Keresés

Részletes keresés

mestska Creative Commons License 2002.12.16 0 0 178
"átadás akár fordítva (illetve jó sorrendben) is lehet!

hű-hű nagyon pesszimista vagyok....:))

Előzmény: erminavet (177)
erminavet Creative Commons License 2002.12.16 0 0 177
Igen igen, de ez csak egy rövid idô lesz. Állítólag. Pl. az általad (és persze általam is) tisztelt markotay úr szerint. Sôt! Ô kijavíttatta a cikkemben, hogy a meglévôhöz nem közvetlenül kapcsolódó szakasznak nem az átadása, csak az építése indul hamarabb. (Elnézést a mondatszerkezetért!) vagyis az átadás akár fordítva (illetve jó sorrendben) is lehet! (Szerinte.)

ti

Előzmény: mestska (175)
mestska Creative Commons License 2002.12.16 0 0 176
csak a "megrendelik, megépítik, kifizetik. Mint bárhol másutt" mondatodra reagáltam, mennyire nem így működik szerintem.

Megtreveztet valamit az egyk pártoldal, az richtig nem jó a másiknak, újratervezi ,de ismét kormányváltás..ördögi kör.

Előzmény: erminavet (173)
mestska Creative Commons License 2002.12.16 0 0 175
de most gondolj bele, lemegya forgalom vissza a hetesre, hány százaléka nem fog az autósoknak visszamenni a pályára? Egyébként szerinted mikor lesz meg a lyuk? Én mondok egy évszámot: 2009 :) sacc/kb...
Előzmény: erminavet (174)
erminavet Creative Commons License 2002.12.16 0 0 174
Az a luk csak pár évig fog legfeljebb hiányozni. De tudjuk az okot, ez van. Mindazonáltal még logikus indokot is lehet találni, a 7-es pont a lukkal párhuzamosan 4 sávos, ha jól emlékszem.

ti

Előzmény: mestska (172)
erminavet Creative Commons License 2002.12.16 0 0 173
Ez mind igaz, de akkor mi van?
ti
Előzmény: mestska (171)
mestska Creative Commons License 2002.12.15 0 0 172
egy a nagytopicba belinkelt újságcikk

Érdekes, hogy az emlegetett viadukt nélkül is 64 milliárd a Balatonszárszó utáni szakasz.
És hogy honnan tod, hogy nincs benn? Úgy hogy Köröshegy Szárszó előtt van. Ez látszik a térképen is...

Ismét lesz egy fantasztikus autpályánk, aminek a közepéből hiányzik egy szakasz.

mestska Creative Commons License 2002.12.14 0 0 171
megrendelik

kis hazánkban folymatos a vita, nincs konszenzus

megépítik

De ki, s főleg mennyiért?

kifizetik

nagyon sokára leszünk ott.

Előzmény: erminavet (170)
erminavet Creative Commons License 2002.12.13 0 0 170
Mestska (169)!

de én akkor se igazán látom a realitását mna Magyarországon egy ilyen kaliberű hídnak

Már mér nem? megrendelik, megépítik, kifizetik. Mint bárhol másutt. Miért ne??

Szia! (sztok?)

?????

Úgy értem, egy ideje ketten vagyunk. Ez persze nem baj.

ti

Előzmény: mestska (169)
mestska Creative Commons License 2002.12.13 0 0 169
igen, meggyőzték végre a helyieket, de én akkor se igazán látom a realitását mna Magyarországon egy ilyen kaliberű hídnak. Ez nem a zalalövői völgyhíd, ahol egy csomó lábra álltották a hidat, itt komoly magasság lesz!

Szia! (sztok?)

?????

Előzmény: erminavet (168)
erminavet Creative Commons License 2002.12.13 0 0 168
Szia! (sztok?)

Mestska (167)!

Eszék-Ploce-Szarajevó- Budapest útvonalú 5C jelű helsinki folyosó

Kéne venni Magos Katonak egy térképet?

Cöcö, bagoly mondja verébnek...
Meglepődnék, ha kész lenne a jelzett időre, nagyon kíváncsi vagyok ugyanis a köröshegyi viadukt helyett milyen megoldás születik, az ugyanis k**va drága..

A bagolymondjával egyetértek, de akár kész is lehet, a völgyhíd dolga is döcög, állítólag csak pár pecsét kell már, a köröshegyieket végre meggyôzték. (Azért azt a szakaszt késôbb kezdik, de a következôt hamarabb.)

ti

Előzmény: mestska (167)
mestska Creative Commons License 2002.12.13 0 0 167
most passz, de igérem utánakérdezek, ok?

