A leírásban szereplő; a falakban kárt okozni nem tudó; közepes űrméretű ágyúkkal való rövid lövetés okozhatott olyan sérüléseket, amiket a képeken bemutattál. Pláne, hogy utána már nem volt gazdája, aki helyreállította volna.
Az ostromleírásban szereplő, a falakban kárt okozni nem tudó, közepes űrméretű ágyúkkal való rövid lövetés viszont okozhatott a képnek megfelelő sérüléseket. Pláne, hogy utána már nem volt igazi gazdája a várnak, aki helyreállította volna.
Vitány és Szigliget rendben is volna, de a többi vár melyik? Persze tudom, hogy a bélyeg névértékének firtatása már "brutálisan szadista" dolog, de hát úgy lenne teljes a kép. Egyezzünk meg abban, ha szilveszter napjáig nem érkezik mindre teljesen helyes, hibátlan megfejtés, akkor ami talány marad, azokat közzé teszem.
Bocsáss meg, de a gyulai várral kapcsolatban annyi a kérdésed, hogy csak győzzem őket kigondolni és megválaszolni. De még a gép mellett leszek sokáig...
Jól soroltad fel, hogy még az 1566-oson kívül mely alkalommal ostromolták a gyulai várat. Csak egyet kifelejtettél, az 1705-ös Károlyi Sándor kuruc generálisét. Akkor a felkelők az ágyúzásig jutottak el, már gyalogsági rohamokra nem került sor, mert elvonultak alóla.
1-2 kattintással megtaláltam a neten megoldás-Vitányt nem tudtam Szigliget meg olyan romos, hogy az volt nehezebb. A névértékeket meg szerintem kapásból nem tudja az ember-úgyhogy szerintem Te tedd közzé a megfejtéseket!
Ezek pedig a még megoldatlan váras bélyegek. A kérdésem továbbra is a következő: milyen vár szerepel rajta és mennyibe került a bélyeg?
A megoldáshoz bármilyen segítséget igénybe lehet venni: a Googlit, bélyegkatalógust vagy akár a nagymama szekrényében őrizgetett, megfakult képeslapok hátulját.
-Az 1. és 2. kép mit ábrázolnak? Építési fázisokat?
-Feltűnt valami: a pontosnak tűnő 1722-es alaprajzon és Mirandola alaprajzán is úgy tűnik, mintha a külső téglafalon a rondellán kívül 2 ill. 3 (fa-föld??) bástya szerepel, és nyoma sincs tornyoknak. (Illetve Mirandoláén 1 saroktorony szerepel.) Lehet, hogy részben meghagyva a téglafalat, azt felhasználva körben kiépítettek egy, szintén föld (vagy nevezhetjük vályognak) falat?
Természetesen nem egyszerre adták ki ezeket a váras bélyegeket, hiszen az áruk sem egyforma volt, kezdve az alig néhány fillérestől a "nagy pénzbe" kerülőkbe {legalább is akkoriban például 8 forint = 8 gombóc fagyi volt nekem, tehát nagy pénz}.
Nézzük sorba az eddigi helyes megfejtéseket, megköszönve, hogy válaszoltál rá.
Közben rájöttem, hogy a barátom sem júl mondta {tudta}. Ugyanis szerinte a bélyeg sorozatból csak Somló vára hiányzik. De nem, hiszen Nagyvázsony sincs meg neki. Ha legközelebb találkozunk, majd szólok neki erről a tévedéséről.
Még egy utolsó mondat a korábbi eszmecseréhez: Sok helyen, még a gyulai vár honlapján (és a köztudatban) is szerepel ez a mondat: "Gyula az egyetlen épen maradt gótikus téglavárunk." Ha épen maradt, akkor az a kép marad meg az emberben, hogy ez az eredeti állapota, ami összekapcsolódik az ostromról szóló infókkal, Kerecsényi lovasszobrával. Igen is kell a rekonstrukció, bár először egy kicsit furcsa a Gyulai vár és Szigeterőd projekt-név-de végül is helytálló, és némileg asszociál Szigetvárra is. Kercsényire is ráfér egy nemzettudati rehabilitáció-olyan tartották árulónak, hogy a mostanság megjelenő már korrekt cikkek, tanulmányok még ezt nem tudták kompenzálni.
-A képedre: tudtommal voltak harcok 1695-ben a vár környékén, de azt a törökök feladták. Belövések keletkezhettek 1944-ben is, a Vörös Hadsereg ezen a környéken tört be az országba, kisebb harc Gyula környékén is folyt-a szovjetek nem itt törtek át-, de magáért a várért vívott harcról nem olvastam, így akár 1566-ból is származhatnak.
Maguk a lyukak is furcsák nekem-egy középkori, vagy modern puska lövedékéhez képest nagyok -bár a pártázat alatti kisebb sérülések már származhattak ilyen fegyverektől. Ágyúgolyó ütötte sebnek meg kicsinek tűnnek.
