Valami azért nagyon nem stimmel azon csillapítás/teljesítmény-adatokkal...
Az RT ÉK 2007 177.o és 2001 210.o ismertetett (különböző elven működő) nagyteljesítményű hibridek teljes vesztesége kevesebb 1dB-nél akkor is ha szinte azonos frekvenciájú adókat kötünk rájuk (vagy választjuk szét a jeleket a vevők felé).
A Te általad megadott 12-18dB veszteség(!) még sima ellenálláshálós összegzésnél is sok volna. Én nem sávszűrőkről beszéltem ami valóban csak nagy frekvenciakülönbségnél hatásos, hanem iránycsatolókról (hibridekről) ami főleg ilyen kis frekvenciakülönbségeknél működik jól.
Így VHF-en is egy 6csatornás rendszerben 120W/ch bemenő esetén 90-110W/ch kimenő elérhető..
Szia Tibor! Remélem gyógyusz! Király vagy! Mit agyonsasoltam én a bit-hordozóid! Csak balga fejjel visszafelé mentem az időben! Pedig tanulhattam volna! A natúr tekercselőgépemet is egy 1949-es RT-ből építettem meg. (Köszönve ezt Qqberci Barátomnak.) Igen jó az '59-es leírás, azt csinálom meg, és azt Neked fogom köszönni. További gyógyulást! (Ha még szükséges.) Üdv: Öreg Csóka
Ahol nagy a szükség, közel a segítség! Rádiótechnika 1954. febr.46.old. Méhsejttekercselő gép RT 1955. ápr.87.old. A legegyszerűbb kereszttekercselő gép RT 1959. dec.359.old Méhsejt tekercselő
Csak rajta van valamelyik azokon a bithordozókon! Hátha találsz benne jó ötleteket! Azért, mert régi, még lehet jó!
Szia Barátom! Merő véletlen itt találtam egy hírdetést, ha nem akadtál volna rá Magad is: http://209.85.135.104/search?q=cache:eThh6unou-4J:www.blikk.vatera.hu/muszaki_cikk_elektronika_gyujtoi_muszaki_cikk_nosztalgia_keszulekek_c2519.html%3Fp%3D5+EA50+elektroncs%C5%91&hl=hu&ct=clnk&cd=1&gl=hu&lr=lang_hu Valami eszement hosszú link, de ideszuszakoltam. :-) Öreg Csóka
QQ körtárs! Nekem volt egy nagyfrekis feszültségmérőm, vagy valami ilyesmi. Annak a mérőfejében volt egy cső, már nem emlékszem a típusra, talán valami orosz cső volt, makkcsőre emlékszem. A hét végén hazalátogatok, akkor megnézem és jelentkezem.
Nemrég vizsgálgattam egy textiliparban használatos orsozónak nevezett "tekercselőgépet" Gyönyörű kereszttekercselést csinál cérnából, fonalból. A berendezés nem bonyolult, megpróbálok képeket lőni hozzá a váci úti cérnagyárból.
Hát igen, a ProPick2! Sötét ló volt a projekt, míg ugyi '6pc Gyuri Barátunk meg nem fejtette az ominózus VT7003 IC "rejtély"-ét. (És a kapcs. hibás kötését!) Egyszerű mezei kezdő PIC-kező ilyen esetben nagyon "lukra fut" ám! Én a gyárit csak annak tartom jó megoldásnak, akik nem olyan "bütykölős" tipusok, mint amilyen én is vagyok. (Nem beszélve egy 100%-os kitt általad is említett áráról. Van egy tucat más elképzelésem az összeg másirányú befektetésére.) Az én elgondolásom "vezérfonala": Tanulás, egyszerű vezérlés megépítése, majd a bonyolultabbak építése -frekimérő, kapacitás és induktivitás mérő....- Ha egyszer eljutok oda, hogy bonyolultabb lészen a projekt, akkor lépek tovább a soktudású "kütyük" megépítéséhez. Addig marad a "mezeien egyszerű, de bombabiztos". :-) Öreg Csóka
Nyilván a ProPic2 kevésbé kényes az RS232-port tulajdonságaira mint a JDM, de nálam stabilan megy, igaz asztali géppel használom, nyilván laptoppal nem biztos hogy sikerülne. Ha full kompatibilitás kell akkor a gyárit is megveheted 40-50kHuf-ért..
Ahogy látom a tied sem tartalmaz sok aktív alkatrészt, így nem tudom jobb-e a JDM-nél.. (ha véletlenül nem azonos vele).
Én is széndéxom majd a JDM-em (18-lábú) tokja mellé egy ilyet
építeni a ProPic2 bekötése alapján, és akkor bármilyen PIC-et tudok majd égetni vele..
