"Ha 1,5 m széles és 2 m magas és ezt 4 oldalon veszem, akkor 12 nm a kályha...ez valójában egy igen szép nagy kályha, és ugye az alsó 0,5 m nem is fűt, mert az alig melegszik, tehát a 10 nm reális."
Megint elmész egy olyan irányba, ami nem korrekt. (na nem is számítottam én nagy ovációra a tömegkályha tekintetében ebben topikban :-) De igazából én a norvégiai érdeklődőnek szerettem volna egy alternatívát ajánlani, nem az itt fórumozókat meggyőzni :-))
Hogy-hogy nem fűt az alsó 0,5 m?
Ezt nem tudom, mi mondatja veled. A tudatlanság, vagy rosszindulat, előítélet, valami hallott butaság, vagy más?
Természetesen fűt az alsó bármennyi cm is, mivel végig fűtött rész. Kandallóval keverheted. Ott nem fűtött a fatároló, ülőke, az alatti részek, de hát az teljesen más tészta. Nem is így számolódik.
Az 1,5*1,5 m-es alapterületű kályha meg irdatlan nagy, vagy inkább indokolatlan. Hagyjuk ezt rá aara, aki építi, tervezi azt a tömegkályhát. És amennyiben nem lehetne azon az éghajlaton tömegkályhával a lakást kifűteni, akkor vajon mi a magyarázata, hogy a szomszédban, Finn O.-ban pont a tömegkályha a legnépszerűbb fatüzelésű kályha/eszköz? Kb. 2 éve olvastam, hogy ott már az új építésű házak 70%-ban tömegkályha épül. Ebbe ott bele veszik a tégla, és zsírkő köpenyes (ellenáramú) kályhákat egyaránt.
Na de, ha már itt tartunk! Ugyan mennyi légteret tud befűteni, (mekkora telj.) a csinosnak ugyan csinos, és jól kinéző; de a mi fogalmaink szerint 30-40 csempe egységes svéd kör csempekályhával? Azzal vajon hogyan megy 5+ felé? Mert ám azt tudni kell, hogy azon az éghajlaton el kell felejteni azt a csempe kályha építési technológiát, hogy ékelem, kapcsozom a csempét, és cseréppel kibélelem! Az ott ló fütty :-) (A svédek sem így építenek, hanem vastag köpennyel. Így az a kályha sem tud 0,6-0,7 kWh/m2-nél többet)! A fajlagos felületi hőleadó képesség fel van áldozva valamelyest a hőtárolás oltárán. Mert különben egész nap pakolni kéne a kályhát, úgy meg 1 szezont se bírna ki. :-(
Gyakorlatilag mennyi kw-ot tud óránként leadni a legnagyobb tömegkályha... amit még meg lehet anélkül építeni, hogy egy fél szobányi helyet elfoglalna?
Miután nm-ként kb 0,5 kwh-tal tud fűteni. Akkor egy 10 nm felületű 5 kwh-ot tud....
Ha 1,5 m széles és 2 m magas és ezt 4 oldalon veszem, akkor 12 nm a kályha...ez valójában egy igen szép nagy kályha, és ugye az alsó 0,5 m nem is fűt, mert az alig melegszik, tehát a 10 nm reális.
Akkor az 5 kwh-t tud leadni.
Ha 2,5 m magasan számolom, akkor ez lehet 12 nm és 6 kwh.
Ennél nagyobb hőszükséglethez már kicsi a teljesítménye....
Ahogyan van/lehet építeni/... 5+ kWh-s :-) csempekályhát, vagy zsírkő kályhát, ugyanúgy tömegkályhát is. Ez egyáltalán nem probléma. Vagy úgy is fogalmazhatnék, hogy semmivel nem nagyobb probléma, mint a többi esetében.
Kicsit lemaradva, lehet későn írok. De érthető a dolog, amit kérsz, és és egyáltalán nem érthetetlen, vagy extra kérések, óhajok.
1.Az ottani cserépkályhák, ahogyan és jól mondod: valóban leginkább kör palásttal rendelkeznek, és nem is igazán nagyok; ennélfogva a teljesítményük, fűtő képességük is korlátozott, véges. (méretezni kellene hőszükségletet minden kép).
