ó, ez a csempekandalló nagyon tetszik. fontos a látvány is. ami meg a tüzelőt illeti, hála istennek van a lakásom mellett egy kis "sufni", ami éppen alkalmas lehetne a tüzelő tárolására. na, ez nagyon izgalmas, ha tényleg lehetséges. én fűteni akarok vele, ha lehet, mindenhol.
a lényeg ott van, hogy a kandallót állandóan táplálni kell, ahogy írtad. pl egész éjszaka nem érdemes ébren maradni, hogy meleg legyen, viszont egy cserépkályha, ha este megrakom, reggelig simán fűt, de még délután is érezhető. ezért fontos, mire kell.
A kandallóval is lehet fűteni - feltéve, hogy szakszerűen van megépítve.
A kanadalló a tüztér körül keringő levegőt melegíti fel, és a begyújtástól számított 5 percen belül meleget szolgáltat. A cserépkályha viszont csak akkor ha átmelegedett. Igaz, a cserépkályha akkor is meleg még egy ideig, ha már nem ég benne tűz, míg a kandallót állandóan táplálni kell. Cserébe nem kell átrakni, mint a cserépkályhát.
Aztán van vegyes is, a csmpekandalló, amit nem kell átrakni, és tárolja a hőt.
De ettől még marhára lehet vele fűteni. Sőt gyárilag kapható olyan tűztér, ami vízteres, és akár egy nagyobb lakás kifűthető vele.
valami kis szellőző csak van rajta, nem? ha nincs, akkor se szabad füstölnie, kéményseprő mindenképp ajánlott. (és kötelező is egyébként, ha jól tudom, évente)
A cserépkályha ajtajának elzárását csak a tűz elalvása, az elparázslás után szabad megtenni teljesen, ha nincs rajta kicsi szellőzőnyílás. Keress olyan állást amikor van elég huzat az égéshez, de nem áramlik vissza a füst. Esetleg a kéményt is meg kellen nézni, hogy a huzata rendben van-e.
Naygjából a különbség a kandalló és a cserépkályha között az, hogy a kandalló csak addig ad meleget, amíg rakod rá a fát, azaz ég a tűz. A cserépkályha ha leégett a fa, akkor fél-egy napig elég hőt ad le a fűtéshez.
Még két dolog:
- a kandalló rosszabb hatásfokú mint a cserépkályha, a meleg egy jó része a kéményen távozik
- a cserépkályha csak egy bizonyos idő eltelte után kezd meleget adni, ha már átmelegedett a csempe
Én is a cserépkályhát javaslom. De hová tudod rakni a fát ?
Nem ömlik belőle a füst, csupán az üvegajtó nem látja el azt a szerepet mint a kandallónál, mivel nem lehet becsukni, a szellőző lyukak hiánya miatt. Tehát szokjam meg, hogy ez ilyen, vagy van valami megoldás. Esetleg üvegajtó lyukakkal, stb.
biztos volt már róla szó, de attól függ, mire kell. ha fűteni akarsz,a kandallót felejtsd el! az csak szép, hangulatos, de nem fűtésre való. cserépkályha, vagy kemence, bár ez utóbbi azért más igényeket támaszt...
Nemrég vettünk egy házat, amiben van egy viszonylag új építésü cserépkályha (talán 2 éves). Tudnátok esetleg tanácsot adni a használatával kapcsolatban. Fa tüzelésü, csak egy nyílása van. Belül van egy rács ajtó, kívül egy üveg. Nincs külön lefegőző nyílása, így csak akkor ég, ha az üvegajtót valamennyire nyitva hagyom. Így azonban kifele is jön valamennyi füst. Az előző tulaj mondott valamit azzal kapcsolatban, hogy hogyan kell megrakni, de azt gondoltam, majd megoldom, különben sem volt valami jó fej.
az az egy konvektor az egy ősrégi csotrogány, éjszaka alig lehet tőle aludni, olyan concertot ad mikor hűl le, és mikor fűt. nem fűti fel, azaz lehet, hogy fenn meleg van, de azon a szinten, ahol én vagyok, ott nincs.
otthon a falak: minimum 80cm, de nem szigeteltek, és a födém sem, az idén kerül erre sor. ez már biztos.
de nem ez a fontos, hanem az én kis lakáskám. megoldást akarok. ráadásul a konyha a leghidegebb, és mivel a konvektor nem fűti fel a szobát sem, a konyhába nem is engedek ki meleget. ami nem jó. az ajtó vizes, mármint csorog rajta a víz, pedig most cserélték ki a héten egy szuper, 6cm vastag aluminimumbetétes ajtóra, aminek vas a kerete, és csurom víz reggelre. gondolom azért, mert kinn hideg van, benn melegebb. ha fűtenék ott, akkor jobb lenne?
