Gimiben, ugyan:) néhány elit suliban max....különben persze nem ártana...
nakiő?
magyar hangja Korda György..:D najó, ezt nem kell.., hanem:
apropó Bibó, áttérek az Istvánokra, jó?
Apja utódjaként országvezető lehetett volna, de pechjére nem volt olyan korlátolt, mint a papa és ezért repülnie kellett...és a repülés nem sikerült:) kicsit morbid a megfogalamzás talán:)de túl könnyű így is..
És ezzel ki is végezted az utolsó, még állva maradt Károlyom. Gratulálok, ámbár nem csodálkozom:)
Igen, biztos voltam benne, hogy Bibó egyetemen csak előkerül. De én a gimire gondoltam, könyörgöm!
Bizonyára túlzás első hallásra, de annyira a helyére teszi az egészséges és egészségtelen (magára a népre káros) nacinalizmust, hogy azt tanítani kellene.
Igen, a ködösítéshez ahhoz érzék kell, az meg nekem nincs. De azért tovább próbálkozom:)))
m-I:
Bár elsősorban ház körüli munkák elvégzése volt a feladata, mégis megmentette Európát bizonyos, khm... barbár hódítóktól.
m-II:
Nagy nyomorban élt, barátja tartotta el, pedig nem volt épp financiális érzék hiján.
(Áhhh, ez könnyű:))
m-III:
Repülőteret és erőltetett nagyhatalmi öntudatot hagyott maga után. Bár ez utóbbiban egész népe ludas.
Nem olvasta vki véletlen: "Kelet-Európai kisállamok nyomorúsága" című Bibó pamflett(?)-et? Most nézem és igen jónak találom. Tanítani kéne az oskolában, helyre tesz néhány téveszmét.
Ha Marx, akkor nyilván Károly a feladvány is, nem?:-)
Nápolyi Johanna férje András(Endre) - aki Nagy Lajos öccse. Lehet hogy a sógort rosszul használtam, akkor bocs!
Tehát N.L. a sógor, a lánya Mária, a trónért pedig Kis Károly volt a konkurrense, 1-2 hónapot uralkodott is, mielőtt kinyírták volna.
Lehet, hogy túlkomplikált volt a megfogalmazás. de eddig úgy is könnyűeket adtam:-)
Ki az:
Hivatását nem sokáig gyakorolta és kevés befolyással volt az eseményekre mégis beleírta magát a történelem könyvbe. Szakmájához nem értett; De ez nem róható fel hibájául, mivel szülein hanyagolták el neveltetését. Ők pedig legrosszabb álmukban sem gondolták, hogy a legkisebb fiúnak egyszer talán megélhetési gondjai lesznek.
Arrafele baromi sok Károly volt. Ráadásul valóban szövevényes az ügy. Egyelőre a sógor lányáig jutottam el. Őt hozzáadják egy későbbi Német-Római császárhoz, ugye?
Az én Károlyom egyszerűbb:
Ha nőzik olaszul társalog,
ha filozofál franciául beszél,
ha imádkozik spanyolul teszi,
ha vadászik angolt használ.
A lovának németül parancsol.
:)))
(Ezt magáról állította, csak nem merem idézni, annyira pontatlan lennék)
Na akkor a továbbiakban a nyugatitér keresztneve menjen tovább:))
ki is ő? /de más is adjon ám fel, mert igy fejből csak tök könnyű rejtvények ugranak be/..
Nápolyi Johanna sogórának a lányának a riválisa a trónért, igaz ebben a harcban hamar alulmaradt...ennél szövevényesebb a sztori, de egyrészt nem emléxem pontosan mindenre, másrészt nem akarok ennél is többet írni;)
Akkor ezzel a keresztnévvel, ami az enyém is:))
az új feladvány:
19.század végén élt híres ember, van róla Bp.-en 1 tér elnevezve, ami a téren van (épitmény) az kapcsolódik az illetőhöz, aki miniszter is volt néhány évig:)
ez így elég sejtelmes, de a ker.név asszociációból rá lehet jönni:)
Ki volt az iménti párbeszéd tárgya? Javaslom a keresztnevét a következő játékra.
Egy másik ugyanilyen nevű:
Hírneve mostanság kezdi befogni dédapjáét. A magyar kultúrtörténetbe már "beírta" magát, de még nincs vége a fejezetnek... A magyarliberális hagyományok folytatója, többnyire ő is hű az elveihez. Többnyire.
Hogy állsz a könyvekkel? Előttük vagy még vagy már be is faltad mind a kettőt?
A Turms, Waltari egyik szélsősége; Ha a Szinuhe inkébb mesél és csak kevésbé gondolkodtat, akkor a Turms késztet inkább elméllyülésre és a mese vonal szorul a háttérbe. Már amennyire a mester féken tudja tartani a szófosását. Nem szokta tudni.
A Turms igazán eredetien és óvatosan misztikus, rám a reveláció erejével hatott... Azóta tudom pl, mi a különbség a görög vigyor és az etruszk mosoly között. Na mindegy. Tán a legjobb könyve, eltekintve az el-Hakim-tól, ami ismét más szempontból hibátlan... (Hát igen, Waltari fan vagyok. Látszik, nem?:)) A Mikael nem megy olyan mélyre -hiszen naiv és buta ember szemszögéből mesél- tehát inkább a Szinuhe kategóriába sorolandó. A Turms és a Johannes ellenben történelmi díszletek közé kanyarított "önéletrajz"... egy nagyon bölcs és érett ember önszemlélete. Nem tudom elképzelni Waltari-ról, hogy más ember legyen, mint amit a Turms-ban felvázol. De lehet, hogy egyszerűen csak ennyire jó író, képes ennyire tőle független személyiségeket ennyire természetesen láttatni.
Az emberiség ellenségei egyáltalán nem a legjobb könyve, minutus pedig se nem a legérdekesebb szereplője, se nem a hozzám legközelebb álló karaktere. A szokásos képletet -buta főszereplő, számító asszonyok, földhöz ragadt szolga- követi. De nekem az első Waltarim volt és az ugye sokat számít mint máshol is;)
Nagyon kiváncsi vagyok ám a benyomásaidra! Ha lesznek, oszd meg. (Kiváncsi vagyok pl, mennyire tartod jó kategóriának a történelmi regényt ezekre a könyvekre. Szvsz teljesen mások, többek, mint pl. a RobinHood, 3testőr vagy -akár- a Quo Vadis)
A Svejkhez:
"Warscheinlich Katzendreck - felelte igen udvariasan Ságner kapitány."
Csak ott nem Európa-térkép volt, hanem egy aktuális hadműveleti térkép, zászlócskákkal.
Egyik kedvenc jelenetem.
de egy újabb Gyuszkó!
Az I.vh.-ban századosi rangig jutott el. Egy későbbi kisgazdával védte a fajt, majd egy kicsit eltűnt a politikai porondról, hogy majd annál magasabb funkcióba térjen vissza a világválság idején. Még 4 évig húzta...Ki ő? Ennél több segítség már sok lenne;)
Schröder tábornok, azt hiszem az volt, aki vaksin belenyúlt a macsekguanóba, mikor stratégiai elképzeléseit vázolta a térképen. A macska nemtom kinek a tulajdonát képezte.
