Nem olvastad figyelmesen. A belváros irodák tulajait "költöztetnék" át csepelre. Ehhez kapnák a jelképes árú telket, és a bankgaranciát, vagy kamattámogatást. Egy ilyen grandiózus projektre mindig ugrik a pénz.
A múzeumokra fordítandó pénz forrását úgy hívják: konjuktúra. Pusztán az építôipar adótöbbletébôl egy ilyen beruházás után annyi múzeumot építhetnél, hogy budapest múzeummérgezésbe esne:)
Nem hiszem, hogy Budapesten jelenleg annak kellene célnak lennie, hogy toronyházakat építsenek.
Budapestnek jelenleg egy célja van. Demszkit négyévente újraválasztani, azzal az érvvel, hogy ô a kissebbik rossz. Ezért elég nagy pazarlás az országnak jelenleg ez a város...
Nem hiszem, hogy Budapesten jelenleg annak kellene célnak lennie, hogy toronyházakat építsenek. Másrészt hiába költöznének ki az irodák, attól csak a belvárosi irodaházak tulajai mennének tönkre (?), és nem lenne senkinek pénze azokból múzeumot csinálni...
Budapest egy világhódító k.u.k. Birodalom egyik fôvárosának épül. Világvárosnak építették száz éven át. Aztán a huszadik század megakasztotta a folyamatot. De a világvárosi lényegét nem vette el, nem is vehette volna. Ugyanis már egymillió lakos körül is megkapjuk a klasszikus metropolisz minden tulajdonságát. Minden szükségszerű velejáróját, min változtatni nem lehet, mint ahogy a napszakok váltakozásán sem.
Ezek a tulajdonságok:
-tömeg, tömegesség.
-kozmopolita szemlélet.
-proletártömeg.
-a "világstílust" -az éppen aktuálist- magáénak valló elit.
-szabadosság, immoralitás a jobbaknál csendes sztoicizmus
-zabálás mint életcél.
Mindez az elmúlt százötven év budapestje. Megváltoztathatatlan. Legföljebb kihasználhatja az ország vidéki fele, mint kereskedelmi kaput a "Birodalomra" (EU, USA, stb...) De ha ki akarjuk aknázni az egyetlen termékét budapestnek, mit elôállít a kozmopolitizmus kereskedelemre gyakorolt jótékony hatását, akkor budapestet ujjá kell építeni a XX. század pusztításiból.
Ám! Mindazt amit budapesten alkalmaz az ember NE alkalmazza az országra, mert csak tönkreteszi vele. És ez fordítva is igaz. Két, egymástól totális különbözô terület, lakosság él itt együtt. Mintha két nép lenne. A vidékinek csak a beszélt nyelve közös a budapestiével, de még az se teljesen.
A cél az lehetne, hogy a történelmi belvárosból (a nagykörúton belül) kiszorítsák az irodaházakat és helyettük lakóházakat (önk. bér. lak.) építhessenek.
A megoldás egyszerű:
1. Rendelet, amely mondjuk a dózsa györgy út-haller úton belül maximalizálja az az ezer négyzetméter lakóterületre esô össz irodaterületet mondjuk 2-30 négyzetméterben.
2. Szinte ingyen telek +kedvezô hitelkonstrukció támogatása az irodaháztulajdonosok számára, hogy összefoghassanak és az egykori belvárosi irodáik helyett toronyházakat építhessenek csepelen.
3. Miután a csepeli negyedet egy kézben kell kezelni (lásd: Párizs) így egyfajta csere jöhetne létre, melynek következtében végül a belvárosi irodák helyére lakásokat lehet építeni.
És ezzel megoldottunk egy-két problémát. Például:
I. A belváros továbbra is lakóterület marad.
II. A kereskedelmi irodaterületet egy közlekedéstechnikailag jól ellátott központban centralizáltuk.
III. A felszabadult belvárosi telkekre múzeumokat is lehet építeni.
Véleményem szerint a városrehabilitáció ügyében minden egy koncentrált kereskedelmi negyed mellett szól.