és a kemence vagy kandalló jobban tetszik. maradhatna a konvektor, és lenne még ez is?
Ha a központihoz akarod kötni, akkor csak a tűzteres jöhet szóba. Ha nem akarod bekötni a fűtési rendszerbe, akkor viszont én cserépkályhát javaslok inkább, ami fűtésrásegítésnek illetve az átmeneti időszakokban (mikor nem kell esetleg állandóan a kazánt használni) teljesértékű fűtésre is használható.
A cserépkályhának jobb a hatásfoka a kandallóhoz képest.
A kéménynek a mérete (közvetve a huzata) határozza meg leginkább, hogy mekkora kandallót használhatsz (a kivezetés átmérője is lényeges, 130 mm-nél kisebb nincs asszem valamire való kandallónál). Én a jövőre gondolva lehet hogy akkor is schiedelt rakatnék, ki tudja mi lesz még előírás és mi lesz még abba a kéménybe kötve...
sziasztok. most találtam ezt a szuper topicot. nagyon teccik, el is kezdtem az elejétől olvasni, de annyira belelkesültem, hogy gyorsan az íráshoz fogtam. két téma is érdekel. belvárosi pici lakásba, 34 m2, de 4,5 m magas érdemes-e kandallót/kemencét építtetni, és azzal kifűteni a teljes légteret. ha igen, mikre figyeljek. embert tudok, egy volt kollégám édesapja, valahonnan salgótarján mellől. gondolom kicsit olcsóbb, mint pestről embert fogni. kémény az van, minden lakáshoz csináltak anno.
a másik: otthon, vidéken van egy házunk, ami nagyon békebeli, vasutasház, iszonyat vastag falakkal. a gond az, hogy annak idején nem központi fűtést csináltattunk, hanem gázkonvektorost, ami sztem nagyon rossz. (nekem is ez van a lakásban, méghozzá egy darab, és nem fűti fel a lakásom - a fentebb említett belvárosi lakást)
viszont a pincében van egy iszonyat hatalmas kemence. amiben annak idején még nagyim kenyerét sütött. ez nincs elbontva, de egy jó ideje nincs használva sem. ezt lehetne-e újrahasznosítani, esetleg erre valamilyen fűtéshálózatot "szereltetni"?
ha tudtok segítsetek, én továbbra is folytatom a topic feltérképezését!
a tűzteresek jobban tartják a meleget, a samotbélésűek felébe kerülnek (nálam 300 lett volna tűztérrel, 150 lett samotbelsővel) tűzteres tartósabb főleg ha sokat használod, a samottost (állítólag) pár évente újra kell rakni.
a központi fűtésbe bekötött kandallóhoz spéci cuccok kellenek, szelepek amik elzárják a gázkazántól, hőcserélő, stb,stb, biztosan lényegesen drágább a simánál, de ezt pontosan nem tudom.
a "sima" kandallót "sima" kéménybe lehet kötni, nem kell bélelni, bélelt kémény a gázcirkókhoz kell.
Tavasszal kezdjük az építkezést és kandallót is szeretnénk a nappaliba. Most jutottunk el odáig, hogy felmerülnek olyan kérdések, amikre - egyelõre -nem tudjuk a jó választ. Ezért a segítségeteket kérem:
Milyen kandallót érdemes építtetni? Ha jól tudom, lehet kapni külön tûzteret amit körbeépítenek, illetve van, hogy az egész kandallót a helyszínen építik. Melyik a jobb ill. olcsóbb? Erõsen gondolkodom azon, hogy érdemes lenne a központifûtés rendszerbe is bekötni a kandallót, így vagy a gázkazánnal vagy a kandallóval tudnék fûteni vagy együtt a kettõvel. (A házban csak radiátoros fûtést tervezünk.) Ennek kiépítése kb. milyen többletköltséggel jár egy különálló kandallóhoz képest? A két rendszer együttes üzemeltetése biztonsággal megoldható-e vagy ehhez még speciális szerelvényeket is be kell építeni?
