Jelentem, tudom. :( Egyet nem tudok még pontosan sajnos : hol a qrva gyökere ennek az egésznek. De azon vagyok, hogy megtudjam. Megtaláljam, kitépjem, feldaraboljam, elégessem és a végén egy jót röhögjek rajta. Meglesz egyszer, tudom. És akkor jaj neki !! :)
Sziasztok! Lehet, hogy kemény lesz, amit írok(persze biztos lesz, akinek nem újdonság), de mindenkinek fel kell fogni, hogy maga betegítette meg saját magát...ez nekem is egy fájdalmas felismerés volt:( + ebből következik, hogy a gyógyulásnak ugyanaz az útja...kemény, mert ugye egyszerűbb lenne, ha valaki meggyógyítana, de nem...segédeszközök vannak, de a gyógyulás bennünk van!!! Sajnos ezt tudomásul kell venni:)
Ha már itt tartunk, akkor ezt az egész betegséget a pozitívan is lehetne használni.
Elmélet:
Azért vannak a tünetek, mert valami miatt megkattan a tudatalattid. Ha van valami káros szenvedélyed, akkor a tudatalattival közölni kell, hogy az rossz hátha tüneteket produkál neked, és legközelebb nem teszed. Pl.: dohányzás elég elképzelned, hogy amikor beleszívsz a cigibe az erek összeszűkölnek, és ez is elősegíti szivrohamot ---> pánikolsz Legközelebb kétszer is meggondolod, hogy rágyujtasz e vagy sem. :)))
Ez az érzés belefér a pánikbetegségbe. Ájulás, légszomj, heves szivdobogás, reszketés stb Biztos, hogy az EKG.-d negativ lesz. Aki adta a beutalót az nem ismeri a betegségedet? Vagy te akartad a beutalót?
Páran talán emlékeznek itt rám, már elég régen siránkoztam nektek:)
Azért elmesélném rövid történetemet, hátha segít valakinek, vagy nekem tud valaki.
Szóval én egy 23 éves srác vagyok, aki a barátnője nickjével van itt:) Kívülről semmit nem mondanátok meg rólam a pánikkal kapcs, egy 95 kilós kisportolt csávót látnátok, akit talán még hülyének is néznétek ha panaszkodik. Sokáig talán ez volt a baj. SENKI nem vett komolyan. Ránézésre egy egészséges sportos gyerek vagyok, aki nem bagózik nem iszik, nem drogozott soha.
14 éves koromtól vagyok pánikbeteg. Középiskolában azt hitték link lógós vagyok, pedig csak nem bírtam bemenni... Iszonyatos gyomorfájásaim voltak, hasmenésem, görcsös hascsikarásaim. Gyomortükrözés...semmi. Szimuláns...mondták...kinövi...mondták.
Érdekes módon középiskola után amikor már nem volt kötelező napi jelenésem, múltak a tünetek...mert hát ez volt a gond. Ha meg kellett valahol jelennem időre, és ráadásul fontos is volt (dolgozat, érettségi, megbeszélés stb.), mindig jöttek a tünetek. Az érettségimről is elkéstem... hasmenésem volt. Előszö Gábor S. Pál segített, napi 5mg prozac. 2 Évre tünetmentes lettem.
