A boltivnek nem nagyon falazhatsz alá beljebb, mert nem ott van a teherátadási pontja. Tehát a boltivet ki kell szedni, vagy tehermentesiteni kell (fölötte elhelyezett áthidalóval).
Köszönöm ez a válasz nagy segítség, de én az 1,3 részt teljesen 38-as falnak akarom csinálni ugye a mostani ajtónyílás kivételével. A 2 résznél pedig kb. a vékonyításig az ajtótól jobbra kiszedni. a mostani fa ajtó ball oldalán így marad 38-as rész ami oszlopként szolgálhat, így a 2 résznél az áthidalóra nem fog terhelni a mostani 1 beton áthidaló hisz alatta végig fal lesz. rosszul gondolom ?
Valamikor 1 évvel ezelőtt volt itt valaki (asszem a Hőszigetelések topicban) aki megnézette. Nem emlékszem mi volt az eredmény, de asszem nem volt vele gond.
1. Ki kell bontani az 1. jelű válaszfalat a beton áthidaló alatt.
2. alá kell ducolni ezt a beton gerendát.
3. Ki kell bontani teljesen a bejárati ajtó feletti boltivet úgy, hogy teljes hosszban áthidaló helyettesitse. És értelemszerűen egyszer egyik oldalról berakni egy áthidalót, majd utána a másik oldalról a maradék kettőt, mivel a felette lévő falszakasz is ide terhel.
Ez az áthidaló magyarul a 2. számtól balra indul, és a boltiv másik végéig tart (ami valószinű a válaszfal másik oldalán van)
4. Ki lehet bontani a 2-es falszakaszt és visszafalazni a bejárati ajtó szűkitést, valamint mehet vissza a válaszfal is.
Mivel erre az áthidalóra fog terhelni az alátámasztott beton gerenda, ezért ennek mindenképpen erősebbnek kell lennie, a sima porotherm vagy leier nem jó. Ilyet kell berakni.
Egy épitési engedély 2 évig érvényes, és ha ezen időn belül meg van kezdve az épitkezés, akkor 5 évig érvényes. Tehát egy régi terv maximum 7 évig lehet érvényes.
Innentől kezdve hiába van egy ennél régebbi bármilyen épitési engedélyed, az már csak wc papirnak jó. Ha most kérsz engedélyt akár ugyanarra is, a mostani épitési szabályoknak kell megfelelni.
A sima tetőtérbeépités kihozható 70e Ft/m2-ből, ha a tetőhöz nem kell hozzányúlni. Ha az is, akkor inkább 80-90e Ft/m2.
Mivel ide kell egy födémerősités is, az +10e Ft/m2 kb.
Gázszilikát tégláról régi 89-91 környékén használt tud valaki infót? Az ilyenből épült házak esetében mennyire valós veszély a radon sugárzás? Valai nézette már a gázszilikátből épült házában a sugárzás mértékét?
Köszi! A 40-es smirgli viszi szépen a vakolatot. A festékboltban a fickó azt mondta nem fogja vinni. Szerintem korábban festő volt és gondolom lusta volt mindig is ilyenre időt szakítani. A sarokba csiszolásra felvetettem a rezgőcsiszolót. Szerinte gyorsan le fog füstölni. De úgy tűnik vinni fogja szépen.
Segítség! hogy csinálnátok az 1 résznél egy áthidalót akarok berekni de közben meg akarom tartani a 38-as falat és ezt a vékonyítást megszüntetni. a 2 résznél is egy áthidalót akarok berakni magyarán az ajtót kb 30cm arréb rakni most jelenleg felette téglábol van bolltíves áthidalást vagy valami hasonló. a 3 résznél ti melléfalaznátok a két áthidalónak az oszlopát vagy kibontani az egészet és újrarakni vagy mellébetonozni ? milyen sorrendben és mit hogy alátámasztani ? :) na ha ezen valaki eligazodik az már jó.
Ha megnézed a képet, láthatod, hogy a viszonylagos függőleges gerendák, azok gyáriak, mi csak azt öntöttük ki ami a "béléstesteknél" KERESZTBEN VAN!!!!
Mivel nincsenek fesztávok, nem tudni pontosan a gerenda tipusát, és nincsenek tervek, továbbá nem vagyok statikus, ezért nem fogom tudni megmondani mekkora beton fog kelleni fölé.
Csak készülj fel, hogy HIVATALOS tetőtérbeépités esetén kelleni fog. Kis fesztávnál (<4.5) még szárazpadlós módszer is elég lehet, de ekkor csak gipszkarton válaszfalazás lehet odafönt.
Abból indult ki az egész, hogy kérdezted, miképpen vághatsz ebbe lépcsőnek nyilást tetőtérbeépités esetén. A választ ivó alattam leirta, ez nem is probléma.
De a hivatalos tetőtérbeépitésnél kellenek épitész és statikai tervek. A statikai számitások szerint viszont ez a födém nem alkalmas tetőtérbeépitésre, tehát meg kell erősiteni. Ezért irtam a betonozást.
Ez, mint már elítettem anno, horcsík födém, annak is a modernabb változata. Itt csak a válaszlapok toldását kell zsaluzni.
A kérdés: a lapok közötti betonban milyen vastag a vas? fel van kampózva a gerenda vállra, és a gerendával párhuzamosan rörtént-e vasalás és betonmagasítás. Anno rengeteget készítettünk, csak az idő meg béléstest kiszorította. Kevésbé repedős a födém a tálcás vagy a béléstesthez képest. Nyugodtan bonthatod, 1 m gerenda belméreted lesz. Ha nem akarod teljesz hosszban bontani, mindig az átkötő betonnak kell maradnia.
Fesztávtól függően 12-15-18 cm vasalt monolit lemez, új koszorúval körben.
Nem vészmadárkodni akarok, csak elég sok ilyen bővitési tervezési munkám van, és én vagyok a villámháritó a statikus és az ügyfelek között. Jobb tisztában lenni a lehetőségekkel, mint vágyálmokat kergetni.
Az előző hozzászólásomban leirt tetőtérbeépitésre a szárazpadló mellett egy 12 cm-es vasalt beton volt a másik alternativa, azzal éppen megfelelt volna.
A 20 évvel ezelőtt gyártott autók is állnak mint a cövek, csak éppen a mostani törésteszteken minusz pontokat kapnának. Nem az idős autók szarok, hanem a mostani szabványok mások...
Hivatalosan nem tudsz rá épitési engedélyt kérni tetőtérbeépitésre vagy emeletszintráépitésre, mert a mostani statikai szabványokat abszolút nem elégiti ki.
Tavaly egy ugyanilyen házilagos tálcás födémű családi ház tetőtérbeépitésénél csak azért tudta a statikus szárazpadlóval megoldani az engedélyhez a számitásokat, mert az korábban is be volt épitve, igy lehetett enyhiteni rajta.
Egyébként nem a teherbirásával van a gond, hanem 2011-től földrengésre is méretezni kell az épületeket, és ez a háilagos födém ebben semmit sem teljesit.
Magyarul ha erre tetőtér vagy emelet kerül, akkor számolj egy szép vastag önhordó monolit födémmel, mert ez csak bennmaradó zsaluzatnak lesz jó.
10-es leier válaszfaltégla menne rá egy 5x4,5 -ös szoba lenne megfelezve 2,8 magas. Szerintem a sullyal nem lenne gond mivel vasalt szerelőbeton plusz a padlófűtás is tárhálóra történt inkább a mozgással így a repedéssel, de ez csak az én elgondolásom.
A klasszikus állvány állványlétrákból és pallókból áll !!
Az alapelv : megfelelő létra (állványlétra), pallóborítás , korlát és lábléc (lábdeszka) deszkából és X alakú merevítés szintén deszkából, valamint a falhoz való kikötés.
Terv erre nem igen szükséges.
A modern állványok viszont un. állvány elemekből épülnek, ezeket had ne soroljam !
Érdeklődnék, jó megoldás-e ha a padlófűtés fedő betonjára válaszfalat építeni ? A hőtágulás problémát okozhat-e ? ugye vízszintesen a nagyobb beton tömeg megköveteli a falakkal való kapcsolatnál a nikecel csíkot, de mi van függőlegesen itt kb 6-8 cm betonról beszélünk. Van-e valakinél ilyen megoldás vagy csinált-e valaki ilyet ?
Ez nagyon házinak tűnik, mivel a gyári födémgerendákra merőlegesen vannak betonozva házi "gerendák", és eközött vannak kerámia elemek, amik mintha téglák lennének.
Gyakorlatilag egy kaptafára készülnek ezek. Mérethibák előfordulhatnak az olcsóbbnál, de a vakolat mindent eltakar :)
Illetve ha kihoznak neked egy olyan rakatot, amiben sok a törött, akkor a Porothermnél és a Leiernél reklamálhatsz, és cserélik. Az eurotherm beleszarik, mivel neki nem annyira célja a márka nivóörzése.
Mi a véleményetek az Eurotherm tégláról? Válaszfalazáshoz szeretném, árban nem sokkal olcsób, mint a PTH és a Laier, viszont nincs raklaphasználati díj, és a csomagolás is fele a másik kettőhöz viszonyítva.
Abszolút semmi probléma nem lesz ezekkel az áthidalókkal.
Tavaly csináltunk egy régi 38-as kisméretű téglás háznak az átalakitását/tetőtérbeépitését, és ott készültek hivatalos engedélyezési és kiviteli tervek is, amikben ezeket az áthidalókat szerepeltettük. Minden szabványnak megfeleltek.
(ott a tetőtér teherelosztását egy betonkoszorú segitette)
150-es fesztávig szoktam ezeket használni, fölötte már inkább az A vagy AD beton áthidalókat (utólagos nyiláskiváltásnál).
Csak egy gipszkarton mennyezet lesz szigeteléssel, meg ami nem látszik ugye a koszorú mert elé van falazva egy sor kisméretű tégla 3 magasan. Akkor ön azt javasolja hogy ne bontassam vissza maradhat ?
Ha ez nem lesz lakott, akkor semmi gond nincs a most beépitett áthidalókkal ekkora fesztávon.
Ha a tetőtér beépitett lesz, akkor már neccesebb a dolog, mert lehet papiron nem felel meg a mostani szigorúbb előirásoknak (az életben ettől függetlenül okés).
Azért Gödöllőről se kényelmes beingázni... én heti többször megyek munkamegbeszélések meg egyeztetések miatt, de nagyon utálom... főleg ha nem sikerül 10-14 óra között lebonyolitani a dolgokat.
Érdeklődnék hogy egy kisméretű 38 fal, utólagos 1m-es nyílásbontásnál elég-e 3x12-es leier MDA áthidaló? a koszorú alatt 8 sor tégla van az áthidalóig, és egy vb gerenda támaszkodik rá. Vagy kell ide 4db porohterm s áthidaló ?
Mégis a semmibe nézett mérnök kétszer annyit keresett, mint ő. Én 15 évig szerkezetlakatos voltam. Most programozóként dupláját keresem és nem kell kint fagyoskodjak a -10 fokban, mert valakinek télen kell kerítést csinálni. Igaz, hogy tanulnom kellett még hozzá 4 évet és azóta is folyamatosan képeznem kell magam.
Aki nem izzad meg az nem is dolgozik! Nekem ezt egy villaszerelő mondogatta mindig. Nem nézte semmibe pl a szervizest aki javítgatta utánuk a dolgokat, meg a mérnököt aki megtervezte. :)
A sarkokban vannak vakolat púpok amit le kell szedni. A spakli nagyon nem viszi. Nézegettem vakolatgyalut. Van ami olyan mint a sajtreszelő, az ér valamit? Gépi vakolás (Baumit) egyébként a vakolat.
Ha valaha kommunikáltál külföldiekkel, akkor érzed igazán a különbséget. Bemégy a boltba és kérsz egy hatos csavart. Külföldön közlik veled, hogy van, vagy nincs, esetleg rendelni tudnak. Magyarországon az első kérdés az lesz, hogy minek kell a hatos csavar? Merthát oda a hetes csavar sokkal jobb lenne, mi a fenéért akarsz mégis hatost? Aztán magyarázkodhatsz. Hát erre számítottam és ezt is kaptam elsőre.
