Pedig a mozgás jót tesz. Levezeti a felesleges energiákat, és kellőképpen kifárasztja a testet ahhoz, hogy ne gondolj önmagadra. Azt tapasztalom, minél kevesebb idő jut az önsajnálatra, annál jobb. Persze tudom, mondani mindig könnyebb, mint elkezdeni. Nem tudom, mit az az extrasystole, és nem is akarok rákeresni a leírásaidra, mert magam is épp elég fogékony vagyok az ilyesmire, szóval jobb, ha nem olvasom, elég a magam szívugrálása :-) De megerősíthetem, hogy a mozgás segíthet abban is, hogy rájöjj, nem is bírsz olyan keveset, ez pedig továbbvezet afelé, hogy rendszeressé tedd. (Persze mindig azt kell szem előtt tartani, hogy mennyit bírsz valójában, vagyis magadhoz mérten kell eleget mozognod.)
koszonom szépen...mar megijedtem....:)aaa mas ilyenem nincsen csak ez az egy.:)
nekem ezis épp elég.....nemtom h gyakorlo hipochonder vagyok e ,kisebb koromban is ha hallottam valamirol megijedtem sokszor.ilyen nyomi vagyok:)
és hidd el az extrasystolekkal nemakartam radhozni a fraszt.ezt hivjak szivugralasnak:)és tenyleg nem komoly dolog.hogy birod ha mar olyan reg ota vannak ezek?erre kivancsi vagyok!!!!!hogy egyáltalán hogy eled meg.en szarul élek meg minden ilyet.de pontosan tudom mikor kezdodott es hova fajult.es ezert elegem is van magambol...
Ha már az élet élvezetéről van szó, én legszívesebben kétéves koromig pörgetném vissza az időt.... Sokat gondolok erre, már régóta, szerintem már általános iskolás koromban is foglalkoztatott ez a dolog. Pedig nem kéne, hiszen ez lehetetlen. Nem a múlton kéne rágódni, azt már nem lehet megváltoztatni, hanem a jelennel és a jövővel foglalkozni. Csak az sokkal nehezebb...
tegnap is írtam már, csak nem lehetett elküldeni... Sajnálom, hogy így értetted, amit írtam! Eszembe sem jutott, hogy ne írj ide vagy akárhova akármiről!!! Ha te is gyakorló hipochonder vagy, tapasztalhatod, hogy az ember akármitől elkezdhet aggódni, amit véletlenül hall vagy olvas. Nekem évek óta vannak ilyen szívugrálásaim, vizsgáltak is, azt mondták, semmi, pszichés alapú, ne aggódjak. De azért persze aggódom, és ezt az extrasystolét eddig nem ismertem, persze, hogy felfigyeltem rá. De nem miattad van ez, arról pedig szó sincs, hogy zavartál volna! Azért olvasom a topikot, mert én is érintett vagyok, érdekel, hogy másokkal mi van, hogyan élik meg és hogy kezelik az ilyen bajaikat. Nagyon jó, hogy van ilyen, ahol bármit meg lehet beszélni, sorstársakra találni, tanácsot és biztatást kapni. Úgyhogy írjál csak bátran akármiről!
Ne butáskodj!
Azért van ez a topik (lásd cím), h mindenki jól kipanaszkodhassa magát, és ettől - remélhetőleg - jobban lesz, aki kiönti a lelkét (a többiek meg azért, mert rájönnek, nem is olyan rossz a soruk :).
ne haragudj,én megprobalok errol nem irni vagy akkor nemirok egyaltalan.csak tudod amikor az ember felsooktatasi intezmenyben tanul es 19eves altalaban az életet élveznie kéne nem pedig félnie.es enmeg megijedek.es ezt nemtom megbeszelni akkor ez eleg sz.r.magamat is kiboritom hidd el.ezert vannak a tuneteim is.legszivesebben visszaporgetnem az idot ugy egy evvel ezelottre,de akar fel evvel is.sajnalom en nemakartalak zavarni tenyleg
Megróbálok türelmes lenni de sokszor belefáradok.
Nehéz azokban a helyzetekben úrrá lenni magamon.
És mivel gyakoriak az ilyen helyzetek befolyásolja a lelkivilágomat,
nem tudok nem rá gondolni.
Te hogyan tudnál segíteni a jelre működő relaxáció kialakításában.
Hát, én is mikor hogy, de többnyire nem túl jól. Mostanában egy kicsit kiment a lábam alól a talaj. És olvasom home extrasystoléit különféle topikokban, az sem tesz jót... A gyógyszert én tavasszal feleztem, már érzem is rendesen, hogy kevesebb, mint kellene, de igyekszem kitartani. Kisebb és nagyobb kiborulásokkal megy egyelőre.
Ez bíztató. Ha esetleg kell egy kis segítség a jelre működő relaxáció kialakításához, akkor szólj, mert valszeg tudok segíteni. A lényeg az, hogy ne legyél türelmetlen! :-) Sok sikert!
Rég jártam erre ,de nem azért mert meggyógyultam, a fenét dehogyis.
Még mindig küszködöm a pánikommal.
A könyvet is lelkesen tanulmányozom, és volt is amikor tudtam alkalmazni
a leírtakat. De nem sokszor. Pedig majdnem naponta gyakorlom a feladatokat.
Az utcán való közlekedés , a vásárlás és még sok minden nagyon nehezen megy.