2.Ami másik alternatíva a zsírkő kályha. (Tehát nem pár cm vékony borítású kandalló kályha). Jól írták ilyen a Nunnauuni, vagy Tulkiviki. De ezek nálunk, és gondolom ott is horror áron vannak: 3,5-4- millió Ft. Ezek full zsírkőből készülnek, és tanusítvány is jár mellé természetesen.
3. Amiről itt nem esett szó még pedig ott Norvégia, Dánia, Finn O.-ban igen elterjedt: a Masseovn, vagy tömegkályha. A külső palást tégla, és lehet akár vakolni, burkolni, stb igény szerint. A tömegük 3-4-4,5 tonna. Hőtárolásuk 18-24 órás. Még az ottani hideg éghajlat mellett is. Szerintem ezek a legjobb kályhák :-) Ez persze lehet szubjektív, és az én véleményem. De maga a használata, a teljesítménye, hatásfoka, hőtárolás, tehát fűtési ideje, stb. alapján mindenképp verseny képes az előzőekkel, és árban is. A papír is megoldhtó róla, hiszen itthon is adni kell már (cserépkályháról ,és tömegkályháról, kandallóról is).
Egyébként 100-200 kg tömeggel is elérhető nagy mennyiségű hő sokáig való tárolása, csak megfelelően el kell szigetelni a hűvösebb környezettől. Ha viszonylag értelmes termikus hatásfokkal sikerül elérni egy 500 fokos átlaghőmérsékletet a kályha fő tömegében, ahonnan a kívánt mértékben jut hő a helyiségbe, akkor igen nagy hőmennyiség eltárolható elég sokáig. Persze az ilyen kályhát már jobb tisztán samottból építeni, igen jó kötőanyaggal.
A mi Fireplace legato-nk is 277 kg...a tűztér konstrukciónak van olyan verziója is ami teljes zsírkővel burkolt. Az már 370 kilo..de lehetne még sorolni más gyártóktól is pár típust. Bár nyilván még mindig nem egy cserépkályha, de nem is annak veszi az ember.
Megjegyzem, hogy ilyen tömegű kályhák eladhatatlanok.
Leírni persze könnyű, de a valóság más. tehát vagy annyira szétszedhető, hogy az egyes elemek nem többek 25 - 40kg -nál, vagy csak mint szemléltető eszköz.
a cserépkályhákat a kandallókat , a tömegkályhákat a helyszínen építik.
Szvsz az anyagköltség ugyanannyi, mintha Mo-n csináltatnád, egy kisteher kiviszi, a vámot ki tudod számolni. A statikust meg gondolom az érdekli, hogy mekkora tömegű akármit, mekkora felületre akarsz rakni, hogy az a valami egy 2 m3-es jakuzzi vagy az aranytartalékod, ilyen szempontból mindegy.
"Tehát ne két üres lemezkockát képzelj el csempével díszitve."
Be kell vallanom, hogy kb. ilyesmit képzeltem. Sőt, még most is azt hiszem, hogy a praktikeres cserépkályhák (több 100e-ért) ilyenek.
Arra gondoltam, hogy ami hordozható, annak nem lehet nagy hőtároló tömege. Amit linkeltél, annak nem láttam a tömegét (ránézésre 200 kg-nál kevesebbnek tippeltem volna, az általad írt 500-600 kg már nem kevés. Az hogy szétszedhető is lehet, eszembe se jutott...
Nem tudom pontosan mi tartozik a fából vaskarika kategóriába, ezért leírom, hogy milyen, Te pedig eldöntheted.
Két részre szedhető, az alsó és felső rész is úgy készül, hogy a téglatest éleit elkészítik hengerelt idomokból ("szögvasból"), az oldalait és a füstjáratokat elkészítik samottból, erre ragasztják a csempéket. Tehát ne két üres lemezkockát képzelj el csempével díszitve. A felső része kb. 200-250, az alsó pedig kb. 300-350 kg lehetett.
Nos? :o)
Ezek a nordpeis kályhák milyen anyagból vannak? SZERINTEM HŐÁLLÓ BETONBÓL, DE EZ CSAK TIPP.
