Jó ez a belső felvételt, mert ahogyan körbeforog a kamerával, látni az egykori épületeket is. Pontosabban egy részének az alsó részét visszaépítve, míg a többinek csak az alacsony romjait. Viszont körben fent a várfalban szép sorban látszanak az egykori mestergerendák fészkei, amelyek tartották a lakó és gazdasági épületek járószintjeinek padlózatát. Ha ezeket az épületeket is visszafalazzák, nyerhettek volna sok kiállítótermet a Vármúzeumnak.
A restaurálással én is megelégedett vagyok, egyedül a "túl nagy kalapok" ellen emelnék vétót. Arra viszont kíváncsi volnék, hogy a kis méretű vár legkülső védelmi vonalát vajon a közeli folyóból vezetett vízzel teli vizesárokkal oldották-e meg? Mert ha igen, azt is jó lett volna bemutatni, hiszen egy csillogó vízfelülettel körbevett középkori vár még jobban mutatna.
Ezért is örülök, hogy a gyulai "Szigeterőd-projekt" tervei szerint ismét vizesárkok fogják körbevenni a védőműveket, úgy mint régen. Gondoljunk bele, ha Szigetvárt vagy Sárvárt ismét tavak kerítenék, milyen szépek lennének... és valósághűek!
Teljesen jól gondolod és írod a saskői várhoz a feljutást. Tehát ott az információs táblánál parkolj le, majd gyalogosan felfelé a gyanúm szerint eredeti középkori kétnyomú szekérúton. Úgy félútban elérsz egy tisztásra, ahol kis házikó {esőbeálló} fogad. Ha felnézel, már a sziklagerincen Saskő vára integet feléd. De még a sűrű erdőben kell ballagnod, hogy az egyre meredekebbé váló úton elérd Saskő alsóvárát. Amiből egyedül a mély ciszterna maradt meg.
Autóval nem ajánlom, hogy a szilárd útról le gyere, kivéve, ha valami menő terepjáróval vártúrázol. Ha megnézted Saskőt és még akad rá időd, mássz fel a Várhegy nyergével szemközti csúcsra, mert ott is rejtőzik egy történetében nem ismert várrom.
A román műemlékes oldalon a sorban következő vár: Soroca.
Mivel a felmérése 1938-ban készült, úgy gondolom, hogy ez a terület akkoriban Románia fennhatósága alá tartozott. Napjainkban azonban Moldova köztársaság keleti határán, az Ukrajnával szomszédos folyó partján magasodik. A felmérések idején még romos várat napjainkra szépen restaurálták. Az újjáépítések a kör alaprajzú várfalat és a tornyokat érintették, míg a falhoz támaszkodó épületeket nem, azok maradtak alapfalaikban. A számomra furcsán hatnak a jócskán kinyúló védőtetők, mint hatalmas kalapok fedik le a tornyokat.
Köszönet érte! Hátha valami kézzelfogható kiderül. Gyilán én is csak a rondállához kapcsolódó külső tégla falakat,tornyokat építeném vissza. Esetleg egy földbástyát.
Az lesz a gond a megépített külső várral,hogy valószínűleg egy gyatra utánzata lenne a régi eredetinek..
Ha tényleg földből,fából épülne meg, az sűrű gondozást igényelne. Azt meg mindenütt hamar elfelejtik.
Januárban bemegyek egy polgármesteri fogadóórára és megkérdezem.
Magunk között legyen mondva, a lakosságnak nem tetszik, nem érzik magukénak, feleslegesnek érzik. Szerintem is elég lenne a falcsonkok visszaemelése, illetve a Északi, Keleti oldalról visszaépíteni a palánkot-földbástyát.
Köszönöm szépen a nyírbátori fotókat. Hogy ez nekem nem jutott az eszembe, pedig jártam ott.
Ilyen formában már szívesen látnám a gyulai külsővár palánkjának legalább egy szakaszon való visszaépítését. Bár, ha nagyon precízek akarnak lenni, akkor a külső oldali vesszőfonatot még agyaggal be kellene tapasztaniuk, hogy a török ne tudja felgyújtani. Az évszázadokkal ezelőtt élt palánkvárbelieknek erre is ügyelniük kellett, hiszen az életük múlt rajta.