Egy cikk az indexről:

A Budapest-Rijeka sztráda 2006-ig elkészül

A tervek szerint 2005 végére, 2006 elejére végig megépül a Budapest-Rijeka autópálya - nyilatkozta a Világgazdaságnak Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter, horvátországi tárgyalásait követően.

Az 5B helsinki folyosót is érintő sztráda magyar része az M7-es. Ennek továbbépítésével saját forrásból két irányban haladnak. A Nagykanizsa és Zamárdi közötti szakasznál pedig az EU kohéziós alapjából is számítanak támogatásra. A horvát oldalon 50 kilométer hiányzik a sztrádából.

Az Eszék-Ploce-Szarajevó- Budapest útvonalú 5C jelű helsinki folyosó kapcsán a miniszter elmondta: javaslatot tettek az M6-M56-os határmetszéséről. E szerint az Ilocska és Ivándárda közötti mintegy nyolc kilométeres szakasz bármely részén lehet a határátkelő. A horvát közlekedési minisztertől mielőbbi döntést kért, hogy ki lehessen jelölni a szekszárdi híd felé a nyomvonalat. Jövőre megkezdik a dunaújvárosi rész előkészítését, a kivitelezés 2003 végén, 2004 elején startolna. A déli szakasznál közösen lehetne benyújtani a két országnak támogatást a kohéziós alapból.

Átadták az új Mura-híd engedélyezési tervét, mondta Csillag, hozzátéve: horvát kollégájától forgalombecslést kért, mivel csak a megtérülési számítások ismeretében pályázhatnak uniós támogatásra. Az 1,5-2 milliárd forintra becsült beruházás lehetővé tenné Letenyénél a kamionforgalom elkülönítését a többi járművétől, s jelentősen csökkenne a várakozási idő.

Szóba került a rijekai kikötő daruinak felújítására, raktárak kialakítására és üzemeltetésére 12 évi koncessziót kapott magyar-horvát Ganz Port Rijeka társaság is. A társaság - melynek finanszírozási hátterét az Eximbank biztosítja - januárban nyerte meg a tendert, de azóta nem sok történt a felújítással és raktárépítéssel kapcsolatban. Csillag a döntéshozatal felgyorsítását kérte horvát partnerétől."

Cöcö, bagoly mondja verébnek...
Meglepődnék, ha kész lenne a jelzett időre, nagyon kíváncsi vagyok ugyanis a köröshegyi viadukt helyett milyen megoldás születik, az ugyanis k**va drága..

Előzmény: erminavet (166)
erminavet Creative Commons License 2002.12.12 0 0 166
Van-e valakinek információja arról, hogy miért kellett mennie az És Közlekedési minisztériumból a közlekedési helyettes államtitkárnak Ruppert Lászlónak és a közútügyi fôov.-nek, Holnapy Lászlónak? Illetve okokat én is tudok (az egyik magyarázat szerint szimpla politikai csere, a másik - pl. Magyar Nemzet - szerint nem tudtak ”megfelelô” [tehát kis pénzbôl jó sok sztrádát nagyon gyorsan eredményezô] közútfejlesztési koncepciót kidolgozni.) Az érdekelne inkább, hogy jelenthet-e ez új szemléletet a gyorsútfejlesztéseknél. Milyen szakember pl. a Ruppert-utód Kovács Ferenc?

ti

mestska Creative Commons License 2002.12.11 0 0 165
ja igen: nem ülök közel a tűzhöz, mindössze külső szemlélő vagyok:)
Előzmény: erminavet (163)
mestska Creative Commons License 2002.12.11 0 0 164
Most nincs időm részletesebb infókra, de alényeg:

Az általad fideszes terveknek nevezett valamik nem voltak komolyak, politikai alapon lettek húzgálva. A legfeltünőbb tényleg pont Kaposvár térsége volt, ahol bizonyos folyamatok következtében az M65-nek folyamatosan egy balatonlellei végződésű változatát mutogatták. (semmi realitás igazából)

Előzmény: erminavet (163)
erminavet Creative Commons License 2002.12.11 0 0 163
Sziasztok!

Mestska (162)!

A cikkből az derül ki, hogy a leendő M6-os milyen messze fog menni Pécstől. Én erre állítottam azt, hogy relatív, hisz az M6 mire megépül, addigra kiépül a pécsi bekötés is, a pécsi-víz mellett vezetendő, egyúttal 6-os elkerülőnek is szánt nyomvonallal. A térképen megmutatás azt jelenti, hogy szivesen megmutatom a 6-os nyomvonalváltozatait.