Rossz lenne, ha purhab bemenne a résekbe:-)))
Ahogy van olyan impregnálószer, amit a falakba itatnak pl vizesedés ellen, miért ne lehetne valami ragasztó, kitöltőszer repedés ellen is? Nem vagyok építészközeli szakmájú, ezért jöttem ide kérdezni. Ha meg valaki nem öntudatos egy minimum szintig ma, akkor eláshatja magát.
Ez nem rossz gondolat. Lehet, hogy leöntöm vékonyan padloponnal, hogy sík legyen. (a padló alatt volt filc, nem volt padloponozva, elég kavicsos, göröngyös.. Erre az OSB, majd a laminált padló alá (laminált lesz..) több réteg hab, hogy mm-re ki tudjam hozni.
Végülis.. kétségkívül ez a legköltésghatékonyabb.. ahogy számolom..
Akkor leszek bajban, ha a padlóban vannak huplik..
Eredetileg úgy volt, hogy a hajópadlónak párnafák voltak lerakva, arra szögelve. A párnafék viszont síkba voltak gyalulva. A beton tuti nem billiárdasztal. :(
Nem, nem kopasz fodem van. Rajta van mar egy reteg beton. Csak a szint nem jo.
Hogy tokeletesen ertheto legyen: A haz 2 reszben keszult. Az elso menetben talcas fodemmel keszult resz alacsonyan volt. A telek szinteltolasos, vagyis a haz egy hegy oldalaban all, a fele "belelog" a hegybe. A belelogos resz fel van toltve, vagyis ott nincs also szintm csak sziklak, rajta fodem, rajta helyisegek. Az e folotti reszen van a furdoszoba, WC, es egy szoba. Ez magasan volt. Volt egy 20cm lepcso, amiben allandoan el lehetett esni. Igy az erre a reszre nyilo helyisegbol (nappali) kerult 10cm EPS, meg 5cm beton. Ez egy szintbe lett hozva, evekkel ezelott.
Igy viszont az ujabban epult resz kerult alacsonyabb szintre (eredetileg itt is volt lepcso... Vagyis most van 2 szoba, ami szintben nem stimmel Az egyik kb 2cm, a masik pedig 3cm. kb. De laserem nincs igy ezek csak vizmertekkel kimeregetett szintek.
itt elotte hajopadlo volt. A beton olyan, amilyen, mert aki csinalta, nem epp kozeli baratsagban volt a vizszinttel. Felverni baromsagnak tartom, mert jo beton, van benne cement boven.
Vagyis szintbe kell hoznom a kozepso helyiseggel.
Teljesen egyertelmuen az lenne az idealis megoldas, hogy felverni a betont, egeszen a belestestekig, es az egeszet EPS, meg friss beton kombinacioval megcsinalni. De egyreszt ez sok penz, meg baromi melo, ez a beton nem az az elporlados fajta, tobb nap lenne felverni, es vodrokben hordani kezben le.
Ezt szeretnem elkerulni, es csak a par cm szintkulonbseget kiegyenlitni, koltseghatekonyan. Barkacsolas, vagy nem.. ez van, erre van penz, es erre van ido.
egy pl belestestes fodem az ugye ugy nez ki, hogy belestest, azon par centi "felbeton", azon hoszigeteles es/vagy lepeshanggatlas, es azon mondjuk 6cm betonlemez, es azon burkolat.
egy ilyen rendszerben par centi szintkulonbseg eltuntetheto a 6cm beton helyett 8-at teve, vagy a szigeteles/lepeshanggatlas vastagsaganak a valtoztatasaval. es utobbi altalaban olcsobb.
Ha mar megvan az elvalaszto reteg, meg a betonlemez is, akkor tenyleg aljzatkiegyenlitened kell. batorsag es ugyesseg kerdese. Szokas ugy is, hogy kiszintezni, es ahol nagyon mely, oda 2-3cm esztrich jol alapozva, es csak utanna az aljzatkiegyenlito.
Ha meg csak a kopasz fodemed van meg, es arra akarsz direktben burkolni, akkor eppen egy szokasos modon cseszed el a hazadat. Nem vagy vele egyedul, es a szukseg nagyur. Ha a belmagassag elbirja, akkor mindenkeppen kellene lepeshanggatlas, es beton vagy szarazpadlo.
Figyelj. Adott 1,8-3cm szintkülönbség. Mit tegyek? 1cm EPS? és arra az aljzatkiegyenlíő? akkor van ahol lesz 0,8cm, van ahol meg 2cm. Ugyan ott vagyok, csak bevittem a gépezetbe egy tételt, amivel magam szivatom. az alacsonyabb szinten a födém görbe. Nem én csináltam. Ilyen. Nem tudok vele mit kezdeni, csak "megetetni" valami anyaggal.
Házrenoválásban vagyunk, és akadt egy problémám, amire nem tudok okos, és költséghatékony megoldást.
A probléma a következő: A házhoz hozzá lett építve régebben egy házrész, és az emeleti szinten a két födém felső fele között van 1,8-2,5cm szintkülönbség. (egyik tálcás, másik pedig sima beton béléstestes..) Ezt a szintkülönbséget kellene eltűntetni, mert egyben lenne lerakva a padló, nem lenne lépcső, küszöb sem... Semmi esetre sem.
Szóval mit kezdjek a szintkülönbséggel? 1,8-2,5cm vastag beton az semmi. meg fog repedni, rendesen eldolgozni sem lehet. Padloponból meg egy vagyon, plusz ugye kell az alapozó is alá. kb. 40nm alapterület.Lehet egyáltalán padlopon ilyen vastag?
Szerintetek? van erre valami cucc, ami költésghatékony?
Így lenne lottó 5-ösöm, ahogy éreztem, hogy még előbb egy csomót magyarázkodnom kell, mire talán! választ kapok.
Nincs baj az alappal, még egy statikust is kihívtam, hogy süllyedés van-e és attól vannak a repedések, olyan cég képviselőjét, akik stabilizálással, megtámasztással foglalkoznak. Úgy ment el, hogy nincs tennivaló. Viszont errefele volt némi földrengés vagy 2-3 éve, talán akkor indult a dolog.
Eléggé körbeírtam már? És nem glettelésre gondoltam, mert az csak szépségtapasz, hanem mondjuk műgyantás réskitöltésre, ami összerögzíti a két oldalt.
Fel kell tárni mitől vannak a repedések, addig hiába tömitgeted bármivel, vagy gletteled át üvegfátyolos cuccal, úgyis el fog repedni mindig.
Valószinűnek tartom, hogy az alapozásnál lesz valami, vagy a vizelvezetés nincs rendesen megoldva a ház körül (ereszcsatorna elvezetés, vizvető járda, stb)
Azt szeretném megkérdezni, hogy tömör kisméretű téglából épült, nagyon régi - 80 éves - háznál a falakon repedések vannak, lehet-e ezeket a repedéseket úgy kitölteni valamivel, hogy összeragasszuk az elvált részeket. A repedések nem nyílnak tovább, de valamennyit mozoghatnak, mert festés után ledobják a festéket némi idő után. Van megoldás?
Mondjuk annyi a különbség az eredeti 2. elképzelésemhez képest (ablak kivágásos), hogy itt többet kell falazni és vágni is és a nappali-dolgozó nagy légtere is beszűkül.
Valószínűleg többe is kerül ez a megoldás. Majd a családi tanács eldönti melyik változatot csináljuk meg.
Az új ötleteknek megfelelően csináltam egy új rajzot. Valóban ez a megoldás tűnik a legjobbnak. A szobák parkettáit úgyis cserélni akarom, ami olyan 5 év múlva lesz aktuális (padló szigeteléssel együtt).
Egyszer láttam szoba elfelezésre egy tök jópofa megoldást. Nem állítom, hogy nem igényel kompromisszumokat a gyerekektől, de akkor sem rossz, ha kis helyet kell osztogatni. A delikvens épített egy olyan "emeletes ágyat", ami elfelezte a szobát. Csakhogy a felső szint az egyik oldaról, az alsó a mások oldalról volt megközelíthető, a folytatásában meg ott volt a szintén épített válaszfal. Valójában persze nem emeletes ágyat építesz ilyenkor, mert akkor a matrac-ágyrács átjáró -és főleg "áthalló" lenne a szomszéd szobába, de akkor is megúszod 2 m2-ből a két ágyat, sozkásos 4 m2 helyett. Valahogy így:
Mi van ha a dolgozót leválasztod a boltívet középen egy egyszerű rigipsz falazás és beépített szekrény, a folyosót meghosszabbítva ajtót nyitsz a szobára ott végig viszel az ablak széléig szintén rigipsz fallal a végére szekrény. A villanyóra meg áthelyezhető bárhova az lesz a legkisebb gondod. Így lesz 3 szobád amik elfogadható méretűek. Ablakot nyítni szerintem sokkal körülményesebb.
A nappali és a dolgozó között egy szép boltív van. Ahol meg a boltív helyett lehetne ajtót csinálni, ott meg a villanyóra. Amúgy is sok munka és pénz lenne az átalakítás.
Mondjuk eddig ilyen alternatívában nem gondolkoztam.
Köszi. Ettől tartottam. Hivatalos rajz nincs. 2009 októberben vettük a házat. Akkor olyan 120 körül kijön a dolog.
Sajnos csak így tudok egy nagyszobából két gyerekszobát csinálni illetve az első változat ez volt:
Ez pedig a második, amivel nagyobbak lehetnének pár négyzetméterrel, viszont ablakot kellene vágni meg radiátort rakni. Plusz a mostani szép faajtót kicserélni két egyszárnyúra:
1. Van jól használható, 5-8 évesnél nem régebbi rajzod a házról, amibe kvázi kézzel-hibajavitóval bele lehet rajzolni a dolgokat. Ez az olcsóbb, mert szinte csak a szöveges részt kell melléirni. Ezt megúszod kb 30-40e Ft-ból (+illeték)
2. Nincsenek rajzok, vagy nem használhatók. Ekkor fel kell mérni és rajzolni az egészet újból. Ez a másiknak a duplája árban (+illeték)
Ha nagyon szemét a hatóság, akkor kérnek ehhez egy statikai tartószerkezeti nyilatkozatot, ami 15-20e Ft.
Ha már így idetévedtem a fórumra. Szeretném megkérdezni tőled, hogy egy nagyszoba elválasztása gipszkartonnal és egy új ablak kivágása a falba az engedély köteles-e és, ha igen, akkor kb mennyibe kerülhet (tervezésileg).
A terv beadását követően 15 nap van az engedély kiadására, de ez gyakorlatilag inkább 30 nap.
A jogerősités 15 nap, de ez is több szokott lenni, mert az épitési engedély átvételét követő 15 nap, tehát ha valaki később veszi át a határozatot, akkor később válik jogerőssé.
A terv elkészitése meg megint más tészta. Attól függ mennyire húzódik el a tervezés (magyarul mennyire gyors az épitész), de vannak olyan befolyásoló tényezők, amik akár hónapokkal is eltolhatják az egész folyamatot (pl tervtanács).
Még annyit kérdeznék, hogy a terv elkészítés és a jogerőre emelés között mennyi az idő? Vagyis jó minnél előbb beadni vagy lehet húzni egy kicsit vagy egyáltalán nem érdemes?
A terv azért kellene, hogy lássak egy költségvetést és tudjak néhány anyagra költeni viszont a teljes projekthez még nincs meg a megfelelő pénz. Csak tudnom kellene, hogy mennyi az annyi.
A kamarai dijszabás egy nagyon erős utópia... nagyon jó lenne, ha ennyit el lehetne kérni.
Én úgy szoktam számolni, hogy 5000 Ft-os mérnökóradij, és a benzin+utazás. Tehát 30 km-es körben kb 10e/alkalom, efölött 15-20e/alkalom.
(Itt a fórumban többen irták, hogy 30e Ft/alkalomért megy ki a tervezőjük.)
A tervezést a kiviteli költség %-ában szokás számolni, tehát a 180e Ft/m2 felépitési árhoz képest mennyi, magyarul értelemszerűen a többség m2-re vetitve adja meg a tervezési költség épitészeti oldalát. Plusz statika, stb.
Ha jan 1-től nem változott meg a szabály, akkor az építési engedély jogerőre emelkedéstől elvileg 2 évig érvényes, de ha bejelnted ez alatt a két év alatt, hogy megkezdted az építést, akkor további 5 éved van megkérni a használatba vételit.