-Ennek kapcsán egy kérdés: mennyire állította helyre esztétikailag a török az elfoglalt várakat? Pláne ilyen központokban, ami Gyula volt a hódoltságban. Elnézték a falban maradt golyókat? Inkább valószínűleg újjáépítették, újravakolták a falakat.
A Műemlékvédelem című szaklap 1960-as évkönyvéből másoltam ki az alábbi nyúlfarknyi híradást:
Itt pedig a második toronyképet nagyítottam fel 3 részletre, alulról kezdve. De azt nem tudom bizonyosra megírni, hogy a tornyon látható sérülések mikor keletkeztek? Még az 1566-os ostrom során vagy később?
Ez az! Ez sok kérdésre választ ad! Régóta guglizok gyulai újdonságért, de Neked sikerült rátalálnod a mai cikkre! Nem semmi a 12 méter szélességű "gát", és ez a széles vizes védővonal! (Tanulságos: Lám-lám milyen jelentős vár-részek is el tudják kerülni a figyelmet-és ez szerintem sok várnál ugyanígy lehet.) És reményt keltő a első és utolsó mondat: "A vár környékének régészeti feltárásai a gyulai vár teljes védelmi rendszerének rekonstrukcióját készítik elő."
-De még így is közel voltak azok az ostromágyúk...És azt sem értem, hogy ha a várat (és a Szigetvárt is) körülvevő mocsarat is sikerült annyira kiszárítani, hogy még a kútban is kiapadt a víz, akkor ez a rész hogy maradt meg akadályt képező vizesároknak? -Más: Milyen magas a rondella? A mostani felső lőrés-sor is alacsonynak tűnik arra, hogy a cikkben is említett 5-6 méter magas palánkon átlőjön, pedig az ott jó lőállás az elválasztó várárok védelmére. (Nyilván ezért is tartotta volna meg a hadmérnök.) Viszont érdekes, hogy hozzá közvetlenül sokkal vastagabb falak romja csatlakozik. Lehet, hogy az ostromra megvastagították a most látható vékony körfalat?
Várbarátunknak igaza van a Lévai felsővár nem látogatható !!! de ennek ellenére én is minden alkalommal felmászok oda :) úgyhogy csak óvatosan és szerencsés kalandozást :)
Felmászással, meg a kalandozással nem lesz gond mivel fanatikus vagyok, szóval kis mászás nem tart vissza.
Inkább az érdekelne, hogy van-e vki az udvaron, vagy a múzeumból ha észre veszik mászom a falat rám szólak-e.
Vagy remélem a zsarukat nem hívják rám, hogy rongálom a műemléket a mászással?
Illetve tudnál vmi infot adni a múzeumba mi található?
Mert ha várhoz kapcsolódó makett, páncél, kard, stb. akkor szívesen megtekinteném.
De ha olyan kiállítás van mint Kékkő várában abba játék kiállítás van, alig van Balassiból vmi.
"A huszárvárat a belső vártól egy széles vizesárokválasztotta el, amelynek a vár felőli oldalán, egy párhuzamos palánkfal mögött már a belső vár téglaépülete állt. Az oszmán ostromlók a várvédők hősies, közel két hétig tartó ellenállását megtörve, az 1566. július 23-a körüli időpontban nyomultak be a huszárvár területére. Ezt követően az ágyúikat már a huszárvár mezején felállítva, közvetlen közelről lőtték a belső várat körülvevő palánkot, ám a küzdelem még hosszú hetekig eltartott.
A várostrom történetének egyik megoldatlan rejtélye, hogy a huszárvárnál jóval kisebb kiterjedésű részre visszavonult várnép hogyan tudta még további négy hétig, augusztus végéig tartani az erősséget. Ebben minden bizonnyal kiemelkedő szerepe lehetett annak a vár két részét elválasztó belső védelmi vonalnak, a mesterséges vizesároknak, amelynek ma már semmiféle nyoma nem látható felszínen, a rendezvénytér területén.
Az ásatási szelvény alján, nagyjából 250 cm-es mélységben teljesen megváltoztak a talajviszonyok. Az ásatási földmunkát végző kollégáim arról panaszkodtak, hogy a lapátról csak nagyon nehezen csúszik le az iszapos, mocsárszagú betöltés, és kezd feltörni a talajvíz. Ekkor már sejtettem, hogy jó helyen járunk. Ezt a réteget követve tártuk fel a külső és belső várat elválasztó vizesárkot, amelynek a kiterjedése bizony nagy meglepetést okozott. A mesterséges meder a történeti időszakban legalább 30 méter szélességű és kb. 5 méter mélységűlehetett. Az ostrom idején vízzel feltöltött, ám lefolyástalan árok a későbbi évszázadok alatt lassan eliszaposodott és feltöltődött, ám 1566 nyarán az ostromlók számára még szinte áthatolhatatlan akadályt képezett. Az ároknak a téglavár felőli partján egy kb. 12 méter szélességű és legalább 6-8 méter magas palánkfalhúzódott, amelyet szorosan egymás mellé állított tölgyfa cölöpökből álló cölöpsorokból, és a sorok közé döngölt agyagrétegekből építettek fel. A 2016. évi feltárásunk egyik nagy eredménye, hogy sikerült épségben kiemelni két olyan tölgyfa cölöpöt, amelyeket a talajvíz kiválóan konzervált. A rétegtani megfigyelések alapján a két cölöpöt még az 1566-os ostromot megelőzően állítottak fel, és építették be a belső várat körülvevő palánkfalba."