Köszönöm, erre kiváncsi vagyok. de én nem a hivatalosan megvizsgált nyomvonalakról beszéltem, hanem az elvileg lehetségesekrôl. Márpedig abban biztos vagyok, hogy a Duna mentén haladó M6-osnál lehet Pécshez közelebb vinni ezt a ”folyosót”.

Amúgy is úgy néztem, hogy egyfajta támadásnak vélted a reakciómat, bos nem volt semmilyen ilyen jellegű szándékom.

Semmi baj, csak szakmai ”támadást” véltem fölfedezni. De ebben nincs semmi probléma. Azt viszont kicsit fölöslegesnek éreztem, hogy a szerintem viszonylag megfelelôen bemutatott A és B érvelés után újra elmondjam a B érveket, mert te leírod az A érveket.

Az ominóus keretes rész elejére, amit Markotay cáfolt.

Ha úgy tetszik, én ismertettem az érveket. Ezeket M. nem cáfolta, legfeljebb tagadta, illetve más érveket hozoott az ellentétes álláspont alátámasztására.

Dehogy lényegtelen, kíváncsi vagyok a véleményedre!!!

Ez megtisztelô. Én azonban úgy értettem, hogy az újságcikkben lényegtelen, hogy mit gondol az újságíró. (Persze ez sem ilyen egyszerű, de OFF.)

De szerintem itt akkor is valami félreértés van. Nyomvonal ódosulások történtek ugyan az M6-on, de minimálisok. (Bóly-kelet/Bóly-nyugat) Ezek is vízbázisok miatt.
Az M65-ön már jelentősebb eltérések történtek, szinte egy teljesen másik nyomvonalváltozat lett elővéve, ami keletebbre megy az eddiginél.
Az M9/M57 nem változott (tudtommal)

Én csak azt tudom, hogy M. mutatott egy rendelet-tervezetet, amelynek térképeit nem másolhattam ki, mert még nem járt a kormány elôtt. De abban teljesen más utak szerepeltek a Dé-Dunántúlon, mint a ”fideszes” tervekben. Pontos különbségeket nem tudok, de mondom, teljesen más gyorsutak voltak pl. Kaposvár környékén. Ha jól sejtem, te közel vagy a tűzhöz, úgyhogy neked pontosabb infóid lehetnek (majd).

üdv, ti

Előzmény: mestska (162)
mestska Creative Commons License 2002.12.10 0 0 162
ssz, nem akartam még elküldeni, de itt a folyt.köv:

Most ezt vitatod?

A cikkből az derül ki, hogy a leendő M6-os milyen messze fog menni Pécstől. Én erre állítottam azt, hogy relatív, hisz az M6 mire megépül, addigra kiépül a pécsi bekötés is, a pécsi-víz mellett vezetendő, egyúttal 6-os elkerülőnek is szánt nyomvonallal. A térképen megmutatás azt jelenti, hogy szivesen megmutatom a 6-os nyomvonalváltozatait. (ha érdekel-tudom, hogy láttál már térképet...)
Amúgy is úgy néztem, hogy egyfajta támadásnak vélted a reakciómat, bos nem volt semmilyen ilyen jellegű szándékom. De azért bocs.

Mely mondatokra gondolsz?

Az ominóus keretes rész elejére, amit Markotay cáfolt.

sokmindenben nincs, de ez lényegtelen

Dehogy lényegtelen, kíváncsi vagyok a véleményedre!!!

Pedig ezt mondta nekem M. úr, akinek pedig ”teljesen igaza van”

:) Köszönöm a cinikus visszaidézést. De szerintem itt akkor is valami félreértés van. Nyomvonal ódosulások történtek ugyan az M6-on, de minimálisok. (Bóly-kelet/Bóly-nyugat) Ezek is vízbázisok miatt.
Az M65-ön már jelentősebb eltérések történtek, szinte egy teljesen másik nyomvonalváltozat lett elővéve, ami keletebbre megy az eddiginél.
Az M9/M57 nem változott (tudtommal)

Lehet, hogy hiba

Teljesen mindegy, legyen elütés:))

Előzmény: erminavet (158)
mestska Creative Commons License 2002.12.10 0 0 161
te más jelentést tulajdonítasz...

hm, szerintem itt csak egyféleképpen lehet értelmezni:)

az Aföld közepén nincs semmi,

Legalább ugyanannyi van, mint a 6-os út mentén. Legalább akkora forgalom van a 4-esen, mint a 6-oson, van egy kiemelt térség (Tisza-tó), és persze vagy 1 millió ember.

