Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2020.12.24 0 0 2010

Én már tegnap megkaptam a karácsonyi ajándékomat.

https://youtu.be/5hVmeOCJjOU?t=2931

 

 

 

 

 

Előzmény: szabiku_ (2008)
G.Á 0123 Creative Commons License 2020.12.24 0 0 2009

A szolgáltatásom igénybevétele havi 20.000Ft. Kedvezményt tudok adni hosszabb időtartamok esetén.

Előzmény: szabiku_ (2006)
szabiku_ Creative Commons License 2020.12.24 0 1 2008

.. .  - - -- -- -  .. . 

 

szabiku_ Creative Commons License 2020.12.23 0 0 2007

Light QED-nél úgy van, hogy:

 

V(t) időfüggő perturbáció, melynek időfüggése    V(t) = UH0+VUH0   azaz H0 szerint fejlődik az időben.

A Fock-féle betöltési számok terén Φn(t) a "hullámfüggvény", és erre hat V(t)

Itt SV0 az időfejlesztő, vagyis    Φn(t) = SV0Φn0 

Ahol V0 index jelöli, hogy a light-féle  V(t) (= UH0+VUH0) -vel van képezve az S időfejlesztő operátor. (ami nem unitér.)

 

 

Hard QED-nél pedig úgy van, hogy:

 

V(t) időfüggő perturbáció, melynek időfüggése    V(t) = UH+VUH   ahol  H = H0+V(t)  és jól látható a fraktálosodás.

Itt már a másodlagos "hullámfüggvény" is ki van küszöbölve az időbeli változása, a kölcsönhatási folyamatot csak az operátorok változása írja le,  Φn  szerepe minimális.

Itt SV az időfejlesztő, vagyis    Φn(t) = SVΦn0 

Ahol V index jelöli, hogy a hard-féle  V(t) (= UH+VUH) -vel van képezve az S időfejlesztő operátor, ami a H-ban szereplő V(t) miatt már fraktálos.

 

szabiku_ Creative Commons License 2020.12.23 0 0 2006

:ĐĐ És mi az ára mára?

Előzmény: G.Á 0123 (2005)
G.Á 0123 Creative Commons License 2020.12.23 0 1 2005

Ha fizetsz érte, akkor elmagyarázom.

Előzmény: szabiku_ (2004)
szabiku_ Creative Commons License 2020.12.23 -1 0 2004

Meg itt is látszik, hogy hülyeség az egész kitalálmány:

Egy időben változó H(t)-vel ez teljesen kivitelezhetetlen.

Csak az egyik oldalt felírva, a H(t) és Ψ0 közöttit:

 

H(0) Ψ0 

H(1)A Ψ0 

H(2)BA Ψ0 

H(3)CBA Ψ0 

 

Semmi nem garantálja, hogy:

 

A+H(1)A =?= H(0)

B+H(2)B =?= H(1)

C+H(3)C =?= H(2)

 

Mert H(t) egy szabadnak gondolt előírás szerint változik K.K és G.Á szerint, de a pillanatnyi A,B,C unitér időfejlesztők alkalmatlanok arra, hogy a hozzájuk tartozó pillanatnyi H -t a másikba vigyék.

 

 

Akkor még az is van, hogy be kellene bizonyítani ezt:

Hogy ez tetszőleges H(t) esetén igaz, vagyis azonosság. (most úgy tekintem, hogy az időrendezések egymáson belülre már nem hatnak.) Hol van ennek bizonyítása?

 

Törölt nick Creative Commons License 2020.12.22 0 0 2003

Az egyik modellben a mező egy folytonos függvény. A másik modellben pedig már dinamikája van a virtuális hemzsegésnek. Nem relativisztikus esetben Schrödinger egy jó közelítés. De ha időben változtatni akarod a potenciált, abból komplikációk lehetnek, főleg a gyors változásoknál.

Előzmény: szabiku_ (2002)
szabiku_ Creative Commons License 2020.12.22 0 0 2002

Persze, hogy nincs. Schrödinger-egyenlet az eredeti értelmében a nemrelativisztikus kvantummechanikába tartozik. A relativisztikus kvantumelméletben jobb, ha csak dinamikai egyenletnek nevezzük, mert más teszi ki benne a potenciált. (nem paraméterként megadott függvény.) Ott részecskemezők adják a potenciált is. Ezt érted?

Előzmény: Törölt nick (2001)
Törölt nick Creative Commons License 2020.12.22 0 0 2001

Olyan meg a természetben nincs, hogy egy kiterjedt térfogatban a potenciál egyidejűleg változik.

Schrödinger tehát csak egy közelítés.