Akkor Gyula még mindig?;)
nos...ki az? aki szeretett mesélni sokat, megszült egy magyar grófot, akit a nagyerejű színészkirály-öccs formált meg filmen?:))
Svejk Otto Katz tábori lelkész és Lukás főhadnagy tisztiszolgája volt, a zászlóaljparancsnokt Herr Óbersztnek nevezték (persze nyilván volt neve is, csak azt nem tudom). Nem is tudtam, hogy ez egy igaz történet:))
Aki még nem unja az emberi hülyeségre vonatkozó bizonyítékok egyhangú tömegét, annak itt van az egy újabb: Az ellopott középkor, avagy hogyan sülyesztette el Piszkos Fred a magyarság eredetét.
A honlapot jegyző kétségtelenül a történelem fanatikusa.
Huha; Senkit ne zavarjon meg a térkép. Ez nem az amit akartam! Nem értem, belinkeltem az én térképem nevét és ezt ábrázolta! rejtély
Na mindegy; Ez se csúnya. Mondjuk érdekes elképzelései vannak Cillei grófunk hatásköréről. A francia térképek mindig nagyon pontatlanok voltak K Európára legalábbis.
sierra: Ne hagyjuk veszni a kérdésed, amit mellesleg elég disznó módon tettél ám fel:) (Egy napig pl. csak franciákra tudtam gondolni az "ancien regime"-es beszúrásod miatt:))))
Most meg egy Borgia pápára (valahányadik Sándor) tudok koncentrálni, akinek a korábbi neve Rodrigez. De ő se az sajnos... ugye?
no belekapva dolgokba...konzervativ forradalom elég érdekes lenne, nem? :-)
Gyula...akkor ki ő? 16.sz elején élt karizmatikus figura, szeretett hadvezérkedni, nagy művészetpártoló volt, szerette Michelangelot csesztetni, stb. - asszem nem nehéz:-)
És egy kis historiográfia...a Horthy-korszak meghatározó ideológusa, történésze, 1920-ban írt munkája máig nagy hatású, bár jócskán bírált munka, stb. pályafutását moszkvai nagykövetként fejezte be, ami nem éppen egyenes gerincére is utal:-)/:-( ki ő?
Két tippem van: (sajnos mindegyik eléggé vaktában)
-a mi drága jó Mátyás királyunk
-Valamely spanyol uralkodó a következő századból. (persze lehetett egy pápa is vagy mittudomén..:)
Az első Gyula (Sarolt apja) a 960-as években élt, Taksony (Géza apja) kortársa volt, korábban csak méltóságjelzőként használták a gyulát. Az ellentétek gyökere közöttük abban rejlett, hogy Gyula a bizánci keresztényság felé nyitott, Taksony továbbra is pogány akart maradni és ebben tartani az Árpádkori Magyarországot. A kereszténység felé nyitást Géza fejedelem lépte meg helyette és István fejezte be. Saroltot Gyula már megkereszteltette. "Első Gyula" után Sarolt testvére került az erdélyi törzsi fejedelemség élére, István neki küldte el Koppány testének egy csonkját, kifejezve abbéli szándékát, hogy Erdélyt Magyarországhoz csatolja. Anonymus feljegyzése szerint István egész életében börtönben tartotta Gyulát mert Erdélyt nem tudta Magyarországhoz csatolni, ez későbbi feljegyzés ezt cáfolja. A forrásom most Kristó Gyula volt, reményeim szerint ő tisztában van a neve eredetével :)
Arra semmi utalást nem találtam továbbra sem, hogy az Imre név török eredetű lenne, de a Géza igen. Eredetileg Dzseücsa volt.
A következő Gyula nálam Andrássy gróf, de akkor átugrottam kb. 850 évet.
sierra
Igazad van, Gaius Marius származása miatt soha nem jutott volna a forum közelébe sem nagy Caesarunk nagyapja nélkül, de Sulla sem, holott ő nemesi származású volt. Sokmindenben igazad van, de én minden "Sulla rajongásom" ellenére sem mertem volna Sullának hátat fordítani, Mariusnak igen. Elítélem azért mert pontifex maximussá tette Caesart, elzárva a hadvezetéstől amire ő tanította, de ezt betudom a betegségének.
Igen, Sulla kifinomult törtető volt :)
A feladványodról halvány gőzöm sincs....
minutus igazad van, a Felixet nem jegyeztem meg Sulláról. Szerencsére nem volt nyolcvanhat Marcus Cornelius Sulla.
Konzervativ forradalom szerintem nincs.Ez egy paradoxon kifejezes.
Horthy 1919 es tenykedeset csak a kommunista propaganda allitotta ellenforadalomnak,igen pontatlanul,mert semmifele forradalom nem volt,legalabbis ami a Tanacs kormany illeti az egyszeru puccs volt.
en inkabb a politikai berendezkedes restauraciojanak hivnam.
A Felix -szerencsés- melléknevet Sulla maga adományozta magának. Valóban, ebben az esetben nem volt a szokásos felfuvalkodott.
Sullát magam azért nem kedvelem, mert minden konzervatív forradalom prototípusát látom működésében.
Most már csak azt kéne megmagyarázni, mi a bajom a konzervatív forradalmakkal. Nem tehet az róla, hogy épp ő volt időszerű a történelem forgatókönyvben...
Bonyolúlt dolgok ezek :O
Caius Marius egy faragatlan, kőbunkó, összeférhetetlen és a szélsőségességig hataloméhes ember volt, aki emellett katonai erényekkel volt megáldva. Egy tehetséges katona, aki mindenáron politikusi babérokra vágyott, pedig a forumon semmi keresnivalója nem volt, csakis a csatatéren (ez persze akkoriban nem így ment). Sulla is le lehet szedni a keresztvizet, de legalább nem volt ilyen primitíven erőszakos törtető. Kifinomultan erőszakos törtető volt... :-)
Gyulák közt megemlítendő: Huszonegy évesen a tűnik fel először katonai körökben. Nevezetes haditettet nem visz véghez, de később sokat emlegetik részvételét némely atrocitások kapcsán, mikor is az ancien régime emberei kegyetlenül elbánnak a fegyvert ragadó népi lázadókkal. Később inkább különböző tisztségekben tündököl, pl. fontos külpolitikai szerepet visz. Ezután néhány évre háttérbe szorul, de ügyes taktikázással visszatér és hatvanhat éves korában megkoronázzák. A koronát néhány hónap után demonstratíve leveti, de a hatalmat megragadja és még évekig tartja szilárdan. Sajnos azonban gigantomán építkezési tervei és különösen piszkos pénzügyei miatt kénytelen távozni a hatalomból és ismét a háttérbe vonulni.
Biztos hülyeséget kérdezek, de őt hol keressem, melyik évszázadban/ezredben? :)
off
A Turms a halhatatlan melyik Waltari stílusra hasonlít inkább, a Szinuhe-ra v. a Mikael-re? 2 Waltari könyv vár nálam elolvasásra, ez az egyik, a másik a névadód, azt már az irántad való tiszteletből is elolvasom. Valamit biztosan tudott "elsőszülött" Minutus Manilianus :)))
Mindenképpen elolvasom őket (elszánt vagyok), csak tudjam mire számítsak...