Előzmény: erminavet (158)
mestska Creative Commons License 2002.12.10 0 0 160
nem, nem:))

Szóval nem értek a minisztériumi elképzelésekkel egyet feltétlenül. Az M8-hoz mindössze az előzményket szeretttem volna leírni, de ha megfigyelted, azt is láttad, hogy az én véleményem is az, hogy ösze lehetne hozni azokat a fránya pályákat.

Előzmény: erminavet (157)
Androidus Creative Commons License 2002.12.09 0 0 159
Nyitottam egy topicot nemrég a saját kis külön bejáratú elmélkedésemnek. Úgy veszem ki, hogy Fleischer Tamás elképzelése eléggé összevág azzal, amin én törtem a fejem. Ha nem nagy fáradság, vetnél rá egy pillantást? Kíváncsi lennék a véleményedre.

http://forum.index.hu/forum.cgi?a=t&t=9083373&uq=12

Előre bocsájtom, hogy laikus vagyok, nem tanultam közlekedéselméletet.

Előzmény: erminavet (153)
erminavet Creative Commons License 2002.12.09 0 0 158
Mestska (156)!

Hát elmennek a ... Nekünk meg semmi.(Közép Alföld-4-es) Ez rossz fogalmazás volt!!!

Miért lett volna rossz a fogalmazás??? Azért, mert az Aföld közepén nincs semmi, miért nem igaz az állítás???? Szerintem te más jelentést tulajdonítasz a ’csak’ szónak, mint én.

Ez relatív.

Valóban. Relatív. Összehasonlítás. A Pécstôl távolabbi út távolabb van Pécstôl, mint a Pécshez közelebbi út. Most ezt vitatod?

(ha érdekel, megmutatom térképen..)

Köszi, aranyos vagy, de láttam már térképet.

Amúgy ezek kinek a mondatok kinek a szájából származnak?

Mely mondatokra gondolsz?

Teljesen igaza van Markotay úrnak.

Szerintem sokmindenben nincs, de ez lényegtelen.

Aha. Szerintem legfeljebb az ütemezése, a nyomvonala nem. Az nagyn szépen meg van határozva az új Otrt-ben, ami most került parlament elé.

Pedig ezt mondta nekem M. úr, akinek pedig ”teljesen igaza van” Jóvá is hagyta.

A Somogy megye határán haladó autpálya egyébként M65, és nem M61.... (hiba?elütés?)

Lehet, hogy hiba. Én valahol ezzel találkoztam - legalábbis ezt hittem -, bár szerintem is logikusabb az M65. Kár, ha hiba, pedig mindkét névvel említett szakember akkurátusan átnézte.

ti

Előzmény: mestska (156)
erminavet Creative Commons License 2002.12.09 0 0 157
Sziasztok!

Mestska!

Látom, te alapvetôen a minisztériummal értesz egyet. Ez persze nem baj. A kutatók ellenérvei a te összes pontodra szerintem megtalálhatóak a cikkben és a linkelt tanulmányokban. Fölösleges lenne ezeket megismételni.

ti

Előzmény: mestska (155)
mestska Creative Commons License 2002.12.09 0 0 156
Ezek közül csak az M7-es jutott a Dél-Dunántúlnak.

Hát elmennek a ... Nekünk meg semmi.(Közép Alföld-4-es) Ez rossz fogalmazás volt!!!

fô csapásirány Pécstôl messze halad

Ez relatív. (ha érdekel, megmutatom térképen..) Amúgy ezek kinek a mondatok kinek a szájából származnak? Teljesen igaza van Markotay úrnak.

A Somogy megye határán haladó autpálya egyébként M65, és nem M61.... (hiba?elütés?) De legalább nem a balatonllellei irányról írtál:))

elsôsorban az EU legújabb támogatási terveinek megfelelôen módosulna

Aha. Szerintem legfeljebb az ütemezése, a nyomvonala nem. Az nagyn szépen meg van határozva az új Otrt-ben, ami most került parlament elé.

a jugoszláv határig az M7-es és az M5-ös

Háát, ez szerintem az AKA-n is múlik.

Előzmény: erminavet (153)
mestska Creative Commons License 2002.12.09 0 0 155
Köszi!

ehhez fűznék hozzá pár szót:

vagy az, hogy Veszprémbôl külön pálya halad Székesfehérvár és Balatonaliga felé.