Betöltöttem a 20-at, kicsit pörgősebb lett az élet. Tárgyalgatások, beindult egy kicsit az üzletem...hajszoltabb életmód, jött minden elölről. Gábor S. Pállal megromlott a viszony, új doki jött, az ő neve nem publikus. Napi egy zoloft. Minden rosszabb lett, soha nem érzett halálfélelmeim lettek, féltem a szívrohamtól, a ráktól, a megőrüléstől. Új fajta roham: Zihálás, izzadás, halálfélelem, iszonyat...főleg menekülésképtelen helyzetekben: Erzsébethídon forgalomban kocsival, Hungária krt. hasonló körülmények között, Moziban. Mondtam ez így nem jó, újra Prozac, 3 hónap után minden elmúlt, imádtam élni. Közben abbahagytam az élsportot, 106 kiló lettem, és egy nyári napon picit úgy éreztem (azért mondom, hogy picit, mert mi pánikosok tudjuk a legjobban, hipochonderek is vagyunk, tehát nem biztos, hogy "jól" érezzük a bajt) szorít a mellkasom, nagyokat dobban a szívem. Persze 40 fokban munkaközben 106 kilósan ez nem biztos, hogy olyan meglepő kell, hogy legyen, de én nagyon megijedtem. EKG...semmi...Terheléses EKG.... a szív oxigén ellátása terhelés alatt nem megfelelő!!!!.... na bumm kész voltam.... izotópos vizsgálat is pozitív, jöhet a szívkatéter! Az orvos közölte, hogy az ereim olyanok mint egy szteroidos testépítőé, egyébként "csak" egy kis koszorúér szűkületem van, gyógyszer, diéte, és száz évig élek, még jó, hogy most jöttem, mert elejét vesszük a bajnak.
Megijedtem, diétázni kezdtem, újra edzeni, fogytam 20 kilót. Azóta pici visszajött 94 vagyok, de a barátnőmet petefészekcisztával műtötték kétszer is, lehet, hogy soha nem lehet gyerekünk, pedig imádom őt, ő a legfontosabb a világon. Itt fekszik mellettem, hétfőn hoztam haza a kórházból. Az üzlet újra elindult, de sok a stressz. Kezdenek megint jönni a tünetek. Néha nagy levegőket kell vennem, szorult helyzetben fáj a gyomrom, néha félek, hogy megáll a szívem... decemberben hagytam abba a prozacot, mert 1 évig szedtem, állítólag nem jönnek már vissza a tünetek. De kérdem én, ha elhagyom a gyógyszert, és félek, hogy emiatt visszatérnek a tüneteim, sok körülöttem a stressz, sokat idegeskedem, és azt olvasom a neten, hogy a pánikbetegek előbb halnak meg szív és érrendszeri gebaszokban mint mások, akkor hogy lehetnék gyógyult?? Persze a külvilág semmit nem lát. Látszólag minden jól viselek, sokat nevetek, szeretek futni (közben soha semmi baj a szívemmel!!!!) de érzem, hogy visszaeshetek. Mi a véleményetek? Azt hiszem felkeresem Dr. Kopp Máriát, akiről nem rég hallottam, hogy nagy szakérője a témának... Várom értékeléseiteket, véleményeiteket!
Az a feles se rossz (ha nem viszed túlzásba). Egy tisztességes pánikos évente legalbb 15-20 alkalommal "akar" infarktust kapni. Rossz hírem van: nem fog sikerülni. :-)
szia, volt, igen, nekem volt, és tudod mit?Elmentem EKG-ra és feltünően sokáig nézte az asszisztens csajszi a papírt.Ugyanis szándékosan provokáltam magam, hogy megtudjam, a tüneteket tudom-e irányítani?És bizony tudtam.Direkt gerjesztettem az kamrai asszisztolét(szívritmus zavar, ez az amit érzel).A csaj meg csak nézte, aztán megkérdezte, mit csinálok?Én meg elmondtam, és azt mondta, jól tettem, hogy eljöttem, mert Én rájöttem, hogy az ÉN kezemben van az irányítás, hiszen magamnak gerjesztem a tünetet, ő meg rájött, hogy nem is olyan hülye, és betudta azonosítani, hogy idegi alapon "csinálom", nem pedig szervi bajom van.Erről ennyit.Úgyhogy, elfog múlni, ne figyeld, ha jön, akkor sazándékosan menj ki a konyhába egy szelet csokiért, vagy rakj fel tea vizet, vagy egy koffein mentes kávét(koffeint pánik betegek nem fogyaszthatnak), vagy kapcsold be a rádiót, tévét vagy cd lejátszót.Egy-két perc múlva túllépsz rajta.
