Ja. Ember sem ront be falon keresztül a házba, azért van az ajtó. Tehát ki kell nyitni és akkor tuti nem fog a falon keresztül közlekedni a szél! :))))
Azt mondod ha szellőztetve van akkor nem érezhető különbség a különböző falazatok között? De mi van ha nem szellőztetek eleget? Ilyenkor a tégla jobb mert felveszi a párát, míg a beton nem vesz el semmit ezért belül feldúsul a páratartalom és kellemetlen lesz a klíma?
Nem jól tudod.:-)) Nem a szellőzés 3% hanem a párának a 3% megy át (páradiffúzió). Ha szellöző berendezésed van és az folyamatosan megy akkor nincs érezhető különbség, hogy milyen a ház fala.
Tudom, hogy a téglánál csak 3% a szellőzés, mégis ha erős szél fúj hidegebb van a szél felőli helyiségben, tehát valamennyire átjön rajta a levegő. Szerintem. A panelben a belmagasság is és az alapterület is kisebb, tehát a légköbméter. A panelben hamarabb érezte úgy az ember, hogy kellemetlen a levegő, szellőztetni kell. Lehet, hogy csak herótom volt a panelben, és előítéletem van.
Középen forduló ablakok voltak, nem hőszigeteltek, sőt a konyhaablakot is csak ott tömítettem, hogy a konyhában ülve ne fagyjon le a vállam. Minél hidegebb volt, annál jobban fűtöttek. A leghidegebb szobában volt 23 fok, ahova a nap is sütött, ott 26, néha 28 fok.
Ahol felnőttem, ott időnként felment a hőmérséklet 25-26 fokig, de az más volt. Mikor gázkazán lett és állandósut az addig ingadozó hőmérséklet az is más volt mint a panel.
Most bukkantam erre a topicra, engedjétek meg, hogy régebbi dolgokra is reagáljak: 1. Jó dolog a gépi szellőztetés, (nekem még sajna nincs) egyrész vezérelhető, a por kiszűrhető, valamennyi energia is megtakarítható. Tőlünk nyugatabbra levő országban az "energialosztó helyiségben" azért volt "túlnyomás", hogy ne okozzon gondot a por. (Ezt hallottam, olyantól, aki Édászos volt akkor.) 2. Én nem hiszem, hogy az életkor ezzel kitolható... Családi házban nőttem fel, majd tömbben laktam 4 évig, most ismét családi házban lakom. A jó levegő fontos, mert a téglafal más klímát teremt mint a beton. Szvsz más a levegő, és még a belmagasság is kisebb=> nem jó a levegő. (Mi sem szoktuk becsukni a hálószoba ajtaját. 3. Ha az álmenyezet alatt kevés a hely, akkor az egyetlen megoldás több cső vezetése, bár ha van hely akkor én is inkább vastagabbat vinnék, Y idomos elágazással. 4. Ha kismértékű szellőzés van és a befelé is megy a venti, meg kifelé is húzza a levegőt, akkor nagyon kis légáramlat is elegendő, szinte észrevétlen. 5. Ha lehetséges akkor szerintem jobb, ha nyomja a levegőt a venti, mint szívja. 6. Lehet törekedni a passzív házra, még akkor is, ha nem érjük el a 30-40 éves házunkkal. Hőszigetelés, szuper ablak, akkor már szükséges lehet a szellőztető. Ha közel tökéletes a szigetelés, akkor pedig a légfűtésolcsóbb és könnyen megvalósítható. 7. Én nem terveznék számítógépes vezérlést. Ágyúval verébre? Szerintem a padláson a legegyszerűbb elvinni a csöveket, és rá a födémszigetelés, ami legalább 30 cm. (Ez fűtésre nem lesz jó, de szellőztetésre igen.)
