Keresés

Igen. El is felejtkeztem Szentpétervárról. Természetesen éjszaka sietni kellene ki a belvárosból, mert a hidakat hajnali egy órakor felnyitják a hajóforgalom miatt és csak hajnali négykor csukják le újra! Viszont a nagykörút kávézókkal, teraszokkal telepakolt korzóként funkcionálna. Természetesen a teljes csatornaparti házsor földi elpusztult volna az ostromban, hiszen a legkeményebb csaták itt zajlottak volna és a csatorna révén lett volna tér is az orosz ágyúknak a belövéshez, hasonlóan mint a budai dunapartból se maradt semmi néhány templom kivételével...

Néhány kép Szentpétervárról:

kicsit elszakadva a világháborús installációdtól, de továbbra is a fantázia szintjén maradva:

a csatorna megépültével a körúton belüli, és körülötti területek kapcsolata szűk kapcsolatokon lett volna lehetséges. Feltételezhető, hogy a mai főútvonalakon lennének a hidak, a kisebb keresztező hidaknál esetleg gyalogos hidak. De a lényeg: pl. a Dohány utcánál a troli biztos nem tudná keresztezni a csatornát.
Fontos kérdés még a csatorna hajózhatósága. Az eredeti tervek szerint így épült volna, ez mára várhatóan korlátozva lenne, kisebb személyhajóra, megspórolva ezzel a felnyitható hidak sorozatát. A hidak amúgy is kulcspontok lennének, hisz az eredetileg megépültek 2*1, villamosbontás után 2*2 sávos kiépítésben nem felelnének meg a mai forgalmi igényeknek (Váci, Üllői, Rákóczi). A háborús hídrobbantások után várhatóan megépülő széles 2*3 sávos átkelők a város ékességei lennének, különösen felnyítható kivitelben. (lásd Szentpétervár) A felnyitható jelleget erősítette volna a 40, 50-es évek szénellátása, ennek hajóval való könnyű szállítása. A hagyományost pedig az olcsóság, a városrészek közötti kapcsolat minél gyorsabb megteremtése. Az első esetben el tudnám képzelni, hogy csak a 60-as években épült volna meg pár híd újra.

Pontosan. A nagykörút ugyanúgy megépült volna a kanális belsô oldalán.

Belegondolok, hogy ha lett volna kanális, akkor a város legalább két héttel tovább lehetett volna tartani 44-45-ben. Persze két héttel tovább ágyúzták is volna, de valószínűleg nem pest, hanem buda esett volna el hamarabb és a kitörést is talán vác irányába installálták volna föl. No persze jóval több robbanóanyag kellett volna, hiszen a kanális hídjait is a csatornába kellett volna robbantanai. Hacsak nem eleve felhúzható/nyitható hidakkal épült volna ki, milyenek gyôrben voltak a rábán (középen felhúzható, ergo robbantani kell), vagy hollandiában (felnyithatók, ergo, csak a bal parti részen kell robbantani).

Mindenesetre szép lett volna, kár hogy már akkor is -a XIX. században- elspórolták a várost a spekuláción:(

Hmm. Kicsit elszaladtak a gondolataim:)

Most már mindent tudok, épp csak a házatokról nincs infóm. :) A Víg utca 15. az úgynevezett Janács ház, Román Ernő és Román Miklós tervezte 1914-ben. A Víg u. 28. szintén helyi védettség alatt áll, Freund Dezső munkája 1911-ből. (Forrás: Védett értékek a Józsefvárosban.)

nem tudom persze a mai forgalom akkor hol járna

Ha megfigyeled az erről készült vázlatokat, akkor láthatod, hogy a csatorna mindkét partján széles parti utakkal számoltak.

Az még az 1800-as évek végén Reitter Ferenc nevéhez fűződött a terv, hogy az akkoriban amúgy is vizes területen a nagykörút helyett egy dunai kanálist alakítsanak ki. Reitter Ferenc aztán még sok mindent tervezett és meg is valósultak a tervei, de ebből a dunai canale grande-ből nem lett semmi. Szvsz nagyon hangulatos lenne a zajos körút helyén egy kanális, nem tudom persze a mai forgalom akkor hol járna. Most mindezt rögtönöztem, de a Budapest Lexikonban Reitter Ferenc címszó alatt pontosan megtalálható a dolog.

Én is olvastam.
Én sem tudom, hol.