Azért ezt ne vedd kp-nek, a többiek majd kijavítanak, ha van változás.
olvasgattam a fórumot, és láttam, hogy szoktál művezetést vezetni, esetleg ha nem tolakodó a kérdés, tudnál nekem segíteni, hogy kb. milyen reális tervezői művezetés árak vannak ma a piacon?családi házat terveztetünk, kiváncsi lennék mi ennek a reális ára, esetleg a kamarai díjszabás reális? pl.családi ház tervezés kb.12ezer per óra?
bárki segítségét szívesen fogadom, fontos lenne tudnom....
Azt terveztem, hogy a falakba a beton felett befúrok 16-os fúróval 20-30 centi mélyen és beütök betonvasat mondjuk 20 centinként. Falon kívül meg összekötöm a szemben lévő vasakat és összehegesztem. Utána meg síkra betonozom és arra mehet az XPS és a tartály.
Ha beraknék élére állított zártszelvényt, akkor nem tudnám a tartályt leültetni teljes felületével a szigetelő lapra, mert akkor csak abban a 3 csíkban feküdne fel és szépen kiszívná a beton a meleget a tartályból.
Önmagában a boltív és felette a beton nem bír el 2,5 tonnát?
Eszerint az ÉTI elnevezés az FF, G, vagy GM gerendákat is jelölheti. A BH pedig ahogy sejtettük, a betontálcát jelenti. Mivel a gerendák között megvan a nagyjából 90 cm köz, csak a betontálcákat kell kiszedni, és kialakitható a feljáró helye.
Viszont ez a födém nagyon korlátozottan alkalmas a tetőtérbeépitésre (a mostani szabványok alapján), tehát vagy raksz rá egy elég komoly vasalt monolit lemezt, vagy szárazpadlóval csinálod meg a padlót, MIUTÁN a salakfeltöltést eltávolitottad a közökből.
Hogy pontosan mit lehet csinálni csak a statikusi számitások alapján lehet megmondani (pontos gerendatipus meghatározás, fesztávok)
az jó! nem gond a fagerendának, hogy megszabadítom az agyagtól és egyéb fedő/kitöltő cucctól? vagy csak az a fontos neki, hogy víz ne érje?
1 m2 anyagdíj kb. mennyire jönne ki úgy, hogy már szintben van az egész?
A stafni váz csak a kiegyenlités/kiszintezés miatt van alatta. Ha mondjuk viszonyalg egyenes perlites vagy salakos feltöltés lenne, akkor mehetne arra is az OSB stafni nélkül.
(Bár egyébként a salak súlyától jobb megszabadulni)
a masszívat azért írtam, hogy bírja a terhet mindenféle jajongás nélkül. :)
a kopogás nyílván gond lenne. betonozni nem szeretnék. a fa szerkezetnél nem jobb esetleg egy zártszelvényes konstrukció? árban nyílván nem.
én kivezettem a fűtést a melléképületünkbe. kb. 15 métert megy a földben a vezeték. 63-as pvc cső, benne két 20-as ötrétegű cső, ráhúzva csőhéj, az egész zártan. átlagosan 60-70 centi mélyen van. 2 tél alatt egyszer sem fagyott be. a radiátorok pedig ontják a meleget.
Hát ez a nyolcadikos fizikában tuti nem volt, bár én sem értem soha, mi az, amit egy nyorult kéttámaszú tartó húzott és nyomott övén nem lehet józan paraszti ésszel megérteni. :-)
Szóval köszönöm szépen a gyorstalpalót. (Mindig tervezgetünk egy téliesített nyaralót, és ez most eős lökést adott abban, hogy villany fűtésben gondolkozzak.)
Felújítás során meglévő esztichre (szép sima) szeretnék laminált padlót tenni. Szeretném valahogyan megkötni a beton felületét, hogy ne porozzon. Jó a beton, nem málik, csak a por miatt. Mit érdemes használni? Hallottam már:
- falfix
- soripon
Mit javasoltok? És mivel kell felhordani?
Ide tartozó kérdés még:
a ház teljesen alápincézett, földszint + emelet. Párazáró fóliát mindenhol kell rakni, vagy esetleg az emeleten nem, vagy a földszinten sem? Csak kíváncsiságból kérdezem, hogy értsem; nem ezen akarok spórolni.
Igazából ha be lesz épitve tetőtérnek, akkor a lépéshanggátlás miatt kelleni fog. Mert a masszivság csak LÉGhanggátol, viszont dobként működik a kopogó hangoknál.
Nagyon megkeseriti a lentiek életét, ha kimarad a lépéshanggátlás...
Betonozást meg nem szoktam ajánlani fafödém esetén, mert 99%, hogy leázik a födém és az alsószint a munka folyamán. Esetlegesen egy összefüggő 1.5 mm-es tófólia alátéttel lehetne kivédeni, de annak meg 1000-1100 Ft/m2 ára van.
És betonozáskor is kell a lépéshanggátlás, tehát:
- csapos fafödém
- agyag (ez maradhat is, de jobb leszedni)
- vasalt betonozás 8-10 cm
- lépéshanggátlás (2-3 cm megfelelő EPS vagy gyapot)
- aljzatbeton
- burkolat
Árban szerintem nagyjából ugyanott jön ki mindkettő (=kurva drága), viszont a szárazpadló tisztább, gyorsabb munka, és a födémre sem terhel annyi plusz súlyt.
nekünk a fafödémünk van, nem tudom hogy hívják a fajtáját (félköríves gerendák egymás mellett, rajta agyag). 4 méteres és 3 méteres falközökkel. nagyon masszív, nem remeg. erre mennyire érdemes ilyen szárazpadlót tenni, ha használni akarjuk fennt a teret?
Természetesen van lehetőség a megerősitésre, csak rohadtul nem mindegy mondjuk, hogy egy 15 cm-es monolit vasbeton lemezt kell-e rátenni (ami gyakorlatilag majdnem önhordó).
Egyik ügyfelemnél szárazpadlóval oldaottuk meg a tetőtérbeépitését Horcsik födémnél, és a válaszfalak szigorúan gipszkartonok lehettek.
Ez a gondolat engem is foglalkoztat. A mi házunkban is horcsik födém van, tervezzük a ház bővítését, de még nem sikerült eldönteni, hogy vizszintesen terjeszkedjünk, avagy inkább a tetőtérbeépitést válasszuk.
Az lenne az általános kérdésem, hogy a horcsik födém ellenére van e lehetőség a tetőtérbeépitésre (tudom, nem ártana nekem is a gerendatávolság és típus, de majd felmegyek a tetőre), vagy ezt sajnos a jelenlegi statikai szabályok mellett el lehet felejteni, vagy azért van mód a födém "megerősítésére"
"De ugy épitettük, hogy bármikor fellehet még ráhúzni egy emeletet. Ez most annyiban modosult, hogy csak emelt padlásteret tudok rátenni"
Azért ezzel a kijelentéssel vigyázz, mert jelentősen szigorodtak a statikai szabványok. Ha mész ki, akkor mérd le a gerendaközöket, a gerenda magasságát, és a gerenda fejének szélességét, hogy meg lehessen állapitani milyen tipusú. (fénykép is kéne)
Lehet úgy is bontani, hogy alázsaluzunk, hogy a lehulló törmelék ne tegyen kárt semmibe, vagy ha letakarod a járólapot biztonságosan, eltünteted a keletkezett hulladékot, így olcsóbb. Hőszigetelés a födémen? lejtbeton vastagsága?
Nincs padlásom, ez egy lapostetős épület. De ugy épitettük, hogy bármikor fellehet még ráhúzni egy emeletet. Ez most annyiban modosult, hogy csak emelt padlásteret tudok rátenni, de ehhez fel kell valahogy jutnom.
Az a baj, hogy nem emlékszem már. Pedig én tettem be a béléstesteket a gerendák közé. Utána alázsaluztunk, de nem tudom, mennyi béléstestnél, a két gerenda közé öntöttük be a betont. 7 méter hosszu a házam, és szerintem 6 vagy 7 gerenda volt.
Én a laikus, ugy gondoltam el, hogy a gyári gerendákat hagyom. Kiveszem" a béléstesteket a két gerenda közül, mondjuk 9 darabot és csak az általunk beöntött betont kellene átvágnom. A többi maradhatna.
A horcsík födémnél a gerendák távolsága lehet akár 80-100 cm, A béléstestnél a gerendák köze 50 cm, ami kevés egy lépcső feljárónak, ebben az esetben 1 gerendát is ki kell venni, ha lehet, teljes hosszban
és még itt van a szigetelősdi nekem is de nem igazán tudom mennyire mélyedjek bele...
ahogy számolgatom a 12-es térül meg a legjobban, de szeretnék 15-öst:)
csak nincs sajnos olyan szakértő aki el tudná nekem mondani azt hogy mit veszíthetek ha isoroc gyapottal dolgozom és nem paroc-al!
fontos lenne az időtállóság , ahogy a megtérülés is:S
időtállóbbnak érzem a paroc-ot de a vastagabb is csábító:(
itt a tüzépen nevetséges 5cm-es eps-t árulnak meg ekoroll-t ezzel nekem is ki is fujt a hőszigetlési választék!
vágni akarok betont, a lábazat miatt, és 60km-re van a legközelebbi kisgépkölcsönző:S
nah így aztán belevághatok egy lassan 100 éves vályogház leszigetlésébe, úgy hogy nem tudom milyen anyagot kapok a pénzemért, és ha még el is számolom 350 km-ről kell rendelnem :S
A fürdőszoba ablakával szemben nincs olyan magas lakóház ablak ahonnan be tudnának nézegetni hozzánk. Esetleg távcsővel, de az ablak magas annyira, hogy nem sokat látnának.
De találni olyat, aki már 10 bruttóért megcsinálja, legalábbis nekem a fejemhez szokták vágni a telefonba, hogy kétszeres áron dolgozok :)
Aztán pl asszem mehetek pereskedni, mert egy tavalyi tanúsitásnál a tulajdonos elmondása alapján beirtam Ytongot falazatnak, most meg az új tulajdonos felhivott, hogy PTH tégla az egész, és át lett bacva... Holott nem végezhetek roncsolásos vizsgálatot, hogy lássam miből van a falazat, a 30 cm szélesség meg mindkét téglánál ugyanaz...
Hát aki ezt bevállalja 8-10e Ft-ért, annak gratulálok.
Anno, A Könyves Kálmánon kellet volna nyersen maradó téglakerítést építeni több 100 m hosszan, egy már elkészült, elrepedt lábazatra,amit vízszintre keltt volna vésni. Megírtam az árajánlatot, telt az idő, és látom már épül a kerítés. Majd újra látom, hogy alacsonyabb a sor mint 1 héttel elötte.
Kiderült rengeteget bontottak.
Ezt csak azért írom mert az építtetők nagy többsége megpróbál a béka segge alá alkudozni az árakkal, és ha alacsony a vállalási összeg, abból kapkodás nem odafigyelés lesz, és mindez a munka minőségére is kihat.
Ilyennel, sajnos, nem csak ott találkozhatsz. És nem csak az építőiparban. Bár amióta felújítok az azért feltűnt, hogy az építőipar, mint a mágnes, vonzza a balekokat és a kóklereket. És ez a két nagy csoport rendre egymásra is talál. Lásd az én esetemet ;-)
Most jutott észbe, anno, Ürömön építettem egy statikusnak, kiásatta az alapot külhoni magyarokkal, ha úgy hagyom és bebetonozom, mostanra meggazdagodott volna a katasztrófa turizmusból
Az egyenletesebb elterülés segítésére henger helyett használj 2,5-3 m-es vízmértéket. Ha már domborzati látványterv is készült, akkor ki kellene szintezni és a legmélyebb résznél kezdeni, a megengedett vastagságban, akár több rétegben.
Az a "baj" velük, hogy ha a kevésbé sik területre többet öntesz, akkor értelemszerűen mindenhová több fog kelleni, és nagyon számitanak a milliméterek is költségben.
Ahogy ivó is irta, kell mindenképpen egy minimum 2 méteres léc, és gyakorlatilag kinézni a legmagasabb pontját a betonnak, és onnan öntögetni kifelé a mélyedéseket, és húzni el a léccel.
Az önterülőség nem azt jelenti, hogy leöntöd a sarokba, és űrtakonyként odavonaglik a mélyedésbe, hanem ha a leöntés helyén elsimitod, az vizszintes lesz. Viszont ha kicsit sűrűbbet keversz a kelleténél, akkor lehet a púpra teszel még egy púpot vele...