Rendszeresíts magadnak valami töményet. Nyomj le egy felest ilyenkor elalszol mint a tej. :)) A legjobb megoldás elmész a gyógyszertárba veszel max 150 forintér keserűsót. Reggel egy csipetnyit megiszol egy pohár vízzel, és frankón helyrenyomja a pumpát. Esetleg egyeztess a dokiddal ezügyben. Simán alszok a baloldalamon azóta. Ha estleg stresszes az életed Szója lecitin, az egy picit húzósabb. 1500 HUF
Ülök tök nyugodtan, este elalváshoz készülődöm (mindkettő nagyon nagy megerőltetést igényel), a szívem pedig hirtelen elkezd kalapálni, mintha most futottam volna 3 kört a ház körül. Borzalmas érzés.
Holnap bejelentkeztem EKG-ra, de gondolom úgysem találnak semmit. Vagy mégis? Ki tudja..
Volt már valakinek hasonló?? Elég sz.r érzés, mit ne mondjak. :(
"És ez a szép hogy az agy nem egy buta szerv, képes a saját működését, szerkezetét kémiáját befolyásolni!!!"
Ez bizony így igaz. És éppen itt van az eb elhantolva. Leegyszerűsítve, a szorongásos betegek hibás adatokat táplálnak az agyba, és az a szerencsétlen nem a megfelelő reakciót indítja be. :-) Ezen lehet segíteni a kognitív terápiával.
A gyógyszert mihamarább el szeretném felejteni, de nem játszom vele...elismerem szükséges rossznak, de mielőbb le akarom tenni! Ezért próbálom a kineziológiát is:)
De az tény, hogy alap bizalmatlan vagyok:) ...és nagyon álmos:) jó éjt mindenkinek!:D
Megrengeti a hitemet, amely oly gyógyító hatású tud lenni....
Miért? Miért nem tudod úgy felfogni, hogy ez is egy segítség a másik mellett. Azzal hogy a doki azt mondja hogy szedjed a gyógyszeredet, nem azt mondja, hogy csak ez az egy út járható. Sőt. Ha hiszel, még inkább meg tudsz gyógyulni. Ez legalább olyan fontos. Teljesen mindegy hogy hogy csinálod csak csináld.
Ha kivesszük a szubjektívet a dologból, akkor igenis a gyógyszerek hatásosak(statisztikailag).
Ezért van az. hogy a pszichiátriai betegségekben a placebók elég hatásosak, illetve a hatást nagymértékben befolyásolja az, hogy milyen várakozásaid vannak a gyógyszerrel vagy XY terápiával kapcsolatban.
Ha te úgy érezted, hogy neked jó és hasznos volt az a foglalkozás amin résztvettél, hasonló biológiai / kémiai változások játszódtak le az agyadban, mintha gyógyszert szedtél volna.
És ez a szép hogy az agy nem egy buta szerv, képes a saját működését, szerkezetét kémiáját befolyásolni!!!
Jó, nem feltétlenül kell a gyógyszer de azért ezek a hitnél, meg a placeboeffektusnál többet nyújtanak. Sok embernek egyszerűen nincs választása.
Azzal hogy a pszichiáterek kuruzslók, én nem értek egyet, ez a véleményed szerintem a magyar egészségügy / pszichiátria általános helyzetének köszönhető (bár ez a kérdés sokkal bonyolultabb ennél).
Alapjában véve pszichiátria tudományosan megalapozott bizonyítékokon és mödszereken alapul,. mind az orvostudomány többi ága.
Hogy ebből mi lesz amire eljut hozzád az már egy másik kérdés (mondjuk több mint pl. Tadzsikisztánban).
