A Danuvia gyártmányok barátainak legnagyobb és legrégebbi netes találkahelye, legyen az motor, óra, kitűző vagy lakat :)
Tanácsok, túrák, börzehírek, csevegő, alkatrészek, pénteki csajok...
Saját gyártmány, a cross CZ-től a Balkánig minden van benne, 77-ben készült ún. minicross célra.
Négy évig űztem e sportot, amíg aztán egy gerinctörés véget nem vetett neki. Egyébként hihetetlen rutint sajátítottam el ez idő alatt, aminek nagyon nagy hasznát vettem a közúton is. Életem egyik legboldogabb négy éve volt.
Nahyon superek ezek a motorok. A motorozás egyik alapja. Nagyon jó érzés ezeket a kepeket nézni. Az építés és a motorozás öröme. Nekem egy cz125 cross volt sajnos a nehezkes alkatrész ellátás miatt csak egy nyári szezonban.
"Még Prága alatt megállított egy rendőr, hogy tilos motorkerékpárral vontatni, de megértettük vele mi a baj, és hogy hová tartunk, legyintett egy nagyot, "nu igyí", aztán elengedett. "
Mázlisták voltatok. Mi négyen 1964-ben úgy értük el Prágát, hogy a csak 2 motor volt üzemképes.
Vontattuk mi is egymást 100 kilométereken át és Prágában reméltünk valami alkatrészt, vagy műhelyt ahol javíthatunk.
A rend őre minket is leparancsolt a motorokról azzal hogy motort vontatni tilos. Így hát gyalog, tolva "hódítottuk meg" Prágát.
Persze Prágában se találtunk egyetlen "maszek" műhelyt se (kommunizmus volt a javából), de még bovdent se kaptunk, forrasztási lehetőségről már ne is beszéljünk. Egyáltalán egész Csehszlovákiában semmi alkatrész nem volt Simsonhoz és Tomoshoz. De azért addig ügyeskedtünk, toldoztam, foltoztam, hogy sikerült hazaérnünk.
Pl: A Simsonom hátsó kerekéből 14 küllő fogyott el, amit részben az első kerékből pótoltam. Az egyik Tomos sebváltó bovdenje már az utunk első napján elszakadt.... ezért később a kuplung úgy elkopott, hogy használhatatlan lett. Oda egy kulcskarikát építettem be Ricsikének, hogy a rugók jobban feszítsenek...
Igen, ez így van, mindig számíthat az ember egy barátjára, ha baj volna, így aztán kicsit nyugodtabban kel útra manapság.
A vontatásról még annyit, nekem még hagyján volt ott az álcahálómadzag végén, de ő még utassal is volt, plussz csomag. Hazafelé már sötétben még Cseh területen kifordulunk egy főútra, kiüvegelte az egyest, belazult a kötél, kettőben rántott egyet, kötél elszakad, ő nem veszi észre, elszáguldott és úgy 20 perc múlva jöttek vissza. Gondolom már nagyon tele volt a hócipője velem.
Még Prága alatt megállított egy rendőr, hogy tilos motorkerékpárral vontatni, de megértettük vele mi a baj, és hogy hová tartunk, legyintett egy nagyot, "nu igyí", aztán elengedett.
A sebességünk tág határok közt mozgott, partnak fel néha egyes-kettes, a másik oldalon lefelé 100-110... Megúsztuk.
De jó ez a kép.El sem tudomképzelni hogy tudott ennyo cuccal motorozni a Pannijával. Egy barátomnak van ilyen Pannija,nem tudja használni,azt mondja jártányi ereje alig van.
...... de két elsőkerék féklap törés egy hónapon belüli esete meggyőzött az ötlet életképtelenségéről és helyette vettem egy Simson SR2E-t, amivel 1964-ben meglátogattuk a balti tengert.