"Itt a nagy alkalom, hogy az átkozott törökök ellen valami nagyszabású vállalkozást hajtsunk végre, mivel erejüket a perzsa király felettébb meggyengítette s napról napra tovább gyengíti."
Jó nehéz; Mellesleg az iraki nagykövetség honlapján találtam...
Éljen a magyar-perzsa barátság!
Nem, nem. Ezt Cicero v. Cato, vagy mindketten terjesztették róla :) Cinillát szerette, aki láynt szült (Juliát)de az meghalt és az anyja is, Servília Caepio jó szeretője volt évekig, de egy hosszúhajú gall nőtől (azt is megölték) született gyereke akit sosem vállalt fel. Állítólag éppen olyan jó hadvezér volt mint ő. Sokminden volt, de buzi és biszex nem.
Gaius Marius is kedvenc, de Sullának több humora volt :))) Emberileg Marius mindenképpen jobb volt, pozitív.
Nagy Ceasarunk anyja Kornélia volt. Történet, élete később, mert nincs időm írni :((
Lázadó csajszi volt.... :)
Ne haragudj, de egy Marius pártinak arcpirító amit mondasz. Méghogy az a fenevad homokos, hah röhej, max impotens:))) Érzéketlen f*sz volt, bár nincs forrásom rá.
A mi Caeserunkat meg ne szidd, evett az mindent igaz, a forrás Suetonius:
"Gallias Caesar subegit, Nicomedes Caesarem: ecce Caesar nunc triumphat qui subegit Gallias, Nicomedes non triumphat qui subegit Caesarem."
vagyis:
"All the Gauls did Caesar vanquish, Nicomedes vanquished him; Lo ! now Caesar rides in triumph, victor over all the Gauls, Nicomedes does not triumph, who subdued the conqueror."
OFF A Johanneszt már nem ő fejezte be, hanem a lánya, az apja jegyzetei alapján. Hogy ezt olvasás alapján kiszúrtad ("gyanúsan unalmas") jó izlésről tanuskodik:)
A Johannesz Angelosz viszont hibátlan.
Hát ilyesmi, bár nemtom mi a szabály, mindenki próbáljon feladni valamilyen Gyulát és a többiek próbálják kitalálni vagy mindenki annyi Gyulát mond, amennyit bír?!:-)
Mika Waltari/Mikael ügyben.
Hát nekem az első kötet meg az összes nagyon bejött,töbször olvastam.
Ennél azért vannak unalmasabb müvei is, PLD a Johannesz ifjúsága.
Fényes László azért került a vádlottak padjára a Tisza gyilkosság miatt, mert ő volt a nemzetőrség parancsnoka az őszirózsás forradalom alatt. Felmentették.
Hát igen; Már harmadszorra olvasom, de még mindig nem unom= nem bírom követni az eszmefuttatást:) De azért biztos hogy vérprofi a mi kis műkedvelőnk.
OK, elég az Imrékből, a következő legyen az ő keresztneve:
"Ha egyszer napfényre kerülnek Capys csontjai, egyik sarját tulajdon vérrokona fogja meggyilkolni, de bosszúból haláláért szörnyű csapások érik majd Itáliát.
Ahelyett, hogy Imre királyt vetted volna észre :), emiatt másoltam be az egészet. Van egy újabb Imrénk. Asszem a Johannákkal, Blankákkal, Károlyokkal jobban pörögne a topic....vagy akár a Henrikekkel :))....mondom én, a lelkes műkedvelő a fanatikusok között :)
Én ezt találtam, de ez inkább arról szól, hogy honnan nem jött az Imre név:
"Imre herceg (és király) nevéről. A Magyar Nyelvben (1999: 4657) rövid írás jelent meg Vekerdi József tollából, amely az Endre és az Imre név eredetéről fogalmazott meg újszerű gondolatokat. Az alábbiakban magam az Imre név kapcsán általa elmondottakat teszem kritika tárgyává. Vekerdi mondanivalójának lényege a történész számára abban foglalható össze: semmi nem mutat arra, hogy Imre herceg nevét II. Henrik bajor fejedelemről, illetve annak fiáról, IV. Henrik bajor fejedelemről, majd II. Henrik néven német királyról (utóbb német-római császárról) nyerte volna. Vekerdi szerint egyetlen forrás sem szól erről, és nem szolgálhat ennek bizonyságául Imre neve sem. A két bajor uralkodót kivétel nélkül minden forrás Henricus, Heinricus vagy hasonló alakban közli, véletlenül sem fordul elő szókezdő H-nélküli írás. Az Emericus nevet viszont a magyarországi szerzők következetesen H-nélkül írják, ellenben a külföldi szerzők láthatólag nem tudnak mit kezdeni ezzel a számukra idegen latin névvel, amelyet általában nem azonosítanak a német Heinrich, illetve annak megfelelő latin Henricus alakkal. Ennek alapján Vekerdi arra a következtetésre jutott, hogy Imre nevünk eredeti formájaként egy *Emereh alakú magyar nevet kell feltételeznünk, ami már távol áll a német névtől (i. h. 4667).
Vekerdi József sommás megállapításának fő gyengéje, hogy történeti (nyelvtörténeti) eredményhez az adatok történetiségének mérlegelése nélkül jutott. Nem elsősorban azt kifogásolom, hogy argumentum e silentio (hallgatásból eredő érv) szolgált számára kiindulópontként. Ha a forrásszegény korai középkorban csak azt tekintenénk ténynek (vagy tény értékű feltevésnek), amiről expressis verbis kútfő szól, sok-sok megállapítással lennénk szegényebbek. A tengernyi példa helyett csak egyet említek, azt, ami Vekerdi írásában is előjön, hogy ti. Thietmar Istvánt nem Stephanus, hanem Waic (Vajk) néven ismeri. Vajk és István azonossága egyetlen kútfőben sem szerepel, történészi kombináció eredménye, mégis tény, pontosabban: tény értékű feltevés. A jelen rövid írás azt sorolja elő, hogy Szent István király fiának, Imre hercegnek a neve milyen alakban szerepel a középkor különböző korszakaiban, mert csakis ennek számbavétele alapján lehet nevének eredete kérdésében megbízható következtetésre jutni, és ez az, amit Vekerdi elmulasztott megtenni. Ebben a vizsgálatban döntő szerepük van a magyarországi forrásoknak, de mégsem mulaszthatom el megemlíteni: a XI. századból összesen két külországi krónikás alkotásban maradt ránk Imre neve. A Hildesheimi Évkönyv és az Altaichi Évkönyv egyaránt Heinricus néven említi Imre herceget (Script. rer. Germ. Ann. Hild. 35, Ann. Alt. mai. 19). Ezen közel kortárs lejegyzések éppen nem azt mutatják, hogy a németek számára idegen volt Imre neve, hanem azt, hogy a német Heinrich név latin megfelelőjével adták azt vissza.