Köszi. Mikor hogy… Épp, mint Phaedra: vannak jobb és rosszabb időszakaim. Most éppen kicsit jobban vagyok, de két héttel ezelőtt például nagyon rosszul voltam. Túl sok stressz ért, és az ilyet nem tudom kezelni. Egy reggel kiborultam, rosszul voltam a gondolatától annak is, hogy elmenjek dolgozni vagy bárhová. Egy hétig szabadságon voltam, ezalatt elkezdtem csökkenteni a gyógyszert, erre persze alvásproblémáim lettek, de mostanra normalizálódott a helyzet valamelyest. És veled mi újság?
néha egész jol vagyok.de tényleg.edzésre még mindig nemmertem lemenni,de remélem szép lassan eljon annak is az ideje.
de néha még mindig kiborulok saját magamon.amikor egyszer is extrasystolem van ugy élem meg mintha rogton megakarnék halni.es amikor utanna van megegy ilyen.háát elnem hiszitek milyen.....
arrol nemis beszélve hogy ha faj a mellkasom akkora ugyet csinalok belole hogy a vegen johogy nemnyulok ki.
jajj ez nagyon rossz.sokszor eszembejut hogy te jo ég.tényleg ilyen hulye vagyok?hogy mas embreknek sokkal nagyobb problémaik vannak enmeg itt szenvedek.
tavaly semmi bajom nemvolt még.kerdes?szerintetek a pánik kialakulhat egyik naprol a masikra?vagy valami esemeny alhat mogotte?gondolok pl egy nagyon rossz korszakra az életemben.
es hogy ennyire eros tuneteket produkalhat e?
egyebkent en semmijen gyogyszert nemszedek.nemis akarok,mert mar hozzaszoktam ehhez.de nemfogok beletorodni.
annyira zavar engem ez az egész.mintha tulakarnék tenni az orvosokon hogy akarmilyen eredmenyeim vannak nekem akkor is ez es ez a bajom...
nemtudom elkuloniteni a szervi bajt a pszihestol.egy ismerosom azt mondta h.minnel inkabb probalom bemagyarazni magamnak a bajomat annal erosebb szervi tuneteim lesznek...
Nálam hatott, de sz@rt sem ért. Ha valakit úgy leszedálnak, hogy tudomást sem vesz a külvilágról, akkor annak az embernek biztosan nem leszenek pánikrohamai, de nem hinném, hogy ez a megoldás. Több mint 20 éves "szakmai" tapasztalatom (értsd pánikbetegség) alapján meggyőződésem, hogy csak gyógyszerrel nem lehet kigyógyulni ebből a nyavalyából.
Sziasztok, hát, lehet, hogy ennyi is volt az én antidepresszánsos korszakom. Éjjel arra ébredtem, hogy erősen ver a szívem, szédülök, az agyamban és a mellkasomban folyamatos forróságot érzek, pedig az arcom hideg és sápadt volt. Sosem éreztem még ilyet, nagyon féltem, el tudjátok képzelni, hogy így reagáltam a gyógyszerre??? (még csak pár napja szedem) Elég fura volt az egész. Az orvosom reggel azt mondta, hogy nem a gyógyszertől volt, de mitől lett volna?
Távol áll tőlem, h megbántsalak, de te csak 1 eleme vagy a statisztikának, 100 másiknál meg hat. Sajnos a gyógyszerek ilyenek, leszámítva természetesen a Pí-vizet, meg a ...-cseppeket.
Te szerencsés vagy, h neked gyógyszer nélkül is sikerült kilábalnod a bajból, irígyellek is érte! :)
Kérdezz csak bátran, legfeljebb nem tudunk felelni! :)))
Mérsékelt ivászat belefér, tkp. csak a gyógyszer hatását erősíti a pia (bágyadtság stb. előfordulhat). A másnaposságot ne a gyógyszer számlájára írd! :)
Az ilyen kezeléseket egyébként mindig a legkisebb dózíssal szokták kezdeni, h ne legyenek mellékhatások, azután fokozatosan emelhető az adag (ha szükséges).
Hello, még egy utsó kérdés, Anafranil 10mg-os (tehát állítólag a leggyengébb verzió) mellett mennyire lehet alkoholt fogyasztani? A heti 1 bulizás belefér? Ugyanis ennyit szoktam...Fontos lenne, hogy tudjam. Köszi.
Te akartad. Legfeljebb kimoderálják. Nálam egy kalap sz@rt sem ért. Én nem a gyógyszer miatt súlygyarapodtam (de szépen írtam, ez talán kompenzálja a kukacos kifejezést), vagyis híztam el, de jobb, ha az Orvosi tanácsok fórumom kérdezed meg a dokikat.
Köszi!!! Én is remélem, hogy kigyógyulok! Ha nem is írod le a "cenzúra" miatt az antidepresszánsokról a véleményed (pedig érdekelne!), annyit azért elmondhatnál, hogy egy ilyen gyógyszer szedése okozhat-e súlygyarapodást, mert bár nekem magamtól eszembe sem jutott volna ilyesmi, olvastam valami ilyesmit.
Én szívesen leírnám, hogy mit gondolog az antidepresszánsokról, de valszeg kimoderálnák (teljes joggal). Ha van időd, akkor óvasd el a 672-es belépőmet!
Ja, és van egy rossz hírem. Ami neked van, abból meg lehet gyógyulni. Én pl. 4-est, 6-ost utáltam a Nyugati tér és a Margit híd között. :-)