Hát lehet, nekem ilyesmihez nem nagyon van szemem.
Ilyen térkép nekem is van egy rakat, úgy 81-től minden évben meg vetettem a szüleimmel, aztán persze később magam. Hogy minek azt már nem tudom végül is olyan túl sokat nem változott évente a dolog:) Csináltam olyat, hogy nyári szünetben, egy hét alatt végigutaztam az összes bkv-járatot oda-vissza, csak úgy:)
A Kálvin térrel az a bajom, hogy ha olyat akar valaki csinálni, ahol maga a tertószerkezet látszik, tehát a "funkció esztétikáját" akarja megmutatni, akkor tessék igényesnek lenni, és költeni az anyagokra. Ne sóherkodon a beruházó, hanem a látható részeken vegye meg a rozsdamentes acélt, a krómozást, stb. Ha valakinek ez nem megy mert nem tudja behozni a bérleti díjakon, az építsen üzemcsarnokot Csepelen! Így ez egyszerűen gagyi, ennél még a kínaiak is többet öltek a kültelki Ázsia Centerbe.
Ha két éve kérdezel, azt mondtam volna, hogy az Elizélt-palotánál rosszabb úgysem lehet semmi. De hát azóta láttuk a Kálvin teret. Szóval engem is érdekelne.
A Vörösmarty téren építendő új épületről mi a véleményetek? Hol lehet látni róla terveket a neten? A tv-ben láttam egy bejátszást de ott csak pár mp-ig mutatták egy kis képen.
Az a vicc, hogy azok az "élettel teli formák" már maguk is csak hamis, másolt dolgok. Gipszstukkók és olcsó, puha, süttői mészkőből öntött/faragott díszek imitálják a pompás, nagyvárosi palotákat. Bár tehetős nagypolgárok, befektetők építették, de azért kicsit maguk is a "fenn az ernyő, nincsen kas" dzsentrivilág részei. Ne érts félre, szeretem ezt a várost, és ezeket az épületeket én is, de vegyük észre, hogy a villanyvilágítás korában 4 m-es belmagasságú bérházakat, meg villákat építeni urizálás volt. És ez a "historizálás" még a két háború közt is ment, miközben Kós Károlyék még a háború előtt, Molnár Farkas, Kozma Lajos, az Árkayak és a többiek pedig a két háború közt megmutatták, hogy lehet korszerűen is szépet építeni. Behozták a népi építészetet, a Bauhaust, és jellegzetesen magyarrá formálták. Persze ehhez kellettek azok az iparművészek, akik megtervezték és kivitelezték azokat a részleteket, amitől az egész élni kezdett, és kellett az a megrendelő, akinek a pénzen kívül igénye is volt a jóra.
Ebbe tenyerelt bele aztán a szocreál a maga neoklasszicizmusával, és állította le az egészet "kozmopolitizmus" címén jó tíz évre. És nem is csak az a tíz év volt a nagy gáz, hanem az, hogy igényesség utána sem jelent meg. Jöttek a négyemeletes "szockockák" Budára, meg a paneldzsungel Pestre. Jöttek az előregyártott középületek, szállodák a mennyiségi szemlélet jegyében. Finta nyilatkozta egyszer, hogy nem azért tervezett olyan Novotelt, meg Pentát, mert azt akart, hanem azért, mert a megrendelés arról szólt, hogy mutassa meg, hogy előregyártott elemekből is lehet szállodát építeni. Lehetett. :-(
Persze egyes házakat le lehet bontani, lehet helyettük újat építeni, és előbb-utóbb vagy eltűnnek a városból ezek az építészeti zsákutcák, vagy úgy megszokjuk őket, hogy a végén szépnek fogjuk tartni. A Sándor palota jó példa erre. A két vh. közt a Vár második legrandább épületének tartották, és többen boldogok voltak, hogy úgy szétlőtték, hogy azt már tuti nem lehetett helyreállítani. De lehetett, és ma szeretjük. Nagyapám nagy bánata volt, hogy "ebben a városban mindent szétlőttek az oroszok, csak épp azt a nyomorult Levéltárat nem bírták eltalálni!" Ma már szinte szeretjük a Levéltár épületét, pedig az is egy iszonyú monstrum, és csak az teszi elviselhetővé, hogy a mellette levő modern bővítés még randább. (Mellesleg az egykori hadügynek is kifejezetten jót tett az a leborotvált pár emelet, tiszta szerencse. :-) )
Szóval házakat lehet eltüntetni és átalakítani, hamarost megrjük a Spenót-ház és az Elizélt-palota bontását, és remélem nem halok meg addig, amíg a Kálvin téren a tulaj megunja azt a rettenet két üvegkalickát.