Ami mármost a hazai elbeszélő emlékeket illeti, sajnos, legkorábban csak XII. századi kéziratok őrizték meg Imre herceg nevét. A nagyobbik István-legenda XII. század második feléből való Budapesti (régebbi nevén Ernst-féle) kódexe Imre nevét Hinricus alakban tartalmazza (Script. rer. Hung. II, 391), úgy, ahogyan azt a XI. századi németföldi forrásokban olvashatjuk. A Hartvik-féle István-legenda legkorábbi (XIIXIII. század fordulójáról való) kódexében, a Reuni kódexben, a nagyobbik István-legendával egyező szövegben, a Henricus névalak szerepel, a későbbi, XV. századi kódexekben pedig Hemericus, Emericus forma (uo. 427). Ugyanez a Reuni kódex foglalja magában az Imre-legenda legrégibb textusát is, ebben a herceg neve rendre Henricus, egyetlen alkalommal Heinricus írásképet mutat, ugyanakkor a legenda szövegét őrző többi, XV. századi kódexben a név alakja Hemericus, Emericus (uo. 44960, passim). A XIII. század elejéről való Pozsonyi Évkönyvben Imréről Henricus néven olvashatunk (Script. rer. Hung. I, 125). A XIII. század elejéig terjedő időből származó, magyarországi keletkezésű szövegeket tartalmazó kódexek tehát csakis az ún. németes, azaz Henricus, Heinricus (vagyis háromszótagos) névformát hagyományozták ránk Imre herceg neveként. Nyoma sincs a XIIXIII. század fordulójáig sem olyan szókezdetnek, amely nem H-t tartalmaz, sem pedig négyszótagos alakoknak. A korai német és magyar források egybehangzó névhasználata bizonyossá teszi, hogy Imre herceg eredeti neve a német Heinrich név volt. Ez önmagában is arra mutat, hogy szülei (Szent István és Gizella) német nevet adtak fiuknak, a Henrik nevet. Ha azonban tudjuk, hogy István és Gizella másik fia Ottó [355] nevet viselt (Korai magy. tört. lex. 291, 281), illetve hogy III. Ottó 1002-ig, II. Henrik (Gizella testvére) pedig 1002-től ült a német trónon, kézenfekvő arra gondolni bár erről írásos forrás nem tájékoztat , hogy a magyar király és felesége két fiuknak a két, éppen uralkodó német uralkodó nevét adta, vagyis Ottó fiuk 1002 előtt születhetett, Henrik (Imre) pedig 1002-t követően.
Hogy az itt elmondottak hitelében aligha kételkedhetünk, azt több irányban kontrollanyag bevonásával támogathatjuk meg. Egyrészt meg kell vizsgálnunk, hogy a XIII. század eleje utáni magyarországi forrásokban miként szerepel Imre herceg neve. A XIII. század első felének közepe tájáról való (de legkorábbi szövegében a XIV. századi varsói Zamoyski-kódexben ránk maradt) Lengyelmagyar krónika Imrét még Henricus néven nevezi, de a legenda szövegét őrző XV. századi boroszlói Ossolin ski-kódexben immár Hemericus található (ActaHistSzeged. XXVI, 51, 53, 54). Úgyszintén Henricus-t olvashatunk a XIII. század végi Margit-legendában (Script. rer. Hung. II, reprint kiadás 689). A XIII. század végére elfogytak az Imre neveként Henricus (Heinricus) formát tartalmazó hazai források. A H- szókezdetet mutató alakok azonban még a XV. századig fel-felbukkannak, így a XIII. század eleji keletkezésű, de csak XV. századi kódexben ránk maradt László-legendában, valamint a jelen formájában 1381 utáni, XV. századi kódexben fennmaradt nagyobbik Gellért-legendában, mindkettőben Hemericus alakban (Script. rer. Hung. II, 520, 488). Ez esetekben a H- szókezdet arra vall, hogy a későbbi másolatok korai exemplumaiban ez szerepelt. A XIII. századtól kezdve egyre inkább előretört a magyarországi keletkezésű forrásokban a H- lekopásával az E- szókezdetet mutató, kezdetben három-, majd négyszótagos névalak. A XIII. század végéről való (de későbbi szövegek alapján ismert) Kézai-krónika és a XIV. századi keletkezésű (de csak két évszázaddal utóbbi textusában megőrződött) Pozsonyi Krónika egyaránt Emricus és Emiricus formában adja Imre herceg nevét (Script. rer. Hung. I, 172, 185; II, 36, 37, 40). A később Imre latin neveként (illetve az Imre névként) általánosan használt Emericus előfordul Rogerius 1240-es évekbeli munkájában (Script. rer. Hung. II, 552), de ez nem kelt meglepetést, hiszen tudjuk, Rogerius munkája csak a Thuróczy-krónika 1488. évi két kiadásának függelékében maradt ránk. A XIV. századi (de alkalmasint későbbi kódexekben megőrzött) hazai elbeszélő források (maga a XIV. századi krónikakompozíció, a Zágrábi és a Váradi Krónika, Mügeln Henrik latin nyelvű verses krónikája, a Müncheni Krónika, a Knauz-krónika) már egységesen Emericus formában közlik Imre herceg nevét (Script. rer. Hung. I, 3169, 408, 207; II, 255, 257, 258, 667, 78, 329). A külföldi elbeszélő források is nagyjából ezt a képet mutatják. A XIIIXIV. században még elvétve találkozunk Imre nevének H- kezdetű alakjával (pl. Albericus Trium Fontium: Hemericus: MGH. SS. XXIII, 786; Anonymus Leobiensis: Hamricus: Gombos I, 266), de a XIV. századi vagy ennél későbbi kútfők már egyre egységesebben Emericus formát mutatnak (Gombos, passim). Az Ortilo de Lilienfeld XII. századra keltezett munkájában előforduló Emericus alak (Gombos III, 1755) önmagában mutatja Ortilo munkájának hamis voltát.
Van még egy további kontroll-lehetőségünk az Imre név korai történetét illetően. Ez pedig az 11961204 között uralkodott Imre király neve. Bár ezt sem örökítette ránk egyetlen forrás sem, de ennek híján is bizonyosra vehető: Imre király nevét Szent István fiára, Szent Imre hercegre való emlékezésül nyerte. Imre király nevének vizsgálata azért fontos, mert jól mutatja: a XI. század eleji Henrik névforma (amelyet a források a XIIXIII. század fordulójáig következetesen őriztek) miként alakult a Szent Imrétől eltelt közel két évszázad alatt. Másként fogalmazva: Imre herceg Henrik neve két évszázadra Henricus, Heinricus alakban rögzült, Imre királyé viszont ennek a német eredetű névnek a magyar nyelvi közegben történő változására enged következtetni. Nos, Imre király 17, eredetiben ránk maradt és nem hamis okleveléből 10 tartalmaz Hemericus alakot, 4 H. sziglát, 11 pedig Hemiricus, Henricus és Emricus névformát (Sm. II, 288, 310, 358; Sm. III, 7, 19, 35; Bgl. I, 32, 34, 35, 37, 38, 39, 40; HO. V, 1, 4; Str. I, 156; CDES. I, 99). Ehhez az adatsorhoz hozzávehetjük a Pray-kódexben megőrzött, 1210 körüli királylista Henricus rex adatát (Script. rer. Hung. I, 122). A XIIXIII. század fordulóján tehát a Henrik-ből Imré-vé formálódó névalak Imre király nevének tanúsága folytán is határponthoz érkezett. Még döntő mértékben a H- szókezdet [356] dominál, de már felbukkan a jövő hangfejlődésének útját jelző E-s szókezdet is. Erősen háttérbe szorult a németes kiindulópontra (Heinrich) valló Henricus. Uralkodóvá vált a négyszótagos alak (Hemericus, Hemiricus). A későbbi évtizedekben szerepelt Imre nevű személyeknél is jól megfigyelhető a névalak ingadozása. Mindössze két évből, 13011302-ből véve adatainkat, az egyre általánosabb Emericus mellett még többször Emiricus és egyszer Emricus formára is találunk példát (Anjou-oklt. I, 44., 45., 47., 116., 246., 308. szám).