Nem tudjátok hol lehetne kapni olyan szellöző csővet ami téglalap alakú. A brico, baum, prakti lehet kapni( müanyag) meg idomokat is hozzá csak nagyon drágának találom. Valami olcsóbb helyet tudtok? Gyuri
Ha komolyan gondolod érdemes lenne ujrarakni a kandallódat és lég-hőcserélót szerelni belé. Ez még csak a kisebbik gond lenne, a nagyobb problémát a légcsatornák jelentenék. Fel kéne túrni mindent. Ha nem eleve úgy tervezed meg a házadat, ez komoly gondot jelenthet. Én azt tanácsolom, hogy ha ki van építve a melegvizes radiátor rendszered, akkor inkább azt használd. A kandallóba építhető vizes hőcserélők nem vészesen drágák.
Igazából léteznek eleve légfűtéses kandallók amiről 2-3 csővel elszállítható a hő más helységekbe is, ezért nem hinném, hogy a dolog olyan nagyon veszélyes lenne. De sajnos amikor az enyém épült, ezt még nem tudtam, ezért sima tűztér került beépítésre. Viszont a gázárak miatt -meg egyébként is jobban szeretjük a tűz melegét-, jobb szeretném, ha nem csak az alsó szintet tudnám vele fűteni.
Ezért agyalok valami utólagos légfűtéses megoldáson.
Arra kell odafigyelni, hogy a füstgázhőmérséklet a kémény-kivezetésnél akkor ideális, ha 60˚C körüli. Ha ennél alacsonyabb, akkor a kémény átvizesedik és elrohad, valamint a korom és pernye is jobban rakódik, ha magasabb, az utcát fűtöd fölöslegesen.
Ezzel együtt a füstgáz hőcserélő jó ötlet, de érdemes átállíthatóvá tenni. Begyújtáskor a kémény felfűtéséig közvetlenül mehetne a kéménybe, a megfelelő kéményhuzat kialakulása után pedig a hőcserélőn keresztül. A füstgázoktól nem nagyon kell félni, a kéményhuzat miatt.
www.hornbach.sk ,majd kattints ra a Teplo domova ablakra, utanna meg a Teplovzdusne rozvody-ra . Ha megvan, akkor kinagyitod a rajzot es ott jol lathato minden reszlet.
Én ezt talán úgy oldanám meg hogy mindenféleképpen ventivel és az alulról betáplált levegőt összekötném a szobával itt lenne az elszívó oldal és ezt a levegőt keringetném a szobába és a termosztát kapcsolná a venti. CO jelzőt mindenképp raknék a szobákba. Gyuri
A kéményt nem bántja az elképzelésem, hiszen az a tűztér és a kéménybekötés közé kerülne felszerelésre, a füstcsőre. Szintén nem bántja a füstgáz áramlását, mert csak a füstcső külső felületéről vonna el hőt.
De itt az a gond, hogy ezekhez sztem külön méretezés kell, talán még újabb kéményseprő szakvélemény is mivel ezek a füstgázok útját is megváltoztatják.
Nekem csak egy nagyon egyszerű elképzelésem van, de még ezt sem tudom, hogyan lehetne megvalósítani.
Adott egy kandalló, aminek a füstcsövén (illetve a kéményen) keresztül köztudottan rengeteg hő távozik a szabadba. Annyit szeretnék elérni, hogy a füstcsőről tudjak levenni egy kis hőt 2 távolabbi helység számára, persze anélkül, hogy ez a füstgáz túlhűlését okozná.
Egyszerű levegős, gravitációs megoldásra gondoltam. Egy hőcserélő jellegű szerkezetből 2csövet vinnék fel az emeletre. Mivel ez gravitációs elven is működhet, talán ventillátor sem kell. Mondjuk így a levegő befúvás a helységben nem felül lenne, hanem alul, de ez nem zavar.
Tudna-e valaki tanácsot adni, hogyan/milyen technikával valósítható meg az elképzelés?
Volt olyan ötletem, hogy a 150-es füstcsőre teszek egy 200-ast (cső a csőben elv). A 200-as felső részén 2 oldalt kivezetnék 1-1 80-as, vagy 110-es csőcsonkot, ide csatlakoznának az elmenő légcsövek. A 200-as felső végét lezárnám, az alsó végét pedig szabadon hagynám. Így elvileg alul menne be a hidegebb levegő, felül pedig csak a 2db csonkon keresztül tudna távozni a meleglevegő, egészen az emeleti szobákig.
Ha nem elég a gravitációs cirkuláció, akkor a két légcsőbe be lehetne tenni 1-1 ventit is.