Nekem valszeg szerencsém volt, mert szinte egyszerre akadtam rá a könyvre és a dokira (nem egészen egy évvel ezelőtt). A kettő tökéletesen egészítette ki egymást. Az első vizitért is fizettem, de a vizit végén megkaptam azt, amit több mint 20 év alatt nem, a diganózist (agóra és szociálfóbiával fűszerezett pánik), a javasolt terápiát és a várható eredményt. Az állami doki által felírt gyógyszert meghagyta, de azonnal csökkentette az addigi adagot. A gyógymód kognitív és magatartásterápia volt. A könyv is pontosan ezeket írja le, de olyan részletesen és érthetően, hogy még én is megértettem. :-) A második tali után már a metróba is lementem, pedig előtte még a gondolatára is kivert a víz, remegni kezdtek a lábaim stb. Most már gyakorlatilag tünetmentes vagyok, azt csinálok, amit akarok. Az esetleg jelenkező pánikot az első pillanatban észreveszem, és azonnal le tudom állítani. :-D
Egy kis könyvelés: a könyvet a könyvfesztiválon vettem 1500-ért (a rendes ára 1880), a dokinál 7x voltam, tehát 7x6000, az összesen 42500 Ft. Ezt megelőzően az állami pszichiátriai gondozó főorvosa "kezelt", azaz inkább bogyózott. Négy év alatt több mint 100.000 forintot fizettem ki gyógyszerre, de az állapotom nem hogy javult volna, hanem romlott.
A kinezológiát nem ismerem, ezért véleményt sem tudok mondani. Ami a könyvön és a dokin kívül segített, ill. piszokul felgyorsította a gyógyulást, az az Agykontroll volt (az autogén tréning, a relaxáció is ebbe a kategóriába tartozik). Ennek az angol elnevezése "mind control", ami az elme, a gondolatok, a gondolkodásmód ellenőrzését, irányítását jelenti. Szvsz, a bogyók és egyéb figyelemelterelő módszerek csak a tünetek enyhítését segítik elő, az alapproblémát nem oldják meg. A gyógyuláshoz a gondolkodásmód megváltoztatására van szükség, de ezt már ti is leírtátok. (Ezeket az okos gondolatokat nem én találtam ki. Benne vannak a fóbiás könyvben. ;))
Gondolom, esti mesének ez elég lesz. Azt viszont ne felejtsétek el, hogy az egész, úgy ahogy van, IGAZ.
Az orvosok meg mást sem csinálnak, mint gyógyszerrel akarnak tömni, amelyeknek olyan mellékhatásaik vannak, hogy az embernek égnek áll a haja, amikor olvassa:(
Hát ez az:) ...és én eldöntöttem, hogy ELÉG a gyógyszerből és elkezdem fokozatosan elhagyni...nem egyszerű, de végigviszem:) Büszke vagyok magamra...erre bemegyek a pszihiáterhez, aki azt mondja, hogy jó-jó, de nem kell azt sürgetni ezt a két szemecskét még szedjem 1-2 hónapig! mit csinál? Megrengeti a hitemet, amely oly gyógyító hatású tud lenni....hát tudod akkor már inkább a kineziológia, amiről csak annyit tudok, mint más, meg olyan ember ajánlotta, akin segített:D
Az utolsó mondatod az egyértelmű, akármit csinálsz, csak érezd, hogy "ezaaaaaz" és hinni benne, de keményen:)
Igaz:) egyébként én a személyt választottam rosszul, de nem vagyok hajlandó egy újabb rossz döntésembe belesüppedni, hiszen többek között ez, amibe "belebetegedtem":) Nem SOHA többé! Nem haragszom sem magamra, sem a nőre, egyszerűen elválnak útjaink és közölni is fogom vele miért, talán egy öt percre elmélyed ő is magában:) bátor leszek!:)
Szia:) majdnem mindenben 1et értek veled, de a kineziológust nem tartom kuruzslónak...persze nem tudom megmagyarázni miért:) Én a pszihiátert és a pszihológust tartom kuruzslónak...
Tegnap este voltam egy angyalköri meditáción (csak úgy), de egyszerűen utána olyan jól éreztem magam, tulajdonképpen a meditáció is nagyon jó volt, de egy hölgy személye olyan hihetetlen pozitív energiákat árasztott, hogy azt mondtam IGEN:) és ennek hatására volt egy megérzésem (amikre elkezdtem hallgatni, mert fontosak) "ma esti gyógyszerre nincs szükséged" holott, ha csökkentettem is az estit nem mertem nem bevenni...és lásd semmi bajom nem volt, sőt olyan jól éreztem magam a bőrömben, mint régóta nem:) A pszihiáter, akinél voltam és ma megyek hozzá kineziológiára még hónapokig szedetni akarja velem a gyógyszert az én szilárd elhatározásom!!!!! ellenére, hogy már hétről hétre csökkentem az amúgy sem túl nagy adagot...de én nem akarok gyógyszert szedni...mert nem akarok!!!! Úgysem az gyógyít meg
Szerintem se szedjen senki ész nélkül gyógyszereket, csak addig ameddig kell.