Szia Doky! Köszi jótanácsaid. Olvasgattam több helyen az égetővel kapcsolatosan. Több helyen említik, hogy a megépített kapcsolások "nyögve-nyelősek", vagyis nem százas működésüek, sok problema adódik pölö, ha nem ugyanazon konfigurációs PC-hez csatlakoztatod. (Mert a PC-táp nem ad hozzá elegendő "naftát". Egy példa: Van egy (több) kapcsolás ami a művelethez szükséges feszültségeket magából a PC-ből veszi. Már amelyikből, ezért ajánlott az a kapcsolás amelyik külön táppal bír. Nyílván a "Más kárán tanul az okos!" elv alapján az ember fia utána néz az ilyen problémák elkerülésének. Raktam össze egy "provizor" perforált nyákra épített égetőt, amit ha többen leteszteltek (jelenleg is valamelyik "ifjú guru" barátomnál van bent a volt munkahelyemen.) több gépen, és jó, akkor fix kivitelben megépítem. Nem egy túl bonyolult, és több PIC felprogizására alkalmas. Elsősorban az univerzálisan használható 16... os családhoz. Én ezt készítem el végleges formában is, ahogy itt látható: (Deszkamodelje működőképes volt, azzal már egy 50 MHz-s frekimérőt beprogiztak. Most más is teszteli, különbféle megoldásokra, különbféle progikkal. Ha megoldottam sűrgetőbb problémáim, akkor jobban érdekel majd, addig is minden leírás ebben a témában jöhet, gyűjtöm őket. :-) ) Öreg Csóka
Persze. Semmi baj sincs, ha a csatornák közti távolság (nem a duplex távolság!) néhány, vagy akár néhányszor 10 MHz (mint az mikrohullámon sok helyütt lehetséges). De a V/UHF-es gyakorlatban nagyon jó esetben egymástól 500, általában 200-250, sőt 125 kHz-es szomszédos csatornák vannak (kiosztva). Ezeknek szétválasztása és összegzése már emberesebb feladat.... persze, hogy eszi a teljesítményt/hatásfokot. De, hidd el, stabilan működnek.
PIC: Szerintem JDM tipusú égető hardware-t építs (vagy vegyél), ehez van ingyenes égető-program az ICprog; ezt magasz szintű nyelven az ingyen letölthető profi compiler progival (mikroElektronika) tudod programozni Basic/C/Pascal nyelven 2kw -ig (pic16F628-ig), vagy assemblerben az ingyenes MPLAB-al.
Sajnos az RT árusította eszközök ezen ingyenes cuccokkal nem kompatibilisek, így azokat énsem ajánlom..
Szia! Kösz a bíztatásod. Bizonyára én is eljutok majd az Amtelok-hoz is. Azonban bizonyosan szegényebb lenne "szűrke állományom", ha a PIC égetését kihagynám életemből! :-) Más témakör, de a stabilizált VFO-k "dobtak" vala az adó-vevők minőségén. Aztán jöttek a PLL megoldások, amik szinte forradalmasították a trx-ek minőségét. Ez a gondolatom a PIC, és az általad említett procik megismerését illetően. Vagyis: Lépésről lépésre. Mint ahogy Te tetted. Üdv: Öreg Csóka
Annak idején én is PIC-kel kezdtem. Azóta megismerkedtem az Atmel-procikkal, és meg kell mondjam, jó döntés volt váltani! (Nem kell programozó, a kész áramkörből ki sem kell venni a procit, közvetlenül programozható - bekapcsolt áramkörben, és egy csomó előnye van a PIC-kel szemben, meg sem próbálom felsorolni!)
Semmi probléma! Csupán érdekel a PIC progizása, remélem egyszer eljutok oda, hogy magam is beírom a progit! Addig nézegetem, és elsősorban ismerkedek vele, tanulgatom. Szerencsére sok hasznos tippeket kapok Tőletek. Pl ezt:
Üdv Barátim! Tervbe vettem, hogy készítek egy KERESZT-TEKERCSELŐ gépet. Egy egyszerű, sortekercselésre alkalmas sk. gépecskét már bemutattam itt Nektek, de az alacsony frekvenciákra készülő tekercsek szinte kivétel nélkűl kereszt-tekercs készítésüek. Mivel a tervezett munkáim jó pár tekercset tartalmaznak, kéne csináljak egy jó eredményt adó gépet. Van egy leírásom az egyik RTÉK.-ban, de az sajna nem olyan részletes, hogy az a várt elképzelést hozza. Megpróbálkoztam vele, de sajnos a leírás nem tartalmaz méreteket, ezért az önkényes méretválasztás miatt a projekt "pontatlan" lett, magyarán nem csinálja "szépen" a keresztekercselést. Kb szabadkézzel "vadul" is készítek a géppel egyenértékű tekercseket. Kérnék Tőletek segedelmet! Köszönettel: Öreg Csóka
