"Henóch Seth nemzedékéből származott, a Felvigyázók és az óriások által megrontott emberiségben ő volt az egyetlen, akinek az Ég Urával kapcsolata volt s akit meg lehetett bízni azzal, hogy a tisztátlanságba merültekért könyörögjön. Egyedül Henóch őrizte meg szívében az emberben levő égi szikra tisztaságát s így egyedül ő volt méltó és képes arra, hogy az Úr színe elé lépjen. Henóch apokalypsisének megértését itt kell kezdeni. A próféta könyvét nem azért írta, hogy megborzasszon és rettegést keltsen. Amit írt, az a szellemvilág akarata s ezt közli az emberiséggel. Azoknak, akik meg akarnak tisztulni, az utat mutatja meg; azoknak, akik szenvedélyeikben elvakultak és a vétkekben elsüllyedtek, feltárja az ítéletet."
"Az őskor nagy prófétáiról, apostolairól az emberiség tudta, hogy ők Seth fiai. Ezek a nagy bölcsek és nagy jótevők a kínai Laotse éppen úgy, mint a mexikói Quetzalcoatl, az egyiptomi Hermés Trismegistos, az iráni Zarathustra és a görög Orpheus. Ibn Herun az ősvallásokról írt könyvében azt mondja, hogy a régi időben Seth vallása volt a leginkább elterjedt. Mit jelent ez? Azt, hogy az emberiség vallása a meleg humanum, az istenfélő alázat, a szelid szorgalom, de mindenekfölött a türelmes béke volt." (Hamvas Béla)
"Henóch, mint hagyomány tartja, Seth nemzedékéből származott. Seth Ádámnak és Évának Kain és Ábel után született harmadik fia volt. Kain és Ábel történetét a Bibliából mindenki ismeri. Sokan talán arról is hallottak, hogy Ábel az első emberpártól származó isteni emberiség volt, az égi ember, akinek áldozati füstje felfelé szállt, Kain pedig a sötét, anyagi ember, akin a szenvedélyek uralkodtak, a harag, a bosszú, a méreg s ezért áldozatának füstje is a földi anyag felé szállt, az anyag felé, amelyben élt s amelytől boldogulását várta. Kain megölte Ábelt bosszúból és féltékenységből. Az első emberpártól származó sötét és anyagi emberiség az égi emberiséget elpusztította. Ez Kain és Ábel történetének értelme. Seth, a harmadik gyermek nem volt sem anyagi, sem égi. Seth ember volt. Az igazi, az emberi ember, az anyagi természet feltételei és körülményei között, de szívében származásának nagy misztériumát megőrizte. Seth a munkás, dolgos ember, aki itt küzd és szenved és végzetével birkózik, de istenfélő, alázatos, soha nem sötét, mert nincsenek benne vad szenvedélyek, soha nem égi, mert nincsenek benne égi tüzek, hanem mindig ember. Henóch azt mondja önmagáról: minden tevékenysége az angyalokra és a szentéletű emberekre vonatkozott. Ez Seth legfőbb jellemvonása: lent él, de felfelé néz. Seth fia az igaz ember, az igazság hirdetője (grammateus tés dikaiosynés), akit Kain utódainak szenvedélyes sötétsége nem tud eltántorítani. Seth nemzedéke a "föld sója". Egyetlen tevékenysége az emberiség gondját viselni és az ember megmentésén fáradni. Ez a gond nem tudás, hanem szívbeli érzület: vallás."
Egy kis regényrészletet hozok, ebbe a topikba illőt:)
- Nézd az utat, mely feléd siet - Antal ezt mondta Ádám álmában. Álom és valóság, múlt és jelen minden eggyé vált érzéseiben.
Reggelenként elővette a verses kötetet. Mindennapi táplálékává váltak a költő versei.
"Hogy embertszülő tüzet énekeljek Örökké, újra Jeges, havas Ismeretlen hegyek tetején."
Megnézte az ikont is. Kérte az útmutatást. Nézd az utat, mely feléd siet - eszébe jutottak Antal szavai. Az ősök hite, az otthon ereje, az égi segítség, az emberiség, mely József Attila verseiben köszöntött rá, az egész mindenség összefogott, hogy megtalálja az elveszett helyet, ahol egykor a szent fa állt.
Lapozgatta Mókusfalusi doktor könyveit. Megtalálta Kincső néne füves könyvét. Egyenként megnézegette a gyógynövényeket. Mérhetetlen gazdagságot érzett a szívében. Az élet bőkezű. Minden jóval megáldott. Csak ki kell nyújtanom érte a kezemet.
Nagyot nyújtózott, és elindult a hegyre, hogy idősebbik fiát, Károlyt megnézze, mire jut a nyájjal.
Aztán mást gondolt. Elindult Sötétvölgy felé.
Nehezen járt már. Nyolcvan télnél is több múlt már el a feje felett. Megélte már, amit csak lehetett. Egyetlen adóssága maradt.
Megtalálni a szent helyet, ahol egykor az Emlékek fája állt. Nem engedhette, hogy a homályos köd végképp elnyelje Sötétvölgyet. Ahol Isten egyszer is segített, ott máskor is megteszi. Ahol az angyalok lába nyoma egyszer is a földet érte, ott másféle fű terem. Jó fajta fű, jó életet, jó álmokat adó fű. Rejtőzködő gyógynövényekkel megáldott legelők. A gyógynövényekre még nem is gondolt. Utat mutathatnak. Nézd az utat, mely feléd siet. Mindenütt macskagyökerek ringatóztak a szélben. Azaz nem is mindenütt. Most vette csak észre, szalagra fűzve, kacskaringózva, utat mutatva. Szinte gazellaként szökellt. Térdébe fájdalom nyilallt, ott, ahol egykor meglőtték, de nem törődött vele. Még egyszer utoljára megfiatalodott. Vére felpezsdült. Öröm borította kislábujjáig. Végigborzongott rajta az élet minden öröme. A macskagyökerek útján Sötétvölgy kapujáig ért. Megtalálta az ösvényt. Megtalálta a patakot, és nem is olyan messze tőle a mohát, a szent mohát. Még mindig ott volt.
Estére belázasodott, később félrebeszélt. De még el tudta mondani fiainak az utolsó kívánságát.
A falu alsó határában macskagyökerek mutatják meg az utat Sötétvölgyig. Mindenfelé gyógynövény terem. Ott a jó víz, életet adó. Ott élt Antal, aki segít. Ott temessetek el! Ott imádkozzatok!