Sajnos ezek ugyanúgy termékek, mint bármi más, úgyhogy a gyógyszergyáraknak érdekük, hogy ne csak az szedje akinek kell. Nyomják is őket eszméletlenül ami a csövön kifér.
De ugyanez van a különféle ilyen olyan wellness irányzatokkal ebben is van pénz csak a kellő marketing kell, szépen becsomagolva.
Szóval nem vagyok én bigott konzervatív szemléletű, például én autogén tréninget csináltam és szoktam néha relaxálni így. És NEKEM ez jó.
Köszi az infót amúgy, bár az én problémám azt hiszem más jellegű.
Azt hiszem, mindenkinek magának kell megtalánia azt amitől valamennyire jobban lesz.
Izomteszt tul.képpen. Sok-sok kérdést feltesz Neked a kineziológus, és közben érzékeli, egy-egy kérdésnél az izmaid hogyan reagálnak. Az azért eléggé hihető, nem, hogy egy-egy befeszülést igenis lehet érezni? De ő majd ha már volt, mesél részletesebben. Ha www.biovital.hu - n keresőbe beírod, találhatsz sok cikket ezzel kapcsolatban. A Biovital-t meg, ez itt nem a reklám helye, de már vagy másfél évtizede két ORVOS alapította, akik külföldön, term.gyógyászati KLINIKÁKON szerezték meg term.gy.-i tudásukat. De vannak más rendelők, más ORVOSOK is, akik a komplementer medicinával is foglalkoznak. Ez jó sztem, én a tablettáktól a kockázataik és mellékhatásuk tekintetében amúgy is ált.-ban tartózkodom. :)
Szerintem a pszichiáter az azér' orvos :), nem ? Azt írta, pszichiáterhez megy, aki kineziológus (is). Az egy örök probléma -a páciensnek:(-, hogy a doki nyilván abban érdekelt, h minél többet kaszáljon. De talán ez nem jellemző mindegyikükre. Én pl. már nagyon sok embernek ajánlottam az enyémet, aki szintén ORVOS, plusz manuálterápiával, és egyéb, az EGÉSZ embert egységnek tekintő GYÓGYÍTÓ módszerekkel dolgozik. Egymást kiegészítik nála az általunk megszokott, gyógyszeres és a sokkal szelídebb variációk. Ha nem éreznék javulást, csak, hogy fizetek mindhiába, gondolod ajánlanám "úton-útfélen" szeretettel ?
Szükség van sztem a "hagyományos" és a méginkább hagyományosabb módszerekre, ezek egészséges egyensúlya az igazi.
szvsz az a korrekt ha a doki az első beszélgetésért nem kér pénzt, addig amig a kölcsönös szimpátia ki nem alakul.
Egy szolgáltatást veszel igénybe, és mivel te vagy a "fogyasztó", bármikor jogodban áll így vagy úgy dönteni.
Nekem nem az a bajom hogy egy orvos nem érdemli meg ezt az összeget csak magyar viszonyok között ez a pénz az átlag számára nehezen megfizethető.
Azonkívül olyan terápiáért fizetsz ki pénzt ami egyáltalán nem biztos hogy hasznos lesz / meggyógyít, szemben mondjuk egy vakbélműtéttel vagy seb összevarrásáért, ahol azért elég nagy a siker.
És ilyen keretek között az orvos nem motivált abban hogy te minél hamarabb meggyógyulj, abban motivált hogy minél többet fizess.
(ezért szar ez az egész)
Vannak persze kivételek.
A Te életed a te pénzed.
Ja és a kineziológusokat meg a többi hasonló dilettáns kuruzslót messziről kerüld el.