Amíg kicsire lebontod, de ha egységben nézed, akkor GW beépített teljesítményt adnak a napelemparkok, aminek az eladott áramára nincs beruházási költsége a szolgáltatónak, azaz azt megspórolja, más fizeti ki helyette, miközben a kereskedelmi haszon az övé a túltermelés vonatkozásában. Drága nappali, csúcsidejű áramodat adja el, miközben téged leginkább olcsó zsinórárammal lát el este/éjjel.
Az a te magánügyed, hogy teszel fel napelemet vagy nem. Neki ugyanúgy biztosítania kell számodra mindent akár felteszel akár nem, tök mindegy ilyen szempontból. Ugyanaz a költsége megvan kiépítési és hálózati energiaellátás szempontjából. Hogy most épp milyen irányban merre vándorolnak majd az elektronok, az teljesen irreleváns ebből a szempontbólo.
Ha ez ilyen ideálisan alakulna akkor ki sem jutna a KÖF hálózatra a napáram. De kijut nem is kicsit, onnantól borul az elméleted.
Biztos vannak olyan trafókörzetek ahol ideális az elosztás, de legtöbbször a lakók nincsenek otthon amikor a napelem termel, cégeknek van saját napelemük (mivel nekik hamarabb megtérül)...
Nem tudok pontos számokat, de érzésre évi 50-100eFt-ot saccolnék fogyasztási helyenként arra hogy legyen áram minden fogyasztónál. Ki lehetne számolni pontosan, gondolom nyilvános a büdzsé és a fogyasztási helyek száma.
Ez kerül egy nagy X összegbe, azt osztják kWh alapon el a fogyasztók között, mert egyszer így találták ki.
Cégeknél még van egy teljesítmény díj is, ami lekötött teljesítmény alapú.
Ebből nem fizet semmit a HMKE-s, mivel szaldózik, Mari néni mivel keveset fogyaszt, úgyhogy maradnak a nagyfogyasztók és a cégek akik állják a hálózat fenntartását.
Egy panelban fajlagosan olcsó, egy isten háta mögötti tanyán drága a hálózat.
Illetve az ehhez köthető munkaerő szakemberek logisztika, mérőrendszer, szervizautó, benzinpénz és manager, operátor, rendszerirányító bére stb. stb. is szükséges a működtetéshez.
Un. elosztói alapdíj van, de ez nem ezt fedi le, nem a teljes hálózatfenntartási és működtetési költségeket takarja. (Havi 200Ft sincs).
Maga a vezeték nem kopik, ez igaz viszont pl. öregszik. Illetve nem csak vezeték van a rendszerben. Kapcsolóelemek, védelmek, szekrények mindenféle cuccokkal, nagyáramú szerelvények és sok sok kontakt, legyen az egy komolyabb szakaszoló vagy akár összetettebb túláramvédelem, vagy csak egy NKI túláramvédő. Vagy akár egy trafó az utca végén. Semmi sem örök életű, mindennek élettartama van, ahogy pl egy szakaszolónak is van max kapcsolási száma, stb.
Ha nagyon akarunk szőrözni külön lehet választani az idő faktorból eredő (öregedés általi) amortizációt, és az energiaforgalommal kapcsolatos és használatból eredő amortizációt. Kérdés van-e értelme a felhasználó felé ezt megtenni. Ez számunkra össze van vonva rendszerhasználati díj néven.
Mintha volna egy rendelkezésre állási fix díj. Rosszul tudom? A drót meg nem öregszik jobban a fogyasztástól, mintha terheletlenül állna. Vagy ha csak egy irányba folyna a petró.
A közeli azonnali elfogyasztás pont ezeket a KIF veszteségeket csökkenti.
Ettől még ugyanúgy fent kell tartani a hálózatot, ami nincs ingyé, és te szaldo esetben ingyen használod, amikor éjjel bekapcsol a hűtőd meg a kazánod vagy épp a hőszivattyúd. Ha nem lenne hálózat, sehová nem jutna el az általad megtermelt áram. Ha te garázst bérelsz és reggel elmész este visszajössz, néha be és kiállsz, attól még van bérleti díj a garázsra, nem ingyen adja oda a tulaj
"A napelemes HMKE-ben termelt energia szinte veszteség- és önfogyasztásmentesen jut el a trafókörben lévő fogyasztókig. "
Ez így nem igaz 100%-osan. A legnagyobb veszteségek arányaiban pont az alacsony feszültségű (KIF) rendszereken jelennek meg jellemzően.