:)

Üdv mindekinek.
Először szólók hozzá a topichoz,eddig csak olvasgattam meg nézegettem.

Már nem tudom hogy hol olvastam arról hogy anno,mikor a XIX.század második felében folytak a nagy építkezések Budapesten akkor felmerült az az ötlet is elég komolyan,hogy úgy építsék ki a sugár- és körutakat hogy közben egy egy kis csatornát "illesztenek" mindegyikhez,tehát Velence mintájára kanálisok szeljék át a várost,kis csónakokkal stb.
Hallott erről még valaki vagy csak az én vagyok fantaszta?Mert megmondom őszintén,gőzőm nincs hogy hol olvastam,csak itt van az emlékezetemben:)
Amúgy kinek tetszene így Budapest?

Nem tudom, említettem-e már. Most akkor íme beajánlom e heti olvasmánynak:

Jolsvai András - Ujpesti személy

Újpest története az író családtörténetének tükrében. Megelevenedő budapesti anzix.

Menjünk sétálni, csak várjuk meg míg elülnek a szél- és hóviharok.

Most, hogy ezt olvastam, elgondolkodtam rajta, hogy tulképpen akkor sétáltam arra legutóbb, amikor házmesterné voltam a Rákóczi téri csarnok mögött. (Párom névjegye: TL, filozófus és házmester. :) ) Márpedig annak sok-sok éve. Szóval ideje, hogy körülnézzek arrafelé. Sőt. Mi lenne, ha egy topiksétát szerveznél nekünk?
Műemléknek elvileg bárki bármit javasolhat, de a gyakorlatban ez úgy szokott kinézni, hogy a területileg illetékes felelősök tesznek javaslatot a hivatalnak, és a KÖH dönt. A helyi védettség nagyjából ugyanígy működik, csak fővárosi/kerületi hivatali rendben.

Ha már arra jársz, érdemes megnézni a Víg u. és a Népszínház utca sarkán lévő Lajta Béla-féle épületet is. Erről tudom, hogy 1911-12-ben épült - jóval a kora előtt halad a stílusa. Nagyon tetszik az ablakformája ennek is, meg a lépcsőház kanyarodó folyosóját követő mintájú padlókövezés. A Víg utcában érdekes még a kb. 15-ös vagy 13-as szám alatt lévő késői szecessziós beütésű ház is, egy épülő új ház mellett. Utóbbi elég rendesen felújításra szorul, de így is látszik, hogy nagyon ötletes és mestermunka eredetileg. Talán nem az elfogultság mondatja velem, hogy a házak mostani állapotában a 24. az utca legszebb épülete. :-) A 15. (vagy 13., nem tudom fejből) szerintem versengene vele, ha fel lenne újítva. Viszont ezekhez hasonlót lehet látni másfelé is, ami szerintem tök egyedi stílusú, az a szintén késői szecessziós 28. és a modernebb 18.

Tényleg, mi a módja, illetve feltétele annak, hogy műemlékké vagy műemlék-jellegűvé nyilvánítsanak egy házat? Nem néztem még ennek utána, de kíváncsi lennék rá. 3-4-5 éve sorra nyilvánították műemlék-jellegűvé a kerületben az amúgy sokak által, tulajdonképpen a bolsevik beidegződésű "hivatalos" álláspont által is leszólt szecessziós, korai modern és a "kettő közötti" házakat. A 24. még nem az. Pedig a homlokzata szerintem teljesen eredeti állapotú, az udvara mondjuk 95 %-ban. Nem eredeti a kő az udvaron, nemrég cserélték, de eszméletlen harmóniában van az épülettel, nagyon eltalálták. A lépcsőház nagy része viszont "dísztelenítve lett". Pl. eredetileg bordó csempék voltak végig, de ezeket állítólag a II. világháború után ellopkodták a házból.

Bocsi, Béka, a redundanciáért...

Re Víg u: Tegnap este majdnem megnéztem a házatokat, de aztán egy helyen rossz felé kanyarodtam, és lusta voltam újra megkerülni a fél világot. Viszont jó, hogy mondod, napközben hátha egyszer arra járok, és megnézem a garázst. Az adatot még keresem!

Nagyjából tíz éve megjelent egy egész könyv a reformkori Pest-Budáról. Rém unalmas, de sok kép van benne.

Bezzeg, mi rendesen viselkedtünk, amikor Bécsben jártunk ( Nyögte Mátyás bús hadát ...)

