A Bokros Lajos irt par cikket jonehany evvel ezelott ebben a temaban. O a kollegiumi rendszerben latta a megoldast. Minden igenyt kielegito bentlakasos kollegiumokat letesiteni es kiemelni a gyerekeket a kornyezetukbol. Ez nyilvan sokkal olcsobban megteheto, ha nem is hangzik tul humanusnak.
Amugy nem videki problema ez. A nagyvarosokban, Budapesten ugyanigy tetten erheto.
Van egy mitosz mo-on a prima oktatasugyrol, iskolakrol. Ezt ma mar leginkabb csak arra alapozzak, hogy van ket tucat szinvonalas gimnazium es pl. a Fazekasosok nyerik a diakolimpiakat matekbol ... Ez azert nagy atveres mert ezek az iskolak eleve szurt es valogatott gyerek anyaggal, es foleg szulo anyaggal, dolgoznak. Erdemuk ezeknek az iskolaknak annyi, hogy nem rontjak el a beerkezett gyerek anyagot es a szulokkel egyuttmukodve tanitjak oket.
De, hogy a magyar oktatasugy eselyegyenloseget, szegregaciomentes oktatast, felzarkoztatast, korszeru tudast adna, na az egy vicc.
Ez a probléma már odáig nőtt, hogy cirka 5-10 ezer milliárd forintos és alaphangon tíz éves fókuszált projektre lenne szükség egyáltalán ahhoz, hogy a problémának egyáltalán neki lehessen fogni. Egyszer rászántam az időt és kiszámoltam hellyel-közzel.
Az volt a motivációm, hogy leültem a Tornai Tamással kettesben beszélgetni erről a Somló mint teljesen organikus borvidék és levezettem neki, hogy milyen humán erőforrás igénye van ennek és ahhoz, hogy ez a humán erőforrás a rendelkezésünkre álljon milyen fejlesztéseket nem lehet megúszni a környékbeli falvakvan. Ezek elég jól beárazható és számolható dolgok.
Na ez az amire sem EU sem magyar költségvetési szinten nem lesz sem pénz sem politikai akarat soha a büdös életben. Ezt a sztorit szerintem simán elengedték mint magyar kormányzati mind EU vezetési szinten. Mert ez nem magyar probléma. Ugyanez a probléma létezik Romániában és Szlovákiában is. Giga csilliárdos költséggel és szakemberek tízezreinek mozgósításával lehetne ezt a problémát megoldani úgy 25 év alatt.
Mi lenne? Szeretnének ilyen keresztény meg nemzethy érzelmű ifjú embereket nevelni, akik majd megtalálják maguknak a nemzethy oldal legcsodálatosabb pártját a szavazólapon.
Ott van egyébként a bibi, hogy én eleve ilyen körökben forgolódom, mivel konzervatív vagyok kb. azóta, hogy először felállt a farkam. No most, a környezetemben lévő és nem egyszer valami rendszerkompatibilis munkahelyen tevékenykedő ismerőseim gyerekei szabályosan öklendeznek a Fidesztől. Mi lehet máshol, ha már itt a XII. kerületben is ez van?
Az Aldiban vettem pár Telekit úgy 3-4 éve, a mamámnak. Lehet, hogy azóta javult a helyzet, de akkor ezek fajtától függetlenül egyforma ízű, olyan 3-4 pontos vörösborok voltak, még az 1000 Ft körüli árakon sem éreztem őket nagy vásárnak.
Igen, ez vilagos, csak ez ugyebar a tyuk-tojas problema. Igen sajnalatos a szegregacio, de azt a szulot se tudom hibaztatni, aki kiemeli ebbol a gyereket. Az viszont vitathatatlan, hogy az allamnak mindent meg kellene tennie az eselyegyenlosegert, es a szegregacio csokkenteseert.
Áltisibe én 1989 előtt jártam, utána pedig olyan egyházi iskolába ami egy fillérrel sem kapott az államtól többet mint bármelyik másik gimnázium. Annyi előnye volt annak az iskolának, hogy a tanárok egy része (a szerzetesek) 7/24 elérhetőek voltak, ingyen bármilyen extra órára, szakkörre, korepetálásra és ezek a tanárok ritkán voltak három diplománál kevésbé képzettebb arcok. Nem kevés közülük tudományos fokozattal. Ennek persze hamar vége lett, de én még elkaptam a végét a jó időszaknak.
