Megróbálok türelmes lenni de sokszor belefáradok.
Nehéz azokban a helyzetekben úrrá lenni magamon.
És mivel gyakoriak az ilyen helyzetek befolyásolja a lelkivilágomat,
nem tudok nem rá gondolni.
Te hogyan tudnál segíteni a jelre működő relaxáció kialakításában.
Hát, én is mikor hogy, de többnyire nem túl jól. Mostanában egy kicsit kiment a lábam alól a talaj. És olvasom home extrasystoléit különféle topikokban, az sem tesz jót... A gyógyszert én tavasszal feleztem, már érzem is rendesen, hogy kevesebb, mint kellene, de igyekszem kitartani. Kisebb és nagyobb kiborulásokkal megy egyelőre.
Ez bíztató. Ha esetleg kell egy kis segítség a jelre működő relaxáció kialakításához, akkor szólj, mert valszeg tudok segíteni. A lényeg az, hogy ne legyél türelmetlen! :-) Sok sikert!
Rég jártam erre ,de nem azért mert meggyógyultam, a fenét dehogyis.
Még mindig küszködöm a pánikommal.
A könyvet is lelkesen tanulmányozom, és volt is amikor tudtam alkalmazni
a leírtakat. De nem sokszor. Pedig majdnem naponta gyakorlom a feladatokat.
Az utcán való közlekedés , a vásárlás és még sok minden nagyon nehezen megy.
Köszi. Mikor hogy Épp, mint Phaedra: vannak jobb és rosszabb időszakaim. Most éppen kicsit jobban vagyok, de két héttel ezelőtt például nagyon rosszul voltam. Túl sok stressz ért, és az ilyet nem tudom kezelni. Egy reggel kiborultam, rosszul voltam a gondolatától annak is, hogy elmenjek dolgozni vagy bárhová. Egy hétig szabadságon voltam, ezalatt elkezdtem csökkenteni a gyógyszert, erre persze alvásproblémáim lettek, de mostanra normalizálódott a helyzet valamelyest. És veled mi újság?
néha egész jol vagyok.de tényleg.edzésre még mindig nemmertem lemenni,de remélem szép lassan eljon annak is az ideje.
de néha még mindig kiborulok saját magamon.amikor egyszer is extrasystolem van ugy élem meg mintha rogton megakarnék halni.es amikor utanna van megegy ilyen.háát elnem hiszitek milyen.....
arrol nemis beszélve hogy ha faj a mellkasom akkora ugyet csinalok belole hogy a vegen johogy nemnyulok ki.
jajj ez nagyon rossz.sokszor eszembejut hogy te jo ég.tényleg ilyen hulye vagyok?hogy mas embreknek sokkal nagyobb problémaik vannak enmeg itt szenvedek.
tavaly semmi bajom nemvolt még.kerdes?szerintetek a pánik kialakulhat egyik naprol a masikra?vagy valami esemeny alhat mogotte?gondolok pl egy nagyon rossz korszakra az életemben.
es hogy ennyire eros tuneteket produkalhat e?
egyebkent en semmijen gyogyszert nemszedek.nemis akarok,mert mar hozzaszoktam ehhez.de nemfogok beletorodni.
annyira zavar engem ez az egész.mintha tulakarnék tenni az orvosokon hogy akarmilyen eredmenyeim vannak nekem akkor is ez es ez a bajom...
nemtudom elkuloniteni a szervi bajt a pszihestol.egy ismerosom azt mondta h.minnel inkabb probalom bemagyarazni magamnak a bajomat annal erosebb szervi tuneteim lesznek...
Nálam hatott, de sz@rt sem ért. Ha valakit úgy leszedálnak, hogy tudomást sem vesz a külvilágról, akkor annak az embernek biztosan nem leszenek pánikrohamai, de nem hinném, hogy ez a megoldás. Több mint 20 éves "szakmai" tapasztalatom (értsd pánikbetegség) alapján meggyőződésem, hogy csak gyógyszerrel nem lehet kigyógyulni ebből a nyavalyából.
Sziasztok, hát, lehet, hogy ennyi is volt az én antidepresszánsos korszakom. Éjjel arra ébredtem, hogy erősen ver a szívem, szédülök, az agyamban és a mellkasomban folyamatos forróságot érzek, pedig az arcom hideg és sápadt volt. Sosem éreztem még ilyet, nagyon féltem, el tudjátok képzelni, hogy így reagáltam a gyógyszerre??? (még csak pár napja szedem) Elég fura volt az egész. Az orvosom reggel azt mondta, hogy nem a gyógyszertől volt, de mitől lett volna?
Távol áll tőlem, h megbántsalak, de te csak 1 eleme vagy a statisztikának, 100 másiknál meg hat. Sajnos a gyógyszerek ilyenek, leszámítva természetesen a Pí-vizet, meg a ...-cseppeket.