Amibe nem szeretnék, és nem akarok beleszólni, az maga a várostervezési koncepció. És Fintának ez a legnagyobb baja. Vannak ötletek, hogy a Dunát be kéne vonni a város életébe, de hogy. Ha valakinek van egy ötlete, azt lefújjolják, de úgyis mindegy, mert nincs rá pénz.
Folyamatosan csak tüzet oltunk. Nem utakat építünk, henem kátyúzunk, nem újat alkotunk, vagy felújítunk, hanem dúcolunk, életvédelmi hálókat szerelünk. És amit végre felépítünk, az sincs kész. Tíz éve ott a Lágymányosi-híd, minden fityfenéjével, de nem megy át rajta a villamos. Tíz éve kész a fél M0-s, de nem építjük meg a másik felét. Renyekedünk, hogy merre kéne menni az M3-M5 közti szakasznak, de nem döntünk, mert akkor kisajátítani, meg építeni kéne, és jujj, az pénzbe kerül. Úgy veszünk vadászgépeket, hogy a kifizetését meghagyjuk a következő kormánynak, és ugyanígy építünk metrót is. Kenjük csak a sz...t jobbra-balra, mert ha nem csinálunk semmit, akkor biztos nem hibázunk. És ez a legnagyobb baj.
"egyelőre nem bízom sem a régióban érdekelt külföldi, sem a hazai magán-, sem az állami megrendelőkben, sem az építészekben, hogy az álmodni merés nem nagyszabású gagyit eredményezne a mostani kisstílű gagyi helyett. "
Ennél jobban nem lehetne előadni azt, amit gondolok! Sajnos nem látom, hogy most hirtelen valódi nagy ötletekkel lenne tele minden, amit a gonosz hivatalnokok nem hagynak megvalósulni...
Szó sincs gyűlöletről, Bp.-et én is - mint a legtöbben - főleg a monarchia idejéből származó eklektikus arculata (nem klasszicista) miatt szeretem. (A korábbi korszakoknak sajnos kevés nyoma maradt, ezért az nem lehet imádatom tárgya. Például Kőszeg központját is imádom, ha el akarnék vonulni a világtól, lehet, hogy oda költöznék legszívesebben, de az nyilván összehasonlíthatatlan az elmúlt bő száz év bp.-i pezsgésével.)
De sem gótikus, sem barokk, sem klasszicista, sem szecessziós épületeket többé nem lehet építeni. A kérdés az (nekem tényleg, a cikek szerzőinek nem), hogy jó volna-e Bp.-nek, ha a modern építészet nagyszabású, nívós alkotásainak ösztönzésével, a karakterének részbeni módosításával őrizhetné meg a monarchia idején kivívott (építészeti) tekintélyét. Most úgy gondolom, hogy talán jó volna, azonban egyelőre nem bízom sem a régióban érdekelt külföldi, sem a hazai magán-, sem az állami megrendelőkben, sem az építészekben, hogy az álmodni merés nem nagyszabású gagyit eredményezne a mostani kisstílű gagyi helyett.
Egyébként a hagyomány és modern együttélésére vonzó példának tartom Párizst, melyet Bp. után a legjobban ismerek. Egyes erősen vitatható, vagy éppen egyértelmű kudarcnak számító projektek ellenére, melyek - amellett, hogy elhiszem, hogy bizonyos "selejthányad" a fejlődés velejárója - úgy lettek adagolva, hogy a város megőrizte értékeinek, korábbi arculatának döntő részét. És annak ellenére, hogy az idősebb párizsiak egy része borzasztó értékvesztésnek élte meg az elmúlt évtizedek változásait. Mivel ezeket a véleményeket inkább a személyes idő múlásának tulajdonítom.
Azoknak is igazuk lehet. Bár most éppen Fintára és - még inkább - a cikke előzményére gondolok (a Finta-cikk alján megadták a linkjét). De az is belefér nekem, hogy ha elkezd egy lobbi nyomulni kicsit is tetszetős érvekkel, akkor a laikus közönség hajlamos azt jól bekajálni, én is persze, legalább részben. Szóval, nem tudom, mi van.
(Gondolom, ismered a viccet a rabbiról, aki igazat ad a feleségnek is, meg a neki homlokegyenest ellentmondó férjnek is, meg a kétkulacsosságot a szemére hányó templomszolgának is. Pontosabban, érdekel mindenki, de igazából nem hiszek senkinek. Kivéve mondjuk a metróügyet, melyben a VEKE-nek hiszek.)
Nem akarok túlzottan politzálni, de azért ez a túlmodernizálás, mert az előző rendszerben elhitették az emberekkel, a régi rendszer burzsuj volt, burzsoá, ezért tiszta lap kell.