A fentiek alapján nem fér kétség ahhoz, hogy Imre nevünk a német Heinrich-ből alakult, nem úgy azonban, hogy minden egyes Imre nevet viselő személy neve a németből jött volna. Magyarországon az első Imre (akkor még Henrik) nevet Szent István király fia viselte. Az ő szentté avatása hozzájárult ahhoz, hogy neve szélesebb körben elterjedjen, és ez a név koronként eltérő, de végső fokon az ő Henrik nevéből alakult, onnan levezethető névformát öltött, és hosszas fejlődés eredményeképpen jutott el a ma használatos Imre alakhoz. Ennek állomásai a latin névalakok tükrében megbízhatóan megállapíthatók, a magyar formák változásai azonban adatok híján kevésbé dokumentálhatók."
"Szerinted akkor ez most hogy esett? Mármint a félrefordítás."
A fene tudja... de az én tippem: már az eredetileg görög nyelvű evangéliumokban ezt a szót használhatták, csak persze nem 'érintetlen szűzhártyájú nő' értelemben. És ez nyilván kapóra jött a későbbi apologéták számára, mikor igazolni akarták a keleti misztériumvallásokból a kereszténységbe beszivárgó 'szűztől születés' écáját.
"És később is: Nem tudsz/tudtok vmi zsinatról, ami eldöntötte, hogy Mária szűz volt-e vagy sem? :PPP (Komolyan kérdem.)"
Zsinatról (fejből) nem, pedig biztos volt jónéhány, ahol kimondták/megerősítették ezt a tételt.
"Ha már ennyire beleástad:) magad, elmondhatnád, mi van a J. testvéreivel, mert csak mint urbán legendát ismerem. Bizonyára ismét vmi fordítási trükkről van szó, hogy izé mindenki testvér volt, akiben csak folyt ősi vér, vagy vmi ilyesmi."
Nem, teljesen korrekt testvérei voltak, Mária és József további gyermekei. (Az Újszövetség feltüntetett helyein olvashatni róluk - és nemcsak fiú, de lánytestvérei is voltak az evangélisták szerint.)
Sőt, abszolút biztosan dokumentált, hogy Jézus halála után testvére, Jakab lett a jeruzsálemi zsidó-keresztény közösség egyik vezetője. (Asszem mártírhaláláig.)
A többiről sajna nem tudok semmit, de érzésem szerint a páli fordulat után nem nagyon érezték motiválva magukat a keresztények, hogy túlságosan részletekbe menően firtassák eredeti zsidó gyökereiket... vigyor
Ha jól értem, a szűz szócskát nem is egyféleképpen lehet félreérteni:) Szerinted akkor ez most hogy esett? Mármint a félrefordítás. És később is: Nem tudsz/tudtok vmi zsinatról, ami eldöntötte, hogy Mária szűz volt-e vagy sem? :PPP
(Komolyan kérdem.)
Ha már ennyire beleástad:) magad, elmondhatnád, mi van a J. testvéreivel, mert csak mint urbán legendát ismerem. Bizonyára ismét vmi fordítási trükkről van szó, hogy izé mindenki testvér volt, akiben csak folyt ősi vér, vagy vmi ilyesmi.
Mostanában kezembe vettem az Egyetemes Katolikus Egyház Egyetemes Történetét (az egyetemi könyvtárban...) és csodálkozva olvastam, hogy Jézus rokonai közül néhányat a császár (Asszem Traianus) Rómába vitetett, börtönbe záratott, majd amikor látta, hogy ártalmatlanok, kiengedte őket.
Namost az én kérdésem az, hogy tud-e vki Jézus családjának leszármazottjairól? Kihaltak? Az egyház nem követte a család történetét? Ha nem miért?
Netán, -gonosz mosoly- zsidó hiten maradtak?
Utánanéztem kicsit: az Újszövetség görög parthenosz (szó szerint: "szűz") szavát több arámi/héber kifejezés értelmében is használták: betula ("szűz", mint virgo intacta és "szűz", mint 'még nem menstruáló nő'), na'ara ("leány"), alma ("fiatal nő").
Másrészt Vermes Géza idézi a Toszeftából Rabbi Eliezer ben Hyrcanust:
'Szűznek nevezem azt, aki még nem látott vért, még ha férjnél van is, netán vannak gyerekei is, egészen addig, amíg az első (vérzése) nem mutatkozik.'
Szóval egyrészt abban az időben és tájon - miként az archaikus magyarban is - a 'szűz' szót 'fiatal nő' értelemben is használták (ilyen értelemben korrekt a görög kifejezés is), másrészt azokat a nőket is szűznek tekint(h)ették az ortodox zsidók, akik pubertás előtt mentek férjhez, és a gyerekszülések miatt egyszerűen még nem volt alkalmuk menstruálni.
[És akkor még nem is említettük Jézus testvéreit, ugye. (Máté 13:55-56, Márk 6:3) mosoly]
Igen reá mertem célozni, de tudom, a korszellem k*rva erős egy effektus. Szóval semmi jogom nincs egy X. századi, szerzetesnek nevelt ember szexuális szokásain ércelődni.
OK. Majd máshol folytatjuk egymás lejáratását és a másik tudásának megkérdőjelezését:)
Imre hercegről csak annyi, hogy a korszakban úgy tartották István ága akkor is kihalt volna, ha Imre megéri a trónt, mert szűzies életmódja miatt nem lett volna utódja.
Érdekes. Külön-külön értelmesek, együtt meg rögtön tiszta Óvis mind a kettő...
(Bismarck-tól külön elnézést a hasonlatért. De ennyit a pártállásomról, ez egy műveltségi topic, vagy nem, A0?)
Nem akarja vki felfedni ( pl, aki expertje a kornak...) a fátylat Fényes László szerepéről a perben?