Alapvetően ennek az okai:

1. Az eredeti tervekben az M80 Sz.fehérvár-Veszprém közötti szakasz az M8 (Szentgotthárd-Eger) egyik fejér megyei változata lett volna a sok közül.
2. Mivel a Balaton keleti partján a 71-es túlzsúfoltsága miatt mindenképpen elkerülőt kell építeni, ezért az érvek az M8-nak határozottan ezmelett a változata mellett szóltak.
3.A fehévári-szabadbattyáni térség autópályáva való túlzott ellátottsága (az M8 egyik változatában Sabadbattyán 5 autópálya csomópont közepén lett volna!!9, és mezőség infrastruktúrájának fejletlensége miatt a fehérvárt elkerülő M8 változat lépett életbe. (tulajdonképpen a 71-es elkerülés természetes folytatásaként.
4. Ekkor viszont iányzott a Közép-Dunántúl és a főváros kapcsolata, ezt végül megyei szinten kilobbizták, így lett M8 és M80 is.
5. Persze lehetett volna azt mondani, hogy menjen az M7-re át a forgalom (én ezt támogatnám), de az M7-et ebben az esetben szélesíteni kellett volna, s a műtárgyak szélesség csak Szabadbattyáni vannak biztosítva:(
6. Úgy is épültek Várpalota környékén sorra az elkerülő szakaszok, hát miért ne lehetne ezt akkor a távlati forgalom mértékétől függően gyorsforgalmivá fejleszteni??-tették föl a kérdést

Előzmény: erminavet (152)
Törölt nick Creative Commons License 2002.12.06 0 0 154
Az szerintem nem az illesztés, én úgy érzem, az előző réteg hibái ennyire átütnek azon a vékony rétegen...annyira vékonyan hordták fel az új réteget, hogy jófomán átlátszó! :-(((( Ennyi erővel és munkával normálisan is meg lehetett volna csinálni.
(A Bp-i utakra egy megoldás van: terepjáró :( )
Előzmény: Csokis (135)
erminavet Creative Commons License 2002.12.06 0 0 153
Volt még 2 keretes is:

Dél-dunántúli változatok

Talán a Székesfehérvártól illetve a Balatontól délre elterülô országrész gyorsútfejlesztései váltották ki az elmúlt években a legtöbb vitát, amelyeket az átlag újságolvasó talán úgy érzékelt, hogy az a kérdés, merre haladjon az M7-es és az M6-os. Kezdetben vala a „nagy kereszt", vagyis az a koncepció, hogy a páratlan sorszámú országos fôutak forgalmát kell autópályákra terelni, hiszen ezek bonyolítják le a legnagyobb hazai forgalmat, ugyanakkor ezek jelentik a legfontosabb külföldi összeköttetéseket is. Ezek közül csak az M7-es jutott a Dél-Dunántúlnak. A baranyai lobbi követelése, hogy a 6-os is váljon gyorsúttá, oly módon hallgattatott meg, hogy a délszáv háborúk elcsitultával az európai uniós döntéshozók elfogadták 1997-ben azt a javaslatot, hogy a saját közlekedési irányaik keleti folytatásának tekinthetô helsinki folyosók közé felvegyék az V/C-nek nevezett Budapest-Szarajevó-Adria sávot is.
Csakhogy a Szlavónia és a bosnyák fôváros felé vezetô fô csapásirány Pécstôl messze halad, arról nem is beszélve, hogy a régióvezetô szerepéért mostanában ádáz konkurensként jelentkezô Kaposvárt is „illene" egyszer gyorsúttal elérni, márpedig a somogyi székhelyet aztán valóban messze elkerüli a 6-os és a 7-es mai nyomvonala is. Egyes területfejlesztési szakemberek szerint indokolatlan az M7-est a Balaton közvetlen közelében vezetni, hiszen így a tranzittal fölöslegesen terheli az amúgy is zsúfolt déli partot, autópályákhoz való, de egy üdülôkörzetben nem kívánatos fejlesztéseket (mondjuk raktárbázist, ipari óriásberuházást) vonz. Ha azonban Zágráb felé délebbre, például a Kapos völgyében haladna a sztráda, az ország elsô számú idegenforgalmi övezete fellélegezhetne, a viszonylag elmaradott középsô somogyi területek viszont élénkítô injekcióhoz jutnának. Ebben az esetben is szükség lenne a déli part lakott területein kívül, a parttól néhány kilométerre haladó fôútra, amely hatékonyabban és lényegesen olcsóbban tudná szolgálni az egyik üdülôvárosból a másikba irányuló átmenôforgalmat, mint a mindenhova leágazást nyújtani nem képes sztráda.
Ahogy az M7-est a Balatontól, úgy az M6-ost a Dunától húzná távolabb egy hasonló, területfejlesztési logika. A két ötlet akár egyesíthetô is, így egy Fehérvártól délre a mai M7-esbôl kiágazó sztráda valahol Tamási környékén válhatna szét egy Kaposvár-Zágráb, illetve egy Pécs-Szarajevó ágra.
Markotay Sándor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fôosztályvezetô-helyettese szerint azonban a mai fôutak mentén haladó gyorsút-nyomvonal indokolt: „A mérések azt igazolják, hogy a 7-esen a forgalom zöme a Balatonra vagy az egyik balatoni településrôl a másikra irányul, nem pedig horvát-magyar vagy horvát ukrán tranzitból áll. Hasonló a helyzet a dunai iránnyal, ahol Dunaújváros és Paks ipari forgalma jelenti a fô terhelést, nem pedig a távolabbra irányuló mozgás." Az utóbbi folyosó ráadásul az egymás után Szekszárd, Dunaújváros és Mohács térségében épülô hidak révén Bács-Kiskun megye nyugati sávját is ellátja - tette hozzá.
A hivatalos tervek is ismerik azonban - 30 éves távlatban - a Somogy és Tolna megye határán haladó leendô gyorsutat. ebben a változatban azonban a Pécs felé menô M61-es hol az M7-eshez, hol az M6-oshoz közel halad. Felmerül tehát a kérdés, szükség van-e ilyen sűrű gyorsút-hálózatra.
A már említett távlati elképzelésekben Kaposvárt az ország külsô széléhez közel haladó M9-es sztráda kapcsolná be a gyosúthálózatba. A Magyar Hírlap információi szerint azonban a Széchenyi terv keretében elfogadott sztrádairányokat éppen a Dél-Dunántúlon kívánja a leginkább megváltoztatni a gazdasági tárca mai vezetése, elsôsorban az EU TINA-programja, vagyis a csatlakozó országok közlekedési hálózatóról szóló tervezési eljárás keretében.