Nagyon át kell gondolni az ilyet, persze éttől még lehet jó is. :-)
Párom eltöltött egy fél évet Louvain-la-Neuve-ben, ami hasonló elvek alapján épült, csak kisebb léptékű. A cél egy egyetem, plusz a kiszolgáló létesítmények, kollégiumok, lakások elhelyezése volt, abből lett mára egy negyvenezres város. Nagyon jó koncepció, ötletes megvalósítás. Városközpopntba föld alatt befutó vasút, autóknak egy nagy körgyűrű, mindenhol földalatti és -feletti parkolók, boltok, passzázsok, terek, parkok, még egy mesterséges tavuk is van, sőt a várost az erdővel egy kb. ötven méter széles erdősáv köti össze, tehát a központból kezdve az erdei séta érzetével gyalogolhatsz/futhatsz ki a szabadba. Ennek ellenére az egésznek van egy általános, nagy baja. Nem él. Mivel a központ épült először, itt vannak a kollégiumok, bérlakások, apartmanok. Viszont akik itt élnek, azok nem városi polgárok, csak ideiglenesen hazánkban állomásozó egyetemisták, oktatók. Nincs virág az ablakokban, egyenfüggöny mindenhol, kihaltság, sivárság. Hosszútávon el tudom képzelni, hogy lélekromboló. Pedig a legjobb szándékkal volt az egész tervezve, építve, és állítom, nem is sikerült rosszul.
Képek franciául értőknek. :-) (Ne csapjon be, ahol régi épületeket látsz, az Ottignies, a közigazgatási központ.)
Akár érdekel, akár nem, elmondom, hogy ha olyan vagy, amilyennek elképzellek, akkor nem vagy nekem ellenszenves. Viszont amit írtál, az finoman szólva is össze-vissza vagdalkozás.
(Remélem, hamarosan küldöm az ígért képet, eddig nem volt hol szekkenelni.)
Hát pedig ez elég sivár. Egyébként szépek a toronyházak, de Budapesten jelenleg minden lakosra jut egy kiadatlan irodaépület. Mondhatni, hogy az "Offices to let" feliratok a város leggyakrabban látható motívumai - ehhez képest egy ilyen szuperközpontot mivel töltenél meg?
Szóval előbb fejezzék be az elizélt lágymányosi sportlétesítményeket, aztán el lehet gondolkodni, hogy kellenek-e még eladhatatlan irodák a városnak, és ha van jobb ötletünk (például van egy csomó olyan múzeum, aminek nincs kiállítóhelye), ki lehet találni egy új városrészt. (Azért elárulom, én se szennyvíztisztítót akarnék ott látni:)
Nem Budapest, és nem is anno - de attól félek, hogy kétszáz év múlva se lesznek hasonló "anno" emlékek Budapestről: egy új prágai villamosvonal, elég határozott építészeti formavilággal megtervezve:
Nagggyon bejön, ahogy a "kocka" lakótelepi házak ellenpontozásaként a villamos felsővezetéktartói és perontetői gömbölyűek, oválisak.
A "mindent bontsunk le, és a helyére építsünk újat, hogy legyen új építészetünk" frakció tagjai kedvéért: azért nem is a Vencel vagy az Óváros térre építették :))
Volt pár éve egy magyar film az volt a címe, hogy Pizzás. Abban voltak olyan képi megoldások, hogy autózott a fazon Bp. jellegzetes útvonalain, de a régi épületek mellett, mögött mindenféle modern felhőkarcolók, high-tech építmények, városkép volt összemontírozva, nekem tetszett.
Tömegközlekedés:
1. A csepeli HÉVet metróvá (M5) fejleszteni és bevinni a Kálvin térre.
2. Gyorsvasút (villamos) Kelenföldtôl a Galváni úti hídon át a Határ út-Üllôi út csomópontig.
3. Észak-déli HÉV a Bathyány tértôl albertfalváig (vasúti személypályaudvar építése alberfalvánál).