Ja, ha már Faludy: Játszhatnánk uralkodósdit, csak kicsit alakítva a szabályokon. (Eredetiek szerint szvsz nem lehet játszani.) Azt mondom pl: Imre
Kronológialag az első híres Imre:
----------------------------------------
Imre herceg (???-1031) Állítólag szűzen halt meg egy vadászbaleset következtében. Bár ennek köszönheti későbbi szentté avatását, mégsem lehetünk bizonyosak az ártatlanságában; A szentté avatása ugyanis legalább annyira politikai célt szolgált, mint vallásit. (Szent László járja ki apjának is, neki a gloriát)
----------------------------------------
Na most; Mehetnénk ugy, hogy Szent László jön (Ő lett megemlítve az imént), de mehetnénk úgy is, hogy az időben következő híres Imre következik. Nekem bizony ő az:
----------------------------------------
Thököly Imre, XVII század vége A császárhű felsőmagyarországi középnemes akkor vált pártot, amikor a garázdálkodó császáriak az ő földjeit is megsarcolják. A szultán Felsőmagyarország királyának elismeri, Thököly azonban soha nem használja a szultán által küldött koronát.
----------------------------------------
Nem tudom, hogy te melyik területen vagy otthon, de sejtéseim szerint nem a XX. századi magyar történelem az. Magadba szívtad a hülyeséget Romsics óráin?
egyesek fejeben pedig - mint pl. az enyemben -olyan melyen gyokeret vert, hogy egy ilyen varazsigevel, mint "kutatasi terulet", nem is fogod egyhamar kiuzni onnan.:)
Miután az Őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság az egyik kutatási területem, úgy gondoltam, hogy érdemes ezt a tévedést kijavítani mielőtt gyökeret ver valaki fejében.
Ne tokolj, Bismarck, mondd ki, hogy szemelyesen Horn Gyula volt a tettes, es meg a fogat is kirugta szegeny Tisza Pistanak, mielott a szajaba vizelt volna.
Na, szegény Trockij, elvettem azt életéből 19 évet :)
Mentségemre szolgáljon, hogy csak azt tudom róla, hogy nagyon okos ember volt és mint ilyen, Sztálin ellensége. Ebből feltételeztem, hogy az elsők között végeztette ki, de csak arra emlékszem, hogy vonatra pakolták fel. Köszi a javítást.
Tisza István meggyilkolásáról beszélsz? A háború utolsó vagy a forradalom első napjaiban végeztek vele. 4-5 lump elem támadta meg a Tisza villát, majd kisebb szarakodás után lelőtték a volt miniszterelnököt.
Áttételesen Károlyi nyakába kívánták varrni az esetet. (mint felbújtót pellengérezték ki. Birtok vesztés lett a vége.)
A per egyik vádlottja Fényes László volt (Faludy-t lovagoltatta még a térdén), de hogy hogy keverték bele, arról fogalmam sincs.
Ha mar itt tartunk, egy regi magyar politikus meggyilkolasa szoba kerult egy mostani magyar part egy brosurajaban a valasztasokon. Talalkozott vele valaki? Ha nem, akkor is ki lehet talalni, hogy kirol van szo, ha elarulom, hogy heveny kommunistazas kozepette sajnalkoztak szegeny megboldogulton. Ki olte meg valojaban es mikor?
Marat - Charlotte Corday
Trockij - 1940
Lincoln - John Wilkes Booth (nemreg olvastam valami hihetetlen bargyusagot arrol, hogy a nagy gyilkosoknak mindig 3 nevuk van, lasd Lee Harvey Oswald vagy Chapman pl.:))
A Mikael-t is el tudtad tőle olvasni? Én évekig gyakorlatoztam rajta...és mégsem :(
Van most új könyve (legalábbis új kiadású az Európától), az Emberiség ellenségei.
Ő volt a király III. Henrik előtt, Medici Katalin "félresikerült" gyereke. Nem a hetero kapcsolatairól volt híres, bár nem olyan híres buzi mint II. Edward. Miatta volt Szent Bertalan éjszakája...állítólag.
Nem tudok féltékenységről. Ha féltékenység, akkor Montbazon-nak álhatott érdekében, az ő felesége volt akkoriban a szeretője. IV. Henriket Gabrielle halála után már semmi nem érdekelte, pedig tudott a merényletről is.
IV. Henriket leszúrta egy félkarú saját hintójában, a Fegykerkovácsné utcában egy sima kocsikázáson. Tudta, hogy merénylet készül, de nemtom ezt ki tervelte ki. Nem Margot Valois.
min-2: Kasztrációt ha jól emlékszem Heloise testvére hajtotta végre, de ha a neve+ a kés márkája is kell, akkor sikítok..:)
A szerelem megmaradt, csak kissé plátóian, Heloise apácaként (azt hiszem) buja leveleket küldözgetett, stb.
Navarrai mintha valami várostromban halt volna meg később, de lehet, hogy keverem.
Szent Bertalanból a modern kori magyar politikai agymenés érdekel, vagy az eredeti?..:))
Kedves aranyszáj, válaszod hozzád méltóan helyes. Ennyit a nyalásról. A XVI. század vége viszont túl tág:
min-1A: Szent Bertalan éjszakája?
min-1B: Mikor hal meg az említett Navarrai Henrik? Hogyan?
A kékszakállú nem jó, az Abelard-os meleg: Heloise a szerelme (később felesége) és h-t nem ejtünk. Egy kicsit pontosabban a megtörtént sztorit, ki kasztrálta pl, mi lett a szerelemből utána, stb.
A nouvelle Heloise-t írta Rousseau, nem? Viszont, hogy ez meg mi, arról felvilágosíthatna vki. Nem hiszem, hogy nagyon foglalkozott volna szerelmi bonyodalmakkal az a moralista.
min-4: Mikor volt az utolsó rendi gyűlés Franciaországban?
min-1: A bajor választófejedelemre, Miksa Emánuelre gondolsz? :P Vagy az csak kék vértezetű volt?
min-2: Ő nemvalami középkori pap+költő volt? Szerelmi ügybe keveredett és ezt irta meg később Rousseau a nemtom melyik művében.
Najó. Erősen húzódoztam, hogy belekezdjek; Előbb még egyszer ellenőrizni akartam a forrásaimat. De az istennek nem találom se a Faludyban, se másutt. Nincs mese, kénytelen vagyok emlékezetből:
Anno ateista koromban különösen rezonáltam az kereszténységet gyalázó/tagadó/ hitében ellentmondást találó legendákra. Ezek közül a -számomra- leghíresebb, mely szerint a szeplőtelen fogantatás eszméje (egyébként melyik zsinat is mondta ki?) egy fordítási tévedésen alapul. A fordítási tévedést a Septuaginta valamely tagja követte el, amikor a héber fiatalasszonyt egyszerűen szűznek írta át (görögbe). Innen került az egyetemességre igényt formáló, utolsó kizsákmányoló rom.kat. egyház szellemi birtokába aki egy fordítási hiba segítségével terrorizálta a közt évezredeken át. (Mondom, fiatal koromban meglehetős ellenszenvel figyeltem a pápisták tevékenységét. És jobban meggondolva, ez ma sincs másként.)
Ezt a mendemondát ritkán, de azóta is többször hallottam/olvastam (pl. Faludy első önéletrajza, de lehet, hogy vmi versében) Így volt számomra különösen megrendítő ez év elején megtudni:
- Az ominózus Septuaginta féle biblia fordítás az alexandriai zsidó kolónia megbízásából született. (Akik ugye hellenizáltak lévén, nemigen értették a hébert.)