Ja, és még mindig kérdés, hogy 1m^2 kivitelezése anyag nélkül mennyi lenne, ugyanis, ha én csinálom a betonüzem azt is ki fogja fizetni, merthát magamnak szívesen dolgozom ingyen, de helyettük nem.
Olyan 3D-s domborzati képem van, hogy összeesnél a röhögéstől! A betonüzemnek annyit fizetek ami az előre kikalkulált pénzből a javítás után marad. A kérdés, hogy ezek az önterülő cuccok, mennyire önterülnek? Kell-e valami hengert használni vagy isten bizony vízszintesre kiterül?
Felújítás, van alatta, ha mindent összeadok 30cm hőszigetelés a falaknál 6cm peremszigetelés, van benne 8-as háló. Azért lett ilyen elmebeteg beton, mert önterülő betonból, (mely nem önterült), nincs ettől gyengébb. A terv az volt, hogy beöntjük, elterül, hazamegyünk, örülünk és burkolunk. Na, ebből az elsőt kivéve semmi sem sikerült. Így most van ingyen egy olyan kemény betonom amit senki sem akar síkbacsiszolni. Megértem, én sem vállalnám, de azért csak le kéne burkolni valahogy. Kivésni nincs kedvem.
nem csak ez lesz. körbe lesz alap, csak ezt a sz@ros oldalt kezdtem el feltárni, hogy mégis mi az ábra. amit lehet, előkészítek. kb. 10m3 földet kell kitermelnem. napi 1, nem sok. nagyon sok az előkészület. a háttérben lévő kerítés is megszűnik, meg egy 25 m2-es terasz.
Önterülőt fogok használni, Sika anyagot, ez az oldal rendben van. Csak nálam az "önterülő" lassan szitokszó lesz :-(
Az elfogadott ár azért érdekel, mert inkább jó minőségű anyagra akarok költeni, eddig mindent magamnak csináltam a betonozástól a villanyszerelésig, de az aljzatnál profikat vettem igénybe. Olyan is lett :-( A szerelőbetont megcsináltam a barátaimmal és arra lehetett volna rögtön burkolni. Nyilván rosszul választottam/nem volt szerencsém.
Nem bonyolult, főleg ha önterülőt használsz. Csak mivel krva drága anyag, ezért nem árt némi gyakorlat, mert a végén többe kerülhet magadnak megcsinálni, mint mesterrel :)
A felület nagyságától függ. Minél nagyobb, annál olcsóbb is lehet a m2 ár. Kis felületnél 1 nap portalanítás, alapozás, ha nincs más munka akkor haza, majd másnap a padlopon. Így fizetsz 2 napot
Rakjatok bele ezen a szakaszon 6x16 vasalást, és 8-as kenygelt 20 cm-ként. Lógjon túl a pöcén 1.5-1.5 métert, valamint a két szélén a gödörnek legyen szélesebb az alaptest, tehát kerüljön oda 80x80x1 méteres tuskó.
Az nem baj ha az alapárok lent szélesebb mint felül. Szemrevételezéssel nehéz megállapítani a teherhordó talajt, ásóval könnyebb.
Ha lebontod és bezsaluzod, akkor teljes értékű alaptestet kapsz, amit pótvasnak betennél alulra, azzal inkább a végigfutó vasalást erősítsd, A kengyel 8-as vas és alul felül 3-3 szál teljes hosszban
Elő van írva nekem vasalás a felső 1/3-ban. Az árok bal széle már viszonylag rendben van, jobbra kell majd még bővítenem. A távolabbi sarokból legalább 25 centit le kell bontani. A közelebbiből kb 10 centit. Még nincs pontosan kitűzve.
Az árok alja szemmel tömörnek néz ki. Ha lebontom az emésztő oldalát, bezsaluzom és plusz alulra is teszünk pótvasat kengyelezve túlengedve az emésztő két végén, akkor jó lehet?
Feltárás után persze nyilván könnyebb véleményezni. :)
Ha rendesebben kiásod az alapot, az emésztő széleinél mélyebbre, betonozáskor csinálsz egy kengyelezett vasalást ami kb 1 m-t túllóg az emésztő mindkét oldalán. A legjobb lenne az egész alapot bevasalni, az emésztőnél pótvasakkal
Hirtelen felindulásban leástam egy kicsit. Nos, az emésztőből kivezet egy kb. 110-es cső (nem PVC) és előtte balról van még egy elrozsdásodott cső is, ami nem vezet bele. A cső aljától kb. 15 centire van a -1 méter. A víz ne zavarjon meg senkit, én locsoltam le tisztítás végett.
Mire lehetett jó ez a cső? A ház és az utca a másik irányban van. Lehet, hogy van valahol még egy bunker a föld alatt és ott okosban ki volt engedve a földbe? Holnap felnyitom az emésztő tetejét, hogy lássunk valamit. :)
Sajna a tégla falazat miatt mégjobban belóg az "alapba". :(
Megpróbálok képet feltölteni az elhelyezkedéséről :
A bekaristolt (még nem centi pontos) vonal a falazat vastagsága. Ehhez jön még a +10 centi alap befelé. Hamarosan leások, hogy mégis milyenek ott a viszonyok a valós távolságokat figyelembe véve.
A cuccot belőle természetesen ki kell szedni, de az egész szennyviztárolót falastól mindenestől nagyon drága, és teljesen felesleges, mivel csak egy kis részen lóg bele az alapba.
A rendes megszüntetés 20 cm-ként visszatömöritett teherhordó feltöltést takar, ami borzasztó költséges.
Sarki a ház, így akkor már három oldalra mehet majd a 10cm. Az egyik szomszéd felől pedig akkor annyival rövidebbre bővítem a házat, hogy elférjen a szigetelés. Egy kérdés akkor letisztázva teljesen. Már csak 1197 kérdés maradt nyitva...:)
Köszönöm.
A kockaház tetejéről szeretném leszedni a tetőt, hogy együtt készüljön el az újjal és kérdezném, hogy érdemes-e leszedni a tető alatti 6-7 soros emelvény falat róla. A padlásra nincs szükségem, amiatt nem kell a magasság. Jelenleg 4m a fal külső magassága a talajtól az ereszig, persze a 60cm-es lábazattal. Elsősorban anyagi okokból gondoltam, hiszen az új hozzáépítés akkor lehet alacsonyabb és a kockaháznál is kevesebbet kell szigetelni, vakolni. Másodlagosan, talán jobban nézne ki alacsonyabban, vagyis nekem jobban tetszene...úgy gondolom.
nekünk aranyos szomszédunk van, engedte a 12 centit. :)
az új részt viszont úgy kell megcsinálnunk, hogy a szigetelés nem lóghat át. lesz egy beugrás. :(
Én nem foglalkoznék vele, kapjon két alaptest szélesitést a két szélén, teherhordó vasalást fölötte, és kész.
Ha megkeresed az alját, akkor le kellene addig menni a betonnal. Viszont mellette nem ugorhatsz fel az alapozással, csak méterenként 50 cm-t, azaz lépcsőztetni kellene az alaptestet. Sok felesleges problémát és költséget a nyakadba veszel.
Beszélj majd a femüvel/épitészzel/statikussal, és a normálisabbak azt fogják javasolni amit én is, mert ez egy bevett módszer.
Én statikusoktól hallottam a vályogdagadásról, ezért kell vele óvatosan bánni. És nem a konkrét talajvizről van szó, hanem a talajpára is okozhat gondot.
Sehogy nem kötheted össze a régi ház alapját az újével, független szerkezetnek kell lennie egymástól, 2 cm XPS dilatációval elválasztva. Mindenképpen el fog repedni, csak éppen a repedést ezzel a dilatációval te irányitod. Igy megvannak a megfelelő technológiák arra, hogy láthatatlanná tedd különböző burkolatokkal.
A közterületre 10 cm hőszigetelés belóghat, a más tulajdona felé nem terjeszkedhetsz. Tehát ha a kockaházad oldalhatáron van a szomszéd felé ÉS közterülethatáron elől, akkor előre szigetelhetsz, oldalra (hivatalosan) nem.
na, benyalókáztam. emlékeimben úgy élt, hogy nem lesz az alap alatt. körbeástam és sajna vagy 20 centit belelóg (de szerintem csak a falazata), de nem a teljes 1m-en, mert ferde. gondolom az oldalfalát a pöcének teljesen le kell bontanom. feltárva még nem lesz, csaktaz alap kiásásakor. milyen mélyek szoktak ezek lenni? kertvárosi rész Kispesten.
Pár év alatt teljesen ki szokott ürülni, ami elszivároghatott belőle az már régen nincs ott. Mérettől függően 1-2 zsák oltott mész kifertőtleniti, és nem kell vele foglalkozni.
Nyugodtan megtölthetitek betondarabokkal a gödröt, mivel nem fog számitani teherhordás szempontjából, ezért a viszonylagos tömöritetlensége sem lényeg. Csak ne 5 cm szereleőbeton legyen fölötte...
olyanunk nincs. a kavicsréteg és a betontörmelék közé kell valami átmeneti réteg?
remélem, hogy a "cucc" nem szivárgott ki az emésztőből. olyan 5-10 éve már üzemen kívül lehet. mennyire érdemes mélyen körbeásni, ha egyeltálán van értelme?
szerencsére nem a sávalap alá esik, hanem belülre. van egy kb. 20m2-i beton terasz, amit fel kell törnünk (kb. 10 centi vastag). ezzel érdemes esetleg feltölteni?
lesz konténer, nem az okos elhelyezés miatt kérdem. :)
Nincs értelme a tömöritgetéssel foglalkozni, ugyanis akkor válik teherhordóvá, ha 20 cm-ként tömöritve van a feltöltés.
Azt szoktuk csinálni, hogy félig feltöltjük, utána bele egy zsák mész (fertőtlenités), majd 3/4 feltöltés után megint mész, és a felső 1/4 mehet kavicsből, vagy teherhordóbb talajrétegből.
Viszont ez nem lesz teherbiró, ezért ha esetleg pont felette kellene alapozni, akkor a két szélénél kicsit ki kell szélesiteni az alaptestet, és a betöltött üreget egy koszorúvasalattal áthidalni.
Ha nem esik bele az alapozásba, csak belülre kerül, akkor meg simán fel lehet tölteni (+mész), mert a vasalt szerelőbeton alatt nem kell a réteges tömörités.
sziasztok!
van egy emésztőnk az épülendő nappalink helyén. kb. 1x1 méteres. a csatornázás már megoldott. amikor már nem lesz fagy, megkezdjük a feltárását.
nem tudom, hogy milyen mély, illetve hogy van e alja. mire lehet számítani? :)
illetve érdemes e nem földdel feltölteni vagy inkább mégis földdel a jobb tömöríthetőség miatt?
milyen esetben kell talajcserét véghezvinni?
az biztos hogy bontanunk kell, mert épp hogy van rajta föld.
köszi
Zuhanyzófülke elhelyezés lenne a gondom. A kádat szeretném lecserélni, és a helyére zuhanyfülkét tenni. A nehézséget az okozza, hogy a fürdőszoba ablak, ami a kád felett van, a zuhanykabinon belülre esne a csere után. Az ablak mérete 35x50-es és az alja 150cm-rel van a padló felett.
A kérdésem az, hogy látott-e valaki már olyan megoldást, hogy a zuhanyzófülkén belülre esik az ablak. Egyáltalán kivitelezhető-e egy ilyen elosztás?
Én nem láttam még ilyet de ha lenne akkor azt csak úgy tudnám elképzelni, hogy az ablakot egy vízhatlan "rolóval" kellene ellátni, hogy zuhanyzáskor ne az ablakot verje a víz. (mert az így hamar penészes lenne.)
A fürdőszoba 4 fala közül 2-ön ajtó van, a 3-on az abak, a 4-en pedig a bojler, ezért gondolkodok ilyen unortodox megoldásban.
Természetes. :))) kicsit hülyén mutatna egy széles de alacsony ajtó.
A gondom így részben megoldott ami fejtörést okoz az az hogy az ablak fölött redőnytok van, és sajnos nem látom hogy e fölött van-e áthidaló vagy okosan erre építették még azt a már sor téglát ami a mennyezetig kellett.
azt már nem is remélem hogy vas áthidaló van, mert azt csak-csak kilehetne valami műszerrel mutatni, de ezt csak bontással tudom megnézni.