Beleolvasva a históriájába, megállapíthattam, hogy ennek az erősségnek aztán igazán küzdelmes évszázadokat adott a hadtörténelem. Folyamatosan harcot vívtak érte a moldvai fejedelemség, a lengyel király katonasága és a török szultán fegyveresei. Ez utóbbiak 1621-ben a hotini csatában szenvedtek súlyos vereséget a lengyelektől. Maga Hotin vára egy kisebb méretű, de nagyon látványos belsővárból és a később kialakított, hatalmas területen sok harcost befogadni képes külsővárból állt a szélesen hömpölygő Dnyeszter folyó mentén. Napjainkban már Ukrajna területéhez tartozik Hotin vára. A belsővárat szépen helyreállították a romjaiból.
Mirandola elképzelései nyilván tükrözték a kor hadmérnöki tudományát; mind a szükséges védőművekről; mind arról, hogy csak a rondella volt elég erős az ágyútűz ellen-a vékony védőfalak viszont a védőkre inkább veszélyt, mintsem oltalmat jelentenek. -A nagy védőművek megvalósításának nyilván anyagi akadályai voltak-a terepviszonyok mellett-viszont rombolni semmibe sem kerül. Én laikusként azt tudom elképzelni, hogy olyan alacsonyra bontották őket, hogy a földfalak oltalmazták őket a direkt ágyúzástól-így mindenkinek igaza lenne. Itt már ki lett tárgyalva, hogy az egyébként érdekes leírás állításával szemben csak kellően széles elválasztó árok mellett érthető valamennyire, hogy hogyan tartottak ki olyan sokáig a gyulai vitézek a külső vár elvesztése után. (Úgy emlékszem ezt a régészeti feltárás kapcsán is igazolták.) De akkor sem értem, hogy a simán lőtávolságon belüli ütegekkel hogy nem lőtték szét a törökök a védők egyetlen fedezékét, a magas téglaépületet....
Ejha, te aztán igazán bátor várostromló vagy! Gratulálok! Dacolsz mindenféle tiltással és haragvó jegyszedő nénikével, hogy meghódítsd a lévai vár leginkább középkori hangulatot árasztó részét. Nem is értem, miért nem renoválják, hiszen onnan a legmagasabb pontjáról kiváló rálátás lehetne az egész erősségre. Kösz szépen a fenti fotókat, gondosan elmentettem az archívumomba. :-)
Várbarátunknak igaza van a Lévai felsővár nem látogatható !!! de ennek ellenére én is minden alkalommal felmászok oda :) úgyhogy csak óvatosan és szerencsés kalandozást :)
a vár másik oldalán van egy T...bevásárlóközpont ott letudsz parkolni és onnan gyalog már nincs messze, de ha szerencséd van akkor a vár melett is talalsz parkolót.
A külső téglafal .... az ostromra készülve nem bontották-e le maguk a védők...
Bár a már többször idézet Csorba Csaba-féle könyvben azt írja a szerző, hogy a külsővárból {Huszárvárból} a túlerőben támadó törökök elől a belsővárba menekülő gyulai védők 3-as védőrendszer mögé bújhattak {vagyis palánkfal + külső téglafal + maga a téglavár}, de enek ellentmond a még 1566 előtt felvázolt Mirandola hadmérnök korszerűsítési tervezete. Azon ugyan is a belsővárban már nem vette fel a téglavárat kerítő XV. századi külső téglafalakat, egyedül a kör alaprajzú rondellát. Talán mert akkorra már lebontották azt a téglafalat? Hiszen elkészült a belsővár nagyobb területet oltalmazó, igaz csak "magyar módra" fa-föld szerkezetű palánkfala.
Drága jó szeretve tisztelt tanár bácsi mondogatta annak idején az iskolába. n"Fiaim ha már veszitek a fáradságot és valahonnan kinézitek a megoldást, azt már értékelni tudom! -- vagyis lefordítva modern világunkra: ha valahonnét a NET információ áradatából ki tudjuk nézni a helyes megoldást, akkor az jó!
Tehát várom a bélyeges rejtvényre a válaszodat, bárhonnét is szedted őket.
Elől nevezd meg hányadik vár? A vár neve? Végezetül mennyibe is került?