Ez gyanús lett, mert ugyan mért fordítanák le zsidók az újszövetséget? (Ószövetségben nincs Mária természeten.)
Valóban, zsidók már akkoriban sem költöttek ilyesmire; A Septuaginta nem fordított Újszövetséget.
Innen már csak egy lépés volt megnézni: Tulajdonképp mikor készült az a k*va fordítás. A megoldás: II. század.
"Az Adriára való jussunk elég megalapozottnak tűnik; még ha Horvátország nem is tekinthető a Magyar királyságon belülinek, max. a magyar korona fősége alá tartozó területnek"
Horvátország, a saját tengerpartjával együtt, közvetlenül a magyar korona fősége alá tartozott, nagyjából-egészéből Kálmán király óta. A horvát bán a magyar királynak felelős tisztségviselő volt, a magyar király akarata annak rendje s módja szerint érvényesült is ebben a tartományban, ezt megannyi adományozás, kiváltságlevél, stb. bizonyítja. Tehát az Adriai-tenger valóban tuti!:-)
"még mindig ott van Fiume, ami a magyar közigazgatás szerves része."
Fiume ebből a szempontból bonyolultabb ügy, történelme folyamán többször is közvetlenül a magyar koronához tartozott. Utoljára 1868 és 1918 között, ekkor tehát a szűken vett Magyarországnak is volt saját tengerpartja. A középkorban több állam birtokolta, ám ha ezekben az időkben néha el is szakították a Magyar királyságtól (a horvát tartománytól), attól még a Magyar királyságnak volt saját tengerpartja a "maradék" Horvátország révén, Buccaritól nagyjából Carlopagóig, Zengg központtal. Az Adria tehát továbbra is tuti.:-)
"Lajos az öccse jussáért hadakozott és első nekifutásra annak fiát emelte a Nápolyi trónra. Tehát mint magyar király nem uralkodott, gyámja volt az ifjú "titánnak" (5 évesre saccolom)"
Lajos már az I. nápolyi hadjárata idején felvette a Jeruzsálem és Szicília királya címet, ez mai fogalmak szerint megfelelt a nápolyi király címének. Ám azt a pápa vonakodott elismerni. Lajos öccsének, Endrének a fia, a kis Martell Károly ekkor - 1347-ben - 1 éves volt, Nagy Lajos nem kísérletezett a trónra emelésével. A gyermeket Magyarországra küldte, ahol a kisfiú 1348-ban meghalt. Nagy Lajos ezután ismét hadjáratott vezetett Nápolyba, az országot újfent megszállta: mint látjuk, öccsének fia ekkor már két esztendeje halott volt.
"A titulus inkább a jogot formálást jelentette a területre, nem?"
De igen, ám Lajos nemcsak jogot formált a területre, hanem azt el is foglalta katonai erővel. A mi szempontunkból mindennek most azért van jelentősége, mert az elfoglalt területet az Adriai-tenger mellett még két tenger, a Tirrén és a Jón is határolja.:-)
"A lengyel tengert asszem elfelejthetjük a korszakban"
Teljes mértékben elfelejthetjük.:-)
"Ha ezeket összeadjuk, akkor 4 tenger jön ki"
Az Adriai, a Tirrén, meg a Jón az három (ez ami biztos), a negyedik lehetne, elvileg, hűbéri jogon a Fekete-tenger, de ez utóbbi, mint már korábban említettem, gyenge lábakon álló, névleges fennhatóság volt. Az a gyanúm egyébként, hogy Nagy Lajos idejében még a moldvai fejedelemnek se nagyon lehetett hatalma a Fekete-tenger Moldvára jutó partján: valószínűleg valamilyen zavaros határvidék lehetett, afféle mongol-kun-román-bolgár-orosz senkiföldje. De erről jó lenne, ha egy szaktörténész nyilatkozna.:-)
"még az is kijöhet, hogy Magyarországnak egyetlen tengere sem volt!"
Ez ismét érdekesebb felvetés, mint gondolnánk. A válaszhoz át kellene tekinteni Magyarország és a horvát tartomány 1526-tól 1868-ig tartó kapcsolatát, amit egyébként a magyar történészek gyalázatos módon hanyagolnak. (Bár általában a horvát történelmet hanyagolják, mintha nem is lettünk volna nyolcszáz évig egy korona fősége alatt.)Most nincs idő és hely sem arra, hogy részletesen áttekintsük az említett időszakban a kapcsolatot, de kétségtelen, hogy az bizonyos értelemben más volt, mint 1526 előtt. Tény, hogy volt olyan időszak, amikor a történelmi Magyarországnak semmiképpen, még közvetve Horvátország által sem lehetett tengerpartja: Napoleon Európájában, 1809 és 1814 között, amikor is a horvát tengerparti részt Napoleon teljes egészében elszakította a Habsburg birodalomtól.
Ejha.
A népszerű 3 tenger mitosz cáfolata nem újdonság, de a cáfolat cáfolata annál inkább!
Szép huszárvágás volt behoznod a Nápolyi vonalat, nem is értem mért nem nekem jutott eszembe:)))
Khm, tehát a nacionalista legenda igaz, bár nem a Fekete, hanem a Türrén tengerrel:) Mutatós, de több kérdést felvet, vegyük is őket sorra:
Az Adriára való jussunk elég megalapozottnak tűnik; még ha Horvátország nem is tekinthető a Magyar királyságon belülinek, max. a magyar korona fősége alá tartozó területnek, még mindig ott van Fiume, ami a magyar közigazgatás szerves része. Egy tengerünk tehát tuti van.
(Kérdés csak az, mettől)
Lajos az öccse jussáért hadakozott és első nekifutásra annak fiát emelte a Nápolyi trónra. Tehát mint magyar király nem uralkodott, gyámja volt az ifjú "titánnak" (5 évesre saccolom). Ez hasonló függést jelenthetett, mint a sokat emlegetett moldvai hűbér. (Igaz, hogy címei közt szerepel a "nápolyi király" titulus, de ezzel még voltak így páran Európában:) A titulus inkább a jogot formálást jelentette a területre, nem?)
A lengyel tengert asszem elfelejthetjük a korszakban.
Ha ezeket összeadjuk, akkor 4 tenger jön ki, nem számítva a hűbéreket egy marad, és ha akkoriban még Fiume sem volt magyar terület (esetleg épp Velencei...) akkor még az is kijöhet, hogy Magyarországnak egyetlen tengere sem volt! No de ezt mi, korcs kései utódok már megszokhattuk.
min-1:
Ki mondta: "Tengerre magyar!"
min-2:
Van egy másik közkeletű? történelmi tévedés, ami szerint az arámi "fiatalasszony" félrefordításából ("szent szűz"-vé avanzsált a Septuaginta fordító brigádnak köszönhetően) keletkezett a katolikus Mária kultusz központi eleme a szeplőtelen fogantatás. Eddig a legenda. Mi a hiba az efféle pogány okoskodásban?
