"A romák közti magas mentális betegségek oka, hogy a roma kultúrában megengedett a testvérek, unokatestvérek közti házasság, vagy a szimpla szexuális kapcsolat." "a romák egy olyan etnikai csoport, mely sötét bőréről és hajszínéről ismerhető föl."
Értem már, a nálunk lakók többsége (Borsod) azért "náci" mert épp ez az új hobbija, és nem azért emeli fel a hangját mert élhetőbb településeket szeretne, hanem mert vért akar látni!
Nos barátom, te ott nyugaton nem igazán látod a szitut az biztos!
A régi alkotmányban tételesen benne volt, hogy mindenki megválaszthatja: gyermeke milyen nevelésben és oktatásban részesüljön. De a rasszista többség visszaélt e szabadságjobbal.
Ezért -Jászladány óta- én nem bízom a többségben, ahogy a jogalkalmazók sem. Ezért kell minden ilyen esetben úgy alakítani a törvényeket -akár az alkotmányos jogok korlátozásával is- , hogy megfelelje a mindennapi gyakorlat a humanisták elvárásainak is.
Ebben az esetben is szükséges, mivel magasabb morális szintet/erkölcsi normákat kell figyelembe venni.
Ezért pont fordítva, az óvodai szolgáltatások esélynövelő intézkedései mintájára az általános választójogot korlátozni kéne, azért, hogy a halmozottan hátrányos helyzetűek is élhessenek demokratikus jogaikkal.
A nyolc általános végzettséget túllépő (potenciális szegregálók) esetében egy jelképes összeghez kötném a szavazati jogot, mondjuk egy havi bér talán megfelelő lenne.
A kirekesztettek esetében viszont pont fordítva, egy -szintén jelképes összeggel- jutalmaznám a demokratikus jogok gyakorlását. Ezzel két legyet ütnénk egy csapásra: egyrészt korlátoznánk a fasizmus előretörését, másrészt növelnénk az állampolgári öntudatosságot a legelesettebbek körében.
mondhatnám, ekkor viszont a fideszes regisztráicós kötelezettség ellen is lehetne érvelni.
120 éve, hogy arkansas államban bevezették a titkos, fülkében, szavazólapon történő szavazást. ezzel az akkor még nem kis arányban analfabéta feketéket ki is zárták a választásból, volt ahol felére esett a fekete szavazók száma.
Az értelmiség SOHA nem volt ilyen. A magyar értelmiségre éppenséggel a nagyon széles látókör és a sokrétű érdeklődés volt a jellemző, lévén ez a társadalom jogos elvárása az értelmiségiekkel szemben. A háború előtt ez volt a jellemző.
Ma is csak azok a szerény képességű alakok ilyenek, akik a felhigított felsőoktatásban diplomát kaptak ugyan, de a közelébe sem jutottak soha annak az értelmiségi mivoltnak, amely jellemző volt azokra, akik anno olyan felsőoktatásból kerültek ki, amelybe az adott korosztály legjobb 5-10%-a került be. Nem pedig 60+%-a, mint ma. No, ezek az álértelmiségiek nagy pofával próbálják ellensúlyozni a szerény felkészültségüket. S mivel ők azok, akik a kutatásban, az alkotásban sehol sincsenek, nem is foglalkoznak ilyesmivel, bőven van idejük arra, hogy benyalják magukat az összes elképzelhető médiafelületre.
Ezzel szemben a valódi értelmiségiek idejük jó részében nem a médiában smúzolnak, hanem kutatnak, dolgoznak, elmélkednek, pénzt keresnek a versenyszférában (is) és összességében megpróbálnak valamit hozzátenni a világhoz, hogy haláluk után egy jobb világot hagyjanak maguk után, mint amilyen a világ az ő létezésük és munkálkodásuk nélkül lenne.
Jó vita megy most a Kossuthon a témában. A különböző álláspontú vitapartnerek eléggé egyetértenek abban, hogy a rasszistabunkózás manapság adu-ásszá vált. Ha valakit ki akarnak kezdeni, akkor elég ha egy hajszálnyi "makulát" találnak vele kapcsolatban, már be is indul a bunkózás.