És még ma is ezt hangoztatják.
Mi? Magyarok vagyunk!
Finta... jól van.
Ok, ahogy gondolom:
Ezek a mai modern csodák soha nem veszik fel a versenyt a monarchia beli épületekkel, mert a homlokzaton nincsenek meg azok az életszerű, egyedi formák, a formavilág utánozhatatlan ismétlődése, harmoniája.
Mi ez a gyülölet a régi stílus ellen?????????????????????????????????????????????????????????????????
A mai, azaz (már) a szocreál, meg amerikai felhőkarcoló módi alapvetően funkcionalitásnak rendeli alá az épületet, meg a benne levő élőlényeket.
Míg a régiek adtak a szemnek valami kihivást, egyben szépséget, ezstétikai gyönyört.
Elkéne döntei, Budapest (legalább a századfordulós városrész,-központ)akkor megmaradjon a monarchiabeli klasszicistának VAGY csak modernet építsünk.
Esetleg utánozhatjuk prágát, egyéb nagyratörő és agyonnyalt városokat és összevissza vegyítünk.
Nekem az a város kell, ahol törödnek egymással és környezetükkel az emberi lények, és igazán élvezik, ami körülveszi őket.
Ez soha el nem évülő és ellaposodó szlogen kell hogy legyen.
Nekem az a művelt, szép, világvárosi Bp. kell, ahol egy ház kapuzata felet azon tünödhetek, vajon milyen mitológia személyről formázták a szobrot stb.
Zseniális volt az korszak, ami a kiegyezéstől az első világháborúig tartott. Szinte minden szempontból. A fél - akkori - várost akkor építették fel, minőséggel, szépséggel.
Soha nem lehet ezt megunni, el nem régiesedő!
Ezek a szocializmusban betámogatott műszakiak mennyenek el!
A jővő nemzedéknek át kell adnunk egy olyan várost, ami hirdeti, bizony sokkal többet érdemelt, számított Buda-Pest, mint ma.
Nem behódólásra kell idomítani az mebereket.
Részemről ennyi, nem engedek.
UFF! UN!
kambekk!
A Finta-cikkhez (és előzményéhez), a közlekedési topikos hozzászólásodhoz:
Nekem úgy tűnik, van igazság abban, amit mondanak. Bár Fintában én sem bízom, sőt általában a mai magyar építészekben sem nagyon. De leginkább azt gondolom, az elmúlt másfél évtized hatalmas változásai miatt az óvatos, akár vaskalapos engedélyezési politika volt (lett volna? mert nem tudom, tényleg ilyen volt-e) a legjobb, vagy a legkevésbé rossz. Mert a közéleti-közhivatali morál, a befektetők színvonalas projektekhez pénztelensége és bizonytalan ízlése miatt nagyon kockázatos lett volna szabad teret engedni az álmodozásnak.
Ennek kapcsán egy régi történet. 1990 körül, hála az akkori kialakulatlanságnak és káosznak, hosszan és közelről figyelhettem, majd részletesen meg is írhattam az Óbudai Hajógyár bezárásával kapcsolatos munkaügyi konfliktusokat, akciókat és alkukat. Az akkori befektetőjelölt, akinek nem sok kellett, hogy célhoz érjen, emlékezetem szerint 40 emeletes szálloda felépítésével számolt a Hajógyári-sziget városhoz közeli részén. A terület eladásáról évekig tartó, heves vitában csak a sokadik érvként szerepelt, hogy erre nem kapnának engedélyt, tehát az egész projekt bukásra ítélt, vagy pedig blöff. Az eladás spiritusz rektora végig úgy kezelte az engedélyezés kérdését, mint ami nem képezhet akadályt. Azóta sem tudom eldönteni, vajon blöffölt-e, és a befektető esetleg meg lett volna vezetve. Vagy pedig nem sokon múlt, hogy a rendszerváltozás zűrzavarában nem nőtt ki egy fehőkarcoló a városközpont szomszédságában, a Duna közepén.
Csak tipp, de lehet, hogy jobban jártunk a híddal, mint egy alagúttal. Egy alagút épp úgy bezavarhatott volna a hőforrásoknak, mint a leendő metró teheti esetleg a Gellért téren. (Persze ne legyen igazam, és menjen minden simán.) Az viszont tény, hogy az Erzsébet-híd építésekor voltak problémák a források miatt. A budai hídfőben megolvadt a lánckamrákat szigetelő bitumen, és az egész lehorgonyzás csúszni kezdett. Meg nem mondom kívülről, mennyi ellensúlyt kellett még rátenni, hogy megálljon.