4. A 3 metro továbbépítése kôbányától ferihegyig.
Hidak:
1. A Munkás körút két hídja abertfalvánál és a soroksári dunaág felett.
2. A Galváni úti híd a dunán és a csatlakozó híd szintén a soroksári dunaág felett az Illatos útra csatlakoztatva.
Közutak:
1. Városi autósztráda a munkáskörút részeként az M1/M7-tôl a határ úti csomópontig.
2. Szintén csak többszintű csomópontokkal kiépítve a Szabadkikötô út a Soroksári úttól a Munkás körútig.
És, ha mindez megvan, vagy már épül ki lehet adni az elsô építési engedélyeket a toronyházakra. Mert egy közlekedés szempontjából tökéletesen ellátott, ám mégis központi fekvésű és ami a legfontosabb beépítetlen területhez jutottuk budapest szívében, a dunaparton. Persze demszki mit épít ide? Nna mit? Szennyvíztisztítót. Szennyvíztisztítót majdhogynem a város közepébe.
Apropó! Az Észak Csepeli Szenyvíztisztító ellen miért nem tüntet senki, hogy nem illik a városképbe? Vagy ez azt jelenti, hogy üvegfalú irodaházat nem lehet építeni a kálvin térre, viszont emésztôt áshatok várnegyedben ha úgy gondolom?
A La Defense Európa legátgondoltabb, strukturált fejlesztési projektje volt, 1957 óta épül. Egyik lényege az, hogy kb. tíz föld alatti szinten megoldották a közlekedést. Egy HÉV, egy metró vonal halad át alatta, arra merőlegesen egy vasúthálózat. A 14-es autópályát is átvezették a La Defense alatt, sőt most hosszan Nanterre alatt is föld alá tették, több kijárattal. A Defense-t egy körte formájú autópályagyűrű veszi körül, ahonnan minden szegmensbe spirális lehajtókon lehet bejutni autóval, és mindenhol van elegendő parkolóhely - mélyen a föld alatt. A Nagy Kocka alatti közlekedési csomópont, ami egy föld alatti buszpályaudvart is rejt, évi kb. 200 millió utast enged át. A negyed építészeti alapjait Le Corbusier fektette le, és bár nagy a nyomás a sűrű beépítés irányában, még mindig sok tágas, parkosított gyalogos tér van. Ebédidőben nyakkendős irodisták mennek le a kis parkokba, hogy madárcsicsergés közepette játsszanak golyóikkal.
A városrészben minden egyes beépítést úgy dokumentálnak, hogy a város lakossága előre megnézheti maketteken, rajzokon, széles körben ismertté teszik a beépítési pályázatokat. A negyedet egy hatékony működtető, üzemeltető szervezet, az EPAD tartja mozgásban.
Szerinted mennyi esélye van annak, és mennyi idő kell ahhoz, hogy Budapesten egy La Defense-hez hasonlítható projekt létrejöjjön?
P.S. a képen a baloldali fekete torony a Tour Framatome, a Paks kapcsán elhíresült vállalat székháza. Korábban a Fiaté volt, a felső szintek Agnelli úr személyes rezidenciáját rejtették.
A budapesti irodahelyzeten egy észak-csepeli "Le Defense" segíthetne. Megszabadíthatná a lakónegyként mindenképp megörzendö nagykörúton belüli belvárost a "hétvégi kihalástól".
Persze, ehhez az is kellene, hogy újra felismerje a város, hogy méreteiböl adódóan budapesten már százötven éve nem lehet apró léptékben gondolkodni.
AJÁNLÓ a Budapesti Városvédő Egyesület programjából:
Február 17-én, kedden 17 órától a Budapesti Városvédő Egyesület Podmaniczky-termében (VI. Eötvös u. 10.) 2 előadást is tartanak Terézvárosról.
Terézváros története 1867-1945, illetve Terézváros Zsolnay-kerámiával díszített épületei témákban.
Ugyancsak a VI. kerületről szól a Látnivalók Terézvárosban című diavetítéses előadás február 24-én, kedden.
A Kalandozás Travel szervezésében pedig e hét vasárnap (febr. 8.) 1/2 12-től a Nemzeti Színházat lehet körbevezetéssel megismerni. Előzetesen telefonon érdemes velük egyeztetni (318-8064).