Nahát! Ez azért nem közismert, meg hát a nyírbátori nem is tartozik a legismertebb várak közé...Érdekes, a rekonstrukciós videón ( https://www.youtube.com/watch?time_continue=37&v=-g-K4pwdUgg ) ennél vékonyabb külső "kerítést" képzeltek el, a palotaszárny mögötti várfalat kőből rajzolták.
Magyar Bálint egy true badass volt, igazi hazafi. Ahelyett, hogy meghúzta volna magát a kényelmes és biztonságos Szigliget vastag kőfalai mögött, ő Fonyódon a török torkában ebben a hevenyészett palánkvárban, a régi templom falai között vigyázta a véget, nem is akárhogy.
A templom alapfalai máig megvannak. Hát meg kell mondjam, alapterületre akkora, mint egy kisebb csűr. Szígliget legkisebb épülete lehetett akkora, mint ez a belsővárrá átalakított templom.
A "köves támfal" abszolút, de nem adja vissza a gyulai külsővár 1566-os arculatát.
Nem kötekedés képen, de szerinted ezeket a "nagy nemzeti várprogramba lévőket" mennyire fogja érdekelni, hogy nem adja vissza az 1566 arculatot?
Megmondom, nagyon NEM érdekli őket, mint ahogy Szászvárnál is berakták azt a nagy üvegfalat.
Ott se érdekelte őket annak a várnak a hangulata és múltja.
Ez a banda nem az a banda, mint amit mutattál ma Suceava vára, na arra azt mondom igen az egy korrekt szép rekonstrukció, mégis belecsempésztek mai technikát virtuális alakok, de ezek a modern dolgok egyáltalán nem vették el a vár középkori feelingjét.
Ha már Gyula.
Igaz a Gyulai Almásy kastély elég lepusztult volt mikor nekifogtak felújítani, de a felújitás szerintem borzasztó lett.
Ott minden modern, virtuális, stb.
Hát mit ne mondjak........ nem tudom kinek tetszik egyáltalán ami ott alkottak vagy melyik jó képességű találta azt is ki, legalább megcsinálhatták volna úgy mint a Gödöllői kastélyt......
A Balaton déli partján létezett, a török hódoltság korában magyar végvárként működő fonyódi"Fácános" végvárának a feltárása után rekonstruálták a védőművét. Minden tiszteletem az építőknek, de ezt nem tudom a "kerítés" szónál többre értékelni.
Gyula váránál sokkal többet várok a palánképítőktől!
Tudom, tudom palánkfal volt, valószínűleg anyagi okokból építették úgy eredetileg is. Egyébként az akácfa is jól bírja az idő múlását, 30 év körül van mire tönkremegy.
Így elnézve a makett képét azt gondolom, hogy kőből a víz közelsége miatt nagyon drága lenne (alapozás). Megoldható persze, mert ezelőtt párszáz évvel is építettek vízbe, de drága. A műanyag nekem megfelelne.
Hát ez érdekes, vajon hová rakták az eredeti ágyúkat a brittek?
De visszatérve a Topik váras témájához, mivel nem rajtam múlik, hogy miből építik meg a gyulai külsővár palánkfalát, csak izgatottan tudom várni a végeredményt.
Lehetne műanyagból is a palánkfal. Végül is egész élethűre is meg lehetne csinálni. Tudom, tölgyfa élethűbb lenne, de az nagyon drága és még gondozni is kell, tehát esélytelen. A semminél a műanyag is jobb. Mellesleg amikor jártunk Londonban akkor szerettem volna megnézni Porthmouth-ban a Victory-t, Nelson zászlóshajóját. El is mentünk (Azóta tudom, hogy nem csak fapados repülő hanem fapados busz is létezik, a jegyet a barátom kinn dolgozó fia intézte. Normál jegy 55 Font, fapados jegy 10 Font) és nagy meglepetéssel tapasztaltam, hogy a hajó összes ágyúja vékony bádoglemezből van. Ha a britek a nemzeti ereklyéjükön használhatnak utánzatot, akkor mi is.