Előzmény: szabiku_ (2000)
szabiku_ Creative Commons License 2020.12.21 0 0 2000

A Schrödinger-egyelet a skalárpotenciált hármasskalárnak tekinti, a vektorpotenciált meg hármasvektornak. A négyes vektorpotenciál is ezekből tevődik össze. Olyat nem kíván a Schrödinger-egyenlet, hogy Lorentzinvariáns, azaz négyesskalár legyen benne a potenciál. 

Előzmény: Törölt nick (1999)
Törölt nick Creative Commons License 2020.12.20 0 0 1999

A négyespotenciál még csak mértékinvariáns. (Ez valami szükséges rossz a matematikában.)

Viszont nekünk az időben változó potenciálhoz Lorenz-invariáns kell.

FμνFμν

De azzal sajnos nem tudok számolni. :(

 

 

Közben reménytelenül próbálom megoldani a csatolt rezgés másodrendű differenciálegyenletét, és már a hajamat tépem.

(Mert ha meglesz az egyik tömegpont helye az idő függvényében, azt felhasználhatjuk időben változó potenciálként.)

https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=156864163&t=9168928

https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=156863897&t=9168928

Mára elfáradtam.

 

Egy apacs és egy kommancs beszélget a hegytetőn:

- Mit jelent az a füst ott a sziú egén?

- Azt jelenti: see you again. ;)

Előzmény: szabiku_ (1998)
szabiku_ Creative Commons License 2020.12.20 0 0 1998

Nyugi, V(t) a kölcsönhatási energia operátora, mint időfüggő perturbáló "potenciál". Ez a QED-nél Landau IV (43,3) alapján:

 

V = e jA d3x

 

ami az időfejlesztő operátorban még az idő szerint is integrálódik (L.IV (73,12)), úgy lesz ott az exponensben a hatás operátor. V időfüggése pedig a perturbáció szerinti. (light QED: (73,4), hard QED: ugyanitt 1-es lábjegyzet.) 

Előzmény: Törölt nick (1997)
Törölt nick Creative Commons License 2020.12.20 0 0 1997

a H=H0+V(t) Hamilton-operátorban a V(t) kölcsönhatás miatt megjelennek

 

Már jeleztem neked, hogy a kiterjedt hullámfüggvény esetében a potenciálfüggvény egyidejű változása egy absztrakció. Specrel probléma.

Susskind szerint a hatásintegrál kell invariáns legyen, nem a mező mozgásegyenlete.

(A mozgásegyenlet már a választott koordinátázástól függ.)

 

Na de a Schrödinger-egyenletnek hogyan néz ki a hatásintegrál formája?

Előzmény: szabiku_ (1996)
szabiku_ Creative Commons License 2020.12.20 -1 0 1996

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=156825774&t=9212873

 

1964-ben mutattam, hogy a H=H0+V(t) Hamilton-operátorban a V(t) kölcsönhatás miatt megjelennek kis eltérések a hermitikusságában. Kicsinységben első rendben antihermitikusság, magasabb kicsinységi rendben pedig ahermitikusság. (nulladrendben nincs V(t)) Az S szórásoperátor, mint időfejlesztő operátor, tartalmazza a H Hamilton-operátort. Az unitaritási feltétel fedése alatt pedig a kölcsönhatás mechanizmusa van.

 

>bla bla bla...

 

#Nem vagyok lusta, megnéztem, jeleztem többször is, hogy itt vagyok fennakadva, de nem mondasz semmit. A segédlet, amit utóbb mutattál, picsa egyszerű, szinte semmit nem mond, ami használható lenne a fennakadásomhoz, túl alapvető.

 

Erre mond meg, hogyan:

 

Előzmény: G.Á 0123 (1995)
G.Á 0123 Creative Commons License 2020.12.20 0 1 1995

1)Sikerült már belátni a doksiban felvázolt "kvantummechanika" időrendezési problematikáját?

Persze. Negyedéves koromban le is vizsgáztam belőle.

 

Mivel napokat adtam rá hogy próbáld meg bebizonyítani az állításodat (ami teljesen független bármilyen "doksitól/irománytól").

Ez nem sikerült, és a segédletet is csak most kezdted el elolvasni.

Én is ennek megfelelő mértékben foglak komolyan venni.

 

Az már másik dolog hogy persze sikerült is félreértened amit olvasol. Sokkal jobban felbosszant hogy csak most "veszed elő a mikroszkópot".

A gőgöt és a tájékozatlanságot képes vagyok tolerálni bizonyos mértékig, de ezt nem. Ha egyszerűen lusta vagy még olvasni is, akkor minden kommunikáció felesleges és semmis.

 

Bocsánat, de nekem erre nincs időm.

Előzmény: szabiku_ (1994)
szabiku_ Creative Commons License 2020.12.20 -1 0 1994

1)Sikerült már belátni a doksiban felvázolt "kvantummechanika" időrendezési problematikáját?