Nem, de ha már a történelmi sérelmeinket soroljuk, visszamehetünk a mohácsi vészig is.:-(

Kik ?
Az osztrákok ?

Elfelejtetted, hogy Mohácsnál belefujtották a királyt a Cselepatakba:-)))

koszonom a segitseget.erre nagyon kivancsi leszek.amugy azert kerult elo, mert tegnap volt a tv-ben a bp.-i vilagoroksegrol, es szo volt benne arrol,hogy 1848-ban a rohadt osztrakok szetlottek a Varbol a klasszicista hazsort

ha belegondolunk, "sogoroknak" nevezzuk azt a nepet, amely
1.szetrobbantotta szisztematikusan a Pilisi regi arpadkori muemlekeinket, amelyek szerintem a legfontosabb epitmenyek voltak a tortenelmunkben
2.levegobe repitette legszebb varainkat
3.szetlotte a duna-parti hazsart, plusz a Budai Varat 48-ban, es miutan szisztematikusan pusztitotta a kulturankat
meg azert lenyulta Burgerlandot....
szoval neha nem is tudom elhinni, hogy Bp.-nek vannak meg muemlekei.ez a csoda fogalmat kimeriti.

Az Enciklopédia Kiadónak (1114 Fadrusz u. 12., tel./fax: 385-2120, 466-9553)van egy 6-7 darabos, gyönyörű képeslapsorozata litográfiákból, festményekből, rajzokból: A reformkori Buda-Pest című könyvből: Buda látképe a hajóhíddal, A régi Vigadó és házsor a hajóhíd pesti hídfőjénél, A Nemzeti Múzeum, Városligeti részlet, Krisztinaváros, Az első pesti lóverseny a külső Üllői úton.

lenne egy kerdesem.Nem tudtok kepeket-ill. metszeteket a reformkori Pest duna-parti meg klasszicista hazsorarol?

Na azok a nemzeti szinház melletti szobrok, meg az egész úgy ahogy van, sokat elárúl az izlésedről.:-(((

A 24-be be tudlak engedni :-), a 22-nek az udvarába pedig napközben be lehet menni, ahol a kétszintes garázs van, mert ott parkoló és valami eredetvizsgáló cég üzemel.

Tulajdonképpen ez is anno, így beteszem ide is:

A Nyugati elveszett vágányai

P.s

All,
- piscator alanti Kálvin teres helyén tujafotók is (mellesleg a régi Nemzeti, meg a Kossuth Lajos utca mint háttér)
- parkolóként szolgáló foghíjtelkek:
http://www.c3.hu/~beyondbudapest/ http://www.c3.hu/~beyondbudapest/8eparking_foto.htm
http://www.c3.hu/~beyondbudapest/8eRebuilt_foto.htm
r_b

Te, ez nagyon érdekes, nem lehet megnézni valamikor? (Most sajnos nem vagyok könyvközelben, de este ráugrom, hátha találok valami adatot.)

Sok mindenben egyetértek, de tudod, azok a Nemzeti Színház melletti szobrok...

Amúgy az az egész házsor megér egy misét - a Víg u. 18-tól egészen a Déri Miksa u. 6-ig. A világörökség részévé kéne tenni. :-)

Igen, erre emlékszem a könyvből (az ára miatt egyelőre sajnos nem vettem meg, csak könyvesboltban néztem). :-) A 22-es ház más stílus, mások az arányai (kisebb a belmagassága), sokkal modernebb. Az már közel áll a Bauhaushoz. Bejön amúgy ez az "átmeneti" stílus is art déco-díszítésekkel - amit egyébként erősen hanyagolnak az építészet történetéről szóló írások, vagy elintéznek azzal, hogy a Bauhaus és a szecesszió között nem volt jelentős az építészet (a fenét nem!). Egy kétszintes garázsépület is tartozik a Víg u. 22-höz az udvarban, ami külön érdekesség (eredetileg úgy épült). A hasonló korból származó Déri Miksa u. 6. is nagyon bejön.

A 28-as viszont hasonló stílus - arról állítólag van adat. A 26. pedig ikerháznak tűnik a 24-gyel, majdnem tükörképe az alakja, viszont annak más ablakformái vannak az utcafronton (hosszúkás).

A szomszédos ház, Vig utca 22 1929-31-ben épült, a Pest épitészete a két világháború között c. könyv szerint, ami minden ekkor épült házat leir ( szerzö : Ferkai András ). A Te házad nincs benne, tehát nyilván korábbi.