Általában 25-30% a lakóövezeti beépithetőség. Most nincs időm kikeresni a HÉSZ-ben, lehet ez a telek gazdasági vagy vegyes övezetben van, ahol 60% is lehet.
De amit mi korábban akartunk házat megvenni, az újgazdag apuka lazán beépitette 50% felettire, holott ott ténylegesen 25% lenne a max. Mert ő egyenlőbb...
"évente megvásárolják a nagy felbontású műholdképeket,"
A központban mekkora a beépíthetőség nálunk ?
Olyat hogyan lehet , mint a martinovicson, majdnem a tulipával szemben (szemből nézve jobbra), az a szürke fedésű ház ? https://maps.google.hu/maps?hl=hu&tab=wl
Az önkormányzatok évente megvásárolják a nagy felbontású műholdképeket, amiket egymás fölé rakva szépen látszódnak az engedély nélküli épitkezések/bővitések. Mivel az épitésügyi birság 50%-át az önkormányzat kapja, ezért neki is érdeke vadászni ezekre...
Az épitkezés folyamán pedig az épitésfelügyelet már a legkisebb épitkezésekre is kimegy és méricskél. 5 cm a tűréshatáruk.
Ha túlépited, akkor bontatnak, mivel nem tudod jogszerűvé tenni.
Egyedüli módszer az, hogy bővited a telkedet, magyarul megveszed a szomszédét és összevonatod.
Akkor megkérdezzük a következő 50 évben mit terveznek és akkor marad a nemhivatalos forma, mert velük nem lesz gond, csak ha kihalnak és az örökösök eladják idegennek, akkor lehet gáz...
Ha nulla tér van, akkor sajnos még a szomszéd engedélyével sem rakhatod fel, legalábbis hivatalosan. Ugyanis ha később bármi telekvita lesz, akkor neked zokszó nélkül le kell bontanod a hőszigetelésedet.
Azt szoktam javasolni, hogy le kell verni a hátsó fronton a meglévő vakolatot (ami 3-4 cm vastag), és 5 cm grafitos EPS, vagy XPS-t felrakni ide, jól dokumentált fényképdoksival. Ebbe már nem lehet belekötni.
Oldalhatáron azt érted, hogy a ház hátulja mögött nincs tér a szomszéd telkétől? Mert nincs...Ilyenkor a szomszédtól kell kérni engedélyt, h 12cm EPS-t felnyomatok?
1. Igen, sajnos az. Ha el is lehet bliccelni, hogy csak bejelentés köteles legyen, akkor is kell minden hozzá, mint épengkor.
2. Egyiket sem igényel, viszont a helyi épitési szabályzatba meg kell nézni, hogy mik az előirások, mert van átláthatóságra, lábazati magasságra, stb. Tehát azért nem épithetsz olyat amilyet csak akarsz.
3. Utólagos hőszigeteléshez nem kell, hacsak nem teljesen oldalhatáron van, vagy közterületi határon.
A bontáshoz kell egy bejelentés. Pont most intézek egyik ügyfélnek, egyszerűen horror az új rendszer miatt... (azért, mert semmi sem működik, és senki nem tud semmit)
Az új rész alá mindenképpen kellene rendes alapozás+lábazati fal, utána mehet középre a vályog feltöltésnek, egy jól vasalt szerelőbetonnal lezárva, HA nincs túl magasan a talajviz. Ugyanis ha van esély arra, hogy ez a feltöltés vizet kapjon, akkor az agyag megduzzadhat és felnyomja a kéglit...
A tervet a veled történő utolsó egyeztetést követően 1-2 hét alatt elkészitik (legalábbis nekem 1 hét elég), és elvileg a mostani jogszabályok szerint 15 nap alatt megvan az engedély.
Szóval szerintem 5-6 hét alatt megvan az egész, plusz ugye 15 nap a jogerőre emelkedés.
Még mielőtt komolyabban tudnék foglalkozni a ház belsejével, már mint a "szétverés" még ment :) addig azt a vályog toldalékot is le kell bontanom (ahová felfogom húzni az új részt) ami valójában nem kevés, mert kb 9m x 7m-es. Persze a hozzá való magassággal.
A kockaház 60cm-es lábazaton van, ezért az elképzelésem az az, hogy a vályogot visszatőltöm majd az új rész lábazatába, mert így nem kell kétszer fizetnem érte.
Ehez a bontáshoz gondolom már kell engedély?!
Még nincs tervem sem, nemtudom, hogy azt mennyi idő alatt készíthetik el? Persze a gázt ki kell kötettnem, mert a vályognál jön be a telekre.
Lentebb volt kérdés, hogy a vakolatot honnan vertem le? Egyelőre csak bentről, a külsejéhez még nem nyúltam.
A villanyt sk nem háborgatnám. Viszont úgy gondolom, hogy a szigeteléssel nem lesz gond annak neki merek esni magam is.
Kisebb méretű üzletnél a befelé nyiló ajtó helyet foglal, mögött semmit sem lehet tárolni, igy mindenki törekedik a minél kisebb ajtónyilásra... sajnos az ügyfél a legutolsó az igény kielégitésekor.
Sima üzlet esetén az ajtó szabad közlekedési szélessége 90 centi legyen minimum, magasságra pedig az 190 tiszta magasság az előirás. Azaz egy 100x200-as ajtó már megteszi.
2 éve "építettem" 1 kapu előtti árok fölé új hidat. Most hogy elolvadt a hó, a kemény útszóró só hatására +fagyás 2 helyen is málik pedig elég erősre lett keverve az egész van lejtése is de jön 1 hókotró és az útról feltolja a sózott jeget havat. Létezik valami anyag amivel utólag kezelni lehetne a beton-t hogy ne romoljon tovább? (az aszfalton kívül)
Más ha beépitenek egy teraszt, mert az már lakóépület bővités = engedélyköteles (vagy bejelentés).
Ha egy meglévő épületet felújit úgy, hogy tartószerkezeti változások nem történnek, akkor nem kell semmiféle papir.
Meséltem nemrég, hogy egyik barátunknál egy 4 évvel ezelőtt befejezett épületnél a most megkért használatbavételihez kértek mindenféle papirt, köztük az elektromost is.
Két választása volt az árajánlatok alapján:
1. kijön egy villanyász, és végigmér/kicsenget mindent, röpke 60-70e Ft
2. jön egy faszi, és hoz egy aláirt papirt 25e Ft-ért, hogy minden okés
Egyébként meg a paint rajzos hasonlatod kicsit sántit.
Ha nálad kivésik előre a megbeszélt nyomvonalon a hornyokat, az nálam annyit jelent, hogy az elképzelés alapján megrajzolják a műszaki terveket kompletten. Utána nekem a szöveges részt kell melléraknom.
HA vállalnék ilyet, akkor természetes hogy ezáltal olcsóbb lenne a tervezési munka. Csakhogy nem vállalok ilyet, de ismerek ilyen "aláiró" épitészt.
Ez egy meglévő épület átalakitására/felújitására vonatkozik, azaz nem kell neki lakhatási...
Röhögni fogsz, de 10 ügyfélből 3 paint-szerű rajzokkal jön, ahol se falvastagság, se konkrét méretek... ennél eggyel jobb az exceles rajz, ahol egy kocka mondjuk fél méter. Viszont ebből már látszódik az egyik legfontosabb dolog: hogy milyen helyiségkapcsolatokat szeretnének pl. Ettől függetlenül persze lehet kuka lesz az egész a végére, de el kell magyarázni miért nem jó az elképzelés.
Családi ház szinten hülyeség elektromos kiviteli tervet csinálni, bőven elég egy ilyen (5-6. oldal). Ebből láthatók az épittető elképzelései, és azt ne mond, hogy nem tudod kijelölni a nyomvonalakat krétával a falon. Nekem volt kivitelező cégem, ahol előfordult ilyen eset, hogy a tulaj bevállalta a vésés munkarészt.
Szerintem ez úgy van, hogy ha valaki már tud hornyot vésni, tud kötő- és szerelvénydobozt gipszelni (egyenesen, lehetőleg azonos magasságba), és azt is tudja, hogy hová milyen és mennyi vezetéket kell húzni, akkor ezeket összekötni már gyerekjáték.
Ha pedig maga húzogat kábeleket, ki tudja, hogy sikerül mindenhova annyit, és olyat, amilyet kell. Ilyenkor aztán a villanyszerelő meg állhat neki majdnem elölről.
Én is megcsinálom a kötögetést meg szerelvényezést, de ezt azért külsősnek nem merem ajánlani, mert ha az emberre ráesik egy darab gipszkarton, legfeljebb betörik a feje. De ha megnyalja a fázist, akkor cumi van :)
Ha spórolni akar ÉS van ideje, akkor érdemesebb nekiállni magának megcsinálni a horonyvéséseket, pláne utána a javitást, mert ezek horror árúak.
Hat ez egy erdekes kerdes. Nekem sem szakmam, de van kozom hozza. Kotogetni meg szerelvenyezni elvagyok. De azt a mennyisegu vesest, csohajligatast es gipszelest amit a szakember megcsinalt a celszerszamaival negy nap alatt, azt en honapok alatt sem csinaltam volna meg, akkor sem ha nekem is van falhoronymarom meg holegfuvom meg gipszeloedenyem.
Egyértelmű, hogy prüszkölnek attól, hogy valaki elvégezze helyettük a fizetős részt, és csak a kötögetés maradjon...
Én is magamnak raktam össze az egész villanyrészét a háznak, pedig vannak benne bőven bonyolult dolgok. De ha az elvakolt csőben folytonos rézvezeték meg, megfelelő érmennyiséggel és keresztmetszettel, akkor nem értem mi probléma lehetne abból, hogy valaki sk ezeket megcsinálja.
A kötögetést és szerelvényezést már nem merem senkinek javasolni, mert ott már életekkel játszik az ember.
Szerintem mindenféle hőszigetelési munkát el tudsz végezni saját magad, kis kézügyességgel és utánanézéssel.
A vizszerelésnél a csőfektetést szintén kitalálhatod magad, nem egy ördöngösség.
Villanynál késziteni kell az alaprajz alapján egy dugalj/lámpa/kapcsolótervet, és a villanyszerelővel kijelöltetni a nyomvonalakat = horonyvésést megcsinálod magad. (ha veszel spirálos befűzőt, akkor a vezetékeket is be tudod húzni a csövekbe, és begipszelve rögziteni. A villanyász meg majd összekötögeti)
Az aljzat/szerelő betonozást inkább rábiznám kőművesre, mert ahhoz kell némi gyakorlat, és ha nem sikerül rendesen akkor az aljzatkiegyenlités drága mulatság.
A vakolás határeset, manapság már a vakolósinek használatával nem ördöngösség, de nagyon sok gyakorlatot igényel, és egy amatőr számára rendkivül anyagpazarló tud lenni mire belerázódik. Ennek alternativája a gipszkartonozás mindenhol. Ez könnyen megtanulható és viszonylag egyszerűen csinálható.
Ha kivülről a falak egyenesek és függők, akkor nem is kell visszavakolni (ha innen verted le a vakolatot), mélyalapozást követően mehet rá a külső hőszigetelés.
Viszont ha üzletet akar, akkor jobban jár egyből azt rajzoltatni és engedélyeztetni, mert kétszeri illeték helyett csak egyszeri fog kelleni. Ráadásul jobb ha egyből üzletnek terveződik, mert akkor már a tervezésnél a tűzoltósági követelmények belekerülnek (plusz akadálymentesités, stb).
Sikerült megvásárolnunk egy 1970-es években épült kockaházat, melyet szeretnénk bővíteni 2 szobával és egy garázzsal.
A kockarész össze van építve egy korábbi vályogház részével, mely teljesen bontásra ítélt. A főépületben kiszedtem a válaszfalakat, és felszedtem az aljzat betont teljesen, mert ugye sokhelyt a szigetelés fölé lett betonozva. A vakolatot teljesen levertem, mert ráfér a fissítés.
Mindez egy sarki telken van egy főutcán.
Szívesen fogadnám a jó tanácsokat, tippeket, trükköket és bármit ami előre tud vinni a mielőbbi költözés érdekében.
A kőműves munkához nem értek, viszont általában nem vagyok egy elveszett ember és a munkától sem félek. Sok mindent megcsinálok, csak olcsóbban jöjjek ki a házzal.