"Apropó, emberek. "Magyarországnak három tenger mosta a partjait." Melyik volt ez a három?:)"
A kérdés érdekesebb, mint gondolnánk. A válasz attól is függ, hogy mit értünk Magyarországon. A szűken vett Magyarországnak nem volt tengerpartja, a horvát részekkel együtt vett Magyarországnak köztudomásúlag az Adriai-tenger mosta a partját. A Nagy Lajos király idejére vonatkoztatott három tenger igaz is, meg nem is. A második tenger lehetne a Fekete-tenger, a moldvai hűbér révén, de ez a hűbériség meglehetősen ingatag, gyakorlatilag névleges, nem szabad messzemenő következtetéseket levonni a történelmi atlaszok Moldvát és Havasalföldet lefedő satírozásaiból: magyar csapatok nem állomásoztak a Fekete-tenger partján. Bismarck utal arra, helyesen, hogy a harmadik tengernek vélt Balti-tenger közvetve, a lengyel perszonálunió révén sem moshatta Magyarország partját, mert ekkor a tengerpart a Német Lovagrendhez tartozott. Ugyanakkor ismeretes, hogy Nagy Lajos néhány évre elfoglalta és nemcsak névlegesen, hanem valóságosan uralta is Nápolyt: ezt a királyságot a Tirrén- és a Jón-tenger is határolja, ezért fogalmazhatunk úgy is, hogy Nagy Lajos uralkodásának néhány évében a magyar királyság valóságos fennhatósága alatt lévő területek partjait ténylegesen három tenger mosta.
"Hol található az Iszlám 7. szent helye, amelyet minden igazhívőnek egyszer meg kell látogatnia életében?"
Nem csak 6 van? (Mekka, Medina,Jeruzsalem, Hebron, Mashhad es Qom.) Zarandoklat(hadzs) Mekkaba lenne kotelezo.
Koptokrol: kb. 10 millio kopt kereszteny el a vilagon, 9 millio Egyiptomban, ahol az egyhazat az i.u. I. sz.-ban alapitottak, a Romabol Nero uralma elol elmenekult( Szt.) Mark tanitasai alapjan.
Yah, azt nem tudom, csak a kétrészes görög (egyik) eredetijét hagyták el, valami későbbi ki-az-igazi-magyar-király-és-ha-nem-te-ugyan-fejbekólinthatnánk-e jellegű küzdelemben.
Istvánnak nem csak 1 sima fejpántja volt?
(Nemtom, már nem emlékszem... annyian voltak mindig körülötte, meg hát rohadt hangos bulik voltak azok...)
Holnap lelépek 3 hétre kisázsiába. Holnap este még egyszer nézek net-et, addig, ha valakinek van jó tanácsa, hogy mit ne hagyjak ki, örvendeztessen meg vele! Össze-vissza fogunk járkálni, bármerre arrafele érdekel látnivaló.
Addig is pár kérdést megfejtek, a többit 3 hét múlva:
Ki írja? "Akkoriban a magyarok vérszívó pióca módjára örömüket lelték az emberi vér ontásában, de ha nem így tettek volna, hagyhattak-e volna utódaikra annyi jó földet?"
Anonymus. Még mindig hízelgőbb, mint I. Ottó krónikaírója, aki szerint hazájukból elhejtott örömlányokat kicsapott ördögfattyak megerőszakolván születtek a magyarok. Nyilván Anonymusnak a keresztény világ számára meg kell kicsit magyarázni a magyarok bizonyítványát. No meg neki, mint papnak sem feltétlenül lehetett szimpatikus a pogány világ, hiszen lehet, hogy az ő életében még élnek kóbor magyarok, meg talán még az utolsó pogánylázadások is friss emlékként élnek.
Hol ütközött meg a Székely (akkor már) dandár utoljára a románokkal? (Mielőtt még a Nemzeti Hadseregbe olvadtak)?
Miután Győrt kirabolták, a román csapatok Sopron felé indultak. Ott állították meg őket utoljára a székelyek. Ami a történelemtankönyvekből kimaradt...
Ki panaszkodott a nürnbergi bírák elfogultságára, mivel azok között "öntudatlan zsidók" vannak, és vélte úgy, hogy Himmler rémtetteire hasonló alapon az a magyarazat, hogy "öntudatlan néger"?
Gilbert Nürnbergi napló c. könyvében olvastam erről. Gilbert volt a nürnbergi vádlottak (hányan is voltak?) pszichiátere. Ő számol be arról, hogy az összes vádlott gyakorlatilag arra alapozza lekiismereti önfelmentését, hogy Hitler és Himmler rémtettének tulajdonítanak mindent, akiket amúgy folyamatosan gyaláznak amiért "cserben hagyták" őket: a halálba menekültek. Persze nem azért pont őket vádolják mert nem élnek, pont fordítva, azért nem élnek, mert jellemtelenek, és cserben hagyták őket.
Szóval egy napon az egyik vádlott, Streicher (ha jól írom) a der Strümer c. antiszemita lap volt főszerkesztője közli Gilberttel, hogy elfogult a bíróság, mert a bírák között zsidó is van. Gilbert közli, hogy ez szempont volt, és ezért nincsenek zsidók közöttük. Mire Streicher felvilágosítja, hogy amikor egy zsidó férfi meggyaláz egy árja nőt, akkor - még ha gyermek nem is születik - ondója abszorbeálódván megfertőzi a nő vérét, őt és utódait "öntudatlan zsidóvá" tévén. Ezeket ő amúgy nagyon jól ki tudja szűrni. Hát ilyen alapon zsidó három bíra is. Majd sietve hozzáfűzte, hogy Himmler - mintegy magyarázatképpen tetteire - ugyanilyen alapon néger volt.
És ki fedezte fel Vinlandot (aki állítólag honnan is származhatott)?
Erre egy félmegoldás már született. Szóval Vinlandot a legendák szerint Leif Tyrker nevű komája fedezte fel. A Tyrker nagy valószínűséggel türk-it, vagyis türköt jelent. Akkoriban a magyarokat türk névvel is rettegték, lehetséges, hogy ő volt az első amerikás magyar. Amúgy a magyarok és vikingek között meglepően szoros kapcsolatok voltak a IX.-X. században. Általában összehangolták "kalandozásaikat", gyakori volt a követjárás. Az Árpád-háziak előszeretettel használtak később is normann testőrséget, ezt tanúsítja Szt. István valszeg viking eredetű, de legalábbis stílusú kardja is.
Nohát ennyit ízelítőnek, a többi kérdés már nem ennyire speciális, úgyhogy hagyom őket válaszolatlanul.
Apró javítás csak, hogy nem ölte meg a királyt, Tarquinius Superbus, vagyis Nagyarcú Tarquinii elemenekült. Az egyik fiát vágta le Brutus egy későbbi trónvisszavételi kísérlet során. Viszont ez alkalombul Brutus is elhunya, mivel egyszerre döfték egymásba a lándzsát, nagy gyűlöletükben a védekezésre nem gondolva.
Ja, és nem ő volt a király unokaöccse, hanem az illető, akinek nevére nem emlékszem, akinek a feleségét Superbus fia megerőszakolta, és emiatt tört ki a felkelés. Az illető később Brutus konzultársa lett, de neve miatt elküldték száműzetésbe.