Vagy mi teszi őket annyira jóvá? A NAGY TÖMEG + A FORRÓ ÉGÉSTERMÉK ÁTJÁRJA AZ EGÉSZ TESTET + ÉGÉS UTÁN MAJDNEM TELJESEN LEZÁRHATÓ (=A HUZAT NEM VISZI KI A MELEGET) + ELŐMELEGíTETT ÉGÉSI LEVEGŐ + AKÁR KÜLSŐ LEVEGŐRE KÖTHETŐ + NAGY KANDALLÓS TISZTA! ÜVEGAJTÓ
Nekem van egy 240kg-os kályhám, ebből kb 120kg a zsírkő. Esztétikumnál egy kicsit több, de nem sokkal.
A tűztér alatti kövek alig melegszenek (kb 50fok) fel, az tényleg csak dísz. A többi kb 120 fokra melegszik fel.
Ha már nem akarok többet rátenni, akkor lánggal történő égést követően lezárom az égési levegőt minimálisra, így a vontatott parázslással együtt kb 6 órán át még fűt. De ekkor már nem sokkal melegebb mint a testhőm.
A korábbi hozzászólásaim között találsz egy hőkamerás felvételt a szóban forgó kályháról. Fireplace Sardinia.
Eccer én is kiszámoltam mennyi hőt spájzol be ez a tömeg: csak emlékeim vannak, de mintha csak1,5-2kg fában lévő energiát spájzolna be a 240kg zsírkő-acél-vermikulit.
A semmitől jobb, de csodát ne várj.
Ezekkel többre mész, minél drágabb, annál nagyobb a tömeg (M, L, XL). A C-vel ne foglalkozz.
Summa summarum, nekem azt mondták hogy ez a zsírkőkályha a leghasonlóbb dolog a cserépkályhához ami itt létezik, és ez a fórum az egyetlen hely amit én ismerek ahol talán mindkettőről van véleménye az embereknek.
Tudom, én is nagyon szeretnék, annyira hogy már körbetelefonáltam otthon szinte minden kályhást akit az interneten találtam, de senki se rajongott az ötletért. Pedig én állnám a kiutazást meg egy szabad szobám is van, de több bukkanó is van:
1) nekem kell egy írásos tanusítvány arról hogy a kályha megfelel az EN 15250 szabványnak mielőtt használatba vehetem
2) tudnom kellene hogy mennyi az anyagköltség, mert ez az összeg után fizetek vámot (szállítással együtt)
3) előre el kell magyaráznia valakinek hogy milyen feltételek szükségesek egy cserépkályhához (kémény méret, tömegbírás, stb.), mert lehet hogy ide nem is építhető, vagy lehet előzetesen munkálatokat kell végeznem. Másik megoldás hogy még építés előtt kiutazik a mester, és megnézi hogy egyáltalán lehetséges-e.
Sajnos nem sikerült igazán rávenni senkit hogy legalább az anyagköltséget (szállítással) számoljuk ki, meg hogy pontosan mit kell kérnem egy statikustól hogy miről adjon nekem papírt hogy igen megépíthetem (mivel a cserépkályha alatt ők mást ismernek, nem mondhatom azt hogy cserépkályhát.). Valahol meg is értem, mert gondolom ez viszonylag sok melóval jár, és kicsi a valószinűsége hogy tényleg megrendelés lesz belőle a végén.
Nem esett le, hogy Norvégia. Azért a cserépkályha nagy királyság (éppen annak dőlve írok). Én egy számolgatást/ajánlatkérést rászánnék. Mondjuk én elfogult vagyok, meg kibicnek semmi se drága...
26k NOK az kb. 1 millió HUF. Azért macera mert itt senki se épít ilyesmit, nem ismerik azt a fajta cserépkályhát amit Magyarországon csinálnak. Létezik egy svéd típusú cserépkályha ami ilyen henger alakú, azt szokták itt cserépkályhaként emlegetni.
Elég sok logisztikai problémát vet fel az hogy kiutaztassak ide valakit aki megépíti, főleg az anyagok ideszállítása miatt, mivel nincs EU tagság, importvámot kell fizetnem rá.
Szoktam utálni, amikor konkrét kérdésre valaki mást válaszol, DE leírnád miért macera 'oda' cserépkályhát építeni? Meg hogy miért jobb több év macerát bevállalni (egy vacakabb kályhával), mint egy hét macerát a cserépkályha építésekor?