Az MVM és az áramszolgáltatók is minden évben kiadnak egy éves jelentést (törvényi kötelezettségük is tudtommal). ezekben több oldalon keresztül szokták tárgyalni a veszteségeket és ezek összetevőit. Persze helye válogatja, de utoljára talán két éve olvastam el végig (elég vaskos anyag szokott lenni 100+oldalas cucc) akkor 10% körüli hálózati veszteséget írtak le/vallottak be a méréseik alapján országos szinten. Érdekesség, hogy az utóbbi 10 évben a veszetségeiket elég jelentősen tudták csökkenteni, ez az érték jóval magasabb volt, konkrét számokat nem tudok most hirtelen honnan is sikerült letornázni,d e tényleg jelentős a javulás ilyen téren. A cél az volt, mindenképpen 10% alá bevinni az értékeket.
Bocs ha félreérthető voltam az idokep.hu-val. A társaságot megkeresve van lehetőséged hozzájutni adatokhoz, mértékegységekkel, kedv szerint elemezhetően (emlékeim szerint díjazásért cserébe). Én az egyik adatokat feltöltő embert is megkerestem (pár km távolságra), akinek egyedi készítésű mérőrendszere van, pompás adatsort kaptam tőle, szintén mértékegységekkel.
Nagyfesz átviteli rendszer veszteségadatok szintén léteznek, én ezekhez nem "fértem" hozzá. Valamikor egy "nagy ember" azt mondta egy szeles rendezvényen, hogy 20%, két évvel később ugyan Ő már csak 15%-ot mondott.
Klassz. A műszaki szememet bántja, hogy mértékegység nélküliek az adataik. Gondolom km/h. Ez addig jó amíg van mondjuk 40-es érték is. Ha csak 0-10, találd ki mennyi az annyi.
Ha meteorológus vagy rendszerint m/s-ben számolsz, ha vitorlázol csomóban, ha laikusnak szól km/h-ban adják meg.
OMSZ-nél vannak pontos adatok, akár órás bontásban is. Valamikor helyi állomáson megkaptam ezeket a földközeli szélsebességről, bár ez már jó pár évvel ezelőtt volt, amikor még volt emberi jelenlét az állomásokon. Emiatt biztos vagyok benne, hogy a modern technológiák mellett is megvannak ezek az adatok, sőt jobbak. Évekkel később egy másik esetben megkerestem az OMSZ-t, ahonnan vehettem volna interpoláltat (kívánt magasságra), olyan-amilyen pontosságút (ezt kihagytam). Az idokep.hu tud segíteni a földközeli adatokhoz való hozzáférésben.
"A cselekvési terv ennek alapján, 2020-ra alakított célkitűzése 750 MWe összteljesítményt prognosztizál. A terv a nagy szélerőmű telepek mellet a kisebb teljesítményű szélkerekek és törpe turbinák elterjedésével is számol, amelyek 10 MWe villamosenergia termeléssel járulhatnak hozzá az energiatermeléshez."
"A szélerőművek termelése rendszerint a hideg évszakokban, vagyis az ősztől tavaszig terjedő időszakban a legnagyobb, míg nyáron visszaesik. A turbinák éves átlagos kihasználtsága 20-25 százalék között alakul, meghaladva a nagyméretű naperőművek 14-17 százalék közötti kihasználtságát (a háztartási méretű naperőművekre vonatkozó statisztika nem áll rendelkezésre)"
Szerintem az áram elsősorban azért lesz drágább, mert betiltották a gázkazánokat, egyetlen energiaforrásá válik. Az idiótizmus persze megvan, jan 1-től csak hőszivattyú, amihez télen gázerőművek is kellenek. Fasza. Nagybecsű e-onos kollega mondotta volt: a gáz elsődleges energia. Meggyújtod, meleg van. Az áram már másodlagos, valamiből csinálnod kell, főként hőből.
1. amikor 1000-el fúj a szél, pont nem üzemelnek. Sokszor megyek el Bakonycsernye alatt, látom.
2. Győr-Hegyeshalom vonalon hétfőn délelőtt általában tekernek a lapátok, szombat délután meg állnak, akkor is ha fúj a szél és borult az idő. Vélhetőleg túltermels van és nem veszik át tőlük. Vonjuk le tehát az 104 hétvégi napból is a 20%-os szeles napokat, azaz további 21 napot évente a megtérülésből.
Tiszta szerencse, hogy nem az index fórumról verbuvált önjelölt szakártők tervezik és biztosítják az energiallátást :)
Tud itt valaki pl távvezeték veszteséget számolni? Ha nem akkor miért is szól hozzá? Mert olvasta valamelyik pondró zsurnalisztát?
Nekünk egyetlen rendszer egyféle terhelése féléves nagyházi beadandó volt villanyosmérnökin és nem 5 perces guglizás.
Tudom a választ is: Igaz hogy nem, de attól még mindenki más hülye, mert mindenki mindenhez is jobban ért :)