2)És, hogy nem kovariáns a Galilei-transzformációra a kvantummechanika elmélete?

 

Egy kis segítség:

 

1)

OCBAΨ = OABCΨ   (rendes kvantummechanika)

Ψ(t) mellett O(t) is az A,B,C növekvő időrend szerint fejleszthető, mert A,B,C időfejlesztők felcserélhetők egymással.

(Majd beszélek arról is, hogy a (light és hard) QED-nél V(t) esetén hogyan vannak ezek, mert ott sem felcserélhetőek. K.K - G.Á kommersz QM-re letett elképzelése innen merített ötletet, ami inkább mínuszegylet(t). A megértés feloldásának kulcsa, a QED alapkoncepciójának mély megértése, felfogása.)

 

2)

Az x,y,z,t térbeli eltolási szimmetria (ugye nem jelent sebességet, csupán) a koordinátarendszer felvételekor az origó elhelyezésének szabadságát jelenti. Elforgatási szimmetria csak az x,y,z térre él. Az x,y,z,t -beli Lorentz-transzformáció (ami itt nem forgatás!) nem szimmetria a kvantumelméletben, legfeljebb némi csalással tehető meg... Az impulzus, illetve energia,impulzus térben viszont nincs eltolási szimmetria (nemrelativisztikus esetben sem, azaz Galilei-transzformáció "booszt"), de Lorentz-forgatási van. (Pici Lorentz-booszt ≈ Galilei-"booszt", de ez az impulzustérben van, ami az operátoros kvantumelméletben nem felel meg a koordinátatér v sebességű mozgatásának!!) Ami mindkettőben közös, az a térbeli forgatás, a tér-időbeli Lorentz-forgatás viszont "nem barátja", nem szimmetriája (csak mondjuk majdnem) a kvantumelméletnek, azaz megtételekor egy másik (hasonló) rendszerre is átállunk egyben, nem az eredetin veszünk egy másik koordinátázást, és ez lényeges. (A történések hipersíkja az x,y,z időmerőleges tér, amiből nem fordulhatunk ki. A Lorent-forgatás, ami keveri a teret és az időt, pedig pont ezt teszi.)

 

Előzmény: G.Á 0123 (1983)
Törölt nick Creative Commons License 2020.12.19 0 0 1993

Csillagos L2:

Előzmény: Törölt nick (1991)
szabiku_ Creative Commons License 2020.12.19 0 1 1992

Igen. Én általában nem szoktam az L2 függvénytérre korlátozódni, hanem mindig a kiterjesztésére gondolok. Ha Hilbert-teret említek (és elfelejtem időzőjelbe tenni), akkor is a kiterjesztettjére gondolok, amiben benne vannak a Dirac-delták, és síkhullámok is. Ezek ugyanis nagyon gyakran, széleskörűen, és praktikusan használt dolgok. Persze ezt Gergő se tudja megemészteni a matematika topikban, de ki van dolgozva az elmélet, amiben ezek egymás Fourier-transzformáltjai, skalárszorzat, egyebek...

Előzmény: G.Á 0123 (1989)
Törölt nick Creative Commons License 2020.12.19 0 0 1991

a síkhullámok ... nem L2-térbeliek

 

Vannak nem normálható állapotok, amelyek a kiegészített (csillagos "koronás") L2-térbeliek.

https://youtu.be/vPeN2BqJHHw?list=PL09142AAB4801E077&t=2599

 

 

Előzmény: G.Á 0123 (1989)
Törölt nick Creative Commons License 2020.12.19 0 0 1990

sem a hidrogén szórt állapotai nem L2-térbeliek

 

Schrödingernél a spin sem része, mert azt az l2 térben ábrázolják.

Viszont - ha jól értem - a Dirac-egyenletben már a belső spin is L2-térbeli.

(Nem a pályamomentumról beszélek.)

Jól gondolom?

Előzmény: G.Á 0123 (1989)
G.Á 0123 Creative Commons License 2020.12.19 0 0 1989

Mivel sem a síkhullámok, sem a hidrogén szórt állapotai nem L2-térbeliek, az általános tételek nem triviálisan alkalmazhatóak, főleg mivel a szingularitás helyét kizárjuk az értelmezési tartományból. Megfelelő kiterjesztéssel viszont azt hiszem, ez nem probléma, eltekintve attól hogy a hidrogén-atom szinguláris sajátállapotait nem lehet a szokásos "fizikai alapon" kizárni egyszerű módon.

Előzmény: szabiku_ (1985)
Törölt nick Creative Commons License 2020.12.19 0 0 1988

Valószínűleg a tű helyén táncoló angyalokkal is le lehetne írni a dolgokat, csak nem érdemes az ilyesmit komolyan venni.