Építésre rendelve

A hazai közútfejlesztéseket két dokumentumsorozat jelöli ki. A területfejlesztési tervek és a velük párhuzamos közúthálózat-fejlesztési tervek. A többes szám használatának oka, hogy léteznek országos, regionális, megyei és települési tervek. A területfejlesztési és az útépítési elképzelések kölcsönösen alakítják egymást, ha az útügyben illetékes gazdasági tárca valamilyen változtatást szeretne, egyeztet a Miniszterenöki Hivatallal.
Az autópályák, autóutak fejlesztési irányait jelenleg még a Fidesz vezette kormány idején, 1999. májusában elfogadott rendelet, „tízéves terv” határozza meg.
Készül azonban az új összetételű kormány rendelete is. Errôl egyelôre annyit tudni, hogy a gyorsutak nyomvonala elsôsorban az EU legújabb támogatási terveinek megfelelôen módosulna, legfôképpen a Dunántúl déli részén.
A még hatályos rendeletben az ütemezést az építkezés megkezdésének megjelölésével „tudták le”, most újra befejezési határidôk kerülnének a jogszabályba. Visszakerül a szaktárcához a Magyar Fejlesztési Banktól a sztrádaépítések felügyelete is.
A jelenlegi tervek szerint ebben a ciklusban a gyorsutak elérik a három észak-keleti nagyvárost: Miskolcot, Debrecent, Nyíregyházát, végig elkészül a horvát és a szlovén, illetve a jugoszláv határig az M7-es és az M5-ös, valamint az M6-os, teljes lesz az M0-s „háromnegyed-köre” és az utóbbiba beletartozó északi Duna hídon kívül Szekszárdnál és Dunaújvárosnál is új átkelô létesül a Dunán.

Előzmény: erminavet (152)
erminavet Creative Commons License 2002.12.06 0 0 152
Nincs, de berakom:

A szaktárca tervei szerint elôször a sztrádakereszt készül el - Három új híd a Dunán

Régióközi ütôereket vagy aszfaltot a kocsik alá?

A szaktárca tervei szerint továbbra is a fôvárosból kiinduló egy számjegyű fôutakkal párhuzamosan kell autópályákat építeni, mégpedig elsôként a páratlan számú utak mentén, hiszen itt tapasztalható a legnagyobb hazai és nemzetközi forgalom. A területfejlesztési, közlekedési szakemberek egy csoportja szerint viszont egy viszonylag egyenletes sűrűségű négyzethálós struktúra biztosítaná a legjobb megoldást a régiók összekötésére, a tranzitot pedig a fôvárost és a Balatont kikerülve kellene átvezetni a sztrádákon.