Milyen kéménybe köthetõ a kandalló? A leendõ kõmûvesem Schiedel kéményt javasol, mondván, hogy ha bélelni kell, akkor összességében olcsóbb. Mások szerint felesleges a Schiedel, olcsóbb a hagyományos kémény. Olyant is hallottam, hogy nem kell bélelni. Most akkor milyen kémény az elõírás, ill. mitõl függ, hogy milyent kell alkalmazni? Ha van választási lehetõség, akkor a tapasztalatok szerint melyik jobb?
A cserépkályha lényege az, hogy nagy tömegével tárolni képes az elégetett tüzelőanyag hőjét. Sok és hosszú utat tesz meg benne a füstgáz, és leadja a beépített anyagoknak. Aránylag alacsony a kilépő füstgáz hőmérséklete egy hagyományos vegyestüzelésű kályhához képest. A központi fűtés csövei csak az áramló füstgázból tudnának felvenni jelentős hőt, ez pedig azt jelenti, hogy folyamatosan tüzelni kellene a cserépkályhában, így jelentőssége erősen elveszik a hővisszanyerésben. Szerintem nincs értelme beépíteni(természetesen lehet) egy központi-fűtés kört. A cserépkályha ha jól van kialakítva, olyan helyről rakható, ahol nem okoz gondot a vele járó szemét. Megoldható az előszobából történő táplálás és a szobában történő hőleadás. Az az egy biztos: ennél jobb fűtést még nem találtak fel, mert a leadott hő egy része sugárzással és nem áramlással adódik át, és mellette nagyon jó hatásfokkal üzemeltethető.
Tavaj vettem 1 kérót 3 csempekályha van a házban és 1 a padláson szétszerelve. Nagyon szeretjük, mert király idő van a házban. Visszont van 1 elképzelésem és eziránt kérném ki a tanácsaitokat.
Szeretném ugy megoldani, hogy ugy tudjam üzemeltetni valamelyiket a 3 közül, mint ha az kazánként funkcionálna. Beleépitenék 2db. 5-5 literes viztartájt jobbrol-balrol, kivezetnék 1-1 réz csövet és rákötném a rendszerre, hogy ezálltal füthessem akár a padlófütést vagy a radiátorokat, persze 1 keringtető szivatyuval. Ez kivitelezhető? Ha igen, akkor hogyan.
A másik kérdésem, ha az előbbi nem megoldható, akkor az egyik csempekályhát ugy szeretném átrakatni, hogy a fele átlógjon a fürdöszobába. Visszon hallottam olyat, hogy ezt nem szabad, mert a pára tönkreteszi a fugáka. Én láttam olyan képeket, ahol a kályha a fürdöszobában volt. Most akkor lehet vagy sem?
Érdekességként: Apósom nagy ésszel ajánlotta, hogy fugázzam ki a kályhát samatpor és vizüveg keverékével. Leszitáltam a samatport, összekutyultam vizüveggel majd kifugáztam a kályhát. Azóta is bánom. Szinte lehetetlen volt letakaritanom a felesleget. Nagyon rondán nézett ki a szép kályha.
Mivel érdemes fugázni? Javasolták, hogy agyagot keverjek össze homokkal és azzal fugázzak. Na ez se vált be, repedezik a fuga.
Ha tudtok javasolni valami jól bevált ötletet, irjátok meg.
Ekkora légteret eredményesen nem tudsz egy cserépkályhával kifűteni.
Egy ekkora kéménybe pedig két készüléket nem is érdemes kötni.
A megoldás talán a vizes tűzterű valami (cserépkandalló, kandallókályha) lenne.
A rákötés a gázos rendszerre lehet hogy átépítést igényel, mert rendszerint a kp. fűtés tervezésekor-építésekor figyelembe veszik, hogy van-e másik kazán a rendszerben (be kell építeni szelepeket, stb.). Ha korrekt a megépítés, akkor biztonságos a dolog - gányolásba nem érdemes belemenni !
Cserépkályhát tényleg újra kell rakni időszakonként, ez függ a használattól, a beépített anyagoktól, az építés minőségétől. Használható marad a csempe és az alap, tehát az újrarakás és a samotttégla + a segédanyagok amik hozzájönnek még költségként. Általában a csempe a 2/3-3/4 részét teszi ki értékben egy kályhának.