 

 

Nagyon fontos fogalom a matematikai pont is.

Azonban valaminek a helyét csak akkor tudnánk teljesen pontosan megadni, ha a lendülete teljesen határozatlan lenne. De akkor hil van a következő pillanatban?

Előzmény: szabiku_ (1987)
szabiku_ Creative Commons License 2020.12.19 0 0 1987

Az nem baj, attól még nagyon hasznos a leírásban.

Előzmény: Törölt nick (1986)
Törölt nick Creative Commons License 2020.12.19 0 0 1986

Síkhullámok ab ovo nem léteznek. Ez csak absztrakció. Egy szélsőséges eset, amely szerint egy részecske lendülete lehet teljesen határozott. De sajnos a síkhullám végtelensége kiterjedésileg ördögtől való: én örök időktől létezem, s már bennem élt, mi mostan létesült.

Ezért a probléma nem ilyen egyszerű. Még kutatom ezt a dolgot.

 

(Közben a macska időnként kidugta a bajszát a dobozból, aztán viszatért szuperpozíciós állapotába.)

Előzmény: szabiku_ (1985)
szabiku_ Creative Commons License 2020.12.19 0 0 1985

Te most tulajdonképpen a Dirac-deltás felbontást nézed, és hogy a Dirac-deltákat hogyan tudod előállítani más ortonormált függvényrendszerrel, mint új bázis. Ok. ez jó, mert a Dirac-deltával vagy a síkhullámokkal szinte (vagy nem csak szinte) minden eset megoldható. Ezért is használják utóbbit a szabad részecskék egy alapvető leírására a kvantumelméletben. Viszont a kvantummechanikában sokkal jobb, ha nem ezen az általános bázison dolgozunk, hanem azokon a sajátfüggvényeken, amit a potenciálos Hamilton-operátor kínál. Pl. a hidrogén atommodell kvantumos pályaszerkezetét sem síkhullámok kompozíciójaként nézegetjük, mert az feleslegesen nagyon bonyolult lenne. És itt jön be a korábbi kérdésem is. Vajon pl. a hidrogénatomos potenciálos sajátfüggvény-rendszerrel (ami gondolom teljes) elő tudod-e állítani a síkhullámokat? Lehet, hogy nem. Vagy egy tetszőleges másik potenciálos Hamilton-operátor sajátfüggvény-rendszerét. Ha nem akkor, ezek Hilbert-tere külön veendő fizikailag (persze matematikailag Hilbert-tér, hogy G.Á is értse, de) és matematikailag is, és csak altér a síkhullámok által definiált nagy Hilbert-térben.

Előzmény: Törölt nick (1976)
szabiku_ Creative Commons License 2020.12.19 0 0 1984

De azért az idősorrendet elrendezi, igaz? 

Előzmény: G.Á 0123 (1983)
G.Á 0123 Creative Commons License 2020.12.19 0 1 1983

Nem, mert az időrendező operátor nem hat mindenre.

Előzmény: szabiku_ (1982)
szabiku_ Creative Commons License 2020.12.19 -1 0 1982

Jó, ok, (9a),(9b)-nél hirtelen azért gondoltam fordítva, mert ránézésre a t indexnövekedését néztem, de nála az fordítva van, ott van fölötte. Ez amúgy nem változtat semmit azon a problémán, amit már jóval korábban is jeleztem:

 

A T időrendező fölötti nyíl az operátorszorzaton az idő növekvő iránya felé mutat. Mivel azonban az operátorok jobbra hatnak, és jobbra legvégén van a kiinduló Ψ függvény, ezért ez lerögzíti, hogy balra mellette mindig balra kell növekedjen, azaz mutasson a nyíl. Ezért (27) és (28) kapásból ránézésre is hülyeség, de ezt már mondtam, meg kérdeztem kétszer is. Nem tudtál rá érdemleges választ adni, csak tereltél. Az időrendező "operátor"ral nagyon körültekintően kell bánni. Ha például transzformációk sorozatára ráteszed, már el is rontotta az egészet: (17), (27), (28), (32), (33) mind szar. (28)-akon egyből látszik, hogy szar, mert a két oldalnak ellentétes az időrendezése. 100% hogy hibás.

 

 

Előzmény: G.Á 0123 (1981)
G.Á 0123 Creative Commons License 2020.12.19 0 1 1981

Fogalmam sincs mi a problémád, mivel nem nagyon sikerült világosan fogalmaznod.

9 a) és b) rögzíti a jelölést amelyet az időrendező operátorra használ. Ez az operátor (valójában meta-operátor) nem fejleszt semmit, egyszerűen csak átrendezi az operátorok sorrendjét adott paraméter (jelen esetben idő) szerint.

 

Előzmény: szabiku_ (1980)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!