van egy régóta nyugtalanító kérdésem, amelyre nem találok alkalmasabb helyet hogy megkérdezzem.
Egy konyhakertben, jobban mondva magában a földben mennyi az optimális kavicsmennyiség? Nem találok rá megfelelő írást, ezért hátha ti tudtok segíteni. Bocsi a kissé elvont értelmű (de ugyanakkor mégsem elhanyagolható) kérdésemért.
Én nem tudom, atkákról már sokat vitatkoztunk, de én egész más tapasztalatokat szereztem velük; gondolom több fajtájuk van. Az üvegházat minden áldott évben 100%-ban tönkreteszik, pedig nem kímélem a rafináltabbnál rafináltabb permetszereket.
Ezek, amiket ismerek nem szönek hálót és nem látszanak. Csak a levélen látszik, hogy ilyen mozaikszerüen kivilágosodik a lemez, és a fonáka van tele mikroszkopikusan apró fekete pontokkal, ami talán a tojás lehet. vízre mindenesetre teljesen rezisztensek.
Sajnos ezt esö sose éri, mert a balkonon él (nem tudom, ki merjem-e már tenni; 2-5 fokosak az éjszakák mostanában.) a csapvíz meg nem nagyon rendíti meg az atkákat.
bimbós sherrola. Paprika és pari első vetések márc.2.
második sorozat vetés márc.22.
Tökfélék-nagydobosi és orange sütő. és spárga fajták.
sárgadinnyék első vetés április 4.(nem szabad ilyen korán mert megnyúltak a rossz idő miatt nem mertem kirakni őket a fóliába.
uborkákkal szintén úgy jártam.
a krumpli hozza a virágokat
palánta nevelő asztalok.
terem:
a paprika és a balkon pari: 
és a retek is:
burgonya
retek 
karalábé palánták