A különbség egyik fő oka pont a szabad iskolaválasztásból eredő szegregáció. Persze az, hogy az önkormányzatoktól elvették az iskolákat adta a legnagyobb lökést ezen a lejtőn.
A kenyszerites azt jelenti, hogy pl. ha egy faluban, egy kis tersegben csak egyhazi iskola van, akkor aranytalan terhet jelentene a szuloknek az ha ehelyett egy 20 km-el arrebb levo iskolaba jaratnak a gyerekuket. Az is igaz amit irsz. Ha az egyik iskola szemmel lathatoan szinvonalasabb mint a masik, akkor a szulok nyilvan a jobb iskolat prefereljak, meg ha az egyhazi fenntartasu is.
> a szabad iskolaválasztás és az egyházi iskolák finanszírozása a magyar közoktatás két jelentős problémája
sok oldala van ennek a kerdesnek. amig egyes iskolak kozott akkora a kulonbseg mint amekkora addig en mint szulo abszolut igenyt tartok arra, hogy megvalaszthassam azt, hogy a gyerekem hol tanul. ha az allami rendszer ezt nem teszi lehetove, akkor persze marad a maganiskola. ha azt is ellehetetlenitik, akkor meg lehet koltozni.
Ez a kényszerítés gondolom annyi, hogy van az állami iskola ahol málik a vakolat és a tesitanár tartja a matekórát is és a tanulók nagy része súlyos szociális háttérből jön meg van a frankón kistafírungolt, hófehér bőrű igaz áriamagyar gyerekekkel teli egyházi iskola ahol bőségesen van szaktanár és eszközök.
Sokan nem értenek egyet velem, de szerintem a szabad iskolaválasztás és az egyházi iskolák finanszírozása a magyar közoktatás két jelentős problémája... sok más egyéb probléma mellet.
Eszmeletlen penzt nyomnak az egyhazaknak. Szamolatlanul. Ehhez jon templomok szazainak a felujitasa ... Az iskolak egyhazi kezelesbe adasat is az allam ambicionalta eleinte, de azota az egyhazak is verszemet kaptak. Koztuk olyan (allamilag elfogadott) egyhazak is, amelyek hiveinek szama a zerohoz konvergal mo-on. Elmeletileg a szulonek biztositjak a valasztasi lehetoseget, de a gyakorlatban ez egyatalan nem igy van. En pl. nagyon nem szeretnem a gyerekem egyhazi intezmenyben jaratni. Ha erre kenyszeritenenek az lenne az a pont ahol gondolkodas nelkul csomagolnek es elkoltoznek az orszagbol.
Miben nincs igaza? Az egyházi iskola megkapja ugyanazt a pénzt, amit az állami, + még kap az egyházon keresztül is nem is keveset. Holott az lenne a logikus, hogy vagy megkapja azt, amit kap az állami, aztán slussz, vagy finanszírozza kizárólag a hívek adományaiból. Az nem állapot, hogy egy településen csak egyházi iskola van, ahova bekényszerítik a nemhívö többséget.
De egyébként segítek, hogy ne kelljen sokat olvasnod.
A trükk ott van, hogy más az egyházi iskolák finanszírozási modellje mint az állami iskoláké. Az egyházi iskolákban a dologi kiadásokra van normatív finanszírozás. Ezt pedig bármilyen működéshez szükséges dologra el lehet költeni. Épületfelújításra, óraadó tanárok bérére és sok minden másra is. Az állami iskolák pedig feladatfinanszírozás alapú. Vagyis ha az egyházi iskolák ilyetén való normatív alapon kapott forrásokat és az állami diákokra elköltött, különböző jogcímeken kifizetett összegeket összeadjuk, elosztjuk a diákok számával akkor bizony az jön ki, hogy úgy négyszeresét költi az állam az egyházi iskolákra mint az államiakra.
Lehet persze ezt tagadni... ahogy a NER támogatóinak egy csomó minden nem történik meg. Nektek nem is fullad bele a vidék az égő solpapucs füstjébe, mert Nagykovácsiig az nem ér el. Ahogy ti nem érzitek a Mészáros avatáron keresztül fojtogató maffiaállam nyomulását sem. Gondolom neked a közmédia 130 milliárdja sem létezik és te az utak mentén tízmilliárdokból felállított gyógypedagógia kaliberű agymosás sem tűnik fel. Meg persze a látványsportokra elbugázott százmilliárdok is jó helyre mennek.