A bejelentési kötelezettséghez is kell minden terv ugyanúgy mint az engedélyezési procedúrához, csak éppen a bejelentésnél azonnal meg is kezdheted a kivitelezést.
Viszont ha ebből üzletet akarsz, akkor mindez nem igaz, mert mindenképpen engedélyköteles.
Már többször kérdeztem tőletek dolgokat, a szülői házzal szeretnék valamit kezdeni, mert csak üresen áll, és ez nem túl hasznos. igaz hogy a műhelyt használom de az hogy a ház se befűtve se bejárva nincs naponta az szerintem nem jó.
gondolkodom egy bolt kialakításán. először az útca frontra szerettem volna az ablakból portál ajtót átalakítani...
aztán gondolkodtam hogy talán ez nem lenne túl jó.
van egy előtető az udvar felé. jó magas. a legalacsonyabb pontja is 3m a földtől, vagy még több is.
arra gondoltam hogy megszélesítem 1.5 méterrel. és külső üvegfalat készítek faszerkezetből, és az elég lesz egy kis bolthoz.
Tényleg igaz az amit olvastam hogy az előtetők engedélyezett 25m2 vel szemben ha üvegházra kérem meg az engedélyt akkor 50m2 re kaphatok lehetőséget, + csak bejelentési kötelességem van, nem kell műszaki terveket készíteni.
no és persze kötelező hogy legalább egy oldala üvegezett legyen. (itt 2 oldala lesz üvegezett)
Igen, ez kijön 35-40%-ból, főként ha a mai igényeknek megfelelő energiatakarékos épületről van szó, ahol a nyilászárók és a hőszigetelés sokkal több %-ot kelent, mint régen.
Nem a fával vagy az U szelvénnyel van a gond, nem is a felette lévő OSB-vel, hanem efőlé KELL a lépéshanggátló réteg, és utána a burkolható réteg (ami beton vagy szárazpadló).
A göcs csak itt a szélénél van kitörve és itt csepeg vagy lyukas és átfolyik rajta?
itt a szélén úgy lehetne javítani hogy a göcsöt visszamarni felsőmaróval fecskefark alakú marókéssel, és a készített folt helybe egy fecske fark alakú foltot be kell ragasztani, majd visszagyalulni, csiszolni. és volt nincs hiba.
Majdnem passzív házat írnak, ehhez képest én meglepődtem a 30 centis falakon. Jó, megy rá szigetelés, és ugyan nem írják, de kíváncsi lennék milyen minőségű anyag kerül bele, és mennyiből. A végére pláne kíváncsi leszek, mennyi lesz forintosítva a fűtés pl.
Jó, vannak extra dolgok, amik régen nem voltak, de szerintem már az is hatalmas előrelépés lenne, ha az állam kifejezetten bizonyos felújítási munkákra adna támogatást. Volt valami hasonló, nagyon korlátozott számban.
Mert ez így, magyar módra, hogy elég arra az öt centi hungarocell is, hát mit mondjak, nem sokan jutnak előbbre, csak panaszkodnak, hogy sokat kell fűteni... cigi ott a kezükben, plazmatv a nappaliban. Pénzügyi tudásunk is a béka feneke alatt. Meg ugye átvernek akit tudnak, így már akkor örülhet az ember, ha jó áron megússza a felújítst, építkezést, nagyobb hibák nélkül...
Nem nagyon tudod vékonyitani a lemez vastagságát, mivel a betontálcás födémnél 90-100 cm-ként vannak a födémgerendák, és a lemez fogja az egész terhet eloszlatni.
Plusz ugye utána még egy kopogóhanggátló EPS, utána 4-5 cm aljzatbeton.
Ez súlyban már akkora teher, hogy a födémgerendáid nem fogják lehajlás nélkül birni (=alsó szinten mennyezetrepedés).
Ez viszont a födémgerendán múlik, mert az "E" gerenda nem birja, az "F" határeset, "G", "GM" már okés. De mondjuk 540 feletti fesztávnál egyik sem okés.
Ha most beépitett ez a szint, és nem kell épitési engedélyt kérned rá, akkor ez kivédhető, mivel a régi szabványok szerint sima rábetonozással is megfelel a határértékeknek. Ennek ellenére én keresnék egy statikust, hogy a fesztávok/födémgerenda ismeretében számoljon egyet.
Az általad leirt kialakitás nagyon-nagyon rossz. Abszolút nincs kopogóhanggátlása.
Olyan mint amikor a sima födém felbetonra ráburkolnak tetőtérbeépitésné, és utána meg üvöltzönek felfelé a gyerekeknek, hogy ne rohangáljanak, mert dübörög...
Elismerem, hogy a rendes kialakitás rohadt drága, de az a normális és problémamentes.
A könnyűszerkezetes padló az gyakorlatilag U alakúra összahegesztett zártszelvény. Az U két szára támaszkodik a gerendára, így a beton tálcának csak a saját súlyát kell tartania.
Persze az áthidalható távolságtól függ a vasanyag keresztmetszete, falvastagsága.
Ahol a gerendára támaszkodik ott beállító csavarok vannak, s a szintbe állítás után ezt csemperagasztóval vagy gipsszel még rögzítik is.
Az egész tetejére kerül még egy fedés (jellemzően OSB), amire már a burkolat kerülhet.
Kicsit zavaró lehet hogy nem annyira merev mint a beton. Valamint a magasságból is levesz... Viszont olcsóbb a többi megoldásnál, és alatta mehetnek kábelek, csövek.
A jelenleg ervenyben levo Eurocode alapjan tenyleg nehez megfeleltetni, de nagyobbreszt inkabb a gerendan mulik.
Tavaly osszel ugy tudtuk megoldani a beepiteset egy ilyen fodemnek, hogy betonozas helyett konnyuszerkezetes alpadlo lett.
Azt szeretném kérdezni hogy egy 1975-ben épült 2 szintes családi ház első szintjének a födémje is betontálcás elemekből épült.
Én azt olvastam hogy ez statikailag nem felel meg egy lakótér kialakitásához!Pedig közel 40 éve lakják és pár repedésen kívül,nagyobb probléma nem található.Kérdésem hogy kell-e tartanom ettől a technológiától,vagy nyugodtan újítsam fel az épületet,későbbiekben sem lesz vele problémám?Gondolok itt esetleg nagyobb terhelés vagy hasonló dolgokra.
Kb. 40 éve jelent meg a cement - műanyag bázisú csemperagasztó és kb. 35 éve teljesen kiszorította az un. malteros ( cement mész homok ) csempe felrakást !!
A padlólapok lerakásánál hasonló a tendencia kb. 5 év késéssel.
A misungos technológia a cementlapok és metlachi lerakásánál dívott, de már ez is a múlt !!
Misung : cement + homok un. föld nedves konzisztencia, ebbe tapiskolták bele a lapokat !! Pl. gumi kalapáccsal !!
emlékeim szerint a szüleimnél a mester mischungba fektette a padlólapot.
1 cement, 2 homok arány volt, ha jól emlékszem. Jól összekeverte, terítette (5-10cm?), simította, majd a tetejét meglocsolta cementlével és úgy fektette rá a lapot.
Megveszed a belevaló anyagokat, víz keverő és kész::DD
A horgásztanyámon pótolni kellett a csempét és csak ragasztóhab volt kéznél, azzal ragasztottam fel. A csemperagasztó elbújhat mellette, iszonyúan odaragadt
Lakberendező végzettséget lehet szerezni OKJ-s tanfolyammal, és sokan innentől már belsőépitésznek hirdetik magukat.
Abban igazad van, hogy a hivatalos belsőépitész egyben lakberendező is, csakhogy magyarhonban olyan hivatás és képzés, hogy belsőépitész sajnos nincsen. Ez egy teljesen elhanyagolt területe a szakmának.
Én csináltam itthon egy luxus társasház belsőépitészetét (de emlithetném a Hévizi Gyógytófürdőt vagy az Aréna Plázát), ami a stilusjegyek kialakitásától kezdve a lapburkolat kiosztásig, lámpakiosztás, álmennyezeti tervek, gyártott bútorok gyártmánytervei, stb, stb. EZ a belsőépitészet.
A bútorválogatás és függönykarnis meg függönyszinek válogatása lakberendezés az én (és sokak) értelmezése szerint.
Én szivesen vállalok belsőépitészetet is, de lakberendezést már nem. Nem mintha az előbbit megfizetnék, de az utóbbit meg pláne nem (hazai környezetben, lakossági megrendelőkről beszélünk).
Kicsit pontosítanám a meghatározásod, ha nem bánod.
Én angol meghatározás szerint "Interior designer"-nek hívom a foglalkozási körömet.
Nem véletlen, hiszen az a kettéválás amit te említesz nem jellemző. Aki belső terek formálásával foglalkozik, nem mondhatja, hogy akkor a burkolatokkal, textilekkel én már nem szeretnék, mint ahogy attól sem zárkózhat el, hogy megnyisson esetleg elbontasson falakat, újakat építsen, álmennyezetet, gépészetet tervezzen.
Olyannyira nincs különbség a két meghatározás között, hogy a képzési rendszerben sincs külön belsőépítész és külön lakberendező képzés. Ezek csupán elnevezésbeli külöbónbségek.
Való igaz, hogy lakberendező, de belsőépítész sem bonthat tartószerkezetet statikusi szakvélamény nélkül, de lássuk be, a legtöbb építészmérnök is kér ilyet adott esetben. Nem véletlenül.
Én épitészet mellett belsőépitészettel is foglalkozom, tehát ebben az irányban is ki tudom faggatni az embereket, de hozzáteszem, hogy nem vagyok lakberendező.
Tehát azt kell tudnod, hogy melyik részhez kell segitség. Ha terekkel variáláshoz, és egy kis lakberendezéshez akkor belsőépitész is okés, viszont a lakberendező nem alkalmas belsőépitészetre (mivel sem statikához, sem egyéb kiviteli dolgokhoz nem ért).
Természetesen van költsége ennek, olykor nem is kevés.
Akkor, ha jól értem, az építész lakáskönyv készítéssel való megbízása előtt már tudni kell, hogy pontosan mit akar az ember.
Azt milyen cégnek hívják, aki magában az ötletek összeszedésében/kiválasztott megoldások összhangba hozásában segít (pl. mutat 20 lakásról fotókat és kihozza az emberből, hogy mit is szeretne)?
Úgy látom, a kivitelezés versenyeztetése előtt sok munka van és ezeknek nyilván költsége is van.
Győr-Sopronban 45M-ért láttam egy 500 m2-s klasszicista kastélyt, körülötte fél hektáros parkkal. Csak ne kéne a tízszeresét beletolni a felújításába. És akkor is mit kezdek vele? De négyzetméterre vetítve olcsó! :-)
Igazából azt szeretném, hogy egy sok referenciával rendelkező cég megmutassa jópár hasonló felújítása végeredményét és akkor rámutogathassak, hogy "aha, ez a stílus nagyon tetszik".
Gondolkodtam rajta, tudom nem ezen kéne spórolni, de ha nekem megmondjátok mire kell figyelni, akkor az anyagválasztást nagyon nem lehet elszúrni, a munka meg nos... kell valaki aki tényleg ért hozzá... Oké, jópár éve volt, de megszólalt a kőműves mester, hogy ,,15 centi szigetelés, ááá minek az, 4 cm elég...''
A vicc az, hogy 8-14 millió egy ház, és lényegében majdnem ugyan olyan állapotban vannak.
Én, mint laikus, azt nézném, hogy a tető rendben van-e - az drága, tudom :P egy millától indul a cserépcsere -, repedt-e a fal, milyen vastag, mibű van. Hisz lényegében úgyis leburkolod a szigeteléssel. Igen, a kérdés az, hogy ha én most kb. átlag házra pl. 4,4 milliót számolok a felújításra, tetőtől talpig, akkor mire oda jutok, mennyivel lesz több - kevesebb gondolom csak álmainban :D -. De nekem akkor is tudnom kéne, hogy tudjak előre tervezni. Természetesen ha ki van szemelve pár ház, azokra akár konkrét árajánlatot is tudok kérni.