Tevan Imre

Olyan irányban és olyan utat kell építeni, amerre és amilyet a forgalom igénye indokol – fogalmazza meg a fô szabályt Markotay Sándor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) közútifôosztályvezetô-helyettese.
A fejlesztés mégsem kizárólag így történik. E szabály ugyanis nem jelenti azt, hogy csak ott van forgalmi igény, ahol jelenleg a forgalom lebonyolódik. Azt sem jelenti, hogy a kijelölhetô kezdô- és végpont közötti legrövidebb útvonalon lehet új utat építeni. A tervezés során a szokásos műszaki és gazdasági szempontokon túl napjainkban hasonlóan fontossá vált a környezet- és természetvédelem elôírásainak, a területfejlesztési és településfejlesztési igényeknek figyelembevétele is.
A hálózaton közlekedôk útvonal-kiválasztása racionális: mindenki igyekszik a céljának megfelelô legrövidebb utat választani, jobb minôségű útért általában csak korlátozott többletet vállalva. Így kialakulnak azok a folyosók, ahol fôutak helyett autópályákat, helyi utakból fôutakat kell építeni.
Nem minden szakember ért azonban egyet a minisztériumi gyorsútfejlesztési stratégiával. Fleischer Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének fômunkatársa szerzôtársaival több tanulmányban fejtette ki, hogy miért tartják elhibázottnak a legforgalmasabb fôutak „kiváltásán” alapuló stratégiát. Ôk egyfajta úttörténeti analógiával érzékeltetik, miért tekintik korszerűtlennek ezt, az utak funkcióit szerintük összetévesztô és károsan elegyítô szemléletmódot. Ahogy a középkorból örökölt szekérutak nyomvonalát ôrzô, az egész országot behálózó, a falvakat összekötô mellékutak mellé vagy inkább „fölé” épült ki a XIX. század közepétôl a nagyobb városokat összekapcsoló fôutak mintegy önálló rétege, ugyanúgy kellene most e fölé emelni az országon belüli és kívüli régiók közötti kapcsolat megteremtésére szolgáló gyorsúthálózatot – állítják. Ennek az elvnek pedig egy minél egyenletesebb sűrűségű, négyzethálós, észak–déli és kelet–nyugati elemekbôl álló nyitott rácsszerkezet felelne meg.
A félig megvalósult hálózat félbe hagyott elemei nem jól hasznosulnak – feleli erre Markotay. Az M1-es, M3-as, M5-ös, M7-es autópályák és az ezeket összekapcsoló M0-s megépítésének csaknem fél évszázados koncepciója legkésôbb ebben az évtizedben megvalósulhat. E sugaras rendszerű alaphálózat hiányosságai napjainkban több szempontból is megalapozottan bírálhatók. Mindezeket figyelembe véve mégsem állítható, hogy a felsorolt autópályák ne épüljenek tovább, és helyettük egy más rendszerű új hálózat építésébe kellene soron kívül belefogni.
Az a sajátságos helyzet alakult ki – mondta ugyanerrôl a Magyar Hírlapnak Fleischer Tamás, hogy az ágazati koncepciók, átfogó célkitűzések szintjén még azok a követelmények jelennek meg hangsúlyosan, amelyekbôl az „alternatív” gyorsúthálózat lenne levezethetô. A területfejlesztési, a regionális különbségek kiegyenlítését célzó szempontok és a környezet védelme például egyaránt a „négyzethálós”, nem pedig a fôvárosból kiinduló sugaras szerkezet felé terelne. A céloktól a konkrét sztrádákig vezetô hosszú folyamat második szintjén, a szakmai célokat megfogalmazó tervekben már a hagyományos, sugárirányú fôutakkal párhuzamos gyorsutak kapnak prioritást, de itt még léteznek a merevséget oldó elemek, harántoló utak, új hidak, a fôvárost elkerülô kapcsolatok is. Ezek aztán szinte teljesen eltűnnek a gyakorlati, vagyis a megvalósuló építkezéseket jelentô szintrôl – mondják a tanulmány szerzôi, legalábbis eddig ez így történt.