A legelterjedtebb szilárd hőtároló az egyszerű cserépkályha. A cserépkályhát mint tudod füstgázok fűtik fel, ahogy azok a kályha füstjárataiban cirkulálnak. Egy 1 tonnás viszonylag nagy mértű kályha kb 500l víz hőkapacitásával rendelkezik. Tavasszal-ősszel a cserépkályhát elegendő 1-2 órát fűteni reggel-este, hogy egész nap kellmes meleg legyen a szobában/lakásban. Hátránya, hogy a hőingadozás gyengíti és évek alatt tönkreteszi a cserépillesztéseknél használt habarcsot, így minél többet használod hőtárolóként, annál hamarabb kell felújítanod.
Másik lehetőség, amit főleg a tengerentúlon a légfűtés és a legkollektorok kiegészítésére használnak, az a hőtároló fal. Olyan szobák közötti közfalakról van szó, melyek belseje üreges. Miután a helységek felvették a termosztát által megadott hőmérsékletet, a ventilátorok a hőtároló falakba kezdik fújatni a meleg levegőt, amelyek így akár 50-60C-os hőmérsékletet is felvehetnek, amit mint falfűtés sugároznak le. Előnye, hogy közfalból meglehetősen könnyű 2-3 tonnányit beépíteni egy házba, és a falfűtés kellemes hőérzetet ad. Hátránya, hogy a felfűtott fal hőleadása nem változtatható, és utólag nem igen építhető be.
További lehetőség a szigetelt kazánház. Ebben az esetben az alaposan leszigetelt kazánházba helyezel a falaktól kb 10 cm távolságra hőtároló téglafalakat egy vagy több sorban. A falak mögé fönt hatol be a levegő és lent jön ki a gravitáció következtében. A kazánház így felforrósodik a belső téglafalakkal együtt a bent működő légfűtőkazántól abban az esetben, ha a lakótérbe haladó légcsatornákat zárolja a termosztát. E megoldás hátránya, ha a kazánfűtés csak szaunakedvelő embertársainknak ajánlható :)
Számos megoldás van még, főként a fentiek hibridjei, de neked, úgy látom vizes rendszerű kazánod van, ahhoz jobb a vizes hőtároló.
Már kész a rendszer, össze van csövezve, már csak a kazán beüzemelésére várok. De érdekel hogy képzeled a hő betáplálását, illetve a kivételét egy 2m3-es beton vagy tégla tömbbe/ból?
Ma már több mindent másképp csinálnék. Ha komolyan bele akarsz vágni: ozsu@citromail.hu
Mostanában azon töprengek, hogy venni kéne egy turbinás gázkazánt, és annak a föstgázát kifújatni a rendszeren. Ebben az esetben a hőcserélőben létrejöhetne a kazánfüst kondenzáció is, így az eszköz megközelíthetné, sőt meg is haladhatná egy kondenzációs kazán teljesítményét is. A kazán kompresszora ráadásul gondoskodna a légkeringetésről is.
A másik amin agyalgatok, hogy egy faelgázosító kazán esetén miféle füstgázhőcserélő rendszert kéne építeni. Ott ugye bejátszik a kondenzvíz mellé a korom és pernye is.
Szia! Én a helyedben meggondolnám, hogy légfűtéshez vizes puffert használjak-e. 1köbm víz hőtároló képessége megegyezik 2 köbm betonéval, vagy téglájéval. Nem lyukad ki, nem folyik el, és nem is vízkövesedik.
Közben már én is beszereztem egy 22 KW-os ATMOS-t, de még nem lett beüzemelve. Nekem 1000l es pufferem van, remélem pár hét és üzemel (mert eléggé hideg lett), de jól hangzik hogy 2-5 napig tartja a meleget, remélem nálam is, főleg hogy légfűtés lesz.
Üdv ! Úgy látom még nem kaptál választ erre. Nálunk egy atmos22-es van 1300l puffertartályal. Kb 5-8 óra feltölteni a puffert és 2-5napig elegendő fütésre. A kazán ára 300e ft. Én bonyhádi vagyok akár meg is nézheted nálunk.