Itthon pl. a lábazatot is lehetne szigetelni, de jelenleg még azt sem tudom, hogy le kell-e ásni mindenhol, vagy csak ahol a pince beázik ha tényleg nagy esők vannak...
nálunk 700 nm 9 milla körül van, én most vettem nagyobb házat 130 nm 450 telek, ikerfél 21 papír volt, a tulaj 32 ért építette.
a felújítás másfélszer annyiba kerül, mint tervezed, és másfélszer addig is tart.
de multkor irta Kömkel, hogy létezik olyan ember aki vállal műszaki ellenőrzést és helyetted vitatkozik a szakikkal, ha jól emléxem ő is vállal. ha én építkeznék, vagy totál generált csinálnék tuti felfogadnék egy ilyet.
Szerencsére itt ez a fórum, ahol nagyon segitőkész emberek vannak nagy tudással :)
Tavaly ősszel mikor ideköltöztünk, anyósnak leválasztottunk egy külön házrészt, szerencsére gyakorlatilag mindent meg tudtam oldani magam. Csak gázhoz nem nyúlok, a villanyszerelés félig meddig hivatásom, víz, burkolás ajtók beépitése is megvolt. És érdekes módon pl az ajtó amit beraktam, egyenes, simán csukódik, amit pediug 7 éve a "mesterember" rakott be, olyan ferde hogy rossz ránézni.
Szerencsére olyan a munkabeosztásom, hogy van ezekre a dolgokra időm, bár a ház bővítéséhez sajnos már kevés leszek egyedül.
Ismét szeretném a véleményeteket kérni a következő témában:
70-es években 25-ös soklyuku téglából épült házat szeretnénk szigetelni. Az engedélyezett tervben 8 cm grafit reflex szerepel. Kérdésem az lenne, hogy a koszorú hőhídját mivel lehetne megoldani? Megoldás lenne-e az, hogy eltérünk a tervtől (nem tudom, hogy szabad-e?) és 10 cm grafitot tennénk csak a koszorúra, a falra pedig 10 cm sima EPS-t. Tehetjük-e ezt 8-8 cm-rel, hogy ne legyen nagyobb a ház külső mérete, szintén eltérve a tervtől?. Szerintetek van-e más megoldása ennek a kérdésnek, vagy ne foglalkozzunk a koszorúval?
Nem kitanulni akarom, nekem bőven elég, ha rátalálok azokra a megoldásokra, amik tényleg a legjobbak. Hogy hogyan, az látod jó kérdés, de talán egy fórumon az átverőket, csalókat már elkergettétek :D
Most komolyan, mindenbe ássam bele magam? A vége úgyis az lesz, hogy az ár szab gátat a minőségnek. Egyelőre még csak azt szeretném megtudni, hol is kezdődnek az árak :D Persze, ha lenne 20 millióm, én sem törődnék vele, de nekünk még az is kérdés, mennyit kell félretenni. Aztán a másik buktató, hogy oks, van pénz, de amíg visszafizeted a banknak, nem tudsz a következő lépésen gondolkodni. Ház, berendezés, felújítás. Na pont ezért vagyok itt.
Na igen, ha nem néz utána az ember, átverik. Ezért akarok utána nézni. És akkor azt még nem említettem, hogy pl. fűtőrendszer cseréje, villamos vezetékek újrahúzása...
Maga a napelem/napkollektor is eléggé képlékeny téma, igazán okosat ott sem tudnak mondani.
Kazánok közé meg még nem is mentem, egyelőre csak a kétszeres árat látom a kondenzátorosban :D hatásfok ugye eleve lehet hülyeség is...
Ember legyen a talpán, aki Magyarországon átverések nélkül megússza, és jó ár/érték arányú felújítást visz véghez...
Ablakcserét szerintem szüleimnél elrontották, mert jön a hideg... A kőműves ,,mesterről'' annyit, hogy a belső könyöklő az ablak felé lejt... ytongból függőlegest és vízszintest sem tudnak összehozni, egy sarok sikerült derékszögre, büszkék is voltak...
Az biztos, hogy ilyen emlékek mellett én minden egyes munkaórában a nyakukon lógnék...
Hasonló helyzetben vagyok, csak mi már itt is lakunk :) Anno 6-7 éve fel lett újítva a ház, de akkor még a párom egyedül volt itt, és mint nőt, sajna jó pár helyen átverték. Körbe van dryvitolva a ház, de csak 4cm. Lehetett volna vastagabb... A lábazatszigetelést nagyvonalúan kifelejtették, így ez idén nyáron rám vár. Külön jó, hogy van egy terasz is, itt egyelőre fogalmam sincs hogy a teraszt verjem szét, vagy az egész teraszt burkoljam be XPS-el. Másik aminek nagyon örülök, az egész ház újra lett anno burkolva, de mégse csinálták meg a padlóban a szigetelést, a beton alatt föld van és kész. Ergo ezt is lehet majd elöbb utóbb szétverni, mert valószÍnüleg nem úszom meg, bár kiváncsi leszek, a lábazatszigetelés után mennyivel lesz melegebb a padló. Mert most elég hideg. Felmentem a tetőre is, háét ezt sem kellett volna, hiába van szigetelve a mennyezet, nincs elvíve a szigetelés egészen a külső falig, szabadon van 20-30cm, én meg csodálkozhatok, miért kezdett el penészedni a mennyezet a sarkoknál.
Mondjuk két éven belül bővitenénk, de ezt a komplett padló feltörést hanyagoltam volna, ezen vacilálok folyamatosan, mennyire érdemes, főleg hogy a bővitményben lenne a hálórész (még nem döntöttünk, hogy a ház mellé, vagy a tetőtér felé induljunk), így ott már rendben lenne a padlószigetelés, itt a nappaliban és konyhában pedig talán el lehetne lenni így egy ideig.
Ablakok + fal 50-60% enerigiaveszteség. Én ebből indultam ki, ez a kettő megvan 800 + 715 ezer jó magyar forintból. Igen, ez hőveszteség, nem hőérzet :D De mindenki azt tanácsolja, hogy első ablak + fal, utána padlás, most tehát csak akkor menjünk bele a különbségekbe, ha szerinted, mint hozzáértő, jelentős különbség lehet.
Tető 25-30%, és ezt én magam is megcsinálom, így csak anyagköltség, olcsó, 140 ezer forint.
Na már most én ezekhez képest írtam, hogy az a kb. 1 milla bontással, vagy 700 ezer bontás nélkül, de ajtó-ablak gondokkal, ez nekem nem ér meg 10-20%-ot. Vagy hát végül is megérheti, de akkor a falra nem kerül semmi, mert kettő együtt már tényleg sok :D Nem azt mondtam, hogy x év múlva nem akarom megcsinálni, csak így első nekifutásra sok :D
Nagyon jól tudom, hogy melegebb van szigeteléssel a padló alatt, van aki azt hitte rá, hogy padlófűtés van.
Munkahelyen gondolkodtam, hogy mi lenne, ha csak 5-10 centit tennék be, ezzel csak az a gond, hogy gondolom az anyagköltség minimális, bontani, anyagot venni meg mindenhogyan kell, ha 5 centi, ha 15...
astraturbod, ez így nem játszik. Túl jó a környék, iszonyatosan elszálltak az árak, mint írtam... Mint írtam, 40 éves, kétszobás házat akartak 16 milláért eladni... az egy dolog, hogy végül csak 10-ért adták el (talán 4 év után), de még az is sok szerintem. Eggyel rosszabb környéken 7-8 millió a felújítandó ház...
16 millióért én már új házat építek, +2 milla ha drágább a telek... De a telekárak is nagyon magasak, 6-7 milla 700 m2 . Tehát csak a használt ház játszik. Egyelőre. Ha még tovább zuhan az ingatlanpiac, akkor mi csak nyerünk...
10 milla hitel meg nagyon sok.
Összesítve: elég sokszor szerepel az a párosítás, hogy nagyon sok :D
A triviális megoldás csak most esett le, két lakáshitel. 40 ezer hitel havonta 6 évig nem olyan húzós, így már önerővel is összejön egy házra való, és minimális hitel kell. Most okoskodom kifele a fejemből, mennyivel lenne jobb :D
szerintem meg ha már hitel meg flújítás, és ha nem is tudod magadnak megycsinálni jobban jársz ha veszel egy pár éve épült házat, a lakástakarékot abba is be lehet tolni, és nem kapsz idegösszeroppanást a felújítással járó idegességtől.
sőt szerintem lehet árban is jobban jösz ki, egy normál háznál pl 100 nm szerintem egy 10 millát rá lehet szórni, tekintve hogy a haverom 4 et költött a panelra, nálunk 14 körül van a felójítandó ház 20 ért meg veszek 3-5 éve épültet.
Az igen, köszönöm. Tehát nem éri meg, ennyiből már jóval többet ki lehet hozni.
Akkor máris egyszerűbb a leányzó fekvése, köszönöm. Majd meg jövök pár év múlva kérdezgetni.
- bontás kb 9000 Ft/m3, azaz 10 cm bontással számolva ez 900 Ft/m2
- aljzatmélyités kb 600 Ft/m2
- kavicságyazat: 7000 Ft/m3, azaz 700 Ft/10 cm/m2
- szerelőbeton 5 cm: 2000 Ft/m2
- bitumenes lemez szig: 2000 Ft/m2
- lépésálló hőszigetelés 10 cm: 3000 Ft/m2
- aljzatbeton 5 cm: 2000 Ft/5 cm/m2
Tehát bontás: 1500 Ft/m2
Új rétegek: 9700 Ft/m2
összesen: 11200 Ft/m2 (anyag+munkadij áfásan)
Ha a meglévőre kerül az új aljzat akkor: 7000 Ft/m2 (anyag+munkadij áfásan)
Ebben az esetben értelemszerűen a belmagasság csökken 15 cm-t, valamint figyelembe kell venni azt is, hogy a belső és külső nyilászárók magassága is csökken. Tehát ez áthidalók átépitésével is járhat, ami sokkal több macera és költség, mintha fel lenne bontva az aljzat.
(2 évvel ezelőtt egyébként ez kijött 10e Ft/m2-ből, ezt egy pár hónapos árajánlatból halásztam össze)
Utálni fogtok érte, de - még csak - elméleti tervek vannak, ezért a kérdések is elméletiek, nulla valós adattal :D
Eltévedtem KömKel weblapjára, példa szigetelést példa házzal megnéztem, mivel fogalmam sincs mi merre hány méter.
A lényeg, hogy ha esetleg oda jutunk, akkor fel kéne újítani egy családi házat, viszont ehhez most pár évre előre kellene terveznem, legalábbis nem ártana...
A példán majdnem körbe van szigetelve a ház, hát nekem pont az alja kéne :D ,,nem számolunk vele, mert jelentős átalakítás''. Ezt aláírom. A többi számítás is nagyon jól jött, köszönöm, hatalmas átlagra most pont elég. De mégis, ha ezt a házat alulról is szigetelni szeretném, nagyjából mennyibe fájna? Tudom, egymillió adat kell hozzá, de én még azt sem tudom megtippelni, hogy hány százezer...
Hogy mentsem magam, leírom a tervet. Lakástakarék, kevesebb mint négy év múlva felújításra lesz ~2 milla. Igen ám, de még ház sincs, amit fel lehetne újítani... hitel kell, nincs mese, ha az ember nem akar 35 éves koráig szüleivel élni, kis házban szűkösen... Tehát a terv, hogy hitellel együtt lesz egy nagyon minimális összeg (~10 milla), tehát nagyon keményen meg kell alkudni, ha nem Isten háta mögött 30 km-rel szeretne élni az ember...
Tegyük fel 3 év múlva lesz egy erősen felújításra szoruló ház. Közművezetékek cseréje, teljes fűtésrendszer cseréje, szigetelés, tető, sok lehetőség van lenullázni a számlánkat...
Tudom, nem logikus, de először a belsőt kellene rendbe tenni, erre lenne fontos tudnom, mennyi a padló szigetelésének költsége. Igen, tudom hogy ablakcserével jobban járnék... De mégis, ha az ember beköltözik, akkor macerásabb utána felforgatni a belső teret... Aztán ki tudja hányszor változik addig a terv, lehet kívülről kezdjük...
Szóval elméleti tervek vannak csak, mégis, ha konkrét példát tudna olvasni az ember, akkor abból sokat tanulni. Holnap elkezdem olvasni ezt a témát, de hát ahogy nézem, több mint 12 éves, sok minden változhatott... és még változni is fog négy év alatt...
Átveszik, hiszen a fűtési rendszerrel ők nem foglalkoznak.