Te szerencsés vagy, h neked gyógyszer nélkül is sikerült kilábalnod a bajból, irígyellek is érte! :)
Kérdezz csak bátran, legfeljebb nem tudunk felelni! :)))
Mérsékelt ivászat belefér, tkp. csak a gyógyszer hatását erősíti a pia (bágyadtság stb. előfordulhat). A másnaposságot ne a gyógyszer számlájára írd! :)
Az ilyen kezeléseket egyébként mindig a legkisebb dózíssal szokták kezdeni, h ne legyenek mellékhatások, azután fokozatosan emelhető az adag (ha szükséges).
Hello, még egy utsó kérdés, Anafranil 10mg-os (tehát állítólag a leggyengébb verzió) mellett mennyire lehet alkoholt fogyasztani? A heti 1 bulizás belefér? Ugyanis ennyit szoktam...Fontos lenne, hogy tudjam. Köszi.
Te akartad. Legfeljebb kimoderálják. Nálam egy kalap sz@rt sem ért. Én nem a gyógyszer miatt súlygyarapodtam (de szépen írtam, ez talán kompenzálja a kukacos kifejezést), vagyis híztam el, de jobb, ha az Orvosi tanácsok fórumom kérdezed meg a dokikat.
Köszi!!! Én is remélem, hogy kigyógyulok! Ha nem is írod le a "cenzúra" miatt az antidepresszánsokról a véleményed (pedig érdekelne!), annyit azért elmondhatnál, hogy egy ilyen gyógyszer szedése okozhat-e súlygyarapodást, mert bár nekem magamtól eszembe sem jutott volna ilyesmi, olvastam valami ilyesmit.
Én szívesen leírnám, hogy mit gondolog az antidepresszánsokról, de valszeg kimoderálnák (teljes joggal). Ha van időd, akkor óvasd el a 672-es belépőmet!
Ja, és van egy rossz hírem. Ami neked van, abból meg lehet gyógyulni. Én pl. 4-est, 6-ost utáltam a Nyugati tér és a Margit híd között. :-)
Sziasztok, most írok először ebbe a fórumba. Kiskorom óta félek a bezártságtól, metró, lift, ilyesmik, de pár hónapja kezdett a helyzet "eldurvulni", most már a villamostól is félek, rosszul érzem magam, ha hosszú ideig nem indul és csukva vannak az ajtók. Érzek enyhébb rohamokat is, főleg este lefekvés előtt, légszomj, szívverés, szédülés. Elmentem pszichiáterhez, aki az Anaframil egyik leggyengébb változatát írta fel. Az lenne a kérdésem, hogy tudtok erről a gyógyszerről valamit, és egyáltalán mit gondoltok az antidepresszánsok hatásáról? Köszi.
A pánikbetegség szerintem akkor jelentkezik, ha túl sokat foglakozunk vele, ezért a cél az, hogy eltereld róla a figyelmed, mással foglald le magad. Nálam is a szokásos módon jelentkezik, egyik éjszaka elájultam és onnantól kezdve 1 héten át napjában többször éreztem azt, hogy ájulás környékez persze mindig kritikus helyzetben (p. autóvezetés), ami bizonyára pszichésen jelentkezett, de ilyenkor az segített, hogy mély levegőt vettem. Elmentem ugyan dokihoz, aki teletömött nyugtatóval, de ettől a helyzet nem javult, csak fáradt lettem és kedvetlen. Ekkor észrevettem, hogy ha lefoglalom magam, akkor nincs semmi baj, ekkor a rosszulétek az esti lefekvéssel kapcsolódtak össze, ezért nem mertem lefeküdni ill úgy feküdtem le, hogy még az ágyban olvastam valami rendkívül vicces könyvet és égve hagytam a lámpát, hogy a sötét se indítsa el pszichikailag a rosszullétet. Mostanában nappal egyáltalán nem, éjszaka pedig nagyon ritkán jönnek elő tünetek.
Ha nekem két orvos is azt mondaná, hogy menjek nyugodtan edzeni, akkor mennék, tehát menj nyugodtan. A zsibbadással pedig ne foglalkozz!
Szia Phaedra!
Motorozásból 21 évesen vizsgázta, de kocsiból csak 30 felett, ugyanis nem volt mit vezetnek. Persze ma már más a helyzet. Ha megvan a jogsid, abból csak előnyöd származhat. Nálam volt olyan időszak, hogy nem mertem vezetni, de olyan is, hogy kizárólag kocsival tudtam közlekedni. Ez egyénenként változó.
És akkor mi lesz a topiktalival? Vannak jelentkezők?
Morgolodo, köszi a könyves felajánlást, igazából pénzem nincs most rá, vagyis inkább sok minden másra kéne. :) De egyre jobban megy az utazás, így nem félek.
Nálam szerencsére most beindult a "kifelé spirál", tehát minden nap van egy kis siker, és ez segít abban, hogy a következő alkalommal még könnyebben menjenek a dolgok. Kezdek barátkozni a jogsi gondolatával - ugyanis sajnos vén fejjel még nincs. Nektek milyen a tapasztalatotok, mennyire nehezíti meg a pánikolás, a szorongás a vezetést? Egyelőre tartok a dugótól, ilyesmi, de talán egyedül a kocsiban könnyebb megoldani?
Topiktali érdekelne, majdnem mindegy, mikor, csak tudnom kell előre.