Nem éppen gótika, de talán nem érdektelen. Az előbb átjöttem a Garay téren, ahol a piacot a vasszerkezet egy kis része kivételével lebontották. A hideg ellenére, nem lehetett nem észrevenni, hogy a hirtelen támadt üres placc körül mennyire más a házak hangulata. (Szerintem sokkal emelkedettebb, hirtelen sok más helyre is el tudtam képzelni a teret, pedig a városi piacok hangulatát is nagyon szeretem.)
Előtte a Köztársaság téren jöttem át, és végre közelebbről szemügyre vettem a Gázművek számos lámpáit. Ha azok tényleg gázlámpák, akkor úgy tűnik, egymagukban állva is elég intenzív, azon kívül pedig meleg, barátságos fényük volt.
Elvont hely(azaz út-)történet után rajongók nézéék meg a Síndöcögvények topicban az elmúlt ~200 hozzászólást.Kezdetben sok szó esik az Elizabeth-brückeről, a forgalomról, hogy mennyire lehetett volna másképp, utána fokozatosan a Budaörsi útra terelődik a szó.
Dog, na ott voltunk OFFok! :)
Szerintem nézettek át, bár kambekk néha meg teszi.
Szerintem a régi híd a város antik képébe jobban beleillet, mindentől függetlenül.
Az volt az ilyesztő, ahogy éveken át a pesti oldal "kapuja" torzóként ott logott...
szerintem megvalosithato.igaz, draga, de egyedul az Erzsebet-hidnal meg lett volna valosithato nagyobb bontasok nelkul.
Tenyleg ne csodalkozzatok mar annyira.Pragaban talan lebontottak az ovarosi reszt, csakhogy konnyebben lehessen a Moldvan atmenni?Nem, mert ott letezett muemlekvedelem.csak arra akarom rairanyitani a figyelmet, hogy az akkor meg nem tulsagosan nagy Budapestet elorelatas nelkul kezdtek oriasiva dagasztani.
az eredmeny: teljesen levegotlen agyonzsufolt keruletek, keves zolddel.A varoskozpontba iranyulo forgalom, ami a lakossaggal forditott aranyban no.Es mindezek melle a muemlekpusztitas jarult.Ha mindig az oroksegvedelem jart volna elol, akkor most sokkal elhetobb, szebb, hangulatosabb es nem utolsosorban turistacsalogatobb varosban elnenk.
Dog!
Van diákod? Mert, ha igen, akkor szombaton ingyenes a bejutás a Budapesti Történeti Múzeum Erzsébet híd kiállítására. Én régóta terveztem, hogy megnézem. Velem tarthatnál! És mindeni akit érdekel!
No van kedvetek egy kiállítósdis topictalálkozóhoz?
A Mátyás pince kiásása inkább az új hídhoz kapcsolódik. A pesti hídfő déli oldala szépen föl volt töltve és a Szabadsajtó út magasságából enyhe eséssel futott le az Irányi utca vonaláig. Régi képeken a Duna felől szépen látható ez a rámpa.
Dog úr!
Azt tudnod kell, hogy az általad említett Március 15. téri alagút az új híd előtt nem létezett. Tehát oda bevezetni sem tudták volna a régiről lefutó forgalmat.
Sőt az eredeti híd építésekor erőteljes bontásokat eszközöltek az akkori pesti óvárosban. Azóta nem pince a Mátyás pince.
A Tabán lebontásának semmi köze az Erzsébet hídhoz. A régi erzsébet híd idején még nem létezett a Hegyalja út. Az új híd idején meg már nem létezett a tabán. Ugyanis a tabánt a 30' években bontották le. A tabán helyére gyógyfürdôket akartak építeni. Amit viszont a háború miatt már nem tudtak megvalósítani.
a fenebe is, valaszolok.Ha az eredeti hidat meghagytak volna, es mellette-netan alatta- meg egy alagut is lett volna, ami a ket hidfonel talalkozna, akkor nem kellett volna bontani.Budan akkor mar nem volt Taban, a parknal lett volna hely egy kihajtonak, a Marc15 ternel pedig van egy aluljaro.Na azt kellett volna bevezetni az alagutba, es kesz.jo, jo, sok zseton, de megerte volna.es NEM KELLETT VOLNA bontani.
tenyleg ne sertodj meg, de a HM-es topicod utan az imidzsed elottem romokban hever.az az epulet a LEGUNDORITOBB, AMIT VALAHA LATTAM.szivesebben latnek ott egy 10 emeletes hazgyari lakotelepi panelt, mint azt a krematoriumot!
Csodalkozom, hogy a tabant visszasirod, oszinten meglep.