A schiedelnél van, a leiert meg kell kérdezni:
Elküldöd nekik a tervrajzot és a fűtési rendszered leirását, és ők hivatalosan (és ingyen) leméretezik neked a kéményt. Probáld meg, hivj fel egy leieres területi képviselőt.
Nem találok fényképet az én 7x7-es nappalim aljzatbetonjáról... voltak szép számmal repedések, és nem csak hajszál.
Egyszerűen a kötéskor "összeaszott" a beton, és elrepedt pár helyen.
Mi decemberben betonoztunk, és augusztusban burkoltam le, mindenféle frincfranc nélkül, mélyalapozóval és flexi ragasztóval. Problémamentes 3 éve, mondjuk hozzá kell tennem hogy 10.8 mm vastagok a járólapok, és 12x60 cm-esek, tehát nem nagyfelületű lapok.
Akkor megpróbálok keresni egy gépésztervezőt, jelenleg egyet sem ismerek.
Gonolom a fűtésszerelő felelős műszaki kivitelezőjének is értenie kell hozzá?
De ha betartom a tervben lévő kéményméretet akkor gondolom átveszik függetlenül attól, hogy a beépítet kazánhoz alul van méretezve? Max. később Én fogok szívni a fűtéssel.
Nem sok, csak tehetetlen, fűtési szempontból, ezért lesznek radiátorok is, nekem a padlófűtés csak a komfort miatt kell, max 75%-át adja a hőigénynek, a többire ott lesznek a radiátorok, amikkel gyorsabban lehet szabályozni.
Én 4-es hálót egy C12 körüli esztrich betonnal, (tudom, hogy sok helyen kifogástalanul kivitelezték és nincs vele gond) valahogy soványnak éreztem volna. Nehezebb bútorok, a padlófűtés csövei, páncélszekrény, zongora.....akármi....
Szerinted a FN beton mikor fogy úgy egybekötni a vassal mint a KK. Az igaz, hogy megfelelő tömörítéssel a fn beton erősebb lesz mint a kk, de az adott esetben nem
A kéményt a fűtőberendezéshez KELL igazitani. Ezért fontos, hogy legalább konzultáció szintjén az engtervet lássa egy gépésztervező is, illetve el legyen döntve a fűtés mikéntje.
A kéményseprőknél leegyeztetett kéményt bármikor módosithatod, pár ezer forint, és két példány terv kell hozzá (ez területenként változik mit kérnek). Ha ezt nem csinálod meg, akkor nem fogják átvenni a kéményedet.
Az épitési engedélyt meg egyebeket nem kell módositani, elég a kéményseprőnél levőt.
A leier honlapján levő kéményméretező egyébként csak egy ajánlás, azt hiszem valahol ott is van leirva, hogy mindenképpen számolja át gépész.
Én raktam bele 8-as vashálót, nem használtam rendszerlemezt, és 10cm vastag betont csináltam. Ha fűtéskor megreped, az sem zavar, ezt a vasat nem fogja tudna eltépni.
A tervben meg van adva egy kéményméret (magasság, átmérő).
A Fűtésszerelő felírt egy vegyestüzelésű kazántípust (teljesítmény: 32KW). A Leier oldalán, ehhez a teljesítményű kazánhoz, és a tervben előírt kéménymagassághoz nagyobb átmérőjű kéményt ajánlanak, mint a tervben van.
Mi ilyenkor a teendő?
Építsem meg a tervben előírt kéményt, vagy vegyem meg a Leier által javasoltat?
A kérdés, hogy ha nagyobbat veszek mint a tervben, átveszi-e a kéményseprő?
Vagy lehet, hogy a fűtésszerelő írt elő túl nagy teljesítményű kazánt?
Amíg nem ment a padlófűtés nem volt ilyen. A repedés olyan 0,2mm széles lehet, egyébként viszonylag kevés cementet használtak, de egy másik társaság is hasonlóan dolgozott.
Austrotherm mindenhol. Egyforma magas. Most beszéletm egy burkolóval, elmondása szerint elég gyakori jelenség, ha padlófűtés van. Ennél több repedés szokott lenni. Telibe kell glettelni és üvegszöveteret is rak bele.
Az alatta lévő lépésálló szigetelés azonos anyagból van? Nem kevertetek több gyártó termékét? Nem terheltétek meg valahol jobban, ami alatt nagyobbat zsugorodott a szigetelés? Ha végigcsúsztatsz rajta valami lapot mindkét oldalról a repedés két oldala egyforma magas, nem akad bele a perembe?
Ha minden rendben és mégis reped, akármilyen profik voltak, valamit csak elrontottak...
15cm szigetelés van alatta ami lépésálló. Padlófűtés csövek vannak benne. Nem ér a falhoz. Szép a felület. Olyan csapat csinálta aki csak ezzel foglalkozik. Esztrich géppel csinálták. A dilatációs csíkok is rendben vannak. Nem ott reped ahol a fal alatt megy át a cső.
Már korábban írtam, hogy az estrich betonunk reped. Akkor kb 40cm repedés volt az étkezőben ami most tovább nőtt. A nappali, étkező betonjában jelenleg 2m hosszú repedés van. 1 szál, a konyhában is találtam ilyet. Nem túl vastag a repedés, hajszálnyi. Estrich géppel csinálták a betont. Dilatációs csíkos is vannak. Az a fura, hogy nem is a hosszú oldal repedt, hanem a rövid és általában középen. Beszéltem egy fiatal statikussal, de szerinte e miatt nem kellene aggódni, mert a beton húzásra elég érzékeny. A másik, hogy estrichbe nagyon nincs otthon, mert más szakterület.
Szerinte nem gond a repedés és minden ilyen szerkezetben keletkezik, csak előbb leburkolják a felületet.
Kell valamit kezdeni az ilyen felülettel? Félek, hogy a később felette levő burkolat fog repedni.
köszi. ebben nem tudok okos lenni, ha akarnék sem.
konténerrel próbáltak már átverni (ami ugye ránézésre kiderül), pedig nem egyszer rendeltünk nála. na mindegy...
a metszeti rajzon van hőszigetelés az erkély alján, meg az oldalán is.
a földszinten a terasznál pedig hőszigetelés a ház és a terasz között.
megcsináltatunk minden vasalós tervet, ezen nem spórolunk (ha lehet egyáltalán).
Akkor se bizd rá a kőművesre, mert a kilógó erkélylemezt ellenvasalni is kell pl. Ráadásul elég erős hűtőborda tud lenni, ha nincs megfelelően hőszigetelve.
Szóval az épitész és statikai kiviteli tervek nagyon összefüggnek, egymás nélkül óriási káosz az egész.
Csináltass rá egy teljes felújitási tervet, ahhoz költségvetési kiirást, igy tudsz több helyről árajánlatot kérni.
Én tavaly amiket csináltam volt 50e Ft-os, és volt 92e Ft-os m2 ár is. Értelemszerűen a vizesblokk, fűtési rendszer nagyobb költsége a kisebb lakásnál jobban megemeli a visszaosztott m2 árat.
tudnátok ajánlani megbízható mixerest jó ár/érték aránnyal?
olvastam már állítólag kevesebb anyagot hozókról, meg beduguló csövűekről.
Sitt konténeres is érdekel.
Kispest lenne a célállomás.
Hany millio Ft-ba ferne bele kenyelmesen/biztosan egy 50nm-es lakas teljeskoru felujitasa szo szerint a nullarol? Minden vezetek, cso cserejetol kezdve a burkolason/festesen/vadi uj parkettan/uj nyilaszarokon keresztul egeszen a cirko/radiator/kemenybeleles (1. elemeti a lakas es 4 szint van)/klima/konyhabutorig?
1, Az ajzatbetonba ami a szigetelés tetejére kerül milyen vastagságú acélhálót kell tenni? Nincs padlófűtés.
2, Az ajzatbetont, és a fűtés szerelést vagy a belső vakolást érdemesebb előbb elkészíteni?
3, Az ablakokat, ajtókat vakolás előtt vagy után szokták betenni?
4, Amennyiben külső szelepes radiátorok lesznek, ehhez azt a kb. 70 cm hoszú csövet ami a szerelőbetontól a bejövő ágig feljön a falban vagy a falon kívül szokták elvezetni?
ez csak egy nappali, az emeleten erkéllyel és kb. 1m-es térdfal a felső szinten, arra koszorú. amúgy semmi spéci megoldás. 30-as tégla, belül 6x6m-es tér.
az alapozásunknál meg lett adva, hogy milyen vas kell bele és hogy a sávalap felső 1/3-ba.
a födém, illetve a koszorú vasalásáról külön kapunk + pénzért tervet, leírást?
csak az van leírva, hogy milyen födém lesz (zsaluzópaneles) és hogy egyedi vasalás (VB lemezfödém). 6x6-os lesz a belső méret és az van írva, hogy megtámasztás nem szükséges. olvasgattam, hogy kb. 8 mm lenne így később a belógás, de olvastam olyat is, hogy bizony túl kell emelni a készítés során. mi az igazság?
A belinkelt anyagot nem ismerem. De a beton felületi festése egyszerű akkor amikor az még friss. A kellően elsímított betonra lehet rádolgozni cement + festékpor keveréket ( általában piros, sőtétbarna, zöld fekete mészálló porfestéket ) Alaposan elkevered a cementet és a festéket és olyan glettszerű anyaggá és glettvas segítségével eldolgozod.
Az idő pont megválasztás a nehéz - 8 és 24 órán belül kell a simítást elkészíteni.
Lehet még magát a betont anyágában is szinezni, de az drága mulatság.
Volt még egy régi technológia amikor a betonfelületet cementtel szórták be és glettvassal simították a friss félig kötött betont, majd néha rücsköshengerrel rámentek. Egyszerű belső/külsőjáró felületeket alakítottak ki így.
Alapbetonba kit érdekel, hogy könnyű legyen eldolgozni. Bele a vibrátor, és teszi a dolgát.
Erre mondtam, hogy szívesen látlak egy Favorit 250-es közelében, de csak nézőként, mert az órabéred magasabb a segítőm napi bérénél, pedig tőle megtanulhatnád a betonkeverést és utána nem írnál zagyvaságokat, mit a legelső, támával kacsolatosan tetted. A segítőmnél nem kellene alkalmaznod az általad említett kicsi-nagy leb@szások közötti külömbségeket mert 07-től 17 h-ig egyforma betont tud keverni.
Csak halkan súgom meg: ha a 250 -es favoritot Te 4 talicskával kiüríted és eltolod bekerülhetsz a legek táborába
KK-t kérjetek, mert a C20-anál (és felette) olyan kurva nagy a cementtartalma a betonnak, hogy nagyon nehéz elhúzni. (ami a szerelőbetonnál érdekes inkább)
""" Lehet persze, kellő keverés nélkül, rögtön kiönteni és megállás (pihenő, ebéd) nélkül hajtani""
A kellő keverési időt miből állapitod meg? Ez az idő nagyban függ a bedolgozott kavics szemszerkezetétől. Megfelelő kavics és cement adagolás esetén ahogy megtelik a gép, pár fordulat, és lehet kiönteni
Az írásodból kiderül, hogy nem sok betonozáson voltál jelen. Ha gondolod, alkalomadtán szívesen látlak egy betonozás alkalmával, vagy mint néző, vagy mint segítő 8 ezerért naponta. Ekkora mennyiségnél ha azt mondom az embereimnek, (6 fő) hogy ha kész, fizetve a nap és megyünk haza, délre megvan, és egészen másként kell egy 250 literes gépet adagolni
Kezdésnek mindenképp kell némi sóder, különben hajlamos letapadni a cement.
Legalábbis ez a tapasztalatom. (Bár ha normálisan -értsd eléggé- meg van döntve a puttony keverés közben, akkor leválik csak kicsit tovább kell keverni.)
na, elindultak a tervek a szerv felé. :)
a tartószerkezeti műszaki leírásban az anyagminőségre olyan van írva szerkezeti betonhoz, hogy:
C 20/25-X0-16-F3
árlistákban nem találom. :) mi ennek a "sima" neve?
értem. a legtutibb nyílván egyben. akkor tolmácsolom a tanácsot. nekem is ez a szimpibb/logikusabb/ésszerübb.
köszi a tanácsot.
akkor célszerű lesz neki egy ilyen nagy betonkeverőt beszereznie egy pár napra.