Egyszer sétálj végig egy borvidéki régió kistelepülésein és nézzél körül, hogy mi a magyar rögvalóság. Nézzed meg, hogy hova lett a magyar vidék, a magyar agrárkultúra és nézzed meg, hogy milyen körülmények között csináljuk a bort ami persze ízlik neked.
De persze ez nem politika... nem a lószart nem. Vastagon az ... és ha kicsiny mázlija van ennek a sokat szenvedett hazának akkor jövőre megpróbáljuk ezt a putyinseggnyaló, erdogánista, lukasenka után szaladó erekcióproblémás maffiát elküldeni a halál túrós faszára csomónak. Persze utána is lesz meló... mert akik jönnek sem okosak. De legalább ez a garnitúra megy majd a levesbe.
A költségvetésből marha nehéz kiolvasni, hogy az oktatási rendszerre fordított pénzek hogyan és milyen célra, mekkora arányban mennek. Nyilvános, publikus számítások nincsenek. Viszont némi kutatómunkával utána lehet járni és ki lehet számolni ezeket az összegeket.
Sok szeretettel ajánlom ezeket az olvasmányokat. Tömve vannak forrásmegjelöléssel, számításokkal és bizony egy végkövetkeztetéssel.
De szerintem te ezeket nem fogod elolvasni és amúgy is ezeket mind sorosista gyíkemberek és elembétékú migráncssimogató libsibolsi bérencek írták.
Abban pedig ugyancsak téved, hogy a bor politikailag semleges lenne. Nem az, ahogy semmi nem az. Persze értem én, hogy a NER támogatók is szeretnek jó borokat inni és piszokul zavarja őket, hogy akár egy bortermelő is merészeli kinyitni a pofáját és elmondani a véleményét. Szerencsémre én megtehetem, mert semmilyen kitettségem nincsen amivel a NER engem meg tudna szorongatni.
Mondatának valóságtartalma zéró. Kedves BZoltán, maradjon inkább a bornál, az jobban áll Önnek, bor témában hiteles. A „bor az Istenek ajándéka”, politikailag semleges.
Én is a Kádár-kor utolsó éveiben voltam kisdobos meg úttörő és az én emlékeim szerint mind a tanárok ahogy mi is ívesen szartunk bele az ideológiába. Semmi, de az égvilágon semmi ideológiai tartalma nem volt egyetlen iskolai rendezvénynek sem, pedig jártam három áltisibe. Leginkább az volt a tempó, hogy lenyomták orsós magnóról vagy lemezről a divsz indulót, osztályfőnökin megnéztük a kisdobosos diavetítést és annyi. A Brezsnyev/Andropov/Csernyenkó temetésekre emlékszem... akkor volt nagy mű szomorkodás. De amúgy a kutyát nem érdekelte az ideológiai nevelés. Szerintem a 80-as évekre már mindenki unta ezt a szarságot, de nagyon és a kötelező körökön túl igazán senki nem foglalkozott az ideológiával.
Akkor is sokkal bosszantóbb volt a korrupció meg az, hogy aki osztályidegen volt azzal pusztán a sportérték miatt alaposan kibasztak.
Hehe, én trombitáltam a helyi úttörö/ifjúsági fúvószenekarban, ezért pl. május 1.-én sosem kellett együtt vonulnunk a néppel, hanem ott ültünk a tribün mellett egész idö alatt, meg az iskorlai ünnepségeken is, söt, ha Éneklö ifjúság vagy valami hasonló volt, oda is mentünk játszani. Rendszeresen küldte a karnagyunk a kikéröt az iskolába, mi meg örültünk, ha legálisan lóghattunk...
Ez nagyon nem így van, villányi viszonylatban kifejezetten átlag feletti, borhiba mentes tételeik vannak. A cab.franc - kékfrankos vonaluk pl. kifejezetten jó. Nyilván nem egy Capella vagy Libra sűrűség, de nem is az a cél. Szakáll Zoli kifejezetten értelmes, jó ízlésű borász.
(nem hinném, hogy a 3,14-esnek lenne indíttatása a szortimenten kívüli tételekkel bajlódni)
Erről is írtam már, ha jól emlékszem, de tegnap is nyitottunk egyet a Dobosi-juhfark után. Akkor nem nézett ki jól (ahhoz képest), de ahogy betoltunk 1-1 decit és alkalmazkodott az ízlelésünk a csekélyebb élményhez, könnyen belátható volt, hogy ez egy jó bor az áráért: érdekesen keverednek benne a kétszeri szüret motívumai, az élénk savak és a késői szüretes vonások, meg a pinduri maradékcukor.