Üdv!
Nem idegenkedek én mindentől, ami mai. Csomó olyan ház épült az elmúlt években, amik ugyan nem jelentenek mérföldkövet a hazai és nemzetközi építészetben, de jelenlétük nem bántó, utcaképre gyakorolt hatásuk nem irritáló. Ezek általában lakóházak. Érdekes mód az irodaépületek már kevésbé szeretnek alkalmazkodni a környezethez. Vagy egyszerűen csak igénytelenebbek.
De meg is van az eredményük: évekig lengeti rajtuk a szél, hogy FOR SALE...
Nem. Csak egy darab. De ô felülbírálhatna minden döntést, aláírhatna minden engedélyt, stb...
A szavazások -az önkormányzatiság- meg folyhatnának olyan témákról, melyek jelentéktelenségük folytán nincsenek hatással egy város fejlôdésére. Miután budapest az egyik jó példája az önkormányzatiság a városfejlôdést hátráltató hatására.
Persze én az elnöki rendszer híve vagyok minden szinten.
Az házgyárról a Terror Házában találsz. A bejáratánál volt isteni, posztszocreál domborművet (Betonöntők, 1960valahány), Mariska összepakolta, és bevitte a szoborgalériájába. A Ráday-féle Jelenetek a pesti utcán-ban megnézheted, milyen vót az eredeti helyén.
Kéretik nem összekeverni a hatóságot (jegyző ill. polgármesteri hivatal) és az önkormányzatot (polgármester + képviselő-testület)...
Tény, hogy a rendezési és szabályozási terveket az önkormányzat fogadja el, de a szavazásnál a (fő)polgármester szavazata csak 1 a többi közül.
Az lenne a megoldás vajon, hogy csupa erőskezű, karizmatikus képviselő ülne a Fővárosi Közgyűlésben?
Ez igaz. Ezért kell demszkit minnél hamarabb leváltani. Hogy legyen budapestnek egy hatósága végre, mely elôírja a minôséget is. (akár a kerületek hatalmának megnyirbálása árán is, sôt!) De ehhez egy erôskezű, akár karizmatikus polgármesterre lenne szükség. Mert nagyon is igaz, az, hogy Virág Csaba kálvin téri irodaházainak üvegfala lehetett volna szebb is, ha a befektetô nem a minôségen akar spórolni.
Itt jegyezném meg a kortárs építészetnek a hazai iparra gyakorolt jótékony hatását abban az esetben, ha a minôség követelmény lenne egy beruházás során. Ugyanis a minôségi termékeket elô kell állítani valahol. Egy bizonyos mennyiség fölött nem éri meg importálni. Egy kálvin tér még nem csinál beruházást egy magyar üveggyárba speciális eljárások kifejlesztése, meghonosítása kapcsán. Három már igen, különösen akkor, ha nem csak az építészeben lehet hasznosítani. És ez sok technológiára igaz, melynek fejlôdéséhez az építészet adhat lendületet.
A jólhangás alatt azt értettem, hogy aki elsőre olvassa, és kevésbé felkészült (nincs akkora tárgyi tudása), az esetleg elhiszi.
Azért nem, mert ha valaki színvonalasat akarna építeni, azonnal kórusban kiáltanák, hogy skandallum, nem illik a városképbe. Ezért budapesten jelenleg csak a modernizmus alja épülhet, hála ennek a kórusnak. Ez nem igaz! Azokból az épületekből, amelyeket az elmúlt 10-14 év produkált, kimaradt a minőség. Sőt, még annak a látszata is.
Amikor virágot szidom és vele együtt z. halmányit, akkor azokat az építészeket szidom, akik aprópénzre váltották a diplomájukat.
Nincs itt semmilyen kórus. Igénytelen, bevételorientált megrendelők, bevételorientált kiszolgálói vannak. Beleértve a város főépítészétől kezdve a kerületi főépítészeken át a műszaki osztályok megannyi csinovnyikjait.