A szakemberek egyetértenek abban, hogy a hazai sztrádahálózat egyik fontos feladata az országon áthaladó tranzit átvezetése. Az Európai Unió a helsinki folyosók néven közismertté vált irányokat jelölte ki fejlesztési célul a határaitól keletre elterülô térség számára. Magyarországot két folyosó is átlósan kettészeli, a Bécsbôl Arad (leágazással Belgrád) felé tartó IV-es és az Ukrajnát Szlovéniával, Horvátországgal összekötô V-ös. A hivatalos tervek az M1–M0–M5/M43-as, illetve az M3–M0–M7/M70-es autópályákat feleltetik meg e folyosók közúti megvalósításának. Fleischerék azonban úgy vélik, a tranzitot a lehetô legrövidebben, a zsúfolt, idegenforgalmilag kiemelt és természetvédelmet élvezô területeket elkerülve kellene átvezetni az országon. A két folyosó minimális belsô összhossza egy olyan „borítékformával” vagy „csálé H betűvel” érhetô el, amelynek középsô szakasza egy nyugat–keleti, célszerűen körülbelül Székesfehérvár–Szolnok közötti közös rész. Ennek mindkét végpontját két-két sztráda kapcsolná a határpontokhoz északkeleti, dél-keleti, északnyugati és délnyugati irányban. A IV-es folyosó tehát Gyôr–Székesfehérvár–Kecskemét–Szeged, az V-ös pedig Nyíregyháza–Debrecen–Szolnok–Kecskemét–Székesfehérvár–Nagykanizsa irányban haladhatna. A tranzitterhelés így elkerülné Budapestet (a túlzsúfolt, de még ebben az esetben is autópályává kiegészítendô déli M0-s szakaszt) és a Balaton térségét. A csálé H középsô szára M8/M4-esként szerepel a szaktárca elképzeléseiben is. Erre a fontos interregionális folyosóra azonban a jelenlegi tervek olyan másodlagos, helyi funkciók megvalósítását bíznák (például a Dunántúlon a 71-es tehermentesítését), amelyek egy hullámzó, a Balaton keleti medencéjéhez közel húzott, illetve a Dunát túlságosan lent metszô nyomvonalat jelölnek ki – állítja Fleischer. Szerinte a helsinki folyosók maguk sem tekinthetôk korszerű rendszernek, mivel az EU ezeket nem a csatlakozás elôtt álló térség belsô szükségletei alapján, hanem saját transzregionális csatornái keleti meghosszabbításaként jelölte ki. Hiányosak például az észak–déli kapcsolatok.
A két átlósztrádán kívül a hivatalos tervek szerint a következô gyorsutakat kell a távlatilag tervezettek közül megépíteni: az M6-ost, az M3-asról Miskolcra, illetve Debrecenbe vezetô M30-as és M35-ös lekötéseket, az ország közepét átszelô M8–M4-es legfontosabb szakaszait, az M9-es Kaposvár és az 54-es út közötti részét. Ugyancsak része a sürgôs listának az M0-s autópályává bôvítése és meghosszabbítása az M3-asig.
A távlati, harmincéves elképzelések egy sokkal sűrűbb gyorsforgalmi hálózatról szólnak. Csakhogy – különösen a Dunától keletre esô országfélben – alapvetôen ez is a sugaras-gyűrűs szerkezetet ôrzi – mondja Fleischer. A Dunántúlon viszont már megjelennek olyan nyomvonalak, amelyek a nyílt rácsszerkezet elemei is lehetnek – tette hozzá. Ilyen a Pozsony–Zágráb, illetve a Komárom–Székesfehérvár–Dombóvár vonal.
A koncepció kiötlôi mintha maguk sem bíznának saját nyugat–keleti tehermentesítô tengelyeikben, a leendô M8-as és M9-es gyorsutakban, újabb sugaras autópályákat-utakat húztak Budapest felé. A kutatók szerint indokolatlan például az M4-es belsô 80 kilométeres szakasza, amelyhez igen közel már ott van az M5-ös. Fleischer szerint funkcionálisan fölösleges Eger, Szombathely, Zalaegerszeg gyorsúttal való bekötése a sztrádahálózatba, az ilyen csatlakozás nem igényli ugyanis a régióközi forgalomhoz kialakított paramétereket. Hasonlóan fölöslegesnek tűnik a gyorsforgalmi határkapcsolatok besűrűsödése a nyugati határ mentén, vagy az, hogy Veszprémbôl külön pálya halad Székesfehérvár és Balatonaliga felé.

Előzmény: mestska (151)
mestska Creative Commons License 2002.12.05 0 0 151
online fenn van?
Előzmény: erminavet (150)
erminavet Creative Commons License 2002.12.05 0 0 150
Sziasztok!

Ma meg is jelent a cikk a Magyar Hírlapban.

ti

Előzmény: erminavet (146)
mestska Creative Commons License 2002.12.04 0 0 149
tegnap hivatalos emberkékkel konzultáltam erről, és azt mondták, hogy a forgalom java részét mindenképpen megpróbálják úgy terelni.
Előzmény: RadiX (148)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!